Umany 2017 - COnnecting REpositories · Філологічнийчасопис ,вип .2(10)/2017...

ISSN 2415-8828ICV 2016: 56.87

"$"%'(*%',- -%,"'/ " $024/ 54*06$/580$%94/: ;(*<0,$/: =(;0>->"?$/: 2$",(*%/'(' "8($" @0,A0 B/?/$/

!#$#$&!'(*+',.$0*.

1235789 7:<9>@8A C5:DE

F8C<H9 2 (10)

JK:7E – 2017

Філологічний часопис, вип. 2 (10) / 2017

2

!" 8(082)

##" (81+82+83)$43

% 54

"$%'"()%*+(% )% )-/$/ 13"(%4 -+)%4 5'+(68$%9% )"-:+*(%9% ;")+9%9=3(%9% /(=*"-6?A"A/='"(= C+*E+ F?3?(? (;-%A%$%E H 4 *=) 28 E?6A%;+)+ 2017 -%$/)

"$%'()+,%'.0"1)3:

5689;<>?@ .?<@;@, &-' )*,-,. /., &-0. (1-,. '2&467-') ( 6'48/4); 18@B?CD EF@D,

64/&. )*,-,. /., &-0. (;,-=4>>?/4); 1FCH6;?I K@L8I, &-' )*,-,. /., @'-). ( 6'48/4);$6;C<M? N@<C8>, 64/&. )*,-,. /., &-0. (=*&@. A26'274') ( 6'48/4); 5I8P@; %;BF@Q,

&-' )*,-,. /., @'-). ( 1-'C?/4); 'IL@8> N@86;PC;@, &-' @2&. /., @'-). ( 6'48/4);'IL@8> NI8IBCRCF, &-' )*,-,. /., @'-). (#*,-'DAF); 'SU6F6;?I )FC;@, &-' @2&. /., &-0.

( 6'48/4); 0IVSQ@; W6PY;@, 64/&. )*,-,. /., &-0. ( 6'48/4); Z@RUSF 09B9Y, &-' @2&. /., @'-).

( 6'48/4); K@F\6P@ 0MÎL, 64/&. @2&. /., &-0. ( 6'48/4); KI_F6^6;;C? NI8IBCRCF,

&-' )*,-,. /., @'-). ( 6'48/4); 6R^9Q6L<>?@ $IFIP@, &-' )*,-,. /., @'-). (G-,FC4); I`_I; N@86;PC;@, 64/&. )*,-,. /., &-0. ( 6'48/4); WCR?I-$9P?I .?<@;@, &-' )*,-,. /., @'-).

(I-'=47*$); WCa6;?I W6PY;@, 64/&. )*,-,. /., &-0. (K4A7. 1-,. '2&467-'4) ( 6'48/4);bFI8Y? 0MÎL, &-' )*,-,. /., @'-). (G-,FC4); (CR^@8 ,@P@89Y, 64/&. )*,-,. /., @'-).

( 6'48/4); c@D?IL<>?CD 'QCQPId, &-' )*,-,. /., @'-). (G-,FC4).

6H6;`6;PC:

N9?PIF9Y $RCPF6;?I, &-' )*,-,. /., @'-). ("'?=-'*KF6?L &2'M4=/?L @2&41-1*>/?LD/*=2'A?727);

W@R@F@ WFIdCRILCU, &-' )*,-,. /., @'-). (#*,-'DAF6?L &2'M4=/?L @2&41-1*>/?LD/*=2'A?727 *N2/* O46A?N4 Q4/64);

)L@; eIR’Y?, &-' @2&. /., @'-)., 464&2N*6 S64&2N*8 /4D6 =?C-8 U6-,? (V40*-/4,F/?LD/*=2'A?727 «XA7'-KF64 464&2N*$»).

b 54

b98I8I_9U;CD U@<IVC< : KZ*'/?6 /4D6-=?[ @'40F / 1-,. '2&. X.]. ^2,*/AF64. – N4/F :

_Ga «_*K4=*», 2017. – _?@. 2 (10). – 307 A.

KZ*'/?6D =N*C2/- ,*/1=*A7?>/*, ,*72'47D'-K/4=>*, )-,F6,-'?A7?>/* 74 N27-&?>/*'-K=*&6? /4D6-=0*=, &-67-'4/7*=, 4A@*'4/7*=, =?6,4&4>*=. @-,* K-'D &-A,*&/?6*= – 467D4,F/*@'-Z,2N? ,26A?6-,-1*8, ,26A?6-1'4)*8, 1'4N47?6?, *A7-'*8 N-=?, &*4,267-,-1*8, -/-N4A7?6?,

,*/1=*A7?6? 726A7D, *A7-'*8 D6'48/AF6-8 ,*72'47D'?, )-,F6,-'D, 4 746-M N27-&?6? /4=>4//$)4[-=?[ &?A0?@,*/. ^Z*'/?6 '-K'4[-=4/- /4 N-=-K/4=0*=, ,*72'47D'-K/4=0*=, 4A@*'4/7*=,A7D&2/7*=-)*,-,-1*=, D>?72,*=.

