I. A doktori iskola/doktori oktatási program megnevezése: Történelemtudományok Doktori Iskola / Európai etnológia doktori oktatási program

Tudományág megnevezése: Történelem Képzési forma: Doktori (PhD) képzésKépzési cél: A tudományos fokozat megszerzésére való felkészítés. A legújabb kutatásmódszertan elsajátítása, felkészítés szakmai konferenciákon való részvételre, lehetőség szerint felsőoktatási gyakorlat megszerzése.Képzési idő: 6 félévTagozat: nappali képzés munkarendje szerint.Finanszírozás: államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzésA képzésbe történő belépés követelménye: legalább jó rendű M.A./ egyetemi diploma és felvételi vizsgaNyelvi követelmények: egy államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsgaA képzés zárul: abszolutóriumAz abszolutóriumhoz szükséges kreditek száma: 180Kreditszerzés módja / moduljai: tanulmányi munkával, tudományos kutatómunkával, megszerzendő, oktatói tevékenységgel megszerezhető kreditekA doktori iskolai képzés felelőse: Dr. Erdődy Gábor DSc., egyetemi tanár, a doktori iskola vezetője

II. A képzésért felelős kar megnevezése: Bölcsészettudományi KarIII. Doktori oktatási program (tanterv, félévek, tanegységek megnevezése,

kötelező, választható, óraszám, ismételhetőség, az értékelés módja, kredit érték)Doktori oktatási program vezetője: Dr. Mohay Tamás CSc., habilitált egyetemi docens

1

A doktori iskola/a doktori oktatási program kódja: P/TÖ/EUR

IKM - Iskolarendszerű képzési modul (megszerezhető kredit:112, teljesítendő tárgy:16db)

Kód Tanegység neve Feltétel,értékelés, óraszám

Kredit

P/TÖ/EUR-01 A brit szociálantropológia kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-02 Irányzatok, iskolák a német néprajztudományban

kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-03 A francia néprajztudomány kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-04 Irányzatok, módszerek a skandináv etnológiában

kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-05 Közösségtanulmányok kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-06 Egyéni életpályák néprajzi megközelítése

kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-07 Néprajzi forráskritika kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-08 Ökológiai antropológia kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-09 Néprajzi térképek, atlaszok és kartográfiai módszer

kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-10 Történeti forráskutatás a néprajzban kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR/-11 Városantropológia kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-12 A viselettörténet módszerei, tudománytörténete

kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-13 A néprajzi kutatás etikája és az alkalmazott néprajz

kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-14 Fakultatív kurzus más doktori programon (a témavezető ajánlása alapján)

kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-15 -

Konzultációk a témavezetővel kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

P/TÖ/EUR-16 Konzultációk a témavezetővel kötelező, ötfokozatú, heti 2 7

2

TM - Tudományos modul (megszerezhető kredit: korlátlan, ebből 3 publikáció kötelezően teljesítendő)

Kód Tudományos tevékenység/ típus Feltétel, értékelés mindenütt: két fokozatú

Kredit

P/TÖ/EUR-21 Publikáció / tanulmányírás I. Kötelező.P/TÖ/EUR-21/A Kisebb terjedelmű magyar 8P/TÖ/EUR-21/B Nagyobb terjedelmű magyar 12P/TÖ/EUR-21/C Idegen nyelvű 16

P/TÖ/EUR-22 Publikáció / tanulmányírás II. Kötelező.P/TÖ/EUR-22/A Kisebb terjedelmű magyar 8P/TÖ/EUR-22/B Nagyobb terjedelmű magyar 12P/TÖ/EUR-22/C Idegen nyelvű 16

P/TÖ/EUR-23 Publikáció / tanulmányírás III. Kötelező.P/TÖ/EUR-23/A Kisebb terjedelmű magyar 8P/TÖ/EUR-23/B Nagyobb terjedelmű magyar 12P/TÖ/EUR-23/C Idegen nyelvű 16

P/TÖ/EUR-24 Publikáció / tanulmányírás IV. Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

P/TÖ/EUR-24/A Kisebb terjedelmű magyar 8P/TÖ/EUR-24/B Nagyobb terjedelmű magyar 12P/TÖ/EUR-24/C Idegen nyelvű 16

P/TÖ/EUR-25 Konferencia előadás magyar nyelven Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

6

P/TÖ/EUR-25/A Magyar nyelvű konferencia előadás I.

P/TÖ/EUR-25/B Magyar nyelvű konferencia előadás II.

P/TÖ/EUR-26 Konferencia előadás idegen nyelven Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

12

P/TÖ/EUR-26/A Idegen nyelvű konferencia előadás I.

P/TÖ/EUR-26/B Idegen nyelvű konferencia előadás II.

P/TÖ/EUR-27 Recenzió Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

4

P/TÖ/EUR-28 Kötetszerkesztés Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

8

P/TÖ/EUR-29 Terepgyakorlat Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

P/TÖ/EUR-29/A Tíz napig 4P/TÖ/EUR-29/B Tíz-húsz nap 8P/TÖ/EUR-29/C Húsz nap felett 12

P/TÖ/EUR-30 Archívumi gyakorlat Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

P/TÖ/EUR-30/A Tíz napig 4P/TÖ/EUR-30/B Tíz-húsz nap 8P/TÖ/EUR-30/C Húsz nap felett 12

P/TÖ/EUR-31 Múzeumi gyakorlat Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

P/TÖ/EUR-31/A Tíz napig 4P/TÖ/EUR-31/B Tíz-húsz nap 8

3

P/TÖ/EUR-31/C Húsz nap felett 12P/TÖ/EUR-32 Kiállításrendezés Szabadon választható,

korlátlanul ismételhető.7

P/TÖ/EUR-33 Oktatási segédanyag Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

P/TÖ/EUR-33/A Az anyag terjedelme és szakmai tartalma szerint

3

P/TÖ/EUR-33/B Az anyag terjedelme és szakmai tartalma szerint

6

P/TÖ/EUR-34 Tudományszervezés Szabadon választható, korlátlanul ismételhető.

P/TÖ/EUR-34/A Egyszeri közreműködés konferencia/előadóest szervezésében

2

P/TÖ/EUR-34/B Közreműködés több napos konferencia szervezésében

6

P/TÖ/EUR-34/C Közreműködés konferencia-sorozat szervezésében

12

OM - Oktatási modul (megszerezhető kredit: 32, teljesítendő tárgy: 0db) Kód Oktatási tevékenység Típus KreditP/TÖ/EUR-50 Heti 2 órás szeminárium Szabadon választható 8P/TÖ/EUR-51 Heti 2 órás szeminárium Szabadon választható 8P/TÖ/EUR-52 Heti 2 órás szeminárium Szabadon választható 8P/TÖ/EUR-53 Heti 2 órás szeminárium Szabadon választható 8

4

Kurzusleírások (szakirodalom ajánlás):

P/TÖ/EUR-01 – A brit szociálantropológia7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

A BRIT SZOCIÁLANTROPOLÓGIA TÁRSADALOMKÉPE ÉS AZ EURÓPAI TAPASZTALATOK

Cél: A brit szociálantropológiai gondolkodás kibontakozásának ismertetése, és annak bemutatása, hogy az Európán kívül kialakított módszertan mennyiben járult hozzá az európai társadalmak alaposabb megismeréséhez mind új tényanyag feltárásával, mind az összehasonlító perspektíva révén.

TEMATIKA

1. A brit szociálantropológia megszületésének társadalmi és tudományos körülményei a századfordulón

2. A terepmunka kialakulása a brit antropológiában.3. Durkheim szociológiájának antropológiai olvasata.4. A strukturális-funkcionalista antropológia, Malinowski és Radcliff-Brown öröksége5. A méretek és az áttekintés problémái: Evans-Pritchard, Fortres, Nadel, Gluckman,

Leach megoldásai.6. A történelem, a változás és a szociálatropológiai elemzés.7. A brit szociálantropológia a Mediterráneumban: politika és értékrendszer.8. A brit antropológia Nagy-Brittaniában: a rassz, az etnikum és az osztályhelyzet.9. Brit antropológia Közép- és Kelet Európában: a társadalmi változás a szocializmus

időszakában.10. A nemzet antropológiai felfogása.11. Posztkommunista társadalmak szociálantropológiája.12 Európa a világban, ahogyan az antropológia látja.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOM

Anderson, Bennedict1983 Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of

Nationalizm. London - New York, VersoEcsedy Csaba

1970 A társadalmi struktúra kutatása a mai angol szociálantropológiában. Népi Kultúra - Népi Társadalom 4: 357-366.

Evans-Prittchard, E.E.1962 Social Anthropology and Other Essays. New York, 139-157, 172-191.

Firth, R.1957 Man and Culture. London

Gellner, E. 1958 Time and Theory in Social Anthropology. Mind, 182-202.1983 Nations and Nationalism. Oxford

Goody, J.1990 The Oriental, the Ancient and the Primitive. Cambridge

Hann, C. M.1990 Second Economy and Civil Society. In: Market Economy and Civil

Society in Hungary. London, 21-44.

5

Hann, C.M. (ed.)1993 Socialism. Ideals, Ideologies, and Local Practice. London. 1-26.

Hughes, H. S.1958 Consciousness and Society. The Reorientation of European Social

Thought, 1890-1930. New YorkJarvie, I. C.

1967 The Revolution in Anthropology. LondonLeach, E.

1972 Models of Man. In: Man and the Social Sciences. Szerk.: Robson, W.T. London, 150-171.

Lenclud, Gerard1993 A funkcionalista perspektíva. In: A kulturális antropológia eszméi.

Budapest, 75-146.Lukes, S.

1973 Émile Durkheim. LondonKuper, Adam

1973 Anthropology and Anthropologists. LondonMalinowski, B.

1972 Baloma. BudapestPeristiany, J.G. (ed.)

1965 Honour and Shame: The Values of Mediterranian Society. LondonRadcliffe-Brown, A. R.

1952 Structure and function in Primitive Society. London, 179-211.Rex, J. - Mason, D.

1986 Theories of Race and Ethnic Relations. CambridgeSárkány Mihály

1970 Megjegyzések komplex társadalmak szociálantropológiai vizsgálatához. Népi Kultúra - Népi Társadalom 4: 243-257.

Urry, J.1973 Notes and Queries on Anthropology and the Development of Field

Methods in British Anthropology, 1870-1920. Proceedings of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Northern Ireland for 1972.

6

P/ TÖ/EUR-02 - Irányzatok, iskolák a német néprajztudományban7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

Cél: Az európai etnológia egyik markáns, kiterjedt intézményrendszerű, újításokra, kísérletezésre, elméleti konstrukciókra is gyakran vállalkozó területének megismerése.

TEMATIKA

1. Herder jóslata és hatása a magyar népi kultúra kutatására.2. A Grimm-testvérek hatása a magyar folklórkutatásra.3. Wilhelm Heinrich Riehl honismereti és Wilhelm Mannhardt mitológiai irányultsága. 4. A Wörter und Sachen és hatása a hamburgi romanisztikai iskolára, Fritz Krüger munkássága. Néprajzi atlasz munkálatok a német nyelvterületen.5. Hans Neumann és a "gesunkenes Kulturgut" tana.6. A néprajz és a nemzeti szocializmus.7. Az egyetemek hatása a német tudományos és kultúrális fejlõdésre. Munkamegosztás az

egyetemek, múzeumok és a kutatóintézetek között. A Germanisches Nationalmuseum (Nürnberg) és a Bayerisches Nationalmuseum (München) szerepe.

8. A német "Kulturraumforschung". Günter Wiegelmann és a münsteri iskola.9. A történeti - levéltári források fokozott felhesználása, Hans Moser, Karl-Sigismund Kramer

müncheni iskolája. 10. Leopold Kretzenbacher összehasonlító néprajza.11. Ingeborg Weber-Kellermann társadalomnéprajza, a marlburgi iskola.12. Kísérlet a német néprajztudomány átalakítására, Hermann Bausinger és a tübingen iskola.13. A Magyarországról Németországba telepített németek néprajzi kutatása. Bonomi Jenõ és

Tafferner Antal munkássága. 14. A német néprajztudomány az 1980-as években.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOM

Alzheimer, Heidrun1991 Volkskunde in Bayern. Würzburg

Bausinger, Hermann1986 Volkskultur in der technischen Welt. Frankfurt/New York

Bausinger, Hermann - Jeggle, Utz - Korff, Gottfried - Scharfe, Martin1978 Grundzünge der Volkskunde. Darmstadt

Becker, Siegfried1990 Zur Geschichte und Perspektive der Erzählforschung. Zeitschrift für Volskunde LXXXVI. 1990. 203-215.1991 Zur Notwendigkeit der musealen Präsentation von Industriekultur. Zeitschrift des Vereins für Hessische Geschichte und Landeskunde. XCVI. 1991. 265-273.1992 Die Modernisierung des Alltagslebens. Zeitschrift des Vereins für Hessische Geschichte und Landeskunde. XCVII. 1992. 157-175.

