KIR Szakerto Jegyzet

Guy TURCHANY PROF. OF IMPLEMENTING SUSTAINABLE DEVELOPMENT - Architect / Town and country planner. Vice-President the World Council Hungarian Professors, Member of the Scientific Committee of the Interuniversity Center for Environmental Studies, Member of the Hungarian Committee of EMAS Accreditation. Expert No. EE19981B07638 of the European Commission.

oldal : 1

Környezetirányítási szakért szakirányú továbbképzés.ő

Környezeti Menedzsment és audit.

E-mail : : [email protected] Honlap : www.prof-turchany.eu


oldal : 2

TARTALOMJEGYZÉK.

Vállat környezet irányítási és audit rendszerei.

1. Nemzetközi szabványozás ISO International Organization for Standardisazion (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) és CEN European Commitee for Standardisation (Európai Szabványügyi Bizottság) és m ködésük.ű

2. A vállalati környezetirányítási rendszerek alapjai és összefüggései.

3. A 21. Század vállalati stratégiájaA vállalat és az érdekelt felek A vállalat küls megítélése (ECO RATING)őA vásárlókra összpontosuló környezeti politika készítése,

4. A vállalat és az államhatóság Törvényi, jogszabályi feltételrendszerTörvényességi vizsgálatJogszabályok és egyéb követelmények felülvizsgálatának alapjai (Legal Compliance)

5. ISO 14 001 és EMAS 2001 követelményeinek összehasonlítása.

6. El zetes környezeti felülvizsgálatő

7. ISO 14 001 és 14 004 (EMS)A Fels vezetés elkötelezettségeőKörnyezeti politika.Környezetre vonatkozó jogszabályok és egyéb követelményekKörnyezeti tényez k és hatások.őKörnyezeti kockázat elemzés. A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) módszer.Bevezetés és m ködtetés.űEllen rz és helyesbít tevékenységek.ő ő őVezet ségi átvizsgálás.ő



oldal : 3

8. EMAS 2001 AZ EURÓPAI TANÁCS 2001. március 19-i 761/2001/EGK RENDELETE

9. Környezeti Audit ISO 14010 - 11 - 12 (EA)Elmélet és f bb irányvonalakőAkkreditálási követelmények Alapvet auditálási ismeretek őAz auditálást megel z tevékenységek ő őAz auditálási folyamat Záróértekezlet Auditálási jelentések és nyomon követés EMAS környezeti nyilatkozat igazolása

10. Környezeti Telephely Értékelés ISO 14015 (EASE)

11. Környezeti címkézés UE. és ISO 14020 - 25 (EL)

12. Környezeti teljesítmény értékelés ISO 14031 - 32 (EPE)

13. Életciklus elemzés ISO 14040 - 43.1 (LCA)

14. Seveso II kockázatelemzés a 793/93 (EGK) tanácsi rendelet1, a 91/414/EGK tanácsi irányelv2, valamint az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve3 szerint.

1 HL L 84. szám, 1993.04.05., 1. o.2 HL L 230. szám, 1991.08.19., 1. o. Irányelv, ahogyan módosítja a 98/47/EK irányelv (HL L 191. szám, 1998.07.07., 50. o.) 3 HL L123. szám, 1998.04.24., 1. o.



oldal : 4

Mellékletek :

Szószedet

Felhasznált forrásmunkák

Règlements de la CE

ISO 14000 szabvány család

Office Fédéral des Statistiques : Les comptes économiques de l'environnement

Chambre de Commerce Internationale - Audit d'environnement

LEPAGE-JESSUA C. - Audit d'environnement : législation, méthodologie, politique européenne

WINTER G. - Entreprise et environnement : une synergie nouvelle

Alain Prats - Institut national de l'environnement et des risques - Paris

Prof. Claude Raffestin - Université de Genève

H. Greppin - Médecine et Hygiène et Les sols, dossier SPE, 1989

Dr G. Pillet, 1990

Prof. Dr h.c. L.Y. Maystres

Spreng 1988 et SSP, 1990

Baranzini, 1990 et de Groot, 1988

EPFL rapports postgrades



oldal : 5

Nemzetközi szabványozás ISO International Organization for Standardisazion (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) és CEN European Commitee for Standardisation (Európai Szabványügyi Bizottság) és m ködésük.ű

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)

A nemzeti szabványügyi testületek szövetsége képezi az ISO bázisát, melynek 1994-ben 92 tagja volt. Minden állam egy szabványügyi testülettel képviselteti magát. Manapság ez a szám, több kelet-európai ország szétszakadásának következtében, már meghaladja a 100 tagot. Az ISO célja, hogy világszerte el segítse a szabványok és a hozzákapcsolódó más eszközök fejlesztését.ő Ezen keresztül el segíti az áruk és szolgáltatások szabad forgalmát és a világkereskedelem kibontakozását olyan egységeső szabványok segítségével, amelyek közös megegyezés alapján jönnek létre a legkülönböz bb szakterületek között, mint például aő szellemi szolgáltatások, tudomány, technika, közgazdaság, kereskedelem stb....

Az ISO tevékenysége nemzetközi szabványok formájában jelenik meg a nagyközönség el tt.ő

Az ISO egyezteti és megpróbálja közös nevez re hozni, a termel k, a piac, a vev k, az államok és a tudomány érdekeit a nemzetköziő ő ő szabványok keretében.

Az ISO munkája 2 709 technikai bizottságban folyik, amelyek több mint 30 000 nemzetközi (a saját országukban a legelismertebb) szakért t foglalkoztatnak. A szakért k munkájának eredménye 8 651 nemzetközi szabványban testesül meg.ő ő

A szabványosítási törekvések 80 évvel ezel tt láttak napvilágot az elektrotechnika területén. Maga az ISO az 1946-os Londoniő nemzetközi konferencia keretében alakult, 25 ország részvételével. az ISO létrehozásával a konferencia célja "a nemzeti ipari szabványok harmonizációja és egyesítése" volt.

A szervezet munkája három nagy csoportra oszlik : a technikai munkák, a szabványosítás, a nemzetközi kapcsolatok.

1 Technikai munkák

A technikai tanulmányok és munkák a technikai bizottságok (Technical Committee-TC) keretében folynak. Egy TC létrehozása vagy megszüntetése a Tanácsi Testület határozata alapján történik és a munkaterület meghatározása a Technikai Menedzsment Testület hatáskörébe tartozik. Ezen határokon belül a technikai bizottság teljesen függetlenül állítja össze munkaprogramját. A TC a technikai tanulmányoktól függ en albizottságokra (SC) osztható, amelyek maguk is több munkacsoportból (WG) tev dhetnek össze.ő ő Minden TC és SC rendelkezik egy titkársággal, melyet egy tagszervezetnek kell magára vállalnia. Minden TC-t, SC-t, és WG-t egy a Technikai Menedzsment Testület által kijelölt felel s vezet.ő



oldal : 6

Egy új téma indítását legtöbbször az ISO saját maga kezdeményezi, de más nemzetközi szervezet vagy állam kezdeményezésére is létrejöhet. Minden kezdeményezést végs bb fokon a Tanács el terjesztésére a közgy lés fogad el, vagy utasít el. Minden elfogadottő ő ű kezdeményezést egy meglév , vagy egy újonnan alakított technikai bizottságnak kell kidolgozni, szoros kapcsolatban más, aő területhez közelálló TC-vel.

Minden technikai csoportot a nemzeti szabványügyi testületek szakért i képeznek, a részvétel egy technikai csoportban nemő kötelez . Minden egyes szabványügyi testület választhat az aktív közrem ködés (P-member) és a megfigyel i (O-member) státusző ű ő között.

Az aktív közrem köd k részvétele a csoport munkájában és a különböz szakaszok megszavazásában kötelez . ű ő ő ő

2 Nemzetközi szabványosítás

A nemzetközi szabvány minden esetben a résztvev szabványügyi testületek formális beleegyezésével jön létre. A szabvány egyő országra sem kötelez jelleg , azt minden egyes szabványügyi testületnek módjában áll szó szerinti megfogalmazásban átvenni, vagyő ű beilleszteni nemzeti szabványrendszerébe.

Egy nemzetközi szabvány kidolgozásának els lépése az El zetes munkaindítvány (PWI-Preliminary work item), amit egy Új munka-ő őindítvány (NP-New work item Proposal) követ, melynek alapján készül el a Bizottsági terv (CD Working draft(s)). Ez utóbbi szolgál alaptanulmányként a Technikai Bizottságnak, az albizottságoknak és a munkacsoportoknak.

Amint létrejött egy széles konszenzus a Technikai Bizottság keretén belül, az anyagot a TB továbbítja a központi titkárságnak egy Nemzetközi-szabvány terv (DIS-Draft International Standard) kiadása céljából. A DIS 75 %-os többségi szavazat elérésével lesz Nemzetközi Szabvánnyá.

Majdnem minden nemzetközi szabvány periodikusan újra átdolgozásra kerül, így például kiadásra került az új ISO 9001-es szabvány, vagy a 14001-es szabvány, amelynek átdolgozása már ütemezve van. A kutatási,-technikai,-társadalmi,-metodológiai,-új min ségi,-őbiztonsági és környezetvédelmi szabályok és intézkedések, stb... fejl dése teszi szükségessé a szabványok egyre rövidebb idő ő intervallumon belüli átdolgozását.

3 Nemzetközi kapcsolatok.

Az ISO munkája több nemzetközi szervezetet (pl. ENSZ, UNIDO, FAO stb.). érint. Az ISO mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi érdekeltek részt vehessenek munkájának minden fázisában. Így a nemzetközi szerveztek :

mint a taggy lés teljes jogú tagjai, kezdeményezhetik egy tudományos, vagy technikai tanulmány, egy technikai bizottságű létrehozását, vagy egy új szabvány kidolgozását



oldal : 7

összeköt szerepet játszhatnak a szervezet és egy technikai bizottság, vagy albizottság közöttő

azokat, akik el tudják segíteni egy nemzetközi szabvány világszerte való bevezetését, felkéri, a Központi titkárság, hogy tegyékő meg észrevételeiket

minden szabvány elkészítésénél a technikai bizottságoknak fel kell venni a kapcsolatot a nemzetközi szervezetekkel és a szabványban érdekelt, nem haszon orientált (ONG) nemzetközi csoportokkal.



oldal : 8

AZ ISO STRUKTÚRÁJA


Közgyűlési bizottságokKözgyűlési bizottságok

CASCO - COPOLCO - DEVCO - INFCO

KÖZGYÚLÉSKÖZGYÚLÉS

Éves hivatalos közgyűlés

Technikai bizottságokTechnikai bizottságok

Technikai Menedzsment TestületTechnikai Menedzsment Testület

Összes TC / SC szervezetek menedzsmentje

TC-k létesítése és megszüntetése

A TC hatáskörének és munkaterületének körvonalazása

Kérdések összhangba hozása (koordinációja)

Fellebbezés

TanácsTanács

A szervezet vezetése

Központi titkárságKözponti titkárság

Közgyűlési és a technikai menedzsment testület titkársága

Az ISO tagjainak nyújtott szolgáltatások

TC / SC szolgáltatások

Kiadványok

Információ és fejlesztés

Külön programok fejlődő országoknak


oldal : 9

ISO SZABVÁNYOSÍTÁSI FOLYAMAT

A szabványosítás folyamatának fázisai

A szabványosítás folyamata Kapcsolódó okmányok

Normális eljárás

Tervezet beadása

Gyors eljárás

Technikai jelentés

Név Rövidítés Ütemterv

0 El készít szakasző ő Téma kidolgozás el terjesztésőre

Téma kidolgozás el terjesztésőre

Téma kidolgozás el terjesztéső-re

Téma kidolgozás el terjesztésőre

El zetes munka indítványő (Preliminary work item) PWI

1 El terjesztéső Téma elfogadás

Téma elfogadás

Téma elfogadás

Téma elfogadás

Új munkapapír indítvány(New work item

Proposal)NP 3

2 El készítéső Munkapapír el készítéső

Munka-csoport tanulmány

Munkapapír el készítéső

Munkapapir (ok) (Working draft(s)) WD Szakért kt l függ en.ő ő ő

3 Bizottsági munka Bizottsági terv kidolgozása és elfogadása

Bizottsági terv kidolgozása és elfogadása

Bizottsági terv kidolgozása és elfogadása

Bizottsági terv (Committee draft) CD legalább 3

4 Jóváhagyás DIS Szabványterv megszavazása

DIS Szabványtervezet megszavazása

DIS Szabványtervezet megszavazása

Nemzetközi szabvány tervezet (Draft International Standard)

DIS vagy FDIS

6

5 Publikáció Nemzetközi szabvány kiadása

Nemzetközi szabvány kiadása

Nemzetközi szabvány kiadása

A technikai jelentés kiadása

Nemzetközi szabvány



oldal : 10

ISO 14000-ES SZABVÁNY SOROZAT ELMÉLETÉNEK VÁZLATA

ISO 14010 & 11 SZABVÁNYOK ELMÉLETÉNEK VÁZLATA

Elvek Fogalom meghatározások ISO 14010

Módszertan KMR EPE LCA SA ISO 14011/1

Eljárások KMR EPE LCA SA ISO 14011/3

Útmutatók KMR EPE LCA SA ISO 14011/3


Jelentés / Jegyzôkönyv

Tárgyi módszertan

Kritériumok

Bevezetés

Célok

Tárgy

KM EPE LCA SA

KM EPE LCA SA


oldal : 11

Európai Szabványügyi Bizottság (CEN)

Az Európai Szabványügyi Bizottság, 1961 alakult, tagjai az Európai Unió (EU), valamint a Szabad Kereskedelmi Övezet (AELE) tagjai. A CEN tagjai tehát a következ k: Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország,ő Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, valamint a CENELEC, amely a CEN társa az elektronikai szabványozás terén és az ETSI, amely a telekommunikációs szabványosításáért felel s Európában.ő

A CEN az alábbi európai okmányokat dolgozza ki és bocsátja nyilvánosságra :

● Európai szabvány (EN - CEN): kidolgozásának és elfogadásának szabályai hasonlóak az ISO-val, tehát széles konszenzus alapján és félre nem érthet szavazás után kerülnek bevezetésre. Az európai szabványok viszont, az ISO szabványokkalő ellentétben, teljes egészükben kötelez k a tagállamokra mint nemzeti szabványok, tekintet nélkül arra, hogy a tagállamő megszavazta-e vagy sem.

● Harmonizációs okmányok (HD): munkafolyamatuk ugyanaz, mint a szabványoké, de a nemzeti szabványokba való átvétel sokkal rugalmasabb, megengedi az ország technikai, vagy más sajátosságainak figyelembe vételét.

● Szabvány-terv (ENV): ideiglenes bevezetésre kísérleti céllal készül csúcs technika szabványosítása terén, ahol gyors a tudományos fejl dés és azokon a területeken, melyeken az emberi és anyagi kockázatok nem állnak fent. Az elfogadottő szabványterv a bevezetését követ en, maximálisan 3 évig lehet érvényben.ő

● Jelentés (CR): az Európai Szabványügyi Bizottságnak a jelentése legtöbbször nem szokványos témákat tartalmaz és elfogadása a Technikai Tanács hatáskörébe tartozik.

a.) A CEN szervezeti felépítése

A CEN szervezeti felépítése a következ :ő

● Közgy lés (AG) a legfels bb hatóság, határozatai minden tagra kötelez ekű ő ő

● Tanácsfelel s a szervezet vezetéséért és képviseli a szervezetető

● Elnöki csoport a CEN - CENELEC - ETSI elnökeinek tanácsa a szervezetek közötti koordinációs feladatok megoldására

● Technikai Tanács (BT) felel s a programok, ütemtervek elkészítéséért, a szabványok gyors életbeléptetéséértő



oldal : 12

● Szektorális Technikai Tanács (BTS) a technikai tanács testület hozza létre a csúcs technika különleges problémái megoldására, ezeken belül felel s a programok, ütemtervek elkészítéséért, a szabványok gyors életbeléptetéséértő

● Program Testület (PC) felel s a szabványosítási feladatok szervezésért, koordinációjáért és az ISO-val valóő együttm ködésért ű

● Technikai bizottságok (TC) felel sek a munkaprogramok összeállításáért (címmel és az érdekelt terület meghatározásával),ő pontos ütemtervek elkészítéséért.

A tagállamok maximum 3 szakért vel képviseltethetik magukat bizottságonként, a szakért k a nemzeti érdekek képvisel i aő ő ő bizottság munkálataiban. A Technikai Tanács akármelyik pillanatban megszüntetheti a Technikai bizottságot. A TC a szabvány hatályba lépése után is megmarad, mint a szabvány kiegészítéséért, átdolgozásáért és az értelmezésért felel s szerv.ő

b.) CEN - CENELEC - ETSI technikai együttm ködéseű

A szabványosítási munkák harmonizációjára az Elnöki csoport (JPG) létrehozhat közös technikai bizottságokat vagy munkacsoportokat.

c.) Kommunikációs technikák Igazgató Tanácsa (ITSTC)

El készíti és kiadja a kommunikációs technikákra vonatkozó szabványokat, harmonizációs okmányokat, szabvány-terveket éső jelentéseket.

Különös figyelmet fordít arra, hogy a kommunikációs és telekommunikációs szabványok, stb... között ne maradjanak fehér foltok.

d.) Közös koordinációs csoport (JCG)

A fentebb említett csoportok munkájának összehangolásáért felel s f leg akkor, ha nincs külön határozat az Elnöki csoporttól.ő ő

A munkáktól függ en a csoport tevékenységei lehetnek: tájékoztatási, hozzájárulási, alvállalkozói, együttm ködési és integráltő ű jelleg ek.ű

Az ESIC és a COCOR

Külön szabványosítási csoport, amely az európai vas-és acélipari szabvány-rendszerért és koordinációért felel s. M ködése hasonló aő ű CEN m ködéséhez.ű

CENCER Igazgatósági Tanács



oldal : 13

A CEN által létrehozott CENCER feladata európai szinten az akkreditációs és tanúsítási szabványok összhangba hozása és tartása. A szabványoknak két csoportja van: az els a harmadik fél által végzett tanúsítással, a második a felülvizsgálatok és technikaiő ellen rzések kölcsönös elismerésével foglalkozik. A CEN ebben is követi az ISO irányvonalait.ő

Az akkreditációs rendszer foglalkozik az ellen rz laboratóriumokkal, gyártási ellen rzésekkel és felügyeletekkel, min ségi éső ő ő ő környezeti auditokkal (tanúsításokkal), stb....

CEN Tanúsítási Tanács (CCCs)

Kidolgozza és ellen rzi a különböz szabályokat, az ellen rz laboratóriumokkal, gyártási ellen rzésekkel és felügyeletekkel,ő ő ő ő ő min ségi és környezeti auditokkal (tanúsításokkal), stb.... kapcsolatban.ő

A CCCs az EOTC-t (Európai Mérési és Min sít Szervezet) követ en jött létre.ő ő ő

EWOS (European Workshop for Systems)

Az EWOS az ISO-val kapcsolatos európai fejlesztések, meghatározások és ellen rzések munkálataiért felel s munkacsoport.ő ő Feladata a megfelel kapcsolat kiépítése és fenntartása minden, a területen m köd nemzeti és nemzetközi kutató vagyő ű ő szabványosítási csoporttal.

BÉCSI MEGEGYEZÉS

1991 júniusában jött létre az ISO és a CEN között a bécsi együttm ködési megegyezés a két szervezet munkájának szorosű egyeztetésére.

A megegyezés értelmében a CEN nem foglalkozik olyan szabványosítási munkákkal, amit már az ISO végez, és ellenkez leg. A CENő kötelezi magát, a nemzetközi szabványok átvételére, amennyiben az nem ellentmondó az európai érdekekkel.

Az együttm ködést el segíti az a tény, hogy minden CEN-tag egyben ISO tag is.ű ő



oldal : 14

CEN SZABVÁNYOZÁSI FOLYAMAT


VAN RÉFÉRENCIA ANYAG például ISO szabvány

MEGFELELÉSI VIZSGÁLAT

CEN TAGORSZÁGOKSzakértô Tanács

ÁLLÁSFOGLALÁS SZAVAZÁS

NINCS RÉFÉRENCIA ANYAG

SZABVÁNYOZÁSÍ MUNKA TC / SC / WG SZAKÉRTÔK

KÖZPONTI TITKÁRSÁG pr CEN, pr HD

CEN TAGOK Szakértő Tanács

FÉLRE NEM ÉRTHETÔ SZAVAZÁS TAGÁLLAMI ELISMERÉS

HATÁLYBEHELYEZÉS

Előterjesztés Igazgató Tanács

IT engedélyezés

NEM


oldal : 15

Az európai m szaki integráció Zöld könyve.ű

Az Európai Közösség (EU) Bizottsága 1990-ben Zöld Könyv címen nyilatkozatot adott ki az európai szabványosítás fejlesztésér l éső azokról a teend kr l, amelyek elvégzését a Bizottság az európai m szaki integráció meggyorsítása érdekében szükségesnek tart.ő ő ű

A Zöld Könyv hangsúlyozza a szabványosítás megnövekedett jelent ségét. Az Európai Közösségnek a jogszabályok összehangolásáraő készül úgynevezett rendeletei (direktívai) csak a legfontosabb bizottsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmiő követelményeket írják el , a részleteket pedig az Európai Szabványok rögzítik.ő

A Zöld Könyv kitér a közösségen kívüli országokkal való együttm ködés kérdéseire is. Bár kívánatosnak tartotta volna további európaiű országok bekapcsolódását, a Bizottság úgy vélte, hogy az európai szabványügyi szervek teljes jogú tagságának rövid id n belül valóő kiterjesztése késleltetné a kit zött cél elérését, mert növelné a jelenlegi tagság nehézségeit abban, hogy egyes bonyolult m szakiű ű kérdésekben megegyezzen.



oldal : 16

A VÁLLALATI KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALAPJAI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI.A nemzetközi gazdasági versenyben két különböz környezetvédelmi ággal találkozunk.ő

Az egyik és legismertebb a környezeti károk utólagos felszámolásával foglalkozik, tehát a funkcionális információk által keletkezett környezeti hatások felszámolásával. Ilyen például a hulladékkezelés, a víz,- füstgáz tisztítás talaj, fert tlenítés stb.... Ez aző úgynevezett "End of pipe" környezetvédelmi piac, amire most id és hely hiányában nem tudunk kitérni.ő

A másik környezetvédelmi ág a cselekedetek kihatásának tanulmányozása alapján jön létre, a szabályozó információk alapján, amik minden korban léteztek és léteznek, de legtöbbször "á posteriori". A mai tudomány alapot ad a társadalomnak arra, hogy szabályozó információkkal rendelkezzen, majdnem egyidej leg a funkcionális információkkal. Ezek közé tartozik többek között a környezetiű hatástanulmány, az öko-mérleg, a környezeti menedzsment rendszerek, a környezeti tanúsítás stb.... Ez megint egy olyan gazdasági ág, ahol a piac egyre növeked és azoknak, akik ezt a szolgáltatási ágat hamar megszervezik igen nagy versenyel nyt fog jelenteni,ő ő azokkal szemben, akik ezt a fejl dést nem követték és akik a saját bels piacuk megvédésére nem állítottak fel egy nemzetközilegő ő elismert szervezetet .

A nyugati nagyvállalatok már régen felismerték környezetvédelmi intézkedéseik piaci hatását. Ez vezette ket arra, hogyő kidolgozzanak környezeti menedzsment rendszereket (KMR) és azok tanúsítását. Amíg a fogyasztók és az EU államok f leg arraő törekedtek, hogy szabványozzák az ökó címkézést, a nagyvállalatok a KMR-ek és azok tanúsítási módszereinek szabványozására törekedtek.

Így született meg els nek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) szabványa a környezeti tanúsításról. Ez a szabvány er senő ő támaszkodott az ISO 9000-es szabványokra, tehát a Min ségi Menedzsment Rendszerek filozófiájára. Követte az ICC lépéseit aző Angol Szabványhivatal (BSI), amely már kidolgozott egy Menedzsment Rendszert és Környezeti átvilágítási szabványt és az ehhez tartozó, auditorokkal, szervezetekkel szembeni követelményeket. A BS 7750-es szabványokra nem fogunk kitérni, mert ezek egyrészt idejétmúltak, másrészt a különbözöl nemzetközi egyezmények alapján, hatálytalanokká váltak az ISO - CEN szabványok hatálybalépésekor. A BSI kezdeményezésére hozta létre az Európai Bizottság azt a szakcsoportot, amelyik a kés bbiekbenő kidolgozta az E.U. - EMAS szabályzatot. Az európai szabályzat nem tartalmaz használati útmutatót és ebben hivatkozik a nemzetközi szabványozásra (ISO (International Standard Organisation) és CEN (Comité Européen de Normalisation)). Egy id ben az európaiő tanulmányokkal létrejött a BCSD (Business Concil for Sustainable Development) kezdeményezésével a SAGE bizottság amelynek tanulmányoznia kellett egy esetleges környezeti szabványozás melegindítását az ISO keretében. A SAGE ajánlatára megindult 1992-ben a szabványozási munka a TC (Technikai Bizottság) 207 keretében. A technikai bizottság felállított több SC (albizottságot) a különböz szabványozási munkák elvégzésére úgy mint a : KMR Környezeti Menedzsment rendszerek ; Környezeti audit ; El zeteső ő



oldal : 17

környezeti felmérés ; Telephely értékelés ; Környezeti teljesítmény értékelése ; Életciklus elemzés ; Környezeti címkézés ; Termékszabványosítás környezeti szempontjai ; Környezeti hatásvizsgálat ; Üzembezárás utáni környezeti feladatok. A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZEREK KAPCSOLATAI



oldal : 18

AZ ISO 14000 - ÉS SZABVÁNYCSALÁD KAPCSOLATAI


Auditálási és felmérési eszközök Menedzsment rendszerek Eljárások termékekre vonatkozó elemzésekre

14010 EA Környezeti audit Általános útmutató

14011 Módszertani eljárás a KMR tanusításához

14012 Auditorokkal szembeni követelmények

14011-2 Auditeljárások. EPE auditra

19011 Útmutató, modszertani eljárás és auditorokkal szembeni követelmények minôség és környezeti auditokhoz.

14015 EASA Környezeti telephely értékelés Irányelvek, útmutató, mód-szertani eljárás

14031 EPE Környezeti teljesitmény értékelése Irányelvek, útmutató, mód-szertani eljárás

14032 Környezeti teljesítmény értékelés iparágak szerint -Részletes módszertani leirás

14001 KMR-EMS Követelmények és alkalmazási irányelvek14004 KMR Alapelvek és a megvalósitással kapcsolatos általános irányvonalak

14005KMR Kis és középvállatoknak Általános útmutató, alapelvek, módszerek, eljárások.14006 Erdô menedzsmentÁltalános útmutató, alapelvek, módszerek, eljárások14014Elôzetes környezeti felmérés �IER

14050Kifejezések és definiciókTerminológia és alkalmazás

14060 Termékszabványosítás környezeti szempontjaiGuide 64

EL Környezeti cimkézés 14020 Alapelvek minden típusú környezeti cimkézéshez14021 Terminológia és az alkalmazás feltételei önnyilatkozathoz 14022 14023 Minôsítés szempontjai próbák és ellenôrzések 14024A minôsítési eljárás rendszere, bizonylati eljárás, bizonylati programok, eljárási útmutató 14025A minôsítési eljárás rendszere, bizonylati eljárás, bizonylati programok, eljárási útmutatLCA Èletciklus elemzés 14040 Eljárásrend 14041 Környezeti hatások felmérése 14042 Környezeti hatások értékelése

RÖVIDITÈSEK : PWI Elözetes munka inditvány WD Munkapapir(ok) CD Bizottsági terv DIS Nemzetköziszabvány terv


oldal : 19

A 21. SZÁZAD VÁLLALATI STRATÉGIÁJA

A HOLNAP ÖKOLÓGIAI STRATÉGIÁI (Az ökologikus marketing rendszer ökológiai egyensúlyának kezelési módszereir l).ő

Az általános egyensúly elmélete, melynek Leon Walras a szül atyja modern formájában meghatározza azokat a feltételeket, amelyekő mellett egy decentralizált gazdaság egyensúlya, (általános egyensúly az árak és a csereeszközök(échanges) között), eredményes lesz, ami része a határhaszon elméletnek. A mi szóhasználatunkban 'Paretto-féle optimumot képez' (a relativitás elmélete egy szabadpiaci versenyben,mely magába foglalja a logikus és nem logikus emberi cselekedet elméletét). Tehát Walras és Paretto munkásságára, vagyis a Lausanne-i iskolára építve a modern gazdaságtudomány pontos tartalmat adott a 'láthatatlan kéz' elméletének, amely az angol közgazdász, Adam Smith nevéhez f z dik. Smith elmélete szerint az, hogy ű ő a termel k millióinakő egymástól független gazdasági tevékenységét saját egyéni érdeke határozza meg és az, hogy a fogyasztók milliói saját maximális elégedettségüket keresik, bizonyos feltételezések szerint egy szociálisan kielégít eredményre vezet, amikor iső lehetetlen egyesek jólétén javítani anélkül, hogy másokén rontanánk.

Mi az összefüggés az ökológiával? Teljesen közvetlen a kapcsolat, mivel a walrasi általános egyensúly feltétele a parettói optimum és az, hogy legyen egy piac, amelyen mindennek meghatározott ára van. A piac, azaz az ár hiányában ugyanis az egyéni és a termel i -ő fogyasztói döntések nincsenek irányítva. A döntések vakon születnek, így nem vezetnek a kívánt eredményre, esetleg csak véletlenül. A környezeti problémák majdnem minden esetben az alkalmas piac hiányából adódnak.

Vegyük például az autók légszennyezését! Amikor autóval közlekedünk, bizonyos mennyiséget használunk el ritka természeti kincsekb l, olajból, benzinb l, kaucsukból stb. Ezen kívül az autók különböz szennyez gázokat bocsátanak a leveg be: egy másikő ő ő ő ő ritka kincset, a tiszta leveg t szennyezzük, azaz fogyasztjuk. Az olaj-, benzin-, gumipiac m ködése következtében természetesnekő ű vesszük azt, hogy a közlekedés, mint tevékenység ára ezeknek a természeti kincseknek az árát tartalmazza, benzin, gumi stb.

A tiszta leveg piacának hiánya viszont - az a körülmény tehát, hogy a leveg molekulák tulajdonjogát nem lehet megszerezni - aztő ő eredményezi, hogy azt az árat, melyet az autós a légszennyezés révén a társadalomra ró nem kell megfizetnie, ezért gazdasági számításainál sem veszi figyelembe. Ennek megfelel en egyáltalán nem meglep , hogy mértéktelen a légszennyezés. ő ő

● Nincs mértéktelen fogyasztás például fagylaltból, hiszen a fagylaltot nem adják ingyen annak egy bizonyos ára van amit a fogyasztó racionálisan figyelembe vesz, ha viszont a fagylaltot ingyen adnák akkor a Paretto –-féle optimum alapján lehetetlen mennyiség fogyna.

● A leveg nagy kincs, ezért nem szabad ingyen a túlságosan 'gourmand' fogyasztók rendelkezésére bocsátani.ő



oldal : 20

Az el z ekb l az a következtetés vonható le, hogy ha a megfelel piac létezne, amelyen az árakat a verseny feltételei szabnák meg,ő ő ő ő akkor nem lennének ökológiai problémák. Mi lehet a haszna egy ilyen elvont diagnózisnak egy olyan konkrét probléma esetében, amilyennel nap mint nap találkozunk?