^Z*'/?6 */&26A-=4/- = N*M/4'-&/*L /4D6-=-N27'?>/*L Z4K* &4/?[ Index Copernicus.

!" 8(082)

##" (81+82+83)$43

ISSN 2415-8828 (Print)

%BF6<@ F6B?I86_9g: 20308, b2'64AF64 -Z,4A7F, N. N4/F, =D,. ;4&-=4, 28, 6. 304,

64)2&'4 D6'48/AF6-8 N-=? 74 N27-&?6? 88 /4=>4//$ N4/AF6-1- &2'M4=/-1- @2&41-1*>/-1-D/*=2'A?727D *N2/* G4=,4 Q?>?/?. Q2,.: +380(4744)3-78-96; e-mail: [email protected].

5@<;IL;C? N4/AF6?L &2'M4=/?L @2&41-1*>/?L D/*=2'A?727 *N2/* G4=,4 Q?>?/?.

;=*&-07=- @'- &2'M4=/D '2cA7'40*d &'D6-=4/?[ K4A-Z*= N4A-=-8 */)-'N40*8"_ e 21683-1583f =*& 24.11.2015 '.


305

5Z)jW

Z.N.5,%NjWN.

,./"1%'23 "$%'(*'"

fX^_,QX" VS_bSqfVXp Q4fOiVXqXhibVXp q4";,", GfXa4;ifX^# !X_, "fSpV;f"Xp ;,;Q4O, X;_iQ, (20-7* fX", II A7.) ........... 3

VilmoL Gazdag

A K-RP-TALJAI MAGYAR NYELVJ-R-SOKBAN MEGHONOSODOTTKELETI SZL-V LEXIKAI ELEMEK HANGTANI &S SZEMANTIKAI

MODIFIK-CIgJ-RgL........................................................................................... 10

Q3'F" ]/*'", <3>C3' "$%'(*'"OSQ4fiSq, !X «;qX_V,"S X/"XViOi_ OSVk,V,»......................... 24

Q3/3U’G'62 ]''", J"/2"." i"("$8G;4OSVQ,bVi GSfSO4Qf, hXqX_VXhX "XOGXV4VQSX!VX;"qS!V,I Gf,;qi_V,"X_,I f4b4Vf OSqi/ GfXî OSfipOSQiX;.................................................................................................................. 35

Q/3>G' i8'"

"4f _SVVm _ ; bS;Vi/ "fSpV;f"i/OX_i: Q,GXqXhim, % V"aip 41

Q/3123 x%(G'"h4XhfS%ibVS q4";,"S Q_XfbX;Qi _S;,qm "X^Sb4V"S (^SGX_i;Q] «aiVS r,QQm») ................................................................................ 53

d"F%'23 ]C3/

VShXqXl _SVVm GXIi!V,I ;qX_X%XfO iO4VV,"S QSGf,"O4QV,"S _ "fSpV;f"i/OX_i XVII – XVIII A7. (/4 N472'*4,* 7=-'*=",?N2/7*$ ^*/-=*c=4) .............................................................................................. 63

d%1%P23 ]''"

;G4a,%i"S ;qX_XQ_ifVXp OXf%XVXqXhip VX_,I !4_4f#SQ,_i_ 75

d%'*:62 ":*$O

q4";,"S VS GX^VSb4VVm bS;V,"i_ _X2VVXhX "XV%qi"Q _ "fSpV;f"XO qiQXG,;VXO !,;" f;i IVii–IViii A7. ..................... 85

d?I%'23 r$%'", o*$" x%(G'"

X;X#q,_X;Qi GXfi_VmVf GfXî q]"X !Sl_Sf................................ 99


306

g"I3G'" {"/*:"

i!4/VX-Q4OSQ,bV4 fXÔSpQQm GX4Q,bV,I fX^!iqi_ ^#if",;Q4GSVS GS_q4V"S «_ibVi;Qf QS"S "XfXQ"S»................................. 111

g%$8':O2" r2:"'"

OX_Vi ^S;X#, ÔSq]_SVVm !iQ4/ _ "fSpV;f"XO I !XrVfXO !,;" f;i.............................................................................. 119

