Has

znál

ati u

tasí

tás

2

Tech

nogy

m®

, Th

e W

elln

ess

Com

pany

™,

Exc

ite™

és

CP

R ™

(fig

urat

ív)

a Te

chno

gym

®

s.p.

a. tu

lajd

onáb

an lé

vő v

édje

gyek

Ola

szor

szág

ban

és m

ás o

rszá

gokb

an.

A „

Sm

artk

ey”

és a

„TG

S k

ey”

az it

t illu

sztrá

lt je

lzés

re v

onat

kozn

ak,

ami a

Te

chno

gym

®

s.p.

a.

álta

l le

tt be

jegy

ezve

O

lasz

orsz

ágba

n és

m

ás

orsz

ágok

ban.

A

Car

dio

Thea

ter®

a C

ardi

o Th

eate

r® b

ejeg

yzet

t véd

jegy

e.

Sze

rzői

jogo

k fe

nnta

rtva

© T

echn

ogym

® s

.p.a

., 20

04 a

ugus

ztus

. A

Tec

hnog

ym®

a f

olya

mat

os f

ejle

szté

s el

véne

k va

n el

köte

lezv

e, é

s fe

nnta

rtja

a jo

got

term

ékei

nek

és d

okum

entá

ciói

nak

előz

etes

bej

elen

tés

nélk

üli m

egvá

ltozt

atás

ára.

3

Has

znál

ati u

tasí

tás

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

5

4

5

Tart

alom

jegy

zék

BEV

EZET

ÉS …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

….

7 FO

NTO

S B

IZTO

NSÁ

GI E

LŐÍR

ÁSO

K …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.8

Sze

mél

yes

bizt

onsá

g …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

…...

10 1

TEC

HN

IKA

I IN

FOR

MÁ

CIÓ

K …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.11

1.1

Gyá

rtó é

s be

rend

ezés

azo

nosí

tása

……

……

……

……

……

……

……

……

…..

111.

2 A

ber

ende

zés

leírá

sa …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

..12

1.2.

1 Fő

alk

atré

szek

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.. 12

1.2.

2 Te

chni

kai a

dato

k …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.. 13

1.2.

3 Ta

rtozé

kok…

……

……

……

……

……

……

……

……

……

......

......

.15

1.2.

4 B

izto

nság

i esz

közö

k és

felír

atok

……

……

……

……

……

……

…16

1.3

Üze

mbe

hel

yezé

s …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

18

1.3.

1 H

elys

zín

meg

vála

sztá

sa …

……

……

……

……

……

……

……

….

181.

3.2

Kic

som

agol

ás …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

191.

3.3

A b

eren

dezé

s m

ozga

tása

……

……

……

……

……

……

……

…...

201.

3.4

Víz

szin

tbeh

ozás

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

211.

3.5

Ele

ktro

mos

bek

ötés

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

) ……

……

……

.22

1.3.

6 Fö

ldel

és (7

00-a

s és

500

-as

típus

ok) …

……

……

……

……

……

.23

1.3.

7 E

lekt

rom

os k

apcs

olód

ás m

ás k

észü

léke

khez

……

……

……

….

241.

4 K

arba

ntar

tás

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

….

251.

4.1

Ren

dsze

res

karb

anta

rtás

……

……

……

……

……

……

……

……

251.

4.2

Spe

ciál

is k

arba

ntar

tás

……

……

……

……

……

……

……

……

….

281.

4.3

Hib

aelh

árítá

s …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.31

1.5

Tech

nika

i tám

ogat

ás …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...33

1.6

Táro

lás

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

…..

341.

7 H

ulla

dékk

ezel

és …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...34

2 A

STE

P EX

CIT

E H

ASZ

NÁ

LATA

……

……

……

……

……

……

……

…...

......

35

2.1

Biz

tons

ágos

has

znál

at …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

352.

2 B

e- é

s ki

kapc

solá

s …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

…..

382.

3 S

zívr

itmus

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.40

2.4

Hel

yes

test

tartá

s …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

..43

3 70

0-A

S TÍ

PUS

SZO

FTVE

RE

……

……

……

……

……

……

……

……

……

….

44 3.

1 A

kez

előp

anel

leírá

sa …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

…...

.. 44

3.2

QU

ICK

STA

RT

(gyo

rs k

ezdé

s) e

dzés

……

……

……

……

……

……

……

…...

.. 51

3.3

Leve

zeté

s …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.....

523.

4 C

élor

ient

ált e

dzés

: idő

, kal

ória

, táv

olsá

g …

……

……

……

……

……

……

…...

.. 54

6

3.5

Álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s (C

PR

) ……

……

……

……

……

……

……

……

…...

.. 56

3.

6 C

US

TOM

(egy

éni)

edzé

s …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...

58

3.7

Fitn

eszt

eszt

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

......

60

3.

8 TR

AIN

ING

ZO

NE

(tré

ning

zón

a) e

dzés

……

……

……

……

……

……

……

…...

63

3.

9 W

EIG

HT

LOS

S (f

ogya

sztó

) edz

és …

……

……

……

……

……

……

……

……

...

65

3.10

P

rofil

edz

és …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...

67

3.10

.1

Elő

re b

eállí

tott

prof

ilok

……

……

……

……

……

……

……

……

….

67

3.10

.2

Sze

mél

yes

prof

ilok

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...

70

3.10

.3

Sze

mél

yes

prof

ilok

prog

ram

ozás

a …

……

……

……

……

……

…

71

3.11

E

dzés

ek a

TG

S k

ulcs

és

a sm

artc

ard

hasz

nála

táva

l ……

……

……

……

……

. 74

3.

12

Edz

ések

Plu

g &

Pla

y m

ódba

n …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...

76

3.13

Te

ljesí

tmén

yind

ex …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

77

3.

14

Ren

dsze

rbeá

llítá

sok

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

78

3.

15

Egyé

b üz

enet

ek a

kez

előp

anel

en …

……

……

……

……

……

……

……

……

….

82

4 50

0-A

S TÍ

PUS

SZO

FTVE

RE

……

……

……

……

……

……

……

……

……

….

86

4.1

A k

ezelőp

anel

leírá

sa …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

.. 86

4.

2 Q

UIC

K S

TAR

T (g

yors

kez

dés)

edz

és …

……

……

……

……

……

……

……

…..

91

4.3

Leve

zeté

s …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

…..

92

4.4

Cél

orie

ntál

t edz

és: i

dő, k

alór

ia, t

ávol

ság

……

……

……

……

……

……

……

….

93

4.5

Álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s (C

PR

) ……

……

……

……

……

……

……

……

……

. 95

4.

6 E

dzés

ek a

TG

S k

ulcs

és

a sm

artc

ard

hasz

nála

táva

l ……

……

……

……

……

. 98

4.

7 Á

lland

ó el

lená

llású

edz

és …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...

100

4.8

Fitn

eszt

eszt

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

…..

102

4.9

Edz

ések

Plu

g &

Pla

y m

ódba

n …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

...

104

4.10

Te

ljesí

tmén

yind

ex …

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

10

5 4.

11

Ren

dsze

rbeá

llítá

sok

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

……

10

6 4.

12

Egyé

b üz

enet

ek a

kez

előp

anel

en …

……

……

……

……

……

……

……

……

….

111

7

Bev

ezet

és

Ezt

a h

aszn

álat

i ut

asítá

st a

gyá

rtó e

rede

ti ny

elvé

n írt

ák m

eg é

s le

ford

ítottá

k an

nak

az

orsz

ágna

k a

nyel

vére

, am

elyb

en a

ber

ende

zést

has

znál

ni f

ogjá

k. A

ber

ende

zés

álla

ndó

tarto

zéká

t kép

ezi,

ezér

t attó

l nem

vál

aszt

ható

el.

A h

aszn

álat

i uta

sítá

snak

min

dig

kísé

rnie

ke

ll a

bere

ndez

ést k

öltö

zésk

or v

agy

elad

ásko

r. A

has

znál

ati u

tasí

tást

egy

ism

ert,

elér

hető

hel

yen

kell

táro

lni,

távo

l ned

vess

égtő

l és

hőtő

l. A

ha

szná

lati

utas

ítás

leírj

a a

szál

lítás

i és

ka

rban

tartá

si

proc

edúr

ákat

, és

ér

téke

s in

form

áció

kat

és

hasz

nos

taná

csok

at

tarta

lmaz

az

ed

zésm

ódsz

erek

ről.

Irány

mut

atóu

l sz

olgá

l min

d a

prof

ik, m

ind

a ke

zdők

szá

már

a.

Az

aláb

bi s

zim

bólu

mok

meg

ism

erés

e se

gíti

a ha

szná

lati

utas

ítás

érte

lmez

ését

:

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Kie

mel

i a fo

ntos

info

rmác

iót,

amit

nem

sza

bad

figye

lmen

kív

ül h

agyn

i. VE

SZÉL

Y K

iem

eli a

sza

bály

okat

, am

iket

figy

elm

esen

kel

l áto

lvas

ni, h

ogy

elke

rülje

a

szem

élye

kre

és a

ber

ende

zésr

e ve

szél

yes

szitu

áció

kat.

INFO

RM

ÁC

IÓ

A g

yakr

an fe

ltett

kérd

ések

re n

yújt

vála

szt.

M

egje

gyzé

s:

Ors

zágt

ól fü

ggőe

n a

bere

ndez

és a

köv

etke

zőke

t jel

zi k

i: C

HR

TM (á

lland

ó sz

ívrit

mus

) és

Smar

tkey

TM;

CPR

(álla

ndó

pulz

us) é

s TG

S K

eyTM

.

8

Font

os b

izto

nság

i elő

íráso

k M

inde

n bi

zton

sági

elő

írást

olv

asso

n el

a S

tep

Exci

te h

aszn

álat

a előt

t. E

zek

az e

lőírá

sok

az

Ön

bizt

onsá

ga é

s a

bere

ndez

és m

egvé

dése

érd

ekéb

en ír

ódta

k.

A S

tep

Exc

ite k

eres

kede

lmi f

elha

szná

lásr

a ké

szül

t. E

lekt

rom

os

kész

ülék

ek

hasz

nála

ta

eset

én,

az

alap

vető

előí

ráso

kat

be

kell

tarta

ni,

bele

értv

e a

köve

tkezők

et is

. M

inde

n ut

asítá

st o

lvas

son

el, m

ielő

tt ha

szná

lja a

Ste

p E

xcite

-ot.

VE

SZÉL

Y A

z ár

amüt

és

elke

rülé

se

érde

kébe

n ha

szná

lat

után

az

onna

l, ill

etve

ta

karít

ás v

agy

bárm

ilyen

kar

bant

artá

s el

végz

ése

előt

t csa

tlako

ztas

sa le

a

bere

ndez

ést a

z el

ektr

omos

hál

ózat

ról.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Égés

, tűz

, ára

müt

és é

s sz

emél

yi s

érül

és e

lker

ülés

e ér

deké

ben

tart

sa b

e a

köve

tkezők

et:

-

A S

tep

Exci

te-o

t so

hase

m s

zaba

d fe

lügy

elet

nél

kül

az e

lekt

rom

os h

álóz

atra

cs

atla

kozt

atva

hag

yni.

Min

dig

húzz

uk k

i a

falb

ól,

ha n

em f

ogju

k ha

szná

lni,

illet

ve ta

karít

ás v

agy

elek

trom

os a

lkat

rész

ek c

seré

je e

lőtt.

-

Köz

eli

felü

gyel

et s

züks

éges

, ha

a S

tep

Exci

te-o

t gy

erek

ek h

aszn

áljá

k va

gy

gyer

ekek

köz

eléb

en h

aszn

áljá

k, i

lletv

e ha

bet

egek

vag

y fo

gyat

ékka

l élők

ed

zene

k ra

jta.

- A

Ste

p Ex

cite

csa

k a

hasz

nála

ti ut

asítá

sban

leírt

ak s

zerin

t ha

szná

lhat

ó. C

sak

olya

n gy

akor

lato

kat

vége

zzen

raj

ta,

amik

re a

ber

ende

zést

ter

vezt

ék,

köve

tve

az i

tt le

írt u

tasí

táso

kat.

Ne

hasz

náljo

n a

gyár

tó á

ltal

nem

jav

asol

t ki

egés

zítő

be

rend

ezés

eket

. -

Soha

se h

aszn

álja

a S

tep

Exci

te-o

t ha

a v

ezet

éke

vagy

dug

ója

sérü

lt, h

a ne

m

műk

ödik

meg

fele

lően

, ha

leej

tetté

k va

gy s

érül

t, ill

etve

ha

vízb

e ej

tetté

k. E

bben

az

es

etbe

n a

Tech

nogy

m

kizá

róla

gos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

étől

–

a Fi

nnre

lax-

tól -

kér

jen

segí

tség

et.

- N

e m

ozga

ssa

a St

ep E

xcite

-ot a

vez

eték

énél

fogv

a és

ne

hasz

nálja

a v

ezet

éket

fo

gant

yúké

nt.

- A

vez

eték

et ta

rtsa

távo

l mel

egíte

tt fe

lüle

tektől

. -

Kez

eit t

arts

a tá

vol a

moz

gó ré

szek

től.

9

- So

hase

ejts

en v

agy

hely

ezze

n se

mm

it se

egy

ik n

yílá

sba

sem

. -

Ne

hasz

nálja

a

szab

adba

n.

Ne

tegy

e ki

a

bere

ndez

ést

az

időj

árás

vi

szon

tags

ágai

nak

(eső

, na

psüt

és,

szél

, st

b.).

Ne

enge

djen

ví

zsug

arat

a

bere

ndez

ésre

. -

Ne

műk

ödte

sse

a be

rend

ezés

t oly

an h

elye

n, a

hol a

eros

zol (

spra

y) te

rmék

eket

ha

szná

lnak

, vag

y ah

ol o

xigé

nt tá

roln

ak.

- K

ikap

csol

ásho

z fo

rdíts

on m

inde

n ka

pcso

lót a

z of

f poz

íció

ba, m

ajd

húzz

a ki

a

falb

ól a

ber

ende

zés

elek

trom

os c

satla

kozó

ját.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

A S

tep

Exci

te-o

t eg

y m

egfe

lelő

en f

ölde

lt há

lóza

ti cs

atla

kozó

hoz

kell

csat

lako

ztat

ni. L

ásd

a fö

ldel

ési u

tasí

táso

kat.

ŐR

IZZE

MEG

A H

ASZ

NÁ

LATI

UTA

SÍTÁ

ST!

10

Szem

élye

s bi

zton

ság

A S

tep

Exc

ite-o

t ne

hasz

nálja

kis

gyer

mek

ek v

agy

házi

álla

tok

köze

lébe

n.

Has

znál

at e

lőtt

telje

sen

szer

elje

öss

ze a

Ste

p E

xcite

-ot.

Min

den

hasz

nála

t elő

tt el

lenő

rizze

a

bere

ndez

ést.

Ne

hasz

nálja

a S

tep

Exc

ite-o

t, ha

az

nem

műk

ödik

meg

fele

lően

. A

Ste

p E

xcite

-ot e

gy s

zilá

rd é

s ví

zszi

ntes

felü

lete

n sz

erel

je ö

ssze

, ille

tve

műk

ödte

sse.

M

inde

n el

ektro

mos

alk

atré

szt,

min

t pél

dául

az

elek

trom

os h

álóz

ati c

satla

kozó

vez

eték

et é

s a

beka

pcso

ló (I

/0) g

ombo

t, ta

rtson

távo

l fol

yadé

kokt

ól a

z ár

amüt

és e

lker

ülés

e vé

gett.

N

e he

lyez

zen

sem

mit

a bu

rkol

atra

vag

y a

keze

lőpa

nelre

. N

e ha

szná

ljon

a gy

ártó

álta

l ne

m j

avas

olt

kieg

észí

tőke

t. A

z ily

en k

iegé

szítő

k sé

rülé

st

okoz

hatn

ak.

Gon

dosk

odjo

n a

Step

Exc

ite jó

álla

potá

nak

megőr

zésé

ről.

Ha

kopá

s je

leit

észl

eli,

lépj

en

kapc

sola

tba

a Te

chno

gym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi k

épvi

selő

jéve

l – a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Ne

prób

álko

zzon

a S

tep

Exci

te h

ázila

gos

javí

tásá

val,

kivé

ve a

has

znál

ati u

tasí

tásb

an le

írt

karb

anta

rtási

fela

dato

kat.

Min

den

gyak

orla

t m

egke

zdés

e előt

t, győződ

jön

meg

ar

ról,

hogy

te

stta

rtása

és

el

hely

ezke

dése

a b

eren

dezé

sen

hely

es-e

. Le

gyen

óva

tos

az o

lyan

alk

atré

szek

kel,

amik

ak

adál

ykén

t lép

hetn

ek fe

l. G

yako

rlato

zás

közb

en v

isel

jen

meg

fele

lő e

dzőr

uhát

és

cipő

t. La

za,

tág

ruhá

zat

nem

m

egfe

lelő

. H

ossz

ú ha

ját

köss

e há

tra.

Ruh

át

és

törü

lközőt

ta

rtson

tá

vol

a m

ozgó

al

katré

szek

től.

A ko

ndíc

iójá

nak

és e

gész

ségi

álla

potá

nak

meg

fele

lő g

yako

rlato

kat

vála

sszo

n. K

önnyű

súly

okka

l kez

djen

. N

e fá

rass

za l

e m

agát

túl

ságo

san,

és

ne e

ddze

n ki

mer

ülés

ig.

Ha

fájd

alm

at v

agy

egyé

b sz

okat

lan

tüne

teke

t ész

lel,

azon

nal h

agyj

a ab

ba a

z ed

zést

és

ford

uljo

n or

vosá

hoz.

11

1 Te

chni

kai i

nfor

mác

iók

1.1

Gyá

rtó

és b

eren

dezé

s az

onos

ítása

A

– G

yártó

nev

e és

cím

e B

– T

erm

ék le

írása

C

– E

lekt

rom

os

spec

ifiká

ciók

és

a

bizt

osíté

kok

típus

a (7

00-a

s és

500

-as

típu

s)

D –

Ber

ende

zés

minős

ítése

E

– C

E je

lzés

F –

A h

aszn

álat

i ut

asítá

s el

olva

sásá

ra

figye

lmez

tet

G –

Sor

ozat

szám

és

gyár

tás

dátu

ma

H –

Tan

úsítv

ányj

elzé

s az

U

SA

és

Ka

nada

szá

már

a I

– Te

rmék

kód

A f

enti

ábrá

n ha

szná

lt ér

téke

k cs

ak j

elzé

s ér

tékű

ek.

Az

Ön

bere

ndez

ésér

e vo

natk

ozó

hely

es i

nfor

mác

ióka

t a

bere

ndez

ésen

tal

álha

tó c

ímké

n és

az

1.2.

2-es

rés

znél

sze

replő

adat

okba

n ta

lálja

meg

.

12

1.2

A b

eren

dezé

s le

írása

1.2.

1 Fő

alk

atré

szek

A

Kez

előp

anel

: m

inde

n el

érhe

tő

funk

ciót

irá

nyít,

az

ed

zésp

rogr

am

beál

lítás

ától

, az

üz

enet

ek

és

kapc

soló

dó

edzé

sinf

orm

áció

k m

egte

kint

éséi

g.

B

Felső

kapa

szko

dó:

edzé

s kö

zben

m

eg

lehe

t rag

adni

. A 7

00-a

s és

a 7

00 S

P tí

puso

k ta

rtalm

azzá

k a

szív

ritm

us m

érés

ére

szol

gáló

ké

zi s

zenz

orok

at (

L),

és a

neh

ézsé

gi s

zint

be

állít

ásár

a sz

olgá

ló g

yors

váltó

t (M

) is.

C

O

ldal

só k

apas

zkod

ó: s

egít

a be

rend

ezés

re

való

fels

zállá

sban

. D

Pe

dálo

k:

a pe

dálo

k kü

lönl

eges

be

állít

ása

lehe

tővé

te

szi,

hogy

a

boká

k op

timál

is

körü

lmén

yek

közö

tt do

lgoz

zana

k.

E

Szíj

és lá

ncok

: a p

edál

ok m

ozgá

sát v

iszi

át

az e

lekt

rom

ágne

ses

fékr

e.

F

Ala

pok:

a b

eren

dezé

s vá

zát

és a

lkat

rész

eit

tartj

a.

G

Olv

asó

állv

ány:

új

ságo

k és

kö

nyve

k el

hely

ezés

ére

szol

gál.

H

Tálc

a: a

viz

espa

lack

vag

y eg

yéb

hasz

nos

tárg

yak

edzé

s kö

zben

i el

hely

ezés

ére

szol

gál.

I

TGS

kulc

s le

olva

só:

a TG

S

kulc

s va

gy

Sm

artc

ard

(opc

ioná

lis) s

zám

ára.

13

1.2.

2 Te

chni

kai a

dato

k

St

ep E

xcite

700

és

500

Eu

rópa

– Á

zsia

U

SA –

Kan

ada

Ára

mfo

rrás

100-

240

Vac

± 10

% 5

0/60

H

z 10

0-12

0 Va

c ±

10%

50/

60

Hz

Áram

10

0 VA

max

10

0 VA

max

B

izto

síté

kok

2 ×

3,15

A (F

) 2

× 3,

15 A

(F)

Bere

ndez

és s

úlya

10

0 kg

22

0 lb

Fe

lhas

znál

ó m

ax s

úlya

* 15

0 kg

33

0 lb

Idő

0-99

9 pe

rc ±

1%

0-

999

perc

± 1

%

Távo

lság

99

99 e

mel

et ±

5%

99

99 e

mel

et ±

5%

Se

bess

ég

26-2

00 s

pm

26-2

00 s

pm

Véd

elm

i osz

tály

IP

20

IP 2

0 E

uróp

ai ir

ánye

lvek

73

/23/

CE

89

/336

/CE

98

/37/

CE

A b

eren

dezé

s a

köve

tkező

szab

vány

okna

k fe

lel m

eg

EN 6

0335

-1

EN 5

5014

-1

EN 5

5014

-2

EN 6

1000

-3-2

EN

610

00-3

-3

EN

957

-1 E

N 9

57-8

C

lass

SA

UL1

647

Ele

ktro

mos

elk

ülön

ítési

os

ztál

y I o

sztá

ly

Jelz

ések

és

tanú

sítv

ányo

k C

E

UL

14

Step

Exc

ite 7

00 S

P és

500

SP

Eu

rópa

– Á

zsia

U

SA –

Kan

ada

Bere

ndez

és s

úlya

10

0 kg

22

0 lb

Fe

lhas

znál

ó m

ax s

úlya

* 15

0 kg

33

0 lb

Idő

0-99

9 pe

rc ±

1%

0-

999

perc

± 1

%

Távo

lság

99

99 e

mel

et ±

5%

99

99 e

mel

et ±

5%

Se

bess

ég

33-2

00 s

pm

33-2

00 s

pm

Véd

elm

i osz

tály

IP

20

IP 2

0 E

uróp

ai ir

ánye

lvek

73

/23/

CE

89

/336

/CE

98

/37/

CE

A b

eren

dezé

s a

köve

tkező

szab

vány

okna

k fe

lel m

eg

EN 6

0335

-1

EN 5

5014

-1

EN 5

5014

-2

EN 6

1000

-3-2

EN

610

00-3

-3

EN

957

-1 E

N 9

57-8

C

lass

SA

UL1

647

Ele

ktro

mos

elk

ülön

ítési

os

ztál

y II

oszt

ály

Jelz

ések

és

tanú

sítv

ányo

k C

E

UL

Töltő

ele

ktro

mos

sp

ecifi

káci

ói

Bem

enet

: 100

-240

Vac

0,8

A 5

0/60

Hz

Kim

enet

: 15

V dc

24W

15

1.2.

3 Ta

rtoz

ékok

A b

eren

dezé

s sz

okás

os fe

lsze

relé

se a

köv

etke

ző:

A

K

ulcs

kész

let.

B

Has

znál

ati u

tasí

tás.

C

Gar

anci

alev

él.

D

CE

E h

álóz

ati c

satla

kozó

kábe

l SH

csa

tlako

zóva

l (70

0-as

és

500-

as tí

puso

k).

E C

EE

hos

szab

bító

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

).

F Ti

sztít

óron

gy.

G

10A

ném

et-tí

pusú

ada

pter

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

).

H

2 pó

t biz

tosí

ték

(2 x

3,1

5 A

(F))

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

).

I Tö

ltő k

észl

et (

egy

töltő

, eg

y eu

rópa

i ad

apte

r, eg

y am

erik

ai a

dapt

er,

egy

szer

szám

)

(700

SP

és

500

SP

típu

sok)

.

L K

ardi

oöv

jela

dóva

l a s

zívr

itmus

mér

éséh

ez (7

00 é

s 70

0 S

P tí

puso

k).

M

Kenő

olaj

.