Egy orvosnak evidens tény az, hogy az alkalmazandó kezelés, orvosság a diagnózis természetét l függ. A gazdaságpolitikában nemő mindig vesszük figyelembe a diagnózist. Legalább is nem így történt a hetvenes évek els feléig. Kés bb a " Club de Rome " aő ő Brundtland Bizottság és más mint például a zöld szervezetek hatására megindult egy bizonyos környezeti tudatosság kialakulása.

Ennek hatására a 80-as években még elszigetelt vállalkozások játszották az úttör szerepet az ökológiai kérdések behatóő vizsgálatában. Késibb, a környezeti kockázatok felismerésével, a 90-es éveket az ökológiai egyensúly kezelésének növekv terjedéseő jellemzi. Az ökológiai egyensúly kezelésének szabványosított rendszerei – az EMAS, az ISO14001 – környezeti menedzsment rendszerek bevezetésének és alkalmazását szabályozó szabványok - nagymértékben hozzájárulnak ehhez a fejl déshez.ő

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az ökológia fontosságáról a versenystratégiában sem. Mely egyenes következménye a társadalom fokozódó ökológiai tudatosságának. Tudomásul véve, hogy az ökológiai egyensúly kezelésének módszerei els dlegesen aző emberi környezetet és a hozzátartozó értékeket védik, ennek figyelembevételével a jöv ben fokozni kell az er feszítést aő ő termékek és a piac ezen új helyzetnek való megfelelésére. Az integrált szennyezésmegel zés törvénye (olyan termelési folyamatokő mely az újra felhasználáson és minden hulladék kiküszöbölésén alapszik) amely 1996. október 7-én lépett életbe Németországban, csakúgy, mint a 'Take Back Law'-ról európai szinten szóló viták egyértelm vé teszik, hogy radikális változások várhatók mind aű termékek színvonalát, mind magát a piacot illet en. ő

Hogyan készülnek föl a kis- és középvállalkozások, hogy megbirkózzanak az új ökológiai kihívásokkal? Milyen ökológiai versenystratégiát választanak?

Orientációs (védekez /támadó) és felhasználás (társadalom/piac) szempontjából négy ökológiai versenystratégiát különböztetünkő meg :

A KÖRNYEZETI VERSENY STRATÉGÁK TIPOLÓGIÁI

Stratégiai orientáció és

Stratégiai hovafordítás

Szervezet Piac

Védekező A piac uralásának stratégiája (clean) A költség ökológia stratégiája ("efficience")

Támadó A differenciálás ökológiai stratégiája ("progrès") A ökológiai piacfejlesztési stratégia ("innovation")



oldal : 21

A piac uralásának stratégiája

a védekez orientáció gyümölcse, és a már megszerzett piacokat fenyeget társadalmi hatás ellen lép fel. Jól értelmezett személyeső ő érdekb l a vállalkozások összefognak, hogy megfeleljenek a közvélemény és a politika által meghatározott ökológiaiő követelményeknek.

Így például a vegyipari vállalatok kötelezik magukat a 'Responsible Care' keretében a környezet meg rzésének kezelésére, nagyfokúő biztonságra, a valós veszélyek minimalizálására és a tisztaság meg rzésére a közvélemény szemében.ő

A svájci Migros és Coop (a két legnagyobb svájci üzletlánc) cég ameddig csak lehet garantálni fogja, hogy élelmiszeripari termékei között nem lesz GMO (azaz genetikailag átalakított termék), csakhogy kivédje vásárlóinak negatív reakcióit. Ennek a stratégiának célja 'tisztának lenni' ökológiai szempontból és ugyanakkor megtartani a már megszerzett pozíciókat és tevékenységfajtákat.

A költség ökológia stratégiája

szintén az egyik védekez orientáció kifejez dése. Ebben az esetben a vállalatok megpróbálnak az ökológiai következményekre aő ő lehet leghatásosabban, vagyis el nyös árakkal válaszolni. Egészen pontosan: az ökológiai egyensúly kezelésével összefüggésben aő ő gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az ökológiai egyensúly kezelését célzó befektetések csak egy-két év múlva térülnek meg. A megtakarítás a természeti kincsek, energia, víz illetve a szennyezés terén nemcsak el nyökkel jár, hanem valóságos gazdaságiő üt kártya is lehet. Jelen esetben az ökológia nem id szer tlen, a kiadásokat növel tényez , hanem ellenkez leg, egy gazdaságiő ő ű ő ő ő fejl dés és tevékenység mozgatórugója.ő

A differenciálás ökológiai stratégiája

a vállalkozások támadó orientációjának eredménye, és els rend en a piacra alkalmazható. A kereskedés megfigyeléseink első ű ő vonalában helyezkedik el. Ha a vásárló szemében az ökologikus termékek és szolgáltatások értéktöbbletet képviselnek, és ez a jobb használhatóságban vagy az alacsonyabb árban fejez dik ki, akkor ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak minden esélyükő megvan arra, hogy sikeresek legyenek a piacon. A Natura de Coop terv biokultúra-termékeivel és a extenzív állattartással értéktöbbletet hoz létre egészség, íz és jó lelkiismeret formájában.

Az AEG vállalat értéktöbbletet nyújt vásárlóinak elektromos háztartási gépei kiváló energia- és vízfogyasztásával, ami példa arra, hogy a használat során b ségesen megtérül a környezetkímél termékek magasabb ára.ő ő

A jöv központi problémája az újrafelhasználás lesz. Ez csökkenti a hulladéknak a vásárlóra hárított költségeit, így például a Sony, aő szórakoztatóelektronika vezet cége célul t zte ki, hogy 2000-t l minden terméke feleljen meg az ökológia által megszabottő ű ő feltételeknek, és, hogy 2010-t l semmilyen terméke ne hozzon létre megsemmisíteni való hulladékot. Hasonló stratégiát alakított kiő



oldal : 22

az Interface Inc. (USA), az irodai burkolatok és sz nyegek vezet cége, amely a termékek és anyagok újrafelhasználásával kívánjaő ő bezárni a kört. Új jellegzetességnek számít a 'leasing és visszavétel' konstrukció. Az 'Evergeen Kease Program' tartalmazza a padlóburkolatok bérbeadását, biztosítva a bérl t a használat ideje alatti karbantartásról és felújításról, majd a visszavétel után újő termék készül, amelyet végül eladnak.

A ökológiai piacfejlesztési stratégia

is egy támadó stratégia, ezt bizonyos versenyfeltételek fennállása esetén alkalmazzák. A cél az, hogy a stratégia hozzájáruljon azoknak az el zetes feltételeknek az alakításához, amelyek az ökológiai termékek és szolgáltatások elfogadtatásakor merülnek föl,ő feltéve, hogy nem akarjuk ket eleve figyelmen kívül hagyni. Így például mint piacfejlesztési stratégiainak alapját Coop kötelezteő magát, ökológiai kompenzáció fizetésére a Svájci Törvénykönyv 31b fejezete alapján. Ez a jogszabály a mez gazdaságról és az újő biológiai utasításokról szól, és els rend en fontos feltételeket tartalmaz, melyek biztosítják a Natura de Coop terv sikerét. ő ű

A maga részér l az AEG magasabb energiaadókért küzd, és egy ökológiai-pénzügyi reformért, intézkedésekért, amelyekő hozzájárulnának az ökológiailag kielégít megoldások és termékek bevezetéséhez.ő

Végkövetkeztetésként azt fogalmazhatjuk meg, hogy az ökológiai egyensúly kezelésének módszerei fontos lépést jelentenek a táj/környezet és az eljárások ökologizálásában, de a jöv ben fontos az ökológiai kihívások megválaszolása érdekében még jobbanő koncentrálni a piacra és a termékekre. Itt az els sorban találjuk az ökológiai differenciálás stratégiáját, amely értéktöbbletet hoző létre a vev számára, ahol ez az értéktöbblet a magasabb színvonalban vagy az alacsonyabb árban fejez dik ki. A holnap kulcstémájaő ő az újrafeldolgozott termék kiegészülve a 'leasing és visszavétel' konstrukcióval.

Íme a vízió, melyet az élen haladó vállalkozások már ma követnek, amely talán már holnap forradalmasítja a gazdaság egész területét. Bizonyos, hogy igazi változás lehetséges. Ideje, hogy elmélyedjünk benne és komolyan foglalkozzunk vele !

SAJÁT CÉGE AKTUÁLIS POLITIKÁJÁNAK ELHELYEZKEDÉSE

Igen fontos lépés a cég aktuális politikájának áttekintése. Mi a cég kultúrája, mi a mai vállalati struktúra és stratégia. Ezeknek a pontoknak áttekintése mutatja, hogy mi a mai vállalati politika. Ezután a legfels vezetésnek kell eldönteni, hogy mi lesz a jöv beniő ő vállalati politika és annak összetev i. A környezeti érzékenység a társadalomba hatalmas piacot teremt regionális, nemzeti éső nemzetközi szinten egyaránt. Hogyan lehet hasznot húzni ebb l a hatalmas piacból? Ez az a lényegbevágó kérdés, amit mindenő vállalatnak föl kell tennie. A válasz egy olyan filozófia, amely a "piac" felé fordul, amelynek f gondja, hogy hogyan elégítse ki aő vásárlót. Mit akar ez utóbbi? Mik a vágyai, amelyeket kinyilvánított vagy melyeknek még nincs tudatában? Ennek a gondolkodásmódnak figyelemmel kell lenni kereskedelmi környezetre és a vásárlónak a környezet iránti érzékenységére. Ezek a vállalatok, filozófiájuk révén, aktív ökológiai tevékenységet kifejt vállalkozások lesznek. Az alapgondolat a következ : "azértő ő



oldal : 23

teszem, mert hiszek benne, hogy módom lesz hasznot húzni bel le, a márkáról alkotott kép (image) javulását, piaci részesedést, újő lehet ségeket remélek ..., ezért bevetem technológiai képességeimet" .ő

A nyugati nagyvállalatok már régen felismerték a környezetvédelmi intézkedéseik piaci hatását. Ez vezette ket, nagyobb környezetiő balesetek és azok közvéleményi hatása alapján, arra, hogy kidolgozzanak környezeti menedzsment rendszereket (KMR) és azok tanúsítását. Amíg a fogyasztók f leg arra törekedtek, hogy szabványozzák az öko -cimkézést, az EU államok különös gondotő fordítottak egy európai környezeti politika kialakítására.

Magyarországon is, a jövend vállalati politikára és stratégiára az EU politikája egyre nagyobb hatást fog gyakorolni és ennekő ismerete els rend nemcsak a KMR fejlesztése szempontjából, hanem a vállalat gazdaságossága szemszögéb l is. Ez vezetett arra,ő ű ő hogy összefoglaló táblázatok (lásd 32.oldal) formájában az alábbiakban közzétegyük.

A VÁLLALATI POLITIKA ÖSSZETEV IŐ

Vállalati kultúra : Kik vagyunk ? Mit akarunk ? Mi kell a sikerhez ?

Vállalati stratégia: Mi a küldetésünk ? Mik a céljaink ?

Milyenek a környezeti feltételek ?

Mi a megfelel viselkedés? ő

Milyen a taktika ?

Milyen intézkedések és lépések szükségese?

Vállalati struktúra: Melyik a legjobb stílus, a legjobb út ?

Ennek a három alkotórésznek egyensúlyban kell lenni ahhoz, hogy megteremtse a vállalat a sikeres m ködés alapjait.ű


Vállalati kultúra

Vállalati struktúra Vállalati Stratégia

Érdekelt felek

Érdekelt felek Érdekelt felek


oldal : 24

A VÁLLALAT ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK

Személyek vagy szervezetek melyek valamilyen formában érintettek a szervezet környezeti teljesítményében, mert az egészségükre, környezetükre, gazdasági érdekeikre valamilyen módon befolyást gyakorolnak.

AZ ALÁBBI ÁBRA A ÉRDEKELT FELEKET ÉS AZOK SZERVEZETTEL VALÓ KÖLCSÖNHATÁSAIT MUTATJA BE.


SZERVEZETI SZEREPL KŐ

TULAJDONOSOK

RÉSZVÉNYESEK

VÁLLALATI MENEDZSEREK

A VÁLLALAT MUNKAVÁLLALÓI

TERMÉSZET (relatív hozzájárulás, befogadó környezet érzékenysége, hatás mértéke)

HATÓSÁGOK

ÁLLAM(szabályozási követelmények)

PÁRTOK

SZÖVETSÉGEK, KAMARÁK (iparágazati vezet őgyakorlat)

SZAKSZERVEZETEK

NEM KORMÁNYZATI SZERVEK

GAZDASÁGI SZEREPÉÔK

VEVÔK

BESZÁLLÍTÓK

KONKURRENSEK

BANKOK

BIZTOSÍTÓK

LAKOSSÁG (közfelfogás, befogadó környezet érzékenysége)

termelés, hatásainak : bekövetkezésének mértéke,

valószínûsége, tartalma

kölc

sönh

atás

ok

kölc

sönh

atás

ok

kölc

sönh

atás

ok

kölc

sönh

atás

ok

Szervezet


oldal : 25

Az érdekelt felek nagymértékben befolyásolják a vállalat teljesít képességét, gazdasági hasznosságát és stratégiai terveit. Aző érdekelt feleket négy nagy csoportra szokták tagolni, az els maga a TERMÉSZET és er forrásai, aztán HATÓSÁGOK,ő ő GAZDASÁGI- és SZEREVEZETI szerepl k. A négy kategória érdekelt feleinek kölcsönhatásait az alábbiakban lehet vázolni beő :

TERMÉSZET

A természet er forrásai és asszimilációs-, öntisztító képessége tette és teszi lehet vé az életet a földön. Ennek teljes mértékő ő ű felhasználása az emberiséget és benne a szervezetet fenyegeti. Ez vezette a vezet szervezetek felel s vezet it a természetiő ő ő források és szennyezésének fenntartható gazdálkodásához. A KMR-ek hivatása a természeti er források rendszer elmélet szerő ű kezelése és relatív hozzájárulás a környezet érzékenységét terhel hatások mérsékelésére.ő

HATÓSÁGOK

Els sorban az Állami hatalom az mely megszabja a hatályossága alá tartozó szervezetek törvényes keretekközötti m ködésiő ű lehet ségeit, megalkotja a köz- és polgár jó érdekében a szervezetre érvényes piac-gazdasági, környezetvédelmi adóügyi és ígyő tovább, törvényeket melyekkel nagymértékben befolyásolja a szervezet gazdaságosságát és m ködési körülményeit. Végrehajtóű szervei ellen rzik a fentiek betartását és döntéseikkel befolyásolják a szervezetet. Ellenkez leg az állami hatóságokkal a pártoknakő ő nincsen közvetlen hatása a szervezetekre, de közvetett hatásuk annál inkább befolyásolja, politikai szereplésükön keresztül, a szervezetek életlehet ségeit. Nem csoda tehát, hogy a szervezetek kamaráik és szövetségeiken keresztül mindent megtesznek aő politikai befolyásuk növelésére. Köztudott, hogy egyes pártok közelebb állnak a piacgazdaság liberális és vállalkozó barát köreihez, még mások szociális és környezeti érzékenysége az er sebb. A kamaráknak és szövetségeknek a lobi szerepükön túl igen nagyő szerepe van a szakági « jó gyakorlat » kialakításában is mely szintén meghatározó tényez a szervezet m ködésében, nem beszélve,ő ű hogy a kamarák és szervezetekkel a vállalatokkal karöltve, a nemzeti szabvány egyesületeken (hivatalokon) keresztül, fontos szerepet vállalnak a nemzeti és nemzetközi szabványok kialakításában, bevezetésében és átdolgozásában. A szakszervezetek jelent ségét a szervezetek életében nem kell túlzottan ecsetelni, de fontos megjegyezni, hogy a fejlett ipari országokban aő szakszervezetek jelent sége, a munkavállalók gazdasági védelme mellett, egyre n a környezetvédelem és fenntartható fejl déső ő ő terén. A nem kormányzati szervek is növekv szerepet játszanak a vállalatok életében és egyre több környezetvédelmi szervezetnekő van törvényes fellebbezési joga a szervezetek környezeti kockázataival és teljesítményével szemben. Végül de nem utolsó sorban az egyetemek, f iskolák, kutató központok azok melyek találmányaik, fejlesztéseik révén egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdaságiő életben is.



oldal : 26

GAZDASÁGI SZEREPL KŐ

Jelent ségüket nem kell különösen fejtegetni mert egy gazdasági szervezet létét határozzák meg. Vev nélkül nincs se termelés seő ő szolgáltatás. A legjobb termék vagy szolgáltatás piac hiányában értékét veszti és el állítóját legjobb esetben a feledésre, rosszabbő esetben a cs dbe viszi. Tudott példa, hogy a CD-k els gyártója tizenöt évvel azok piaci megjelenése el tt cs ddel fejezte beő ő ő ő pályafutását mert nem tudta megnyerni a nagy hanglemez forgalmazók és gyártók közrem ködését, kés bb mikor két nem csakű ő szórakoztató elektronikai felszereléseket hanem egyben hanglemezt is gyártó vállalat vette kezében az ügyet mint tudjuk a helyzet megváltozott. A fentiekb l már a másik szerepl fontossága is kit nik, a konkurenciáé, mert hiába követel a vev környezetbarátő ő ű ő termékeket, vagy jobb környezeti teljesítményt, konkurencia nélkül nem fognak ezek a termékek a piacon megjelenni. Ellenkez leg haő éppen a konkurencia lovagolja meg a vev környezeti érzékenységb l származó lehet ségeket ez kényszeríteni fogja a szervezetető ő ő egy gyors reakcióra piaci részesedésének megtartása érdekében. Sokszor háttérbe szorul a beszállítók , pedig azok és f leg haő domináns helyzetben vannak, meghatározhatják a szervezet környezeti teljesítményét jó vagy rossz irányba. A bankok mint a biztosítók szerepe is egyre n a környezeti problémák megoldásában, egyre több bank köti kölcsöneit a környezeti kockázatokő nagyságához. Nyugat-Európába ma nagy kockázatot jelent vállalkozás nem jut bankkölcsönhöz és esetleg a kötelez felel sségő ő ő biztosításhoz sem. És ha hozzájut akkor igen súlyos feltételek között ami nagyban fogja befolyásolni versenyképességét. Végül de nem utolsó sorban néhány szót a környez lakosságról melynek befolyása egyre növekszik. Nem egy alkalommal fordult el , hogy aő ő környez lakosság, még akkor is ha betelepedése kés bbi is mint a vállalaté, bezárásra kényszerített egy telephelyet. Ebb lő ő ő kifolyólag is igen fontos, hogy a szervezet jó kapcsolatokat építsen ki a környez lakossággal és szervezeteivel. A szervezetr lő ő alkotott közfelfogás igen nagy szerepet játszik telephelye elfogadottságában.

SZEREVEZETI SZEREPL KŐ

A környezeti politika meghatározó szerepl i a tulajdonosok, részvényesek és a szervezet menedzsmentje k a stratégia megalkotóiő ő és a szervezés, megvalósítás motorjai. Mint kés bb majd részletesebben tárgyaljuk, az elkötelezettségük a mérvadó aő ő menedzsment rendszer bevezetésében. De úgy mint a vezetésnek a munkavállalóknak is igen fontos szerep jut a KMR-ek sikeres bevezetésében és m ködésében, k azok aki motiváltan és fegyelmezetten fogják, vagy nem megvalósítani a környezeti politikát.ű ő Arról nem is beszélve, hogy környezet iránti elkötelezettségük fogja, vagy nem, befolyásolni a vezet ség környezetvédelmi hozzáő állását. Ha jó a gazdasági konjunktúra és hiány van a munkaer piacon akkor a társadalom környezeti elvárásai a munkavállalókra iső hatnak és ilyen esetekben a jó környezet melletti vállalati elkötelezettség er síti a munkavállalók köt dését a szervezethez.ő ő



oldal : 27

A VÁLLALAT KÜLSŐ MEGÍTÉLÉSE (ECO RATING)Egyre nagyobb súlyt fektetnek az érdekelt felek (els sorban a vev k) a vállalatok környezeti teljesítményének ismeretére. Ezekető ő már kifejlett módszerek alapján készítik és hozzák nyilvánosságra a fogyasztók érdekvédelmi szövetségei.

Egy ilyen vizsgálat (eco rating) f elemei következ k :ő ő

● környezeti hatások (kibocsájtások, kockázatok, természeti er források),ő

● logisztika ( személy- és anyagszállítás),

● infrastruktúra ( építmények és folyamatok),

● a termék környezeti profilja,

● jogi megfelelés, (törvények, rendeletek, el írások stb..),ő

● kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos kockázatok,

● zöld menedzsment (források, termelési folyamatok, struktúra),

● "soft isseus" (enyhe (puha) környezeti hatást gyakorló termékek forgalomba hozás) "soft marketing",

● a biztosítók tájékozottsága,

● talajszennyezés,

● szennyez és mérgez anyagok átlátható kezelése és megsemmisítése,ő ő

● környezettel kapcsolatos perek, ítéletek, bírságok,

● környezeti politikák és programok.

A szervezetek számára ajánlható zöld akciók :

● adat - és információ gy jtés (jogi, kereskedelmi, konkurencia, érdekelt felek,...),ű

● az érdemeleges adatok azonosítása és elemzése,

● a kibocsájtások és hulladékáramok ellen rzése és feljegyzése,ő

● kockázat és incidensek tanulmányozása,



oldal : 28

● zöld vállalati kép kialakítás,

● javító intézkedések a vállalati kép (image) átalakítására vagy javítására (határozat és megvalósítás),

● stratégiai terv készítése (green corporate planning)

És végül a két legfontosabb lépés a zöld akció sikeréhez :

1. IRÁNYÍTÁSI ÉS M VELETI LEÍRÁSŰ

2. KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS.



oldal : 29

A KÖRNYEZETKÖZPONTÚ VÁLLALATI MENEDZSMENT LEGFONTOSABB ALAPELVEI BURKOLATBAN :

MEGFIGYELNI, ELEMEZNI, VIZSGÁLNI, DÖNTENI

KÜLS ELEMEKŐ

● törvények, rendeletek és más jogi követelmények nyomon követése,

● a zöld politikai irányok nyomon követése (érdekelt felek, lobby-k, stb...)

● környezeti költség / haszonelemzés,

● BATNEEC a Legjobb Elérhet Technikák (BATNEEC)ő

● piaci irányzat megfigyelés,

● a konkurencia terveinek és megmozdulásainak megel zése.ő

KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL ÉS HATÓSÁGOKKAL VALÓ Együtt M ködésű

● baleset, t z, robbanás esetén,ű

● ipari telephely rehabilitáció (talajszennyezés),

● eljárások (veszélyes hulladék, mérgez anyagok, stb...),ő

● kibocsájtások ellen rzése, illetékek,ő

● engedélyek, meghatalmazások (el zetes engedélyek, hatástanulmányok !!!).ő

ÓVATOSSÁG, TAPINTATOSSÁG, SZINTESÉG, HATÉKONYSÁGŐ

BELS ELEMEKŐ

● a bekövetkezhet üzemzavarok el zetes elemzése,ő ő

● kockázatelemzés,

● környezettel kapcsolatos engedélyek követelményének tanulmányozása,

● az alkalmazottak képzése,

● a termelési eljárások kiválasztása,



oldal : 30

● figyelemmel kísérés és mérés,

● kibocsájtás és hulladékkezelés, környezeti díjak.

VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ

● részvényesekkel (éves jelentés környezeti aspektusokkal),

● alkalmazottakkal (szakszervezetekkel, üzemi bizottságokkal, szóviv kkel),ő

● hatóságokkal és közigazgatási szervezetekkel ( éves jelentés, kibocsájtási-, hulladék- és öko-mérlegek),

● nyilvánossággal (lakosság, NGO-k, nyílt napok, konferenciák, vitaesték stb...),

● zöld marketing és reklámozás.

AZ AUDIT, ELLEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS MINT STRATÉGIAI ESZKÖZ.

A pontos, szakszer és független elemzések nélkül nincs jó zöld politika és kommunikáció. Ha nem sikerül egy hihet és hitelesű ő kommunikációt kialakítani akkor vége a zöld stratégiánknak. Az alábbiakban el zetes útmutatónak megemlítünk néhány eszköztő melyeket kés bb részleteikben fogunk vizsgálni.ő

ÜZEMBEHELYEZÉS EL TTI ESZKÖZÖKŐ

● engedélyek,

● el zetes hatásvizsgálat,ő

● kockázatelemzés.

TELEPHELY - MENEDZSMENT ESZKÖZÖK

● EMAS audit

● ISO bels auditő

● környezeti teljesítmény jelentés

● kommunikáció.

TERMÉKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZÖK

● öko - mérleg



oldal : 31

● öko - címke

● életciklus elemzés.

A VÁSÁRLÓKRA ÖSSZPONTOSULÓ KÖRNYEZETI POLITIKA KÉSZÍTÉSE

A globális célkit zés az összes polgár jólétének folyamatos javítása, a gazdasági növekedés hajtóerejér l és kereteir l valóű ő ő gondoskodás, a piac hosszútávú sikerének biztosítása, az ipar, az energetikai, a területfejlesztési és mez gazdasági politikákhoz éső az árukat rendeltetési helyükre valójában eljuttató szállítási politikához való hozzájárulás. Mindezen politikák között kölcsönhatás áll fenn, a természeti közeg t rési szintje a legvégs korlátozó tényez a hatékonyság és a folyamatos gazdasági növekedés terén,ű ő ő mivel ezek szorosan összekapcsolódnak.

A kidolgozott stratégia a növekedési modellek átalakításának végs célján alapszik, a fenntartható fejl dés útjára térve. Ez aő ő következ ket tételezi fel:ő

● annak felismerése, hogy az emberi tevékenység és a társadalmi -gazdasági fejl dés örökkévalóságának alapja a természetiő környezetnek és er forrásainak min sége és meg rzése,ő ő ő

● tekintve, hogy a nyersanyagtartalékok végesek, a termékáramokat, valamennyi szakaszban (termelés, fogyasztás és felhasználás) úgy kell kezelni, hogy megkönnyítse és támogassa az optimális újrafelhasználást és visszaáramoltatást, abból a célból, hogy ezzel elkerüljük a pazarlást és a természeti er források kimerülését,ő

● az állampolgárok viselkedési tendenciái tükrözik annak a ténynek a felismerését, hogy a természeti er források végesek, éső hogy ezen er forrásoknak valamely egyén általi hasznosítása fogyasztás céljából nem történhet egy másik egyén rovására,ő éppúgy, mint ahogy egy nemzedék sem termelheti ki ket a következ generáció rovására.ő ő

Egy ilyen stratégia megvalósítása csaknem minden területen jelent s módosításokat követel meg. Megkívánja, hogy aő környezetvédelem szükségletei beépüljenek az egyéb politikák meghatározásába és végrehajtásába, és nem csupán a környezeti javakat illet en, hanem maguknak a többi tevékenységi területeknek a folytonos hatékonysága érdekében is.ő

A preventív közelítés és a felel sség megosztás koncepciója, amely a fizessen a szennyez elvének valóságos alkalmazását jelenti, aő ő nagy környezeti problémákra irányulnak, mint az éghajlat változása, a savasodás, a vizek szennyezése, a talajok degradációja és eróziója, a hulladékgazdálkodás stb.



oldal : 32

Mindazonáltal, ahelyett, hogy kizárólag ezekre a problémákra fordítanánk figyelmünket, a stratégiának az kell legyen a célja, hogy új kapcsolatokat létesítsen a társadalmi-gazdasági életben szerepet játszó f bb csoportok (kormányzat, vállalatok, lakosság) és a fő ő gazdasági ágazatok (ipar, energetika, közlekedés, mez gazdaság és turizmus) között, az integráló eszközök széles tárházátő mozgósítva. A legjobb közeg ebb l a szempontból a nemzetközi közösség. Globális közösségi keretek nélkül, amelyek kebelébenő mindezen tevékenységeket integrálni és koordinálni lehet, a tagországok, a régiók vagy egyéb szerepl k által egyénileg alkalmazottő eszközök azzal kockázattal járnak, hogy nem hozzák meg összes lehetséges gyümölcseiket.

Ezeket a célkit zéseket és törekvéseket jelzésekként kell felfogni, amelyeket mától követni kell, hogy sikerüljön bevezetni egyű tartós és a környezetet tiszteletben tartó fejl dést. Ráadásul nem minden említett tevékenység igényel jogi intézkedéseket, akárő nemzeti, akár nemzetközi szintr l legyen is szó.ő

Mindeddig a környezetvédelmi akcióprogramokat széles körben jogszabályokra és ellen rzésre alapozták, a kormányzat és az iparő egyaránt. A felel sségmegosztás fogalma az összes gazdasági szerepl nek egy sokkal szélesebb alapon való részvételét kívánja meg,ő ő nevezetesen a közigazgatási szervek, a magán és az állami vállalatok minden formája, és különösképp az egyének, akár mint állampolgárok, akár mint fogyasztók részvételét. Ezen gazdasági szerepl k kölcsönös mozgósításának (és még szélesebb eszközskálaő alkalmazásának, egyebek között a piaci ösztönz eszközök) legvégs célja az, hogy új egyensúlyt hozzon létre a személyek, vállalatokő ő és az államigazgatás rövidtávú érdekei és a társadalom egészének hosszútávú érdekei között.

A szubszidiaritás elve és a felel sségmegosztás vezérlik majd ezen új egyensúlyra való törekvést. Az új európai egységokmányő kitüntetett szerepet szán a szubszidiaritás elvének és általános alkalmazásra szánja. Az A cikkely egy "Európa népei közötti er sebbő és folyamatosan létez egység" létrehozási folyamatáról szól, "amelyben a döntések az állampolgárokhoz a lehet legközelebbő ő születnek". A 3B cikkely kimondja, hogy "a Közösség, a szubszidiaritás elvének megfelel en, csak akkor és abban a mértékbenő avatkozik be, ha a kit zött célok megvalósítása nem történhet meg kielégít módon az egyes tagállamokban, hanem, a szóban forgóű ő tevékenység dimenziói vagy hatásai miatt közösségi szinten valósítható meg jobban".

Abból a tényb l kiindulva, hogy a programban megjelölt célkit zések és törekvések, valamint a tartós és környezetbarát fejl déső ű ő bevezetésének végcélja az összes érintett, együtt munkálkodó fél összehangolt tevékenységét kívánja meg, a szubszidiaritás elvét kombinálni kell a felel sségmegosztás szélesebb fogalmával. Nem csupán egy sajátos végrehajtási szint megválasztásáról van szó,ő hanem inkább arról, hogy az eszközök és a szerepl k együttesét megfelel szinten határozzák meg, anélkül, hogy legkevésbé iső ő befolyásolnák az illetékességi körök megosztását az EU, a tagállamok, a területi és helyi hatóságok között. Egy cél eléréséhez vagy egy adott probléma megoldásához a hangsúlyt (szerepl k és eszközök tekintetében) helyezhetjük Európai Unió - nemzeti -regionáliső szintre, míg más problémák esetében regionális - helyi - ágazati szintre kerülhet, vagy a vállalatok - a nagyközönség - a fogyasztók szintjére.



oldal : 33

Jellegének megfelel en minden vállalat fölhasznál bizonyos mértékben természeti er forrásokat termelési eljárásaihoz éső ő termékeihez, különböz típusú és mennyiség hulladékot hoz létre és hozzájárul a leveg , a víz és a talaj szennyezéséhez. Mindeddigő ű ő ezen er források és a szennyezés okozta hosszú távú költségeket csak ritkán "integrálták" egy létesítmény üzemeltetési kiadásaibaő vagy a végtermék vagy szolgáltatás árába. Nyilvánvaló, hogy ennek a helyzetnek a további folytatása gazdasági és ökonómiai szempontból tarthatatlan.