Beitl, Klaus - Chiva, Isac (Hrsg.) 1992 Wörter und Sachen. Wien

Bonomi Jenõ1964 Mein Weg als Volkskundler. Jahrbuch für ostdeutsche Volkskunde VIII. 1964. 273-290.

7

Brückner, Wolfgang1990 Zwanzig Jahre nach Falkenstein oder Rückkehr zur pluralen Normalität. Zeitschrift für Volkskunde LXXXVI. 1990. 155-160.

Brückner, Wolfgang (Hrsg.)1971 Falkensteiner Protokolle. Frankfurt /M

Dümmerth Dezsõ1963 Herder jóslata és forrásai. Filológiai Közlöny IX. 181-183.

Eberl, Imo1989 Die Donauschwaben. Deutsche Siedlung in Südosteuropa. Sigmaringen.

Geiger, Klaus (Hrsg.)1970 Abschied vom Volksleben. Tübingen.

Gerndt, Helge1971 Volkskundliche Arbeitstagung in Falkenstein. Zeitschrift für Volkskunde LXVII. 161-168.1990 Studienskript Volkskunde. München1992 "Theoretische Konzepte der Europäischen Ethnologie." Nachfragen - Einwände -

Thesen, Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1992. 183-191. MünchenGerndt, Helge (szerk.)

1987 Volskunde und Nationalsocialismus. München1988 Fach und Begriff "Volkskunde" in der Diskussion. Darmstadt

Hartinger, Walter1985a Mariahilf ob Passau1985b Epochen der deutschen Volkskultur. Ethnologia Europaea XV. 53-92.1991 Volkskultur = Provinzkultur in engen Grenzen? Schönere Heimat LXXX. 3-11.

München1992 Religion und Brauch. Darmstadt

Heller, Eva1985 Volkskundler in uns aus Bayern heute. Würburg/München/Wien

Jeggle, Utz (szerk.)1986 Volkskultur in der Moderne. Reinbeck bei Hamburg

Köstlin, Konrad1977 Relikte: Die Gleichzeitigkeit der Ungleichzeitigen. Würzburg/München1990a Lesen und Volkskultur. Lieler Blätter zur Volkskunde. XXII. 9-30.1990b Volkskunst und Volkskunde. Kieler Blätter zur Volkskunde XXII. 125-140.1991 Der Alltag und das ethnographische Präzens. Ethnologia Europaea XXI. 71-85.

Köstlin, Konrad, (szerk.)1987 Informationen zum Studium der Vokskunde/Europäischen

Ethnologie/Empirischen Kulturwissenschaft an deutschsprachigen Universitäten. RegensburgKramer, Karl

1958 Altmünchener Handwerk, Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1958. 111-137. München

1978 Zur Erforschung der historischen Volkskultur. Würzburg/München1985 Frankisches Alltagsleben um 1500. Würzburg

Kretzenbacher, Leopold1986 Ethnologia Europaea. Studienwanderungen und Erlebnisse auf volkskundliche

Feldforschung im Alleingang. MünchenKrüger, Fritz

1930 Sach- und Volkskundliches vom Wasser in der Pyrenäen. Volkstum und Kultur der Romanen II. 139-143. Hamburg

8

Mannhardt, Wilhelm 1904 Wlad- und Feldkulte I-II. Berlin

Moser, Hans1966 Brauchgeschichliches aus dem Donauraum zwischen Regensburg und Passau.

Archive und Geschichtsforschung. Szerk.: Heldmann, Horst. 110-147. Neustadt. a. d. Aisch

1982 Mein Weg zu brauchgeschichtlicher Forschung. Schönere Heimat LXXI. 475-484.

Ortutay Gyula1981 Jacob Grimm és a magyar folklorisztika. A nép művészete. 261-282. Bp.

Riehl, Wilhem-Heinrich1853 Land und Laute. Stuttgart/Augsburg

Scharfe, Martin1992 Volkskunde in den Neunzigern. Hessische Blätter für Volks- und

Kulturforschung XXVIII. 65-76. Marlburg/L.

Tafferner Antal1980 Dr. Eugen von Bonomi (1908-1979) zum Gedächtnis. Jahrbuch für Ostdeutsche

Volkskunde XXIII. 28-302.1982 Quellenbuch zur Donauschwäbischen Geschichte I-IV. Stuttgart

Újváry Zoltán1969 A nagy elõd: Mannhardt Wilhelm jelentõsége.

Műveltség és Hagyomány XI. 20-40.Weber-Kellermann, Ingeborg

1974 Die deutsche Familie. Frankfurt/M.Wiegelmann, Günter

1991 Theoretische Konzepte der Europäischen Ethnologie. Münster1993 Was sollen volkskundliche Theorien leisten?

Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1993- 119-128. MünchenWiegelmann, Günter - Zender, Matthias - Heilfurth,

1977 Volksunde. Berlin

9

P/ TÖ/EUR-03 - A francia néprajztudomány7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető

TEMATIKA

1. A francia néprajztudomány intézményesedése, jelenlegi kutatóhelyei, fontosabb folyóiratai

2. A francia etnológia indulása: mentalitásvizsgálat (Lucien Lévy-Bruhl) és a korai szociológia (Émile Durkheim és Marcel Mauss)

3. Émile Durkheim módszere két munkájának tükrében: Les regles de la méthode sociologiques; Les formes élémentaires de la vie religieuse

4. Arnold van Gennep és a francia néprajztudomány kézikönyve (a Manuel du folklore contemporain keletkezése és rendezőelvei)

5. Claude Lévi-Strauss és a strukturalista vizsgálati módszer (La pensée sauvage és az Anthropologie structurale két kötete)

6. A jelenkori francia etnográfia és etnológia útkeresése: történetiség (Nathan Wachtel), pszichológia (Jeanne Favret-Saada), kommunikáció kutatás (Serge Gruzinski), reflexivitás (Pierre Bourdieu)

7. Az Annales-kör születése, módszerei (mentalitástörténet), és eredményei8. Közép- és újkori mentalitások a/ Lucien Febvre (Au coeur religieux du XVIe siecle) és

Jacques Le Goff (Pour un autre Moyen Age)9. Közép- és újkori mentalitások b/ Robert Mandrou (De la culture populaire: la

Bibliotheque bleue) és Michel Vovelle (Piété baroque et déchristianisation en Provence au XVIIIe siecle)

10. A francia történeti antropológiai irányzat születése, módszerei és eredményei11. A család és a lokális társadalmak történeti antropológiája: Martine Segalen (Historical

Anthropology of the Family) és Emmanuel Le Roy-Ladurie (Montaillou, village occitan)

12. Hiedelmek és szokások történeti antropológiája: Jean-Claude Schmitt (Le saint lévrier) és Robert Muchembled (Culture populaire et culture des élites en France

au XVIe-XVIIIe siecle)

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA (etnológia-etnográfia)

Általános irodalom - kutatástörténet:Cocchiara, Giuseppe

1962 Az európai folklór története. Budapest1965 Az örök vadember. A primitív világ jelenléte és hatása a modern

kultúrára. Ford. László János. BudapestFrancia szociológia.

1971 Válog. és előszó: Ferge Zsuzsa. BudapestChiva, Isac / Jeggle, Utz (eds.):

1987 Ethnologies en miroir: La France et les pays de langue allemande.Essais; suivi du compte rendu du colloque `Ethnologie francaise, Mitteleuropaische

Volkskunde', Bad Homburg, 12-15. décembre 1984. ParisDescola, Philippe / Lenclud, Gérard et al.:

1993 A kulturális antropológia eszméi. Ford. Saly Noémi. BudapestEgyes szerzők:Bourdieu, Pierre

1982 Outline of a Theory of Practice (Esquisse d'une théorie de la pratique).Trans. Richard Nice Cambridge, London, etc.

1992 (avec Loic J. D. Wacquant:) Réponses. Pour une anthropologie réflexive Paris

10

Durkheim, Émile1991 (1912) Les formes élémentaires de la vie religieuse. Le systeme

totémique en Australie Paris 1990 (1937) Les regles de la méthode sociologique. Paris

Durkheim, Émile / Mauss, Marcel1901-2De quelques formes primitives de classification L'Année sociologique,

VI, 1-72.Favret-Saada, Jeanne

1977 Le mots, la mort, les sorts. ParisFavret-Saada, Jeanne / Contreras, Josée

1981Corps pour corps. Enquete sur la sorcellerie dans le Bocage. Parisvan Gennep, Arnold

1909 Les rites de passage. ParisManuel de folklore francais contemporain kötetei. ParisBelmont, N

1974 Arnold van Gennep, Créateur de l'ethnographie francaise. ParisFejős Zoltán

1979 Az átmeneti rítusok. Arnold van Gennep elméletének vázlata Etnhographia, 3, 406-414.

Gruzinski, Serge1988 La colonisation de l'imaginaire. Sociétés indigenes et occidentalisation

dans le Méxique espagnol XVIe-XVIIIe siecle. Paris1990 La guerre des images. De Christophe Colomb a `Blade Runner` (1492-

2019) ParisLévy-Bruhl, Lucien

1922 La Mentalité primitive. Paris1927 L'Ame primitive. Paris

Lévi-Strauss, Claude1958 Anthropologie structurale. Paris1962 La pensée sauvage. Paris1964-1971 Mythologiques I-IV. Paris1973 Anthropologie structurale deux. Paris

Leach, Edmund1970 Claude Lévi-Strauss. New York

Józsa Péter1976 Claude Lévi-Strauss és a "homológ-metaforikus" kód. Ethnographia,

LXXXVII. évf. 3, 378-388.1980 Lévi-Strauss, strukturalizmus, szemiotika. Budapest

Mauss, Marcel1923-24 Essai sur le don. Forme et raison de l'échange dans les sociétés

archaiques. Année sociologique, 2e série, I1947 Manuel d'ethnographie. Paris1950 (1936) Sociologie et anthropologie. Paris

Wachtel, Nathan1971 La Vision des vaincus. Les Indiens du Pérou devant la Conquete

espagnole 1530-1570. Paris1990 Le retour des ancetres. Les Indiens Urus de Bolivie XXe-XVIe siecle.

Essai d'histoire régressive. Paris

(történeti néprajzi kutatások)

11

Általános irodalom - kutatástörténet:

Certeau, M. de / Julia, D. / Revel, J.1975 Une politique de la langue: La Révolution francaise et les patois.

L'enquete de Grégoire (1790-1794). ParisCopans, J. / Jamin, J.

1978 Aux origines de l'Anthropologie francaise: les Mémoirs de la Société des Observateurs de l'Homme en l'an VIII. Paris

Jamin, Jean1980 Naissance de l'observation anthropologique: La Société des Observateur

de l'Homme (1799-1805) Cahiers internationaux de sociologieOzouf, M.