16

1.2.

4 B

izto

nság

i esz

közö

k és

felir

atok

A

R

ögzí

tett

védő

: a b

eren

dezé

s be

lsej

éhez

val

ó ho

zzáf

érés

t aka

dály

ozza

meg

. B

H

angj

elző

: fig

yelm

ezte

ti a

felh

aszn

álót

, ha

a b

eren

dezé

st b

ekap

csol

ják,

ha

elin

dul

vagy

bef

ejeződ

ik e

gy g

yako

rlat,

illetv

e ha

a s

zívr

itmus

túl m

agas

. C

Fő

kapc

soló

: be

- és

kik

apcs

olja

a b

eren

dezé

s ár

amel

látá

sát

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

). D

B

izto

síté

kok:

meg

védi

k a

bere

ndez

és e

lekt

rom

os a

lkat

rész

eit

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

).

Ára

mlö

kése

k es

etén

a

bizt

osíté

kok

kiég

nek,

m

egvé

dve

a be

lső

elek

troni

káka

t.

17

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Olv

assa

el

a be

rend

ezés

re r

agas

ztot

t fig

yelm

ezte

tő c

ímké

ket,

mel

yek

info

rmác

iót n

yújta

nak

a le

hets

éges

koc

káza

tokr

ól é

s ve

szél

yekről

.

A

700

-as

és a

z 50

0-as

típu

son:

E

A

kez

előp

anel

ala

tt, a

váz

on lé

vő c

ímke

ele

ktro

mos

spe

cifik

áció

kat t

arta

lmaz

. F

A

háló

zati

csat

lako

zóká

bele

n lé

vő

cím

ke

a ká

belre

vo

natk

ozó

elek

trom

os

spec

ifiká

ciók

at ta

rtalm

azza

. G

A

főka

pcso

ló m

elle

tti c

ímke

az

elek

trom

os á

ram

kor

láto

t tar

talm

azza

. A

fen

ti áb

rán

hasz

nált

érté

kek

csak

jel

zés

érté

kűek

. A

z Ö

n be

rend

ezés

ére

vona

tkoz

ó he

lyes

inf

orm

áció

kat

a be

rend

ezés

en t

alál

ható

cím

kén

és a

z 1.

2.2-

es r

észn

él s

zere

plő

adat

okba

n ta

lálja

meg

.

18

1.3

Üze

mbe

hel

yezé

s

1.3.

1 H

elys

zín

meg

vála

sztá

sa

A St

ep E

xcite

kön

nyed

, bi

zton

ságo

s és

hat

ékon

y ha

szná

lata

érd

ekéb

en,

a he

lysz

ínne

k bi

zony

os

sajá

tos

köve

telm

énye

knek

ke

ll,

hogy

m

egfe

lelje

n.

A be

rend

ezés

he

lyén

ek

meg

vála

sztá

sa e

lőtt

gond

osko

djon

róla

, hog

y az

alá

bbia

k te

ljesü

lnek

: -

hőm

érsé

klet

+10

°C é

s +2

5°C

köz

ött;

- el

egen

dő l

evegőá

ram

lás,

hog

y a

pára

tart

alom

20%

és

90%

köz

ött

legy

en e

dzés

kö

zben

; -

meg

fele

lő fé

ny, h

ogy

a he

lysz

ín b

izto

nság

os é

s ny

ugod

t leg

yen;

-

bősé

ges

szab

ad te

rüle

t min

den

gép

körü

l; -

sim

a, s

tabi

l és

vibr

áció

men

tes

padl

ó, a

mi e

lég

erős

ahh

oz,

hogy

a b

eren

dezé

s és

a

felh

aszn

áló

együ

ttes

súly

át e

lbírj

a.

Ha

a be

rend

ezés

ny

ilván

os

hely

en

kerü

l üz

embe

he

lyez

ésre

, a

hely

szín

nek

az

idev

onat

kozó

törv

ényi

elő

íráso

knak

is m

eg k

ell f

elel

nie.

A

bere

ndez

és n

em a

lkal

mas

a le

vegő

ben

gyúl

ékon

y ér

zést

elen

ítő a

nyag

ok,

oxig

én v

agy

dini

trogé

n-ox

id k

özel

ében

val

ó ha

szná

latra

. A

gy

ártó

ál

tal

jelz

ett

telje

sítm

énye

k ga

rant

álás

ához

, ta

nács

os

a be

rend

ezés

t ne

m

hasz

náln

i oly

an h

elys

zíne

n, a

hol s

ok a

rövi

dhul

lám

vag

y eh

hez

haso

nló

zava

ró té

nyező.

19

1.3.

2 K

icso

mag

olás

A

Ste

p E

xcite

ös

szes

zere

lve

érke

zik,

át

láts

zó m

űany

ag l

apba

cso

mag

olva

vag

y ka

rtond

oboz

ban

rakl

apra

erő

sítv

e.

A

csom

ag

szok

ásos

em

előe

szkö

zökk

el

emel

hető

és

sz

állít

ható

. A

z ut

asítá

sok

közv

etle

nül a

cso

mag

on s

zere

peln

ek.

A

szem

élye

k és

tá

rgya

k bi

zton

ságá

nak

megőr

zése

ér

deké

ben,

a

célh

elys

zín

figye

lem

bevé

telé

vel

gond

olja

jó

l át

, ho

gy

mily

en e

melő

és s

zállí

tó e

szkö

zöke

t ve

sz

igén

ybe.

A

csom

agol

áson

sze

replő

utas

ításo

k sz

erin

t, a

karto

ndob

ozba

cso

mag

olt b

eren

dezé

st ú

gy

tudj

a ki

csom

agol

ni,

hogy

a tűzők

apcs

okat

, am

ik

a kü

lső

csom

agol

ást

a ra

klap

hoz

rögz

ítik,

el

távo

lítja

, m

ajd

a cs

omag

ot

fele

mel

i. Ve

gye

szem

ügyr

e a

csom

agot

, és

győződ

jön

meg

arró

l, ho

gy a

z sé

rülé

s- é

s hi

ánym

ente

s ál

lapo

tban

van

-e.

Távo

lítsa

el

a

rögz

ítőke

t, és

he

lyez

ze

a cs

omag

tar

talm

át a

föl

dre.

A k

övet

kező

knek

ke

ll m

egle

nniü

k:

- a

főeg

ység

; -

a sz

ervi

zdob

oz ta

rtozé

kokk

al.

IN

FOR

MÁ

CIÓ

Ta

nács

os

min

den

cso-

mag

olóa

nyag

ot

meg

tar-

tani

eg

y ké

sőbb

i át

hely

ezés

ese

tére

. FI

GYE

LMEZ

TETÉ

S A

cso

mag

olóa

nyag

kid

o-bá

sako

r ve

gye

figye

-le

mbe

a h

elyi

hul

ladé

k-ke

zelé

si e

lőírá

soka

t.

20

1.3.

3 A

ber

ende

zés

moz

gatá

sa

A be

rend

ezés

le

emel

éséh

ez

a ra

klap

ról

a pa

dlór

a, e

mel

je m

eg a

z áb

rán

láth

ató

mód

on,

maj

d cs

úszt

assa

las

san

a pa

dlór

a. A

műv

elet

le

galá

bb k

ét e

mbe

rt ig

énye

l.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Legy

en

nagy

on

óvat

os

a be

rend

ezés

moz

gatá

sako

r és

a

tala

jra

hely

ezés

kor,

mer

t tú

lbill

enhe

t és

feldől

het.

A b

eren

dezé

sen

két

rögz

ített

első

ker

ék v

an.

Moz

gatá

shoz

, az

ábr

a sz

erin

t ki

ssé

emel

je f

el

a be

rend

ezés

t, és

tolja

elő

re v

agy

hátra

. H

a a

tala

jon

a ke

reke

k ne

m

hasz

nálh

atók

, ve

gyen

sz

okás

os

emelő-

és

sz

állít

óesz

közt

ig

ényb

e.

21

1.3.

4 Ví

zszi

ntbe

hozá

s

A b

eren

dezé

st a

két

első

és a

köz

épső

lába

k be

állít

ásáv

al le

het v

ízsz

intb

e ho

zni (

A):

–

lazí

tsa

meg

az

anya

csav

art

és c

sava

rja

ki v

agy

be a

két

első

lába

t, ho

gy a

váz

st

abil

pozí

ciób

a ke

rüljö

n. M

ajd

szor

ítsa

meg

az

an

yacs

avar

t. Eb

ben

a sz

akas

zban

a

közé

pső

lábn

ak

NEM

sz

abad

a fö

ldhö

z ér

nie.

–

lazí

tsa

meg

az

anya

csav

art

és c

sava

rja

ki a

köz

épső

láb

at (

A),

míg

a f

öldh

öz

nem

ér.

Beá

llítá

s ut

án s

zorít

sa m

eg a

z an

yacs

avar

t.

22

1.3.

5 El

ektr

omos

bek

ötés

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

)

Mie

lőtt

a be

rend

ezés

t az

el

ektro

mos

há

lóza

tra

csat

lako

ztat

ja,

elle

nőriz

ze,

hogy

az

el

ektro

mos

re

ndsz

er

spec

ifiká

ciói

m

egfe

leln

ek-e

a

háló

zatrá

köté

si

előí

ráso

knak

. A

ke

zelő

pane

l ala

tti, v

ázon

lévő

cím

kén

elle

nőriz

ze a

z el

ektro

mos

spe

cifik

áció

kat.

VE

SZÉL

Y A

kés

zülé

k cs

ak f

ölde

lt fa

li cs

atla

kozó

hoz

csat

lako

ztat

ható

. H

a a

fali

csat

lako

zó n

em f

ölde

lt, e

gy v

illan

ysze

relő

nek

elős

zör

egy

föld

elés

i cs

atla

kozá

st k

ell b

esze

reln

ie.

A

fali

csat

lako

zóna

k ol

yan

hely

en

kell

lenn

ie,

ahol

a

bere

ndez

és

könn

yen

és b

izto

nság

osan

kih

úzha

tó é

s új

racs

atla

kozt

atha

tó.

Elek

trom

os

háló

zatr

a va

ló

csat

lako

zásk

or

(bed

ugás

kor)

, a

bere

ndez

ésne

k a

0 po

zíci

óban

, aza

z ki

kapc

solt

álla

potb

an, k

ell l

enni

e.

Az

elek

trom

os h

álóz

ati

csat

lako

zóve

zeté

ket

elős

zör

a be

rend

ezés

be é

s ut

ána

a fa

lba

dugj

a be

.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Időn

ként

elle

nőriz

ze a

hál

ózat

i csa

tlako

zóve

zeté

k ál

lapo

tát.

23

1.3.

6 Fö

ldel

és (7

00-a

s és

500

-as

típus

ok)

A b

eren

dezé

st f

ölde

lni

kell.

Üze

mza

var

vagy

meg

hibá

sodá

s es

etén

, a

föld

elés

az

áram

sz

ámár

a a

legk

iseb

b el

lená

llású

ut

at

nyúj

tja,

az

áram

ütés

es

élyé

nek

csök

kent

ése

érde

kébe

n.

A

bere

ndez

és

föld

elés

i ve

zeté

ket

és

föld

elés

i cs

atla

kozó

t ta

rtalm

azó

veze

tékk

el v

an e

llátv

a. A

hál

ózat

i cs

atla

kozó

veze

téke

t ol

yan

fali

csat

lako

zóho

z sz

abad

cs

ak

csat

lako

ztat

ni,

ami

szak

szerűe

n és

m

inde

n he

lyi

előí

rásn

ak

meg

fele

lően

va

n be

szer

elve

és

föld

elve

.

VESZ

ÉLY

A b

eren

dezé

s fö

ldelő

veze

téké

nek

nem

meg

fele

lő b

eköt

ése

áram

ütés

ko

ckáz

atáv

al

járh

at.

Ha

kéts

égei

va

nnak

a

bere

ndez

és

meg

fele

lő

föld

elts

égéről

, el

lenő

rizte

sse

azt

egy

villa

nysz

erelőv

el v

agy

haso

nló

szak

embe

rrel

. N

e m

ódos

ítsa

a te

rmék

hez

kapo

tt há

lóza

ti cs

atla

kozó

t. H

a az

ne

m

illes

zked

ik

a m

eglé

vő

fali

csat

lako

zóba

, eg

y vi

llany

szer

előv

el s

zere

ltess

en fe

l egy

meg

fele

lő k

onne

ktor

t.

24

1.

3.7

Elek

trom

os k

apcs

olód

ás m

ás k

észü

léke

khez

A

bere

ndez

és

csat

lako

ztat

ható

eg

y au

dio/

vide

o vé

teli

eszk

özhö

z, m

int p

éldá

ul a

C

ardi

o Th

eate

r, és

eg

y a

CS

AFE

pr

otok

olln

ak

meg

fele

lő

eszk

özhá

lóza

thoz

, ah

ogy

az á

bra

is m

utat

ja.

FI

GYE

LMEZ

TETÉ

S A

cs

atla

kozó

khoz

cs

ak

a C

ardi

o Th

eate

r es

zköz

cs

atla

kozt

atha

tó

az

Inte

rnat

iona

l St

anda

rd-n

ek

(nem

zetk

özi

szab

vány

nak)

m

egfe

lelő

en,

vagy

m

ás

a C

SAFE

pr

otok

olln

ak

meg

fele

lő

eszk

özök

kel

együ

tt.

25

1.4

Kar

bant

artá

s

FIG

YELM

EZTE

TÉS

A b

eren

dezé

s műk

ödés

e és

biz

tons

ága

csak

akk

or g

aran

tálh

ató,

ha

kéth

eten

te a

lapo

san

átvi

zsgá

lja s

érül

és v

agy

kopá

s je

leit

kuta

tva.

Eb

ben

a ha

szná

lati

utas

ításb

an n

em s

zere

plő

karb

anta

rtási

fel

adat

ok e

lvég

zése

elő

tt,

lépj

en k

apcs

olat

ba a

Tec

hnog

ym k

izár

ólag

os m

agya

rors

zági

kép

vise

lőjé

vel –

a F

innr

elax

-sz

al.

VE

SZÉL

Y M

unká

lato

k m

egke

zdés

e előt

t a

kapc

soló

0

állá

sba

ford

ításá

val

kapc

solja

ki a

ber

ende

zést

, és

húzz

a ki

a k

ábel

t a fa

li du

galjb

ól.

1.

4.1

Ren

dsze

res

karb

anta

rtás

A

ber

ende

zés

tiszt

ítása

és

gond

ozás

a M

ivel

a b

eren

dezé

st e

gy s

portc

entru

mba

n tö

bb m

int

egy

embe

r ha

szná

lja,

azt

min

dig

tiszt

án é

s po

rmen

tese

n ke

ll ta

rtani

a s

zoká

sos

higi

énia

i és

egé

szsé

gügy

i sz

abál

yokn

ak

meg

fele

lően

. A

kez

előp

anel

tisz

títás

akor

a k

övet

kező

k sz

erin

t jár

jon

el:

- a

bere

ndez

ést

kapc

solja

ki a

kap

csol

ó 0

pozí

ciób

a va

ló á

tkap

csol

ásáv

al (

700-

as é

s 50

0-as

típu

sok)

; -

a be

rend

ezés

t csa

tlako

ztas

sa le

az

elek

trom

os h

álóz

atró

l, az

az h

úzza

ki a

falb

ól (7

00-

as é

s 50

0-as

típu

sok)

; -

egy

enyh

én n

edve

s, d

e ne

m v

izes

, ron

ggya

l tör

ölje

át a

kez

előp

anel

t. M

inde

n hé

ten

telje

sen

tiszt

ítsa

meg

a b

eren

dezé

st:

- ki

kapc

solt

bere

ndez

és m

elle

tt, e

gy n

edve

s sz

ivac

csal

törö

lje á

t a k

ülső

rész

eket

; -

tolja

félre

a b

eren

dezé

st é

s po

rszí

vózz

on fe

l ala

tta.

Ne

hasz

náljo

n ve

gysz

erek

et v

agy

oldó

szer

eket

.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Ne

dörz

sölje

tú

l erős

en

a ke

zelő

pane

lt és

di

agra

mm

okat

, va

gy

a m

atric

ákon

lévő

írot

t uta

sítá

soka

t.

26

A

ped

álok

lánc

aina

k m

egol

ajoz

ása

A k

ezelőp

anel

en m

egje

lenő

üze

net

figye

lmez

teti

a fe

lhas

znál

ót, h

ogy

olaj

ozza

meg

a

pedá

lok

lánc

ait.

Has

znál

ja a

mel

léke

lt ke

nőol

ajat

. A

szó

rófe

jet t

elje

sen

hely

ezze

be

a ké

t sp

eciá

lis ly

uk e

gyik

ébe,

maj

d sp

ricce

lje b

e az

ol

ajat

. A

z ad

ott l

yukn

ak m

egfe

lelő

ped

ált l

assa

n en

gedj

e le

és

foly

tass

a a

besp

ricco

lást

, aho

gy

azt a

z áb

ra m

utat

ja.

Veg

ye k

i a s

zóró

feje

t és

lass

an h

úzza

föl a

pe

dált.

A

más

ik p

edál

nál i

smét

elje

meg

a műv

elet

sort.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Ola

jozá

s kö

zben

mar

adjo

n tá

vol

a m

ozgó

alk

atré

szek

től.

A m

űvel

etet

az

ábr

ának

meg

fele

lően

vég

ezze

. N

e m

ozga

ssa

a pe

dálo

kat a

kez

eive

l.

27

El

lenő

rzés

ek

A Te

chno

gym

az

első

évi

has

znál

atot

köv

etőe

n a

köve

tkező

elle

nőrz

ések

et j

avas

olja

el

vége

zni.

Le

írás

Fela

dat

Gya

koris

ág

A

Haj

tólá

nc

Ola

jozo

ttság

elle

nőrz

ése

Félé

vent

e B

Pe

dálo

k lá

nca

Ola

jozo

ttság

elle

nőrz

ése

Félé

vent

e C

É

kszí

j K

opás

szi

ntjé

nek

elle

nőrz

ése

Félé

vent

e

28

1.4.

2 Sp

eciá

lis k

arba

ntar

tás

B

izto

síté

kok

cser

éje

(700

-as

és 5

00-a

s típ

usok

on)

FI

GYE

LMEZ

TETÉ

S A

bi

ztos

ítéko

kat

csak

a

Tech

nogy

m

kizá

róla

gos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ének

–

a Fi

nnre

lax-

nak

– sz

akem

bere

i cse

rélh

etik

ki.

VESZ

ÉLY

A

bizt

osíté

kok

cser

éje

előt

t ár

amta

laní

tsa

a be

rend

ezés

t a

kapc

soló

0

pozí

ciób

a va

ló

átka

pcso

lásá

val

és

az

elek

trom

os h

álóz

ati

csat

lako

zó

falb

ól v

aló

kihú

zásá

val.

A b

izto

síté

ktar

tó a

kap

csol

ó m

elle

tt ba

lold

alon

ta

lálh

ató.

E

zt

húzz

a ki

a

kalla

ntyú

m

egny

omás

ával

. C

seré

lje

ki

a bi

ztos

ítéko

t eg

y m

ellé

kelt

pótb

izto

síté

kra

(3,1

5A (F

)).

Tegy

e vi

ssza

a

bizt

osíté

ktar

tót

a he

lyér

e.

Győ

ződj

ön m

eg a

rról,

hogy

az

meg

fele

lően

a

hely

ére

patta

n.

VE

SZÉL

Y H

a m

ár

ninc

s tö

bb

pótb

izto

síté

k,

csak

ug

yano

lyan

el

ektr

omos

tu

lajd

onsá

gokk

al,

azon

os

oszt

álly

al

és

tanú

sítv

ánny

al

rend

elke

ző

bizt

osíté

koka

t sze

rezz

en b

e: 3

,15A

(F).

29

A

z el

em fe

ltölté

se (7

00 S

P és

500

SP

típus

okon

) A

700

SP

és

az

500

SP

típus

okon

fo

lyam

atos

an

moz

ogni

ke

ll,

hogy

be

kapc

solv

a m

arad

jana

k. H

a, a

mik

or a

bbah

agyj

a a

moz

gást

, a

keze

lőpa

nel

figye

lmez

teté

s né

lkül

ki

kapc

sol,

az e

lem

újra

tölté

sére

van

szü

kség

a k

észü

lékh

ez a

dott

töltő

vel.

A

töltő

höz

egy

euró

pai

és

egy

amer

ikai

ad

apte

r is

va

n m

ellé

kelv

e.

Vála

ssza

ki

a

konn

ekto

rnak

meg

fele

lő a

dapt

ert,

illess

ze a

töltő

re é

s ny

omja

be

a he

lyér

e.

Az

adap

ter

eltá

volít

ásáh

oz

hely

ezze

a c

élsz

ersz

ámot

(A

) a

nyílá

sba

(B)

és

húzz

a ki

az

ad

apte

rt a

töltő

ből

az

illusz

tráci

ónak

meg

fele

lően

. C

satla

kozt

assa

a t

öltő

káb

elét

a b

eren

dezé

shez

, m

ajd

a tö

ltőt

a fa

li ko

nnek

torb

a, a

z illu

sztrá

ción

ak m

egfe

lelő

en.

30

Ha

az e

lem

telje

sen

lem

erül

t, kö

rülb

elül

8 ó

ra s

züks

éges

az

újra

tölté

shez

. Újra

tölté

s ut

án,

húzz

a ki

a tö

ltő k

ábel

ét a

ber

ende

zésből

és

a fa

li ko

nnek

torb

ól.

FI

GYE

LMEZ

TETÉ

S N

e ha

szná

lja a

ber

ende

zést

mik

özbe

n az

ele

m tö

ltődi

k.

Ha

az e

lem

meg

fele

lő ú

jratö

ltése

utá

n is

kik

apcs

ol a

kez

előp

anel

, am

ikor

abb

ahag

yja

a m

ozgá

st,

lépj

en k

apcs

olat

ba a

Tec

hnog

ym k

izár

ólag

os m

agya

rors

zági

kép

vise

lőjé

vel –

a

Finn

rela

x-sz

al.

Ha

a tö

ltő s

érül

t va

gy h

ibás

, sz

erez

zen

be e

gy ú

j tö

ltőt

a Te

chno

gym

kiz

áról

agos

m

agya

rors

zági

kép

vise

lőjé

től –

a F

innr

elax

-tól.

Ha

az e

lem

sér

ült v

agy

hibá

s, lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

31

1.4.

3 H

ibae

lhár

ítás

Az a

lább

iakb

an a

szo

káso

s ha

szná

lat a

latt

eset

lege

sen

fellé

pő h

ibák

van

nak

fels

orol

va. H

a a

java

solt

eljá

rás

nem

ol

dja

meg

a

prob

lém

át

lépj

en

kapc

sola

tban

a

Tech

nogy

m

kizá

róla

gos

mag

yaro

rszá

gi k

épvi

selő

jéve

l – a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Prob

lém

a O

k:

Eljá

rás

Ber

ende

zés

nem

ka

pcso

lódi

k be

El

ektr

omos

hál

ózat

i hib

a (7

00-a

s, 5

00-a

s típ

usok

on):

Elle

nőriz

ze

az

áram

ot

a fa

li cs

atla

kozó

ban

úgy,

ho

gy

vala

mily

en m

ás k

észü

léke

t, am

i bi

ztos

an m

űköd

ik,

kipr

óbál

be

nne.

H

álóz

ati c

satla

kozó

kábe

l sér

ült (

700-

as, 5

00-a

s típ

usok

on):

Lépj

en k

apcs

olat

ba a

Tec

hnog

ym k

izár

ólag

os m

agya

rors

zági

ké

pvis

előj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Hál

ózat

i cs

atla

kozó

kábe

l be

köté

si p

robl

éma

(700

-as,

500

-as

típu

soko

n):

Elle

nőriz

ze a

csa

tlako

záso

kat.

Kié

gett

bizt

osíté

k (7

00-a

s, 5

00-a

s típ

usok

on):

A

kiég

ett

bizt

osíté

k (3

,15A

(F

)) ki

cser

élés

éhez

lé

pjen

ka

pcso

latb

a a

Tech

nogy

m

kizá

róla

gos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

A k

ezelőp

anel

csa

tlako

zója

vél

etle

nül l

e le

tt cs

atla

kozt

atva

:Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Túl h

ango

s B

eren

dezé

s ni

ncs

meg

fele

lően

víz

szin

tbe

hozv

a:

Elle

nőriz

ze a

poz

íció

t és

hoz

za a

ber

ende

zést

víz

szin

tbe

a be

állít

ó lá

bakk

al.