Egyre inkább számot kell vetni azzal, hogy magának az iparnak is ez az érdeke. A környezetbarát technológiák és termékek növekvő kereslete új piaci lehet ségeket teremt, s ezzel különösen az újításokra képes vállalatokat részesíti el nyben, az ipar azokat aző ő el nyöket is felismeri, amelyek az er forrásokkal és az energiával való takarékosság révén az ökológiai megfontolásoknak aő ő vállalatvezetési politikába történ integrálása jelent. ő

Minden vállalatnak részt kell vállalnia az fenti célkit zések eléréséért folytatott er feszítésekben. A bevezetett és alkalmazottű ő eszközöket oly módon kell létrehozni, hogy a lehet legszélesebb kör hatást eredményezzék.ő ű

Különösen alapvet , hogy a vállalatok tudatára ébredjenek annak, hogy termékeik és csomagolásaik hulladékokat eredményeznek, éső vállalják érte a felel sséget. Olyan politikákat kell a vállalatoknak folytatni, amelyek világos választásokat tesznek lehet vé aő ő fogyasztók számára, amelyekben figyelembe veszik a biztonsági hatásokat, a min séget, a tartósságot és általában a környezetet.ő Ebben az értelemben a kiskereskedelem is kényszerítve lesz, hogy elvállalja a felel sségb l az t megillet részt.ő ő ő ő

A pénzügyi intézményeknek, amelyek vállalják a vállalkozásokkal és telepítésekkel szükségképp együtt járó kockázatokat, szintén lehet ségük van arra, hogy jelentékeny hatást -egyes esetekben ellen rzést - gyakoroljanak esetleges beruházási és üzemvezetésiő ő döntések környezeti jellemz ire. ő

Végül a fentebb vázoltak er sen hatnak úgy a vásárlókra mint a vállalatokra, és a társadalmi koncepciók változásai közvetlen hatástő gyakorolnak :

● a vállalat létezési módjára

● a vállalat tevékenységi módjára

● a tudatosságra és a spontaneitásra

● a vágyakra.

Ezekb l a változásokból új koncepciók egész sora származhat a vásárlókra összpontosuló új vállalkozói felfogására vonatkozóan.ő



oldal : 34

Az alábbi ábrán a vállalati stratégia és politika kialakításának módszertanát mutatjuk be melyb l fontos kiemelni a határozatotő megel z elemzéseket, mert a vállalat környezeti stratégiája nem alapulhat kizárólagosan a fels vezetés etikai és morális alapjaira,ő ő ő mert a vezetés változhat és ha csak a elnök-vezérigazgató jó cserkész mivoltából készítettünk és vezettünk be egy környezeti menedzsment rendszert akkor az Úr távozásával búcsúzott is a környezeti eltökéltség. Ha viszont, megalapozott a döntés tehát, piacelemzésre, gazdasági megfontolásokra, társadalmi elvárásokra alapszik a döntés akkor több mint valószín , hogy a stratégia megű is valósul és meghozza várt gyümölcseit, mint azt az alábbi vállalati anyag- és energia mérlegb l is látható, melynek f bb el nyeiő ő ő :

● a kölcsönhatások felmérése a rendszer és a környezet között (Inputok és outputok megfigyelése),

● minden m velet környezeti hatásainak megítélése,ű

● egy, a környezetre el nyös döntési rendszer kiépítése,ő

● a választási lehet ségeknek a felmérése a cselekvések vagy tárgyalások el tt,ő ő

● alapot teremt új problémák felismerésére vagy új eszközök fejlesztésére.



oldal : 35

A VÁLLALATI MENEDZSMENT ALAPJA


VÁLLALATI DINAMIKA

2007 2010

Környezeti állapot

Ökológia állományjegyzék

Öko-mérleg

Új termékek

Kockázat felmérés

Öko - Contrólling

Öko - Audit

ÖKO

LÓGI

AI

MEN

EDZS

MEN

T

Folyamatos javítás

Szociológia

Piackutatás

Terv végrahajtás

GazdaságPolitika

Tevékenységek

HATÁROZAT


oldal : 36

Miel tt nyílt utat adnánk egy KMR létrehozási tervének, legyen az ISO 14001, vagy EMAS 2001, figyelmet kell fordítsunk arra, hogyő minden olyan alapvet feltételt kielégítsünk, amelyt l a siker függ. A következ kben ezek közül említünk meg néhányat, amelyeknekő ő ő különös jelent séget tulajdoníthattunk:ő

● a legf bb el zetes feltétel, hogy a vállalat teljes vezetése azonosuljon a tervvel és aktívan támogassa azt a rendszerő ő kidolgozásának, átültetésének és alkalmazásának szakaszában egyaránt

● fontos, hogy a vállalat vezetése beszerezze, hacsak már nem rendelkezik vele, a szükséges alapvet ismereteket aő modellekre, a törvényekre, a jogszabályokra és normákra, és különösképpen a környezetvédelmi filozófiára vonatkozóan. Ezeket az ismereteket tudományos napokon és szemináriumokon való részvétellel is meg lehet szerezni, s t a megfelelő ő szabványok és szakirodalom kiegészít tanulmányozásával iső

● fontos, hogy a vállalatvezetés pontosan megfogalmazza célkit zéseit a környezet ellen rzési rendszere modelljénekű ő megválasztására, az alkalmassági fokra, az el irányzott megvalósítási határid re és a várt hasznosságra vonatkozóan,ő ő vállalaton belül és kívül egyaránt

● helyénvaló meghatározni a vállalat sajátos végrehajtási szabályzatát, a már KMR-el rendelkez kollégákkal folytatottő információcsere útján. Amennyiben egy KMR- megvalósításához semmilyen alapfeltétel nem áll rendelkezésre úgy, tapasztalataink szerint, az egyes esetekt l függ en, mintegy két-három éves megvalósítási id tartammal kell számolniő ő ő

● hozzávet leges becslések alapján, helyénvaló az el zetes anyag és a személyzetre vonatkozó feltételek megvizsgálása. Aő ő rendszer bevezetését megel z en intézkedni és foglalkozni kell a környezeti menedzsment rendszer megvalósításánálő ő alkalmazandó személyzet képzésével ezen értékelések eredményére alapozva, fontos, hogy a vállalat vezetése id benő eldöntse, hogy a szervezet saját rendszerét valósítja-e meg, vagy nemzetközileg elismert tanácsadókhoz folyamodik. Számos esetben a vállalatok - teljes elkötelezettség esetén és a lehetséges lépéseket megtéve – képesek saját erejükb l éső hatékonyan végrehajtani a KMR megszervezését és megvalósítását

● viszont a KMR megvalósítási tervének elkészítésénél el nyös egy tanácsadó segítségére támaszkodni, egy információső megbeszélés keretében. Ezt fontos megtenni ahhoz, hogy a lehet leghamarabb rendelkezzünk a KMR eljárására éső lefolyására vonatkozó információkkal.

A tervezés és a megfogalmazás id szakában helyénvaló megteremteni és teljessé tenni a következ el zetes feltételeket:ő ő ő

● a feladat megszervezése, a KMR -t végrehajtó csoport és a környezetért felel s személyének kijelölése, ami a vállalatő vezetésének a feladata, (rendkívül hasznos, ha a vállalat fels vezetésének egy tagját bízzák meg a feladat irányításával). Aő



oldal : 37

vállalat valamennyi érintett részlegét képviseltetni kell a csoportban (ha lehetséges a részlegek vezet személyében is). A fő ő KMR -el foglalkozó csoporton túlmen en, el nyös KMR alcsoportokat is létrehozni,ő ő

● a kiinduló helyzet elemzése, a kiinduló helyzet részletes elemzésének a megvalósítása, például egy önellen rzési check-listaő alapján.

● a feladat megtervezése. Abból a célból, hogy a tevékenységek lefolytatását az el irányzott id re biztosítsuk, szükséges,ő ő hogy széleskör tervez tevékenységet folytassunk, ennek során a KMR -t végz csoport különböz tagjai között meg kellű ő ő ő határozni a feladatokat, figyelembe véve a betartandó határid ket. A tevékenységek végrehajtásának és a határid kő ő betartásának rendszeres felügyeletével az igazgatóság egy tagját célszer megbízni. ű

● a KMR bevezetésekor ahhoz, hogy a csoport számára lehet vé tegyük a hatékony m ködést, szükséges, hogy a munkát teljeső ű mélységében el készítsük. Ennek az el készítésnek világossá kell tenni a tevékenységek lefolyását és a már elkészítettő ő dokumentumokat, továbbá az alapokat az új KMR kimunkálásához. A megfelel adatok egységes megjelenítése céljábólő ajánlatos meghatározni, már ebben a szakaszban, a környezeti célkit zésekre vonatkozó dokumentáció struktúráját.ű

A képzést és tájékoztatást. Célszer megtervezni egy középtávú képzési programot a környezetvédelemre vonatkozó mindenű funkció számára, azért, hogy lehet vé tegyük az érdekeltek részére az e tárgyhoz tartozó technikai ismeretek megszerzését. Aő KMR -el megbízott csoport tagjainak meg kell szerezniük a rendeletek és szabványok által meghatározott követelményekre vonatkozó ismereteket, például a vállalaton belüli képzés keretében. Rendkívül el nyös a lehet legkorábban tájékoztatni aő ő közrem köd ket a KMR célkit zéseir l és kés bb ezt a tájékoztatást folyamatosan biztosítani.ű ő ű ő ő



oldal : 38

A VÁLLALAT ÉS AZ ÁLLAMHATÓSÁG

TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI FELTÉTELRENDSZER

Minthogy a jogi követelmények egy olyan minimum teljesítményszintet írnak el , amelynek a vállalkozásoknak meg kell felelniük,ő nagyon fontos megismerni ket még azel tt, hogy meghatároznánk a bels szabályozásokat és eljárásokat.ő ő ő

Kérdés, hogy a jogi követelmények változatosságával szembe nézve miként tudja a szervezet meghatározni, hogy közülük melyek vonatkoznak rá, nem feledve azt sem, hogy a törvények hiányos ismerete védelemként a világ egyetlen bíróságán sem állja meg a helyét.

Szerencsére nem is egy praktikus lépés áll rendelkezésünkre a f bb jogi követelmények vázlatos összegy jtéséhez, továbbá aő ű bennük eszközölt módosítások figyelemmel kíséréséhez.

● Kezdjük azzal, hogy a szervezet legjelent sebb környezeti hatásaira koncentrálunk, hiszen ezeket az környezetiő állapotfelmérés során azonosítanunk kell.

● A szervezetet érint valamennyi törvényr l, rendeletr l, szabályzatról, stb. szerezzünk be egy-egy példányt, és tartsukő ő ő ezeket naprakészen. (Abban az esetben, ha egy szervezet meg kíván felelni a ISO 14001-es szabványnak, akkor kötelez enő fenn kell tartania egy, a jogi követelményekr l szóló nyilvántartást).ő

● Ellen rizzük a kormányzati közlönyöket, hogy a változásokról, illetve az újabb követelmények megjelenésér l értesüléstő ő szerezhessünk.

● Lépjünk be az ágazati egyesülésekbe, mint például a kamarák, szövetségek, stb. Elképzelhet , hogy ezekben aő szervezetekben m ködik környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó részleg, amely figyelemmel kíséri az ágazatra vonatkozóű törvényhozási tevékenységet.

● Szerezzük be a szükséges szakirodalmat.

● Fizessünk el valamilyen környezeti jogi tanácsadói szolgáltatásra, hogy megismerjük azokat a jogi követelményeket, továbbáő a bennük eszközölt módosításokat, amelyek vállalkozásunkra vonatkoznak.

Ezek az ajánlások azt feltételezik, hogy a szervezet kizárólag egy adott ország környezeti törvénykezésének érvénye alá esik, ám amennyiben export-tevékenységet is folytat, vagy van külföldi anya- vagy leányvállalata, akkor nyilvánvalóan szükséges az ilyen tényez k által érintett országok vonatkozó jogi szabályozását is megismerni.ő



oldal : 39

Tehát a KMR rendszer tervezésénél, Magyarországon, figyelembe kell venni a következ környezetvédelemmel kapcsolatoső problémaköröket:

Alapvet el írások, ő ő

● Természetvédelem, él világ védelem, ő

● Hulladékgazdálkodás,

● Víz- és talajvédelem,

● Leveg tisztaság védelem, ő

● Zaj- és rezgésvédelem,

● Rádióaktív környezetszennyezés,

● Kapcsolódó rendelkezések,

● Nemzetközi szerz dések (jogszabály),ő

● Nemzetközi szerz dések (közlemény),ő

A környezetvédelemmel összefügg jogi információkat több forrásból lehet beszerezni, mint például :ő

● Minisztériumok,

● Környezetvédelmi lemeztörvénytár évente többször aktualizálva (ECO-Invest Kft. Budapest e-mail [email protected]),

● Közlönyök,

● Szakmai kamarák,

● Szakmai folyóiratok és útmutatók,

● Tanácsadó cégek,

● Euro Infó központok,

● Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési KHT,

● stb.



oldal : 40

A jelen munkának nem célja a jogalkotás részletekbe men megbeszélése, inkább csak egyfajta áttekintésre kerül sor, de igenő fontos megérteni, hogy a jogalkotás dinamikusan változó folyamat és a szervezeteknek lépést kell tartaniuk az e területen végbemen jöv beni fejleményekkel. A szükséges ismeretek szintje a tevékenységek összetettségét l és természetét l,ő ő ő ő valamint a környezeti hatások jelent ségét l függ. ő ő

A jogalkotás jelent ség a KMR tekintetében az alábbiakban összegezhető ő :

A politikának szót kell ejtenie a törvényeknek való megfelelés melletti elkötelezettségr l.ő

● Az emissziókra és kibocsátásra vonatkozó szabályozott határértékek betartása a célok és célkit zések, valamint aű környezeti program integráns részét kell, hogy képezzék.

● A szabályozási követelményeket be kell építeni a KMR -be és az eljárási szabályokba.

● A KMR -nek tartalmaznia kell egy olyan eljárást, amely segítségével azonosíthatók a jogi és egyéb követelmények.

A törvényi követelmények nyilvántartását meg kell rizni.ő



oldal : 41

Jogszabályalkotás nemzeti és nemzetközi kapcsolatai.


Alkotmány

Európai UnióNemzetközi szerz désekő

Környezetvédelmi Minisztérium

Környezetvédelmi törvények

TÖRVÉNYEK : Alapvet el írások ő őTermészetvédelem,élôvilágvéde-lem, hulladékgazdálkodás, víz- és talajvédelem, stb.

RENDELETEKEK : Kap-csolódó rendelkezések,természetvédelem, élôvilágvédelem, hulladékgazdálkodás, víz- és talajvédelem, stb.

SZABÁLYOZÁSOK, HATÁRÉRTÉKEK :

Levegô, Zaj, Hulladék, Víz, Talaj stb.

Szervezet


oldal : 42

Az írott jogot “els dleges jogalkotásként” ismerik el és ezért közvetlen hatása van. Az írott jog parlamenti törvények formájábanő lép hatályba, mint pl., az 1993. évi Környezetvédelmi Törvény. Ugyanakkor a jogszabályi eszközökre, mint “másodlagos törvénykezésre” utalnak, s ezek a jogszabályok általában egy sor el írás mechanizmusán keresztül valósulnak meg. ő

Az EU a hajtóer szerepét tölti be a Tagországoknál a jogalkotásában, de az EU nem az egyetlen ebben a min ségben, a nemzetköziő ő egyezmények szintén ilyen szerepet játszanak.

AZ EU JOGALKOTÁSNAK NÉGY ALAPTÍPUSA VAN, MELYEK A KÖVETKEZ KŐ :

● Rendeletek (regulation) - melyek írott formában kötelez érvény ek minden minden tagállamban közvetlenül alkalmazandóő ű jogszabályok, a rendelet által szabályozott területen a nemzeti jog nem tartalmazhat eltér rendelkezést, a végrehajtásiő szabályozások viszont az egyes tagállamokban meglehet sen eltér megfogalmazást kaphatnak. ő ő

● Irányelvek (directive) - melyek megvalósítása a Tagállamok törvényein és szabályain keresztül történik egy meghatározott id n belül. Pl., a 92/72/EEC Tanács Direktívája, a 67/548/EEC módosított Direktíva a veszélyes anyagok osztályozásáról,ő csomagolásáról és címkézésér l, a megvalósítás az 1993. évi Vegyi Anyagokra vonatkozó El írások (Hazard Information andő ő Packaging). A gyakorlatban mindez annyit jelent, hogy ha egy irányelv (pl. a bels piac érvényesülése) konkrétő megvalósításáról van szükségünk információra, akkor a tagállam saját végrehajtó jogszabályát vagy jogszabályait (így szövetségi államoknál a regionális kormányzatok intézkedéseit is) kell áttekintenünk.

● Határozatok (decision) - a címzett számára kötelez érvény ek, így - szemben az el bbi jogalkotó eljárásokkal – ez inkábbő ű ő igazgatási szabályozásnak tekinthet . Túlnyomó részüket a Bizottság bocsátja ki.ő

● Javaslatok - tanácsot adnak, nem kötelez érvény ek. Az szervezeteknek közvetlenül csak az EU szabályoknak valóő ű megfelelést kell felmérniük.

● Az Európai Bíróság ítéleteinek ugyan nincs precedens-értékük, mégis, a bennük megfogalmazott általános elvek bizonyos fokig orientálják a gazdasági szerepl k magatartását. ő

Néhány példa az Uniós jogszabályokból :

● A hulladék-lerakóhelyekre vonatkozó Rendelet el írja, hogy a lerakóhelyeket osztályozni kell a szerint, hogy azok veszélyeső hulladékok, városi és nem veszélyes hulladékok, vagy inert hulladékok elhelyezésére szolgálnak-e.

● A veszélyes hulladékok elégetésével kapcsolatban a Rendelet célja minden, veszélyes hulladékot eléget létesítményre és aő veszélyes hulladék egy részét tüzel anyag-kiegészít ként eléget folyamatra vonatkozóan egységes, integrált és átfogóő ő ő engedélyezési, technikai, telephely-kialakítási és üzemelési kritériumok megállapítása.



oldal : 43

● A nem veszélyes hulladék elégetésével kapcsolatban a Rendelet célja a hulladék elégetéséb l származó, leveg be, talajba,ő ő felszíni és talajvízbe kerül emissziók kezelése. A Rendelet szigorú kibocsátási követelményeket vezet be a leveg ,ő ő szennyvizek és az éget m salakja tekintetében, figyelembe véve a szennyezés megel zését, a szennyezés átvitelénekő ű ő elkerülését és a technológiai kapacitásokat.

● A PCB/PCT Rendelet a PCB/PCT eltávolítására vonatkozó engedélyezési rendszer kialakítását célozza meg.

● Az Integrált Szennyezés-megel zés és Csökkentés Direktíváját (IPPC) 1996. szeptember 24.-én fogadták el. Aő Tagállamoknak 1999. október 14.-ig kell azt hatályba léptetniük. Franciaországban például, lényegesen több berendezésre vonatkozik majd az IPPC, mint az IPC esetében volt. Jelenleg kevesebb, mint 2.500 folyamat tartozik az IPC hatálya alá, ugyanakkor, a Környezeti Minisztérium legutóbbi általános felmérése szerint, újabb 3.500-4.000 folyamatra terjed majd ki az IPPC. Míg az IPC els sorban a kibocsátásokra (outputs) koncentrál, az IPPC egy sokkalta tágabb megközelítést alkalmazvaő az inputokat is vizsgálja. Az egyes Tagállamokban folytatott kimerít tanácskozások egy olyan megállapodáshoz vezettek,ő mely szerint minden egyes állam a saját energiaadózási stratégiájához tarthatja magát.

● A hulladék által okozott kár polgári felel sségér l szólva a Rendelet, a polgári jog értelmében, a hulladék által aő ő környezetben okozott kárért és sérülésért a felel sséget a hulladék el állítójára terheli, függetlenül az általa elkövetettő ő hibától.

● Az 1996. szeptember 27.-i, 96/62/EC jel Európai Tanács Rendelete a környez leveg min ségének értékelésér l ésű ő ő ő ő kezelésér l (A Környez Leveg Rendelet) el írja a Tagállamok számára, hogy határozzanak meg “határértékeket” éső ő ő ő “készültségi (el vigyázatossági) küszöbértékeket” meghatározott szennyez anyagokra a környezeti leveg ben. Ilyenek pl., aő ő ő kéndioxid, a nitrogénoxid, ólom, ózon, szuszpendált részecskék, benzol, szénmonoxid, stb. E szennyez anyagokő vonatkozásában a Tagállamoknak Cselekvési Terveket kell készíteniük és megvalósítaniuk, és egy “zóna” rendszert kell kialakítaniuk, ahol a szennyez anyagok szintjei alacsonyabbak, vagy magasabbak, mint a megjelölt határértékek. Aő Rendeletnek való megfelelés érdekében a Tagállamoknak törvényeket, rendeleteket és adminisztratív rendelkezéseket kellett hatályba léptetniük.

Míg a törvényi szabályozás kulcsfontosságú követelmény, egyéb követelmények is léteznek pl., környezetpolitika, iparági szabványok, gyakorlati kódexek, mint pl., a Vegyipari Szövetség Elvárható Gondosság programja.



oldal : 44

JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB KÖVETELMÉNYEK VIZSGÁLATA

A törvényességi megfelelés alapfogalom úgy az ISO 14001-es szabványban mint az EMAS alapján. Mind a két okmány szerint egy tanúsítás csak a törvények, rendeletek és szabványok betartása alapján adható ki.

Megjegyzend , hogy a szabvány nem állapít meg abszolút követelményeket a környezetvédelmi teljesítményben az elkötelezettségenő túlmen en, sem a folyamatos fejlesztés és a politika tekintetében, viszont az alkotók szerin három alapfeltétele van egy rendszerő tanúsításának :

● a tökéletesítés (javítás)

● a környezeti célok teljesítése érdekében a KMR -nek ösztönöznie kell az elérhet legjobb technológia alkalmazását amint aző utóbbi gazdaságilag elfogadható

● a vonatkozó jogszabályok és szabályozások hiánytalan teljesítése.

Ebben a vonatkozásban az ISO 14001 csak mint alapelvr l beszél a bevezetésben, amíg az EMAS sokkal egyértelm bbenő ű tartalmazza.

El lehet képzelni, olyan szervezet tanúsítását amely, még nem felel meg teljes mértékben a vonatkozó jogszabályoknak és szabályozásoknak, viszont megállapodás született a felügyel hatóságokkal a teljesítés egy bizonyos határid n belül való betartására.ő ő Ebben az esetben az auditornak meg kell gy zködnie arról, hogy a szervezet megtette a megfelel intézkedéseket arra, hogy aő ő követelményeknek határid n belül megfeleljen.ő

JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB KÖVETELMÉNYEK IRÁNYÍTÁSI ALAPELVEI (Legal Compliance)

Felel s kinevezéseő

Az a legjobb, ha a kinevezett járatos a környezeti jogban. Ha nincs a vállalatnál egy környezeti jogban járatas munkatárs, ami sokszor el fordul kis és középvállalatoknál, akkor ki lehet adni ezt a feladatot egy tanácsadónak vagy tanácsadó cégnek. Ami viszontő fontos, hogy az aki bevezette a törvényességi vizsgálat rendszerét az csinálja annak a naprakészen tartását.

A naprakész törvények és jogszabályok feltárása

Az egyetlen lehet ség a törvényességi vizsgálat alapjainak megteremtésére az, hogy egy olyan rendszert építünk ki amelyik begy jti,ő ű figyeli és naprakészen tartja mindazokat a törvényeket, rendelkezéseket és jogszabályokat amelyek a szóban lév vállalatraő valamilyen módon vonatkoznak és ezeket hierarchikus formában építi fel. A rendszer naprakészségének alapja lehet : törvény



oldal : 45

kiadványokra való el fizetése, rendszeres látogatás a hatóságoknál, újságok, szaklapok tanulmányozása, kereskedelmi kamarákkal,ő szakegyesületekkel való kapcsolattartás.

Engedélyek

Építkezési, ipari, m ködtetési, csatorna bekötési és használati, szennyvíz- és hulladékkezelési, tartályok üzemeltetésére, veszélyes,ű robbanó és mérgez anyagok használatára, szállítására vagy raktározására stb....ő

Tervek, felmérések, regiszterek, listák, fényképek

Város vagy város résztérkép a vállalat megjelölésével, telekhatárok, szomszédos környezet, talajvíz védelmi zónák, építészeti tervek, tartálytervek, raktárak, lerakatok és más nagyobb üzemi felszerelések tervei, stb....

Topográfiai térképek (lépték 1 : 1000 vagy 1 : 5000), amelyeknek tartalmaznia kell a közelbe lév településeket, patakokat, folyókat,ő tavakat, erd ket, sportpályákat, pihen zónákat stb.....ő ő

Légi felvételek, amennyiben lehet a területi határokkal.

Csatornázási, gáz, víz, villany, telefon, ipari vezetékek, stb... tervrajzai.

Tartály, raktárak regisztere és listái technikai leírásokkal (befogadó képesség, faj, stb. ...), az üzembehelyezés és a legutolsó ellen rzés dátumával.ő

Hulladékok listája tartalmazva azok megsemmisítésének koncepcióját ( kezelés, szállítás, megsemmisítés stb...)

Veszélyes hulladékok kezelési, nyomon követési, szállítási, megsemmisítési leírással.

Veszélyes, mérgez , robbanékony, stb... anyagok statisztikai kezelés : vételi dátum, raktárnyilvántartás stb...ő

Szakvélemények, jelentések, szerz désekő

Hatásvizsgálat, talaj ellen rzések, laboratóriumba elvégzett talajmin ség, anyag áramlások, szennyvíz analízisek, leveg min ségi éső ő ő ő zajszint, a hatóságokkal történt levelezések másolata, kockázati felmérések biztosítóktól vagy szakértökt l, el írások aő ő veszélyhelyzetek megel zése és a cselekv képességre, másolat a regisztrált üzemzavarokról és balesetekr l, öko-mérlegek,ő ő ő szerz dések a karbantartókkal, veszélyes hulladékok átvev ivel stb...ő ő



oldal : 46

Vállalaton belüli rendeletek és el írásokő

Biztonsági el írások, direktívák és leírások a veszélyes, mérgez , környezetre ártalmas anyagok kezelésér l. Baleset esetén aő ő ő dokumentációt és közbelépési terveket megkel határozni.

Rendszeres ellenkörzés és eredményértékelés

Csak egy részletes "check-liste" adja meg az alapot a rendszeres törvényességi ellen rzésre és eredményértékelésre. Ennek alapjánő kell megvizsgálni, hogy a vállalat megadja-e a megfelel választ a követelményekre, ha nem, hol vannak a gyenge pontok, mik aő teend k.ő

Ellen rz és helyesbít tevékenységek, új célokő ő ő

Az ellenkörzés alapján helyesbít és megel z tevékenység életbeléptetése, hatékonyság növelés a folyamatos tökéletesítéső ő ő céljának elérésére.

Dokumentáció és új programok a jövend ellen rzésekreő ő

Felel sségek, eljárások, határid k, eszközök (humán tartalékok), a 1 és 6 pontokban leírtak alapján.ő ő



oldal : 47

KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Ezt a vizsgálatot csak a rendszer bevezetését megel z en szükséges elvégezni. ő ő

A környezeti állapotfelmérés elvégzésének az a célja, hogy választ kaphassunk arra a kérdésre, hogy “Hol tartunk jelenleg ?”, mármint a környezeti állapotfelmérést illet en. Fontos, hogy ez az információ a rendelkezésünkre álljon, amikor a jöv beniő ő célkit zéseket határozzuk meg. Az környezeti állapotfelmérésnek konkrétan az alábbiakat kell áttekintenie:ű

● A szervezet jelenlegi és potenciális jöv beni környezeti hatásait.ő

● A jogi, törvényi-és egyéb követelményeknek való megfelelést.

● A meglév környezeti menedzsment gyakorlatot (er s és gyenge pontok). ő ő

Az áttekintés tulajdonképpen nem más, mint hatalmas információhalmaz átfésülése, melyeknek az alábbiakat kell eredményeznie:

● A szervezet jelenlegi környezeti állapotának összefoglalása, amely összehasonlítási alapként fog szolgálni a fejlesztések jöv beni tervezéséhez és értékeléséhez,ő

● A környezeti menedzsment prioritásainak azonosítása (rövid és hosszú távon egyaránt),

● A környezeti politikában érintend területek ajánlása, továbbá a kialakítandó környezeti menedzsment terv.ő

A környezeti állapotfelmérés alaposságának mértéke mindig az adott szervezet sajátos körülményeinek függvénye. Ilyenek lehetnek a vállalkozás mérete, a környezetre kifejtett hatásának súlyossága, az érdekelt felek (pl. a lakosság, az ügyfelek és a hatóságok) várhatóan hogyan reagálnának ezekre a hatásokra, valamint a szervezet már meglév , a környezeti hatásokra vonatkozó ismereteinekő mértéke. Vegyünk például egy nagyvállalatot, amelynek számos és nagy mértékben diverzifikált leányvállalata van ebben az esetben a káros anyag kibocsátására vonatkozó “hasra ütött” értékek valószín leg megfelelnek a folyamat egészen kezdeti szakaszában. Ezzelű szemben egyetlen telep-hellyel rendelkez üzem vezet ségének valószín leg hasznosabb lenne pontos adatokat összegy jtenieő ő ű ű ugyanebben a kategóriában.



oldal : 48

A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS FOLYAMÁN KEZELEND KÉRDÉSTÍPUSOKŐ

Az alábbi listának az a célja, hogy ötleteket adjunk olyan kérdéskörökre, amelyek felmerülhetnek egy környezeti állapotfelmérés folyamán. Természetesen adaptálni (és valószín leg b víteni is) kell ket, hogy valamely konkrét szervezetben alkalmazhatóváű ő ő váljanak.

● Természeti er források felhasználása (energia, víz, nyersanyag, talaj).ő

● Atmoszférába történ kibocsátások forrásai, típusai és mennyiségei.ő

● Vizekbe (pl. es víz elvezet csatornákba, szennyvíz csatornákba, talajvízbe, folyókba és / vagy tengerbe) történő ő ő kibocsátások forrásai, típusai és mennyiségei.

● Hulladék források, típusok és mennyiségek, illetve hogy mi a hulladék további sorsa, újrahasznosítás stb.….

● Talajszennyezés.

● A fenti hatások súlyossága abnormális m ködési körülmények, illetve vészhelyzetek közepette.ű

● A környezeti teljesítményre vonatkozó korábbi feljegyzések (amelyekben ki vannak emelve azok a területek, ahol hiányosak a hatással kapcsolatos információk).

● Az érdekelt felek véleménye (pl. a hatóságok, helyi lakosok, a szervezet befektet i és biztosítói, alkalmazottak éső képvisel ik, ügyfelek és vásárlók, környezetvéd csoportok és a nagyközönség).ő ő

● Valamennyi jogi követelmény ismerete.

● Termékek és szolgáltatások környezeti jellemz i (pl. a termék és csomagolása).ő

● A környezeti megfontolások felvétele a tervezési és marketing tevékenységekbe.

● Veszélyes anyagok használata és megsemmisítése.