1981 L'Invention de l'ethnographie francaise: le questionnaire de l'Académie Celtique Annales ESC, 2 , 210-30.

Hofer Tamás (szerk.)1984 Történeti antropológia. Az 1983. április 18-19-én tartott tudományos

ülésszak előadásai. BudapestEgyes szerzők:Febvre, Lucien

1957 Au coeur religieux du XVIe siecle. ParisLe Goff, Jacques

1967 Culture cléricale et traditions folkloriques dans la civilisation mérovingienne Annales ESC, 22, 780-791.

1977 Pour un autre Moyen Age. Temps, travail et culture en Occident.18 essais, Paris

Le Roy-Ladurie, Emmanuel1975 Montaillou, village occitan, de 1294 a 1324. Paris1972 Ethnographie rurale du XVIIIe siecle: Restif de la Bretonne

Ethnologie francaise, 3-4 Mandrou, Robert

1964 De la culture populaire aux XVIIe et XVIIIe siecles.La Bibliotheque bleue de Troyes. Paris

Muchembled, Robert1978 Culture populaire et culture des élites dans la France moderne XVe-

XVIIIe siecles. ParisSchmitt, Jean-Claude

1979 Le saint lévrier. Guinefort, guérisseur d'enfants depuis le XIIIe siecle. Paris

Segalen, Martine1980 Mari et femme dans la société paysanne. Paris1986 Historical Anthropology of the Family. Cambridge

Vovelle, Michel1973 Piété baroque et déchristianisation en Provence au XVIIIe siecle. Les

attitudes devant la mort d'apres les clauses des testaments. ParisVovelle, Gaby / Vovelle, Michel

1970 Vision de la mort et de l'au-dela en Provence...XVe-XXe siecles. Paris

12

P/TÖ/EUR-04 - Irányzatok, módszerek a skandináv etnológiában7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

A kurzus célja, hogy a Skandináviában folyó néprajzi kutatások áttekintése révén az európai etnológia egy olyan meghatározó - érdeklődését, kutatási tárgyát, módszereit tekintve sokféle, de ugyanakkor több szempontból egységes képet mutató - irányzatával ismertessen meg, amely egyaránt merített az európai történeti néprajz, anyagi kultúra kutatás, valamint az amerikai kulturális, illetve brit szociálantropológia legjelentősebb eredményeiből.

A Skandináviában dolgozó néprajzkutatók érdeklődésének középpontjában álló különböző kutatási területekbe (parasztság, városi kultúrák, a nemzeti kultúrák problémája stb.) kínál betekintést oly módon, hogy egyrészt a kutatástörténet legjelentősebb állomásainak felvázolásával bemutatja a vizsgált kérdések elméleti, módszertani irányainak alakulását, másrészt pedig megpróbálja kiemelni azokat a legfontosabb témaköröket, amelyek a négy skandináv országban működő tudósok felhalmozott ismereteit, eredményeit egységes rendszerrré formálják.

A tárgyalt tematika sokszínűsége alkalmat ad arra, hogy a hallgatók saját - elsősorban Magyarországra vonatkozó - kutatási témáikhoz is ötleteket, segítséget kapjanak.

TEMATIKA

1. Skandinávia mint földrajzi egység? Kulturális sokféleség - a kutatási irányzatok hasonlóságai

2. A történetiség szerepe a skandináv etnológiai kutatásokban. A történeti források kezelésének tanulságai

3. Hagyomány, változás, kulturális folyamatok: a skandináv etnológia kezdeti időszakának alapkérdései.

4. Ember és természet: az ökológiai adaptáció fontossága a skandináv kutatásokban.5. A skandináv országok parasztságképe. A parasztságfogalom változása. Parasztság az

iparosodás előtt és után.6. Nemzetfogalom, nemzeti kultúrák, szimbólumok kutatása a skandináv etnológiában.7. Városi kultúrák, szubkultúrák kutatása. A munkásság mint a vizsgálatok tárgya.8. Az indiviiduum és a közösség problémája Skandinávia komplex társadalmaiban9. A hétköznapok, a mindennapi élet aspektusainak vizsgálata10. Egység és különbözőség: a kulturális másság, a kisebbségi kultúrák kutatása.11. Az antropológus otthon: a saját kultúra kutatásának sajátosságai, a skandináv etnológia

kialakított módszerei és a leszűrt tapasztalatok.12. Az alkalmazott etnológia lehetőségei a skandináv országokban.

AJÁNLOTT IRODALOMAnttila, Veikko (ed.)

1985 Trends in Finnish Ethnology. Studia Fennica 30. Helsinki.Bringeus, Nils-Arvid

1982 Mai svéd etnológia. In: Tálasi István (szerk.) Néprajzi Szöveggyűjtemény I. Budapest 29-57.

Daun, Ake

13

1988 Svédség, mint akadály a kultúra-közi érintkezésben. In: Hofer T-Niedermüller P. (szerk.) Nemzeti kultúrák antropológiai nézetben.

Budapest 107-142.Erixon, Sigurd

1957 Atlas of Swedish Folk Culture. StockholmFrykman, Jonas - Löfgren, Orvar

1987 Culture builders: A Historical Anthropology of Middle-class Life. London

Gullestad, Marianne1984 Kitchen-Table Society. Oslo - Oxford.1989 Small Facts and Large Issues: The Anthropology of Contemporary

Scandinavian Society. Annual Review of Anthropology. 18:71-93.Hannerz, Ulf

1992 Cultural Complexity. Studies in the Social Organization of Meaning. New York

Hastrup, Kirsten1985 Culture and History in Medieval Iceland. An Anthropological Analysis

of Structure and Change. OxfordLöfgren, Orvar

1982 Szemléletmód-változások a skandináv etnológiában. Ethn. XCIII 89-111.

1985 Egy nemzeti kultúra lebontása? Ethn XCVI 530-542.1987 Colonizing the Territory of Historical Anthropology. Culture and

History 1: 7-30.1988 Gondolatok a nemzeti érzés kulturális szerveződéséről. In: Hofer T-

Niedermüller P. (szerk.) Nemzeti kultúrák antropológiai nézetben. Budapest. 145-179.

Phillips-Martinsson, Jean1981 Swedes - as others see them. Stockholm

Reiakvam, Oddlang1994 Norwegian Ethnology. Sketches for the Ancestor's Gallery.

Räsänen, Matti (ed.) 1992 Pioneers. The History of Finnish Ethnology. Studia Fennica

Ethnologica I. Helsinki.Stoklund, Bjarne

1983 Folklife Research: Between History and Anthropology. A 75th Anniversary Lecture. Cardiff

1984 Building Traditions in the Northern world. In: Fenton -Palsson (eds.) The Northern and Western Isles in the Viking World. Edinburgh.

Valamint az Ethnologia Europaea és az Ethnologia Scandinavica e témákra vonatkozó cikkei.

14

P/TÖ/EUR-05 – Közösségtanulmányok7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

Cél: a közösségtanulmányok, mint a társadalmi szerveződés egyik szintje megismerésére alkalmas eszköz bemutatása: különböző tudománytörténeti előzményeinek és hagyományainak, valamint a magyar kutatásoknak áttekintse és elemzése; a közösségtanulmányok készítésével járó technikák számbavétele és értékelése; azon adattípusok tanulmányozása, amelyek révén a közösségi viszgálat szélesebb társadalmi körhöz viszonyítható Magyarországon; a közösségtanulmányok lehetőségeinek érzékeltetése átfogóbb társadalmi folyamatok leírására és értelmezésére.

TEMATIKA:

1. A közösségi szint a társadalom hiearchikus szerveződésében.2. A közösségi szint tanulmányozásának különböző hagyományai: a szociográfia.3. A közösségi szint tanulmányozásának klasszikus szociálantropológiai hagyománya.4. Middletown, az első amerikai közösségtanulmány és folyományai.5. Ír és brit közösségtanulmányok.6. Magyar közössségtanulmányok az 1930-as években. 7. Varsány, az első korszerű magyar közösségtanulmány.8. Angolszász antropológusok munkái Magyarországon.9. Adatok gyűjtése a közösségről: átfogó adatok és összefűző szálak megismerése.10. Az egyéni változatok megismerése a közösségben.11. A közösség és a szélesebb társadalmi környezet kapcsolatát felderítő források. 12. A közösségtanulmányok összehasonlításának lehetőségei.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOMArensberg, Conrad M.

1937 The Irish Countrymen. New York.1954/55 The Community Study Method. The American Journal of Sociology

60: 109-124.Arensberg, C.M: - Kimball, S.T.

1940 Family and Community in Ireland. Cambridge, MassBell, Colin - Newby, Howard

1971 Community Studies. LondonBell, Peter D.

1984 Peasants in Socialist Transition. BerkeleyBodrogi Tibor (szerk.)

1978 Varsány. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu társadalomnéprajzához.

Caplow, T. - Bahr, H. - Chadwick, B. - Hill, R. - Williamson, M.H.1982 Middletown Families. Minneapolis

Durand-Drouhin, J-L. -- Szwengrub, L-M.1981/82 Rural Community Studies in Europe. Trends, Selected and Annotated

Bibliographies, Analyses. I-II. OxfordElek Péter (et alii)

1936 Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Bp.Fábián Katalin

15

1977 A Makoldi család. Bp.Fél, Edit - Hofer, Tamás

1969 Proper Peasants. Chichago1972 Bäuerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Göttingen

Frankenberg, Ronald1966 Communities in Britain. Harmondsworth.

Hann, C.M.1980 Tázlár. Cambridge1985 A Village without Solidarity: Polish Peasants in Years of Crisis.

New HavenHillary, G.A.

1955 Definitions of Community: Areas of Agreement. Rural Sociology 20Kiss Lajos

1955 Szegény emberek élete. Bp.László-Bencsik Sándor

1973 Történelem alulnézetben. BudapestLynd, Robert S. - Merrell Lynd, Helen

1937 Middletown in Transition. New York 1937Márkus István

1979 Nagykőrös. 1-132. Bp. Mendras, Henri - Mihailescu, Ioan

1982 Theories and Methods in Rural Community Studies. OxfordPetrich, Heide

1989 Ideologie und Sozialstruktur in Europa. Eine Analyse von ethnographischen Daten. Berlin

Simó Tibor1983 A tardi társadalom. Bp.

Sozan Mihály1985 A határ két oldalán. Párizs

Szabó Zoltán1937 A tardi helyzet. Bp.

16

P/TÖ/EUR-06 - Egyéni életpályák néprajzi megközelítése7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

A kurzus célja, hogy a hallgatók ismereteit továbbbfejlessze és kiterjessze azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek az egyéni életpályák, életutak néprajzi elemzése során merülnek fel. Az elõadások és szemináriumok az eddig összegyűjtött empirikus anyag megismerésére, az elemzési módszerek és eredmények áttekintésére, s néhány kiválasztott példán esetleges gyakorlására adnak lehetõséget, kitekintéssel a rokontudományok területeire is.

TEMATIKA

1. Egyéni életpályák a magyar paraszti önéletírásokban.

2. Egyéni életpályák a paraszti élettörténeti elbeszélésekben.

3.Az életpálya elemzése az antropológiai szakirodalomban: forráskritika és elmélet.

4. Szociológiai, családszociológiai megközelítések: az egyéni és a családi élet ciklusai.

5. Szociálpszichológiai megközelítések: az emlékezés és felejtés társadalmi oldalai.

6. Történeti változások az életpályák "megszerkesztésében".

7. Irodalmi és folklorisztikai megközelítések: az életrajz szövegének esztétikai vonatkozásai.

8. Mentalitás és értékrend érvényesülése az életpályában.

9. Identitáskeresés és -kifejezés.

10.Egyéni döntés és közösségi/társadalmi kontroll a gazdálkodói gyakorlatban.

11. Az életpálya és a társadalmi mobilitás összefüggései.

12. Egyéni életpályák és társadalmi kapcsolatrendszerek.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOM

BERTAUX, D. (ed.)1981 Biography and Society. The Life History Approach in the Social Sciences.

Beverly HillsBREDNICH, Rolf Wilhelm et al. (Hrsg.)

1982 Lebenslauf und Lebenszusammenhang. Autobiographische Materialien in der volkskundlichen Forschung. Freiburg

BUKOWSKI, Jacek1974 Biographical Method in Polish Sociology. Zeitschrift für Soziologie 1974/3.

18-30.DEGH, Linda

1975 People in the Tobacco Belt: Four Lives. OttavaDOBOS ILONA

1958 Szegény ember vízzel fõz. Életrajzi vallomások. Budapest

17

GINZBURG, Carlo1991 A sajt és a kukacok. Budapest

GOTTSCHALK, Louis - KLUCKHOHN, Clyde - ANGEL, Robert1945 The Use of Personal Documents in History, Anthropology and Sociology. New

York (Social Science Research Council Bulletin 53.)GYETVAI Péter

1992 A Tiszai korona-kerület telepítéstörténete, 3. könyv. Egy péterrévei földműves család leszármazása. Kalocsa

HAREVEN, Tamara1978 Transitions: The Family and Life Couse in historical Perspective. New York

HAREVEN, Tamara - KANII Maraoka1988 Turning Points and Transitions: Perceptions on the Life. Journal of Family

History 13. HILL, Reuben

1970 Family Development in three Generations. Cambridge, Mass. HOFER, Tamás - NIEDERMÜLLER, Péter (eds.)

1988 Life History as Cultural Construction/Performance. BudapestHOPPÁL Mihály - KÜLLÕS Imola

1972 Parasztönéletrajzok - paraszti írásbeliség. Ethnographia LXXXIII. 284-292.IMHOF, Arthur

1992 Elveszített világok. BudapestKÜLLÕS Imola

1982 Az életrajzi módszer. Alkalmazása és eredményei a néprajzban és az antropológiában. Documentatio Ethnographica 9. Budapest

LANGNESS, L.L.1965 The Life History in Anthropological Science. New York

MACFARLANE, Alan1970 The Family Life of Ralph Josselin. An Essay in Historical Anthropology.