Sérü

lt cs

apág

yak:

Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Kop

ott s

zíj:

Lépj

en k

apcs

olat

ba a

Tec

hnog

ym k

izár

ólag

os m

agya

rors

zági

ké

pvis

előj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Laza

lánc

: Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

32

Prob

lém

a O

k:

Eljá

rás

Hel

ytel

en v

agy

meg

bízh

atat

lan

adat

ok a

ber

ende

zés

műk

ödés

e kö

zben

Ber

agad

t gom

b a

bille

ntyű

zete

n:

Ha

a pr

oblé

ma

nem

szűn

ik

meg

, lé

pjen

ka

pcso

latb

a a

Tech

nogy

m

kizá

róla

gos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

–

a Fi

nnre

lax-

szal

. A

be

rend

ezés

za

varó

rá

diój

el

köze

lébe

n va

n (p

l. el

ektr

omos

ház

tart

ási k

észü

lék)

: H

elye

zze

arré

bb a

ber

ende

zést

vag

y a

házt

artá

si k

észü

léke

t. Eg

y be

lső

csat

lako

zás

véle

tlenü

l lec

satla

kozó

dott:

Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Érin

tkez

ési h

iba

a ke

zelő

pane

lben

: Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Prob

lém

ák a

ka

rdio

öves

szí

vritm

us

mér

ésse

l

Egyé

b je

ladó

k a

köze

lben

: H

elye

zze

a gé

peke

t m

egfe

lelő

tá

vols

ágba

, ho

gy

az

inte

rfere

ncia

meg

szűn

jön

(két

gép

köz

ötti

min

imál

is tá

vols

ág 8

0 cm

). Erős

inte

rfer

enci

afor

rás

a kö

zelb

en:

Talá

lja

meg

az

in

terfe

renc

ia

forrá

sát

(pl.

egy

elek

trom

os

házt

artá

si k

észü

lék)

. H

elye

zze

arré

bb a

ber

ende

zést

vag

y a

házt

artá

si k

észü

léke

t. El

kopo

tt ka

rdio

öv:

Cse

rélje

ki a

kar

dioö

vet.

A

kard

ioöv

sz

enzo

rjai

nem

ér

intk

ezne

k m

egfe

lelő

en

a bő

rrel

: V

ízze

l ned

vesí

tse

meg

a k

ardi

oöv

bels

ejét

. K

ezelőp

anel

nem

műk

ödik

meg

fele

lően

: Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ével

– a

Fin

nrel

ax-s

zal.

Sérü

lt je

ladó

: C

seré

lje k

i a k

ardi

oöve

t.

33

1.5

Tech

nika

i tám

ogat

ás

A Te

chno

gym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi k

épvi

selő

je –

a F

innr

elax

– a

köv

etke

ző te

chni

kai

tám

ogat

ást n

yújtj

a:

-

tele

fono

s ko

nzul

táci

ó;

- in

form

áció

a

gara

nciá

ban

fogl

alt

szol

gálta

táso

król

ille

tve,

ho

gy

mily

en

szol

gálta

táso

kért

kell

külö

n fiz

etni

; -

hely

szín

en tö

rténő

javí

tás;

-

ered

eti p

ótal

katré

szek

. Am

ikor

ka

pcso

latb

a lé

p a

Tech

nogy

m

kizá

róla

gos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

e –

a Fi

nnre

lax-

szal

–, a

köv

etke

ző in

form

áció

kat k

ell m

egad

nia:

- típ

us;

- vá

sárlá

s dá

tum

a;

- so

roza

tszá

m;

- a

prob

lém

a ré

szle

tes

leírá

sa.

FI

GYE

LMEZ

TETÉ

S A

Te

chno

gym

ál

tal

nem

fe

lhat

alm

azot

t sz

emél

yek

álta

l tö

rtén

ő ja

vítá

s/ka

rban

tart

ás a

gar

anci

a ér

vény

tele

nség

ét o

kozz

a.

Az

elek

trom

os b

eköt

ési d

iagr

amm

ot a

Tec

hnog

ym a

hiv

atal

os te

chni

kai t

ámog

atás

t nyú

jtó

cége

k sz

ámár

a bi

ztos

ítja.

A T

ECH

NO

GYM

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi im

portőr

e:

FI

NN

REL

AX

Szau

na é

s Sz

abad

idő

Kft.

Szék

hely

: H

-222

0 Ve

csés

, Fő

út 7

9. P

f.: 5

3.

Tel.:

+36

29

350

096;

+36

29

350

097;

fax:

+36

29

352

570

B

emut

atót

erem

: H

-103

7 B

udap

est,

Szép

völg

yi ú

t 63/

a.

Tel.:

+36

1 2

50 4

176;

+36

1 2

50 4

177;

fax:

+36

1 2

50 4

177

E-

mai

l: in

fo@

finnr

elax

.hu

• w

ww

.finn

rela

x.hu

• w

ww

.hu.

tech

nogy

m.c

om

34

1.6

Táro

lás

Ha

úgy

terv

ezi,

hogy

a b

eren

dezé

st h

uzam

osab

b id

eig

nem

fog

ja h

aszn

álni

, ja

vaso

lt a

köve

tkezők

éppe

n tá

roln

i azt

: -

tiszt

a és

szá

raz

hely

en, l

etak

arva

a p

or e

llen;

-

szob

ahőm

érsé

klet

en -1

0°C

és

+70°

C k

özöt

t, 20

-90%

-os

rela

tív p

árat

arta

lom

mel

lett.

Ja

vaso

lt a

bere

ndez

ést a

z er

edet

i cso

mag

olás

ban

táro

lni.

1.7

Hul

ladé

kkez

elés

Min

dig

győződ

jön

meg

arró

l, ho

gy a

ber

ende

zés

sem

mily

en m

ódon

sem

tud

koc

káza

ti té

nyezőv

é vá

lni,

és

ne

hagy

ja

olya

n he

lyek

en,

ahol

gy

erm

ekek

já

tsza

nak.

E

lővi

gyáz

atos

ságb

ól,

ha a

ber

ende

zést

sok

áig

nem

fog

ja h

aszn

álni

, va

gy m

eg k

íván

től

e vá

lni,

csat

lako

ztas

sa le

az

elek

trom

os h

álóz

atró

l. Ti

los

a m

ár n

em h

aszn

ált

bere

ndez

ést

nyito

tt he

lyek

en,

nyilv

ános

ter

ület

en,

vagy

oly

an

mag

ánte

rüle

ten,

am

it a

nyilv

ános

ság

is h

aszn

ál, s

zem

étké

nt le

rakn

i. A

Step

Exc

ite ú

jraha

szno

síth

ató

anya

gokb

ól k

észü

lt, m

int

péld

ául

acél

, al

umín

ium

és

műa

nyag

ok,

amik

et

a la

koss

ági

és

haso

nló

hulla

déko

kra

vona

tkoz

ó ér

vény

ben

lévő

előí

ráso

knak

m

egfe

lelő

en

kell

hulla

dékk

ezel

és

alá

vonn

i, ol

yan

cége

k se

gíts

égév

el,

mel

yek

a vá

rosi

és

kö

rnye

zeti

higi

énia

m

egőr

zésé

re,

illetv

e hu

lladé

kkez

elés

re

szak

osod

tak.

Az

elem

, min

t hul

ladé

k Az

ele

m n

em ú

jraha

szno

síth

ató

anya

gokb

ól k

észü

lt. N

e do

bja

ki a

kör

nyez

etbe

vag

y a

szem

étbe

. Az

ele

m k

idob

ásak

or lé

pjen

kap

csol

atba

egy

hul

ladé

kkez

elés

re s

zako

sodo

tt cé

ggel

.

A k

ardi

oöv

A s

zívr

itmus

ada

toka

t to

vább

ító k

ardi

oöv

nem

újra

hasz

nosí

that

ó an

yago

kból

kés

zült.

Ne

dobj

a ki

a k

örny

ezet

be v

agy

a sz

emét

be.

Lépj

en k

apcs

olat

ba e

gy h

ulla

dékk

ezel

ésre

sza

koso

dott

cégg

el.

35

2 A

Ste

p Ex

cite

has

znál

ata

2.1

Biz

tons

ágos

has

znál

at

VESZ

ÉLY

A S

tep

Exci

te k

izár

ólag

arr

a a

célra

has

znál

ható

, am

ire t

erve

zték

, aza

z lé

pcső

szim

ulát

orké

nt v

agy

lépc

sőző

gépk

ént.

Min

den

más

felh

aszn

álás

he

lyte

lenn

ek te

kint

endő

és

ezér

t ves

zély

es.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

Mie

lőtt

bárm

iféle

gya

korla

tot

vége

zne

a be

rend

ezés

en,

olva

ssa

át a

te

ljes

hasz

nála

ti ut

asítá

st,

és a

lapo

san

ism

erje

meg

a b

eren

dezé

s ke

zelé

sét.

A b

eren

dezé

st c

sak

a te

rvez

ett

edzé

stíp

usho

z ig

azod

ó or

vosi

viz

sgál

at u

tán,

és

kizá

róla

g a

gyár

tó

álta

l előí

rt

hasz

nála

ti fe

ltéte

lek

mel

lett

szab

ad h

aszn

álni

. M

ielő

tt m

egke

zden

é az

edz

ést,

kérd

ezze

meg

or

vosá

t, ho

gy

mily

en

korlá

tozá

sok

mel

lett

hasz

nálh

atja

a b

eren

dezé

st.

Aki

knek

sa

játo

s fiz

ikai

pr

oblé

mái

k va

nnak

, cs

ak

az

adot

t te

rüle

tre

szak

osod

ott

orvo

s sz

igor

ú fe

lügy

elet

e m

elle

tt ha

szná

lhat

ják

a be

rend

ezés

t. H

a ed

zés

közb

en ro

sszu

l érz

i mag

át (s

zédü

lés,

m

ellk

asi f

ájda

lom

, st

b.)

azon

nal

hagy

ja a

bba

a gy

akor

lato

t és

ford

uljo

n or

vosh

oz.

Ha

edzé

s kö

zben

a b

eren

dezé

s fig

yelm

ezte

tő

hang

jelz

ése

körü

lbel

ül 5

más

odpe

rcig

szó

l és

a „h

igh

hear

t ra

te”

(mag

as

szív

ritm

us)

üzen

et

jele

nik

meg

a

kije

lzőn

, ve

gyen

vi

ssza

a

tem

póbó

l, m

ert a

szí

vritm

usa

túl m

agas

. H

elyt

elen

vag

y tú

lzot

t edz

és fi

zika

i sér

ülés

eket

ok

ozha

t. N

e en

gedj

e, h

ogy

gyer

ekek

fel

ügye

let

nélk

ül

hasz

náljá

k a

bere

ndez

ést.

36

Min

den

gyak

orla

t előt

t győződ

jön

meg

ar

ról,

hogy

a h

elye

s po

zíci

óban

van

, és

hogy

a

bere

ndez

és

egyi

k al

katré

sze

sinc

s az

útjá

ban.

N

e en

gedj

e,

hogy

m

ások

ho

zzán

yúlja

nak

a m

ozgó

alk

atré

szek

hez

a be

rend

ezés

műk

ödés

e kö

zben

. N

e te

gye

a lá

bfej

ét a

moz

gó a

lkat

rész

ek

alá

a be

rend

ezés

műk

ödte

tése

köz

ben.

Ta

rtsa

keze

it tá

vol

a m

ozgó

al

katré

szek

től

a be

rend

ezés

műk

ödte

tése

köz

ben.

N

e ál

lítso

n ita

loka

t va

gy

egyé

b fo

lyad

ékok

at

a be

rend

ezés

re

vagy

an

nak

köze

lébe

. M

indi

g ha

szná

lja

az

erre

val

ó tá

lcát

. Ta

rtsa

ruhá

ját

és t

örül

köző

jét

távo

l a

moz

gó a

lkat

rész

ektő

l.

VE

SZÉL

Y A

ber

ende

zésb

en m

agas

fesz

ülts

ég t

alál

ható

, ez

ért

a vé

dőbu

rkol

atot

cs

ak fe

lhat

alm

azot

t sze

mél

yek

távo

lítha

tják

el.

37

Bár

a be

rend

ezés

az

egés

zség

ügyi

és

bizt

onsá

gi e

lőírá

sokn

ak m

egfe

lelő

en le

tt te

rvez

ve

és m

egép

ítve,

léte

znek

biz

onyo

s te

rüle

tek,

mel

yek

előr

e ne

m lá

that

ó ve

szél

yt je

lent

hetn

ek.

Nag

yon

óvat

osna

k ke

ll le

nnie

a l

ehet

sége

s fe

lső

és a

lsó

végt

agsé

rülé

sek

elke

rülé

se

érde

kébe

n.

FI

GYE

LMEZ

TETÉ

S A

gyá

rtó

– a

Tech

nogy

m s

.p.a

. –

fele

lőss

ége

csak

abb

an a

z es

etbe

n ér

vény

esíth

ető,

ha

az a

lább

i óv

inté

zked

ések

és

előí

ráso

k be

let

tek

tart

va:

- a

bere

ndez

ést

a le

írtak

nak

meg

fele

lően

, re

ndel

teté

ssze

rűen

kel

l ha

szná

lni;

-

a ha

szná

lati

utas

ítást

ala

posa

n vé

gig

kell

olva

sni;

-

a be

rend

ezés

he

lysz

ínén

ek

meg

ke

ll fe

leln

ie

a ha

szná

lati

utas

ításb

an le

írtak

nak;

- az

el

ektr

omos

re

ndsz

erne

k m

eg

kell

fele

lnie

az

or

szág

sz

abvá

nyai

nak

és jo

gi e

lőírá

sain

ak;

-

az

össz

esze

relé

st,

karb

anta

rtás

t és

be

állít

ást

kizá

róla

g a

Tech

nogy

m

vagy

a

Tech

nogy

m

kizá

róla

gos

mag

yaro

rszá

gi

képv

iselőj

ének

–

a Fi

nnre

lax-

nak

– m

unka

társ

ai,

illet

ve

a Te

chno

gym

álta

l meg

hata

lmaz

ott s

zake

mbe

rek

vége

zhet

ik;

-

a ko

ndite

rem

üz

emel

teté

séér

t fe

lelő

s sz

emél

y el

ke

ll,

hogy

m

agya

rázz

a a

felh

aszn

álók

nak

a he

lyes

és

hely

tele

n ha

szná

lato

t;

- al

kalm

as ru

háza

tot k

ell v

isel

ni;

-

törü

lközők

et é

s eg

yéb

tárg

yaka

t nem

sza

bad

a be

rend

ezés

re te

nni.

38

2.2

Be-

és

kika

pcso

lás

A

700-

as

és

az

500-

as

típus

ok

beka

pcso

lásá

hoz,

ka

pcso

lja

a ka

pcso

lót

az „I

” poz

íció

ba.

A 7

00 S

P é

s az

500

SP

bek

apcs

olás

ához

, ke

zdje

n el

moz

ogni

. Be

kapc

solá

skor

a

bere

ndez

és

egy

hang

jelz

ést a

d és

a k

ezelőp

anel

en m

inde

n LE

D lá

mpa

felv

illan.

E

gy

gyor

s re

ndsz

erte

szt

és

újra

állít

ás

után

, a b

eren

dezé

s ha

szná

latra

kés

z.

Az

üzen

et

nem

je

leni

k m

eg,

ha

a go

mbo

k le

van

nak

zárv

a (lá

sd 3

.14)

, ho

gy a

gya

korla

tot c

sak

a TG

S k

ulcc

sal

vagy

a

smar

tcar

d-da

l le

hess

en

meg

kezd

eni.

Az ü

zene

t ne

m je

leni

k m

eg,

ha a

TG

S ku

lcs

olva

só n

incs

ins

tallá

lva,

vag

y ha

a

TGS

kul

cs /

smar

tcar

d fu

nkci

ó le

van

til

tva

(lásd

3.1

4),

hogy

a g

yako

rlato

t cs

ak

a ke

zelő

pane

l go

mbj

aiva

l le

hess

en m

egke

zden

i.

Ebbe

n az

üze

mm

ódba

n a

köve

tkező

funk

ciók

érh

etők

el:

- sz

ívrit

mus

kal

kulá

ció,

ha

mér

ve v

an;

- a

konf

igur

áció

s m

enüb

e va

ló b

elép

éshe

z sz

üksé

ges

kódo

k be

vite

le (l

ásd

3.14

).

39

A 7

00-a

s és

az

500-

as t

ípus

kik

apcs

olás

ához

, ka

pcso

lja a

főka

pcso

lót a

„0” p

ozíc

ióba

. H

a a

bere

ndez

ést s

okái

g ne

m fo

gja

hasz

náln

i, a

főka

pcso

ló

leka

pcso

lásá

n tú

l, a

fali

csat

lako

zóbó

l is

ki k

ell h

úzni

.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

A fők

apcs

oló

a be

rend

ezés

be-

és

kik

apcs

olás

ára

szol

gál,

de

nem

vá

lasz

tja

le

telje

sen

az

elek

trom

os h

álóz

atró

l, m

ég a

„0

” po

zíci

óban

se

m.

Telje

s le

vála

sztá

shoz

a

fali

csat

lako

zóbó

l is

ki k

ell h

úzni

. A

70

0 S

P

és

az

500

SP

típ

usok

ki

kapc

solá

sáho

z, e

gysz

erűe

n ha

gyja

abb

a a

moz

gást

. A

ber

ende

zést

csa

k a

gyak

orla

t vég

én s

zaba

d ki

kapc

soln

i, am

ikor

kés

zenl

éti á

llapo

tban

van

.

40

2.3

Szív

ritm

us

A b

eren

dezé

s a

szív

ritm

us te

nden

ciái

nak

pont

os

mér

ésér

e ké

tféle

képp

en k

épes

: -

a ka

roko

n lé

vő

eszk

özze

l (k

ézi

szen

zor),

am

ik

kézz

el

való

m

egm

arko

lásk

or

beka

pcso

lnak

(a

z 50

0-as

és

50

0 SP

típ

usok

on n

incs

);

- sz

ívrit

mus

je

ladó

t ta

rtalm

azó

Pol

ar

T31

kard

ioöv

vel.

A

vét

eli

körz

etbe

n cs

ak e

gy s

zívr

itmus

jel

adó

lehe

t, m

áské

ppen

a

vevő

eg

ysze

rre

több

sz

ívrit

mus

jele

t fog

érz

ékel

ni, é

s he

lyte

len

adat

ot

fog

mut

atni

. Ha

több

szí

vritm

us v

evő

kész

ülék

is

van,

az

in

terfe

renc

ia

elke

rülé

séhe

z a

gépe

k kö

zötti

java

solt

min

imál

is tá

vols

ág 8

0 cm

. A

sz

ívrit

mus

ad

atok

ne

m

lesz

nek

pont

osak

el

ektro

mág

nese

s su

gárz

ást

kibo

csát

ó es

zköz

ök k

özel

ében

(TV

-k, m

obilt

elef

onok

, stb

.).

Ha

kéte

lyei

va

nnak

a

szív

ritm

us

adat

ok

pont

ossá

gát

illető

en,

lépj

en

kapc

sola

tba

a Te

chno

gym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi k

épvi

selő

jéve

l – a

Fin

nrel

ax-s

zal.

41

Az a

lább

i táb

láza

t meg

mut

atja

az

optim

ális

szí

vritm

us s

zint

eket

az

élet

kor

és a

z el

éren

dő

cél

függ

vény

ében

. Az

el

mél

eti

max

imál

is

szív

ritm

us

(100

%)

az

élet

kor

alap

ján

van

kisz

ámol

va a

köv

etke

ző k

éple

ttel:

220-

élet

kor.

Ve

rsen

yző

atlé

ták

edzé

séhe

z sz

üksé

ges

tarto

mán

y (o

rvos

i tan

úsítv

ányr

a va

n sz

üksé

g).

A

erob

tar

tom

ány

főle

g a

kard

io r

ends

zer

fejle

szté

sére

(ta

rtsa

a sz

ívrit

mus

t 70

és

90%

köz

ött).

A

erob

tar

tom

ány

főle

g zs

ír en

ergi

afor

rásk

ént

való

fel

hasz

nálá

sára

(ta

rtsa

a sz

ívrit

mus

t 60

és 7

0% k

özöt

t).

A

lacs

ony

edzé

ster

helé

si z

óna.

A g

rafik

on é

rtelm

ezés

éhez

egy

szerűe

n ke

ress

e m

eg a

z él

etko

rána

k m

egfe

lelő

osz

lopo

t, m

ajd

függől

eges

irá

nyba

vá

lass

za

ki

az

élet

korá

hoz

tarto

zó

60%

, 70

%,

90%

-os

pulz

usér

téke

t. A

60-

70%

-os

szív

ritm

us m

elle

tt vé

gzet

t aer

ob g

yako

rlat l

egin

kább

a z

síré

geté

st h

aszn

álja

en

ergi

afor

rásk

ént.

A 7

0-90

%-o

s sz

ívrit

mus

mel

lett

végz

ett

aero

b gy

akor

lato

knál

a k

ardi

o re

ndsz

er (

szív

-lé

gzés

-vér

kerin

gési

rend

szer

) fej

lesz

tése

kap

han

gsúl

yt.

élet

kor

percenkénti szívritmus

42

Péld

ául,

ha e

gy 3

0 év

es e

mbe

r zs

írt a

kar

éget

ni,

a sz

ívrit

mus

t 11

4 (6

0%)

és 1

33 (

70%

) kö

zött

kell

tarta

nia;

ha

ugya

nez

az e

mbe

r a

kard

io-lé

gzés

i ka

paci

tásá

t ak

arja

jav

ítani

, a

szív

ritm

ust 1

33 (7

0%) é

s 17

1 (9

0%) k

özöt

t kel

l tar

tani

a.

VE

SZÉL

Y N

agyo

n fo

ntos

, ho

gy E

DZÉ

S K

ÖZB

EN a

szí

vritm

usa

soha

se h

alad

ja

meg

a 9

0%-o

t (ha

csa

k ne

m v

erse

nysp

orto

ló).

FIG

YELM

EZTE

TÉS

A

szív

ritm

us

figye

lő

egye

düli

funk

ciój

a az

ed

zés

közb

eni

szív

ritm

us

kije

lzés

e,

és

nem

ha

szná

lhat

ó se

mm

ilyen

or

vosi

di

agnó

zis

felá

llítá

sára

. A

sz

ívrit

mus

ki

záró

lag

jelz

és é

rtékű,

és

nem

te

kint

hető

ab

szol

út

pont

osna

k.

A s

zívr

itmus

szá

zalé

kban

val

ó ki

jelz

éséh

ez a

vez

érlő

pane

len

a 3.

1-es

rés

zben

tal

ál

info

rmác

ióka

t (S

zívr

itmus

LE

D lá

mpá

k).

43

2.4

Hel

yes

test

tart

ás

Lépj

en

a be

rend

ezés

re

hátu

lról,

és

tegy

e a

lába

it a

pedá

lokr

a.

Egyi

k ke

zéve

l m

arko

lja

meg

az

eg

yik

rögz

ített

fogó

dzko

dót,

más

ik k

ezév

el

pedi

g ál

lítsa

be

az e

dzés

prog

ram

ot a

ke

zelő

pane

len.

A

lépé

shez

en

yhén

ny

újto

tt ka

rral

raga

dja

meg

a

felső

kapa

szko

dóka

t. Ke

zdet

ben

csak

la

ssan

m

ozog

jon,

am

íg

meg

ne

m

bará

tkoz

ik

a be

rend

ezés

sel

és

nem

ér

zi

mag

át

töké

lete

sen

egye

nsúl

yban

. Fo

ntos

, ho

gy e

lőre

hajlá

s és

ter

més

zete

llene

s te

stta

rtás

nélk

ül m

ozog

jon.

A

min

t eg

yre

mag

abiz

tosa

bbá

válik

, fo

koza

tosa

n nö

velje

a

nehé

zség

i sz

inte

t. Ál

land

óan

elle

nőriz

ze t

estta

rtásá

t: fe

j m

agas

an t

artv

a, v

álla

k eg

y vo

nalb

an

a cs

ípőv

el,

hasi

zom

be

húzv

a és

eg

yene

s tö

rzs.

A

he

lyes

te

stta

rtás

megőr

zésé

hez,

lá

bait

és

lábf

ejei

t pá

rhuz

amos

an

kell

tarta

nia,

és

eg

yene

sen

előr

e ke

ll né

znie

.

FIG

YELM

EZTE

TÉS

A b

eren

dezé

s kö

zelé

ben

előf

ordu

ló z

avar

ó té

nyezők

a f

elha

szná

ló

egye

nsúl

yves

ztés

ét o

kozh

atjá

k.

44

3 70

0-as

típu

s sz

oftv

ere

3.1

A k

ezelőp

anel

leírá

sa

A

Fu

nkci

ó go

mbo

k ed

zés

vagy

tesz

t kiv

álas

ztás

ához

. A je

lenl

egi g

yako

rlatn

ak m

egfe

lelő

LE

D lá

mpa

vilá

gít e

dzés

köz

ben.