● Vizuális hatások, illetve zaj, b z és rezgés.ű

● Szállítás politika,

● Szállítók és alvállalkozók környezeti politikája,

● Pazarlás minimálisra csökkentésének lehet ségei.ő



oldal : 49

● A szervezet által vásárolt anyagok és termékek környezeti hatásának ismerete.

● A vészhelyzetek és kockázatok kezelési tervei tartalmazzák -e a környezeti megfontolásokat (pl. mérgez vegyi anyagokő kibocsátásának lehet sége t z esetén).ő ű

● Természeti értékek és kulturális örökség védelme,

● Panaszok jellege, kezelése, feljegyzése,

● Beruházási politika környezeti hatásai.



oldal : 50

ISO 14 001 és 14 004 (EMS)

A Környezeti Menedzsment Rendszer (EMS - KMR)

A következ kben betekintést kívánunk nyújtani a környezeti menedzsment rendszer elengedhetetlen elemeibe, valamint bemutatjuk,ő hogy a környezetvédelmi audit miként illeszkedik az ilyen rendszerekbe.

Az ideális környezeti menedzsment rendszer leírásakor (amely egy vállalkozásnak lehet vé tenné a megalapozott környezetiő teljesítmény elérését), a szerz t a tipikusnak mondható menedzser lelki képe vezette, olyan szakemberé tehát, aki már felismerte aő strukturált környezeti menedzsment rendszer bevezetésének szükségességét. Ennek megfelel en az alábbihoz hasonló kérdésekreő keresi a választ:

● Hol is kezdjük?

● Mit kell majd tennünk?

● Mennyi ideig tart majd és kinek kell benne részt venni?

Jelen tanulmány ezekre a kérdésekre ad választ praktikus, költségkímél , kipróbált és ellen rzött irányelvek felsorolásával, amelyekő ő kifejezetten az európai viszonyokra lettek kidolgozva. Emellett egyszer keretes szerkezeteket kínál, ezeket valamennyi szervezetű alkalmazhatja, és - ha igényt tart rá -, köréjük nemzetközileg elismert környezeti menedzsment és / vagy audit rendszereket is építhet.

Igyekeztünk foglalkozni mindazokkal a összefüggésekkel is, amelyek inkább a nagyméret szervezeteknél merülhetnek fel, de ezű semmiképpen sem jelenti azt, hogy a munka ki szeretné rekeszteni a kis- és középméret szervezeteket. Az irányelvekben leírt elvekű egyaránt érvényesek és alkalmazhatók kisvállalkozásoknál és a nagy vállalatcsoportoknál.

Ez az anyag egy környezeti menedzsment rendszer (Environmental Management System - EMS) kifejlesztéséhez szükséges keret szerkezetr l szól. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a rendszerek semmiképpen sem garantálják a megfelel környezetiő ő teljesítményt. Sokkal inkább “képesít ” rendszerekr l van szó, olyanokról tehát, amelyek egy-egy szervezetnek biztosítják, hogyő ő képesek legyenek a jó környezeti teljesítmény elérésére.

Végül nem szabad elfelejteni, hogy az ISO 14001-es szabvány alkotói célja a következ volt :ő

● környezetszempontú jogi megfelelés,

● környezeti szennyezések megel zése,ő



oldal : 51

● folyamatos javítás.

A következ ábrák egyszer sített sémája a környezeti menedzsment rendszer kifejlesztése során megteend lépéseknek,ő ű ő amelyekr l a továbbiakban szólunk nagyobb részletességgel.ő

ISO TC 207 "KÖRNYEZETI MENEDZSMENT, ÖSSZEFOGLALÓ ÁBRA



oldal : 52

RÖVIDITÈSEK :

EA Environmental Auditing / Környezeti auditálás

EPE Environmental Performance Evaluation / Környezeti teljesitmény értékelése

LCA Life Cycle Assessment / Èletciklus elemzés

EL Environmental Labelling / Környezeti cimkézés

A fenti ábrán a vállalat vezetési rendszereit és azok összefüggéseit mutatjuk be. Igen fontos a további fejezetek megértéséhez, hogy a rendszerek összefüggéseit feltudjuk mérni.

A környezeti menedzsment két nagy területet foglal magában, a vállalati környezeti menedzsment és a termék környezeti hatásával foglalkozó életciklus elemzést. Ez a két rendszer illeszkedik be egy szervezet általános menedzsment rendszerébe. Tehát a rendszer kiépítés folyamán nem szabad megfeledkezni arról, hogy összefüggések és szoros kapcsolatok vannak az általános vállalatvezetési és a környezet irányítás között. Arról nem is beszélve, hogy egyre jobban teret nyer az integrált környezet irányítási rendszer, melyet a 12. fejezetben fogunk részletesen elemezni.

A két nagy rendszert a vállalati menedzsment és a termékmenedzsment rendszerek összefüggéseit az alábbi táblázat mutatja be.

Szervezeti menedzsment Termék menedzsment

Általános Környezeti Általános Környezeti

Szervezeti felépítés Marketing Környezeti címkézés

Pénzügyi menedzsment K. és F. Életciklus elemzés

Min ségmenedzsmentő Környezeti menedzsment rendszer

Termelés KMR

Környezeti teljesítmény értékelés

Kockázat, munkaegészségügy, biztonság, stb……

Környezeti teljesítmény értékelés

Értékesítés Környezeti címkézés



oldal : 53

A következ ábrán a KMR egyszer sített sémája látható.ő ű


KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY AUDIT

HATÁSOK RÉSZLETES VIZSGÁLATA

JOGI KÖVETELMÉNYEK

FELS VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGEŐ

EL ZETES FELÜLVIZSGÁLATŐ

KÖRNYEZETI POLITIKA

MENEDZSMENT PROGRAM(OK) KIFEJLESZTÉSE

Felel sségi körök meghatározásaőCélok

Normák és eljárások kifejlesztéseForrások rendelkezésre bocsájtása

Oktatás és képzésKommunikáció Audit, tanulságok,

visszacsatolásokOPERATIV SZABÁLYOZÁS ÉS ELLEN RZÉSŐ


oldal : 54

A következ ábra az ISO 144 001 környezeti menedzsment rendszer szerkezetét mutatja be melyet az alábbiakban részletesenő elemzünk.

A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ISO 14001 ÉS 14004 SZERINT



oldal : 55

4.2 Környezeti politika

Bármely környezeti menedzsment rendszer elengedhetetlen része kell legyen az írásbeli környezeti politika dokumentuma. Erre azért van szükség, hogy biztosítani lehessen, hogy a szervezet valamennyi dolgozójához ugyanaz az üzenet jusson el arra vonatkozóan, hogy e téren milyen célokat kíván elérni a vállalat, illetve hogy miért pont ezeket.

Írott politika hiányában a szervezet különböz dolgozói más-más “környezeti” irányokba fognak elindulni, és ez egymáshoz nemő köt d , nem hatékony lépésekhez vezet.ő ő

"Amint arra a Macska felhívta Aliz figyelmét, ha nem tudod, hogy hova mész, akkor nem számít, hogy merre indulsz el." (Lewis Carroll - Aliz Csodaországban)

A környezeti politikában megfogalmazott irányelvek képezik valamennyi kés bbi környezettel kapcsolatos lépés terveit. Emellettő megadja azt az összehasonlítási norma alapot, amellyel szemben a teljesítményt auditálni lehet. Példaként tekinthetjük az egyes vezet EU vállalatok által kifejlesztett környezeti politikákat.ő

AZ ISO 14001 SZABVÁNY A KÖRNYEZETI POLITIKÁRÓL

Valamely szervezet környezeti menedzsment rendszerének megvalósítását és tökéletesítését a környezeti politika irányítja, s e politika célja az, hogy a szervezet fenntarthassa és javíthassa környezeti teljesítményét. Éppen ezért a politikának a fels vezetéső elkötelezettségét kell tükröznie az alkalmazható törvényeknek való megfelelés, a szennyezés megel zése és a folyamatoső tökéletesítés tekintetében. A politikának alapul is kell szolgálnia a szervezet céljainak és célkit zéseinek kit zéséhez.ű ű

A környezeti politika az általános irányt jelöli ki és a szervezet intézkedései mögött meghúzódó elveket határozza meg. Meghatározza a szervezett l megkövetelt környezeti felel sség és teljesítés szintjét, amihez azután az elkövetkez lépésekető ő ő mérik.

Az ISO 14001 A.2-es záradéka kiköti, hogy a környezeti politikának elég érthet nek kell lennie ahhoz, hogy azt a küls éső ő bels érdekelt felek megértsék, valamint azt, hogy e politikát bizonyos id szakonként felül kell vizsgálni és át kell dolgozni aő ő megváltozott körülményeknek és információknak megfelel en.ő

A szabvány a környezeti politikára vonatkozóan az alábbi követelményeket fogalmazza meg:

A fels vezet ség határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítsa, hogy az :ő ő

● megfeleljen a szervezet tevékenysége, termékei és szolgáltatásai jellegének, fajtáinak és környezeti hatásainak,

● tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megel zésére,ő



oldal : 56

● tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket,

● adjon keretet a környezeti célok és el irányzatok megfogalmazására és felülvizsgálatára,ő

● legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal,

● legyen hozzáférhet a nyilvánosság számára.ő

Példa a környezeti politika tartalmára :

A fentiek teljesítésén túl a szervezet elkötelezheti magát az alábbi célok megvalósítása mellett :

● a fenntartható fejl dést el segít m ködés,ő ő ő ű

● az új fejlesztések során a lényeges környezetterhel hatások minimalizálása (tiszta termelés),ő

● a környezeti teljesítmény értékelésére szolgáló eljárások és mutatók fejlesztése,

● az életciklusban való gondolkodás megvalósítása,

● olyan terméktervezési koncepció alkalmazása, amely arra törekszik, hogy minimalizálja a termékek környezetterhel hatásaitő úgy a gyártás, a felhasználás, mind a hulladékkezelés alatt.

● a környezetterhelés megel zése, ennek érdekében a természeti er források felhasználásának és a hulladékképz déső ő ő csökkentése, ahol lehetséges az újra használat és újrahasznosítás megvalósítása,

● az oktatás, képzés, továbbképzés fejlesztése,

● az érdekelt felekkel való kommunikáció javítása,

● az alvállalkozók (beszállítók) és vev k ösztönzése a KMR alkalmazására.ő



oldal : 57

Vezet ség elkötelezettségeő

Az EMS kifejlesztésének mindenképpen ez kell, hogy legyen az els lépése, mert ha a fels vezetés nem érzi magát elkötelezettnek,ő ő akkor a rendszer majdnem biztos, hogy kudarcot fog vallani. Robert D. Kennedy, a Union Carbide vezérigazgatójának (a Bhopal katasztrófát követ en elhangzott) szavait idézve: «ő A lehet legfontosabb KMR eszköz nem más, mint a vezérigazgató személyeső elkötelezettsége. Amennyiben mi (vezérigazgatók és a fels vezetés) nem vállalunk személyes kötelezettséget a környezetiő intézkedésekért és iránymutatásért, akkor a szervezet többi része sem fogja komolyan venni a környezeti célokat. Manapság a menedzserek leterheltsége igen nagy. Nincsen idejük arra, hogy mindent elvégezzenek, amire megkérik ket. Éppen ezértő megtanulnak jelzésekb l is olvasni: mely direktívák követelnek kötelezettséget és intézkedést, és melyek azok, amelyek csak aő jegyz könyvek gazdagítására születnekő ».

Azokból a bizonyítékokból kiindulva, amelyeket a szerz k különböz EU vállalkozásokban gy jtöttek, az alábbi “Környezetiő ő ű menedzsment szabályok” mondhatók helytállónak:

● Amennyiben a fels vezetés nem elkötelezett a rendszerkiépítés mellett, akkor a rendszer bukásra van ítélve.ő

● Amennyiben a fels vezetés elkötelezi magát mellette, akkor be fog válni.ő

Ahhoz, hogy a fels vezetés elkötelezettsége hatékony legyen, szükségszer en valódinak és láthatónak kell lennie.ő ű Vezérigazgatóként például a következ képpen lehet demonstrálni elkötelezettségünket :ő

● Vásárra vinni a b rünket - nyilvános bejelentésben közölni, hogy a környezeti teljesítmény folyamatos javításáért személyeső elkötelezettséget vállalunk (írásbeli közzététel, aláírás, stb.).

● Aktív szerepvállalás - a környezeti fejl désr l és problémákról közvetlenül, saját használatra szóló jelentések megíratásaő ő

● A környezeti teljesítmény váljon az el léptetési és fizetésemelési követelmények részévéő

● A környezeti teljesítmény rendszeresen szerepeljen a napirendi pontok között vezet ségi üléseken, igazgatósági üléseken,ő ügyfelekkel való tárgyalásokon, és az alkalmazotti találkozókon

● Ne bort igyunk víz prédikálása mellett - szánjunk pénzt bármely területen történ korrekcióra, ha az nem éri el a szervezető által kidolgozott normákat.

● Szervezetünk környezeti teljesítményéért a legf bb felel sséget személyesen vállaljuk.ő ő



oldal : 58

4.3 Tervezés

Elv : Egy szervezetnek környezeti politikájának megvalósítása céljából tervet kell készítenie, melynek f elemei aő :

● Környezeti tényez k azonosítása, az azokkal összefügg környezeti hatások értékeléseő ő

● Jogi és egyéb követelmények

● Környezeti célok célkit zésekű

● Bels teljesítmény-kritériumokő

● Környezeti menedzsment programok

4.3.1 Környezeti tényez k és hatásokő

Ez a lépés lényegesen nagyobb részletességgel vizsgálja a környezeti állapotfelmérés által feltárt környezeti tényez ket.ő Amennyiben például az derült ki, hogy a gyártási folyamatban nem is egy olyan vegyszert alkalmaznak, amelynek ismeretlenek a környezetre gyakorolt hatásai, akkor ebben a lépésben kellene utána járni annak, hogy pontosan milyen mennyiség kerül felhasználásra, a vegyszer milyen formában jut a környezetbe (pl. folyadékként, szilárd, vagy légnem anyagként), illetve hogy arraű milyen hatással van.

Az esetek többségében a mennyiségre és formára vonatkozó kérdéseket könny szerrel meg tudjuk válaszolni, ám sokkal nehezebbű feladatot jelent annak meghatározása, hogy az anyagoknak milyen környezeti hatása van. Ebb l kifolyólag a vegyi anyag beszállítókő egyre növekv nyomással fognak találkozni, hogy információt adjanak termékeik környezeti hatásairól. A szerz k tapasztalataiő ő szerint jelenleg meglehet sen hiányosak az ilyen tárgyú információink. ő

Ám hogy ez mennyire igaz bármely szervezetre nézve, azt úgy a legegyszer bb ellen rizni, hogy mintát veszünk a tíz leggyakrabbanű ő használt folyadékból, amelyekr l gyanítható, hogy valamiféle környezeti hatásuk van, és össze gy jtjük a rájuk vonatkozó összes, aő ű helyszínen hozzáférhet információt, úgy mint:ő

● Mi a teend akkor, ha ráfröccsen valakire?ő

● Mi a teend véletlen kiszivárgása esetén?ő

● Milyen hatással van a környezetre normális célú használata közben, továbbá baleset esetén - például ha bekerül az es víző elvezet csatornába.ő



oldal : 59

A környezeti állapotfelmérés folyamán kezelend kérdéstípusok cím felsorolás (lásd idevonatkozó fejezet) szintúgy hasznosnakő ű bizonyulhat ebben az eljárásban, mégpedig a kivizsgálandó hatások azonosításában.

A hatások vizsgálata közben fontos figyelembe venni a “bölcs t l-a-sírig” (“cradle-to-grave”) filozófiát. Ez nem jelent mást, mintő ő hogy egy szervezet nem elégedhet meg annak ismeretével, hogy maga milyen hatással van a környezetre, hanem azt is fel kellő tárnia, hogy mely környezeti hatásokra van legalább valamilyen szint befolyással. A “bölcs ” mindazon hatásokra utal, amelyek aű ő tervezési fázis és a nyersanyagok forrásának kijelölése közben adódnak és a “sírig”, tehát a termék használatából (amely esetleg helytelen is lehet) és ártalmatlanításából fakadó hatásokig tartanak.

Hagyományos értelemben a gyártók csak a felügyeletük alatt álló nyilvánvalóan környezeti hatással rendelkez tevékenységekető tekintették felel sségi körükbe tartozónak. A nemzetközi tendenciák viszont mára már afelé mutatnak, hogy a vállalkozásoknak elő kell fogadniuk, hogy termékeik életciklusuk folyamán gyakorolt valamennyi környezeti hatását kötelesek figyelembe venni, mi több azokon a pontokon, ahol környezeti fejlesztések eszközölhet k, vagy befolyásolhatóak, meg kell tenni a szükséges lépéseket.ő

További fontos szempont, hogy a hatások vizsgálata kiterjedjen a szervezeten belüli támogató tevékenységekre is, mint például a tervezés, pénzügy, adminisztráció és humánpolitika.

Kiemelten lényeges, hogy a szervezet valamennyi új fejlesztéssel kapcsolatos környezeti hatást felismerjen, legyenek azok akár új termékek, folyamatok, szolgáltatások, technológiák, vagy projektek, annak biztosításáért, hogy a kapcsolódó környezeti hatásokat már a kezdet kezdetén fel lehessen mérni.

ISO 14001 megköveteli a jelent s környezeti hatások értékelését és nyilvántartását.ő

Mi is a környezeti tényező ? és mi a környezeti hatás ? Néhány szabvány meghatározás :

Környezeti tényez (ISO 14001 / 3.3)ő

Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. (jelent s az a környezeti tényez , amelynek környezeti hatása jelent s, vagy azzá válhat).ő ő ő

Környezeti hatás

A környezetben végbemen mindennem változás - akár káros, akár hasznos - amely egészben vagy részben a szervezető ű tevékenységeib l, termékeib l vagy szolgáltatásaiból származik (ISO 14001 / 3.4).ő ő

A szervezet tevékenységének, termékének, vagy szolgáltatásának közvetlen behatása a környezetre, akár káros, akár hasznos (EMAS).



oldal : 60

A SZERVEZET ÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZ I ÉS HATÁSAI.Ő

RÖVIDITÈSEK :

CO2 széndioxid CFC klór fluor karbonok VOC illékony szerves vegyületek NOx nitrogén-oxidok

db A hangintenzitás egysége BOD biológiai oxigén szükséglet HM nehézfémek COD kémiai oxigén szükséglet

SS oldott szilárd anyagtartalom


Szervezet

INPUT-OK FOLYAMATOK OUTPUT-OK

füst, CO2, CFC, VOC, NOx

zaj dBA

hulladékok

szanyvizek pH, BOD, COD, HM, SS, ºC

anyagok

energia

szoltáltatások

termékek

szolgáltatások

raktáronlévô olajok,fenolok, oldószerek


oldal : 61

Példák a környezeti hatások azonosítására :

Tevékenység Tényező Hatás

Veszélyes anyagok kezelése Véletlen kiömlés lehet ségeő Talaj- és vízszennyezés

Termék

Egy adott öntvény A termék olyan irányú átalakítása, hogy csökkenjen a mérete

Kisebb els dleges természetiő er forrásigényő

Források és készletek meg rzéseő

Szolgáltatás

Járm karbantartásű Kipufogó gázban lév szennyez anyagokő ő csökkentése

Légszennyezés csökkentése

A KÖRNYEZETI TÉNYEZ K KERETEI - PÉLDA A HACO AG (ÉLELMISZERIPAR SVÁJC).Ő



oldal : 62

A KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK ELEMZÉSE

A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) módszer.

Ennek a módszernek a rendszerre használható a jelent s környezeti tényez k, mint a környezeti kockázatok meghatározására aző ő alábbi területeken :

Szennyezések Víz, leveg , talaj, sugárzás, zaj, rezgéső

Hulladékok Kommunális, ipari, veszélyes

Természeti er forrásokő Alapanyagok

Társadalom.

A rendszer szintén alkalmas a munkaegészségügy és munkavédelmi kockázatok elemzésére is.

A HACCP eljárás alapjai.

Cél

A környezeti tényez k meghatározása után azon okoknak rendszeres megvizsgálása melyeknek környezeti tényez i (kockázatai)ő ő jelent sek.ő

Terjedelem

Az eljárás a szervezet minden tevékenységére vonatkozik, termékek, szolgáltatások, stb...

Biztosítandó adatgy jteményű :

● Helyszínrajz.

● Raktárak, tartályok, tet építmények rajzai és listája.ő

● Helyszínen található veszélyes anyagok listája..

● Az el állított hulladék anyagok listája (szilárd, folyékony, légnem ).ő ű

● A hulladék kezeléshez, gáz kibocsátáshoz, elfolyás kezeléshez, ellen rzött folyamatok végzéséhez, stb. szükséges hatóságiő engedélyek másolatai.

● Beszerzési / eladási statisztikák.



oldal : 63

● Beérkezett panaszok nyilvántartása és más utalások környezeti kockázatokra.

● Energiafogyasztás.

● Vízfogyasztás.

● Anyagfelhasználás.

● Gépállomány.

● Gépek felszerelései és bekötései, energiák, gázok, kibocsájtások, stb...

● Szervezeti ábrák (diagrammok).

● Tevékenységi ágazatok listája.

● Folyamatábrák, folyamatmérlegek.

● Anyagmérlegek.

● Szervezeti diagramm.

● HACCP kockázatelemzési táblázatok.

● HACCP kockázatelemzési táblázatok összefoglalása.

A rendszer keretei.

A vállalat egészét összefogó folyamat és szervezeti ábrára támaszkodva megtudjuk határozni a rendszer kereteit az alábbi kritériumok szerint :

A befolyás fokaNagy (3) Közepes (2) Kicsi (1)

Gazdasági tevékenységek : szállítók a forgalom > 10 % a forgalom 2 - 10 % a forgalom > 2 %Környezeti érzékenység :vev k beszállítokő

ISO 14001 tanúsítottak vagy környezetre érzékeny országokban vannak

Környezeti mozgalmak, vagy társaságok tagjai

Semmilyen környezeti érzékenység

Telephelyi albérl kő Használja a vállalat néhány szolgáltatását (pl. víztisztító) vagy részt vesz annak tevékenységében

Egy szolgáltatását veszi igénybe a vállalatnak

Semmi köze a bérl höző



oldal : 64

A rendszer keretein belül kell tekinteni azon tevékenységeket vagy szolgáltatásokat melyek legalább egyszer a 3-as vagy kétszer a 2-es kategóriába lettek sorolva. Így meghatároztuk azon tevékenységeket melyek a rendszer keretében tartoznak. A vállalat stratégiája természetesen befolyással van a kritériumok meghatározásánál is.

Termelési folyamatábrák

Miután meghatároztuk a rendszer kereteit be kell azonosítani tevékenységek és szolgáltatások minden szakaszát melyek kapcsolatba kerülnek a környezettel. Ezek a szakaszok diagrammokba tagolódnak. Miden szakaszt röviden le kell írni (out put - in put, jelleg, források, kibocsájtások). Ilyen módon el kell készíteni több "gyártási, tevékenységi diagrammot".

A környezeti tényez k azonosítása a velük járó környezeti kockázatok meghatározásával.ő

HACCP meghatározza minden szakaszra azokat a környezeti kockázatokat (múlt, jelen és jöv ) figyelembe véve a normális m ködést,ő ű az üzembehelyezést vagy üzemleállítást, a karbantartási munkálatokat, az el re logikusan belátható havária eseteket és végül aő veszélyhelyzeteket.

A jelent s környezeti hatások (kockázatok) értékelése.ő

HACCP figyelembe vesz és értékel minden kockázatot az esetek, jelent sége és a kezelhet sége függvényében. HACCP azonosítja aő ő kockázatok elhárítására meglév felkészülési folyamatokat dolgoz ki.ő

A kockázatok és azok jelent ségének értékelése.ő

A környezeti tényez k jelent ségének meghatározási kritériumaiő ő Magas (1) Közepes (2) Gyenge (3)

A törvények nem betartásának veszélye X

A törvények szellemének és a szakmai el írások nem betartásának veszélyeő X X

Jelentékeny balesetek kockázata X X X

A hatóságok által azonosított kritikus pontok figyelmen kívül hagyásának veszélye X X

Vészhelyzetekre való felkészülés szükségessége X

A hatás tartóssága X X

Fent nem megemlített más kockázatok X



oldal : 65

Esetek valószín ségének meghatározási kritériumaiű Magas (1) Közepes (2) Gyenge (3)

Gyakori, rendszeres X

Alkalmi, ritka X

Ritka, kivételes X

A két fentebbi táblázat alapján meghatározható a kockázat jelent sége és nagyságrendje a következ kritériumok alapján :ő ő

Valószín ségű Jelent ségő

Magas (1) Közepes (2) Gyenge (3)

Magas (1)

Közepes (2)

Gyenge (3)

Magas Közepes Gyenge

AZ ALÁBBI DÖNTÉSI FOLYAMAT ÁBRA ALAPOT AD A TÉNYLEG JELENT SŐ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK FELDERÍTÉSÉRE.

Ezt a döntési folyamatot a HACCP keretében CCP (Critical Control Points) - -nek nevezzük.



oldal : 66


A vészhelyzetekre való felkészülési terv bevan vezetve?

Igen Nem

Igen

Nem

A felkészülés szükséges?

Ennek a szakasznak, terméknek, vagy folyatnak a módosítása

A folyamat vége

Ennek a szakasznak az a célja a kockázat kiküszöbölése, vagy a valószínüségének egy elfogadható szintre való csökentése?

Nem Igen

Igen Nem

A kockázat növekedhetik egy elfogadhatahlan szintre ?

Igen Nem

Egy következô szakaszban, többek között a koncepció szaka-szába, a kockázat kiküszöbölhetô, vagy a valószínûsége elfogadható szintre csökenthetô ?

A folyamat vége

A folyamat vége ez a szakasz nem egy CCP

CCP (Critical Control Points) A kockázat uralmának kritikus

pontjai


oldal : 67

FOLYAMAT "GÁZ HÁLÓZAT" KÖRNYEZETI TÉNYEZ KŐ

Beszerzés Bevezetés/Karbantartás

Bevezetés a felhasználókhoz

Felügyelet Gáz ellátás Tarifa rendszer

Folyamat

M veletekű A m veletekű lépésenkénti leírása

Fogyasztás

Egység

Víz

Levegő

Talaj

Zaj

Szag

Energia

Hulladék

Baleset

Táj

Kezelési eljárás No

Felel ső



oldal : 68

FOLYAMAT "GÁZ HÁLÓZAT" KÖRNYEZETI TÉNYEZ KŐ ÉRTÉKELÉSE

Készítette : Ellen rizte :ő Dátum : Oldal szám :

SZAKASZ : Bevezetés - Karbantartás

Rövidítések

jelent sségő : jelent s 1ő másodlagos 2 kicsi 3

valószín ség :ű magas A közepes B kicsi C nagyon kicsi D valószín tlen ű E nagyon valószín tlen Fű

a hatás tartóssága nagy (3 ) közepes ( 2 ) kicsi ( 1 )

Okozó munkaer MO ő eljárás MH gép MC anyag MT környezet ML

Veszély Szag Energia

Okozó I MO MH MC MT ML

Okozó II (részletes leírás)

Kezelési hiba Repedés

Jelent sségő 3 3

Valószín ségű C D

Hatás tartósság

Megel zésiő intézkedések

A dolgozók képzése

A biztonsági intézkedések része

Referenciák

Létezik

Tervezett



oldal : 69

4.3.2 Jogi és egyéb követelmények

A szervezetnek demonstrálnia kell tudnia, hogy kialakította a megfelel eljárásokat a törvénykezés azon részelemeinekő azonosítására, és hozzájuk való közvetlen hozzáférésre (különös tekintettel a környezetvédelmi törvényekre és szabályokra), amelyek a szervezet tevékenységével, termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos környezeti tényez kre alkalmazhatók.ő Létfontosságú, hogy a szervezet rendelkezzék olyan rendszerekkel, amelyek révén azonosítja, teljes kör en megérti, állandóanű felülvizsgálja és aktualizálja a szabályozási követelményekre vonatkozó ismereteit. A szervezetnek a tevékenységére, termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó, a szabályokat és törvényeket feltüntet , listát kell készítenie. E szabályozások számos különböző ő formában létezhetnek, beleértve azokat is, amelyek a szervezet konkrét tevékenységével kapcsolatosak (pl. telephelyvázlatok vagy engedélyek), amelyek a szervezet folyamataira és m ködésére, vagy iparági szektorára vonatkoznak (pl. m ködési hozzájárulások ésű ű feltételek, engedélyek), és az általános érvény nemzeti, vagy önkormányzati környezeti szabályozásokat is (beleértve a helyhatóságiű rendeleteket is). A jogalkotás alapját a helyi, regionális, nemzeti, európai vagy a nemzetközi követelmények képezhetik.

A szervezet eljárási rendjének kidolgozásánál ugyancsak figyelembe kell vennie a más rendszerek szerint kialakított követelményeket és a saját vállalás alapján aláírt megállapodásokat, pl. magatartási kódexeket, az iparág legjobb gyakorlatának programjait és a helyi közösséggel önkéntes alapon megkötött megállapodásait is.

Amennyiben a küls szabványok vagy rendszerek nem felelnek meg a szervezet igényeinek, vagy pedig ilyenek nem léteznek, belső ő prioritásokat és kritériumokat kell kialakítani és megvalósítani. Ezek segíthetnek a szervezetnek saját céljai és célkit zéseiű kialakításában.

A jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés egy alapvet kérdés melynek megválaszolása még nem egészen tisztázottő legalábbis az ISO 14001-es szabvány esetében, ahol a 4.2. c nem teljesen világosan fejezi ki és most idézünk "A fels vezetéső határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítsa, hogy az c) tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket". Szerintünk ez elég világos, hogy itt az alkotok minden vonatkozó törvény, rendelet és más határértékkel kapcsolatos hatósági el írásra gondoltak, még akkor is ha a Technikai Bizottság elfogadhatónak vélte egy tanúsítás kiadását olyan szervezetnek mely aő tanúsítás pillanatában még nem felel meg teljeskör ségben ennek a követelménynek de elkötelezettséget vállal arra, hogy aű következ audit periódusra megfog felelni és erre a határ id re a hatóságokkal is írásos megállapodás született. Ez még akkor iső ő érvényes, hogy ha a 4.3.2 pont alatt "Jogi és egyéb követelmények" címen a szabvány azt írja, hogy "A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárásokat, amelyek segítségével felderíthet k és megismerhet k legyenek a jogi és a szervezet által vállaltő ő olyan egyéb követelmények amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak környezeti tényez ireő vonatkoznak". Természetesen itt egy rendszer elemr l van csak szó, mivel a vállalat politikájában világosan és írásban foglaltő



oldal : 70

elkötelezettséget vállalt. Itt csak rossz indulattal lehet a szabványt és a szabványalkotók elképzeléseit úgy értelmezni, hogy nincs szó a jogi és egyéb megfelelések kötelez és azonnali betartásáról. Ezt még aláhúzza, hogy az ISO 14004-es szabvány mégő pontosabban meghatározza a jogi megfelelésnek való kötelezettséget. Itt kell megjegyezni, hogy a 14004-es szabvány nem csak egy útmutató, mint ahogy néhányan elképzelik, hanem egy megszavazott és minden részében érvényes szabvány még akkor is ha tanúsítás csak s 14001 szerint is kiállítható. mindezt még aláhúzza, hogy a fejlett gazdaságú országok akkreditációs testületei megkövetelik a jogi, törvény, rendeleti stb. követelményeknek való megfelelést már az els tanúsítás alkalmából is. (lásd a SAPUTZ Svájciő akkreditációs testületének "Die Einhaltung des Umweltrechts").