CambridgeMOLNÁR László

1979 Nõi életutak. Szociológia 1979/2. 205-221.MORVAY Judit

19812 Asszonyok a nagycsaládban. BudapestNAGY Olga

1990 Világgá futó szavak. BudapestNIEDERMÜLLER Péter (szerk.)

1982 Életsorsok Zsombón. Documentatio Ethnographica 10. BudapestNIEDERMÜLLER Péter

1988 Élettörténet és életrajzi elbeszélés. Ethnographia XCIX/3-4. 376-389.OLÁH Sándor

1991 "...az-e a szebb élet?" Az önéletrajzi visszaemlékezések lehetséges jelentései. Átmenetek 1. 86-96.

OTTENJANN, Helmut - WIEGELMANN, Günter (Hrsg.)1982 Alte Tagebücher und Anschreibebücher. Münster

POGÁNY Mária - RÁDICS József1958 Malteroslányok. Budapest

STOKLUND, Bjarne1984 Dán parasztok a modernizálódás útján.... Ethnographia XCV. 441-448.

SZÁVAI János1978 Az önéletírás. Budapest

18

SZCZEPANSKI, Jan1967 Die biographische Methode. In: König, R. (Hersg.): Handbuch der

Empirischen Sozialforschung. I. 551-569.StuttgartSZILÁGYI Miklós

1992 100 év építkezési gyakorlatának változásai egy kisújszállási gazda emlékezetében.

Ház és ember 8. 237-250.TÓTH Olga

1990 Az életút kutatásokról. Társadalomkutatás 1990/3-4. 57-63.TÓTH Zoltán

1977 Schiszler Károly kádármester Szekszárdon. Agrártörténeti Szemle XIX. 199-218.

ZÁGONYI Sámuel1926 Kanada egy európai bevándorló megvilágításában. Budapest - Bridgeport

ZÁVADA Pál1986 Kulákprés. Budapest

19

P/TÖ/EUR-07 - Néprajzi forráskritika7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

Mivel a néprajzi forráskritika módszerei eléggé kidolgozatlanok, a kollégium az együttgondolkodás lehetõségére épít. A hallgatók önállóan végzett szöveg-, tárgy- és ábrázolás elemzéseit elõtérbe helyezve arra vállalkozom, hogy saját gyűjtésű, illetve archívumokban õrzött néprajzi forrásanyag (szövegek, tárgyak, fotók, stb.) értelmezésének, újraértelmezésének leghatékonyabb módszereire ráirányítsam a figyelmet.

TEMATIKA:

1. A néprajzi forrás jellege és változatai. (Közvetlen és közvetett, elsõdleges és másodlagos források)

2. A múltra emlékezés és a múló idõ hatása. (Felejtés, átértelmezés, élettörténet- és élettapasztalat konstruálás)

3. Az adatszolgáltatók, az emlékiratírók, a szépírók személyiségjegyeinek befolyása szövegeik forrásértékére.

4. A múltra emlékezés kontrollanyaga: az egyidejű információk (levéltári, irattári anyag, sajtó) felhasználásának lehetõségei.

5. Az egyedi adat, az egyszeri jelenség értelmezésének lehetõségei az agráretnográfiai és a társadalomnéprajzi kutatásokban.

6. A néprajzi adattárakban archivált régi gyűjtések újraértelmezésének szükségessége. (Az "egyedi adat", a "kuriózum", a "megalapozatlan általánosítás" valószínűsítése forráskritikai módszerekkel.)

7. Az ábrázolások, mint a múltra emlékezés indukálói és kontrollálási lehetõségei. (A rajz, a fénykép, a film emlékezet-frissítõ jelentõsége az adatgyűjtésben, a verbális és a vizuális információk utólagos egymásra vonatkoztatása.)

8. Az egyedi tárgy, mint tárgytípus -- variáns -- invariáns -- kuriózum: a tárgyi gyűjtemények újraértelmezésének lehetõségei.

9. A "megrendelés", a "közvetítõ kereskedelem", a "részleges vagy teljes rekonstrukció" hatása a tárgyi gyűjtemények forrásértékére.

10. Az összehasomlító elemzés jelentõsége a régi gyűjtésű tárgyi- és szövegemlékek forrásértékének növelésében.

11. A szövegközlés, mint forráspublikáció.12. A tárgykataszter, a fényképdokumentáció, mint forráspublikáció.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOMCsilléry Klára

1980 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításának elõtörténete. Ház és Ember, I. 9-33. Szentendre.

Csupor István1987 A fényképkészíttetés alkalmai és szokásai Cinkotán. Ethn. XCVIII. 54-82.

Fél Edit1963 Régi múzeumi tárgyak megszólaltatása új gyűjtésekkel. Népr. Ért. XLV. 81-90.

Hofer Tamás1983 A tárgyak elméletéhez. Felszerelések és tárgyegyüttesek néprajzi elemzése.

Népi kultúra - népi társadalom, XIII. 39-64. BudapestHoffmann Tamás

1969 A tudomány forrásai-e a múzeumok néprajzi gyűjteményei. Népr. Ért. LI. 5-13.

20

Jankó János1989 A milleniumi falu (Sajtó alá rendezte Szemkeõ Endre) Budapest

Kós Károly1981 A rajz szerepe a néprajzkutatásban. In: Népismereti Dolgozatok 1981. 17-22.

BukarestKunt Ernõ

1987 Nép-rajz és foto-antropológia -- Vizuális antropológiai jegyzetek paraszti használatú fényképekrõl. Ethn. XCVIII. 1-47.

Niedermüller Péter1988 Élettörténet és életrajzi elbeszélés. Ethn. XCIX. 376-389.

Selmeczi Kovács Attila - Szabó László (szerk.)1989 Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest

Szilágyi Miklós1986 Gyűjtõmódszerek és forráskritika a néprajztudományban. Debrecen.

21

P/TÖ/EUR-08 - Ökológiai antropológia7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

Cél: a XX. századi antropológiában, különösen a század 60-70-es éveitől kezdve egyre erősödött az a felismerés, hogy az egyes kultúrák nem vizsgálhatók természeti környezetüktől függetlenül, hanem csak azzal egységben. Ez a kollégium az ökológiai antropológia előzményeivel, természettudományos hátterével, elméleteivel és módszertanával foglalkozik, kitekintve a hozzá közelálló területekre is (kognitív antropológia, akcióantropológia).

Tematika

I. Az ökológiai antropológia előzményei- környezeti determinizmus (Hérodotosztól Montesquieu-ig, Friedrich Ratzel és a

német antropogeográfiai iskola, mai deterministák (Huntington)) és kritikája (Ellen);- környezeti posszibilizmus mint a determinizmus ellenhatása (Widdel de la Blache és

a francia emberföldrajz, Boas és a történeti partikularizmus, Otis Mason, Wissler, Kroeber és a kulturális areák, Forde és az anyagi önfenntartás problémája) és kritikája (Ellen, Vayda, Rappaport);

- kulturális ökológia (Steward és a multilineáris evolucionizmus, White és az energiafelhasználás növekedésén alapuló (unilineáris) evolució, a kulturális mag és a szociokulturális integráció szintjeinek problémája (Steward)) és kritikája (Vayda, Rappaport, Sárkány); a stewardi iskola hatása (Harris, Carneiro, Service, Sahlins munkássága);II. Az ökológiai antropológia iskolái, elmélete és módszerei

- rendszerökológia: természettudományi alapjai (Haeckel), az amerikai városszociológia (Chicago-i iskola), a rendszerökológia (Geertz, Vayda, Rappaport, Barth, Hardesty)

- az ökológiai antropológia fő kérdései:-az ökológia fogalmainak bevezetése a társadalomtudományba (niché, biotóp,

populáció, adaptáció, ökoszisztéma, eltartóképesség),-a vizsgálat fő problémái (rendszeren belüli kapcsolatok, a rendszer

elhatárolása),-fő témák: a természet és az ember kölcsönhatása, adaptáció és maladaptáció;

az emberi populáció és kapcsolatai, fejlődése, szabályozása; a negatív visszacsatolás mint fő szabályozó tényező; az egyensúlyi modellek; energetika és emberi társadalom (energiaáramlás, termelés és elosztás); a mezőgazdasági termelés és a környezet kapcsolatai.

- a rendszerökológia kritikája (Ellen, Bakerman, Friedman) és az erre való válaszok (Rappaport).

- az ökológiai antropológia módszerei: energia és munkavizsgálatok, eltartóképességvizsgálatok, ökoszisztéma leírások (botanikai, talajtani, meteorológiai, földrajzi stb. adatgyűjtés), kartográfiai módszerek, matematikai és számítógépes modellek és elemzések (clusteranalízis, korrelációanalízis).

- az ökológiai antropológia társ- és rokontudományai:- etnoökológia: előfutárai (Sapir, Lévi-Strauss), fő képviselői (Conklin, Berlin)

és fő kérdései: ethnoscience és a kognitív antropológia, etnotaxonómia, a klasszifikáció és a nyelv, az ethnoscience problémái (az adatközlők megválasztása és tudása).

- az ökológiai szemlélet és az akcióantropológia (környezetvédő vagy tudós, szószóló vagy egy közülük).

- történeti ökológia: történeti kérdések kutatása ökológiai antropológiai módszerekkel, ember-környezet kapcsolat a múltban (Meggers, Löfgren, Stocklund).

22

- az ökológia és történeti antropológia Magyarországon (Andrásfalvy, Gunda, Hofer, Ikvai, Kósa, Réfi Oszkó, R.Várkonyi, Sz.Jónás).

Az órák felosztása:

1. Előzmények I. Környezeti determinizmus és posszibilizmus2. Előzmények II. A kulturális ökológia3. A rendszerökológia fő iskolái4. Az ökológiai antropológia fő kérdései I.: az ökológia fogalmai5. Az ökológiai antropológia fő kérdései II.: a vizsgálatok témái és problémái 1.6. Az ökológiai antropológia fő kérdései III.: a vizsgálatok témái és problémái 2.7-8-9. Az ökológiai antropológia módszerei I-III.10. Társ- és rokontudományok I.: etnoökológia11. Társ- és rokontudományok II.: akcióantropológia és történeti ökológia12. Ökológiai antropológia Magyarországon

IRODALOMAPPLEBAUM, Herbert (ed.)

1987 Perspectives in Cultural Anthropology, Albany.BARGATZKY, Thomas

1986 Einführung in die Kulturökologie. Berlin.BARTH, Frederik

1956 Ecological Relationships of Ethnic Groups in Swat, North Pakistan. American Anthropologist, 58. 1079-1089.

BARTUCZ Lajos (szerk.)1943 A magyar nép. Bp.

BERLIN, Brendt1992 Ethnobiological Classification. Principles of Categorization of Plants

and Animals in Traditional Societies, Princeton, N.J.BERNARD, Harvey Russel

1988 Research Methods in Cultural Anthropology, Newbury Parks, Cal.BORSOS Balázs

1994 Táj - ember - kultúra. Az ökológiai megközelítés társadalomtudományi alkalmazásához. Dimenziók II. 95-105.

1994 Roy Rappaport és a kulturális ökológia. Liget VII/Június. 77-85.1994 A Bodrogköz települései a XIX. század közepén. Herman Ottó

Múzeum Évkönyve.BURNHAM, P.C. - ELLEN, Roy (ed.)

1979 Social and Ecological Systems. London.CHOLNOKY Jenő

é.n. A Föld élete I-VI. Bp.FORDE, Daryll

1934 Habitat, Economy and Society. LondonGUNDA Béla

1983 Cultural Ecology of Old Cultivated Plants in the Carpathian Area. Ethnologia Europeae XIII.2. Münster. 145-179.

HARDESTY, Donald L.1977 Ecological Anthropology. New York & al.