B

M

anuá

lis ir

ányí

tó g

ombo

k.

C

Pro

fil L

ED

lám

pák.

D

S

zívr

itmus

LE

D lá

mpá

k.

E

Szá

m g

ombo

k.

F

Alfa

num

erik

us k

ijelző.

G

C

élív

és

céls

zám

lap.

45

Fu

nkci

ó go

mbo

k

Elin

dít e

gy e

dzés

t elő

re b

eállí

tott

időv

el, a

zaz

az idő

lesz

a c

él a

CPR

(ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú) e

dzés

nél é

s a

prof

ilokn

ál.

Elin

dít e

gy e

dzés

t elő

re b

eállí

tott

kaló

riafo

gyas

ztás

sal,

azaz

a k

alór

iafo

gyas

ztás

le

sz a

cél

a C

PR

(álla

ndó

szív

ritm

usú)

edz

ésné

l és

a pr

ofilo

knál

. E

lindí

t egy

edz

ést e

lőre

beá

llíto

tt tá

vols

ágga

l, az

az a

távo

lság

lesz

a c

él a

CP

R

(álla

ndó

szív

ritm

usú)

edz

ésné

l és

a pr

ofilo

knál

. E

lindí

t eg

y ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú ed

zést

, am

ely

sorá

n a

nehé

zség

i sz

int

auto

mat

ikus

an ú

gy á

llító

dik

be, h

ogy

a sz

ívrit

mus

álla

ndó

mar

adjo

n. A

z ed

zés

időt

arta

ma

a be

állít

ott c

éltó

l füg

g: idő,

távo

lság

vag

y ka

lória

. E

lindí

t eg

y sz

akas

zos

edzé

st,

amel

ynél

a f

elha

szná

ló á

llíth

atja

be

min

den

szak

asz

sebe

sség

ét é

s cé

lját (

idő

vagy

távo

lság

). E

lindí

tja a

fitn

eszt

eszt

et.

Elin

dít e

gy á

lland

ó sz

ívrit

mus

ú ed

zést

, am

ely

sorá

n a

szív

ritm

us a

utom

atik

usan

a

felh

aszn

áló

kond

íció

ja a

lapj

án á

llító

dik

be. A

z időt

a fe

lhas

znál

ó ál

lítja

be.

E

lindí

t eg

y ed

zést

, am

ely

célja

a

lehe

tő

legt

öbb

kaló

ria

elég

etés

e a

rend

elke

zésr

e ál

ló idő

alat

t. El

indí

tja

a Te

chno

gym

ál

tal

java

solt

6 kü

lönb

öző

úttíp

us

egyi

két,

vagy

be

állít

ható

leg

felje

bb 9

sze

mél

yes

úttíp

us.

A p

rofil

idő

tarta

mát

a h

árom

cél

eg

yike

hat

ároz

za m

eg:

idő,

táv

olsá

g va

gy k

alór

ia a

z előr

e be

állít

ott

prof

ilok

eset

én, i

lletv

e idő

vagy

távo

lság

a s

zem

élye

s pr

ofilo

k es

etén

.

46

M

anuá

lis ir

ányí

tó g

ombo

k

Csö

kken

ti a

gyak

orla

t neh

ézsé

gi s

zint

jét.

Álla

ndó

sebe

sségű

gyak

orla

tokn

ál a

go

mb

6 sp

m-e

l (lé

pés/

perc

) cs

ökke

nti

a se

bess

éget

, ál

land

ó se

bess

égű

gyak

orla

tok

közb

en.

Növ

eli

a gy

akor

lat

nehé

zség

i sz

intjé

t. Ál

land

ó se

bess

égű

gyak

orla

tokn

ál a

go

mb

6 sp

m-e

l (lé

pés/

perc

) nö

veli

a se

bess

éget

, ál

land

ó se

bess

égű

gyak

orla

tok

közb

en.

Egy

rövi

d pi

henő

ere

jéig

meg

állít

ja a

gya

korla

tot.

A s

züne

t ala

tt, a

kez

előp

anel

go

mbj

ai

lezá

ródn

ak,

csak

a

QU

ICK

S

TAR

T (ú

jrake

zdés

) és

a

STO

P

(bef

ejez

és) g

ombo

k műk

ödne

k.

Elin

dít e

gy g

yako

rlato

t, va

gy ú

jrake

zdi a

rövi

d sz

ünet

utá

n.

A g

yako

rlat

befe

jezé

sére

és

a le

veze

tés

meg

kezd

ésér

e sz

olgá

l, ille

tve

az

edzé

spro

gram

ozás

vis

szav

onás

ára

és k

ilépé

sre.

47

Pr

ofil

LED

lám

pák

A

12 L

ED l

ámpa

oszl

op m

agas

sága

ará

nyos

a g

yako

rlat

nehé

zség

i sz

intjé

vel.

Min

den

oszl

op 5

szi

ntte

l ren

delk

ezik

. A

z os

zlop

ok f

okoz

atos

an k

ezde

nek

el v

ilágí

tani

. A

z ed

zés

végé

re m

ind

a 12

osz

lop

vilá

gít.

Az a

ktuá

lis s

zaka

szna

k m

egfe

lelő

osz

lop

villo

g. A

z ol

yan

edzé

sekn

él,

ahol

a t

elje

s időt

arta

m n

em i

smer

t és

nem

is

szám

olha

tó k

i, ille

tve

a cé

ltávo

lság

ról

és

az

éget

endő

ka

lóriá

król

si

ncs

info

rmác

ió

(pl.

Qui

ck

Sta

rt ed

zés)

, pe

rcen

ként

kez

d el

úja

bb é

s új

abb

oszl

op v

ilágí

tani

, és

az

aktu

ális

per

cnek

meg

fele

lő

oszl

op v

illog.

Szív

ritm

us L

ED lá

mpá

k

A

szí

vritm

us L

ED

lám

pák

min

dadd

ig n

em v

ilágí

tana

k, a

míg

nin

cs s

zívr

itmus

jel.

Ha

van

szív

ritm

us je

l, a

LED

lám

pák

kigy

ulla

dnak

. Ha

prog

ram

ozás

kor a

z él

etko

r is

meg

lett

adva

, va

gy a

z ed

zés

a TG

S k

ulcs

on /

smar

tcar

d-on

el l

ett t

árol

va, a

z ös

szes

LE

D lá

mpa

vilá

gít

és a

felh

aszn

áló

elm

élet

i max

imál

is s

zívr

itmus

ához

tarto

zó L

ED

lám

pa v

illog.

A

z el

ső

két

nara

ncss

árga

LE

D

lám

pa

az

elm

élet

i m

axim

ális

sz

ívrit

mus

60

%-á

nál

alac

sony

abb

érté

keke

t je

lez.

A n

égy

közé

pső

zöld

LED

lám

pa a

z el

mél

eti

max

imál

is

szív

ritm

us

60-9

0%-á

nak

meg

fele

lő

érté

keke

t je

lzi.

A

két

piro

s LE

D

lám

pa

90%

-nál

m

agas

abb

szív

ritm

ust j

elez

. A

z ed

zés

szív

ritm

usán

ak k

ivál

aszt

ásáh

oz s

züks

éges

dia

gram

a 2

.3-a

s ré

szné

l tal

álha

tó.

48

Sz

ám g

ombo

k

A sz

ám g

ombo

k az

edz

ések

beá

llítá

sáná

l a n

umer

ikus

ér

téke

k be

vite

lére

szo

lgál

nak.

Szá

mok

on k

ívül

, van

itt

még

eg

y C

LEAR

(tö

rlés)

és

eg

y EN

TER

(b

evite

l) go

mb.

M

egerős

íti a

bev

itt é

rtéke

t és

tová

bblé

p.

Nyo

mja

le

eg

ysze

r a

bevi

tt ér

ték

törlé

sére

. N

yom

ja

le

kéts

zer

az

előző

üzen

ethe

z va

ló v

issz

atér

éshe

z.

49

A

lfanu

mer

ikus

kije

lző

A

z al

fanu

mer

ikus

kije

lző

felv

áltv

a je

lzi a

z ak

tuál

is g

yako

rlath

oz ta

rtozó

num

erik

us é

rtéke

ket

és a

z üz

enet

eket

. E

dzés

köz

ben

az a

lább

i érté

keke

t jel

zi k

i:

- el

lená

llás

mér

téke

, wat

tban

kife

jezv

e;

-

meg

tett

távo

lság

em

elet

ekbe

n ki

feje

zve.

H

a a

kije

lezh

ető

max

imál

is

érté

ket

(999

,9) m

egha

ladj

a, a

tize

des

nem

ker

ül k

ijelz

ésre

, és

csak

az

ezre

sek

láts

zana

k (1

000,

100

1, 1

002,

...);

- el

éget

ett

kaló

riák,

kilo

kaló

riába

n ki

feje

zve.

Ha

a ki

jele

zhető

max

imál

is é

rtéke

t (9

999)

meg

hala

dja,

az

érté

knek

csa

k az

uto

lsó

négy

kar

akte

re k

erül

kije

lzés

re (p

l. 11

234

hely

ett 1

234)

;

- pe

rcen

ként

i szí

vritm

us;

-

elte

lt idő

perc

ben

és m

ásod

perc

ben

kife

jezv

e. H

a a

kije

lezh

ető

max

imál

is é

rtéke

t (9

9:59

) m

egha

ladj

a, a

tová

bbi é

rtéke

k ór

ában

és

perc

ben

kerü

lnek

kije

lzés

re (

pl.

1 ór

a és

30

perc

utá

n a

kije

lző

1H:3

0-at

fog

mut

atni

);

- se

bess

ég, l

épés

szám

/per

c-be

n ki

feje

zve

(spm

). A

más

odik

num

erik

us é

rték

jele

zhet

i a tá

vols

ágot

vag

y a

kaló

riát,

és a

neg

yedi

k nu

mer

ikus

ér

ték

jele

zhet

i az

időt

vag

y tá

vols

ágot

az

edzé

stíp

ustó

l vag

y a

kivá

lasz

tott

céltó

l füg

gően

úg

y, h

ogy

az a

lfanu

mer

ikus

kije

lzőn

meg

nem

jele

níte

tt ér

ték

a cé

lszá

mla

pon

jele

nik

meg

.

50

C

élív

és

céls

zám

lap

Az

ív

ben

elhe

lyez

kedő

LE

D

lám

pák

balró

l jo

bbra

fok

ozat

osan

kez

dene

k el

vilá

gíta

ni a

cé

l tel

jesí

tetts

égén

ek a

rány

ában

. A

z ak

tuál

is

idő

/ tá

vols

ág

/ ka

lória

te

ljesí

tetts

égne

k m

egfe

lelő

LED

lám

pa v

illog.

A

gya

korla

t kö

zben

a k

ivál

aszt

ott

cél

típus

a vi

lágí

t a c

élív

köz

epén

. A

ki

vála

szto

tt cé

l nu

mer

ikus

ér

téke

nö

veks

zik.

E

zeke

t a

gom

boka

t cs

ak

a cé

l ki

vála

sztá

sa

után

le

het

hasz

náln

i, és

a

célé

rték

edzé

s kö

zben

i nö

velé

sére

és

csök

kent

ésér

e sz

olgá

lnak

. A

kiv

álas

ztot

t cé

l típ

usát

ól f

üggő

en,

1 pe

rces

, 1

emel

etes

va

gy

10

kaló

riás

egys

égen

ként

cs

ökke

nthe

tő

vagy

nö

velh

ető

az

érté

k m

inde

n eg

yes

leny

omás

sal,

illetv

e en

nél

nagy

obb

lépt

ékbe

n fo

lyam

atos

ny

omva

tartá

s m

elle

tt.

51

3.2

QU

ICK

STA

RT

(gyo

rs k

ezdé

s) e

dzés

A Q

UIC

K S

TAR

T (g

yors

kez

dés)

gom

bbal

indí

tott

edzé

sek

idő

alap

on fo

lyna

k. A

neh

ézsé

gi

szin

t 1, a

z él

etko

r és

súly

érté

kek

pedi

g előr

e be

állít

otta

k.

Kész

enlé

ti m

ódba

n ny

omja

le a

go

mbo

t. A

gép

ilyen

kor

egy

hang

jelz

ést a

d, é

s a

gyak

orla

t elin

dul.

A 70

0 SP

típu

son

a gy

akor

lat m

egke

zdés

éhez

egy

szerűe

n ke

zdje

n el

moz

ogni

, bár

mifé

le

gom

b m

egny

omás

a né

lkül

. A

prof

il LE

D lá

mpá

k os

zlop

ai p

erce

nkén

t kez

dene

k el

vilá

gíta

ni. A

z ut

olsó

osz

lop,

am

elyi

k a

jele

nleg

i per

cre

vona

tkoz

ik, v

illog.

A 1

3. p

erctől

, az

oszl

opok

bal

ra u

gran

ak m

inde

n pe

rc

elej

én ú

gy, h

ogy

a je

lenl

egi p

ercr

e vo

natk

ozó

oszl

op m

indi

g lá

that

ó le

gyen

. A

cél

szám

lap

és a

cél

ív a

z el

telt

időv

el n

övek

szik

. A c

élív

en a

jele

nleg

i per

cre

vona

tkoz

ó LE

D lá

mpa

villo

g.

Ilyen

kor h

aszn

álha

tóak

a n

ehéz

ségi

szi

nt b

eállí

tó g

ombo

k,

illetv

e a

gom

b és

a

gom

b.

A g

yako

rlat v

égén

, a n

ehéz

ségi

szi

nt le

csök

ken

a le

veze

tés

idej

ére.

52

3.3

Leve

zeté

s

Min

den

edzé

s vé

gén

van

egy

leve

zető

sza

kasz

, aho

l a n

ehéz

ségi

szi

nt fe

le a

kkor

a, m

int a

z ed

zés

sorá

n vo

lt.

Egy

perc

nél

rövi

debb

edz

ések

ese

tén

ninc

s le

veze

tés,

han

em e

gybő

l ké

szen

léti

mód

ba

vált

a be

rend

ezés

a g

yako

rlat b

efej

ezté

vel.

A le

veze

tés

alat

t csa

k a

gom

b műk

ödik

, ezz

el le

het a

kés

zenl

éti m

ódra

vál

ltani

. A

pro

fil L

ED

lám

pák

nem

vál

tozn

ak,

és a

z ép

pen

befe

jeze

tt gy

akor

lat

nehé

zség

i szi

ntjé

t m

utat

ják.

A

cél

íven

min

den

leka

pcso

l. A

cél

szám

lap

az é

ppen

bef

ejez

ett g

yako

rlat t

elje

s időt

arta

mát

, a

telje

s tá

vot v

agy

az ö

ssze

s el

éget

ett k

alór

iát m

utat

ja.

Az

alfa

num

erik

us k

ijelzőn

az

edzé

s er

edm

énye

i vál

tako

znak

:

-

ha a

szí

vritm

us fi

gyelő

lega

lább

3 e

gym

ást k

övető

perc

en k

eres

ztül

has

znál

va v

olt a

z ed

zés

közb

en;

-

ha a

szí

vritm

us fi

gyelő

lega

lább

3 e

gym

ást k

övető

perc

en k

eres

ztül

has

znál

va v

olt a

z ed

zés

közb

en.

A

lev

ezet

és a

latt,

a T

GS

kul

cs v

agy

a sm

artc

ard

olva

sóba

hel

yezé

séve

l az

épp

en

befe

jeze

tt ed

zés

ered

mén

yei e

lmen

thetők

.

53

A 70

0 SP

típu

son

moz

ogni

kel

l, ho

gy n

e ka

pcso

ljon

ki. H

a eg

y bi

zony

os időn

ker

eszt

ül (

a pr

ofil

LED

lám

pák

jelz

ése

szer

int,

lásd

3.1

5) n

em m

ozog

a g

yako

rlat k

özbe

n, a

gya

korla

t le

veze

tés

nélk

ül b

efej

eződ

ik.

Ha

behe

lyez

i a

TGS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot a

mik

or

abba

hagy

ja a

moz

gást

, az

edzé

s er

edm

énye

i elm

enté

sre

kerü

lnek

.

54

3.4

Cél

orie

ntál

t edz

és: i

dő, k

alór

iák,

távo

lság

Kész

enlé

ti m

ódba

n ny

omja

meg

a G

OAL

(cé

l) go

mbo

kat

egy

gyak

orla

t ki

vála

sztá

sáho

z,

amel

yben

ke

zdés

előt

t az

eg

yetle

n m

egad

andó

pa

ram

éter

az

el

éren

dő

cél

időb

en,

elég

eten

dő k

alór

iákb

an v

agy

távo

lság

ban

kife

jezv

e.

Nyo

mja

meg

a k

ivál

aszt

ott c

élna

k m

egfe

lelő

gom

bot.

A

szám

gom

bok

segí

tség

ével

adj

a m

eg a

cél

érté

ket,

maj

d ny

omja

meg

az

EN

TER

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Egy

hang

jelz

i, ho

gy m

egke

zdhe

ti a

gyak

orla

tot,

és e

kkor

azo

nnal

elk

ezdh

et m

ozog

ni.

Az

élet

kor é

s sú

ly é

rtéke

k m

ár e

lőre

meg

lette

k ad

va. S

zívr

itmus

érz

ékel

ése

eset

én, a

gép

az

éle

tkor

meg

adás

ára

szól

ít fe

l.

Írj

a be

az

élet

korá

t a s

zám

gom

bok

hasz

nála

táva

l, m

ajd

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

m

egerős

ítésh

ez

és

a to

vább

lépé

shez

. Az

él

etko

r al

apjá

n a

felh

aszn

áló

max

imál

is

szív

ritm

usa

kisz

ámol

ásra

ke

rül.

Ezu

tán

a m

axim

ális

sz

ívrit

mus

ak

tuál

is

száz

alék

a ki

jelz

ésre

ker

ül a

villo

gó s

zívr

itmus

LED

lám

pák

álta

l. H

a az

éle

tkor

nem

ker

ül m

egad

ásra

, a

gyak

orla

t fo

lyta

tódi

k, d

e a

szív

ritm

us L

ED

lám

pák

nem

jelz

ik k

i a m

axim

ális

szí

vritm

us

aktu

ális

szá

zalé

kát.

55

Ha

az é

letk

or m

eg le

tt ad

va, a

felh

aszn

áló

súly

át k

ell b

eírn

i, ho

gy a

kal

óriá

kat p

onto

san

ki

lehe

ssen

szá

mol

ni.

A

szá

m g

ombo

k ha

szná

latá

val í

rja b

e a

test

súly

át, m

ajd

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Kal

ória

edz

és a

lkal

máv

al a

súl

yt a

kkor

is m

eg k

ell a

dni,

ha a

z él

etko

r nem

is le

tt be

írva.

H

a ne

m a

djuk

meg

a s

úlyt

, a

kaló

riafo

gyas

ztás

egy

ala

pérte

lmez

ett

test

súly

ala

pján

lesz

ki

szám

ítva.

Ed

zés

közb

en e

gym

ás u

tán

kezd

enek

el

vilá

gíta

ni a

pro

fil L

ED l

ámpa

oszl

opok

a t

elje

s cé

lérté

k el

érés

éig.

A

cél

érté

ket

a cé

lszá

mla

p m

utat

ja,

amin

t az

növ

eksz

ik.

A cé

lív b

alró

l jo

bbra

ará

nyos

an

kezd

el v

ilágí

tani

, am

íg a

telje

s be

állít

ott é

rtéke

t el n

em é

ri.

A k

övet

kező

gom

bok

hasz

nálh

atók

: -

a ne

hézs

égi s

zint

vál

tozt

ató

gom

bok;

-

a S

TOP

(meg

állít

ó) é

s P

AU

SE

(röv

id s

züne

t) go

mbo

k;

- a

célé

rték

beál

lító

gom

bok;

-

a G

OA

L (c

él) g

ombo

k, a

cél

típu

sána

k m

egvá

ltozt

atás

ához

. A

z ed

zés

végé

n, a

leve

zeté

s időt

arta

már

a a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

56

3.5

Álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s (C

PR)

Az

álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s na

gyon

font

os o

lyan

ese

tekb

en, a

mik

or b

izon

yos

szív

ritm

us

szin

teke

t meg

kel

l tar

tani

. Az

álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s so

rán

a ne

hézs

égi s

zint

úgy

ker

ül

auto

mat

ikus

an b

eállí

tásr

a, h

ogy

a sz

ívrit

mus

elé

rje é

s m

egta

rtsa

az e

lőre

beá

llíto

tt ér

téke

t a

telje

s ed

zés

alat

t. E

hhez

az

edzé

shez

a k

ardi

oöve

t vis

elni

kel

l. Ké

szen

léti

üzem

mód

ban

nyom

ja m

eg a

go

mbo

t.

N

yom

ja le

a k

ivál

aszt

ott c

él g

ombj

át.

Írj

a be

a

célé

rtéke

t a

szám

go

mbo

kkal

, m

ajd

nyom

ja

meg

az

EN

TER

go

mbo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

az

él

etko

rát

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a

test

súly

át

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

57

A s

zám

gom

bok

hasz

nála

táva

l írja

be

azt a

szí

vritm

us é

rtéke

t, am

it az

egé

sz e

dzés

ala

tt m

eg a

kar t

arta

ni. N

yom

ja le

az

EN

TER

gom

bot a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Seg

ítség

képp

en a

max

imál

is s

zívr

itmus

60%

-áho

z és

90%

-áho

z ta

rtozó

érté

kek

záró

jelb

en

meg

jele

nnek

a k

ijelzőn

. A

gya

korla

t beá

llítá

sa k

észe

n va

n. A

han

gjel

zésr

e az

onna

l meg

kezd

heti

a m

ozgá

st.

Edzé

s kö

zben

egy

más

utá

n ke

zden

ek e

l vilá

gíta

ni a

pro

fil L

ED lá

mpa

oszl

opok

az

össz

es

célé

rték

elér

éséi

g.

A c

élér

téke

t a

céls

zám

lap

mut

atja

, am

int

az n

övek

szik

. A

célív

bal

ról

jobb

ra a

rány

osan

ke

zd e

l vilá

gíta

ni, a

míg

a te

ljes

beál

lítot

t érté

ket e

l nem

éri.

A

köv

etke

ző g

ombo

k műk

ödte

thetők

: -

a ne

hézs

égi

szin

t go

mbo

k,

a sz

ívrit

mus

be

állít

ás

meg

válto

ztat

ásáh

oz

(ha

enge

dély

ezve

van

: lás

d 3.

14-a

s ré

sz)

- a

STO

P (m

egál

lító)

és

PA

US

E (r

övid

szü

net)

gom

bok;

-

a cé

lérté

k be

állít

ó go

mbo

k.

Ha

edzé

s kö

zben

100

egy

más

t kö

vető

más

odpe

rc a

latt

sinc

s sz

ívrit

mus

jel

, az

álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s (C

PR

) át

vált

egy

célo

rient

ált e

dzés

sé, m

egta

rtva

ugya

nazt

a c

élt (

azaz

idő,

kal

ória

vag

y tá

vols

ág).

A

z ed

zés

végé

n, a

leve

zeté

s időt

arta

már

a a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

58

3.6

CU

STO

M (e

gyén

i) ed

zés

A C

UST

OM

(eg

yéni

) ed

zés

több

sza

kasz

ból

áll,

max

imum

12-

ből.

Az

edzé

s ös

szes

sz

akas

zána

k m

inde

n pa

ram

éter

e a

felh

aszn

áló

álta

l állí

that

ó be

. Ké

szen

léti

álla

potb

an n

yom

ja m

eg a

go

mbo

t.

N

yom

ja le

a g

ombo

t a k

ivál

aszt

ott c

élho

z.

Az

élet

kort

és

a te

stsú

lyt

be

kell

írni

az

edzé

s be

állít

ásáh

oz

és

az

ered

mén

yek

kisz

ámol

ásáh

oz.

Írj

a be

az

él

etko

rát

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a

test

súly

át

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Mos

t jön

az

egye

s sz

akas

zok

beál

lítás

a: m

inde

n sz

akas

zhoz

be

kell

állít

ani a

kiv

álas

ztot

t cé

lhoz

tarto

zó c

élér

téke

t és

a ne

hézs

égi s

zint

et.

Írj

a be

a

célé

rtéke

t a

szám

go

mbo

kkal

, m

ajd

nyom

ja

meg

az

EN

TER

go

mbo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a s

ebes

sége

t az

első

szak

aszh

oz,

maj

d ny

omja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

59

Min

den

szak

asz

végé

n:

- va

gy b

eírh

atja

a k

övet

kező

sza

kasz

cél

érté

két é

s se

bess

égét

, és

a to

vább

i sza

kasz

ok

prog

ram

ozás

ával

foly

tath

atja

;

-

vagy

meg

nyom

hatja

az

ENTE

R g

ombo

t a p

rogr

amoz

ás b

efej

ezés

éhez

és

a gy

akor

lat

meg

kezd

éséh

ez.