Mindenképpen a törvények és egyéb jogi követelmények betartásáért a vállalat vezet sége felel s, azok betartásánakő ő ellen rzéséért pedig az Állami Hatóságok.ő

Tehát a fentiekb l világosan következtethet hogy a KMR azon alapszik, hogy a vállalatok eleget tesznek minden, a környezettelő ő kapcsolatos vonatkozó jogi és egyéb követelménynek és rendszerük úgy van felépítve, hogy ezenfelül biztosítja környezeti teljesítményük ésszer folyamatos javítását.ű

4.3.3 célok és el irányzatokő

Célok, el irányzatok meghatározásaő

Hogy a környezeti célokat konkrét lépésekre tudjuk lefordítani, le kell ket bontatni fokozódóan nagyobb részletesség részekre. Aő ű célkit zéseket a szervezet valamennyi szintjén úgy kell meghatározni, hogy azok az környezeti állapotfelmérés során feltártű els dleges kérdésekre keressenek választ. A célkit zések mindegyikét ezután konkrét célokra kell lebontani, amelyek konkrétő ű eredményeket szándékoznak megvalósítani konkrét határid kereteken belül.ő

Ehhez hasonlóan a három kategória (azaz a célok, célkit zések és akciók) által lefedett részletesség szintén váltakozni fog aű szervezet méretének és összetettségének mértékében. Vegyünk egy példát arra, hogy egy szervezet miként bonthatja le politikájának valamely elemét (pl. a természeti er források védelmét) egyetlen konkrét akcióra:ő

Környezeti politika: Természeti er források védelme.ő

Cél: Ahol csak technológiailag lehetséges, a vízhasználat minimális szintre csökkentése

Célkit zés:ű Két éven belül a vízfogyasztás mértékét a jelenlegi 15 %-ára csökkenteni

Az effajta célt ezután számos intézkedési tervre kell fordítani, mint például:



oldal : 71

1 Intézkedés terv: Az "A" folyamatban felhasznált víz visszaforgatását szolgáló berendezés beiktatása, hogy a vizet a "B" folyamatban is lehessen használni, hiszen az utóbbi nem igényli az el bbiben szükséges jó őmin ség vizet.ő ű

Felel s:ő Kovács István

Határid :ő 2058. november 30.

Nagyon lényeges elv, és ezt a szerz k tapasztalatai is alátámasztják, hogy bármely környezeti menedzsment program sikere azonő áll, vagy bukik, hogy azok, akik feladatul kapják a célok és célkit zések megvalósítását, milyen mértékben vesznek részt azokű meghatározásában. Minél nagyobb a részvétel, annál nagyobb az elkötelezettség, annál mélyebbre “nyelik a horgot”. Ellenben ha a célokat a fels vezetés utasítja, akár tetszenek az alkalmazottaknak, akár nem, akkor szem el tt kell tartani Robert D. Kennedyő ő figyelmeztet szavait: "A szervezet azon képessége, amellyel egy bonyolult feladat megoldására vonatkozó közvetlen utasításnakő ellen tud állni, szinte végtelen."

4.3.4 Környezeti menedzsment program (ok)

A környezeti menedzsment program az a mechanizmus, amelynek révén a környezeti célok és célkit zések megvalósíthatók. Egyű szervezet dönthet úgy is, hogy egy és ugyanazon cél elérése érdekében egynél több programot alakít ki és valósít meg. Hasonlóképpen az is elképzelhet , hogy egyetlen program egyidej leg több környezeti tényez re és hatásra fejt ki kedvez hatást.ő ű ő ő Ha pl. egy szervezet úgy dönt, hogy a festékszórási m veleteknél áttér az oldószer-alapú festékek használatáról a vizes alapúakű használatára, egy elektrosztatikus rendszer alkalmazása mellett, (hogy ily módon hatékonyabban kössön meg az új festék az éppen festett munkadarabon és csökkentse a légszennyezést is), akkor, a cég egy id ben fogja csökkenteni az illékony szerves vegyületekő (VOC) és az anyagrészecskék leveg be történ kibocsátását, nem lesz többé szükség VOC engedélyezésekre, minimalizálni fogja aő ő festékszennyezést és javítja a dolgozók munkakörnyezetét.

Bármely környezeti menedzsment programot a szervezet összes környezeti célkit zésének figyelembevételével kell kialakítani. Aű lehet legjobb hatás elérése érdekében a környezeti menedzsment tervét a vállalat általános üzleti tervébe kell beépíteni. Aő programnak, egyebek mellett, a szervezet céljainak, és el irányzatokkal kapcsolatos felel sségek, ütemezések és er forrásokő ő ő kérdéseivel kell foglalkoznia.

A programnak, a szervezet prioritásainak megfelel en, azonosítania kell a konkrét intézkedéseket. Ezek a lépések egyediő folyamatokra, projektekre, termékekre, szolgáltatásokra vagy telephelyekre irányulhatnak.



oldal : 72

Megfontolandó kérdések:

● vajon a tervezés folyamatában minden érdekelt fél részt vesz-e,

● van-e a program(ok) periodikus felülvizsgálatának kialakult folyamata,

● er források leosztása,ő

● felel sség, ő A szükséges intézkedések sorában is els helyen áll azoknak a kulcsfontosságú személyeknek a felső ő vezet ség általi meghatározása, akik meghatalmazást kapnak és így felel sek lesznek a menedzsment programő ő kifejlesztéséért és bevezetéséért. Számos szervezetben értékes tanulságként szolgált, hogy a környezeti menedzsment szükségszer en a vezetés fels vonalának felel sségi körébe kell, hogy tartozzék. Ráadásul elválaszthatatlanul be kellű ő ő ágyazódnia a szokványos üzletmeneti gyakorlatok közé.A gyakorlat azt tanácsolja, hogy a felel sségi köröket az egyes vállalatok szerkezetét l és természetét l függ en kellő ő ő ő kiosztani. Az alábbiakban adunk néhány példát arra, hogy ez miként végezhet el:ő

● Fels vezetés - vállalja a felel sséget a környezeti célok kifejlesztéséért, a források biztosításáért, felülvizsgálatukért éső ő betartásukért.

● Vezet ségi képvisel - amellett, hogy általános felel sséget vállal a szabvány betartatásáért, biztosítania kell, hogy a ő ő őszervezetre vonatkozó környezetvédelmi törvények, jogszabályok fejleményeit figyelemmel kísérjék.

● Pénzügy - fejlesszen ki és használjon olyan számviteli eljárásokat, amelyek lehet vé teszik a környezeti menedzsmenttelő kapcsolatos költségek és hasznok azonosítását

● Humánpolitika - a környezeti kérdésekre vonatkozó kétirányú kommunikáció és képzési programok kifejlesztése és alkalmazása (az alkalmazottakkal konzultálva)

● Valamennyi önálló funkció, tevékenység és folyamat menedzser (pl. munkavédelem, tervezés, kutatás és fejlesztés, termék- és folyamattervezés, marketing, értékesítés, beszerzések, csomagolás, terjesztés, m ködés, termelés, pénzügy,ű helyszíni szolgáltatások, létesítmény, humánpolitika) – saját felel sségi köreikre vonatkozóan fejlesszék ki és vezessékő be a környezeti menedzsment rendszert

A felel sségi körök kiosztása mellett a vezet ségnek meg kell határoznia a személyzet képességeit biztosító szaktudás, tapasztalat,ő ő hivatalos képesítés és képzettség szintjét, különös tekintettel azokra, akik bizonyos specializált környezeti menedzsment



oldal : 73

feladatokat látnak el. Amennyiben szükséges, akkor a munkaköri leírásokban és teljesítmény értékelésekben szerepelniük kell a szervezet környezeti teljesítményét befolyásoló tevékenységeknek és szerepköröknek.

● id zítés és prioritások, éső

● eljárások figyelése és felülvizsgálata.

Az ISO 14001 A.3.4 Záradéka felhívja figyelmet arra, hogy ahol ennek helye van és gyakorlatilag kivitelezhet , érdemeső foglalkozni egy termék tervezésének, kialakításának, legyártásának, marketingjének és szállításának különböz szakaszaival.ő

Amikor a program új berendezések beépítésére, vagy folyamatok lényeges módosítására irányul, akkor annak figyelembe kell vennie a tervezést, építést, üzembe helyezést, üzemelést, valamint, a szervezet által meghatározott megfelel id ben, az üzemen kívülő ő helyezést is.



oldal : 74

4.4 Bevezetés és m ködtetésű

Miután elvégezték a környezeti hatások részletes vizsgálatát, illetve a vonatkozó jogi követelmények is meghatározásra kerültek, lehet vé válik mindazon területek kijelölése, ahol a szervezetnek meg kell határoznia saját bels el írásait és eljárásait. Könnyenő ő ő elképzelhet , hogy számos területr l kiderült, hogy a jogi szabályozás vagy hiányos, vagy tele van hézagokkal. A hulladék kezeléső ő esetében például elmondhatjuk, hogy a hulladékok egy részét semmiféle szabályozás sem érinti, ennek megfelel en rengeteg m velető ű felügyelet nélkül marad.

A szerz k tapasztalatai szerint a környezeti el írások és eljárások meghatározásakor nem kevés nehézségbe ütköznek aő ő vállalkozások, és ennek eredményeként sok szervezet a környezeti menedzsment rendszer kidolgozásának ezen fázisánál rögtön leragad.

Általában ezt azzal tudjuk megmagyarázni, hogy egyáltalán nem könny feladat meghúzni a választóvonalat az elfogadható szint ,ű ű illetve a szükségtelenül, egyben gazdaságilag elfogadhatatlanul magas mérv környezeti teljesítmény között. Amennyiben a vonalű meghúzásának kérdésér l vitát kell nyitnunk, valahányszor meghatározunk egy eljárást, akkor az egész folyamat lelassulásaő elkerülhetetlenné válik.

Ha mégis adódik egy ilyen jelleg probléma, akkor az rögtön rávilágít arra a tényre, hogy a környezeti menedzsment rendszerű kidolgozásának korábbi fázisai nem nyújtanak elégséges útmutatást. A szervezet környezeti politikája, céljai és célkit zései olyanű szerkezetet kellene, hogy nyújtsanak, amely a vezet séget rávezeti az eljárások meghatározásának ideális szintjére. Például a “nullaő elfolyás” célkit zése az eljárások egyik csoportjához fog vezetni, míg a “csökkentett elfolyás mennyisége olyan szinten maradjon,ű amely a környezet befogadóképességén belül marad” célkit zés a vezet séget egy teljesen eltér eljáráskészlet megalkotásáraű ő ő fogja ösztökélni. Az eljárások kifejlesztésében újabb gyakorta felmerül probléma, hogy egy-egy tevékenységr l úgy véljük, hogyő ő rengeteg eljárást igényel. Gyakorlatban azonban a szervezetek java része rá fog jönni, hogy legjelent sebb hatásaikat mindösszeő néhány, mennyiségileg jól célzott eljárás bevezetésével is képesek szabályozni. Sokkal gyakoribbak lesznek a “jó menedzsment gyakorlatokat” meghatározó eljárások, és bár ezeket az eljárásokat mindenképpen úgy kell megfogalmazni, hogy megfeleljenek az egyes szervezetek sajátos körülményeinek, az ISO 14001 szabvány és az EMAS mellékleteiben foglaltak tágabban értelmezett kontroll listaként szolgálhatnak.

A szabvány melléklet tartalmazza a Fenntartható fejl désr l szóló alapelveket (Charter for Sustainable Development). ő ő

Az EMAS melléklet pedig a 13 “jó menedzsment gyakorlat” gy jteménye, amelyet a környezeti auditálás és rendszerkiépítésű folyamán, szükség szerint, referenciaként lehet alkalmazni.



oldal : 75

Itt külön is érdemes kiemelni a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) elveinek egyikét, nevezetesen az integrált menedzsment elvét: "Mindezen politikákat, programokat és gyakorlatokat valamennyi szervezet vezetésének minden egyes funkciójába létfontosságú részként, teljes mértékben integrálni kell."

Ebben a legfontosabb üzenet az, hogy dolgozzunk is ki bármilyen el írást és eljárást, nem szabad ket különálló, “többlet”ő ő követelménynek tekinteni, sokkal inkább kívánatos, hogy a mindennapos üzletmeneti gyakorlat részévé váljanak. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a környezeti menedzsmentet olyan választható kiegészítésként fogják kezelni, amelyet megfelel szabadid ,ő ő energia és pénz kapacitás esetén lehet bevezetni, de csak akkor, ha a szokásos feladatok mindegyike el lett végezve.

Miközben a el írásokat és eljárásokat fejlesztik, fontos szem el tt tartani mindazokat a kérdéseket, amelyeket a környezetiő ő hatások részletes feltárása, illetve a jogi követelmények összegy jtése tárt fel. Ám még azután is, hogy a környezeti el írásokű ő meghatározása körüli összes bonyodalmon sikerült túlesni, sok esetben a konkrét, legmegfelel bb eljárás kiválasztása nehéz, mi többő id igényes feladat lesz. Ez különösen igaz a kis- és közép vállalkozásokra nézve, amelyeknél ritkán adottak olyan feltételek, hogy aő feladat elvégzésére külön id t és embert tudjanak elkülöníteni. Erre a problémára adhat lehetséges megoldást az a külföldön sokő helyütt szorgalmazott koncepció, hogy az egyes iparágazatok saját maguk alakítsák ki ágazat-specifikus szabványaikat. Az EU-ban a hulladék-feldolgozó ipar a közelmúltban tette ezt meg, egy ipari önszabályozási program keretében, amely a törvényeket és az egyes vállalati kezdeményezéseket szándékozik kiegészíteni.

Elv : A hatékony bevezetés érdekében minden szervezetnek olyan képességeket és támogató mechanizmusokat kell kialakítania, amelyek elengedhetetlenek politikájuk, céljaik és el irányzataik teljesítéséhez.ő

A képességek biztosítása :

● Er források - emberi, fizikai, pénzügyiő

● Számon kérhet ség és felel sségő ő

● Ismeretek, készségek és képzés

● Környezeti tudatosság és motiváció

● Környezeti menedzsment rendszer meghatározása és integrálása

Támogató intézkedések :

● Kommunikáció és jelentés

● KMR dokumentálása



oldal : 76

● M ködés/üzemelés irányításaű

● Készültség és reagálás a rendkívüli helyzetekre

4.4.1 Szervezeti felépítés és felel sségő

A KMR általános hatékonyságáért a felel sséget egy megfelel hatáskörrel, kompetenciával és er forrásokkal rendelkez , vezető ő ő ő ő beosztású személynek (személyeknek) kell felvállalnia.

Az üzemviteli igazgatóknak világosan meg kell határozniuk a feladatban részt vállaló állomány felel sségét, s nekik kell felelniük aő környezeti teljesítményért és a KMR hatékony megvalósításáért. Felel sségük arányában a dolgozóknak minden szinten számot kellő tudniuk adni arról, hogy környezeti teljesítményükkel milyen mértékben támogatják a KMR-t.

Az ISO 14004 “Er források - emberi, fizikai és pénzügyi” c. ő 4.3.2.1-es Záradéka, megköveteli, hogy definiálják és hozzáférhet véő tegyék a szervezet környezeti irányelveinek megvalósítása és céljainak elérése szempontjából elengedhetetlen emberi, fizikai (pl., létesítmények, berendezések) és pénzügyi er forrásokat. Az er források leosztásánál a szervezetek eljárási szabályokatő ő dolgozhatnak ki környezeti tevékenységük költségeinek és hasznaik figyelemmel kísérésére.

Számos szervezetnél a források biztosítása jelenti azt a próbát, amelyen véglegesen eld l, hogy a fels vezetés valóságosanő ő elkötelezte-e magát a jól megalapozott környezeti menedzsment mellett. Ahhoz, hogy hatékonyan m ködjék, a környezetiű menedzsment rendszernek megfelel mennyiség forrást kell biztosítani, és ebbe a tág fogalomkörbe tartozhatnak a berendezések,ő ű irányító mechanizmusok, folyamatok, ellen rz rendszerek, szaktudás és a legfontosabb, a vezet ség ideje. ő ő ő

Azon esetekben, amikor számottev t kebefektetésre van szükség, nem mindig egyszer a költségvetést igazolni környezetiő ő ű számviteli eljárásokkal. Például hogyan lehet kiszámítani egy vadonatúj es víz-begy jt rendszer megtérülési periódusát? Mikéntő ű ő számítható ugyanez egy új létesítmény beruházását megel z környezeti hatás értékelésre nézve?ő ő

Ez okból kifolyólag rendkívül lényeges, hogy a fels vezetés el re meghatározza azt, hogy miért tartja üzleti fontosságúnak aő ő környezet megóvását, illetve hogy mit kíván elérni (lásd környezeti politika).

A t ke-költségvetés ez egyik olyan “energia megújító” folyamat, amely a környezeti menedzsment rendszert életben, és a kijelöltő úton képes tartani. A vállalat t ke-költségvetését ugyanis az Igazgatótanács kell hogy megvitassa és jóváhagyja, ezáltal biztosítható,ő hogy a fels vezetés mindig naprakész legyen és lépést tartson a fejl déssel, mi több kénytelen lesz folyamatosan értékelni, hogy aő ő vállalat teljesíti-e környezeti küldetésére vonatkozó állásfoglalását.

Ideális esetben a források kijelölésekor a hangsúly a környezeti károkozás megel zésére kerül, semmint a jócskán költségesebbő kárfeltárásra és kárelhárításra.



oldal : 77

4.4.2 Képzés, tudatosság és kompetencia

Az oktatás a gazdaság-és fenntartható fejl dés legkritikusabb tényez je.ő ő

Jelent s különbség tapasztalható a magyar alkalmazottak, illetve a fejlettebb országokban dolgozó pályatársaik környezetiő kérdésekr l való tájékozódottsága között. Ez a legf bb oka annak, hogy a szervezetek teljesen más megközelítésb l kénytelenekő ő ő kezelni a környezeti menedzsmentet, és azon belül is különösképpen a környezeti oktatást.

Németországban, Nagy Britanniában, vagy az Egyesült Államokban az átlagos alkalmazottnak már igen széleskör rálátása van aű környezeti kérdésekre. Például nem lenne meglep azokban az országokban, hogy az alkalmazottak a szemetet különböz kategóriákő ő szerint gy jtik újrafeldolgozás céljából. ű

Szükségszer en, a magyar munkahelyeken a környezeti oktatás sokkal többre kell, hogy felhívja a figyelmet, mint aű környezetvédelem, gyakran az emberek értékrendszerében és viselkedési formáiban kell, hogy alapvet változást okozzon. Különösenő a fizikai munkát igényl iparágazatokban ez nem jelenthet mást, mint a hosszabb távlatban megvalósított környezeti oktatást, illetveő azt, hogy az eredmények eléréséhez a forrásoknak az els dleges területekre kel koncentrálódniuk. ő

A költséghatékony eredmények elérésének biztosításához az egyik legpraktikusabb út az, hogy a kezdet kezdetén kidolgozzuk a környezeti oktatás tervezetét. A tervezetnek els képpen azonosítania kell a környezeti oktatást és képzést igényl emberekő ő kategóriáit, például:

● Fels vezetés; közép-vezetés és m szaki felügyel k ; dolgozókő ű ő

● Gyártás; kutatás és fejlesztés; adminisztráció; marketing

● Ügyfelek és fogyasztók

● Többi érdekelt fél, úgy is mint a részvényesek, beszállítók.

Természetesen meg kell határozni az egyes kategóriák oktatási szükségleteit (és itt újfent hangsúlyozzuk, be kell vonni azokat, akiknek a szükségleteit azonosítani igyekszünk). Az oktatási igények osztályozásához praktikus megoldás lehet, hogy az alábbi kifejezések közül melyik írja körül legjobban az adott igényt (persze kategóriákként több igény is szerepelhet):

● Konkrét szakismeretek

● Általános tudatosság

● Motiváció, akár küls jutalmazási rendszerekkel, például személyes értékrendszerekkel.ő



oldal : 78

Az oktatási igények mindegyike más-más megközelítést feltételez. Csupán példaként:

● Konkrét szakképzés

● Munkahelyi képzés

● Külön e célra kifejlesztett házon belüli kurzusok

● A már meglév programokba, például a munkavédelmi képzésbe, vagy a Teljes kör Min ségmenedzsmentbe (TQM) belevenniő ű ő a környezeti elemeket

● Vállalaton kívül szervezett képzési kurzusok látogatása (például az Integrált környezeti menedzsment kurzusok)

● Konkrét munkahelyi értesítések

● A szervezet termékeinek környezeti jellemz ir l szóló ismertet lapokő ő ő

● Környezeti, hulladék stb… képvisel k képzése, ügyfél tanácsadási szolgálat létrehozásaő

● Tudatosság

● Környezeti elemek bevétele a bevezet képzésbe (tulajdonképpen valamennyi meglév programnak tartalmaznia kellő ő ugyanezt)

● Szemináriumok, m helyekű

● Videók

● Bels hírlevelekő

● Plakátok

● Projektek (pl. papírgy jtés)ű

● Játékos oktatás kidolgozása

Motiváció

● A fels vezetés látható elkötelezettségeő

● A környezeti követelmények beleszövése a teljesítmény értékelési és jutalmazási rendszerekbe

● Versenyek és díjak



oldal : 79

● Elismerés

● A közösséghez kapcsolódó környezetvédelmi programokban (pl. takarítási kampányok, faültetés, stb.) résztvev dolgozókő támogatása

4.4.3 Kommunikáció

Az oktatás és képzésen kívül a kétirányú kommunikáció szintúgy létfontosságú része kell, hogy legyen bármely hatékony környezeti menedzsment programnak. A bels kommunikáció a környezeti tudatosság felkeltésének részeként, a motiváltság szinten tartásában,ő valamint a haladással és javítandó területekkel kapcsolatos információk cseréjében kap fontos szerepet.

A küls partnerekkel a vállalat környezeti teljesítményére vonatkozóan folytatott kommunikáció meglehet sen vitatott kérdés.ő ő Nemzetközi szinten általánosnak mondható az a tendencia, amely felismeri, hogy az önszabályozó megközelítés sikere javarészt azon áll, vagy bukik, hogy az érdekelt felek hisznek-e a szervezet megbízhatóságában. Nem véletlen tehát, hogy sok szervezet saját jól felfogott érdekében a lehet legtöbb információt hozza nyilvánosságra környezeti teljesítményér l.ő ő

A szervezeteknek egyfajta eljárási rendet kell bevezetniük az érdekelt felekt l érkez információ és kérések fogadására,ő ő dokumentálására és az azokra történ reagálásra. Ez az eljárás magában foglalhatja az érdekelt felekkel folytatott dialógust éső környezeti aggodalmaik figyelembevételét is. Bizonyos körülmények megléte esetén az érdekelt felek aggodalmaira adott válaszok tartalmazhatnak a szervezet m ködésével kapcsolatos környezeti hatásokra vonatkozó információt. Ezeknek az eljárási szabályoknakű meg kell határozniuk a hatóságokkal folytatandó szükséges kommunikáció mikéntjét, a vészhelyzettel kapcsolatos tervezés és egyéb kérdések vonatkozásában.

A kommunikáció egyfel l fontos azért, hogy bemutassa mennyire elkötelezett a menedzsment a környezetvédelem ügye mellett,ő másrészt pedig azért, hogy kezelni lehessen a szervezet tevékenységével, termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos problémákra vonatkozó kérdéseket, vagy aggodalmakat. A KMR monitoring eredményeit a szervezet végrehajtásért felel dolgozóivalő is ismertetni kell.

A megfelel információ biztosítása segítséget nyújt a dolgozók motiválásában, valamint el segíti azt, hogy a közvélemény megértseő ő és elfogadja a szervezetnek a környezeti kérdésekkel kapcsolatos pozitív és pro aktív hozzáállását.

Az olyan eszközök, mint az Éves Jelentés, a vállalati hírlevél, faliújságok, tömegkommunikációs kampányok és fizetett hirdetések mind-mind alkalmasak arra, hogy közvetítsék a vállalat üzenetét az intézmény keretein belül, vagy kívül.

Nem lehet alábecsülni annak a mechanizmusnak a jelent ségét, amelynek segítségével egyrészt fogadják a dolgozók és más érdekeltő felek észrevételeit és aggodalmait, másrészt reagálnak azokra. A kétirányú kommunikációt kell el nyben részesíteni, ahol ező



oldal : 80

lehetséges. Az ennek megvalósítására tett gyakorlati lépések magukban foglalhatják a nyitott napokat, az információs telefonvonalakat, az elektronikus postát, vagy a szervezet Internet honlapját.

Az eddigi külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben pro aktív módon szeretnénk hozzáállni a környezeti menedzsmenthez, akkor a kommunikációnkat is pro aktívan és nyíltan kell lebonyolítanunk, egyébként elvesznek a megközelítés nyújtotta el nyök. Ráadásul kommunikációnk csak akkor válhat hitelessé, ha az információk mindkét, pozitív és negatív, oldalátő hajlandók vagyunk megosztani.

4.4.4 A KMR dokumentációja

elengedhetetlen, hogy minden dokumentum jól olvasható, dátumozott (az átdolgozás dátumaival) és azonnal azonosítható, megfelel enő karbantartott legyen, s azt egy bizonyos ideig meg rizzék. Elavult dokumentumokat jogi okokból, vagy a KMR teljesítményéreő vonatkozó adatok nyilvántartásának céljából rizhetnek meg.ő

A dokumentációnak kell en részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a környezeti menedzsment rendszer alapvet elemeit éső ő kölcsönhatásaikat továbbá irányt mutasson arra, hogy hol kell részletesebb információt beszerezni a KMR konkrét elemeinek m ködésével kapcsolatban. E dokumentációt csatolhatják a szervezet által bevezetett rendszer más dokumentációjához. ű

A kapcsolódó dokumentáció magában foglalhatja:

● a folyamatra vonatkozó információt,

● szervezeti ábrákat,

● bels szabványokat és m ködési eljárásokat,ő ű

● rendkívüli eseményekre vonatkozó terveket.

Lényeges, hogy a m ködési folyamatokat és eljárásokat írásban meghatározzák, s ezt azután rendszeresen aktualizálják.ű

A dokumentáció hasznos szerepet játszik a szervezeti célkit zések és eljárások tisztázásában, valamint el segíti a dolgozóiű ő tudatosságot ezekben a kérdésekben.

A dokumentáció bármilyen médiumon kialakítható. Az a fontos, hogy könnyen érthet és a szervezet minden szintjén azonnalő elérhet legyen. Azt az illetékeseknek jóvá kell hagyniuk és alá kell írniuk, dátummal kell ellátni és id szakonként felül kell vizsgálni.ő ő Elengedhetetlen, hogy az érvényét vesztett dokumentumokat miel bb visszavonják és az átdolgozott változattal helyettesítsék.ő

4.4.5 A dokumentumok kezelése



oldal : 81

Folyamatokat kell kidolgozni a dokumentumok kezelésével kapcsolatban, melyek pontosan leszabályozzák a dokumentumok kiadását, forgalmát, ellen rzését és visszavonását.ő

4.4.6 A m ködés szabályozásaű

A bevezetés a m ködési eljárások és irányítás létrehozásával végzik, annak biztosítására, hogy a szervezet környezeti politikája,ű célkit zései és céljai teljesüljenek.ű

A m ködési eljárások és irányítás kialakításánál, megváltoztatásánál a szervezetnek azokat a különféle m ködéseket ésű ű tevékenységeket kell figyelembe vennie, amelyek a jelent s környezeti hatásokhoz kapcsolódnak. Ilyen m ködések és tevékenységekő ű lehetnek:

● kutatás és fejlesztés, és a m szaki munkaű

● beszerzés,

● szerz déses megbízások,ő

● nyersanyagok kezelése és tárolása,

● termelési és fenntartási folyamatok

● laborok,

● termékek tárolása,

● szállítás,

● marketing, reklám,

● ügyfélszolgálat,

● eszközök és létesítmények beszerzése, építése és módosítása.

A tevékenységeket három kategóriába lehet sorolni:

1. az új t kebefektetéseknél a szennyezés megel zését és a források megóvását szolgáló tevékenységek,ő ő folyamatváltoztatások és forrásgazdálkodás, eszközök (beszerzések, eszközkivonások és eszközgazdálkodás), új termékek és csomagolás,



oldal : 82

2. a napi menedzsment tevékenységek, melyek célja a bels és küls szervezeti követelményeknek való megfelelés biztosítása, ső ő azok hatásosságának és hatékonyságának a garantálása,

3. stratégiai menedzsment tevékenységek a változó környezeti követelményekre való felkészülés és reagálás céljából.

4.4.7 Felkészülés és reagálás vész- helyzetekre

Vészhelyzetekre vonatkozó terveket és eljárásokat kell kialakítani azért, hogy el re nem látható események vagy balesetek eseténő megfelel legyen a reagálás. A szervezetnek eljárási szabályokat kell kialakítania és karbantartania a környezeti események és aő potenciális vészhelyzetek hatékony kezelése érdekében. Ahol ez indokolt, a m ködési eljárási és irányítási rendnek a következ ketű ő kell magában foglalnia:

● baleset esetén felszabaduló légköri kibocsátások,

● balesetb l származó víz és talajszennyezések,ő

● baleseti kibocsátások konkrét hatásai a környezetben és az ökoszisztémában;

Az eljárási rendnek számolnia kell azokkal az eseményekkel, amelyek az alább felsorolt körülmények eredményeképpen lépnek vagy léphetnek fel:

● rendellenes m ködési körülmények;ű

● balesetek és potenciális vészhelyzetek.

A vészhelyzetekre vonatkozó tervek felölelhetik:

● vészhelyzeti szervezetek és felel sségek;ő

● a fontos személyek listája;

● a vészhelyzeti szolgálatok részletezése (pl., t zoltók, kiömléseket feltakarító szolgálatok);ű

● küls és bels kommunikációs tervek;ő ő

● különböz típusú szükséghelyzetekben szükségessé váló intézkedések;ő

● veszélyes anyagokra vonatkozó információ, beleértve az egyes anyagok környezetre kifejtett potenciális hatását és a baleseti kibocsátás esetén szükségessé váló intézkedéseket is;



oldal : 83

● képzési tervek és azok hatékonyságának vizsgálata.