5*:$G2 {%:GVS!_ifVmVk,VS VS "SfQSI SQqS; "fSpV;f"Xp OX_, ............ 131

53.(6Y S.8($"'"

^_’m^SVi %XfO, VS^,_VXhX, ^VSIi!VXhX QS "q,bVXhX_i!OiV"i_ OVXr,V, iO4VV,"i_ _ "fSpV;f"i/OX_i.................... 148

53$318"FO ]''"iVQ4fGf4QSaim I !XrVfXhX Q4";Q "fi f Gf,Ô qiVh_X;O,;qX_XhX SVSqi : Q4Xf4Q,bVi ^S;S!, QSGfS"Q,bV,/ _,Oif !X;qi!r4VVm ......................................................... 158

531"/3." g3G

%XVXqXhibVS XfhSVi^Saim "Xf4V4_,I OXf%4O V4GXIi!V,IiO4VV,"SI ....................................................................................................... 164

r:("P {6A3., r:("P <31"'

q4";,"S ;4qS ;Qf,hSVai m" X#’2"Q 4";,"XhfS%ibVXhXXGfSa]_SVVm. ^. 2 (^SSVQ4#4q]_-Q, – ^S_ ^",: /) ....................... 173

z"$GP7?2 i"("$$G

rSVfS_im S;S#qi_S;ai _ifS"Sj......................................................... 183

z3$G23." x"(OG'"

" qfQ fVX-,;QXf,b4;",/ X#q," "fS,Vi _ Q_Xfb4;Q_4_. h. "XfXq4V"X (q,Vh_X" qfQ fXqXh,b4;",/ S;G4"Q) ............ 191

S872"/ S.8($"'", d%'*:62 ]/*'"

GfX#q4OS "X!,%i"Saip OX_V,I X!,V,af Q_XfbXp ;GS!k,V,QSfS;Sl4_b4V"S ........................................................................................ 196

S'8I%.*7 82(3/8GGfX! "Q,_Vi ;GX;X#,%XfO _SVVm ; bS;VXhXSVhqXOX_VXhX ;q4Vh .............................................................................. 208


307

x*c%'23 x%(G'"

«;qX_V," ;Ii!VXGX!iqf;f",I hX_ifX"» m" _i!X#fSr4VVmVXOiVSai/V,I GfXa4;i_ ;Ii!VXGX!iqf;f"XO Sf4Sqi "fSpV;f"Xp OX_, ........................................................................................ 216

0)W" %Wo .5,%NjWN.. b.0m'0. ljWl'%

g"/?I'G2 i"("$G

_Gq,_ i_SVS m"X_,bS %fSV"S VS r,QQ2_,/ QS Q_Xfb,/lqmIXq4";SV!4fS !4 ............................................................................................ 227

`"17?/ i"("$8G

X#fS^ i ;qX_X QSfS;S l4_b4V"S _ "fSpV;f"XO _,l,_"Sf;Q_i................................................................................................ 234

<%.?2 p/8B"XhViQ,_V,/ GfX;Qif X#fS^ !XVr SVS ;_iQX_i/qiQ4fSQ fi......................................................................................................... 242

S"'8.:O2*B r$%2:"'I/, w*C"'32 r2:"'"«;4fa4» m" VS;"fi V,/ SfI4Q,G "fSpV;f"Xp O4VQSqfVX;Qi Q_Xfbi/ ;GS!k,Vi Q. l4_b4V"S ............................................................ 255

S*."7?2 i"("$8G

;4OSVQ,"S X#fSî_ "fSpV;f"Xp VSfX!VXp bSfi_VXp "S^", .... 266

n17?2 z".$3 "fSpV;f",/ iVQ4qih4VQ i XGif QXQSqiQSf,Ô (464&2N*6;. 2)'2N-= D «k-&2//?6D» 74 A72/-1'4N4[ @'-02AD ;_ ) ............................. 279

Z"W.$l'%

z"/Y%(" {6A3.

_,_b4VVm Q_XfbX;Qi O,"Xq, #SrSVS VS fX"SI qiQ4fSQ f,fi!VXhX "fS].................................................................................................. 292

,%*) %NW. l .................................................................................................. 299

),b. Z%()3 $03 %NW. )N ........................................................................ 302


10

!" 811.161.2’28

Gazdag VilmoL

(Budapest, Hungary)

e-mail: [email protected]