A pr

ogra

moz

ás

befe

jező

dik,

am

ikor

m

egny

omja

az

E

NTE

R

gom

bot.

A

hang

jelz

ésre

az

onna

l meg

kezd

heti

a gy

akor

lato

t. Pr

ogra

moz

ás k

özbe

n, m

inde

n sz

akas

znál

egy

úja

bb p

rofil

LED

lám

paos

zlop

kez

d el

vi

lágí

tani

. A g

yako

rlat k

özbe

n vi

szon

t, a

prof

il LE

D lá

mpa

oszl

opok

ará

nyos

an v

iszo

nyul

nak

az e

gész

gya

korla

tra v

onat

kozó

telje

s időh

öz v

agy

telje

s tá

vhoz

, és

egym

ás u

tán

kezd

enek

el

vilá

gíta

ni, a

míg

az

össz

es b

eállí

tott

célé

rtéke

t el n

em é

ri.

Gya

korla

t kö

zben

a t

elje

s cé

lérté

ket

a cé

lszá

mla

p m

utat

ja,

amin

t az

növ

eksz

ik.

A c

élív

ba

lról j

obbr

a ar

ányo

san

kezd

el v

ilágí

tani

, am

íg a

telje

s idő

le n

em te

lik.

A k

övet

kező

gom

bok

hasz

nálh

atók

: -

a ne

hézs

égi s

zint

beá

llító

gom

bok

(a v

álto

ztat

ás a

z eg

ész

edzé

st b

efol

yáso

lja, é

s ne

m

csak

az

egye

s sz

akas

zoka

t);

- a

STO

P (m

egál

lítás

) és

PA

US

E (r

övid

szü

net)

gom

bok;

-

a cé

lérté

k be

állít

ó go

mbo

k (a

vál

tozt

atás

az

egés

z ed

zést

bef

olyá

solja

, és

nem

csa

k az

egy

es s

zaka

szok

at).

Az

edzé

s vé

gén,

a le

veze

tés

időt

arta

már

a a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

60

3.7

Fitn

eszt

eszt

A

gom

b in

dítja

el a

fitn

eszt

eszt

et,

ami e

gy m

axim

um-a

latti

tes

zt,

és r

ossz

vag

y kö

zepe

s ko

ndib

an lé

vő fe

lhas

znál

ók s

zám

ára

java

solt.

A

tesz

thez

vis

elni

kel

l a k

ardi

oöve

t.

Kész

enlé

ti ál

lapo

tban

nyo

mja

meg

a

gom

bot.

A p

illana

tnyi

szí

vritm

us m

egál

lapí

tása

utá

n, b

e ke

ll írn

i az

élet

kort,

a te

stsú

lyt é

s a

nem

et a

te

szt b

eállí

tásá

hoz

és a

z er

edm

énye

k ki

szám

olás

ához

:

Írj

a be

az

él

etko

rát

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a

test

súly

át

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A

dja

meg

a n

emét

: 1-

es g

omb

férfi

, 2-

es g

omb

nő.

Nyo

mja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A g

yako

rlat b

eállí

tása

ezz

el k

ész

van.

A h

angj

elzé

sre

azon

nal m

egke

zdhe

ti a

tesz

tet.

61

A fi

tnes

ztes

zt h

árom

rész

ből á

ll:

1)

egy

90 m

ásod

perc

es b

emel

egíté

sből

50

spm

(lép

és p

er p

erc)

mel

lett;

2)

eg

y kö

rülb

elül

3 p

erci

g ta

rtó á

lland

ó sz

ívrit

mus

ú te

szt r

észből

(1. s

zaka

sz);

3)

egy

körü

lbel

ül 4

per

cig

tartó

álla

ndó

szív

ritm

usú

tesz

t ré

szbő

l, az

elm

élet

i max

imál

is

szív

ritm

us 7

5%-á

n (2

. sza

kasz

). A

prof

il LE

D lá

mpa

oszl

opok

egy

más

utá

n ke

zden

ek e

l vilá

gíta

ni, a

míg

a te

szt i

dőta

rtam

a te

ljese

n le

nem

jár.

Az

elte

lt időt

a c

élsz

ámla

p m

utat

ja.

A

míg

nem

éri

el a

z ad

ott s

zaka

szho

z sz

üksé

ges

szív

ritm

us s

zint

et, a

cél

ív n

em k

apcs

ol b

e.

A

mik

or

elér

i a

beál

lítot

t sz

ívrit

mus

sz

inte

t, a

célív

lá

mpá

i ba

lról

jobb

ra

elke

zden

ek

vilá

gíta

ni, a

míg

a s

zaka

sz te

ljes

idej

e le

nem

jár.

Csa

k a

STO

P (m

egál

lítás

) gom

b ha

szná

lhat

ó. E

z m

egál

lítja

a te

szte

t. A

tesz

t köz

ben

ninc

s rö

vid

szün

et, a

zaz

a P

AU

SE

gom

b ne

m h

aszn

álha

tó.

A te

szt

ered

mén

y né

lkül

bef

ejeződ

ik a

STO

P go

mb

meg

nyom

ásak

or,

vagy

ha

100

egym

ást k

övető

más

odpe

rcen

ker

eszt

ül n

incs

ész

lelh

ető

szív

ritm

us.

A

tes

zt v

égén

, a

leve

zeté

s időt

arta

már

a a

nehé

zség

i sz

int

lecs

ökke

n, é

s kö

zben

az

ered

mén

yek

jele

nnek

meg

a k

ijelzőn

.

62

H

a a

tesz

t nem

a T

GS

kul

ccsa

l vag

y a

smar

tcar

d-da

l let

t elv

égez

ve, a

z er

edm

énye

ket n

em

lehe

t elm

ente

ni.

63

3.8

TRA

ININ

G Z

ON

E (tr

énin

g zó

na) e

dzés

Miv

el a

TR

AIN

ING

ZO

NE

gya

korla

tok

álla

ndó

szív

ritm

us m

ódba

n tö

rténn

ek, a

kar

dioö

vet

vise

lni k

ell.

Kész

enlé

ti m

ódba

n ny

omja

meg

a

gom

bot.

Írj

a be

az

él

etko

rát

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a

test

súly

át

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

N

yom

ja m

eg a

z 1-

es g

ombo

t al

acso

ny i

nten

zitá

sú,

a 2-

es g

ombo

t kö

zepe

s in

tenz

itású

, va

gy a

3-a

s go

mbo

t m

agas

int

enzi

tású

gya

korla

t vé

gzés

éhez

, m

ajd

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Ad

ja m

eg a

z időt

arta

mot

a s

zám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A g

yako

rlat b

eállí

tása

ezz

el k

ész

van.

A h

angj

elzé

sre

azon

nal m

egke

zdhe

ti az

edz

ést.

A pr

ofil

LED

lám

pák

oszl

opai

sor

ozat

ban

kezd

enek

el v

ilágí

tani

a g

yako

rlat k

özbe

n, a

míg

az

öss

zes

célé

rtéke

t el n

em é

ri.

64

A n

övek

vő c

élér

téke

t a

céls

zám

lap

mut

atja

. A

cél

ív b

alró

l jo

bbra

ará

nyos

an k

ezd

el

vilá

gíta

ni, a

míg

a te

ljes

beál

lítot

t érté

ket e

l nem

éri.

A

köv

etke

ző g

ombo

k ha

szná

lhat

ók:

- a

STO

P (m

egál

lító)

és

a P

AU

SE

(röv

id s

züne

t) go

mb;

-

a ne

hézs

égi

szin

t go

mbo

k, a

kis

zám

ított

szív

ritm

us b

eállí

tás

meg

válto

ztat

ásár

a (h

a en

gedé

lyez

ve v

an: l

ásd

3.14

); -

a cé

lérté

k be

állít

ó go

mbo

k.

Ha

a ke

zdet

i, a

gyak

orla

t beá

llítá

sára

szo

lgál

ó, a

datfe

ldol

gozó

sza

kasz

ban

egym

ást k

övető

100

más

odpe

rcig

nin

cs m

érhe

tő s

zívr

itmus

, az

edzé

s vé

get é

r: H

a a

köve

tkező

edzé

s sz

akas

zban

egy

más

t kö

vető

100

más

odpe

rcig

nin

cs m

érhe

tő

szív

ritm

us, a

z ed

zés

célo

rient

ált e

dzés

re v

ált á

t, ah

ol a

z idő

lesz

a c

él:

A

gya

korla

t vég

én, a

leve

zeté

s időt

arta

már

a a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

65

3.9

WEI

GH

T LO

SS (f

ogya

sztó

) edz

és

A W

EIG

HT

LOS

S (

fogy

aszt

ó) e

dzés

két

sza

kasz

ban

zajlik

: eg

y előz

etes

ada

tfeld

olgo

zó

szak

asz

álla

ndó

szív

ritm

us m

elle

tt, é

s eg

y m

ásod

ik s

zaka

sz a

tén

yleg

es e

dzés

re.

Ezé

rt le

galá

bb a

z el

ső s

zaka

sz a

latt

vise

lni k

ell a

kar

dioö

vet.

Kész

enlé

ti ál

lapo

tban

nyo

mja

meg

a

gom

bot.

Írj

a be

az

él

etko

rt a

szám

go

mbo

kkal

, m

ajd

nyom

ja

meg

az

EN

TER

go

mbo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a

test

súly

át

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

N

yom

ja m

eg a

z 1-

es g

ombo

t a

férfi

nem

kiv

álas

ztás

ához

, va

gy a

2-e

st a

női

nem

ki

vála

sztá

sáho

z,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez

és

a to

vább

lépé

shez

.

M

ivel

az

edzé

s el

ső p

erce

i a

tény

lege

s gy

akor

lat

szív

ritm

usán

ak k

iszá

mítá

sáho

z és

a

tény

lege

s gy

akor

lat p

aram

éter

eine

k fe

ldol

gozá

sáho

z sz

üksé

gese

k, e

zért

a te

ljes

tesz

t idő

ne

m le

het 1

0 pe

rcné

l kev

eseb

b.

Adja

meg

az

időt

arta

mot

a s

zám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A g

yako

rlat b

eállí

tása

ezz

el k

ész

van.

A h

angj

elzé

sre

azon

nal m

egke

zdhe

ti az

edz

ést.

A pr

ofil

LED

lám

paos

zlop

ok e

gym

ás u

tán

kezd

enek

el

vilá

gíta

ni,

amíg

a b

eállí

tott

idő

telje

sen

le n

em já

r.

66

Az

elte

lt időt

a c

élsz

ámla

p m

utat

ja. A

cél

ív b

alró

l job

bra

arán

yosa

n ke

zd e

l vilá

gíta

ni, a

míg

a

beál

lítot

t idő

telje

sen

le n

em já

r. A

köv

etke

ző g

ombo

k ha

szná

lhat

ók:

- a

STO

P (m

egál

lító)

és

a P

AU

SE

(röv

id s

züne

t) go

mb;

-

a ne

hézs

égi s

zint

beá

llító

gom

bjai

(csa

k a

tény

lege

s ed

zési

sza

kasz

ban)

; -

a cé

lérté

k be

állít

ó go

mbo

k.

Ha

egym

ást

köve

tő 1

00 m

ásod

perc

ig n

incs

mér

hető

szí

vritm

us a

kez

deti

adat

feld

olgo

zó

szak

aszb

an, a

mi a

gya

korla

t beá

llítá

sára

szo

lgál

, az

edzé

s be

feje

ződi

k:

A

gya

korla

t vég

én, a

leve

zeté

s időt

arta

már

a a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

67

3.10

Pro

fil e

dzés

Ezze

l a

gom

bbal

vál

aszt

hat

6 előr

e be

állít

ott,

nem

mód

osíth

ató

prof

il kö

zül,

illetv

e a

tréne

r álta

l elm

ente

tt ki

lenc

sze

mél

yes

prof

il kö

zül.

3.

10.1

Előr

e be

állít

ott p

rofil

ok

Az e

lőre

beá

llíto

tt pr

ofilo

k vá

ltozó

gya

korla

tsor

ozat

ok,

mel

yek

a há

rom

cél

típus

egy

ike

alap

ján

hatá

rozó

dnak

m

eg:

idő,

tá

vols

ág

vagy

ka

lória

. A

cél

érté

ket

a pr

ogra

moz

ási

fázi

sban

lehe

t beá

llíta

ni, é

s a

gyak

orla

t köz

ben

a m

egfe

lelő

gom

bbal

meg

lehe

t vál

tozt

atni

. A

pro

fil e

dzés

ek n

ehéz

ségi

szi

ntjé

t a

felh

aszn

áló

adha

tja m

eg,

kisz

ámítv

a a

fitne

szte

szt

hasz

nála

táva

l. E

zért

java

solt

elős

zör a

fitn

eszt

eszt

elv

égzé

se.

A s

zívr

itmus

mérőr

e ni

ncs

szük

ség

prof

il ed

zés

közb

en.

Miu

tán

meg

nyom

ja e

zt a

gom

bot,

egy

prof

ilt k

ell v

álas

ztan

ia.

A

z 1-

6 sz

ám g

ombo

kkal

vál

assz

on k

i eg

y pr

ofilt

. A

LE

D k

ijelzőn

a k

ivál

aszt

ott

prof

il sz

intv

iszo

nyai

jele

nnek

meg

.

68

A ki

jelző

min

den

oszl

opa

egy

szak

aszn

ak f

elel

meg

. Eg

y sz

akas

z a

telje

s cé

lérté

k 1/

12

rész

ét te

szi k

i. N

yom

ja m

eg a

z E

NTE

R g

ombo

t a k

ijelz

ett p

rofil

kiv

álas

ztás

ának

meg

erős

ítésé

hez.

A

pro

fil k

ivál

aszt

ása

után

, vál

assz

a ki

a c

élt é

s ad

ja m

eg a

cél

érté

ket:

A

kiv

álas

ztot

t cél

gom

bját

nyo

mja

meg

.

A

sz

ám

gom

bokk

al

írja

be

a cé

lérté

ket,

maj

d ny

omja

m

eg

az

EN

TER

go

mbo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

az

él

etko

rát

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a

test

súly

át

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A

tesz

ere

dmén

yek

alap

ján,

adj

a m

eg a

neh

ézsé

gi s

zint

et a

szá

m g

ombo

kkal

, m

ajd

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

69

VESZ

ÉLY

Nem

jav

asol

t a

fitne

szte

szt

álta

l je

lzet

t ne

hézs

égi

szin

tnél

mag

asab

b sz

inte

n vé

gezn

i a g

yako

rlato

t. M

indi

g győződ

jön

meg

arr

ól,

hogy

a s

zívr

itmus

a ne

m h

alad

ja m

eg a

m

axim

um 9

0%-á

t (a

kal

kulá

ciók

hoz

teki

ntse

meg

a 2

.3-a

s ré

szt,

és a

ki

jelzőh

öz a

3.1

-es

rész

t).

A g

yako

rlat b

eállí

tása

ezz

el k

ész

van.

A h

angj

elzé

sre

azon

nal m

egke

zdhe

ti az

edz

ést.

Az

edzé

s kö

zben

a

prof

il LE

D

lám

pák

oszl

opai

m

ind

vilá

gíta

nak,

ho

gy

jele

zzék

a

bepr

ogra

moz

ott ú

tvon

alat

. A je

lenl

egi s

zaka

szho

z ta

rtozó

osz

lop

villo

g.

A cé

lszá

mla

p a

növe

kvő

célé

rtéke

t m

utat

ja.

A c

élív

bal

ról

jobb

ra a

rány

osan

kez

d el

vi

lágí

tani

, am

íg a

telje

s be

állít

ott é

rtéke

t el n

em é

ri.

A k

övet

kező

gom

bok

hasz

nálh

atók

: -

a S

TOP

(meg

állít

ó) é

s a

PA

US

E (r

övid

szü

net)

gom

bok;

-

a ne

hézs

égi s

zint

beá

llító

gom

bjai

(a v

álto

ztat

ás k

ihat

az

egés

z pr

ofil

para

mét

erei

, és

nem

csa

k az

ado

tt sz

akas

zra)

-

a cé

lérté

k m

ódos

ító g

ombj

ai (

a vá

ltozt

atás

kih

at a

z eg

ész

prof

il pa

ram

éter

ei,

és

nem

csa

k az

ado

tt sz

akas

zra)

. A

z ed

zés

végé

n, a

leve

zeté

s id

ejér

e a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

70

3.10

.2

Szem

élye

s pr

ofilo

k

A s

zem

élye

s pr

ofilo

k tö

bbsz

akas

zos

edzé

sek

kétfé

le m

ódba

n: á

lland

ó el

lená

llás

vagy

ál

land

ó sz

ívrit

mus

(C

PR

). A

z ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú (C

PR

) sz

emél

yes

prof

il ed

zés

sorá

n vi

seln

i kel

l a k

ardi

oöve

t. M

iutá

n a

gom

bot l

enyo

mja

, ki k

ell v

álas

ztan

ia a

pro

filt.

A

01-

09 s

zám

gom

bokk

al v

álas

szon

ki

egy

prof

ilt.

A L

ED

kije

lzőn

a k

ivál

aszt

ott

prof

il sz

intv

iszo

nyai

jel

enne

k m

eg.

A ki

jelző

min

den

oszl

opa

egy

szak

aszn

ak f

elel

meg

. Eg

y sz

akas

z a

telje

s cé

lérté

k 1/

12 ré

szét

tesz

i ki.

Nyo

mja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

kije

lzet

t pro

fil k

ivál

aszt

ásán

ak m

egerős

ítésé

hez.

Írj

a be

az

él

etko

rát

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

a

test

súly

át

a sz

ám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

m

eg

az

ENTE

R

gom

bot

a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A g

yako

rlat b

eállí

tása

ezz

el k

ész

van.

A h

angj

elzé

sre

azon

nal m

egke

zdhe

ti az

edz

ést.

Az

edzé

s kö

zben

a

prof

il LE

D

lám

pák

oszl

opai

m

ind

vilá

gíta

nak,

ho

gy

jele

zzék

a

bepr

ogra

moz

ott ú

tvon

alat

. A 1

2 os

zlop

mag

assá

ga a

rány

os a

neh

ézsé

gi s

zint

tel.

Álla

ndó

szív

ritm

usú

prof

ilok

eset

én,

a 12

osz

lop

mag

assá

ga a

z el

éren

dő s

zívr

itmus

ok é

rtéké

vel

arán

yos.

A je

lenl

egi s

zaka

szho

z ta

rtozó

osz

lop

villo

g.

A cé

lszá

mla

p a

növe

kvő

célé

rtéke

t m

utat

ja.

A c

élív

bal

ról

jobb

ra a

rány

osan

kez

d el

vi

lágí

tani

, am

íg a

telje

s be

állít

ott é

rtéke

t el n

em é

ri.

71

A k

övet

kező

gom

bok

hasz

nálh

atók

: -

a S

TOP

(meg

állít

ó) é

s a

PA

US

E (r

övid

szü

net)

gom

bok;

-

a ne

hézs

égi

szin

t be

állít

ó go

mbo

k. E

zek

a go

mbo

k ál

land

ó se

bess

égű

prof

il es

etén

a s

ebes

sége

t, ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú pr

ofil

eset

én a

szí

vritm

ust

válto

ztat

ják

meg

(h

a en

gedé

lyez

ve

van,

lá

sd

3.14

). A

vá

ltozt

atás

az

eg

ész

prof

il pa

ram

éter

eire

kih

at, é

s ne

m c

sak

az e

gyes

sza

kasz

okra

; -

a cé

lérté

k be

állít

ó go

mbo

k. A

vál

tozt

atás

kih

at a

z eg

ész

prof

il pa

ram

éter

eire

, és

nem

csa

k az

egy

es s

zaka

szok

ra.

Az

edzé

s vé

gén,

a le

veze

tés

idej

ére

a ne

hézs

égi s

zint

lecs

ökke

n.

3.10

.3

Szem

élye

s pr

ofilo

k pr

ogra

moz

ása

Miu

tán

meg

nyom

ja a

gom

bot,

ki k

ell v

álas

ztan

ia e

gy p

rofil

t az

edzé

shez

.

N

yom

ja le

a 3

-as,

6-o

s és

9-e

s go

mbo

kat

egys

zerre

, ho

gy h

ozzá

férh

esse

n a

szem

élye

s pr

ofilo

k be

állít

ásáh

oz.

Írj

a be

az

elm

ente

ndő

prof

il sz

ámát

a s

zám

gom

bokk

al,

maj

d ny

omja

meg

az

EN

TER

go

mbo

t a

meg

erős

ítésh

ez.

Ha

a be

írt s

zám

meg

fele

l eg

y ko

rább

an e

ltáro

lt pr

ofiln

ak,

a pr

ofil

meg

jele

nik

a LE

D k

ijelzőn

. H

a en

nél

a po

ntná

l fo

lyta

tja,

az e

lőző

leg

eltá

rolt

prof

il fö

lülír

ódik

.

N

yom

ja m

eg a

z 1-

es g

ombo

t egy

álla

ndó

sebe

sségű

prof

il be

állít

ásáh

oz, v

agy

nyom

ja m

eg

a 2-

es g

ombo

t egy

álla

ndó

szív

ritm

usú

prof

il be

állít

ásáh

oz.

72

Nyo

mja

meg

a k

ivál

aszt

ott c

él g

ombj

át.

Foly

tass

a az

eg

yes

szak

aszo

k pr

ogra

moz

ását

: m

inde

n eg

yes

szak

aszh

oz

külö

nfél

e pa

ram

éter

eket

kel

l meg

adni

a, a

kiv

álas

ztot

t pro

fil tí

pusá

tól f

üggő

en.

• A

z ál

land

ó se

bess

égű

prof

il es

etén

meg

kel

l ad

ni a

kiv

álas

ztot

t cé

l ér

téké

t, és

a

sebe

sség

et:

Írj

a be

a

célé

rtéke

t a

szám

go

mbo

kkal

, m

ajd

nyom

ja

meg

az

EN

TER

go

mbo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Írj

a be

az

első

sza

kasz

seb

essé

gét

a sz

ám g

ombo

kkal

, m

ajd

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

go

mbo

t a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

• A

z ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú (C

PR) p

rofil

ese

tén

meg

kel

l adn

i a k

ivál

aszt

ott c

él é

rtéké

t, és

az

elm

élet

i max

imál

is s

zívr

itmus

álla

ndóa

n m

egta

rtand

ó sz

ázal

ékát

.

Írj

a be

a

célé

rtéke

t a

szám

go

mbo

kkal

, m

ajd

nyom

ja

meg

az

EN

TER

go

mbo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A

szá

m g

ombo

kkal

írja

be

az e

lmél

eti m

axim

ális

szí

vritm

usna

k az

t a

száz

alék

át,

amit

a sz

akas

z so

rán

el a

kar é

rni é

s fo

lyam

atos

an m

eg a

kar t

arta

ni, m

ajd

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

go

mbo

t a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

73

Min

den

szak

asz

végé

n:

- m

egad

hatja

a k

övet

kező

sza

kasz

cél

érté

két,

maj

d a

sebe

sség

et v

agy

a sz

ívrit

mus

sz

ázal

ékot

, és

foly

tath

atja

tová

bbi s

zaka

szok

pro

gram

ozás

át;

-

vagy

meg

nyom

hatja

az

ENTE

R g

ombo

t a

prog

ram

ozás

bef

ejez

éséh

ez é

s a

prof

il el

men

tésé

hez.

A

sze

mél

yes

prof

il m

ost

már

elé

rhető

a m

ásik

hat

pro

filla

l eg

yütt,

am

ikor

le

nyom

ja e

zt a

gom

bot.

74

3.11

Edz

ések

a T

GS

kulc

s és

a s

mar

tcar

d ha

szná

latá

val

A

TGS

kulc

s és

a

smar

tcar

d ha

szná

lata

es

etén

, ne

m k

ell

min

den

egye

s ed

zésk

or a

sz

emél

yes

adat

ait

és

a gy

akor

lato

k pa

ram

éter

eit

meg

adni

a,

hisz

en

min

dez

az

eszk

öz

mem

óriá

jába

n tá

roló

dik.

A

z ed

zés

meg

kezd

éséh

ez e

gysz

erűe

n cs

ak h

elye

zze

be

a TG

S ku

lcso

t vag

y a

smar

tcar

d-ot

a le

olva

só

nyílá

sba.

A k

ijelzőn

a f

elha

szná

ló n

eve

jele

nik

meg

, m

ajd

az

edzé

spro

gram

ban

meg

hatá

rozo

tt gy

akor

lat t

ípus

.

Pé

ldáu

l ha

egy

egy

szak

aszo

s cé

l or

ient

ált

edzé

s va

n m

egha

táro

zva,

a c

élér

ték

(300

el

éget

endő

kal

ória

), és

a n

ehéz

ségi

szi

nt k

erül

kije

lzés

re.