4.5 Ellen rz és helyesbít tevékenységekő ő ő

"Ami mérhet , az elvégezhet !" (Tom Peters, a “Kit n ség nyomában” cím könyv társszerz je, “Tisztán, Zölden” elnevezéső ő ű ő ű ő ű filmjéb l.)ő

A környezeti menedzsment rendszer kidolgozásának ezen fázisa tartalmazza a rendszer kiépítését, illetve annak ellen rzését, hogyő m ködik-e.ű

A szervezetnek ki kell fejlesztenie a környezeti politika, a célok és célkit zések elérését biztosító szabályozási mechanizmusokat. Aű szabályozási mechanizmusok természete olyannak kell lennie, hogy az megfeleljen az egyes szervezetek kultúrájának. Például meglehet sen egyszer a leírt folyamatok betartása, de rengeteg vállalkozás nagyon hatékonyan m ködik a folyamatleírások teljeső ű ű mell zésével is. A folyamatleírások hiányában azonban biztosítani kell azt, hogy ne legyen bizonytalanság arra nézve, hogy ki éső miért felel s. Formális folyamatok nélkül ez bizony kemény diónak bizonyulhat - különösen olyan esetekben, amikor egyesekő hiányoznak, vagy távoznak a cégt l.ő

Azok a szervezetek, amelyek meg kívánnak felelni a ISO 14001 szabványnak, a fentieken kívül létre kell, hogy hozzák:

● operatív szabályozási intézkedéseiket, ide értve a technológiai utasításokat, a dokumentált eljárásokat is, amelyek azokra az esetekre vonatkoznak, ahol a külön leírás hiányában bekövetkezhet a környezeti politikák megszegése,

● teljesítmény kritériumokat, amelyek bels utasítások formájában testesülnek meg,ő

● a be nem tartás eseteinek kivizsgálására és az esetlegesen szükséges korrekciók kezdeményezésére vonatkozó eljárásokat,

● a környezeti menedzsment rendszer követelményeinek betartását igazolni képes nyilvántartási rendszert, amelyben feljegyzésre kerül még az is, hogy a környezeti célok és célkit zések milyen mértékben lettek megvalósítva.ű

Az ISO 14001 szabvány nem szándékozik hatalmas mennyiség többlet papírmunkát és adminisztrációt el idézni. Koncepciója szerintű ő a szükséges dokumentumok és eljárások nagyobb része már létezik, és lemásolásuk helyett elegend ezeket összeegyeztetni. Ező mindenképpen igaz azokra a szervezetekre nézve, akik már létrehozták az ISO 9000 szabványsorozat szerinti min ségő menedzsment rendszerüket (QMS).

Kerüljön alkalmazásra bármely szabályozási és ellen rzési mechanizmus, minden esetben a vonatkozó hatásnak kell megfelelniük.ő Például a hulladék ártalmatlanítás szabályozásának szintje jelent sen váltakozni fog annak függvényében, hogy veszélyes hulladékról,ő vagy csak általában vett szemétr l van-e szó.ő



oldal : 84

Minden szervezetnek mérnie, figyelnie és értékelnie kell környezeti teljesítményét.

● Mérés és monitoring (folyamatos teljesítés)

● Helyesbít és megel z intézkedésekő ő ő

● Környezeti menedzsment rendszer nyilvántartása és információ-menedzsment

● A környezeti menedzsment rendszer auditálása

4.5.1 Figyelemmel kísérés és mérés

A monitoring, a környezeti menedzsment rendszer m ködésének legfontosabb elemei, melyek garantálják, hogy a szervezet az általaű kialakított környezeti menedzsment programnak megfelel en teljesít.ő

Elengedhetetlen egy monitoring rendszer megléte, s a menedzsment rendszerek és üzemelési folyamatok területén mindig a tényleges teljesítést kell összevetni a szervezet céljaival és célkit zéseivel. Ebben benne van a vonatkozó környezetiű szabályozásnak való megfelelés értékelése is. Az eredményeket elemezni kell és azok alapján meg kell határozni a sikeres területeket, illet leg azokat a tevékenységeket, ahol helyesbít intézkedésre és javításra van szükség. Az adatokő ő megbízhatóságának garantálása érdekében olyan megfelel folyamatoknak kell rendelkezésre állniuk, mint pl. az eszközökő kalibrálása, teszt berendezések, szoftver és hardver mintavétel.

Az adott szervezet szempontjából fontos környezeti teljesítésre vonatkozó mutatókat folyamatosan kell meghatározni. E mutatóknak objektíveknek, hitelesíthet eknek és reprodukálhatóaknak kell lenniük. Vonatkozniuk kell a szervezet tevékenységére,ő összefüggésben kell lenniük a szervezet politikájával, praktikusaknak, költséghatékonynak és technológiailag kivitelezhet eknek kellő lenniük.

Egyebek mellett mit kell figyelembe venni a mérésnél és a monitoringnél:

● Milyen módon történik a környezeti teljesítés rendszeres figyelése?

● Hogyan állapították meg a szervezet céljaival és célkit zéseivel kapcsolatos, környezeti teljesítésére vonatkozóű jelz számokat, és melyek ezek?ő

● Milyen ellen rzési folyamatok állnak rendelkezésre a monitoring, monitoring berendezések és rendszerek rendszereső kalibrálására és mintavételre?

● Milyen folyamatokat alakítottak ki a vonatkozó törvényeknek való megfelelés, és egyéb jelleg megfelelések értékelésére?ű



oldal : 85

4.5.2 Nemmegfelel ség, helyesbít és megel z tevékenységekő ő ő ő

A nem megfelelések vizsgálatára és korrigálására vonatkozó eljárások kialakításánál és fenntartásánál a szervezetnek a következő alapvet elemekre kell odafigyelnie:ő

● a meg nem felelés okának azonosítása;

● a szükséges helyesbít intézkedés azonosítása és végrehajtása;ő

● a meg nem felelés ismétl désének elkerüléséhez szükséges ellen rz rendszer bevezetése és módosítása;ő ő ő

● a helyesbít intézkedés miatt fellép esetleges változások nyilvántartása az írott eljárási rendben.ő ő

A helyzett l függ en mindez gyorsan és minimális el zetes tervezéssel, vagy összetettebb, hosszabb tevékenység révén valósíthatóő ő ő meg. A kapcsolódó dokumentációnak a helyesbít intézkedés szintjének kell megfelelnie.ő

A KMR figyelése, auditjei és egyéb vizsgálatai nyomán megszületett ténymegállapításokat, következtetéseket és javaslatokat dokumentálni, a szükséges megel z és helyesbít intézkedéseket pedig azonosítani kell. A menedzsmentnek kell gondoskodnia ezenő ő ő helyesbít és megel z intézkedések megtételér l és az eseménykövetés rendszeres voltáról, így garantálva az intézkedésekő ő ő ő hatékonyságát.

4.5.3 Feljegyzések

A feljegyzése azonosításával, karbantartásával és rendezésével kapcsolatos eljárásoknak a környezeti menedzsment rendszer megvalósításához és m ködtetéséhez szükséges adatokra kell koncentrálniuk, és tükrözniük kell, hogy mennyiben sikerült elérni aű tervezett célokat és célkit zéseket.ű

A környezeti nyilvántartás a következ ket foglalhatja magában:ő

● a környezetvédelmi törvényekre és más követelményekre alkalmazható információ;

● panaszok nyilvántartása;

● képzés nyilvántartása

● folyamatinformáció

● termékinformáció

● ellen rzési, fenntartási és kalibrálási adatok;ő



oldal : 86

● szállítóra és alvállalkozóra vonatkozó információ;

● eseményjelentések;

● információ a rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos készültségr l és reagálásról;ő

● szignifikáns környezeti hatások adatai;

● audit eredmények;

● menedzsment felülvizsgálatai;

Megfelel súllyal kell figyelembe venni a bizalmas üzleti információt.ő

Végeredményben egy igen komplex információhalmaz keletkezhet. Ezen adatok hatékony kezelése lényeges a KMR sikeres megvalósítása szempontjából. A jó környezeti információmenedzsment legfontosabb jellemz i azokat az eszközöket ölelik fel,ő amelyek segítségével a vonatkozó KMR információ és adatok gy jtését, indexállását, iktatását, tárolását, karbantartását, el hívását,ű ő meg rzését és rendezését végzik.ő

4.5.4 A KMR audit ja

Az audit programjának és eljárásainak a következ kre kell kitérniük:ő

● az audit során figyelembe veend területek és tevékenységek;ő

● az auditok gyakorisága;

● az auditok levezetésével és irányításával kapcsolatos felel sségek;ő

● az audit eredményeinek kommunikálása;

● az auditor kompetenciája;

● az auditok elvégzésének mikéntje.

Az auditálásokat a szervezet dolgozói és/vagy a szervezet által kiválasztott küls személyek végezhetik el. Mindkét esetben aző auditálóknak olyan helyzetben kell lenniük, hogy az auditot objektíven és pártatlanul végezhessék el, valamint megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük.



oldal : 87

Az auditok gyakoriságát az üzemelés természetéb l fakadó környezeti tényez k és hatások határozzák meg. A gyakoriságő ő meghatározásánál az el z auditok eredményeit is figyelembe kell venni. A KMR audit jelentést az audit tervnek megfelel en kellő ő ő benyújtani.

4.6 Vezet ségi átvizsgáláső

"A szervezet fels vezet sége az általa meghatározandó id közben vizsgálja át a KMR rendszert, hogy biztosítsa ennek folyamatoső ő ő alkalmasságát, megfelel ségét és hatásosságát."ő

"A vezet ségi átvizsgálás tekintse át a politikában, a célokban és a KMR egyéb elemeiben az audit eredményeinek, a változóő követelményeknek és a folyamatos javítás iránti elkötelezettségének tükrében esetleg szükségessé vált változásokat."

Az átvizsgálás során megnézend , hogy a KMR elég hatékony-e ahhoz, hogy minden esetben a törvényeknek megfelel en m ködjön aő ő ű szervezet.

Az átvizsgálás keretében megvizsgálandó :

● a KMR eléggé hatékony -e a célok elérésére,

● a KMR megfelel en van-e felépítve a jelent s környezeti tényez k kezelésére.ő ő ő

Ezen felül meg kell vizsgálni :

● hogy a folyamatos javítás irányában a rendszer eléri-e az elvárt eredményt és ezeknek kimutatása megfelel-e az elvárásoknak,

● hogy a rendszer audit alapján a KMR tartósan megfelel-e a követelményeknek,

● hogy az átvizsgálás eredményeinek a fels vezetés általi megítélése milyen mértékben felel meg a meghatározott környezetiő politikának,

● hogy az ütemezés kit zött id pontjai megfelelnek az elvárásoknakű ő

Ezen felül a rendszer fejlesztésére vonatkozó cselekvési szükségességeket is fel kell ismerni.

Elv : Minden szervezetnek meg kell vizsgálnia és folyamatosan tökéletesítenie kell környezeti menedzsment rendszerét abból a célból, hogy környezeti teljesítményének egészét javítsa.

A KMR menedzsment által elvégzett vizsgálatának elemei :



oldal : 88

● Folyamatos javítás

● A KMR felülvizsgálata

● A politika, célok és el irányzatok vizsgálataő

● Az audit eredményei

● A környezeti hatékonyság értékelése

● A politika hatékonysága a folyamatos javítás céljának elérésében

A folyamatos javítás, a környezeti menedzsment rendszer hatékonyságának és megfelel ségének és azon keresztül aő teljesítménynek a fenntartása érdekében a szervezet menedzsmentjének el re meghatározott id szakonként meg kell vizsgálnia éső ő értékelnie kell a környezeti menedzsment rendszert. A felülvizsgálatnak átfogónak kell lennie, bár a környezeti menedzsment rendszer nem minden elemét kell egy id ben átvizsgálni, s a vizsgálat folyamata hosszabb id t is igénybe vehet. Ugyanakkor, aő ő vizsgálatnak elég széleskör nek kell lennie ahhoz, hogy a szervezet minden tevékenységének, termékének és szolgáltatásánakű környezeti dimenzióit célba vegye, beleértve azoknak a pénzügyi teljesítésre és, esetleg, a versenyhelyzetre kifejtett hatását is.

A környezetpolitikai célkit zések és az eljárások felülvizsgálatát a menedzsment azon szintjének kell elvégeznie, amely azokatű meghatározta.

A vizsgálatoknak ki kell terjedniük:

● a KMR auditok ténymegállapításaira;

● a környezeti célok célkit zések és a környezeti teljesítés vizsgálatára;ű

● a KMR hatékonyságának folyamatos megfelel ségi vizsgálatára a változó körülmények és információk tükrében, beleértve aő változtatás szükségességét is a következ szempontokból:ő

● törvényi változások;

● az érdekelt felek megváltozott elvárásai és követelményei;

● a szervezet tevékenységének és termékeinek változásai;

● a tudomány és technológia fejl dése;ő

● a környezeti eseményekb l lesz rt tanulságok;ő ű



oldal : 89

● a piac preferenciái;

● jelentés és kommunikáció;

A szükséges intézkedés érdekében a megfigyeléseket, következtetéseket és javaslatokat dokumentálni kell, hogy :

● gondoskodik a környezeti célkit zések kialakításáról és publikálásról.ű

● rámutat, hogy a Szervezetnek melyek azok a tevékenységei, amelyekre az adott környezeti menedzsment rendszer kiterjedt.

● rámutat, hogy a környezeti célkit zéseket milyen módon teszi nyilvánosság számára hozzáférhet vé.ű ő

Az EMAS azt is megköveteli, hogy a politika lefedje:

● A hatás felmérését, ellen rzését és csökkentését a tekintett tevékenységre, a különböz környezeti elemekre.ő ő

● Az energia menedzsmentjét, megtakarítását.

● A nyersanyag menedzsmentjét, megtakarítását a szállítás és a vizek menedzsmentjét és megtakarítását.

● A hulladék elkerülését, újrahasznosítását, szállítását és lerakását.

● A zaj értékelését, ellen rzését és csökkentését a helyszínen és azon kívül.ő

● Az új gyártási folyamatok kiválasztását és megváltoztatását.

● Termék tervezést (design, csomagolás, szállítás, felhasználás és megsemmisítés)

● A szerz d felek, beszállítók és alvállalkozók környezeti teljesítményét és gyakorlatát.ő ő

● Környezeti balesetek megel zését és korlátozását.ő

● Környezeti balesetek riadóterveit.

● Környezeti kérdések tájékoztatását, oktatását az alkalmazottaknak.

● Küls információt környezeti kérdésekr l.ő ő

A környezeti menedzsment rendszer bevezetésének megkönnyítésére az alábbiakban bemutatunk néhány segédeszközt melyeket SAPUZ svájci akkreditációs társaság ajánlata alapján készítettünk.



oldal : 90

A TELJESÍTMÉNNYEL ÉS A RENDSZERREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK AZ ISO 14001 SZERINT

A KMR elemeinek a teljesítmény követelményeihez való igazítása ( a függ leges összefüggések melyek fontosak)ő

A KMR elemeinek el készítéseő

Jogi megfelelés Szennyezés megel zéső

Folyamatos javítás A rendszer eljárásainak kimunkálása

A B C D E4.1 Általános követelmények4.2 Politika4.3.1 Környezeti tényez kő4.3.2 Jogi és egyéb követelmények4.3.3 Célok és el irányzatokő4.3.4 Programok4.4.1 Szervezeti felépítés és felel sségekő4.4.2 Képzés, tudatosság4.4.3 Kommunikáció4.4.4 Dokumentáció4.4.5 Dokumentumok kezelése4.4.6 M ködés szabályozásaű4.4.7 Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre4.5.1 Figyelemmel kísérés és mérés4.5.2 Nem-megfelel ségek, helyesbít és megel ző ő ő ő tevékenységek4.5.3 Feljegyzések4.5.4 KMR audit4.6 Vezet ségi átvizsgálásőKMR

Ellen rz lista (Sheck liste)ő ő A menedzsment elemei

Környezeti teljesítmény A rendszer elemei

Öko - audit Rendszer audit

A zöld mez k mutatják hol vannak az ISO 14001-nek követelményei az A - E oszlopokra vonatkoztatva. Így az összes szabványő követelmények teljesítve lesznek.



oldal : 91

A TELJESÍTMÉNNYEL, A RENDSZERREL ÉS A DOKUMENTÁCIÓJÁVAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK AZ ISO 14001 SZERINT

A környezeti teljesítmény javításaSzabványelemek Jogi és egyéb

követelményeknek való megfelelés

Környezeti károk és szennyezés megel zéseő

Folyamatos javítás A KMR elemeinek el készítéseő

A szabvány által megkövetelt dokumentáció

A B C D E4.1 Általános követelmények

Egy az EN ISO 14001 szabvány negyedik fejezetének megfelelő bevezetése.A KMR és annak eljárásainak fenntartása.A KMR hatáskörének világos meghatározása.

A KMR érvényességi hatásköre.

4.2 Politika

Környezeti politika

Irmásbeli elkötelezettség a jogi és más el írásokő betartására.

A környezeti politika határozott elkötelezettsége minden-nem szennyezésű megel zéséreő

A környezeti politika határozott elkötelezettsége a folyamatos javítás mellett.

4.3.1Környezeti tényez kő

Meghatározni azon termékeknek, tevékenységeknek és szolgáltatásoknak azon környezeti tényez it,ő amelyeket a szervezet be tud vonni ellen rzési köré-őbe és melyeknek láthatólag jelent s hatásuk van. Aő fentiekkel kapcsolatos környezeti tényez kő konkrét meghatározása.Ezek közül a legjelent sebbő környezeti



oldal : 92

A környezeti teljesítmény javítása

Szabványelemek Jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés




A B C D E4.3.1Környezeti tényez kő (folytatás)

tényez ket azonosítaniő (szelektivitás) :1- Input/output adatok gy jtése mint a környezetiű tényez k meg alapozása, ő2- az azonosítás kritériumainak és eredményeinek jegyzéke,3- a környezeti szakértelem igazolása


A vállalatra vonatkozó jogi követelmények azonosítása Az egyéb követelmények azonosítása.A jogi és egyéb követelmények hozzáférhet vé tétele.őA szervezetre vonatkozó legfontosabb követelmények konkrét leírása.Szoros kapcsolat a hatóságokkal.A várható jogi követelmények megel zése éső el tervezése.ő



oldal : 93





A B C

4.3.3 Célok és el irányzatokő

Eljárások a jogi és egyéb követelmények betartására : a cél a jogi és egyéb követelmények mindenkori betartása, ha még van nem megfelelés jogi és egyéb követelmények lehető legrövidebb id n belüliő teljes betartása.

Eljárások a leg-jelent sebbő környezeti tényez kő kezelésére

Folyamatos javítás lehet ségeinekő feltárása.Megjegyzés : A folyamatos javítás elve nem kíván meg külön célokat és terveket ezek az A és B oszlopokban lehetnek integrálva.

A folyamatos javítás elve szerin-ti rendszerfejlesztési programok meghatározása. A fenti céloknak a meg-határozó m ködésiű szinteken történő megjelenítése

A szervezetre vonatkozó célok leírása. Az el irányzatoknak aő meghatározó m ködésiű szinteken történő megjelenítése

4.3.4 Programok

Program(ok) kidolgozása a célokban, el irányzatokbanő (rendszer javításban) leírt eredmények elérésére, a felel sök,ő eszközök és határid kő megjelölésével.

4.4.1 Szervezeti felépítés és felel sségekő

Hatáskörök, felel sségek, jogkörök éső illetékességek, azokat írásba foglalva tudatosítani. A KMR-hez szükséges forrásokat biztosítani (személyzet, képességek, technológiák, pénz). A környezetvédelmi megbízott kinevezése a fels vezetés által aő hatáskörök,

Szervezeti felépítés és felel sségek.ő



oldal : 94





A B C D E4.4.1 Szervezeti felépítés és felel sségekő(folytatás)

felel sségek, jogkörök éső illetékességek pontos írásos meghatározásával.

4.4.2 Képzés, tudatosság

Az oktatással kapcsolatos fel-jegyzések.


Az érdekelt felekt l jövő ő közlések dokumentálása. A küls kommunikációvalő kapcsolatos határozatok.

4.4.4 Dokumentáció

A KMR legfontosabb részeinek leírása vagy más a KMR-re vonatkozó dokumentumokra való hivatkozás

A KMR legfontosabb részeinek dokumentálása.

4.4.5 Dokumentumok kezelése

A szabvány által megkövetelt dokumentumok kezelése (felel sök, elosztás,ő elhelyezés, módosítás, felülvizsgálási határid k,ő elavult dokumentumok eltávolítása, nem megsemmisíthető dokumentumok archiválása.

A dokumentumok érvényességének meghatározása.

4.4.6 M ködés űszabályozása

Írásos alapok a m ködésű szabályozásáról. ( munkaköri leírások, folyamatábrák, technológiai utasítások, m veletleírások stb..)ű



oldal : 95






A B C D E4.4.7 Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre

Az idetartozó jogi követelmények meghatározása és leírása

4.5.1 Figyelemmel kísérés és mérés

Mindazon m veletek ésű tevékenységek, amelyeknek jelent ső hatása van a környezetre. Ellen rzési és mérésiő ütemtervek. A berendezések kalibrációja és karbantartási jegyz könyvei. Aő konkrét, vonatkozó törvények jegyzéke.

A jogi és egyéb követelmények betartásának periodikus ellen rzése (pl. évente) aő fentiek alapján. Jelentés a fels vezetésnek.ő

Jelentés a véghezvitt ellen rzésekr l és azokő ő eredményeir l.ő

4.5.2 Nem-megfelel ségek, őhelyesbít és megel ző ő ő tevékenységek

Jegyz könyv minden, aő dokumentált eljárásoktól eltér változásról.ő



oldal : 96






A B C D E

5.5.3 Feljegyzések

A szabvány meg-határozza hol kell környezeti feljegyzéseket készíteni (oktatás, auditok, át-vizsgálások). Ezek kezelése. Ismertet jel /ő azonosítás. Tárolás, gondozási alapelvek, meg rzési id ,ő ő megsemmisítés.

A feljegyzések meg rzési idejénekő meghatározása és rögzítése.

5.5.4KMR audit

E rendszer id -szakoső auditje annak feltárására hogy :a KMR dokumentációja meg-felel-e a követelményeknek,a KMR szabály-szer enű van-e bevezetve, a KMR a szabályok szerint m ködik-e.ű Auditprogram, ütemezés, alkalmazási terület, metodológia, felel sségek, az auditő jelentés átadásának szabályozása

Audit jelentés a vezetés részére.

4.6 Vezet ségiő átvizsgálás

A KMR elég hatékony-e ahhoz, hogy minden esetben a törvényeknek megfelel en m ködjön aő ű szervezet.

A KMR eléggé hatékony -e a célok elérésére, megfelel en van-e felépítveő a környezeti tényez kő kezelésére.

A folyamatos javítás irányában a rendszer eléri-e az elvárásokat. Az elért eredmények kimutatása.

A rendszer audit alapján a KMR tartósan megfelel -e a követelményeknek.

Az átvizsgálás eredményeinek a felső vezetés általi megítélése. Az ütemezés kit zöttű id -pontjai.ő



oldal : 97

Magyarázatok fenti táblázathoz.

4.2 Politika

a) Tevékenységek, termékek, szolgáltatások meghatározásában beleért dik :ő

● a vállalat szabályos m ködése, termékei, szolgáltatásai, tevékenységek gyártás el tt és után (LCA), ű ő

● más, nem a vállalathoz tartozó szervezetek tevékenységei, vagy berendezései a telephelyen,

● nem szabályos m ködések, üzem indítás és leállítás,ű

● a jelent s szükséghelyzetek,ő

● a környezetre jelent s múltbeli tevékenységek,ő

● a környezetre jelent s jöv beli tevékenységek.ő ő

b) A szabvány által megadott követelmények mellett még megadhatók további követelmények :

● olyan nemzetközi egyezményeknek betartása melyeket Magyarország még nem irt alá, vagy a gazdaságtól felvállalt elkötelezettségek (ICC charta? Responsible Care...). Az audit része.

● más, nem közvetlenül környezettel kapcsolatos törvények betartása (egészségügy, munkavédelem, élelmiszer higiénia....). Nem tanúsítható.

● A szervezet ellen rzési körébe bevonandók azok az alvállalkozók és beszállítók melyek az alábbi kategóriákban szerepelnek :ő

● a telephelyen tevékenyked alvállalkozó,ő

● a vásárolt termékek és anyagok függvényében (csomagoló anyagok, szállítás...),

● a vásárolt anyagok termelési módszerei,

fentr l lefele egyre kisebb a szervezet ellen rzési befolyása.ő ő



oldal : 98

4.3.1 Környezeti tényez kő

A tényez ket a következ jellemz k szerint szokták értékelni : Szennyezések (víz, leveg , talaj, sugárzás, zaj, rezgés). ő ő ő ő

Hulladékok (kommunális, ipari, veszélyes). Ezek a jellemz k szervezett l függ en lehetnek kib vítve vagy leegyszer sítve. Ezeket aő ő ő ő ű tényez ket értékelni lehet vagy mátrix modellekkel, vagy más alapon de a szervezetnek bizonyítani kell, hogy elismert módszerekő alapján végezte.

A kés bbi hatásvizsgálatnál legalább egy Input/Output felmérést kell csinálni, anyagáramlás és telephelyi öko-mérleg szintén ideő tartozik. Ezeket az elemzéseket el kell végezni folyamatokra bontva és az egész vállalatra. Olyan modellek használata el nyöső melyeket kés bb EPE és LCA elemzésekben is fel lehet használni.ő

A jelent s környezeti hatások kiválasztási kritériumai lehetnek :ő

Az Input/Output adatok,

● törvények (határértékek ...),

● az érdekelt felek szempontjai,

● a közvetlen ökológiai hatások, vagy a potenciális károk,

● technológiai lehet ségekő

Mindenképpen a környezetre igen káros anyagok (például VOC kibocsájtások) a jelent s hatásokhoz tartoznak.ő

Ezeket az elemzéseket csak olyan személyek végezhetik akiknek megvan a megfelel tudásuk a folyamatok elemzésében, a környezetiő tudományban.


● határid k és eszközök megválasztása,ő

● a jelent s hatások átgondolása : javítási lehet ségek elemzése, a meglév környezeti teljesítmény megtartása és javításiő ő ő lehet ségei.ő

Minden jelent s hatást vizsgálni kell. Ellenkez leg a KMR nem fog megfelelni az IAF (International Accreditation Forum : Guidanceő ő on the application of ISO/IEC Guide 62 for Bodies operating assessment and certification/registration of EMS, Draft 5 february 1997) el írásainak.ő



oldal : 99


A képzési szükségletek nem csak munkatársakra hanem folyamatokra lebontva is legyenek meghatározva.


A bels kommunikáció legalább a következ három elemb l tev djön össze :ő ő ő ő

● javaslati folyamatok a környezeti terhelés csökkentésére,

● a munkatársak tájékoztatása (pl. az elért eredmények közlése),

● környezeti bizottságok.


A szabvány háromféle eljárást különböztet meg :

1 Dokumentált eljárások.

4.4.6 M ködés szabályozása : olyan esetekre amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, céloktólű és az el irányzatoktól.ő

4.5.1 Figyelemmel kísérés és mérés : mindazon m veletei és tevékenységei f jellemz inek rendszeres figyelésére és mérésére,ű ő ő amelyek jelent s hatása lehet a környezetre. Amely id r l id re kiértékeli a rá vonatkozó jogszabályok és szabályzatokő ő ő ő kielégítését.

2 Nem dokumentált eljárások.

4.3.1 Környezeti tényez kő



4.4.3 Kommunikáció (bels és küls )ő ő


4.4.6 M ködés szabályozásaű

4.4.7 Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre



oldal : 100

4.5.2 Nem-megfelel ségek, helyesbít és megel z tevékenységekő ő ő ő

5.5.3 Feljegyzések

5.5.4 KMR audit

3 Nincs eljárás.

4.2 Politika


4.3.4 Programok

4.4.1 Szervezeti felépítés és felel sségekő


4.4.6 M ködés szabályozásaű


Az eljárási követelmények kétféleképpen lehetnek kielégítve :

1. írásos formában ahol az eljárási folyamatok pontosan meg vannak határozva, (miért és mi célból, érvényességi terület, ki, mikor, mit, hogyan, milyen id szakaszokban, hivatkozások stb...)ő

2. az eredmények dokumentációja alapján, beleértve közbees lépéseket, ahonnan érthet lesz, hogyan történik a folyamatő ő (teljesítményre orientált dokumentáció).

A szabvány mind a két eljárást elismeri.

4.4.7 Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

A különleges m ködési folyamatok elemzéséhez hozzá tartozik a hibás m ködések, valamint a majdnem balesetek tanulmányozása.ű ű


"Olyan folyamat, amely a KMR-t úgy er síti, hogy az a szervezet környezeti politikájának megfelel általános javulás felé haladjon aő ő környezeti jellemz ket illet en."ő ő

Tehát a szabvány egyértelm en a környezeti teljesítmény a KMR-en keresztüli folyamatos javítását írja elű ő.



oldal : 101

Néhány példa a folyamatos javításra :

● egy alacsonyabb határérték bevezetése mint amit a törvény megkövetel,

● a termelési egységre jutó energia csökkentése,

● egy, a hatóságoktól engedélyezett határérték túllépés megszüntetése,

● egy, a környezetre veszélyes anyag kiváltása.

Ezeknek a javítási terveknek a futamideje meghaladhatja az auditálási periódusokat.

A folyamatos javítás a környezeti hatás elemzésen és a fels vezetés értékrendszerén alapszik.ő


A vezet ségi átvizsgálás legf bb célja annak megítélése, hogy a folyamatos javítás menyire lett teljesítve.ő ő

Egy szervezetnek tudni kel bizonyítani, hogy milyen mértékben teljesítette folyamatos javítási kötelezettségét. Mi az ami teljesült mi az amit nem. Egy, a periódus alatt bekövetkez , de a politikán kívül álló javítást nem lehet a folyamatos javítás keretébenő értékelni.



oldal : 102

A DOKUMENTÁCIÓ : AZ ISO 14001-ES SZABVÁNY ÁLTAL EL ÍRTŐ ÉS A SAPUZ SVÁJCI AKKREDITÁCIÓS TÁRSASÁG AJÁNLATA SZERINT.

A szabványtól megkövetelt dokumentumok

A SAPUZ-tól ajánlott dokumentumok A SAPUZ által választható dokumentumok

4.1 A KMR keretei

4.2 Környezeti politika

4.31 A kiválasztott tevékenységek, termékek, szolgáltatások. A kiválasztott környezeti szakaszok. A meghatározott környezeti tényez k. Input / Outputő adatok. Kiválasztási kritériumok. A jelent s környezetiő tényez k jegyzékeő

Környezeti tényez mátrixok. Azok a tevékenységek,ő termékek, szolgáltatások amelyeket nem vettek figyelembe. A jelent s környezeti tényez kkelő ő kapcsolatos eljárások leírása.

4.32 A jelent s környezeti jogi és egyéb követelményekő áttekintésének jegyzéke. A konkrét követelmények regisztere. Irásos anyag az új jogi és egyéb követelmények fel-ismerésére és azok bevezetésének mechanizmusaira.

Feljegyzések a hatóságokkal való megbeszélésekr l. Aő jelent s környezeti törvényeknek lajstroma. Listák aő hatósági követelmények határidejér l (szanálások,ő egyedi-határértékek, megegyezések). A jogi és egyéb követelmények kiderítési módszerének leírása.

4.33 Vállalati célok, el irányzatokő minden jelent s m ködési területreő ű és szintre.

A célok megjelölése a folyamatos javítás keretében. A technológiai választási lehet ségek és azokő értékelésének bemutatása.

4.34 A célok és el irányzatok megvalósításának programjai.ő Feljegyzések a KMR gyakorlatokról fejlesztéseknél vagy változtatásoknál.

A szabvány vagy a SAPUZ megköveteli hogy a háttér folyamatok dokumentálva legyenek, és kimutassa a végbemeneteli eljárásokat.



oldal : 103

A szabványtól megkövetelt dokumentumok A SAPUZ-tól ajánlott dokumentumok A SAPUZ által választható dokumentumok

4.41 Szervezeti felépítés és felel ség.ő A rendelkezésre álló eszközök.

4.42 Oktatási feljegyzések A környezettel kapcsolatos foglalkoztatottak listája. A fenti alkalmazottak oktatási igényeinek meg-határozása. Oktatási tervek.

Tudatosság ébresztési tervek. A tudatosság ébresztési és oktatási folyamatok írásos rögzítése.