HARRIS, Marvin

23

1966 The Cultural Ecology of India`s Sacred Cattle. CurrentAnthropolgy VII. 51-66.

1968 The Rise of Antropological Theory. New York.IKVAI Nándor

1990 Ökológia és agrokultúra. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXVIII-XXIX. 329-337.

KÓSA László1982 Ember és táj. in Néprajzi tanulmányok Dankó Imre

tiszteletére. Debrecen. 15-20.LÖFGREN, Orvar

1976 Peasant Ecotypes. Ethnologia Scandinavica. 100-115.MORAN, Emilio F. (ed.)

1990 The Ecosystem Approach in Athropology: From Concept to Practice. Ann Arbor. Mich.

ORLOVE, Benjamin1980 Ecological Anthropology. Annual Review of Anthropology. 235-273.

POLGAR, Steven1975 Population, Ecology and Social Evolution, The Hague.

RAPPAPORT, Roy A.1967 Pigs for the Ancestors. Ritual in the Ecology of a New Guinea

People. New Haven-London.1977 Maladaptation in Social Systems. in The Evolution of Social Systems

(ed. Friedmann,J. - Rowlands, M.J.) London. 49-71.R. VÁRKONYI Ágnes

é.n. (1992) Pelikán a fiaival. Bp. Liget.SÁRKÁNY Mihály

1979 Kulturális ökológia. Távlatok és korlátok. Világosság XX./8-9. 564-569.

STEWARD, Julian H.1955 Theory of Cultural Change. The Methodology of Multulinear

Evolution. Urbana, Ill.STOCKLUND, Bjarne

1976 Ecological Succession. Ethnologia Scandinavica. 84-99.STÜBEN, Peter E.

1988 Die neuen "Wilden". Umweltschützer unterstützen Stammesvölker - Theorie und Praxis der Ethnoökologie. Giessen.

VARGA István, Cs. (szerk.)1987 A kultúra ökológiája-Tanulmányok.ùj Forrás füzetek 3.

VAYDA, Andrew P. (ed.)1969 Environment & Cultural Behaviour, Garden City, N.Y.

VAYDA, Andrew P. - RAPPAPORT, Roy A.1968 Ecology, Cultural and Noncultural. in Introduction to Cultural Anthropology (ed. CLIFTON, James A.) Boston. 477-497.

24

P/TÖ/EUR-09 - Néprajzi térképek, atlaszok és a kartográfiai módszer7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

Cél: a kultúra térbeli tagozódásának megragadása; a néprajzi térképek, atlaszok készítésének és használatának bemutatása. Az anyaggyűjtés, az adatkezelés, adatellenőrzés és a térképszerkesztés metodikája, az ábrázolás módozatai."Térképolvasás", a néprajzi térképek továbi elemzésének, hasznosításának lehetőségei. Elérendő, hogy a jelöltek képesek legyenek önállóan néprajzi térképeket szerkeszteni.

TEMATIKA:

1. A néprajzi térképezés kezdetei Európában és Magyarországon. Az első atlaszok, szótérképek, nyelvatlaszok Európában.

2. Tárgytípusok elterjedtségének vizsgálata Magyarországon az 1920-30-as években. A mai magyar nyelvjárások térképezésének vitái, előkészületei. Tematikus tanulmányok térképei az 1940-50-es években a magyar néprajzban. A MNA első tervezete.

3. Az európai atlaszmunkálatok tapasztalatai és eredményei az 1950-60-as évekig.Német, osztrák, svéd, finn, lengyel, orosz és egyéb példák.

4. Az MNA koncipiálása. A koherens adatbázis jelentősége.. Kérdőív és gyűjtési útmutató. Adatfeldolgozás alapelvei, módszere és technikája.

5. A néprajzi térképek típusai. Térképek, jelrendszerek. Dokumentatív ponttérképek, illusztratív térképek, értelmező és komplex térképek. A térképadattárak követelményei.

6. Jelenségcsoportok összevont ábrázolása. Izoglosszák, jelenséghatárok értelmezése. Térképek összevonása, komplexitás a néprajzi térképezésben. Egybevágó területek és átfedések.

7. Néprajzi és történeti néprajzi térképek szerkesztése "vegyes" források nyomán a tematikus kutatásokban. Adatok kormeghatározásának, csoportosításának jelentősége.

8. A statisztikai és kartográfiai ábrázolás összekapcsolása. Diagrammok a térképeken. Adatsűrűség és reprezentációs minimum a térképen.

9. Térképértelmezés. Az elterjedtség változatai: országos, regionális kistáji, lokális. Homogén, kompakt területek; keveredés, szóródás. Szigetek, zónák, kontaktzónák, kultúrális határok. Szignifikáns jelenségek, kapcsolatok. Az elterjedtségi kép időmeghatározása.

10. Az atlaszok és térképek térbeni keretezése. Tájatlasz, regionális atlasz, "nemzeti atlasz", országhatárokat követő atlasz, Európa atlasz, szubkontinentális keretezés (pl. atlanti térség, skandináv térség, Kárpát-Balkán térség).

11. Tér és idő. Az elterjedtségből levonható következtetések. A kulturális határok és területek történeti múltja. A néprajzi térképek összevetése geográfiai, történeti, nyelvi, felekezeti,stb. térképek tanulságaival. Az értelmezés lehetőségei és korlátai. Általánosítható tapasztalatok (survivalok és innovációk a térképeken.)

12. A népi kultúra elemeinek, innovációinak terjedése a térben és az időben. A terjedés módozatai (pl. diffúzió, hatalmi beavatkozás, stb.). A befogadást segítő és gátló társadalmi tényezők. Az új elemek beépülése, további formálódása és fixációja. Térbeliség és a terjedés (vagy kiveszés) fáziskülönbségei.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOM:Balassa Iván

25

1960 A magyar kukorica. Bp.Barabás Jenő

1955 Az európai néprajzi atlaszmunkálatok tanulságai.Ethnographia LXVI. 409-426.

1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Bp.Barabás Jenő - Gilyén Nándor

1987 Magyar népi építészetFenton, A

1976 On the Maping of Carts and Wagons in Europe. Ethnologia Europaea, Vol. IX. 1.1.13.

Gailey, A -O Danachiar, C.1976 Ethnological Maping in Ireland with a linguistic contribution by G.B.

Adams. Ethnologia Europaea Vol. IX, 1. 14.34.Gajek, J.

1976 Etnograficzne zróznicowanie obszaru Polski. In: Etnografia Polski, Tom I. 143-177. Wroclaw - Varszava - Kraków - Gdansk

Gavazzi, M.1956 Die kulturgeographische Gliederung Südosteuropas. In: Südost-

Forschungen, XV. (sondredruck) MünchenGunda Béla

1939 A Magyar Néprajzi Atlasz kérdései. Néprajzi Értesítő XXXI. 294-300.Hoffmann Tamás

1963 A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Bp.Kérdőív

1958 A Magyar Néprajzi Atlasz kérdőive, I-IV. Készítette:Barabás Jenő, Diószegi Vilmos, Gunda Béla, Morvay Judit, Szolnoky Lajos. Bp.

Kisbán Eszter1970 A kenyér a táplálkozási struktúrában.

Népi Kultúra - Népi Társadalom IV. 97-125.Kolsrud, K. 1973 On Cultural Boundaries as an Ethnological Problem. Ethnologia

Scandinavica (1973) 5-30.Paládi-Kovács Attila

1973 Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnographia LXXXIV: 511-526.

1979 A magyar parasztság rétgazdálkodása. Bp.1980 A kulturális régiók néprajzi vizsgálata. In: Előmunkálatok a

Magyarság Néprajzához VII. 57-75.1985 Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon. In: A

miskolci HOM Néprajzi kiadványai XV. 61-73.1990 Néprajzi térképezés Magyarországon.

Documentatio Ethnographica 14. 94-101.Szolnoky Lajos

1954 Próbalapok korszerűbb néprajzi kartográfiához. Néprajzi Értesítő XXXVI. 65-70.

1972 Alakuló munkaeszközök. Bp.Takács Lajos

1980 Irtásgazdálkodásunk emlékei. Bp.Talve, I.

1973-74 Kulturgrenzen und Kulturgebiete Finnlands.

26

Ethnologia Europaea, Vol. VII. 55-103.Vakarelski, Ch.

1972 Bemerkungen zum Verhältnis von Sprach- und Kulturgrenzen auf grund bulgarischen Materials. In:Festschrift Matthias Zender, Erster Band, 99-105. Bonn

Vilkuna, K.1975 Nyelvhatár, etnikai határ, kulturális határ.

Magyar Tudomány, Új Folyam XX. 752-760.Weiss,R.

1936 Die geographische Methode in der Volkskunde. Vox Romanica 1. 370-838.

1951 Sprachgrenzen und Konfessiogrenzen alsKulturgrenzen Laos 1. 96- 110. Wiegelmann, G.

1969 Erste Ergebnisse der ADV-Umfragen zur alten bäuerlichen Arbeit. Bonn

Atlaszok:

ADV /NF/ Atlas der deutschen Volkskunde. Neue Folge. Hrsg. von M. ZenderMarlburg 1958-

ASF Atlas över Svensk Folkkultur. I. Materiell och social kultur. Red. S. Erixon. Uddevalla 1957 -

ASV Atlas der schweizerischen Volskunde. Hrsg. von P: Geiger - R. Weiss.Basel, 1951-59.

MNA Magyar Néprajzi Atlasz, I-IX. Szerk.: Barabás Jenő. Budapest 1987-1993

ÖVA Österreichischer Volkskundeatlas I. Lief. Hrsg. von E. Burstaller -A. Helbok. Linz 1959.

PAE Polski Atlas Etnograficzny. Red. J. Gajek. Wroclaw 1958.SKK Suomen Kansankulttuurin Kartasti1. Helsinki 1976.EAS Etnograficky Atlas Slovenska. Bratislava 1990.IAP Istoriko-etnograficseszkij Atlasz Pribaltiki. 1. Vilniusz 1985.MNyj A Magyar Nyelvjárások Atlasza, szerk.: Deme László - Imre Samu.

Budapest 1968 -SzMNA Szolnok Megye Néprajzi Atlasza I-II.

Szerk.: Csalog Zsolt - Szabó László. Szolnok 1974, 1975.ŐHNy Őrségi és hetési nyelvatlasz. Szerk.: Végh József. Budapest 1959.

NyelvatlaszokBárczi Géza (szerk.)

1955 A magyar nyelvatlasz munkamódszere. BudapestImre Samu

1971 A mai magyar nyelvjárások rendszere. Bp.Jaberg, K - Jud, j.

1928 Der Sprachatlas als Forschungsinstrument. Halle.

27

P/TÖ/EUR-10 - Történeti forráskutatás a néprajzban7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

Az egyes forráscsoportok feldolgozásakor -- a hallgatók aktív közreműködésére építve (elõre megadott szakirodalom és másolatban szétosztott forrásanyag feldolgozására) -- a következõ szempontokat kívánjuk érvényesíteni:

a.) tudatosítjuk az olyan feldolgozás módszertani fogyatékosságait, amely szerint a "történeti adat "idõbeli meghosszabbítása, közvetlen elõzménye lenne a "recens" adatnak. Az archivális források és a néprajzi megfigyelések, interjúk egymásra vonatkoztatásának szükségességét, a komplex forráshasználat lehetőségét és szükségszerűségét hangsúlyozzuk;

b.) ezért a feudalizmus kori forrásokon kívül a polgári kori forrásokra is felhívjuk a figyelmet, rámutatván arra, hogy a recens adatokkal lényegileg azonos korú írott források az emlékanyagból rekonstruálhatatlan elsődleges adatokhoz segítenek, másrészt az interjú módszerrel gyűjtött információk "kontrolljának" lehetõségét is kínálják;

c.) számbavesszük és kritikailag értékeljük a különféle források néprajzi hasznosításának eddigi eredményeit figyelemmel mind a publikált forrásokra, mind az érvényesített meggondolásokra;

d.) konkrét elemzésekkel mutatjuk be a történeti és a néprajzi forráshasználat azonos illetve egymástól eltérő módszertani követelményeit.