H

a eg

y tö

bbsz

akas

zos

álla

ndó

szív

ritm

usú

(CP

R)

edzé

s va

n m

egha

táro

zva,

a c

él t

ípus

a (k

alór

ia)

kerü

l ki

jelz

ésre

, m

ajd

min

den

szak

asz

elej

én a

cél

(60

kal

ória

) és

az

elér

endő

sz

ívrit

mus

(135

per

cenk

ént)

jele

nik

meg

. A

z el

ső ü

zene

t utá

n, a

figy

elm

ezte

tő h

angj

elzé

skor

azo

nnal

meg

kezd

heti

a gy

akor

lato

t. A

be

rend

ezés

ugy

anúg

y vi

selk

edik

, min

tha

az e

dzés

t a k

ezelőp

anel

en á

llíto

tta v

olna

be.

A

gyak

orla

t vé

gén,

vag

y a

kije

lzőn

egy

üze

net

jele

nik

meg

, ho

gy e

z vo

lt a

TGS

kulc

son

vagy

sm

artc

ard-

on e

ltáro

lt ut

olsó

gya

korla

t, va

gy e

gy ú

jabb

gya

korla

t ind

ul e

l.

75

B

árm

ikor

vég

reha

jthat

egy

gya

korla

tot,

és a

z er

edm

énye

it el

men

thet

i a T

GS

kulc

sra

vagy

sm

artc

ard-

ra, m

ég h

a ez

a g

yako

rlat n

em is

sze

repe

lt az

edz

éspr

ogra

mba

n (h

acsa

k a

TGS

ha

szná

lata

nin

cs le

tiltv

a: lá

sd 3

.14-

es ré

sz):

- va

gy a

TG

S k

ulcs

ille

tve

smar

tcar

d be

hely

ezés

e ut

án,

vála

ssza

ki

a gy

akor

lato

t a

keze

lőpa

nel h

aszn

álat

ával

;

- va

gy e

lősz

ör v

álas

sza

ki a

gya

korla

tot

a ke

zelő

pane

l ha

szná

latá

val,

és a

gya

korla

t va

gy le

veze

tés

közb

en h

elye

zze

be a

TG

S k

ulcs

ot v

agy

smar

tcar

d-ot

a le

olva

sóba

.

76

3.12

Edz

ések

Plu

g &

Pla

y m

ódba

n

Plug

& P

lay

mód

ban

az e

lvég

zett

gyak

orla

toka

t elm

enth

eti a

TG

S k

ulcs

ra v

agy

smar

tcar

d-ra

ané

lkül

, hog

y a

TGS

rend

szer

t has

znál

ná.

Elő

ször

is,

a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot f

orm

attá

lni

kell

a fe

lhas

znál

ói b

eállí

táso

k m

enüb

en (l

ásd

3.14

). E

z a

form

attá

lás

nem

kom

patíb

ilis a

Wel

lnes

s S

yste

m-m

el.

A k

ezelőp

anel

gom

bjai

val

állít

son

be e

gy g

yako

rlato

t. A

gya

korla

t m

egke

zdés

e ut

án

hely

ezze

a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot a

TG

S ku

lcs

leol

vasó

ba,

hogy

a g

yako

rlat

elm

entő

djön

a

mem

óriá

ba.

A gy

akor

lat

meg

ism

étel

éséh

ez,

legk

özel

ebb

egys

zerű

en

hely

ezze

be

a

TGS

ku

lcso

t va

gy

smar

tcar

d-ot

az

ug

yano

lyan

fa

jtájú

fit

nesz

gép

leol

vasó

jába

. Fi

tnes

zgép

faj

tánk

ént

csak

egy

gya

korla

t m

enth

ető

el a

TG

S ku

lcso

n va

gy s

mar

tcar

d-on

(a

zaz

egy

gyak

orla

t a R

un-h

oz, é

s eg

y a

Ste

p-he

z, s

tb.).

Teh

át:

- H

a eg

y a

700-

ason

vég

zett

olya

n gy

akor

lato

t m

entü

nk e

l a

TGS

kul

csra

vag

y sm

artc

ard-

ra,

ami

nem

lét

ezik

az

500-

as t

ípus

on (

pl.

CU

STO

M/e

gyén

i ed

zés)

, a

gyak

orla

t ne

m f

og e

lkez

dődn

i, ha

a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot a

z 50

0-as

típ

us

leol

vasó

jába

hel

yezz

ük;

- H

a a

köve

tkező

edzé

s so

rán

az u

gyan

ilyen

gép

en e

lőző

leg

elm

ente

tt gy

akor

lattó

l el

térő

gya

korla

tot

végz

ünk,

és

a TG

S k

ulcs

vag

y sm

artc

ard

be v

an h

elye

zve,

az

új

gyak

orla

t fel

ülírj

a az

elő

zőt.

Plu

g &

Pla

y m

ódba

n, a

tesz

tek

nem

men

thetők

el a

TG

S k

ulcs

ra v

agy

smar

tcar

d-ra

.

77

3.13

Tel

jesí

tmén

yind

ex

A

telje

sítm

ényi

ndex

et

(PI)

a Te

chno

gym

ta

lálta

ki

, ho

gy

töm

ör

és

könn

yen

össz

ehas

onlít

ható

érté

kelé

st a

djon

az

edzé

sek

sorá

n ny

újto

tt te

ljesí

tmén

yről

. Ah

hoz,

hog

y a

kije

lzőn

meg

jele

njen

a t

elje

sítm

ényi

ndex

e a

több

i ere

dmén

nyel

egy

ütt

az

edzé

s vé

gén,

bár

mily

en g

yako

rlat v

égzé

se a

latt,

egy

szerűe

n ha

szná

lja a

szí

vritm

us m

érőt

le

galá

bb 3

egy

más

t köv

ető

perc

en k

eres

ztül

.

Az

inde

x 0-

tól 9

9-ig

terje

dő é

rtéke

ket m

utat

. Min

él m

agas

abb

az é

rték,

ann

ál n

agyo

bb a

z Ö

n ae

rob

kapa

citá

sa.

A te

ljesí

tmén

yind

ex n

övek

edés

e az

t je

lent

i, ho

gy n

agyo

bb i

nten

zitá

ssal

kép

es e

dzen

i, ug

yano

lyan

szí

vritm

us m

elle

tt.

A

telje

sítm

ényi

ndex

ki

szám

ításá

hoz

hasz

nált

krité

rium

ok

lehe

tővé

te

szik

kü

lönb

öző

élet

korú

em

bere

k te

szte

redm

énye

inek

ös

szeh

ason

lítás

át.

Java

solt

ugya

nann

ak

az

embe

rnek

kü

lönb

öző

tesz

tekből

sz

árm

azó

ered

mén

yeit,

va

gy

külö

nböző

embe

rek

ugya

noly

an

nehé

zség

i sz

inte

n és

ug

yana

nnyi

id

eig

végz

ett

tesz

tekből

sz

árm

azó

ered

mén

yeit

össz

ehas

onlít

ani.

PI

ért

ék

Érté

kelé

s 10

ala

tt Fe

jlesz

tendő

11-2

0 Jó

21

-30

Nag

yon

jó

31-4

0 Ki

váló

40

fölö

tt S

zupe

r

78

3.14

Ren

dsze

rbeá

llítá

sok

A s

zoftv

er k

onfig

urác

ió s

zem

élyr

e sz

abás

ához

, kés

zenl

éti m

ódba

n ny

omja

meg

egy

szer

re

a 3-

as, 6

-os

és 9

-es

gom

boka

t, m

ajd

írja

be a

240

6 je

lszó

t a s

zám

gom

bokk

al, é

s ny

omja

m

eg a

z E

NTE

R-t

a m

egerős

ítésh

ez.

Ha

a je

lszó

nem

meg

fele

lő,

a sz

oftv

er v

issz

ameg

y ké

szen

léti

mód

ba.

A

kon

figur

áció

s m

enü

üzen

etei

két

rész

ből á

llnak

: -

az e

lső

rész

, mel

y fix

, a p

aram

éter

nev

ét a

dja

meg

; -

a m

ásod

ik

rész

az

eg

yes

para

mét

erhe

z ta

rtozó

vá

lasz

tási

le

hető

sége

k kö

zött

válto

ztat

ható

(a m

egfe

lelő

gom

bokk

al).

N

yom

ja m

eg a

(+)

neh

ézsé

gi s

zint

beá

llító

gom

bot

a kö

vetk

ező

üzen

etre

val

ó ug

rásh

oz.

Az e

lőző

üze

netre

val

ó vi

ssza

lépé

shez

nyo

mja

meg

a (

-) ne

hézs

égi s

zint

beá

llító

go

mbo

t.

A vá

lasz

tási

lehe

tősé

gek

közö

tti v

áltá

shoz

, nyo

mja

meg

a (

+) v

agy

a (-)

cé

lgom

boka

t.

Val

amel

yik

opci

ó ki

vála

sztá

sáho

z és

tov

ábbl

épés

hez,

nyo

mja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t, am

ikor

az

adot

t opc

ió lá

that

ó a

kije

lzőn

. N

yom

ja m

eg a

CLE

AR g

ombo

t a

kész

enlé

ti ál

lapo

thoz

val

ó vi

ssza

téré

shez

. A

mik

or

meg

nyom

ja a

CLE

AR g

ombo

t, ak

árm

elyi

k üz

enet

ala

tt, a

z ad

dig

beál

lítot

t vá

ltozt

atás

ok

elm

entő

dnek

. N

em

lehe

t el

men

tés

nélk

ül

kilé

pni.

Ha

elkö

vet

egy

hibá

t, az

er

edet

i Te

chno

gym

ala

pérte

lmez

ett é

rtéke

ket v

issz

aállí

that

ja (l

ásd

késő

bb).

Az

aláb

bi p

aram

éter

eket

lehe

t beá

llíta

ni, a

z itt

leírt

sor

rend

ben:

A

z üz

enet

ek n

yelv

ének

kiv

álas

ztás

a.

Itt

állí

that

ja b

e, h

ogy

a W

elln

ess

üzen

etek

is

az e

lőző

pon

tban

kiv

álas

ztot

t ny

elve

n je

lenj

enek

-e m

eg. A

z előző

pont

ban

beál

lítot

t nye

lv n

em v

onat

kozi

k a

Wel

lnes

s üz

enet

ekre

is

. H

a a

Wel

lnes

s üz

enet

eket

is

ezen

a n

yelv

en a

karja

lát

ni,

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

go

mbo

t enn

él a

pon

tnál

.

79

Itt

vál

aszt

hatja

ki a

mér

téke

gysé

geke

t. V

agy

kg (K

G),

vagy

font

(LB

).

Itt

vál

aszt

hatja

ki,

hogy

mel

yik

szív

ritm

us é

rzék

elő

élve

zzen

prio

ritás

t - a

kar

dioö

v va

gy a

ké

zi s

zenz

or -

ha m

indk

ettő

érz

ékel

hető

jele

t ad

le.

Java

solt

a ka

rdio

övne

k ad

ni p

riorit

ást,

hacs

ak m

ás k

ardi

oöve

k ne

m z

avar

nak

be.

Itt

adh

atja

meg

a g

yako

rlato

k m

axim

ális

időt

arta

mát

per

cben

kife

jezv

e a

szám

gom

bokk

al.

Hib

a es

etén

a C

LEA

R g

ombb

al tö

rölh

eti a

bev

itt s

zám

ot.

Itt

adh

atja

meg

a rö

vid

szün

et id

ejét

per

cben

kife

jezv

e, a

min

ek le

telte

utá

n a

gép

kész

enlé

ti ál

lapo

tra v

ált.

Has

znál

ja a

szá

m g

ombo

kat.

Hib

a es

etén

a C

LEAR

gom

bbal

tör

ölhe

ti a

bevi

tt sz

ámot

.

Itt

en

gedé

lyez

heti

(mod

ifiab

le)

az

álla

ndó

szív

ritm

usú

(CP

R)

gyak

orla

tok

sorá

n a

nehé

zség

i sz

int

beál

lító

gom

bok

hasz

nála

táva

l tö

rténő

szí

vritm

us b

eállí

tást

. H

a ne

m

enge

dély

ezi

(non

-mod

ifiab

le),

a gy

akor

lato

k kö

zben

se

mm

ilyen

m

ódon

se

m

lehe

t a

beál

lítot

t szí

vritm

ust m

egvá

ltozt

atni

.

Itt

en

gedé

lyez

heti

a TG

S

kulc

s va

gy

smar

tcar

d ha

szná

latá

t. H

a ne

m

enge

dély

ezi

(dis

able

d), a

ber

ende

zés

csak

a k

ezelőp

anel

has

znál

atáv

al ir

ányí

that

ó.

80

Itt

eng

edél

yezh

eti

a fu

nkci

ó go

mbo

k ha

szná

latá

t a

bere

ndez

ésen

. H

a ne

m e

nged

élye

zi

(dis

able

d), a

ber

ende

zés

csak

a T

GS

kul

cs v

agy

smar

tcar

d ha

szná

latá

val h

aszn

álha

tó.

Itt

eng

edél

yezh

eti

az ö

t ké

szen

léti

Wel

lnes

s üz

enet

meg

jele

níté

sét,

vagy

a m

ódos

ított

üzen

etek

meg

jele

níté

sét (

lásd

köv

etke

ző).

A

z E

NTE

R g

omb

meg

nyom

ásáv

al i

tt vá

ltozt

atha

tja m

eg a

fen

t em

lítet

t öt

kés

zenl

éti

üzen

etet

. A k

övet

kező

sze

rkes

ztés

men

üben

az

öt ü

zene

t jel

enik

meg

. A m

egvá

ltozt

atan

dó

üzen

et k

özbe

n ny

omja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t, m

ajd

írja

be a

z új

üze

nete

t, am

ikor

a

kurz

or m

egje

leni

k a

kije

lzőn

.

- A

és

n

ehéz

ségi

szi

nt b

eállí

tó g

ombo

k ha

szná

latá

val

válto

ztat

hatja

meg

a

betű

ket.

- A

és

cé

lgom

bok

hasz

nála

táva

l m

ozga

that

ja a

kur

zort

jobb

ra é

s ba

lra a

z üz

enet

szö

vegé

n be

lül.

- A

CLE

AR

gom

bbal

törö

lhet

a k

urzo

rnál

lévő

kar

akte

rt.

- E

lmen

thet

i az

újon

nan

bevi

tt üz

enet

et a

z E

NTE

R g

ombb

al.

- A

kon

figur

áció

s m

enüh

öz v

aló

viss

zaté

résh

ez ta

rtsa

leny

omva

a C

LEA

R g

ombo

t.

H

a ne

m e

nged

élye

ztet

i a n

yelv

meg

válto

ztat

ását

(fix

ed),

min

den

üzen

et a

beá

llíto

tt ny

elve

n je

leni

k m

eg. H

a en

gedé

lyez

teti

(opt

iona

l), k

észe

nlét

i mód

ban

a ny

elv

meg

válto

ztat

ható

.

81

Itt á

llíth

atja

vis

sza

a Te

chno

gym

álta

l beá

llíto

tt al

apér

téke

ket.

TG

S k

ulcs

vag

y sm

artc

ard

form

ázás

a P

lug

& P

lay

mód

ban.

A

lánc

ok o

lajo

zásá

nak

meg

erős

ítése

(lás

d kö

vetk

ező

szak

asz)

.

INFO

RM

ÁC

IÓ

A

700

SP

típus

on

ahho

z,

hogy

a

gép

beka

pcso

lva

mar

adjo

n,

és

rend

ben

be tu

dja

feje

zni a

ren

dsze

rbeá

llítá

soka

t, jo

bb h

a fo

lyam

atos

an

moz

og. H

a ab

baha

gyja

a m

ozgá

st, a

gép

egy

figy

elm

ezte

tő h

angj

elzé

st

ad,

és a

pro

fil L

ED k

ijelző

a gé

p ki

kapc

soló

dásá

ig h

átra

lévő

idő

t m

utat

ja (l

ásd

3.15

-es

rész

t is)

.

82

3.15

Egy

éb ü

zene

tek

a ke

zelő

pane

len

Ü

zem

zava

r. Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi k

épvi

selő

jéve

l, a

Finn

rela

x-sz

al (l

ásd

1.5-

ös ré

sz).

Je

lzi,

hogy

meg

kel

l ola

jozn

i a lá

ncok

at. A

foly

tatá

shoz

nyo

mjo

n m

eg e

gy g

ombo

t. A

lánc

ok m

egol

ajoz

ása

után

a b

eállí

táso

k m

enüb

en e

rősí

tse

meg

a m

űvel

etet

, ho

gy a

z üz

enet

ne

jele

njen

meg

a b

eren

dezé

s m

inde

n be

kapc

solá

sako

r.

H

a a

konf

igur

áció

s m

enüb

en a

nye

lv m

egvá

ltozt

atás

a en

gedé

lyez

ve l

ett

(mod

ifiab

le),

a ké

szen

léti

mód

ban

a vá

lasz

that

ó ny

elve

k m

egje

lenn

ek a

kije

lzőn

. A

szá

m g

ombo

kkal

vá

lasz

that

ja k

i a n

yelv

et.

Ezu

tán

a be

rend

ezés

a m

egsz

okot

t mód

on m

űköd

ik to

vább

, de

az ü

zene

tek

az a

dott

nyel

ven

jele

nnek

meg

a k

ijelzőn

. Ha

ross

z ny

elve

t vál

aszt

, a C

LEA

R

gom

b m

egny

omás

ával

léph

et v

issz

a az

elő

ző ü

zene

thez

és

vála

szth

at ú

jra n

yelv

et.

Ha

a ny

elv

kivá

lasz

tása

utá

n 60

más

odpe

rcig

nem

kez

d m

eg e

gy g

yako

rlato

t, a

szof

tver

új

ra e

lkez

di a

vál

aszt

ható

nye

lvek

et k

ijele

zni.

Ha

a vá

lasz

that

ó ny

elve

k m

egje

lené

se k

özbe

n eg

y gy

akor

lato

t ál

lít b

e, a

z üz

enet

ek a

ko

nfig

urác

iós

men

üben

beá

llíto

tt ny

elve

n je

lenn

ek m

eg (l

ásd

előző

szak

asz)

.

Az

üze

net

edzé

s kö

zben

jele

nik

meg

, és

az

előr

ejel

zett

telje

s ka

lória

fogy

aszt

ást

mut

atja

. Ez

az

üzen

et n

em je

leni

k ol

yan

gyak

orla

tok

eset

én, a

hol a

cél

egy

ado

tt ka

lória

men

nyis

ég

elfo

gyas

ztás

a, v

agy

ahol

a te

ljes

idő

nem

ism

ert é

s ne

m is

szá

mol

ható

ki (

QU

ICK

STA

RT

gyor

s ke

zdés

edz

és).

Ed

zés

közb

en m

utat

ja a

z ór

ánké

nti k

alór

iafo

gyas

ztás

t, ol

yan

gyak

orla

tok

alat

t, m

elye

knél

a

telje

s ka

lória

fogy

aszt

ás n

em is

mer

t.

83

Edz

és k

özbe

n az

t m

utat

ja,

hogy

men

nyi i

dő v

an m

ég h

átra

a g

yako

rlatb

ól.

Ez

az ü

zene

t ne

m j

elen

ik m

eg o

lyan

gya

korla

tok

eset

én,

mel

yekn

ek i

dő c

élja

van

, va

gy m

elye

knél

a

telje

s idő

nem

ism

ert é

s ne

m is

szá

mol

ható

ki (

QU

ICK

STA

RT

gyor

s ke

zdés

edz

és).

Eg

y gy

akor

lat

beál

lítás

a so

rán,

ha

nagy

obb

időt

ad

meg

, m

int

ami

a ko

nfig

urác

iós

men

üben

eng

edél

yezv

e le

tt (lá

sd e

lőző

rész

), ez

az

üzen

et a

beá

llítá

s cs

ökke

ntés

ére

szól

ít fe

l. M

egje

lenh

et a

z idő

prof

ilokb

an a

z idő

beál

lítás

a al

kalm

ával

, ol

yan

gyak

orla

tok

sorá

n,

min

t a G

OA

L (c

él),

CP

R (á

lland

ó sz

ívrit

mus

), idő

CU

STO

M (e

gyén

i), idő

TRA

ININ

G Z

ON

E

(trén

ing

zóna

) és

WE

IGH

T LO

SS

(fog

yasz

tó).

O

lyan

gy

akor

lato

k so

rán,

m

elye

k cé

lja

egy

bizo

nyos

ka

lória

el

fogy

aszt

ása

vagy

tá

v m

egté

tele

, va

gy b

árm

ilyen

gya

korla

tnál

, m

elyn

él n

incs

elő

re b

eállí

tott

idő,

ha

elér

i a

konf

igur

áció

s m

enüb

en e

nged

élye

zett

max

imál

is időt

arta

mot

(lá

sd e

lőző

rés

z), a

gya

korla

t le

áll,

és

elin

dul

a le

veze

tés.

M

egje

lenh

et

kaló

ria

és

távo

lság

pr

ofilo

kban

, és

ol

yan

gyak

orla

tok

alat

t, m

int

a ka

lória

és

távo

lság

GO

AL

(cél

) va

gy C

PR

(ál

land

ó sz

ívrit

mus

) gy

akor

lato

k, tá

vols

ág C

US

TOM

(egy

éni)

és Q

UIC

K S

TAR

T (g

yors

kez

dés)

gya

korla

tok.

E

z az

üze

net

a ka

rdio

öv v

isel

ésér

e sz

ólítj

a fe

l, ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú (C

PR

) gy

akor

lato

k és

te

szte

k so

rán.

A g

yako

rlat

és a

z ed

zés

alat

t je

leni

k m

eg,

ha a

kar

dioö

v ne

m j

elez

sz

ívrit

mus

t.

84

E

z az

üze

net

álla

ndó

szív

ritm

usú

(CP

R)

gyak

orla

tok

alat

t je

lenh

et m

eg,

ha 1

00 e

gym

ást

köve

tő m

ásod

perc

en k

eres

ztül

sin

cs é

rzék

elhe

tő s

zívr

itmus

a k

ardi

oövből

. A g

yako

rlat e

gy

célo

rient

ált g

yako

rlattá

vál

tozi

k, m

egta

rtva

ugya

nazt

a c

élt.

H

a be

van

kap

csol

va a

szí

vritm

us f

igye

lés

gyak

orla

t kö

zben

, ez

az

üzen

et a

kkor

jele

nik

meg

, ha

az e

lmél

eti m

axim

ális

szí

vritm

us 9

0%-á

t túl

lépi

.

U

gyan

az, m

int a

sm

artc

ard

empt

y üz

enet

(attó

l füg

gően

, hog

y m

elyi

k típ

usú

adat

táro

ló v

an

a be

rend

ezés

re s

zere

lve)

. A

z üz

enet

azt

jel

enti,

hog

y ni

ncse

nek

gyak

orla

tok

eltá

rolv

a a

TGS

kul

cson

vag

y sm

artc

ard-

on.

U

gyan

az,

min

t az

equ

ipm

ent

not

incl

uded

on

the

smar

tcar

d üz

enet

(at

tól f

üggő

en,

hogy

m

elyi

k típ

usú

olva

só v

an a

ber

ende

zésr

e sz

erel

ve).

Az

üzen

et a

zt j

elen

ti, h

ogy

az

edzé

spro

gram

oly

an b

eren

dezé

sre

vona

tkoz

ik,

ami

ninc

s a

TGS

kul

cson

eltá

rolv

a. A

gy

akor

lat

ettő

l m

ég v

égre

hajth

ató,

és

az e

redm

ény

elm

enth

ető

a TG

S ku

lcsr

a va

gy

smar

tcar

d-ra

, ha

a ke

zelő

pane

l gom

bjai

val k

ivál

aszt

juk.

85

A 70

0 SP

típ

uson

fo

lyam

atos

an

moz

ogni

a ke

ll,

hogy

a

gép

ne

kapc

soljo

n ki

. H

a ab

baha

gyja

a m

ozgá

st, e

z az

üze

net f

igye

lmez

teti,

hog

y a

gép

min

djár

t ki f

og k

apcs

olni

. A

prof

il LE

D k

ijelző

mut

atja

a m

ég h

átra

lévő

idő

t úg

y, h

ogy

a ki

jelző

egy

hang

jelz

és

kísé

reté

ben

egyr

e jo

bban

üre

sedi

k.

H

a a

700

SP

típus

on

abba

hagy

ja

a m

ozgá

st

kész

enlé

ti ál

lapo

tban

, ez

az

üz

enet

fig

yelm

ezte

ti, h

ogy

a gé

p m

indj

árt

ki f

og k

apcs

olni

. A

prof

il LE

D k

ijelző,

az

előzőe

kben

le

írtak

sze

rint v

isel

kedi

k.