4.43 Az érdekelt felekt l érkez lényegeső ő információk.Küls kommunikációs határozatok.ő

Bels kommunikációs feljegyzések. Feljegyzésekő az érdekelt felek megjegyzéseinek iktatásáról, kezelésér l és megválaszolásáról. Fel-jegyzésekő minden küls kommunikációról.ő

A bels és küls érdekelt felekkel valóő ő kommunikációs folyamatok leírása.

4.44 A KMR lényeges részeinek dokumentálása.

4.45 Dokumentumok tárolása A kezelt dokumentumok listája. Bizonyítékok a szabvány szerinti dokumentum kezelésr l.ő

A dokumentumok kezelési folyamatának írásos meghatározása.

4.46 Írásos alapelvek a m ködés szabályozásról.ű A környezettel kapcsolatos folyamatok és tevékenységek azonosítása. A folyamatok/tevékenységek m ködtetési terve.ű

A folyamatok eljárásainak leírása.

4.47 A konkrét jogi követelmények fel-derítése. A baleseti és vészhelyzetek felderítése. Vészhelyzeti tervek.

Gyakorlat tervek. Jelentések a vészhelyzet gyakorlatokról. Lajstromok balesetekr l,ő meghibásodásokról, vészhelyzetekr l.ő

4.51 Dokumentált eljárások a jelent s környezetiő tényez k figyelésére. Figyelési és mérési tervek.ő

A megfigyelési és mérési folyamatok eljárásainak leírása.

Megfigyel és mér berendezések kalibrációjaő ő és karbantartása.A vonatkozó jogszabályok és szabályzatok betartásának kiérté-kelése. A környezeti törvények átvizsgálása és annak eredményei.

A jogi és egyéb követelmények figyelésének folyamat eljárásainak leírása.

4.52 A helyesbít és megel z tevékenységekb lő ő ő ő ered változásokő

Az eltérésekkel kapcsolatos felel sségek éső cselekvési eljárások a nemmegfelel ségekő rendezésére. A nemmegfelel ségekő szisztematikus elemzése.

A nemmegfelel ségek elemzésének folyamatő eljárásainak leírása.

4.53 A feljegyzések gondozása Meg rzésiő határidejük.

A feljegyzések kezelésének leírása. A feljegyzések folyamat eljárásainak leírása.

4.54 Auditjelentés a vezet ség számára.ő Auditprogramok és határid k.ő A bels KMR audit folyamatának és eljárásainakő leírása.

4.6 Az átvizsgálás eredményei és cselekvési határozatai. A meghatározott id közök.ő

A környezeti teljesítmény id közönkéntiő összefoglalása.



oldal : 104

EMAS 2001 AZ EURÓPAI TANÁCS 2001. 03. 19-i 761/2001/EGK RENDELETE

Az Európai Unióról Maastrichtban aláírt Szerz dés szerint értelmezve kiköti, hogy a Közösség feladatai között szerepel aő fenntartható növekedés el segítése az egész Közösségben, és az 1993. február 1-jei tanácsi állásfoglalás hangsúlyozza az ilyenő fenntartható növekedés fontosságát.

Az 5. Környezetvédelmi Cselekvési Program a « Fenntarthatóság felé » címmel, különös képen kiemeli :

● A szervezetek el zzék meg, csökkentsék és - amennyire lehet – küszöböljék ki a szennyezést f leg a forrásnál ő ő

● A szennyez fizet elv alapján, biztosítsák a források megbízható kezelését, és tiszta vagy tisztább technológiák használatát,ő

● Az ipar felel s tevékenységei környezeti hatásának kezeléséért, és ezért ezen a területen megel z megközelítést kellő ő ő magáévá tegyen.

Ez a felel sség arra hívja fel a szervezeteket, hogy környezeti politikákat, célkit zéseket és programokat, valamint hatékonyő ű környezeti menedzsment rendszereket hozzanak létre.

A 6. Környezetvédelmi Cselekvési Program "A mi jöv nk, a mi választásunk" még egyszer kihangsúlyozza az EMAS európaiő környezetpolitikában játszandó fontos megbízatását.

AZ EMAS KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ÉS AUDIT RENDSZERE.

A rendszer célja :

● környezeti politikák, programok és menedzsment rendszerek létrehozása és végrehajtása a gazdálkodó szervezeteknél

● az ilyen elemek teljesítményének módszeres, objektív és id szakos értékelése,ő

● a nyilvánosság informálása a környezeti teljesítményr l.ő

A rendszer nem érinti a környezeti ellen rzésre vonatkozó meglév közösségi vagy nemzeti törvényeket vagy m szaki szabványokatő ő ű valamint a vállalatok ezen törvények és szabványok szerint fennálló kötelezettségeit.



oldal : 105

A RENDSZER ELEMEI.Környezeti politika

Amelynek azon kívül, hogy gondoskodik arról, hogy a környezetre vonatkozó valamennyi jogi és egyéb követelménynek eleget tegyenek, tartalmaznia kell a környezeti teljesítmény ésszer folyamatos fejlesztését célzó kötelezettségvállalást annak érdekében,ű hogy olyan szintre csökkentsék a környezeti hatásokat, amely nem haladja meg a legjobb rendelkezésre álló technológia gazdaságilag életképes alkalmazásának megfelel szinteket.ő

A vállalat környezeti politikáját és a telephelyre vonatkozó programot írásban kell elkészíteni. A vállalat környezeti politikáját a legfels vezet i szinten fogadják el és tekintik át id szakonként. ő ő ő

Az elfogadott politikát a vállalat munkatársaival közölni kell, és nyilvánosan elérhet vé kell tenni.ő

A politika, azon kívül, hogy gondoskodik a környezetre vonatkozó jogi és egyéb követelmények teljesítésér l, a környezetiő teljesítmény folyamatos javítását célozza.

Környezeti célok.

A vállalat valamennyi érintett szinten meghatározza környezeti céljait. A célok összhangban kell legyenek a környezeti politikával, és ahol célszer , meghatározott id intervallumokra számszer sítik a környezeti teljesítmény folyamatos javítására tettű ő ű kötelezettségvállalást.

Környezeti állapotfelmérés.

A környezeti program bevezetése el tt a vállalatnak környezeti állapotfelmérést kell elvégeznie. A felülvizsgálat eredményénekő fényében kell bevezetnie a környezeti a szervezet valamennyi tevékenységére alkalmazható környezeti menedzsment rendszert.

Környezeti program

A környezeti program arra irányul, hogy teljesítsék a vállalat környezetpolitikájában a környezeti teljesítmény folyamatos javítására tett kötelezettségvállalást. A program a célok elérésére szolgál és tartalmazza : a célokért való felel sség meghatározását a vállalatő minden egyes funkciójában és szintjén és azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket el kell érni.

Külön környezeti menedzsment programokat kell létrehozni az új projektekre vagy az új vagy módosított termékekre, szolgáltatásokra vagy eljárásokra vonatkozóan, hogy meghatározzák: a megvalósítandó környezeti célokat, az elérésükhöz vezető



oldal : 106

mechanizmusokat, a változások és módosítások kezelésének eljárásait a projekt el rehaladtával és a szükség esetén alkalmazandóő javító mechanizmusokat, hogyan lesznek hatékonyabbak, és hogyan kell mérni alkalmasságukat az egyes helyzetekben.

Szervezet és személyzet.

Felel sségek és hatáskörök. A környezetet érint munkákat irányító, végz és ellen rz kulcsemberek felel sségit, hatásköreit éső ő ő ő ő ő kölcsönös kapcsolatainak meghatározását és dokumentálását írások formában és m ködési diagramok segítségével kell elkészíteni.ű Egy Vezet ségi képvisel kijelölése, nem elmulasztható a rendszer jó m ködése érdekében. A Vezet ségi képvisel nek meg kellő ő ű ő ő legyen a hatásköre és a felel ssége annak biztosítására, hogy a menedzsment rendszert megvalósítsák és fenntartsák.ő

Személyzet, kommunikáció és képzés. Ide tartoznak a következ f eleme, tudatosítása a személyzet körében minden szinten:ő ő környezeti politika és a célok valamint a létrehozott menedzsment rendszer szerinti követelmények teljesítésének fontossága, munkatevékenységük potenciális környezeti hatásai és a jobb teljesítmény környezeti el nyei, szerepük és felel sségük a környezetiő ő politikának és céljainak valamint a menedzsment rendszer követelményeinek teljesítésében, a meghatározott m ködési m veletekt lű ű ő való eltérés potenciális következményei.

A vállalat megalkotja és fenntartja a megfelel érdekelt felekt l környezeti hatásával és menedzsment rendszerével kapcsolatbanő ő kapott közlemények (bels és küls ) fogadására, dokumentálására és megválaszolására vonatkozó szabályzatát.ő ő



oldal : 107

A RENDSZER ELEMEI.



oldal : 108

Környezeti hatások értékelése és regisztrálása.

A szervezet tevékenységeinek környezeti hatásának vizsgálata és értékelése és a jelent snek ítéltek nyilvántartásának összeállítása,ő az alábbiak figyelembevételével :

● ellen rzött és ellen rizetlen szennyez anyag kibocsátás a légkörbe, vízbe, vagy csatornába,ő ő ő

● szilárd és egyéb hulladék, különösen veszélyes hulladék,

● talajszennyezés,

● talaj, víz, üzemanyag és energia valamint egyéb természeti források használata,

● h energia-, zaj-, szag-, porkibocsátás, vibráció és vizuális hatás,ő

● a környezet és az ökológiai rendszerek meghatározott részeit ér hatások.ő

Ezek a vizsgálatok tartalmazzák többek között:

● a normális és abnormális m ködési körülmények.ű

● a váratlan események, balesetek és potenciális szükséghelyzetek,

● a múltbeli tevékenységek, folyó tevékenységek és tervezett tevékenységek következtében fellép vagy esetlegesen fellépő ő hatásokat.

A vállalat eljárást dolgoz ki és tart fenn a tevékenysége, termékei és szolgáltatásai környezetvédelmi hatásaira vonatkozó jogszabályi, szabályozói és egyéb politikai követelmények nyilvántartására.

M ködési ellen rzésű ő

M ködési eljárások bevezetése, a környezetet érint vagy potenciálisan érint és a vállalat politikájára és céljaira vonatkozóű ő ő funkciók, tevékenységek és folyamatok, tervezése és kontrollja, különös figyelemmel:

● a tevékenység irányítási módját meghatározó dokumentált munkautasításokra függetlenül attól, hogy a munkát a vállalat saját alkalmazottai vagy a nevében eljáró más személyek végzik,

● a beszerzéssel és szerz déses alvállalkozók tevékenységével foglalkozó eljárásokra vonatkozó el írások annak biztosítására,ő ő hogy a beszállítók és a vállalat nevében eljáró személyek alkalmazkodjanak a vállalat környezetpolitikájához, mivel az rájuk is vonatkozik,



oldal : 109

● a vonatkozó eljárási jellemz k megfigyelése, kézben tartása és ellen rzése (pl. szenny víz- és hulladékkezelés),ő ő

● tervezett eljárások és berendezések jóváhagyása,

● teljesítményi kritériumok, amelyek írásos szabványokban kerülnek meghatározásra.

Felügyelet, monitoring.

Magában foglalja :

a megszerzend monitoring információ felismerését és dokumentálását,ő

a használandó monitoring eljárások meghatározását és dokumentálását,

elfogadási kritériumok megállapítását és dokumentálását, és a megteend intézkedések, amikor az eredmények nem kielégít ekő ő

korábbi monitoring információk érvényességének értékelését és dokumentálását, amikor úgy t nik, hogy az ellen rzési rendszerű ő rosszul m ködik.ű

Nem-teljesítés és javító eljárás.

Vizsgálat és javító intézkedés a társaság környezeti politikájának, céljainak vagy szabványainak nem teljesítése esetén, azért hogy,

● meghatározzák az okot,

● cselekvési tervet vázoljanak fel,

● megel zési intézkedéseket kezdeményezzenek a kockázatnak, amellyel szembenéznek, megfelel szinten,ő ő

● ellen rzési rendszereket alkalmazzanak annak biztosítása érdekében, hogy bármely megel z intézkedés hatékony legyen,ő ő ő

● a javító m veletekb l ered eljárásbeli változások feljegyzése.ű ő ő

Környezeti menedzsment dokumentációs nyilvántartás.

Nyilvántartás létrehozása a környezeti menedzsment rendszer követelményeivel való megfelelés bemutatására, és annak a feljegyzése, milyen mértékben teljesültek a tervezett környezeti célok.

Dokumentáció létrehozását szem el tt tartva:ő

● a környezeti politika, célok és program átfogó bemutatását,

● a kulcsszerepek és felel sségek dokumentálását,ő



oldal : 110

● a rendszerelemek közti kölcsönhatás leírását.

Vezet ségi átvizsgáláső

Az audit megállapításainak fényében a környezeti teljesítmény folyamatos javítását célzó célkit zéseket kell a legfels bb vezetésű ő szintjén meghatároznia és ennek megfelel en felül kell vizsgálnia a környezeti programot, hogy lehet vé tegye a kit zött célokő ő ű elérését a szervezetnél.

Környezeti nyilatkozat

A legels környezeti felülvizsgálatot és minden további auditot vagy audit ciklust követ en a nyilvánosság számára környezetiő ő nyilatkozat készül minden egyes, a rendszerben résztvev szervezetre.ő

A környezeti nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza :

● a vállalat tevékenységét az érintett KMR keretében,

● az érintett tevékenységekre vonatkozó valamennyi jelent s környezeti kérdés felmérését,ő

● szennyez anyagkibocsátás, hulladéktermelés, nyersanyag-, energia- és vízfelhasználás, zaj és más jelent s környezetiő ő tényez k összefoglaló számszer sített felmérését, ahol helyénvaló.ő ű

● a környezeti teljesítmény egyéb meghatározó tényez it,ő

● az érintett vállalat telephelyen megvalósított környezeti politikájának, programjának és menedzsment rendszerének bemutatását,

● a következ környezeti nyilatkozat benyújtásának határidejét,ő

● az akkreditált környezeti ellen r nevét.ő

A környezeti nyilatkozat felhívja a figyelmet az el z jelentés óta történt lényeges változásokra.ő ő

Környezeti nyilatkozat évente készítend ,amennyiben az audit intervallum meghaladja az évet, a közbens években egyszer sítettő ő ű környezeti nyilatkozat formájában.



oldal : 111

Illetékes testületek.

Az illetékes testület bejegyzi a szervezetet, és nyilvántartási számot ad neki, amint megkapja a jóváhagyott környezeti nyilatkozatot és a bejegyzési díjat, amelyet esetleg fizetni kell, és ha meggy z dött, hogy a szervezet megfelel a rendelető ő követelményeinek. Tájékoztatja a telephely vezetését, hogy a telephely szerepel a nyilvántartásban.

Az illetékes testület évente aktualizálja a szervezeti jegyzéket, minden egyes év vége el tt - az érintett tagállam döntését lő ő függ en - közvetlenül vagy a nemzeti hatóságokon keresztül közli a Bizottsággal a jegyzéket és annak aktualizálását.ő

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes testület összetétele olyan legyen, amely garantálja függetlenségüket és semlegességüket.

Telephelyek bejegyzése.

Az illetékes testület megtagadhatja vagy felfüggesztheti a bejegyzést. A megtagadást vagy felfüggesztést feloldják, ha az illetékes testület a végrehajtó hatóságtól megfelel biztosítékot kap, hogy a szabályszegést kijavították, és megvannak a megfelelő ő megoldások annak biztosítására, hogy az ne ismétl djön meg.ő

A Bizottság minden évben közzéteszi az Európai Közösség Hivatalos Lapjában a Közösségben nyilvántartásba vett szervezetek jegyzékét.

A bejegyzett vállalatok használhatják a részvételi nyilatkozatot és az EMAS logóját.

A részvételi nyilatkozat nem használható termékek reklámozására vagy magukon a termékeken vagy azok csomagolásán.



oldal : 112

AZ EMAS VÉGBEMENETELI (LEFOLYÁSI) VÁZLATA


Jelmagyarázat :


oldal : 113

AZ EMAS RENDSZER « JÓ MENEDZSMENT » GYAKORLATA.

● Az alkalmazottak körében minden szinten el kell mozdítani a felel sségérzetet a környezetért.ő ő

● Valamennyi új tevékenység, termék és eljárás környezeti hatását el re fel kell becsülni.ő

● Fel kell becsülni és ellen rizni kell a folyó tevékenység a környezetre általában gyakorolt hatását.ő

● Meg kell tenni a szennyezés megel zéséhez vagy kiküszöböléséhez, és a szennyez kibocsátások és a hulladékképz déső ő ő szennyez hatásának minimalizálásához és az er források megóvásához szükséges intézkedéseket, számításba véve aő ő lehetséges tiszta technológiákat.

● Intézkedéseket kell tenni anyagok vagy energiák balesetszer kibocsátásának megel zésére.ű ő

● Ellen rzési eljárásokat kell létrehozni és alkalmazni, és ahol ezek az eljárások mérést vagy kísérletet igényelnek, ottő gondoskodni kell az eredmények nyilvántartásáról.

● Létre kell hozni, aktualizálni és naprakészen kell tartani a környezeti politika, a célok vagy el irányzatok nem teljesítésénekő felderítése esetén követend eljárásokat és m veleteket.ő ű

● Biztosítani kell az állami hatóságokkal való együttm ködést az el forduló baleseti jelleg környezeti hatások minimalizálásáraű ő ű alkalmazandó eljárások kidolgozása és napra készen tartása érdekében.

● A társaság tevékenysége környezeti hatásának megértéséhez szükséges információt a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, és nyílt párbeszédet kell folytatni a nyilvánossággal.

● Megfelel tanácsokkal kell ellátni a vásárlókat a vállalat által készített termékek kezelésének, használatának éső megsemmisítése vonatkozó környezeti hatásával kapcsolatban.

● Gondoskodni kell arról, hogy a vállalat nevében a telephelyen dolgozó vállalkozók a társaság saját szabványaival egyenértékű környezeti szabványokat alkalmazzanak.



oldal : 114

Környezeti Audit

AKKREDITÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK EMAS 761/2001/EGK RENDELETE

A környezeti hitelesít k funkciója, akkreditálása és felügyelete.ő

A környezeti politikák, programok, menedzsment rendszerek, audit és ellen rzési eljárások valamint környezeti nyilatkozatok és aző utóbbiak jóváhagyásának vizsgálatát akkreditált környezeti ellen rök végzik.ő

Az ellen r feladata, anélkül, hogy ez érintené a tagállamoknak a szabályozási követelmények felügyeletére vonatkozó jogát,ő ellen rizni:ő

az EMAS rendeletnek való megfelelést, különösen a környezeti politika és program, a környezeti felülvizsgálat, a környezeti menedzsment rendszer, a környezeti audit folyamat és a környezeti nyilatkozat vonatkozásában,

a környezeti nyilatkozatban szerepl adatok és információ megbízhatóságát, és hogy a nyilatkozat megfelel en kitér-e minden, aő ő telephelyre vonatkozóan jelent s környezeti kérdésre.ő

A környezeti hitelesít k akkreditálási kritériumai között az alábbiak szerepelnek:ő

● Végzettségét, oktatását és tapasztalatát igazolnia kell az alábbiakra vonatkozóan :

○ környezeti audit módszerek,

○ menedzsment információ és folyamat,

○ környezettudományi ismeretek,

○ vonatkozó jogszabályok és szabványok, beleértve az EMAS rendelet céljára kidolgozott meghatározott útmutatókat és

○ az ellen rzés alatt álló tevékenység megfelel technikai ismerete.ő ő

● A hitelesít legyen független és pártatlan, nem álljon semmiféle kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb nyomás alatt, amiő véleményét befolyásolhatná, vagy veszélyeztethetné a független véleményébe és a cselekvési integritásába vetett bizalmat.

● A környezeti ellen r legyen jártas az akkreditálandó területen belüli funkciók tekintetében. ő



oldal : 115

● A környezeti hitelesít az EMAS ellen rzési követelményeihez dokumentált módszerekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie,ő ő beleértve a min ség ellen rzési mechanizmusokat és a titkossági intézkedéseket is.ő ő

A környezeti hitelesít ket 36 hónapot meg nem haladó id közönként ellen rzik, hogy folyamatosan megfeleljenek az akkreditációső ő ő követelményeknek, és hogy ellen rizzék az elvégzett felülvizsgálatok min ségét.ő ő

Az akkreditált környezeti ellen rökr l a tagállamok aktualizált jegyzéket vezetnek amelyet a Bizottság összesített listán tesz közzéő ő az Európai Közösségek Hivatalos lapjában.



oldal : 116

ISO 19 011 NEMZETKÖZI SZABVÁNY

Útmutató min ségszabályozási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjáhoző

Megjegyzések :

A bels auditotő , maga a szervezet végzi, vagy az megbízásából végzik vezet ségi átvizsgáláshoz és más bels célokra; ez lehető ő ő az alap a szervezet számára ahhoz, hogy megfelel ségi nyilatkozatot tegyen. ő

A küls auditokő azok, amelyeket általában második vagy harmadik fél által végzett auditnak neveznek.

Együttes audit ha egy min ségirányítási rendszert és egy környezetközpontú irányítási rendszert együtt auditálnak.ő

Közös audit ha két vagy több auditáló szervezet egyetlen auditálás alatti szervezet auditját együttm ködésben végzi.ű

1. Fogalom meghatározások

1.1. audit

auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek

1.2. auditkritériumok

el irányzatok, eljárások vagy követelmények összessége.ő

1.3. auditbizonyíték

az auditkritériumokra vonatkozó, ellen rizhet feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információ.ő ő

1.4. az audit megállapításai

az összegy jtött ű auditbizonyítékok és az auditkritériumok összehasonlító kiértékelésének eredménye

1.5. az audit következtetése

az auditnak az auditcsoport által az audit céljainak és az audit valamennyi megállapításának figyelembevételével összeállított végeredménye

1.6. az audit ügyfele

szervezet vagy személy, amely vagy aki auditot kér



oldal : 117

1.7. auditálás alatti szervezet

az a szervezet, amelyet auditálnak

1.8. auditor

személy, akinek megvan a felkészültsége audit végzésére

1.9. auditcsoport

egy vagy több auditor, aki auditot végez, ha szükséges, szakterületi szakért támogatásávalő

1.10. szakterületi szakértő

személy, aki az auditcsoport részére szakismeretét rendelkezésre bocsátja, vagy szakvéleményt ad.

1.11. auditprogram

egy meghatározott id tartamra tervezett, meghatározott célra irányuló egy vagy több audit.ő

1.12. auditterv

egy audittal kapcsolatos tevékenységek és intézkedések leírása

1.13. az audit területe

egy audit terjedelme és határai

1.14. felkészültség

bizonyított személyi tulajdonságok és bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására



oldal : 118

AUDIT FOLYAMAT



oldal : 119

2. Az audit elvei

Erkölcsös magatartás :

Bizalom, tisztesség, bizalmas ügykezelés és titoktartás az audit lényeges követelményei

Valóságh beszámolásű :

Az audit megállapításai, az audit következtetései és az auditjelentés a valóságnak megfelel en és pontosan tükrözzék az audit soránő végzett tevékenységet. A jelentés térjen ki az audit alatt tapasztalt jelent s akadályokra, a megoldatlan kérdésekre, valamint aző auditcsoport és az auditálás alatti szervezet között fennmaradt véleményeltérésekre.

Kell szakmai gondosságő :

Az auditorok gondossága feleljen meg feladatuk fontosságának és az audit ügyfele és a többi érdekelt fél részér l beléjük helyezettő bizalomnak.

Függetlenség:

ez az audit pártatlanságának és az auditkövetkeztetések objektivitásának alapja

Bizonyítékokon alapuló megközelítés:

Az audit bizonyítékai legyenek igazolhatók. A mintaként rendelkezésre álló információn alapulnak. A mintavétel helyes használata szorosan összefügg azzal, hogy milyen lehet a bizalom az audit következtetéseiben.

Az auditprogram végrehajtásának irányítása

Általános szempontok

A szervezet felső vezetősége adjon kellő hatáskört az auditprogram végrehajtásának irányításához.

Azok, akiknek felelősségi körébe utalják az auditprogram végrehajtásának irányítását,készítsék el, valósítsák meg, kísérjék figyelemmel, vizsgálják át és fejlesszék az auditprogramot, továbbá határozzák meg a szükséges erőforrásokat, és gondoskodjanak ezek meglétér l.ő

PDCA- Plan-Do-Check-Act,

Tervezés, Végrehajtás, Ellenőrzés, Intézkedés, szempontjai alapján.



oldal : 120



oldal : 121



oldal : 122

AUDIT FOLYAMATOK



oldal : 123

AZ AUDITÁLÁSI FOLYAMAT Nyitó értekezlet

Rögvest azután, hogy megérkeznek az audit helyszínére, az audit-csapatnak meg kell tartani egy nyitó értekezletet, amelyen legalább az auditban érintett valamennyi vezet , illetve a helyszín menedzsere kell, hogy részt vegyen. A megnyitó célkit zései :ő ű

● Az audit csapat bemutatása

● A fels vezet állásfoglalása az audit melletti személyes elkötelezettségér lő ő ő

● Annak világossá tétele, hogy az audit vezet ségi eszköz, és nem a vezet ség fenyegetéseő ő

● Az audit területének, hivatkozásának (ICC, ISO 14001, EMAS stb…), kereteinek, lebonyolításának bemutatása

● A szervezet auditban való résztvev inek és a felel sségi körök meghatározásaő ő

● Az audit ütemtervének és módszertanának bemutatása és elfogadása

● Az interjúk és a záró értekezlet céljainak meghatározása

● Az audit folyamat- a szakért vagy a megbízó által kezdeményezett - felfüggesztési gyakorlatának ismertetése (amennyibenő a hiányosságok elérnek egy bizonyos szintet)

● A biztonsági el írások és a szükséges személyes véd felszerelés jóváhagyásaő ő

● A területi bejárását segít vezet k elérhet ségének ellen rzése.ő ő ő ő

● Részvételi jegyzék

Az audit folyamat ismertetésekor érdemes a különböz vezet kkel megbeszélni azt, hogy t lük mennyi id t fog a csapat igényelniő ő ő ő interjúkra, szemlékre, stb. Az elérhet ségükre vonatkozó problémákat lényegesen egyszer bb áthidalni akkor, amikor együtt vanő ű mindenki, mint külön id pontokat egyeztettetni a kés bbiek folyamán.ő ő

Helyszíni szemle

Az auditoroknak szüksége van a helyszíni tevékenységek és körülmények megtekintésére még azel tt, hogy nekilátnának a részleteső információgy jtéshez. Hacsak már eleve nem ismerik a helyszínt, elkerülhetetlen a helyszíni szemle, lehet leg egy olyan vezetű ő ő kíséretében, aki nemcsak a telepet, vagy üzemet ismeri behatóan, hanem annak tevékenységét is.



oldal : 124

A környezeti helyszíni szemle során meg kell vizsgálni :

● a légszennyezést

● a vízszennyezést

● a szilárd és veszélyes anyagokat

● a veszélyes anyag lerakókat

● a zajszintet

● az energia folyamatokat

Az érzékszervi benyomások (pl. látvány, szagok, hallás, stb.) nagy jelent séggel bírnak a környezet audit során.ő

Információ gy jtésű

Az audit legnagyobb része információgy jtéssel jár, egyfel l a környezeti menedzsment rendszerekr l, másfel l pedig a környezetiű ő ő ő teljesítményr l. Ez interjú készítéssel és a dokumentumok és nyilvántartások fizikai átvizsgálásával történik. Egyes esetekbenő szükséges lehet kísérleti eljárásokat is alkalmazni az eredmények igazolása miatt.

Az információgy jtés folyamán az audit útmutatót ellen rz listákat és kérd ívként kell használni annak érdekében, hogy az összesű ő ő ő lényeges kérdés érintve legyen.

Az interjúk folyamán az auditornak nagy figyelmet kell fordítania a környezeti kérdésekkel szembeni pozitív hozzáállás kialakítására és fenntartására. A nyílt kérdések használata például lényegesen célravezet bb a kategorikus zárt kérdéseknél a nem fenyegető ő magatartás meg rzéséhez: “Hogyan semmisítik meg a szilárd hulladékokat?” ahelyett, hogy “A szilárd hulladékokat ugye környezetiő szempontból felel sségteljes módon semmisítik meg?”ő

Alapvet fontosságú az átfogó és pontos jegyzetek készítése valamennyi feltárt adatról. A jegyzeteknek minden esetben fel kellő tüntetnie azt a személyt, akit l az információk származnak, és feltétlenül ellen rizni kell pontosságukat az interjú, vagy ellen rzéső ő ő lezárta el tt. ő

Valamennyi fontos dokumentumról készítsünk másolatot az audit eredményeinek alátámasztása végett.

Tárgyi bizonyítékok, elvárható, hogy az alábbi dokumentumok hozzáférhet k legyenekő :

● El zetes környezeti felülvizsgálat (ha készült ilyen)ő



oldal : 125

● A környezeti menedzsment folyamatai, eljárásai

● Az alapelveket, célokat és a kapcsolódó cselekvési tervek

● A területen végbemen folyamatok és a környezeti elemzés, figyelembe véve a termelési folyamatokat, hulladéktermel dést,ő ő a termékeket és melléktermékeket.

● A környezeti tényez k értékelésétő

● Az alkalmazható jogszabályok áttekintését (többek között az engedélyek/és egyéb jogosítványok) és egyéb m ködésiű követelményeket

● Engedélyek követelményei (ha szükséges)

● Az engedélyek követelményeinek összehasonlítási alapjául szolgáló kibocsátási jegyz könyvekő

● A törvények és határértékek megszegésének részletei (ha szükséges)

● Az esetleges határérték túllépések engedélyezésének rögzítése (ha szükséges)

● A reklamációk és váratlan események rögzítését

● Terv vészhelyzet esetére

● A bels auditálás jegyz könyvő ő

● Vezet i összefoglaló dokumentumokő

● Környezeti nyilatkozat? (ahol alkalmazható)

● Környezeti menedzsment kézikönyv

Környezeti menedzsment rendszer bevezetésének auditjaAmint az el z fejezetben már megemlítettük a “menedzsment rendszerek” magukba foglalnak mindent, kezdve a környezetiő ő politikákkal, célokkal és, célkit zésekkel az ezekre érvényes felel sségi körök és számonkérések meghatározásán át végig aű ő teljesítmény ellen rzéséig és jelentéséig.ő

Gyakorlatban az egy-egy cégen belül m köd “környezeti menedzsment rendszer” valójában integrálva van más rendszerekkel, mintű ő például a munkavédelem, kockázatkezelés és munkahelyi egészségügy. Ez természetes következménye a környezeti menedzsmentet



oldal : 126

alkotó tevékenységek sokoldalúságának. Ilyen esetekben azt kell megvizsgálni, hogy az effajta integráció korlátozza-e a menedzsment képességeit a környezeti hatások szabályozására.

A KMR központi elemei, általánosságban a következ ket tartalmazzák:ő

● Környezeti politika (4.2 pont)

● Környezeti tényez k (4.3.3 pont)ő

● Jogi és egyéb követelmények (4.3.2 pont)

● Célok és célkit zések (4.3.3 pont)ű

● Környezeti menedzsment program(ok) (4.3.4 pont)

● Szervezet és felel sség (4.4.1 pont)ő

● Képzés, tudatosság és kompetencia (4.4.2 pont)

● M ködés szabályozása4.4.6 pont)ű

● Vezet ségi átvizsgálás (4.6 pont)ő

A KMR dokumentációja :

Leírja a KMR központi elemeit és azok viszonyát, nem kell viszont az ISO 14001 útmutató szerinti módon készülnie.