TEMATIKA

1-2. Végrendeletek, inventáriumok, hagyatéki leltárak.3. Tanácsülési-, képviselőtestületi jegyzőkönyvek.4. Vállakozói- és munkaszerződések5. Statutumok, falutörvények, szabályrendeletek6. Határperek7. Polgári peres iratok8. Büntető peres iratok9. A tanuvallatások tanulságai (A perektől elkülönített, vagy függetleníthető tanuvallatásokra tekintettel)10. Egyházi iratok (Historia Domus, presbiteri jkvek, Canonica Visitatiok, felekezeti anyakönyvek)11. Társulatok, egyesületek, szakmai bizottságok iratai12. A helyi sajtó mint forrás és mint forráspótló

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOMBalassa Iván

1985 Az aratómunkások Magyarországon 1848-1944. In: Agrártörténeti tanulmányok 13. BudapestBakó Ferenc

28

1969 Népi építkezés Eger környékén a XVIII. század derekán. Az Egri Múzeum Évkönyve VII. 257-309. EgerBalogh István

1977 A néprajzi kutatás levéltári forrásai. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve IV. 185-192. DebrecenBárth János

1989 Szeremlei vallomások. Cumania 11. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve. 335-422. Kecskemét

1990 Pásztorokkal kötött uradalmi szerződések. Cumania 12. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve 457-464. KecskemétBenda Gyula

1988 A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai, I. Keszthely 1711-1820. (Fontes Musei Ethnoghraphiae, 1,) BudapestImplom József

1971 Olvasókönyv Békés megye történetéhez, II. (1695-1848) BékéscsabaImreh István

1973 A rendtartó székely falu. Bukarest1983 A törvényhozó székely falu. Bukarest

Kállay István1985 Uriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században. Budapest

Kocsis Gyula1988 Hagyatéki leltárak, Cegléd 1850-1900. (Ceglédi Füzetek 24.

sz.) Cegléd1989 Farkas István ceglédi gazda kéziratos számadáskönyve. In:

Dokumentatio Ethnographica, 13. sz. 175-206. Budapest1993 18. századi ceglédi végrendeletek. In: Ceglédi Füzetek 28.

5-31. CeglédKovács Béla

1984 Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta... 1659-1848. (válogatás két évszázad városi határozataiból) EgerMándoki László

1961 A siklósi reformátusok házassági szerződései. Néprajzi Közlemények VI. 1.sz. 125-237. Páll István

1987 Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. (A Magyar Népi Építészeti Archívum Kiadványai, 2.) Szentendre Petánovics Katalin

1981 A Festetichek Balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793). Zalai Gyűjtemény 13. ZalaegerszegSándor Pál

1973 A birtokrendezési periratok. (Értekezések a történeti tudományok köréből 69.) BudapestSchram Ferenc

1970-1982 Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. I-III. BudapestSolymos Ede - Solymosné Göldner Márta

29

1978 A kalocsai érseki uradalom szerződései 1725-1916. Cumania V. 43-96. KecskemétSzabó Ferenc

1966 Dél-tiszántúli munkásszerződések (1889-1944). Népr. Közl. XI. 3-4. sz.Szilágyi Miklós

1984 A sárközi halászat bekapcsolódása a nemzeti piacba: egy győri

halkereskedő-vállakozó konfliktusai. In: Történeti antropológia. 386-391.

Budapest1986/a A mindszent-algyői uradalom halászati szerződései (1832-

1861) A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984/85 -1. 143-166. Szeged.

1986/b Vidéki hírlapok néprajzi forrásértéke. In: Szilágyi Miklós: Gyűjtőmódszerek és forráskritika ... 41-53. Debrecen

Takács Lajos1986 A jobbágyok vadászata a feudális kor végén. Agrártört.

Szle. XXVIII. 419-446.1987 Határjelek, határjárás a feudális kor végén

Magyarországon. BudapestTárkány Szűcs Ernő

1961 Vásárhelyi testamentumok. Budapest

30

P/TÖ/EUR-11 - Városantropológia7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

A félév célja, hogy megismertesse a hallgatókat a városantropológiai kutatások módszereivel, fontosabb problémáival, jelentősebb eredményeivel. Úgy véljük, hogy a 20. században, különösen annak második felében olyan mértékben felgyorsult az urbanizáció, hogy a városiasodás életmódra gyakorolt hatásának kérdését még a hagyományosabb típusú néprajzi vizsgálatok sem mellőzhetik. Az európai etnológiában és a kulturális antropológiában immár jelentős hagyományra tekint vissza a város, a városi népesség kutatása. A félév során minden hallgatónak beszámolót kell tartania az alábbi tematikához illeszkedve.TEMATIKUS CSOMÓPONTOK:

A város fogalma és néprajzi-antropológiai értelmezései. A városkutatás módszerei. A nagyvárosi tér. A városi terek társadalomtörténete. A köztér és a magántér

differenciálódása, funkciói. „Egy-ház”-kutatások, telepek, városrészek, szuburbanizáció.

A nagyvárosi idő. A nagyhagyomány és a kultikus idő. A város és a nemzeti emlékezet, az idő nacionalizációja. Születés, gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor és a halál a nagyvárosban, a temetők üzenete. A társasélet és a szabadidő.

A város és a munkásság. A város tervezése és rendezése. A „csinált városok”: pl. Dunaújváros, Wolfsburg. A város transzformációja – a város újraértelmezése(i).

A nagyvárosi társadalom belső tagolódása. A rétegek és osztályok (szegények, középosztály, elit), etnikus csoportok. Szegregáció és a találkozások.

A migráció. Vendégmunkások, „freelance”-ek, ingázók, túristák. Városképek, városolvasatok.

Nagyvárosi szubkultúrák az életmód és az identitás tükrében.

BIBLIOGRÁFIAA „Városantropológia” c. kurzushoz

Alapirodalom magyarul

- EAMES, Edwin - Judith Granich GOODE (1986) A városok kulturális szerepe. In: Folklór - kultúra - életmód /Városantropológiai perspektívák/ (szerk.: Lammel Annamária és Niedermüller Péter). Művelődéskutató Intézet. Budapest. 15-30.

- FOSTER, George M. - Robert V. KEMPER (1974) Bevezetés: a városi antropológiai terepmunka áttekintése. Fordítás. (A mű eredeti címe: Anthropologists In Cities. Boston. pp. 1-17, 19, 41, 63, 93, 123, 153, 179, 201, 223).

- GERMUSKA Pál (2004) Indusztria bűvöletében. 1956-os intézet, Budapest.- GYÁNI Gábor (1990) A városi mikroterek társadalomtörténete. Tér és Társadalom 4.1. 1-

13.- HORVÁTH Sándor (2004) A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. Budapest.- LABA, Martin (1986) Városi folklór - viselkedésmódbeli megközelítés. In: Folklór -

kultúra - életmód /Városantropológiai perspektívák/ (szerk.: Lammel Annamária és Niedermüller Péter). Művelődéskutató Intézet. Budapest. 31-43.

31

- LAMMEL Annamária - NIEDERMÜLLER Péter (1986) Bevezető. In: Folklór - kultúra - életmód /Városantropológiai perspektívák/ (szerk.: Lammel Annamária és Niedermüller Péter). Művelődéskutató Intézet. Budapest. 5-14.

- NIEDERMÜLLER Péter (1994) A város: kultúra, mítosz, imagináció. Mozgó Világ.- PALÁDI-KOVÁCS Attila (2002) Az ipari munkásság néprajzi kutatása Magyarországon

és Európában. In: Paládi-Kovács Attila: Tárgyunk az időben. Néprajzi kihívások és válaszok. Debrecen. 55-66.

- PETHŐ László (2004) A városkutatás antropológiai lehetőségei és dilemmái - In Fehéren, feketén Varsánytól Rititiig - Tanulmányok Sárkány Mihály tiszteletére (szerk.: Borsos Balázs – Szarvas Zsuzsa – Vargyas Gábor) Bp. 2004. L Harmattan 231-244.

- REDFIELD, Robert - Milton B. SINGER (1982) A városok kulturális szerepe. In: Néprajzi szöveggyűjtemény I. kötet (szerk.: Tálasi István). Tankönyvkiadó. Budapest. 315-341.

- SZELÉNYI Iván (1973) Bevezető tanulmány. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 7-38.

- WIRTH, Louis (1973) Az urbanizmus, mint életmód. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 41-63.

A makroszintű városkutatás legfontosabb empirikus és teoretikus eredményei

- A.Gergely András: Urbanizált méhkas, avagy a helyi társadalom. MTA PTI, Budapest, 1993

- Bausinger, H.: Népi kultúra a technika korszakában. Osiris, Bp. 1995- Burgess, Ernest W. (1973) A városfejlődés: hipotézisek egy kutatási javaslathoz. In:

Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 147-160.- Duncan, Otis Dudley - Beverly Duncan (1973) Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási

rétegződés. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 182-202.- Eames, E. –Goode, J. G: Anthropology of the City. An Introduction to Urban

Anthropology. Englewood Cliffs, 1977- Estrada, M. – Nieto, R. – Nivón, E. – Rodriguez, M. (eds): Antropología y ciudad.

CIESAS, UNAM, 1993- Fainstein, S. –Campbell S.: Readings in Urban Theory. USA, UK 1997- Gans, Herbert J. (1973) A városi és a kertvárosi életmód. A meghatározások

újraértékelése. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 64-88.- Goffman, E: The Presentation of Self in Everyday Life. Garden City 1959- Goffman, E: The Presentation of Self in Everyday Life. Garden City 1959- Gyáni G. (szerk.): A modern város történeti dilemmái. Debrecen, 1995.- Hannerz, Ulf: A világvárosok szerepe a kultúrában. In: Replika 38. 1999 december pp:

91-103- Hoyt, Homer (1973) A városi struktúra klasszikus modelljeinek újabb torzulásai. In:

Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 161-181.- London in the lives of the city. Granta 65 1999 tavasz- Lynd, R. S and H. M: Middletown: A Study in Modern American Culture. NY 1929- Lynd, Robert - Helen Merell Lynd (1929 (1957)) Middletown. A Study in American

Culture. A Harvest/HBJ Book. San Diego - New York - London.- M. De Certeu: The Practice of Everyday Life- Mumford, Lewis: A város a történelemben. Gondolat (1961) 1985

32

- Niedermüller P.: Etnicitás és politika a késő modern nagyvárosokban. In: Replika 38. 1999 december pp: 105-120

- Park, R. E. - Burgess, E. - Mckenzie, R. D. (1925) The City. Chicago.- Pfeil, Elisabeth (1973) Szomszédsági és érintkezési kör a nagyvárosban; elméleti

megfontolások. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 267-284.

- Rex, J. A. (1973) Az átmeneti övezet szociológiája. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 203-223.

- Sanjek, Roger (1990) Urban Anthropology in the 1980s. A World View. In: Annual review of Anthropology vol. 19, pp: 151-186

- Simmel, Georg (1973) A nagyváros és a szellemi élet. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 251-266.

- Szelényi I. (szerk.): Városszociológia. Bp. 1973- Taylor, I. – Evans, K. – Fraser, P.: A tale of two cities. Global change, local feeling and

everyday life in the North of England. A study in Manchester and Sheffield. London – NY, 1996

- Wade, Peter (1999) Making Cultural Identities in Cali, Columbia. In: Current Anthropology August-October 449-461

- Warner, W. L. (ed.) Yankee City. New Haven, 1963- Worchel, S. – Morales, F.J. – Paez, D. – Deschamps J-C.: Social Identity. London –

Thousand Oaks – New Delhi 1998

Városrészek- Teplán István: Szent Imre kertváros. Egy város-antropológiai kutatás vázlata. In: Tér és

Társadalom 1990. 1.sz. pp: 15-31- Nádass József: Hangyatelep. In: Munka V. 1932. 26.sz. pp: 742-45- Pethő László (1999) Egy mikrorégió az ezredfordulón. Bp. MTA Politikai Tudományok

Intézete.

Munkások- Paládi-Kovács Attila: Az ipari munkásság. In: Magyar Néprajz VIII. Társadalom.