86

4 50

0-as

típu

s sz

oftv

ere

4.1

A k

ezelőp

anel

leírá

sa

A

Fu

nkci

ó go

mbo

k ed

zés

kivá

lasz

tásá

hoz.

A j

elen

legi

gya

korla

tnak

meg

fele

lő L

ED

lám

pa v

ilágí

t edz

és k

özbe

n.

B

Man

uális

irán

yító

gom

bok.

C

E

dzés

beál

lító

gom

bok.

D

D

igitá

lis k

ijelző.

E

C

élív

és

céls

zám

lap.

87

Fu

nkci

ó go

mbo

k

Elin

dít e

gy e

dzés

t elő

re b

eállí

tott

időv

el, a

zaz

az idő

lesz

a c

él a

CPR

(ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú) e

dzés

nél.

Elin

dít e

gy e

dzés

t elő

re b

eállí

tott

kaló

riafo

gyas

ztás

sal,

azaz

a k

alór

iafo

gyas

ztás

le

sz a

cél

a C

PR

(álla

ndó

szív

ritm

usú)

edz

ésné

l. E

lindí

t egy

edz

ést e

lőre

beá

llíto

tt tá

vols

ágga

l, az

az a

távo

lság

lesz

a c

él a

CP

R

(álla

ndó

szív

ritm

usú)

edz

ésné

l. E

lindí

t eg

y ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú ed

zést

, am

ely

sorá

n a

nehé

zség

i sz

int

auto

mat

ikus

an ú

gy á

llító

dik

be, h

ogy

a sz

ívrit

mus

álla

ndó

mar

adjo

n. A

z ed

zés

időt

arta

ma

a be

állít

ott c

éltó

l füg

g: idő,

távo

lság

vag

y ka

lória

.

Man

uális

irán

yító

gom

bok

C

sökk

enti

a gy

akor

lat n

ehéz

ségi

szi

ntjé

t. Á

lland

ó se

bess

égű

gyak

orla

tokn

ál

a go

mb

6 sp

m-e

l (lé

pés/

perc

) cs

ökke

nti

a se

bess

éget

, ál

land

ó se

bess

égű

gyak

orla

tok

közb

en..

Növ

eli

a gy

akor

lat

nehé

zség

i sz

intjé

t. Ál

land

ó se

bess

égű

gyak

orla

tokn

ál a

go

mb

6 sp

m-e

l (lé

pés/

perc

) nö

veli

a se

bess

éget

, ál

land

ó se

bess

égű

gyak

orla

tok

közb

en..

Egy

rövi

d pi

henő

er

ejéi

g m

egál

lítja

a

gyak

orla

tot.

A

szün

et

alat

t, a

keze

lőpa

nel g

ombj

ai le

záró

dnak

, cs

ak a

QU

ICK

STA

RT

(újra

kezd

és)

és a

S

TOP

(bef

ejez

és) g

ombo

k műk

ödne

k.

Elin

dít e

gy g

yako

rlato

t, va

gy ú

jrake

zdi a

rövi

d sz

ünet

utá

n.

88

A g

yako

rlat

befe

jezé

sére

és

a le

veze

tés

meg

kezd

ésér

e sz

olgá

l, ille

tve

az

edzé

spro

gram

ozás

vis

szav

onás

ára

és k

ilépé

sre.

G

yako

rlatb

eállí

tó g

ombo

k

Az ü

zene

tben

meg

jele

nő a

jánl

ott é

rtéke

t növ

eli a

gya

korla

t beá

llítá

sa s

orán

. Az

üze

netb

en m

egje

lenő

ajá

nlot

t ér

téke

t cs

ökke

nti

a gy

akor

lat

beál

lítás

a so

rán.

M

egerős

íti a

bev

itt é

rtéke

t és

tová

bblé

p.

edzé

s kö

zben

vis

szat

érhe

t vel

e az

elő

ző ü

zene

thez

.

89

D

igitá

lis k

ijelző

A

jele

nleg

i gya

korla

t szá

mér

téke

it ol

vash

atja

le a

dig

itális

kije

lzőről

: -

elle

nállá

s m

érté

ke, w

attb

an k

ifeje

zve;

- pe

rcen

ként

i szí

vritm

us

-

sebe

sség

per

cenk

énti

lépé

sszá

mba

n ki

feje

zve

(spm

).

90

C

élív

és

céls

zám

lap

Az

ívb

en e

lhel

yezk

edő

LED

lám

pák

balró

l jo

bbra

fok

ozat

osan

kez

dene

k el

vilá

gíta

ni a

cé

l tel

jesí

tetts

égén

ek a

rány

ában

. Az

aktu

ális

idő

/ tá

vols

ág

/ ka

lória

te

ljesí

tetts

égne

k m

egfe

lelő

LED

lám

pa v

illog.

A

gya

korla

t kö

zben

a k

ivál

aszt

ott

cél t

ípus

a vi

lágí

t a

célív

köz

epén

. A

cél

szám

lapo

n a

kivá

lasz

tott

cél

növe

kvő

num

erik

us é

rtéke

, és

az

üzen

etek

kije

lzés

e vá

ltako

zik.

H

a az

üz

enet

va

lam

ilyen

ad

at

bevi

telé

t ké

ri,

ezek

kel

a go

mbo

kkal

leh

et a

jav

asol

t ér

téke

t, ille

tve

edzé

s kö

zben

a

kivá

lasz

tott

célé

rtéke

t növ

elni

és

csök

kent

eni.

A k

ivál

aszt

ott c

él

típus

ától

fü

ggőe

n 1

perc

es,

1 em

elet

es

vagy

10

ka

lóriá

s eg

ység

enké

nt c

sökk

enth

ető

vagy

növ

elhe

tő a

z ér

ték

min

den

egye

s le

nyom

ássa

l, ille

tve

enné

l nag

yobb

lépt

ékbe

n fo

lyam

atos

ny

omva

tartá

s m

elle

tt.

91

4.2

QU

ICK

STA

RT

(gyo

rs k

ezdé

s) e

dzés

A Q

UIC

K S

TAR

T (g

yors

kez

dés)

gom

bbal

indí

tott

edzé

sek

idő

alap

on fo

lyna

k. A

neh

ézsé

gi

szin

t 1, a

z él

etko

r és

súly

érté

kek

pedi

g előr

e be

állít

otta

k.

Kész

enlé

ti m

ódba

n ny

omja

le a

go

mbo

t. A

gép

ilyen

kor

egy

hang

jelz

ést a

d, é

s a

gyak

orla

t elin

dul.

Az 5

00 S

P típ

uson

a g

yako

rlat m

egke

zdés

éhez

egy

szerűe

n ke

zdje

n el

moz

ogni

, bár

mifé

le

gom

b m

egny

omás

a né

lkül

. A

cél

szám

lap

és a

cél

ív a

z el

telt

időv

el n

övek

szik

. A c

élív

en a

jele

nleg

i per

cre

vona

tkoz

ó LE

D lá

mpa

villo

g.

Ilyen

kor h

aszn

álha

tóak

a n

ehéz

ségi

szi

nt b

eállí

tó g

ombo

k,

illetv

e a

gom

b és

a

gom

b.

A g

yako

rlat v

égén

, a n

ehéz

ségi

szi

nt le

csök

ken

a le

veze

tés

idej

ére.

92

4.3

Leve

zeté

s

Min

den

edzé

s vé

gén

van

egy

leve

zető

sza

kasz

, aho

l a n

ehéz

ségi

szi

nt fe

le a

kkor

a, m

int a

z ed

zés

sorá

n vo

lt.

Egy

perc

nél

rövi

debb

edz

ések

ese

tén

ninc

s le

veze

tés,

han

em e

gybő

l ké

szen

léti

mód

ba

vált

a be

rend

ezés

a g

yako

rlat b

efej

ezté

vel.

A le

veze

tés

alat

t csa

k a

gom

b műk

ödik

, ezz

el le

het a

kés

zenl

éti m

ódra

vál

ltani

. A

cé

líven

m

inde

n le

kapc

sol.

A

gyak

orla

t cé

ljátó

l fü

ggőe

n,

a cé

lszá

mla

p az

ép

pen

befe

jeze

tt gy

akor

lat

telje

s időt

arta

mát

, a

telje

s tá

vot

vagy

az

össz

es e

lége

tett

kaló

riát

mut

atja

, ille

tve

válta

kozv

a az

edz

és e

redm

énye

i is

meg

jele

nnek

:

-

ha a

szí

vritm

us fi

gyelő

lega

lább

3 e

gym

ást k

övető

perc

en k

eres

ztül

has

znál

va v

olt a

z ed

zés

közb

en;

-

ha a

szí

vritm

us fi

gyelő

lega

lább

3 e

gym

ást k

övető

perc

en k

eres

ztül

has

znál

va v

olt a

z ed

zés

közb

en.

A

lev

ezet

és a

latt,

a T

GS

kul

cs v

agy

a sm

artc

ard

olva

sóba

hel

yezé

séve

l az

épp

en

befe

jeze

tt ed

zés

ered

mén

yei e

lmen

thetők

.

Az

500

SP

típus

on á

lland

óan

moz

ogni

a ke

ll, h

ogy

a gé

p ne

kap

csol

jon

ki. H

a eg

y bi

zony

os

időn

ker

eszt

ül (

amin

t a

prof

il LE

D-e

k m

utat

ják,

lásd

4.1

2-es

rés

z) n

em m

ozog

az

edzé

s kö

zben

, a g

yako

rlat l

eáll

leve

zeté

s né

lkül

. Ha

behe

lyez

i a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot,

amik

or a

bbah

agyj

a a

moz

gást

, a g

yako

rlat e

redm

énye

i elm

entő

dnek

.

93

4.4

Cél

orie

ntál

t edz

és: i

dő, k

alór

iák,

távo

lság

Kész

enlé

ti m

ódba

n ny

omja

meg

a G

OAL

(cé

l) go

mbo

kat

egy

gyak

orla

t ki

vála

sztá

sáho

z,

amel

yben

ke

zdés

előt

t az

eg

yetle

n m

egad

andó

pa

ram

éter

az

el

éren

dő

cél

időb

en,

elég

eten

dő k

alór

iákb

an v

agy

távo

lság

ban

kife

jezv

e.

Nyo

mja

meg

a k

ivál

aszt

ott c

élna

k m

egfe

lelő

gom

bot.

A

két e

dzés

beál

lító

nyíl

gom

b va

gy a

két

cél

érté

k be

állít

ó go

mb

segí

tség

ével

adj

a m

eg a

cé

lérté

ket,

maj

d ny

omja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Egy

han

g je

lzi a

gya

korla

t kez

deté

t, ek

kor a

zonn

al m

egke

zdhe

ti a

gyak

orla

tot.

Az

élet

kor é

s sú

ly é

rtéke

k m

ár e

lőre

meg

lette

k ad

va. A

test

súly

t meg

kel

l adn

i az

elég

etet

t ka

lóriá

k po

ntos

kis

zám

ításá

hoz.

A

két

edz

ésbe

állít

ó ny

íl go

mb

vagy

a c

élér

ték

beál

lító

gom

bok

hasz

nála

táva

l adj

a m

eg a

te

stsú

lyát

, maj

d ny

omja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

tová

bblé

pésh

ez.

Ha

nem

adj

a m

eg a

z ad

atok

at,

a ka

lória

fogy

aszt

ás e

gy e

lőre

beá

llíto

tt al

apér

telm

ezet

t te

stsú

ly a

lapj

án k

erül

kis

zám

ításr

a.

A gy

akor

lat

közb

en,

a cé

lív b

alró

l jo

bbra

ará

nyos

an k

ezd

el v

ilágí

tani

, am

íg a

beá

llíto

tt cé

lérté

ket

el n

em é

ri. A

cél

szám

lap

a nö

vekvő

célé

rtéke

t és

a k

i nem

vál

aszt

ott

célo

kra

vona

tkoz

ó in

form

áció

kat

is m

utat

ja f

elvá

ltva,

aza

z, h

ogy

men

nyi

idej

e ke

zdőd

ött

el a

gy

akor

lat,

hány

kal

ória

ker

ült e

lége

tésr

e és

mek

kora

távo

lság

lett

telje

sítv

e.

94

A

köv

etke

ző g

ombo

k ha

szná

lhat

ók:

- a

nehé

zség

i szi

nt v

álto

ztat

ó go

mbo

k;

- a

STO

P (m

egál

lító)

és

PA

US

E (r

övid

szü

net)

gom

bok;

-

a cé

lérté

k be

állít

ó go

mbo

k;

- a

GO

AL

(cél

) gom

bok,

a c

él tí

pusá

nak

meg

válto

ztat

ásáh

oz.

Az

edzé

s vé

gén,

a le

veze

tés

időt

arta

már

a a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

95

4.5

Álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s (C

PR)

Az

álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s na

gyon

font

os o

lyan

ese

tekb

en, a

mik

or b

izon

yos

szív

ritm

us

szin

teke

t meg

kel

l tar

tani

. Az

álla

ndó

szív

ritm

usú

edzé

s so

rán

a ne

hézs

égi s

zint

úgy

ker

ül

auto

mat

ikus

an b

eállí

tásr

a, h

ogy

a sz

ívrit

mus

elé

rje é

s m

egta

rtsa

az e

lőre

beá

llíto

tt ér

téke

t a

telje

s ed

zés

alat

t. E

hhez

az

edzé

shez

a k

ardi

oöve

t vis

elni

kel

l. Ké

szen

léti

üzem

mód

ban

nyom

ja m

eg a

go

mbo

t.

N

yom

ja le

a k

ivál

aszt

ott c

él g

ombj

át.

A

két

edzé

sbeá

llító

nyí

l go

mbb

al v

agy

a ké

t cé

lérté

k be

állít

ó go

mbo

kkal

adj

a m

eg a

cé

lérté

ket,

maj

d ny

omja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A

két

edzé

sbeá

llító

nyí

l gom

bbal

vag

y a

célé

rték

beál

lító

gom

bokk

al a

dja

meg

éle

tkor

át,

maj

d ny

omja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t a m

egerős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

96

A k

ét e

dzés

beál

lító

gom

bbal

vag

y a

célé

rték

beál

lító

gom

bokk

al a

dja

meg

test

súly

át, m

ajd

nyom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

A

két

edzé

sbeá

llító

gom

bbal

vag

y a

célé

rték

beál

lító

gom

bokk

al a

dja

meg

a t

elje

s gy

akor

lat

alat

t m

egta

rtand

ó sz

ívrit

mus

érté

két,

maj

d ny

omja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t a

meg

erős

ítésh

ez é

s a

tová

bblé

pésh

ez.

Han

g je

lzi a

gya

korla

t kez

deté

t, ek

kor a

zonn

al m

egke

zdhe

ti a

gyak

orla

tot.

A gy

akor

lat

közb

en,

a cé

lív b

alró

l jo

bbra

ará

nyos

an k

ezd

el v

ilágí

tani

, am

íg a

beá

llíto

tt cé

lérté

ket

el n

em é

ri. A

cél

szám

lap

a nö

vekvő

célé

rtéke

t és

a k

i nem

vál

aszt

ott

célo

kra

vona

tkoz

ó in

form

áció

kat

is m

utat

ja f

elvá

ltva,

aza

z, h

ogy

men

nyi

idej

e ke

zdőd

ött

el a

gy

akor

lat,

hány

kal

ória

ker

ült e

lége

tésr

e és

mek

kora

távo

lság

lett

telje

sítv

e.

A

köv

etke

ző g

ombo

k ha

szná

lhat

ók:

- a

nehé

zség

i szi

nt g

ombo

k, a

szí

vritm

us b

eállí

tásá

hoz

(ha

enge

dély

ezve

van

: lás

d 4.

11);

- a

STO

P (m

egál

lítás

) és

a P

AU

SE

(röv

id s

züne

t) go

mbo

k;

- a

célé

rték

beál

lító

gom

bok.

97

Ha

gyak

orla

t kö

zben

ni

ncs

mér

hető

sz

ívrit

mus

10

0 eg

ymás

t kö

vető

m

ásod

perc

en

kere

sztü

l, az

ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú ed

zés

(CP

R)

célo

rient

ált

edzé

sre

vált,

m

egta

rtva

ugya

nazt

a c

élt (

azaz

idő,

kal

ória

vag

y tá

vols

ág).

A g

yako

rlat v

égén

, a le

veze

tés

időt

arta

már

a a

nehé

zség

i szi

nt le

csök

ken.

98

4.6

Edzé

sek

a TG

S ku

lcs

és a

sm

artc

ard

hasz

nála

táva

l

A

TGS

kulc

s és

a

smar

tcar

d ha

szná

lata

es

etén

ne

m

kell

min

den

egye

s ed

zésk

or

a sz

emél

yes

adat

ait

és

a gy

akor

lato

k pa

ram

éter

eit

meg

adni

a,

hisz

en

min

dez

az

eszk

öz

mem

óriá

jába

n tá

roló

dik.

A

z ed

zés

meg

kezd

éséh

ez e

gysz

erűe

n cs

ak h

elye

zze

be

a TG

S ku

lcso

t vag

y a

smar

tcar

d-ot

a le

olva

só

nyílá

sba.

A c

élsz

ámla

pon

a fe

lhas

znál

ó ne

ve

jele

nik

meg

, m

ajd

az

edzé

spro

gram

ban

meg

hatá

rozo

tt gy

akor

lat t

ípus

.

Pé

ldáu

l ha

egy

egy

szak

aszo

s cé

l or

ient

ált

edzé

s va

n m

egha

táro

zva,

a c

élér

ték

(300

el

éget

endő

kal

ória

), és

a n

ehéz

ségi

szi

nt k

erül

kije

lzés

re.

H

a eg

y tö

bbsz

akas

zos

álla

ndó

szív

ritm

usú

(CP

R)

edzé

s va

n m

egha

táro

zva,

a c

él t

ípus

a (k

alór

ia)

kerü

l ki

jelz

ésre

, m

ajd

min

den

szak

asz

elej

én a

cél

(60

kal

ória

) és

az

elér

endő

sz

ívrit

mus

(135

per

cenk

ént)

jele

nik

meg

. A

z el

ső ü

zene

t utá

n, a

figy

elm

ezte

tő h

angj

elzé

skor

azo

nnal

meg

kezd

heti

a gy

akor

lato

t. A

be

rend

ezés

ugy

anúg

y vi

selk

edik

, min

tha

az e

dzés

t a k

ezelőp

anel

en á

llíto

tta v

olna

be.

A

gyak

orla

t vé

gén,

vag

y a

kije

lzőn

egy

üze

net

jele

nik

meg

, ho

gy e

z vo

lt a

TGS

kulc

son

vagy

sm

artc

ard-

on e

ltáro

lt ut

olsó

gya

korla

tsor

ozat

, egy

úja

bb g

yako

rlat i

ndul

el.

99

B

árm

ikor

vég

reha

jthat

egy

gya

korla

tot,

és a

z er

edm

énye

it el

men

thet

i a T

GS

kulc

sra

vagy

sm

artc

ard-

ra, m

ég h

a ez

a g

yako

rlat n

em is

sze

repe

lt az

edz

éspr

ogra

mba

n (h

acsa

k a

TGS

ha

szná

lata

nin

cs le

tiltv

a: lá

sd 4

.11-

es ré

sz):

- va

gy a

TG

S ku

lcs

illetv

e sm

artc

ard

olva

sóba

hel

yezé

se u

tán,

vál

assz

a ki

a g

yako

rlato

t a

keze

lőpa

nel h

aszn

álat

ával

;

- va

gy e

lősz

ör v

álas

sza

ki a

gya

korla

tot

a ke

zelő

pane

l ha

szná

latá

val,

és a

gya

korla

t va

gy le

veze

tés

közb

en h

elye

zze

be a

TG

S k

ulcs

ot v

agy

smar

tcar

d-ot

a le

olva

sóba

. N

em

csak

a

keze

lőpa

nel

funk

ció

gom

bjai

val

beál

lítha

tó

edzé

sek

kivá

lasz

tásá

ra

hasz

nálh

ató

a TG

S ku

lcs

vagy

a s

mar

tcar

d, h

anem

a fi

tnes

ztes

zthe

z és

a k

ézi b

eállí

tású

ed

zése

khez

is.

100

4.7

Álla

ndó

sebe

sségű

edzé

s

Az

álla

ndó

sebe

sségű

edzé

s cs

ak

behe

lyez

ett

TGS

ku

lcs

vagy

sm

artc

ard

mel

lett

lehe

tség

es. I

dő é

s tá

vols

ág c

élok

at le

het b

eállí

tani

. A

gya

korla

t le

het

egyf

okoz

atú,

aza

z a

sebe

sség

mér

téke

álla

ndó

min

dvég

ig.

Ebbe

n az

es

etbe

n, a

mik

or b

ehel

yezi

a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot, m

egje

leni

k eg

y üz

enet

, am

i a

telje

s gy

akor

lat p

aram

éter

eit í

rja le

: a c

élér

téke

t (időt

arta

m 1

2 pe

rc 3

0 m

ásod

perc

) és

a cé

l se

bess

ég (9

0 sp

m).

A

gya

korla

t le

het

több

foko

zatú

is,

azaz

a s

ebes

ség

mér

téke

elő

re b

eállí

tott

idők

özön

ként

vá

ltozi

k.

Ebb

en

az

eset

ben,

am

ikor

be

hely

ezi

a TG

S

kulc

sot

vagy

a

smar

tcar

d-ot

, m

egje

leni

k eg

y üz

enet

, am

i leí

rja a

z ed

zés

és a

cél

típu

sát,

maj

d m

inde

n fo

koza

t ele

jén

a cé

lérté

ket é

s a

céls

ebes

sége

t .

A

z el

ső ü

zene

tet

köve

tően

han

g je

lzi a

gya

korla

t ke

zdet

ét,

ekko

r az

onna

l meg

kezd

heti

a gy

akor

lato

t. A

gya

korla

t al

att

a cé

lív b

alró

l job

bra

arán

yosa

n ke

zd e

l vilá

gíta

ni,

amíg

a T

GS

kul

cson

va

gy s

mar

tcar

d-on

beá

llíto

tt ös

szes

idő

le n

em já

r. A

céls

zám

lap

a nö

vekvő

célé

rtéke

t és

a ki

nem

vál

aszt

ott c

élok

ra v

onat

kozó

info

rmác

ióka

t is

mut

atja

felv

áltv

a, a

zaz,

hog

y m

enny

i id

eje

kezdőd

ött

el a

gya

korla

t, há

ny k

alór

ia k

erül

t el

éget

ésre

és

mek

kora

táv

olsá

g le

tt te

ljesí

tve.

101

A k

övet

kező

gom

bok

hasz

nálh

atók

: -

a ne

hézs

égi

szin

t be

állít

ó go

mbo

k, m

elye

k 6

spm

-el

(lépé

s/pe

rc)

válto

ztat

ják

a cé

lseb

essé

get;

- a

STO

P (m

egál

lító)

és

a P

AU

SE

(röv

id s

züne

t) go

mbo

k;

- a

célé

rték

beál

lító

gom

bok.

A

gya

korla

t vég

én, a

leve

zeté

s időt

arta

már

a a

nehé

zség

i lec

sökk

en.

102

4.8

Fitn

esz

tesz

t

A fi

tnes

ztes

zt e

gy m

axim

um-a

latti

tesz

t, és

ross

z va

gy k

özep

es k

ondi

ban

lévő

felh

aszn

álók

sz

ámár

a ja

vaso

lt. A

tesz

thez

vis

elni

kel

l a k

ardi

oöve

t. A

z 50

0-as

és

500

SP

típ

uson

, a

fitne

szte

szt

csak

a T

GS

kul

cs v

agy

a sm

artc

ard

hasz

nála

táva

l leh

etsé

ges.

H

ang

jelz

i a g

yako

rlat k

ezde

tét,

ekko

r azo

nnal

meg

kezd

heti

a gy

akor

lato

t. A

fitn

eszt

eszt

hár

om ré

szbő

l áll:

1)

eg

y 90

más

odpe

rces

bem

eleg

ítésből

, 50

spm

mel

lett

(lépé

s/pe

rc);

2)

egy

körü

lbel

ül 3

per

cig

tartó

álla

ndó

szív

ritm

usú

tesz

t rés

zből

(1. s

zaka

sz);

3)

egy

körü

lbel

ül 4

per

cig

tartó

álla

ndó

szív

ritm

usú

tesz

t ré

szbő

l, az

elm

élet

i max

imál

is

szív

ritm

us 7

5%-á

n (2

. sza

kasz

). A

tesz

t sor

án, a

cél

szám

lap

válta

kozv

a az

elte

lt időt

és

az ü

zene

teke

t mut

atja

.

A

míg

nem

éri

el a

z ad

ott s

zaka

szho

z sz

üksé

ges

szív

ritm

us s

zint

et, a

cél

ív n

em k

apcs

ol b

e.