Mindemellett:

● A dokumentációnak le kell írnia az KMR-t és világosan meghatározni kapcsolatát az KMR szabványokkal, valamint azonosítani a többi kapcsolódó menedzsment rendszereket.

● A környezeti és egyéb (min ségi, egészségi és biztonsági) menedzsment rendszerek számára készül dokumentációő ő kombinálható mindaddig, amíg az KMR és határterületei az egyéb rendszerekkel egyértelm en azonosíthatók. Ahol nemű kombinálva készül a dokumentáció, ott a rendszerek közötti határokat valamint a rendszerek sorrendjét jelölni kell.

● A dokumentációt - állandóan naprakészen tartva - hozzáférhet vé kell tenni az arra illetékes munkatársaknak (a jelenlegiő állapot). A dokumentáció tárolható elektronikusan is.

● A dokumentáció tartalmazzon utalást arra, hogy hol lehet a KMR egyes területeivel kapcsolatban részletesebb információhoz jutni.



oldal : 127

Bels audit jelentések átvizsgálása, követelmény ként figyelembe veend szempontokő ő :

● az auditálási program vizsgálatát az auditálás dokumentálását és jelentéseit

● a KMR-t leíró dokumentumokat, a társaság környezeti politikáját, területi programokat és a társaság minden olyan szabványát, mint az auditálás hivatkozási alapját

● a megbeszéléseket az auditáló csoport vezet jével és tagjaivalő

● a területi vezet kkel és személyzettel lefolytatott interjúkat, különös tekintettel az auditálási folyamatban valóő részvételükre.

● az auditálás megbízhatóságának független ellen rzését egy mintaterületen. Ez jelentheti olyan tények - közvetlenő megfigyeléssel az adott mintaterületen- amelyek bizonyítják, hogy az auditálás valóban a dokumentumoknak megfelel enő történik és észrevételei pontosak.

A fentiekben f leg a környezeti menedzsment rendszer tervezését néztük át. Ha ebben a fázisban bizonyítható súlyos eltérés aő szabványoktól, akkor az audit következ fázisa elhalasztható mindaddig, amíg a hibák kiküszöbölése meg nem történt.ő

Az auditorok nagymértékben támaszkodnak saját tapasztalatukra és az informális információkra.

A KMR bevezetésének és m ködésének auditja.űAz audit ezen részének arra a kérdésre kell választ adnia, hogy “M ködnek-e azok a megfelel rendszerek, amelyek a vezet ségnekű ő ő lehet vé teszik a környezeti teljesítmény kívánatos szinten tartását?”ő

E fázis kezdeténél a vezet auditor szükségesnek tarthatja az auditáló csapat összetételének, hatáskörének módosítását az 1.ő fázisban megszerzett információk tükrében, és változtatásokat eszközölhet az id tartam és beosztás tekintetében is.ő

Jogi és egyéb követelmények azonosítása :

A jogi megfelelés fenntartása végett a szervezetnek meghatároznia és megértenie szükséges a tevékenységéhez, termékeihez vagy szolgáltatásaihoz alkalmazható szabályozási feltételeket. A szabályozás számos formában valósulhat meg:

● tevékenység specifikusan (pl. hely m ködési engedélyek)ű

● termék vagy szolgáltatás specifikusan

● iparág specifikusan



oldal : 128

● általános környezeti törvények formájában

● engedélyek formájában - pl. tervezési, m ködési engedélyekű

● hozzájárulások formájában - pl. hozzájárulás fizetése a szenny- és a felszíni vizek vonatkozásában

● engedélyezések formájában - pl. leveg be való kibocsátásokő

● licenc engedélyek formájában - hulladék szállítások

A jogi el írások megtartására a szervezet létrehozhat és vezethet egy listát a tevékenységéhez, termékeihez vagy szolgáltatásaihoző kapcsolódó összes törvényr l illetve szabályozásáról.ő

Néhány példa azon jogi és egyéb követelményekre, amelyet az auditálást végz knek figyelembe kell venniük:ő

● vonatkoztathatók-e az azonosított jogi és egyéb követelmények a tevékenységek, termékek és szolgáltatások környezeti hatásaira?

● a szervezet hogyan jut hozzá és hogyan azonosítja a szükséges jogi és más feltételeket?

● hogyan követi a szervezet a jogi és más követelményeket?

● hogyan követi a szervezet a jogi és egyéb feltételek megváltozását?

● a szervezet hogyan juttatja el a szükséges információkat a jogi és egyéb feltételekr l a munkavállalókhoz?ő

● az el írások be nem tartását feljegyezték-e és megtették-e a szükséges lépést?ő

Környezeti tényez k meghatározásának ellen rzéseő ő

Az ISO 14001 el írja a következ folyamatokat:ő ő

● a tevékenységek, termékek vagy szolgáltatások azon környezeti tényez inek megállapítását, amelyeket a szervezető ellen rizhet, illetve amelyeknek várhatólag hatásai lesznekő

● meghatározni azokat a tényez ket, amelyek jelent s hatást eredményezhetnekő ő

● figyelembe kell venni ezeket a tényez ket/jelent s hatásokat, amikor a környezeti célokat kit zikő ő ű

● naprakész információkat tárolni



oldal : 129

A tényez meghatározásnak és a hatások értékelésének tekintetbe kell vennie mindenféle m ködési körülményt. A környezetiő ű hatások jelent sége a befogadó környezet érzékenységével együtt változik, jelent s különbségek mutatkoznak a különféleő ő helyszínek között.

A tanúsító testületeknek meg kell vizsgálni, hogy az az eljárás, amellyel a szervezet megállapítja mely környezeti hatások jelent sek,ő helytálló-e illetve alkalmazkodnak-e hozzá. A jelent s hatásokat figyelembe kell venni, a célkit zések meghatározásánál.ő ű

Ebben a fázisban a nem-megfelelések mindig kulcsfontosságúaknak kell tekinteni, mivel a hatások vizsgálata és a jogi megfelelés a KMR központi elemét képzik.

Az alábbi kérd ív minta segít a környezeti tényez k meghatározásának ellen rzéséreő ő ő

● létezik-e eljárás ?

● azonosították-e a tényez kető ?

● azonosították-e az összes tényez kető ? Terepszemle stb…

● eljárások abnormális és vészhelyzetek esetén ?

● vannak-e hatáskritériumok és alkalmazzák-e az összes tényez re (HACCP…)ő ?

● felülvizsgálják-e a változó körülmények fényében ?

● figyelembe veszik-e a jogi és egyéb követelményeket ?

● figyelembe veszik-e az érdekelt felek véleményeit ?

● a jelent s hatásokat hogyan veszik figyelembe a célok és el irányzatok meghatározásánálő ő ?

● figyelembe veszik-e beszállítóik, alvállalkozóik és esetleg megrendel ik jelent s környezeti hatásaitő ő ?

Környezeti menedzsment rendszer hatékonyságának auditja.

Amíg az el z bekezdésekben azt tárgyaltuk, hogy a szervezet vajon képes-e a környezeti hatások szabályzására, most arról lesző ő szó, hogy mindezen hatásokat mennyire hatékonyan tudják szabályozni. Erre vonatkozóan például ilyen kérdéseket lehet feltenni:

● a környezeti hatások szabályozásához rendelkezésre állnak-e a szükséges anyagok és berendezések?

● a dolgozók kaptak e képzést szennyezés csökkentési eljárásokban?

● milyen lépéseket tesznek a környezeti teljesítmény ellen rzéséért?ő



oldal : 130

● milyen eredményekkel jár az ellen rzés? Bizonyos körülmények szükségessé tehetik a fizikai mérések elvégzését is, aző eredmények igazolása miatt, ha ez meg lett határozva az audit megbeszélt kiterjedésében.

A helyi hatóságok általában ellen rzik az ipartelepek légnem anyag és folyadék kibocsátását, valamint befuthatnak hozzájuk zajraő ű és b zre vonatkozó panaszok is. A szerz tapasztalata szerint a helyi hatóságok minden esetben készen álltak az auditra nézveű ő érdemleges adatok megosztására.

Ennek a fázisnak arra kell válaszolnia, hogy a KMR fennmaradó részei:

● megfelelnek a szabvány el írásoknak (cél)ő

● a helyükön vannak és úgy m ködnek, ahogy el van írva (végrehajtás)ű ő

● teljesítik a politikában illetve a környezeti menedzsment programban kit zött célokat(hatékonyság)ű

Lásuk most részletesebben a vállalásokból kifolyó kötelezettségeket melyeket a szervezetnek a szabvány értelmében teljesíteni kell :

Környezet politika: A fels vezetésnek meg kell határoznia a szervezet környezet politikáját és meg kell bizonyosodnia arról, hogy:ő

● megfelel a tevékenység, a termékek vagy a szolgáltatások természetének, mértékének és környezeti hatásainak;

● folyamatosan nagy hangsúlyt fektetnek-e a fejlesztésre és a szennyezés megel zésére;ő

● eleget tesznek a lényeges környezeti törvényeknek egyéb követeléseknek, és azoknak az el írásoknak, amelyeket a szervezető magáénak tekint;

● megadja-e az alapját a környezeti célok és el irányzatok megtételére és áttekintéséreő

● mindig dokumentálják, végrehajtják és megtartják, illetve minden alkalmazottal tudatják azt

● mindenki számára hozzáférhet vé teszik-e.ő

Célok és célkit zések : ű A szervezetnek minden lényeges funkciót és szintet illet en dokumentált környezeti célokat kell kit znieő ű illetve fenntartania.

A célok kit zésénél és áttekintésénél a szervezetnek a következ ket kell figyelembe vennie:ű ő

● jogi és egyéb el írásokő

● jelent s környezeti tényez kő ő



oldal : 131

● technológiai opciók

● pénzügyi m ködési és üzleti elvárásokű

● az érdekelt felek nézetei

A céloknak következetesnek kell lenniük a környezetpolitikával, beleértve a szennyezés megel zés iránti elkötelezettséget.ő

Az auditot végz knek nem kell azzal foglalkozniuk, hogy mik a célok és célkit zések, csak azzal, hogy az KMR teljesíti (vagyő ű teljesíteni tudja-e azokat).

Az auditot végz knek el kell dönteniük, hogy a célok és célkit zések visszatükrözik-e:ő ű

● a jogi követelményeket

● a jelent s környezeti hatásokat ő

● az érdekelt felek nézeteit - tekintettel fontosabb érdekelt elvárásaival

● a folyamatos fejl dés a teljesítményben (vélemény)ő

● technológiai opciókat - használja a gazdaságosan legjobb elérhet technológiát, (a szennyezés megel zés figyelembeő ő vételével)

● pénzügyi elvárásokat - nem kell környezeti költség/haszon számításokat végezni, vagy zöld könyvelési technikákat alkalmazni -, bár a céloknak pénzügyi szempontból is elérhet nek kell lenniükő

● m ködési elvárásokat - a m ködésre vonatkozólag reálisnak kell lenniük (beleértve az alvállalkozók tevékenységét)ű ű

● üzleti elvárásokat és az általános üzleti stratégiát.

Környezeti Menedzsment Program : A szervezetnek programokat kell létrehozniuk és m ködtetniük, hogy a kit zött célokű ű teljesüljenek. Ezeknek tartalmazniuk kell:

● a célok teljesítéséhez szükséges felel sségek megnevezését a szervezet minden egyes lényeges funkciójára és szintjéreő vonatkozólag

● a teljesítéshez szükséges eszközöket és id intervallumot.ő

A programot további részekre lehet felbontani, hogy bemutassa a különféle funkciókat, osztályokat és szinteket. A programnak irányítania kell a már meglév és a tervezett tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat.ő



oldal : 132

A tevékenységeknél ez a következ kre vonatkozik: tervezés, design, megvalósítás, m ködés, megbízhatóságő ű

A termékeknél a program a következ ket érinti: tervezés, anyagok, gyártási eljárás, használat, megsemmisítéső

Bevezetés és m ködtetésű : az auditornak többek között ellen rizni kellő :

● a szerepek és felel sségek dokumentálásátő

● a felel sség és a KMR megértésének szintjétő

● a KMR bevezetésének és ellen rzésének forrásait (humán, technológiai és pénzügyi)ő

● vezet ségi képvisel k formális kinevezésétő ő

● a továbbképzési szükségletek elemzésének irányítását

● a továbbképzési programok teljesítését

● az alkalmazottak tudás és képesség szintjét

● a kommunikációs tevékenységek mértékét, mind a bels t, mind a küls t beleértveő ő

● a KMR legfontosabb elemeinek dokumentációját (papír és elektronikus formában)

● dokumentum ellen rzésének mértékétő

● a dokumentált eljárásoknak megfelel en a m ködési tevékenységek végrehajtását (ahol a procedúra hiánya aő ű környezetpolitikától, a céloktól és el irányzatoktól való eltéréshez vezetne)ő

● a vészhelyzet beazonosítása és az arra való reakció eljárásának, illetve az ilyen eljárások tesztelésének meglétét

Ellen rz és helyesbít tevékenységekő ő ő : auditálásának tartalmaznia kell :

● a dokumentált eljárásokat a m ködés f bb jellemz inek megfigyelésére és mérésére illetve a szabályozás teljesítésekű ő ő értékelésére

● információs feljegyzéseket a teljesítményr l és a politikához, célokhoz és célkit zésekhez való alkalmazkodásrólő ű

● kalibrációs feljegyzéseket

● a felel sségek illetve azon testület megnevezését, ami a nem-megfelelésekkel foglalkozikő

● feljegyzéseket a megtett korrekciós lépésekr l és az ezekb l adódó eljárás változásokrólő ő



oldal : 133

● a feljegyzések menedzselésének folyamatát

● azon fejlesztéseket, amelyek demonstrálják az igényeknek való megfelelést. Ezekre példa: információ az alkalmazható környezeti törvényekr l és más el írásokról, panaszok feljegyzése, továbbképzési feljegyzések, termékfolyamat-információ,ő ő termékinformációk, vizsgálati, m ködési és beosztási feljegyzések, alkalomszer alvállalkozó és szállító információk, balesetű ű jelentések, információk a vészhelyzeti készenlétr l és reakcióról, feljegyzések a jelent s környezeti hatásokról, auditő ő eredmények, vezet ségi át vizsgálatok.ő

● a feljegyzések olvashatóságát visszakereshet ségét, nyomon követhet ségétő ő

● a feljegyzések megtartásának idejét.

Vezet ségi átvizsgáláső : milyen bizonyítékok lehetnének a vezet ségi átvizsgálás végrehajtásának és hatékonyságánakő megállapítására ? Ellen rizzük :ő

● a vizsgálatok egyértelm en meghatározott rendjétű

● vizsgálati jelentéseket, amelyek a következ ket tartalmazzák: az audit eredményét, a teljesített célok és célkit zésekő ű mértékét, a politika, célok és célkit zések illetve az KMR folyamatos alkalmasságát a változó feltételekkel és információkkalű összefüggésben, a fontosabb érdekelt felek megjegyzéseit, megfigyeléseket, következtetéseket és cselekvésre való javaslatokat, tekintettel a politika, a célok és célkit zések illetve a menedzsment vizsgálatot követ en a környezetiű ő menedzsment program megváltoztatásának, szükségességét.

● a megfelel menedzsment szintek által végrehajtott vizsgálatokatő

Eredmények értékelése

Miután összegy jtötték az összes információt, az audit-csapat azonosítja és felsorolja azokat a kérdéseket, amelyek méltók az auditű jelentésbe kerülésre. Ebben a folyamatban a legfontosabb útmutatást a tárgyszer ség és vonatkoztathatóság elvei kell, hogy adják.ű Tárgyszer nek tekinthet ek azok a kérdések, amelyek jelent s hatást gyakorolhatnak a környezetre, míg a vonatkoztathatóű ő ő kérdések közé a szervezet számottev szabályozását és befolyását élvez kérdések sorolhatóak.ő ő

Ajánlások elkészítése

Az ajánlások megfogalmazásának legf bb problémája a praktikusság biztosítása. Az auditoroknak tisztában kell lenniük a helyzettel aő szervezet mind emberi, mind pedig materiális forrásainak tekintetében, és valamennyi ajánlásnak ezeket kell figyelembe vennie. Ez



oldal : 134

nem jelenti, hogy a bels szabályozásokon csorbát kellene ejteni, sokkal inkább arra szólít fel, hogy az ajánlásoknak tartalmazniukő kell olyan rövid távon megvalósítható célokat is, amelyek a teljesítmény végs fokon megkövetelt átfogó javulását segítik el .ő ő

Záró értekezlet.

Az audit jelentés elkészítése el tt a helyszíni vezet ség és mindazok, akik az audit végeredménye által legközvetlenebbül érintveő ő lesznek, meg kell, hogy kapják az audit eredményeinek ellen rzési és kommentálási lehet ségét. Ez gyakran egy záróértekezlető ő keretében valósul meg, amelyet az el tt kell lebonyolítani, hogy az auditorok kivonulnak a helyszínr l.ő ő

A záróértekezlet céljai, annak ellen rzése, hogy az audit eredményeit tényszer en nem vitatja senki és próba alá vetni az auditő ű javaslatokat és felmérni, hogy vajon a vezet ségi kollektíva támogatni fogja-e ket. Megköszönni a résztvev knek az auditra szántő ő ő idejét, illetve hozzájárulását.

A záró értekezlet és a nem-megfelelések jelentése létfontosságú feladat valamennyi értékelési fázisban, a kulcsfázisokat :

Értekezlet megnyitása

● ügyfél segítségének és idejének megköszönése

● fels vezet ség és a vezet ség képvisel je jelenlétének ellen rzése (ha nincsenek ott, akkor ez legyen benne a jelentésben)ő ő ő ő ő

● értekezlet céljának meghatározása, szempontok, célkit zések, kiterjedés és korlátozásokű

● jelentési eljárást áttekintése

● fontos rögzíteni, hogy az audit pusztán minta vételen alapszik (épp ezért nem biztos, hogy az összes nem-megfelelésre fény derült)

Az audit eredményeinek áttekintése

● az egyes eredményeket és f leg az esetleges nem-megfeleléseket egyenként kell bemutatniő

● a helyszíni dolgozók megjegyzéseit mindenképpen fel kell tárni

● az esetleges nézeteltéréseket megoldása

● a szükséges korrelatív intézkedések részletes elemzése

● a jelentést a fels vezetésnek kell ellenjegyezi.ő

Az értekezlet befejezése, pozitív hangnemben.



oldal : 135

AUDITÁLÁSI JELENTÉSEK ÉS NYOMON KÖVETÉS Az audit jelentés elkészítése

Az audit jelentés formáját mindig úgy kell megválasztani, hogy a konkrét helyzetnek feleljen meg. Amikor több, egymáshoz hasonló létesítmény auditjáról van szó, akkor az összehasonlítást a táblázatos elrendezés segítheti. A helyzet általános értékelésének, az eredmények részletezésének és az ajánlásoknak kötelez en szerepelniük kell az anyagban, és általában ezek alkotják annakő korpuszát. Az eredményeket és ajánlásokat vagy fontosságuk, vagy egyszer en a funkciók és el fordulási helyek szerint lehetű ő csoportosítani.

A jelentés megfogalmazása rendkívül fontos szempont, hiszen a dokumentumot még jóval azután is használni fogják, hogy az audit-csapat elhagyta a helyszínt. Az eredményeknek tárgyilagosnak és egyértelm nek kell lenni, tisztán meg kell ket különböztetni azű ő esetleges véleményekt l és vonatkozó javaslatoktól. Amennyiben a tények szintjén bármilyen vita merül fel, akkor ezt fel kellő tüntetni mindkét fél érvelésével együtt.

Az audit jelentés igazgatósági összefoglalására gyakran merül fel igény. Ennek fel kell sorolnia a legfontosabb eredményeket és ajánlásokat, továbbá nagyobb vonalakban vázolnia kell a környezeti teljesítményt. Bizonyos körülmények közepette a fels vezetésreő vonatkozó adatok csak az igazgatósági összefoglalásban kaphatnak helyet.

A nagyméret , bonyolult vállalatok auditálásakor szükségessé válhat a cég tevékenységek, vagy területek szerinti lebontása, és ezekű különálló auditálása. A teljes cégre vonatkozó végleges audit jelentés elkészítésekor ügyelni kell arra, hogy felismerjük azokat a kérdéseket, amelyek esetében kett , vagy több részleg egymásra van utalva.ő

Az audit jelentéseknek tisztán és pontosan kell dokumentálniuk az audit eredményeit, és ezen átfogó célon belül az audit jelentésnek:

● a vezet ség számára biztosítania kell az audit eredményeire vonatkozó információkat.ő

● be kell mutatnia a korrektív intézkedések szükségességét.

● a KMR állapotára vonatkozó audit csapat konklúzióit kell, hogy dokumentálja.

Az audit jelentésben az alábbi pontoknak kell szerepelniük:

● Ügyfél neve, címe, az audit dátuma, stb.

● Az audit célkit zései és kiterjedéseű



oldal : 136

● A felhasznált KMR szabvány

● Az audit csapat tagjainak neve, beosztása és képesítése

● Kulcsfontosságú ügyfelek neve és beosztása

● Audit program (még egyszer kihangsúlyozni, hogy az audit mintavételre alapszik, tehát nem fedi le a szervezet minden aktivitását és nem garantálja az összes nem-megfelelések feltárását)

● Meginterjúvolt személyek neve és munkaköre

Átvizsgált dokumentáció

● A szabványnak való megfelelés, a célkit zések és eljárások tekintetében megfelelések / nem-megfelelések (a f bb / kisebbű ő nem-megfelelések összegzett száma, illetve a nem-megfelelések feltárási helye)

Összefoglalás

● Tanúsítási jóváhagyás / ajánlás.

A jelentés egy-egy példányát el kell juttatni:

● Vezet auditornakő

● Auditáló cég központjába

● Helyszíni környezeti vezet ség képvisel jének.ő ő

Az auditból következ tevékenységő

Bár technikai szempontból nem része a környezeti auditnak, az audit jelentésb l adódó tevékenységek létfontosságúak a teljeső folyamat szempontjából, hiszen nélkülük nem várható javulás a környezeti teljesítményben. Annak érdekében, hogy a jelentés hasznos lehessen, a vezet ségnek ki kell dolgoznia egy rajta alapuló akció tervet, amely a feltárt hiányosságokra koncentrál. Konkrétő célkit zéseket, felel sségi köröket és a bevezetési határid ket kell tartalmaznia. Ez a terv, együtt az auditálás óta elértű ő ő eredményekkel, egy következ auditálás részét fogja képezni.ő

A javító intézkedések f céljaiő :

● a lehet leghamarabb visszaállítani a megfelelést,ő

● az ismétl dések megel zését,ő ő



oldal : 137

● a hátrányos környezeti hatások értékelését és felszámolását,

● a menedzsment rendszer más komponenseivel történ hatékony együttm ködést, például a munkahelyi egészség- éső ű biztonság-, vagy a min ségügyi elemekkel.ő

A javító intézkedések bevezetését nem szabad befejezettnek tekinteni mindaddig, ameddig a fentiek hatékonyságát nem mutatták be, és az eljárásokban, dokumentációban és nyilvántartásokban a megfelel módosításokat nem eszközölték.ő

A menedzsment rendszeren, vagy a tanúsítás alapját képez dolgokon eszközölt mindennem f bb változtatás esetén kiegészítő ű ő ő megfigyelési tevékenység válhat szükségessé. A KMR-t érint f bb változások lehetnek, egyebek mellett: új menedzsment képviselő ő ő kinevezése, új eljárások bevezetése a helyszínen, vagy magának a helyszínnek a kiterjesztése.



oldal : 138

EMAS 761/2001/EGK RENDELETEA telephely bels környezeti auditját vagy a vállalathoz tartozó auditorok vagy annak nevében eljáró küls személyek vagyő ő szervezetek folytathatják le.

Az audit lényege a szisztematikus és id szakos program létrehozása, kezelése, végrehajtása és áttekintése, az alábbi pontokő vizsgálatára :

● a környezeti menedzsment tevékenységek megfelelnek-e a környezeti programnak, és hatékonyan valósulnak-e meg,

● a környezeti menedzsment rendszer hatékonysága a vállalat környezeti politikájának teljesítésében.

A vállalat fels vezetésének támogatnia kell az auditot.ő

Az auditálásra vonatkozó követelmények :

Célok :

A szervezet környezeti audit programjai írásban határozzák meg minden egyes audit vagy audit ciklus céljait, beleértve minden egyes tevékenység ellen rzésének gyakoriságát. A célok között különösen a meglév menedzsment rendszer értékelésének és aő ő vállalat politikájával való összhang meghatározásának kell szerepelnie, amelyeknek tartalmazniuk kell a vonatkozó környezeti jogi és egyéb követelményeket is.

Terület :

Világosan meg kell határozni az egyes auditok, esetleg az audit ciklus minden egyes szakaszának általános hatáskörét és félreértést kizáróan meg kell adni:

● a lefedett témákat,

● az ellen rzend tevékenységeket,ő ő

● a figyelembe veend környezeti szabványokat,ő

● az audittal lefedett id szakot,ő

● a teljesítmény értékeléséhez szükséges tényszer adatok értékelését.ű



oldal : 139

Szervezés és eszközök :

Olyan személyeknek vagy csoportoknak kell elvégezniük, akik megfelel eszközökkel és ismeretekkel bírnak az auditált szektorokrólő és területekr l, beleértve a vonatkozó környezeti menedzsment, m szaki, környezeti és szabályozási kérdéseket, és aő ű meghatározott célok eléréséhez elegend képzettséggel és jártassággal bírnak az audit készségek terén. A vizsgálathoző rendelkezésre álló anyagi eszközöknek és id nek arányban kell lennie az audit területével és céljaival.ő

Az auditot végz k elég függetlenek kell, hogy legyenek az ellen rzött tevékenységt l ahhoz, hogy objektív és pártatlan döntéstő ő ő hozhassanak.

Tervezés és el készítés :ő

Biztosítsák, hogy megfelel eszközök álljanak rendelkezésre, biztosítsák, hogy az auditálási folyamatba bevont minden egyeső személy (beleértve az auditot végz ket, szervezeti vezetést és személyzetet) tisztában legyen saját szerepével és felel sségével.ő ő Az el készületek között szerepel a szervezetben folyó tevékenységek és az ott létrehozott környezeti menedzsment rendszerő megismerése valamint a korábbi auditok megállapításainak és következtetéseinek áttekintése.

Tevékenységek :

A helyszíni audit tevékenységek között szerepel a helyszíni személyzettel való interjúk, a m ködési körülmények és berendezésekű ellen rzése valamint a nyilvántartások, írásos eljárások és egyéb vonatkozó dokumentáció áttekintése azzal a céllal, hogy értékeljékő a helyszíni környezeti teljesítményt annak meghatározásával, a szervezet megfelel-e a vonatkozó szabványoknak, és a környezeti felel sségekre a meglév rendszer hatékony-e és megfelel -e. Különösen az alábbi lépések szerepelnek az ellen rzési eljárásban :ő ő ő ő

● a menedzsment rendszer megértése,

● a menedzsment rendszer er sségeinek és gyengeségeinek értékelése,ő

● vonatkozó bizonyítékok összegy jtése,ű

● az audit megállapításainak értékelése,

● az audit következtetéseinek elkészítése,

● jelentés az audit megállapításairól és következtetéseir l. ő



oldal : 140

Jelentés :

Az auditot végz k megfelel formájú és tartalmú írásos audit jelentést készítenek az audit megállapításai és következtetései teljeső ő és formális benyújtása biztosítására minden egyes audit és audit ciklus végén. A jelentés alapvet céljai :ő

● az audit területének dokumentálása,

● a vezetés tájékoztatása a vállalat környezetpolitikájának való megfelelés helyzetér l és a szervezet környezetiő teljesítményér l, ő

● a vezetés tájékoztatása a környezeti hatások megfigyelésére a telephelyen bevezetett megoldások hatékonyságáról és megbízhatóságáról,

● ahol ez kell , a javító intézkedések szükségességének kimutatása.ő

Az audit nyomon követése

Az audit eljárás a megfelel javító intézkedések el készítésében és végrehajtásában éri el csúcspontját. Az audit eredményeinekő ő nyomon követéséhez megfelel mechanizmusnak kell meglennie és m ködnie.ő ű

Az audit gyakorisága :

Legalább háromévenként, a telephelyen folytatott tevékenységek potenciális általános környezeti hatásának és a telephely környezeti programjának figyelembevételével különösen az alábbi elemekt l függ en:ő ő

● a tevékenység jellege, mérete és komplexitása,

● a szennyvízkibocsátás, hulladék, nyersanyag- és energiafelhasználás és általában a környezettel való kölcsönhatás természete és mértéke,

● a feltárt problémák fontossága és sürg ssége, a kiinduló környezeti audit vagy az el z ellen rzés követése,ő ő ő ő

● a környezeti problémák története.



oldal : 141

ÖKO - AUDIT SZEMPONTJAI EMAS SZERINT

Az EMAS alapján a cég vezet ségének eljuttatott hitelesít i jelentés tartalmazza a rendelett l való eltérések eseteit, továbbá :ő ő ő

● az környezeti állapotfelmérés (pl. az összehasonlítási alapot képez adatok frissessége és alkalmazhatósága), az auditő módszer, a környezeti menedzsment rendszer, vagy bármely idevágó folyamat technikai hiányosságait.

● a környezeti nyilatkozat vázlatától való eltérési pontokat, együtt azoknak a kiegészítéseknek, vagy b vítéseknek aő részleteivel, amelyeket fel kell venni a környezeti nyilatkozatba.

Habár a m ködtet nek kell meghatároznia az audit ciklus id tartamát (a környezeti nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következű ő ő ő nyilatkozat benyújtási határidejét, amely nagyjából egybe kell, hogy vágjon az audit ciklus végével, mindenesetre nem lehet kés bb,ő mint három év), az igazolónak meg kell er sítenie, hogy a ciklus kialakított periodikája ésszer a helyszín méretének éső ű komplexitásának tekintetében, és ennek megfelel en tudja érvényesíteni a nyilatkozatot.ő

Az igazoló nem érvényesítheti a nyilatkozatot mindaddig, ameddig bármely ilyen jelleg , a jelentésben szerepl kérdés kielégít enű ő ő nincs megoldva, akár a vázlatos szöveg kiegészítésével, vagy a politika, programok és eljárások hiányosságait megszüntetni célzó javító intézkedések meghozatalával.


Audit : Eredmények

Èrtékelés

Jogi keret

Tájékoztatás igényeSzervezetek

Társadalmi értékek


oldal : 142

KONKLÚZIÓ A környezeti auditálás tehát kulcsfontosságú eleme a környezeti menedzsment programoknak. Azáltal, hogy a program alkalmasságáról és hatékonyságáról nyújt vezet ségi tájékoztatást, az auditálás biztosítja a környezeti menedzsment fenntartottő érvényességét és vitalitását.

A környezeti auditálás ezen kívül nagy teljesítmény és hiteles eszköz a felel sségteljes önszabályozás valamennyi érdekelt fél, így aű ő hatóságok és a nagyközönség felé történ közvetítésére is. Ezáltal az üzleti szférának számos lehetséges el nyt rejt magában,ő ő egyebek mellett a kedvez bb arculat és a restriktív szabályozás csökkentésének elérésével. Abban az irányban kell dolgoznunk, hogyő ez a képessége valóra váljék és így az gazdasági szektor is részt vállalhasson környezetünk megóvásában.


Date post:	24-Jul-2015
Category:	Documents
Upload:	zonodi1
View:	34 times
Download:	3 times

KIR Szakerto Jegyzet

Documents