(főszerk.: Paládi-Kovács Attila) Bp. 2000. 239-308.- Veres Sándor: A munkásszálló – kérdőjelekkel. In: Valóság XXII. 1979. 4. sz. pp: 66-79- Gyáni G: Nyomortelep és bérkaszárnya. A budapesti munkáslakás múltja. Budapest.- Mialkovszky Mária: Egy budapesti szervezett szakmunkás lakása a századelőn

(Anyagismertetés és a kutatási problémák felvetése). In: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve 1975-76. pp: 54-95

- Bencze Géza: Tisztviselők és munkások egy budapesti nagyüzemben az 1920 és 1940 közötti időszakban. In: Folia Historica XVIII. 1993 pp: 145-161

- Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma. Bp. 1943.- Csalog Zsolt: A tengert akartam látni. Négy munkásportré. Bp. 1981.- Egy nap életemből… In: Munka 1928 1.sz. p.24, 2.sz. p.48, 3.sz. p.82, 1929. 5.sz. p.132,

6.sz. pp:174-5, 7.sz. p.198- Egy régi budapesti munkáscsalád hagyatékának elemzése. A magyar Munkásmozgalmi

Múzeum Évkönyve, 1979-1980. Bp. 1981- Gompers, S.: A budapesti malterhordónő és munkástársai. In: Huszadik Század XI. 1910.

pp: 284-290- Jászay Ilona: Egy óbudai téglagyár munkástársadalma. In: Valóság I. 1947. pp: 343-354- Noth Zsuzsa: 9 vödör = kanna és 4 lavór. In: Mozgó Világ IV., 1978. 5.sz. pp: 71-76

33

- Siklós László: Picasso a gyárban. Riportok a munkásművelődésről. Bp. 1976- Tar Sándor: A 6714-es személy. Bp. 1981- Zugligeti Pintér József: Seprés közben. In: Szép Szó I. 1936. 6.sz. pp: 255-257- Pethő László: Tanítók és a társadalom. Bp. 1991. Edukáció Kiadó.

Városi életsorsok- Kövér Gy.: Egy magánbankár a XX. században – Krausz Simon. In: Valóság 1987. 9. pp:

56-63- Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai. In: Történelmi Szemle, 1986. 1.

pp: 80-94 - Odescalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik. Bp. 1987.- Trajánovits Lajos: Életem története. Pénzügyminisztériumi évek (1935-1948) Debrecen,

1993

Városi szegények- Kóbor Tamás: A szegénység utcája. In: BN 23. sz. 1999 tavasz pp: 121-124- Lewis, Oscar: Sánchez gyermekei, Budapest 1968- Lewis, Oscar: Halál a Sanchez családban. Bp. 1973.(?)- Lewis, Oscar: La vida: A Puerto Rican family in the Culture of Poverty, San Juan and

New York, 1966- Lewis, Oscar: A Study of Slum Culture: Backgrounds for La Villa, NY 1968- Madarassy László: A putri-negyed. In: NÉ VI, 1905 pp: 53-57- Winter, Alan J. (ed): The Poor: A culture of Poverty or a Poverty of Culture. Mich. 1969- Ács György: Séta a szegénytelepen. In: Korunk X. 1933. pp: 124-- Ambrus József: A pesti szegényember élete az 1920-30-as években. In: Legújabbkori

Történeti Múzeum Évkönyve V-VI. 1963-64. pp: 253-274- Ambrus Péter: Dzsumbuj. In: Kultúra és Közösség. 1980. 4. sz. pp: 63-74- Juhász Júlia: Híradás a Dzsumbujról. Bp. 1976- Sophie Day – Evthymios Papataxiarchis – Stewart, Michael: Lilies of the field. Marginal

People who Live for the Moment, Westview Press, 1999- Hilscher Rezső: A munkanélküli. In: Magyar Szemle XXXIV. 1939. 2. pp: 314-321- Kay, Herma H.: The offer of a free home: a case study in the family life of the poor. In:

Spradley, J.D. – Rynkiewicz, M.A. (eds): The Nacirema. Readings on American Culture, Boston – Toronto, 1975. pp: 280-297

Szubkultúrák- Liebow, Elliot: Tally’s Corner, Boston 1967- Merry, Sally Engle: Manipulating Anonimity: Streetwalkers’ Strategies for Safety in the

City. In: Ethnos 45. 1980. pp: 157-175- Anderson, Nels: The Hobo. Chicago (1923) 1961- Földeák János: A 28 éves fiatalember. In: Gondos E. (szerk.): A valóság vonzásában I.

Budapest, 1963. pp: 361-368- Thrasher, Frederic M: The Gang. Chicago, 1927- Wepper, Robert S. (ed): Street Ethnography. Selected Studies of Crime and Drug Use in

Natural Settings. London 1972- Nick Hornby: Futball-láz- Kőbányai János: Biztosítótű és bőrnadrág. In: Mozgó Világ V. 1979. 2. sz. pp: 64-76- Szabó András: Fiatalkorú bűnözők szubkultúrája. In: Valóság IX. 1966. 3. sz. pp: 69-75- Moldova Gy: Bűn az élet- Trunkó Bence: Kilroy is still here. In: Café Bábel 1997. 2 sz. pp: 147-161

34

- Kurdi Zoltán – Simonfi Attila – Borgos Anna: Drogdiskurzus – „Meleg világ”. MTA PTI, Bp. 1999

- Tetoválók és tetováltak. Forrás 1987. 3.- Szociálpolitikai margináliák. Prostitúció, prostituáltak a századfordulón. In: Replika 21-

22. 1996 május, pp: 12-74- Day, Sophie: Hustling: Individualism Among London Prostitutes.

Városi lakóközösségek- Boldizsár Iván: Egy pesti bérház szociográfiája. In: Magyar Kultúra 1935. pp: 101-107- Darvas József – Bálint György – Jahn Ferenc – Forgács Antal: Visegrádi utca 20-24. In:

Gondolat II. 1936. 2. sz. pp: 94-97., 3. sz. pp: 33-34- Anóka Eszter: IX. Illatos út 5. In: Mozgó Világ II. 1976. 3. sz.- Végh Antal: Kőbányai út 41/c. In: Végh A: Galamb és béka. Bp. 1975. pp: 179-211.- Gyáni Gábor: Egy lipótvárosi ház lakói a huszas évek elején. In: Budapest XVI. 1978. 9.

sz. 36-38.- Hernádi Miklós: Társasházi társadalom. In: Valóság XVII. 1974. 11. sz. pp: 55-61.- Körmendy Zoltán: Budapesti bérkaszárnya. In: Szép Szó VI. 1937. 11. sz. pp: 64-67, 12.

sz. 161-170- Nagy Lajos: A bérház. In: Nyugat XXIV. 1931. I. pp: 729-736- Solt Ottilia: Az új lakótelepek lakóiról. In: Budapesti Nevelő, 1976. 4. sz. pp: 85-92- Szuhay Péter: Mátyás tér 14. – a ház története lakói emlékezetében. Esszé egy

városantropológiai kutatásból- Hanák P.: Bérház a körúton. In: BN 22. sz 1998 tél, pp: 111-122

Család és életmód a városban- Gyáni G: Egy budapesti polgárcsalád 470 napja. In: Budapesti Negyed 14. sz. 1996 tél,

pp: 125-152- Bali J: Egy középosztálybeli család étkezési szokásainak változása a XX. században. In:

Terbócs Attila – Barabás Máté (szerk.): Terítéken. Budapest, 1998- Egy régi budapesti munkáscsalád hagyatékának elemzése. In: A Magyar

Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1979-1980. Bp. 1981- Bali J: Egy Boráros tér környéki konyha tárgyegyüttesének néprajzi-antropológiai

vizsgálata. Kézirat. 1994.- Aries, Philippe: A család és a város. In: Mérleg, 1979. 1. sz. pp: 54-67- Dózsa Katalin: A menyasszonyi kelengye a városi rétegeknél 1867-1944 között. In: Folia

Historica III. 1975 pp: 89-107- Bogdán Melinda: „Itt küldöm neked egész családunkat…”. Egy budapesti polgárcsalád

fényképei a századelőn. In: Bán A. (szerk.): Körülírt képek. Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc-Budapest, 1999. pp: 89-94

- Laslett, Peter: A család és háztartás: történeti megközelítések. In: Világtörténet 1979. 4. sz. pp: 3-38

- Mitteraurer, Michael: Családnagyság – családtípusok – családciklus. In: Világtörténet 1979. 4. sz. pp: 38-71

- Hanák Péter (szerk.): Polgári lakáskultúra a századfordulón. Bp. 1992- Egy nagyvilági hölgy (Wohl Janka): Az otthon. Útmutató a ház célszerű és ízlésteljes

berendezésére s vezetésére. Bp. 1882- Hanák P.: A polgári lakáskultúra szakaszai a XIX. században, 1815-1914. In: Hofer T.

(szerk.): Történeti antrop. Bp. 1984 pp: 165-180- Karády V.: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Tanulmányok. Bp. 1997- Losonci Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp. 1977

35

Halál a nagyvárosban- Hanák P.: A halál Budapesten és Bécsben. A nagyvárosi halál elidegenedése a múlt

századvégen. In: BN 22. sz, 1998 tél pp: 123-138- Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető I-II. In: BN 24-25. sz. 1999. Nyár-ősz- Lewis, Oscar: Halál a Sánchez családban, Budapest 1972- Fekete J. József: Gondolatok az urbánus temető körül. In: Új Symphosyum XVI. 1980

október, 186. sz. pp: 341-343- Café Bábel 1997. 2. sz. (Horányi Ildikó, Kappanyos András, Slapsak Svetlana

tanulmányai)- Lakner Judit: Halál a századfordulón. Bp. MTA 1993- Tóth Vilmos: Fényképek és temetkezés. In: Bán A. (szerk.): Körülírt képek. Fényképezés

és kultúrakutatás. Miskolc-Budapest, 1999. pp: 95-102- Csernus-Lukács – Triff – Zsigmond: Budapesti temetők. Bp. 1999

Nemzeti tér és idő a nagyvárosban- Az ünnepnapok. Az ezredévi kiállítás. In: BN 11. sz. 1996 tavasz pp: 331-444- Janus VI. 1. 1989 tél- Szabó Miklós: Magyar nemzetfelfogások a 20. század első felében. In: Mozgó Világ

1983. 4. pp: 50-61- Gerő András: A Milleneumi mlékmű.

Városi etnicitás- Gyáni G.: Polgárosodás, mint zsidó identitás. In: BUKSZ 1997. 3. sz. pp: 266-278- Hanák P.: Polgárosodás és asszimiláció Mo-n a XIX. században. In: Történelmi Szemle

1974. 4. pp: 513-536- Prepuk Anikó: Zsidó anyakönyvek vizsgálata a múlt század utolsó harmadában. In:

Erdmann Gyula (szerk.): Rendi társ. – polgári társ. 2. Kutatás-módszertan. Gyula, 1989, pp: 133-144

- Virtanen, Timo J.: Seeking Ethnic Time in an Urban Context. In: Interacting Communities. Bp. 1993 pp: 297-307

- Hajnal L. E.: Nagyvárosi cigányok az új gazdasági környezetben- Kaprow, M.L.: Celebrating Impermanence: Gypsies in a Spanish City. In: Devita, P.R.

(ed): The Naked Anthropologist: Tales from around the world. Belmont, 1991- Wacquant, L.J.D.: Urban Outcasts: Stigma and Division in the Black American Ghetto

and the French Urban Periphery, 1993.- Gladwell, M.: Black like them., 1996- Gates, H.L. JR.: White like me, 1996- Ladányi j. – Szelényi I.: Class, Ethnicity and Urban Restructuring in Postcommunist

Hungary. In: Enyedi Gy. (szerk.): Social Change and Urban Restructuring In Central Europe. Budapest

- Ladányi J.: Patterns of Residential Segregation and the Gypsy Minority in Budapest- Wirth, L.: The Ghetto. Chicago, 1928- Caglar, Ayse C.: Törökök Berlinben: társadalmi kirekesztés és mobilitási stratégiák. In:

Replika 38, 1999 december pp: 121-135- Silverstein, Paul A.: A „másik” Franciaország. Regionális és transznacionális etnikai

identitások. In: Replika 38, 1999 december pp: 137-160.

36

Társasélet, szabadidő- Társaséleti anzix. In: BN 11. sz. 1996 tavasz pp: 237-278

Kóbor Tamás: Budapest a kávéházban. In: BN 23. sz. 1999 tavasz pp: 52-91- Kóbor Tamás: Éjjeli kávéházban. In: BN 23. sz. 1999 tavasz pp: 152-156- Kóbor Tamás: A Városligetben. In: BN 23. sz. 1999 tavasz pp: 165-170- Gyáni G.: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940. Bp. 1998.- Schenda, R. – Schenda, S.: Eine Sizilianische Strasse. Tübingen, 1965.- Cavan, S.: Liquor Licence. An Ethnography of Bar Behaviour. Chicago, 1966.