A

mik

or

elér

i a

beál

lítot

t sz

ívrit

mus

sz

inte

t, a

célív

lá

mpá

i ba

lról

jobb

ra

elke

zden

ek

vilá

gíta

ni, a

míg

a s

zaka

sz te

ljes

idej

e le

nem

jár.

Csa

k a

STO

P (m

egál

lítás

) gom

b ha

szná

lhat

ó. E

z m

egál

lítja

a te

szte

t. A

tesz

t köz

ben

ninc

s rö

vid

szün

et, a

zaz

a P

AU

SE

gom

b ne

m h

aszn

álha

tó.

103

A te

szt

ered

mén

y né

lkül

bef

ejeződ

ik a

STO

P go

mb

meg

nyom

ásak

or,

vagy

ha

100

egym

ást k

övető

más

odpe

rcen

ker

eszt

ül n

incs

ész

lelh

ető

szív

ritm

us.

A

tes

zt v

égén

, a

leve

zeté

s időt

arta

már

a a

nehé

zség

i sz

int

lecs

ökke

n, é

s kö

zben

az

ered

mén

yek

jele

nnek

meg

a k

ijelzőn

.

104

4.9

Edzé

sek

Plug

& P

lay

mód

ban

Plug

& P

lay

mód

ban

az e

lvég

zett

gyak

orla

toka

t elm

enth

eti a

TG

S k

ulcs

ra v

agy

smar

tcar

d-ra

ané

lkül

, hog

y a

TGS

rend

szer

t has

znál

ná.

Elő

ször

is,

a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot f

orm

attá

lni

kell

a fe

lhas

znál

ói b

eállí

táso

k m

enüb

en (l

ásd

4.11

). E

z a

form

attá

lás

nem

kom

patíb

ilis a

Wel

lnes

s S

yste

m-m

el.

A k

ezelőp

anel

gom

bjai

val

állít

son

be e

gy g

yako

rlato

t. A

gya

korla

t m

egke

zdés

e ut

án

hely

ezze

a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot a

TG

S ku

lcs

leol

vasó

ba,

hogy

a g

yako

rlat

elm

entő

djön

a

mem

óriá

ba.

A gy

akor

lat

meg

ism

étel

éséh

ez,

legk

özel

ebb

egys

zerű

en

hely

ezze

be

a

TGS

ku

lcso

t va

gy

smar

tcar

d-ot

az

ug

yano

lyan

fa

jtájú

fit

nesz

gép

leol

vasó

jába

. Fi

tnes

zgép

faj

tánk

ént

csak

egy

gya

korla

t m

enth

ető

el a

TG

S ku

lcso

n va

gy s

mar

tcar

d-on

(a

zaz

egy

gyak

orla

t a R

un-h

oz, é

s eg

y a

Ste

p-he

z, s

tb.).

Teh

át:

- H

a eg

y a

700-

ason

vég

zett

olya

n gy

akor

lato

t m

entü

nk e

l a

TGS

kul

csra

vag

y sm

artc

ard-

ra,

ami

nem

lét

ezik

az

500-

as t

ípus

on (

pl.

CU

STO

M/e

gyén

i ed

zés)

, a

gyak

orla

t ne

m f

og e

lkez

dődn

i, ha

a T

GS

kul

csot

vag

y sm

artc

ard-

ot a

z 50

0-as

típ

us

leol

vasó

jába

hel

yezz

ük;

- H

a a

köve

tkező

edzé

s so

rán

az u

gyan

ilyen

gép

en e

lőző

leg

elm

ente

tt gy

akor

lattó

l el

térő

gya

korla

tot

végz

ünk,

és

a TG

S k

ulcs

vag

y sm

artc

ard

be v

an h

elye

zve,

az

új

gyak

orla

t fel

ülírj

a az

elő

zőt.

P

lug

& P

lay

mód

ban,

a te

szte

k ne

m m

enth

etők

el a

TG

S k

ulcs

ra v

agy

smar

tcar

d-ra

.

105

4.10

Tel

jesí

tmén

yind

ex

A

telje

sítm

ényi

ndex

et

(PI)

a Te

chno

gym

ta

lálta

ki

, ho

gy

töm

ör

és

könn

yen

össz

ehas

onlít

ható

érté

kelé

st a

djon

az

edzé

sek

sorá

n ny

újto

tt te

ljesí

tmén

yről

. Ah

hoz,

hog

y a

kije

lzőn

meg

jele

njen

a t

elje

sítm

ényi

ndex

e a

több

i ere

dmén

nyel

egy

ütt

az

edzé

s vé

gén,

bár

mily

en g

yako

rlat v

égzé

se a

latt,

egy

szerűe

n ha

szná

lja a

szí

vritm

us m

érőt

le

galá

bb 3

egy

más

t köv

ető

perc

en k

eres

ztül

.

Az

inde

x 0-

tól 9

9-ig

terje

dő é

rtéke

ket m

utat

. Min

él m

agas

abb

az é

rték,

ann

ál n

agyo

bb a

z Ö

n ae

rob

kapa

citá

sa.

A te

ljesí

tmén

yind

ex n

övek

edés

e az

t je

lent

i, ho

gy n

agyo

bb i

nten

zitá

ssal

kép

es e

dzen

i, ug

yano

lyan

szí

vritm

us m

elle

tt.

A

telje

sítm

ényi

ndex

ki

szám

ításá

hoz

hasz

nált

krité

rium

ok

lehe

tővé

te

szik

kü

lönb

öző

élet

korú

em

bere

k te

szte

redm

énye

inek

ös

szeh

ason

lítás

át.

Java

solt

ugya

nann

ak

az

embe

rnek

kü

lönb

öző

tesz

tekből

sz

árm

azó

ered

mén

yeit,

va

gy

külö

nböző

embe

rek

ugya

noly

an

nehé

zség

i sz

inte

n és

ug

yana

nnyi

id

eig

végz

ett

tesz

tekből

sz

árm

azó

ered

mén

yeit

össz

ehas

onlít

ani.

PI

ért

ék

Érté

kelé

s 10

ala

tt Fe

jlesz

tendő

11-2

0 Jó

21

-30

Nag

yon

jó

31-4

0 Ki

váló

40

fölö

tt S

zupe

r

106

4.11

Ren

dsze

rbeá

llítá

sok

A

szof

tver

konf

igur

áció

te

stre

szab

ásáh

oz,

kész

enlé

ti ál

lapo

tban

ny

omja

m

eg

a sz

ám

gom

boka

t eg

ysze

rre,

hogy

be

állít

sa

az

edzé

seke

t.

Az

edzé

sek

beál

lítás

ára

szol

gáló

két

nyí

l vag

y a

két

célé

rték

beál

lító

gom

b se

gíts

égév

el

adja

meg

a je

lszó

t: 24

06, m

ajd

az E

NTE

R g

ombb

al e

rősí

tse

meg

. H

a a

meg

adot

t jel

szó

hely

tele

n, a

szo

ftver

vis

szat

ér k

észe

nlét

i mód

ba.

A

kon

figur

áció

s m

enü

üzen

etei

két

rész

ből á

llnak

: -

az e

lső

rész

a p

aram

éter

nev

ét a

dja

meg

; -

a m

ásod

ik ré

sz a

z eg

yes

para

mét

erek

hez

tarto

zó v

álas

ztás

i leh

etős

égek

et m

utat

ja.

N

yom

ja m

eg a

(+)

neh

ézsé

gi s

zint

beá

llító

gom

bot

a kö

vetk

ező

üzen

etre

val

ó ug

rásh

oz.

Az e

lőző

üze

netre

val

ó vi

ssza

lépé

shez

nyo

mja

meg

a (

-) ne

hézs

égi s

zint

beá

llító

go

mbo

t.

A vá

lasz

tási

lehe

tősé

gek

közö

tti v

áltá

shoz

, nyo

mja

meg

a (

+) v

agy

a (-)

cé

lgom

boka

t, va

gy h

aszn

álja

a k

ét g

yako

rlatb

eállí

tó g

ombo

t.

Val

amel

yik

opci

ó ki

vála

sztá

sáho

z és

tov

ábbl

épés

hez,

nyo

mja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t, am

ikor

az

adot

t opc

ió lá

that

ó a

céls

zám

lapo

n.

Nyo

mja

meg

a C

LEAR

gom

bot

a ké

szen

léti

álla

poth

oz v

aló

viss

zaté

résh

ez.

Am

ikor

m

egny

omja

a C

LEAR

gom

bot,

akár

mel

yik

üzen

et a

latt,

az

addi

g be

állít

ott

válto

ztat

ások

el

men

tődn

ek.

Nem

le

het

elm

enté

s né

lkül

ki

lépn

i. H

a el

köve

t eg

y hi

bát,

az

ered

eti

Tech

nogy

m a

lapé

rtelm

ezet

t érté

keke

t vis

szaá

llíth

atja

(lás

d ké

sőbb

).

107

Az

aláb

bi p

aram

éter

eket

lehe

t beá

llíta

ni, a

z itt

leírt

sor

rend

ben:

A

z üz

enet

ek n

yelv

ének

kiv

álas

ztás

a.

Itt

vál

aszt

hatja

ki a

mér

téke

gysé

geke

t. V

agy

kg (K

G),

vagy

font

(MLS

).

Itt

állí

that

ja b

e a

gyak

orla

tok

max

imál

is id

ejét

. N

yom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

beá

llítá

s m

egvá

ltozt

atás

ához

. A m

egje

lenő

sze

rkes

ztő

men

üben

beá

llíto

tt ér

téke

t a

céls

zám

lap

jelz

i ki

. A

job

b ny

íllal

vál

tozt

atha

tja m

eg a

sz

ámok

at.

A c

él g

ombo

kkal

moz

gath

atja

a k

urzo

rt és

vál

aszt

hatja

ki

a m

ódos

ítand

ó sz

ámot

. N

yom

ja m

eg a

z E

NTE

R g

ombo

t a

kivá

lasz

tott

érté

k m

egerős

ítésé

hez.

Tar

tsa

leny

omva

a C

LEAR

gom

bot a

fő k

onfig

urác

iós

men

ühöz

val

ó vi

ssza

téré

shez

a m

axim

ális

időt

arta

m m

ódos

ítása

nél

kül.

Itt

állí

that

ja b

e a

rövi

d sz

ünet

idej

ét, a

mi u

tán

a be

rend

ezés

vis

szat

ér a

kés

zenl

éti m

ódba

. N

yom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

beá

llítá

s m

egvá

ltozt

atás

ához

. A m

egje

lenő

sze

rkes

ztő

men

üben

beá

llíto

tt ér

téke

t a

céls

zám

lap

jelz

i ki

. A

job

b ny

íllal

vál

tozt

atha

tja m

eg a

sz

ámok

at.

A c

él g

ombo

kkal

moz

gath

atja

a k

urzo

rt és

vál

aszt

hatja

ki

a m

ódos

ítand

ó sz

ámot

. N

yom

ja m

eg a

z E

NTE

R g

ombo

t a

kivá

lasz

tott

érté

k m

egerős

ítésé

hez.

Tar

tsa

leny

omva

a C

LEAR

gom

bot

a fő

kon

figur

áció

s m

enüh

öz v

aló

viss

zaté

résh

ez a

szü

net

időt

arta

mán

ak m

ódos

ítása

nél

kül.

108

G

yako

rlat b

eállí

tása

kor,

ha m

egje

leni

k az

„en

ter

age”

üze

net,

akko

r az

éle

tkor

t a n

yila

kkal

m

ódos

íthat

ja a

meg

adot

t érté

kről

a s

aját

éle

tkor

ára.

N

yom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

beá

llítá

s m

egvá

ltozt

atás

ához

. A m

egje

lenő

sze

rkes

ztő

men

üben

beá

llíto

tt ér

téke

t a c

élab

lak

jelz

i ki.

A jo

bb n

yílla

l vál

tozt

atha

tja m

eg a

szá

mok

at.

A c

él g

ombo

kkal

moz

gath

atja

a k

urzo

rt és

vál

aszt

hatja

ki a

mód

osíta

ndó

szám

ot. N

yom

ja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

kiv

álas

ztot

t érté

k m

egerős

ítésé

hez.

Tar

tsa

leny

omva

a C

LEA

R

gom

bot a

fő k

onfig

urác

iós

men

ühöz

val

ó vi

ssza

téré

shez

a v

álto

záso

k el

men

tése

nél

kül.

G

yako

rlat

beál

lítás

akor

, ha

meg

jele

nik

az „

ente

r w

eigh

t” üz

enet

, ak

kor

a te

stsú

lyt

a ny

ilakk

al m

ódos

íthat

ja a

meg

adot

t érté

kről

a s

aját

test

súly

ára.

N

yom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

beá

llítá

s m

egvá

ltozt

atás

ához

. A m

egje

lenő

sze

rkes

ztő

men

üben

beá

llíto

tt ér

téke

t a c

élab

lak

jelz

i ki.

A jo

bb n

yílla

l vál

tozt

atha

tja m

eg a

szá

mok

at.

A c

él g

ombo

kkal

moz

gath

atja

a k

urzo

rt és

vál

aszt

hatja

ki a

mód

osíta

ndó

szám

ot. N

yom

ja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

kiv

álas

ztot

t érté

k m

egerős

ítésé

hez.

Tar

tsa

leny

omva

a C

LEA

R

gom

bot a

fő k

onfig

urác

iós

men

ühöz

val

ó vi

ssza

téré

shez

a v

álto

záso

k el

men

tése

nél

kül.

G

yako

rlat

beál

lítás

akor

, ha

meg

jele

nik

az „

ente

r tim

e” ü

zene

t, ak

kor

az i

dőta

rtam

ot a

ny

ilakk

al m

ódos

íthat

ja a

meg

adot

t érté

kről

a k

íván

t idő

tarta

mra

. N

yom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

beá

llítá

s m

egvá

ltozt

atás

ához

. A m

egje

lenő

sze

rkes

ztő

men

üben

beá

llíto

tt ér

téke

t a c

élab

lak

jelz

i ki.

A jo

bb n

yílla

l vál

tozt

atha

tja m

eg a

szá

mok

at.

A c

él g

ombo

kkal

moz

gath

atja

a k

urzo

rt és

vál

aszt

hatja

ki a

mód

osíta

ndó

szám

ot. N

yom

ja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

kiv

álas

ztot

t érté

k m

egerős

ítésé

hez.

Tar

tsa

leny

omva

a C

LEA

R

gom

bot a

fő k

onfig

urác

iós

men

ühöz

val

ó vi

ssza

téré

shez

a v

álto

záso

k el

men

tése

nél

kül.

G

yako

rlat b

eállí

tása

kor,

ha m

egje

leni

k az

„ent

er c

alor

ies”

üze

net,

akko

r a k

alór

ia é

rtéke

t a

nyila

kkal

mód

osíth

atja

a m

egad

ott é

rtékről

a k

íván

t kal

óriá

ra.

109

Nyo

mja

meg

az

ENTE

R g

ombo

t a b

eállí

tás

meg

válto

ztat

ásáh

oz. A

meg

jele

nő s

zerk

esztő

men

üben

beá

llíto

tt ér

téke

t a c

élab

lak

jelz

i ki.

A jo

bb n

yílla

l vál

tozt

atha

tja m

eg a

szá

mok

at.

A c

él g

ombo

kkal

moz

gath

atja

a k

urzo

rt és

vál

aszt

hatja

ki a

mód

osíta

ndó

szám

ot. N

yom

ja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

kiv

álas

ztot

t érté

k m

egerős

ítésé

hez.

Tar

tsa

leny

omva

a C

LEA

R

gom

bot a

fő k

onfig

urác

iós

men

ühöz

val

ó vi

ssza

téré

shez

a v

álto

záso

k el

men

tése

nél

kül.

G

yako

rlat b

eállí

tása

kor,

ha m

egje

leni

k az

„ent

er d

ista

nce”

üze

net,

akko

r a tá

vols

ág é

rtéke

t a

nyila

kkal

mód

osíth

atja

a m

egad

ott é

rtékről

a k

íván

t táv

olsá

gra.

N

yom

ja m

eg a

z EN

TER

gom

bot a

beá

llítá

s m

egvá

ltozt

atás

ához

. A m

egje

lenő

sze

rkes

ztő

men

üben

beá

llíto

tt ér

téke

t a c

élab

lak

jelz

i ki.

A jo

bb n

yílla

l vál

tozt

atha

tja m

eg a

szá

mok

at.

A c

él g

ombo

kkal

moz

gath

atja

a k

urzo

rt és

vál

aszt

hatja

ki a

mód

osíta

ndó

szám

ot. N

yom

ja

meg

az

EN

TER

gom

bot a

kiv

álas

ztot

t érté

k m

egerős

ítésé

hez.

Tar

tsa

leny

omva

a C

LEA

R

gom

bot a

fő k

onfig

urác

iós

men

ühöz

val

ó vi

ssza

téré

shez

a v

álto

záso

k el

men

tése

nél

kül

Itt

en

gedé

lyez

heti

(mod

ifiab

le)

az

álla

ndó

szív

ritm

usú

(CP

R)

gyak

orla

tok

sorá

n a

nehé

zség

i sz

int

beál

lító

gom

bok

hasz

nála

táva

l tö

rténő

szí

vritm

us b

eállí

tást

. H

a ne

m

enge

dély

ezi

(non

-mod

ifiab

le),

a gy

akor

lato

k kö

zben

se

mm

ilyen

m

ódon

se

m

lehe

t a

beál

lítot

t szí

vritm

ust m

egvá

ltozt

atni

.

Itt

eng

edél

yezh

eti a

funk

ció

gom

bok

hasz

nála

tát.

Ha

nem

eng

edél

yezi

a fu

nkci

ógom

boka

t, a

bere

ndez

és c

sak

a TG

S k

ulcs

vag

y sm

artc

ard

hasz

nála

táva

l irá

nyíth

ató.

110

A

z öt

kés

zenl

éti W

elln

ess

üzen

et b

e- é

s ki

kapc

solá

sa.

Itt

állí

that

ja v

issz

a a

Tech

nogy

m á

ltal b

eállí

tott

alap

érté

keke

t.

TG

S k

ulcs

vag

y sm

artc

ard

form

ázás

a P

lug

& P

lay

mód

ban.

A

lánc

ok o

lajo

zásá

nak

meg

erős

ítése

(lás

d kö

vetk

ező

szak

asz)

.

INFO

RM

ÁC

IÓ

Az

500

SP t

ípus

on a

hhoz

, ho

gy a

gép

bek

apcs

olva

mar

adjo

n, é

s re

ndbe

n be

tudj

a fe

jezn

i a r

ends

zerb

eállí

táso

kat,

jobb

ha

foly

amat

osan

m

ozog

. Ha

abba

hagy

ja a

moz

gást

, a b

eren

dezé

s ki

kapc

soló

dása

elő

tt eg

y fig

yelm

ezte

tő h

angj

elzé

s sz

ólal

meg

.

111

4.12

Egy

éb ü

zene

tek

a ke

zelő

pane

len

Ü

zem

zava

r. Lé

pjen

kap

csol

atba

a T

echn

ogym

kiz

áról

agos

mag

yaro

rszá

gi k

épvi

selő

jéve

l, a

Finn

rela

x-sz

al (l

ásd

1.5-

ös ré

sz).

Je

lzi,

hogy

meg

kel

l ola

jozn

i a lá

ncok

at. A

foly

tatá

shoz

nyo

mjo

n m

eg e

gy g

ombo

t. A

lánc

ok m

egol

ajoz

ása

után

a b

eállí

táso

k m

enüb

en e

rősí

tse

meg

a m

űvel

etet

, ho

gy a

z üz

enet

ne

jele

njen

meg

a b

eren

dezé

s m

inde

n be

kapc

solá

sako

r

Eg

y gy

akor

lat

beál

lítás

a so

rán,

ha

nagy

obb

időt

ad

meg

, m

int

ami

a ko

nfig

urác

iós

men

üben

eng

edél

yezv

e le

tt (lá

sd e

lőző

rész

), ez

az

üzen

et a

beá

llítá

s cs

ökke

ntés

ére

szól

ít fe

l. M

egje

lenh

et a

z idő

beál

lítás

a al

kalm

ával

, oly

an g

yako

rlato

k so

rán,

min

t a G

OA

L (c

él),

CP

R (á

lland

ó sz

ívrit

mus

) és

idő

gyak

orla

tok.

O

lyan

gy

akor

lato

k so

rán,

m

elye

k cé

lja

egy

bizo

nyos

ka

lória

el

fogy

aszt

ása

vagy

tá

v m

egté

tele

, va

gy b

árm

ilyen

gya

korla

tnál

, m

elyn

él n

incs

elő

re b

eállí

tott

idő,

ha

elér

i a

konf

igur

áció

s m

enüb

en e

nged

élye

zett

max

imál

is időt

arta

mot

(lá

sd e

lőző

rés

z), a

gya

korla

t le

áll,

és e

lindu

l a le

veze

tés.

Meg

jele

nhet

GO

AL

(cél

) és

CP

R (á

lland

ó sz

ívrit

mus

ú) k

alór

ia

és tá

vols

ág g

yako

rlato

k, il

letv

e Q

UIC

K S

TAR

T (g

yors

kez

dés)

gya

korla

tok

alka

lmáv

al.

E

z az

üze

net

a ka

rdio

öv v

isel

ésér

e sz

ólítj

a fe

l, ál

land

ó sz

ívrit

mus

ú (C

PR

) gy

akor

lato

k és

te

szte

k so

rán.

Akk

or j

elen

ik m

eg g

yako

rlato

k és

edz

és k

özbe

n, h

a ni

ncs

érzé

kelh

ető

szív

ritm

us a

kar

dioö

vön

kere

sztü

l.

112

E

z az

üze

net

álla

ndó

szív

ritm

usú

(CP

R)

gyak

orla

tok

alat

t je

lenh

et m

eg,

ha 1

00 e

gym

ást

köve

tő m

ásod

perc

en k

eres

ztül

sin

cs é

rzék

elhe

tő s

zívr

itmus

a k

ardi

oövből

. A g

yako

rlat e

gy

célo

rient

ált g

yako

rlattá

vál

tozi

k, m

egta

rtva

ugya

nazt

a c

élt.

H

a be

van

kap

csol

va a

szí

vritm

us f

igye

lés,

ez

az ü

zene

t ak

kor

jele

nik

meg

gya

korla

tok

alat

t, ha

az

elm

élet

i max

imál

is s

zívr

itmus

90%

-át t

úllé

pi.

U

gyan

az, m

int a

sm

artc

ard

empt

y üz

enet

(attó

l füg

gően

, hog

y m

elyi

k típ

usú

adat

táro

ló v

an

a be

rend

ezés

re s

zere

lve)

. A

z üz

enet

azt

jel

enti,

hog

y ni

ncse

nek

gyak

orla

tok

eltá

rolv

a a

TGS

kul

cson

vag

y sm

artc

ard-

on.

A

z üz

enet

azt

jele

nti,

hogy

az

edzé

spro

gram

oly

an f

itnes

zgép

re v

onat

kozi

k, a

mi n

incs

a

TGS

kul

cson

eltá

rolv

a. A

gya

korla

t ettő

l még

vég

reha

jthat

ó, é

s az

ere

dmén

y el

men

thető

a TG

S k

ulcs

ra v

agy

smar

tcar

d-ra

, ha

a ke

zelő

pane

l gom

bjai

val k

ivál

aszt

juk.

113

Az

500

SP

típus

on á

lland

óan

moz

ogni

a ke

ll, h

ogy

a gé

p ne

kap

csol

jon

ki. H

a ab

baha

gyja

a

moz

gást

, edz

és k

özbe

n ez

az

üzen

et fi

gyel

mez

teti,

hog

y a

gép

min

djár

t ki f

og k

apcs

olni

.

H

a az

500

SP

típus

on a

bbah

agyj

a a

moz

gást

kés

zenl

éti

álla

potb

an,

ez a

z üz

enet

fig

yelm

ezte

ti, h

ogy

a gé

p m

indj

árt k

i fog

kap

csol

ni.

114

A

TEC

HN

OG

YM k

izár

ólag

os m

agya

rors

zági

impo

rtőr

e:

FI

NN

REL

AX

Szau

na é

s Sz

abad

idő

Kft.

Szék

hely

: H

-222

0 Ve

csés

, Fő

út 7

9. P

f.: 5

3.

Tel.:

+36

29

350

096;

+36

29

350

097;

fax:

+36

29

352

570

B

emut

atót

erem

: H

-103

7 B

udap

est,

Szép

völg

yi ú

t 63/

a.

Tel.:

+36

1 2

50 4

176;

+36

1 2

50 4

177;

fax:

+36

1 2

50 4

177

E-

mai

l: in

fo@

finnr

elax

.hu

• w

ww

.finn

rela

x.hu

• w

ww

.hu.

tech

nogy

m.c

om