„Jövők-menők” a városban- Róbert Péter: Mobilitás és életút. In: Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-

modellvizsgálat. I. Bp. 1982. pp: 93-130- Gyáni G.: Család, háztartás és a városi cselédség. Bp. 1983.- Gyáni G.: Munka és magánélet – cselédéletmód Budapesten. In: Történelmi Szemle 1986.

1. pp: 94-116- Mesterházi Lajos: Viszontlátás (Szociográfiai riport). Bp. 1974.

37

P/TÖ/EUR-12 - A viselettörténet módszerei, tudománytörténete7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

Előadások és szemináriumi munka kertében folytatott áttekintés a viselettörténet tanulmányozásának önállósodásáról, változó kérdésfeltevéseiről, szemléletéről, módszereiről. A fontosabb hazai, európai és amerikai iskolák, műhelyek, gyűjtemények, alapművek, sorozatok és folyóiratok megismertetése.

TEMATIKA

I. A viselettörténet kutatás forrásai: Írott források, ábrázolások.II. A viselettörténet kutatás forrásai: Tárgyak.III. Tudománytörténet: A “Lipperheide” és német kutatások. Ausztria és

Magyarország.IV. Tudománytörténet: Angol műhelyek és gyűjtemények, Stella Mary Newton és a

Courtauld iskola.V. Tudománytörténet: Viselettörténet és antropológia az USA-ban.VI. Tudománytörténet Viselttörténet, divattörténet és divatszociológia

Franciaországban. Más jelentős európai kutatások.

Ajánlott irodalom(A lista nem végleges a budapesti könyvtárak állományának és a hallgatók nyelvismeretének függvényében bővíthető.)

Ashelford, Jane: A Visual History of Costume: The Sixteenth Century. 1983, London

Baines, Barbara Burman: Fashion Revivals from the Elizabethan Age to the Present Day, London, 1981.

Barbican. Russain Style 1700-1920, Court and Country Dress from the Heremitage, London, 1987.

Barthes, Roland: The Fashion System.. Berkeley 1990.

Bogatyrev, Petr: The Functions of Folk Costume in Moravian Slovakia. The Hague 1971

Breward, Christopher: The Culture of Fashion. A new history of fashionable dress. Manchester 1995.

Fischel, Oskar and Boehn, Max von: Modes and Manners of the Nineteenth Century as Represented in the pictures and engravings of the time. 1790-1817 Vol. I London 1927

Costume. The Journal of the Costume Society. London, 1967 –

Ember Mária: Magyar visletformák a 16. és 17. században. Folia Archaeologica, XVIII. 1966-67.

38

F. Dózsa Katalin: Letünt idők, eltűnt divatok. 1867-1945. Budapest, 1989.

F.Dózsa Katalin: A rendi nemzettudat szimbóluma, a díszmagyar. Néprajzi Értesítő LXXVII. 1995, 1555-165

Funcken, Liliane und Fred: Historische Uniformen. Napoleonische Zeit, 18. und 19.Jahrhundert: Preussen, Deutschland, Österreich, Frankreich, Grossbrittanien, Russland. München, 1989.

Fülemile Ágnes: Viseletábrázolások a 16-17. századi garafikákban. 1989. Ars Hungarica 2.116-132. 15 ill.

Fülemile Ágnes: Megfigyelések a paraszti női viselet változáshoz Magyarországon – az I. világháborútól napjainkig. Ethnographia 1991. 102. évf. 50-78. 8 ill.

Fülemile Ágnes: Magyar vonatkozású viseletábrázolások a 18. századi sokszorosított grafikában. Népi kultúra -népi társadalom. 1993. XVII. 139-165, 29 ill.

Fülemile Ágnes: A skót nemzeti viselet és Skócia turisztikai képe. In: Fejős Z. (szerk.): A turizmus, mint kulturális rendszer. 1998. Budapest, 57-75., 14 ill.

Fülemile Ágnes: Királyok nemzeti viseletben. (Példák a nemzeti elemek megjelenésére a 19.századi európai udvari öltözködésben.) Népi kultúra – népi társadalom 1998. XIX. 91-110., 30 ill.

Galavics Gza: Erdélyi viseletalbumok a XVII-XVIII. Századból. In: Régi erdélyi viseletek. Budapest,

Gervers, Veronika: The Historical Components of Regional Costume in Suth-Eastern Europe, Textil Museum Journal 4/2, 1975, pp. 61-78.

Hatzimichali, Angeliki: The Greek Folk Costumes, Costumes with Sigouni, Athens, 1979.

Klaniczay Gábor – S. Nagy Katalin: Divat szociológiája. Bp. 1982.

Lind, Charlene – Roach-Higgins, Mary E.: Adoption, Fashion and the Social-political Symbolizm of Dress. In: Solomon, Michael (ed.): The Psychology of Fashion. Lexington, Toronto, 1985.

Lönquist, Bo: Symbolic Values in Clothing. Ethnologica Scandinavica 1979.

MCDowell, Colin: Dressed to Kill. Sex, Power and Clothes. London 1992.

Musée de la Mode et du Costume, Palais Galliera: Uniformes civils ceremonial circonstances. Paris, 1982.

Poole, Deborah: Vision, Rage and Modernity. A Visual Economy of the Andean Image Word. Princeton, 1997.

Ribeiro, Aileen: Dress and Mortality. New York, 1986.

39

Ságvári György: Az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi haderejének egyenruházata a hadszervezet tükrében az első világháború előestéjén. (kiadatlan kandidátusi disszertáció) Hadtörténeti Múzeum, Budapest

Schubert, Gabriella. Formen höfischer Kleidung in Südosteuropa und ihr Verhaeltnis zu Trachten und Modeströmungen, In: eds. Lauer, Reinhard and Majer, Hans Georg: Höfische Kultut in Südosteuropa, Göttingen, 1994. pp. 377-406.

Vecellio, C.: vcellio’s renaissance Costumebook. (facsimile) New York, 1977.

Weiner, Anette B. – Schneider, Jane: Cloth and Human Experience. Washington, 1989.

Wilson, Elisabeth: Adorned in dreams. Fashion and Modernity. Berkeley, 1985.

40

P/TÖ/EUR-13 - A néprajzi kutatás etikája és az alkalmazott néprajz7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

AZ ETHNOLÓGIAI KUTATÁS ETIKÁJA ÉS EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA

Cél: annak tudatosítása, hogy egyfelől az anyagfeltárásnak, -feldolgozásnak és -közlésnek milyen tudományosés milyen általános etikai követelményei vannak, figyelemmel arra, hogy a feltárt jelenségek egyes emberek, vagy embercsoportok megítésélét, önbecsülését is befolyásolják, másfelől milyen lehetőségei vannak a kutatási eredmények felhasználásának a társadalmi gyakorlat és mentalitás előnyös alakítása érdekében.

TEMATIKA:

1. Európaiak és a "vadak". Etika és moralitás az etnológia előtörténetében.2. Empátia a 20. századi etnológiában (Malinowski, Mead, a pszichoanalitikus

antropológia,stb.).3. Patriarchális népszemlélet Magyarországon a 19. században. Népi szövegek kiadásának,

átírásának szokásai. "Honti igricek". Kutató és adatközlő viszonya a századelőn, az extenzív gyűjtés.

4. Katalogizáló néprajz, a kutató személytelensége, az informátor névtelensége, a "néprajzi tárgy" fogalmának kialakulása, a "kultúrális"jelenség leválasztása a társadalomról, néprajzi kutatás és szociográfia elválása.

5. A társadalmi szzempont jelentkezésénekmódjai a magyar néprajzi kutatásban az 1930-as évektől napjainkig: tárgyszemléletés népszemlélet.

6. Egyéniségkutatás a folklórban és a népművészetben. (Szerzőség, szerzői jog Fedicstől Tombáczig és az Unesco előírásai szerint.)

7. Paraszti önéletrajz és életútvizsgálat8. A terepmunka módszerei, technikái és illemszabályai, a kutatói magatartás: a helyi

normáknak megfelelés, a beilleszkedés és kívülállás mérlegelése.9. Adatközlők és adataik. Az adatközlők típusa:"tényközlők" és "elbeszélők". Az egyedi

adatok általánosításának lehetőségei: a ritka, a gyakori, a tipikus, az általános fogalma. Szentenciák és általánosítás. A pletyka, a szóbeszéd hasznosítása a kutatásban, a normák megsértése és a konfliktusok tanulmányozásának tanulságai.

10. Az adatközlők személyiségi jogai és azok védelme napjainkban.11. Az "alkalmazott antropológia" kibontakozása és lehetőségei a világban.12. Néprajzi kutatások és a társadalmi gyakorlat, gondolkodásmód befolyásolásának

szándéka és esélyei Magyarországon.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOM:Andrásfalvy Bertalan

1972 Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. Kny. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 107.

Asad, Talal (szerk.)1973 Anthropology and the Colonial Encounter. New York.

Bitterli, Urs1982 "Vadak" és "civilizáltak". Bp.

Bodrogi Tibor1972 Malinowski (1884-1942).In: Malinowski Br.: Baloma. Bp. 441-462.

Caldwell, J.C. - Caldwell, P.

41

1990 Miért születik sok gyermek Fekete-Afrikában? Tudomány, július 76-83.

Cocchiara, Giuseppe1965 Az örök vadember. Bp.

Dégh Linda1960 Az egyéniségvizsgálat perspektívái. Ethnographia 71:28-44.

Ethical Dilemmas1991 Anthrpoplogy Newsletter October 1991. p. 25.

Ethical Issues in Social Science Research1992 Ed. by Beauchamp, T.L. - Faden, R.R. - Wallace, Jr. R.- Walters, L.R.

The John Hopkins University Press, Baltimore-LondonGunda Béla

1939 A gyűjtögető gazdálkodás. Az elvetett búzától a kenyérig. Bp. (Az útmutató füzet bevezető része)

Hovi, T. Rajamäri, M. 1992 Impressions of a Seminar on Folklore and Ethics, Mariehamn, 11-12

May 1992. NIF NewsletterLegfelsőbb Bíróság határozta Tombácz örökösök kontra Bálint S. szerzői jogi perében

1977-78Illyés Gyula

1939/1964 A magyar nép tudósa. In: Ingyen lakoma. Bp. 1:365-372.Madarassy László

1934 Művészkedő magyar pásztorok. Bp.Malinowsky Bronislaw

1972 Baloma. Bp.Némedi Dénes

1985 A népi szociográfia (1930-1938). Bp.Ortutay Gyula

1940 Fedics Mihály mesél. UMNGY I. Bp.1960 Írók, népek, századok. Bp.1973/1981 A magam gyűjtéséről. In: A nép művészete. Bp. 114-130.

Paládi-Kovács Attila1973 Mit mondhat a gazdasági néprajz a közgazdaságtannak?

Ethnographia 84:36-376.1987 The Work of the OldGeneration in Hungarian Villages Today. In: The

Life Cycle, SIEF s Third Congress, pp. 1.11. ZürichProtection of Expressions of Folklore

Lecture Prepared by the International Bureau of the World Intellectual Property Organisation (WIPO). Budapest, august 29 to September 13, 1988

Sárkány Mihály1992 Modernisation, Cultural Pluralismus and Identity. An Approach from

Cultural Anthropology. Prospects 81:21-30.Sozan, Michael

1977 Ethnocide inRomania. Current Anthropology 18:4, 781-7821979 Reply to "On Transylvanian Ethnicity". Current Anthropology 20:1,

145-146.Statement on Ethnics

1971/1990 Principles of Professional Responsibility, Adopted by theCouncil of the American Anthropological Association, May 1971

(As amanded trough October 1990)

42

Szilágyi Miklós1986 Gyűjtőmódszerek és forráskritika a néprajztudományban. Debrecen

Ujváry Zoltán1965 Az egyén szerepe a népszokásban. Ethnographia 76:501-520.

van Willigen, John1980 Anthropology in Use. A Bibliographic Chronology of the

Development of Applied Anthropology. Pleasantville, N.Y.

Értékelési, ellenőrzési szabályok: Az iskolarendszerű képzési modulban teljesített kurzusok értékelése ötfokozatú (1-5) osztályzatokkal, a tudományos modulban két fokozatú (teljesítette/ nem teljesítette) szöveges értékeléssel, az oktatói munka két fokozatú szöveges értékeléssel történik. A tudományos modulban teljesített tanegységekhez tartozó teljesítéseket a doktorandusz témavezetője részletesen ellenőrzi.

43