A KqRPqTALJAI MAGYAR NYELVJqRqSOKBAN

MEGHONOSODOTT KELETI SZLqV LEXIKAI ELEMEK

HANGTANI sS SZEMANTIKAI MODIFIKqCItJqRtL∗

Orosz _s ukran lexikai kblcsbnz_seket a karpataljai magyar nyelvhasznalat minden

szcnter_n talalhatunk. E szavak szama, a hasznalati kbrdktel fdggetlendl, bsszess_g_ben

tbbb szazra tehete. A karpataljai magyar nyelvjarasokban meghonosodott keleti szlav

lexikai elemek jelentes r_sze mar tudomanyosan is rbgzctve lett. Ugyanakkor e szavak

alapos nyelv_szeti vizsgalatara ezidaig m_g nem kerdlt sor. fgy az egyes kblcsbnszavak

alakvaltozataival, vagy az orosz _s ukran nyelvbel is atvett parhuzamos kblcsbnz_sekkel _saz ezeket kivalth okokkal kapcsolatosan szinte semmilyen informacihval nem rendelkezdnk.

Jelen tanulmany keretein beldl a karpataljai magyar nyelvjarasokban meghonosodott keleti

szlav lexikai elemek szemantikai _s hangtani modifikacihit kcvanom bemutatni.

Kulcsszavak: Karpataljai magyar nyelvjarasok, keleti szlav kblcsbnbk, szemantikai

szikdlet a jelent_sben, szemantikai kiterjeszt_s a tartalomban, hangzasvaltozatok.

8$O13P Q. S%1"'(*7'8 (" U3'%(*7'8 13I*U82"F8V :Y8I'3:$3.’G':O2*Y

$%2:*7'*Y %$%1%'(8. ? >"2"/D"(:O2*Y ?C3/:O2*Y I8"$%2("Y.V+;%L?3"((N L /$-+I(68$%I A+ -%6=U68$%I '%* (+N*(= * /6=R 6Q"-+R Q/($O=4*+((N

/9%-68$%I '%*? (+ V+$+-;+AA=. V+9+E%' $=E8$=6A8 O?R L+;%L?3"(8, ("L+E":(% *=) 6Q"-IR /:?*+((N, (+E=3/jA86N $=E8$+ 6%A"(8. k+6A?(/ 6R=)(%6E%*’N(68$?R E"$6?3(?R"E"'"(A=* /:" )%6E=):"(%. C-%A" -"A"E8(" E=(9*=6A?3(" %M6A":"((N O?R E"$6"' P"(" *?$%(+(%. F+$?' 3?(%', / (+6 '+U:" ("'+j =(Q%-'+O=I ;-% *+-=+A?*(=6A8 Q%-')"N$?R L+;%L?3"(8, ;+-+E"E8(= L+;%L?3"((N 6E=* L -%6=U68$%I A+ /$-+I(68$%I '%* =;-?3?(? IR ;-%(?$("((N )% '%*?--"O?;=j(A+. 5 -%M%A= -%L9EN(/A% 6"'+(A?3(= A+Q%("A?3(= '%)?Q=$+O=I 6R=)(%6E%*’N(68$?R E"$6?3(?R "E"'"(A=* * /9%-68$?R 9%*%-+RV+$+-;+AAN.

5$673.8 :$3.": /9%-68$= )=+E"$A? V+$+-;+AAN, 6R=)(%6E%*’N(68$= L+;%L?3"((N,

6'?6E%*" L*/:"((N L(+3"((N, 6"'+(A?3(" -%LT?-"((N L+ L'=6A%', Q%("A?3(= *+-=+O=I.

VilmoL G. Semantic and phonetic modifications of the East Slavic lexical elements

in Transcarpathian Hungarian dialects.

In Transcarpathia bilingualism is a natural phenomenon. Due to the minority position

of the local Hungarian people, they are frequently forced to use either surrounding

language in everyday communication. The common usage of the Ukrainian or Russian

languages can be observed in the mother tongue use by the speakers: they often employ

second language elements in the course of mother tongue communication, which soon adapt

∗ Szsvegkszi ktp 1 Az Emberi Ervforrxsok Miniszttriuma yNKP-17-3 k{dszxm| yj Nemzeti

Kivxl{sxg Programjxnak txmogatxsxval ktsz~lt”.

© Vilmoš G., 2017


11

to the sound system of the Hungarian language, while they become such phenomena that

their foreign character can almost never be noticed by the laymen.

A substantial part of the Eastern Slavic lexical elements which naturalized in the

Transcarpathian Hungarian dialects have already been recorded scientifically. However, a

thorough linguistic examination of these words has not been made yet. Thus, we have

almost no information about shape variations of some loanwords, or the parallel

borrowings of words from the Russian and Ukrainian languages and the causes of these

phenomena.

The present study deals with the semantic modifications of the Eastern Slavic lexical

elements which have been strongly rooted in the Hungarian dialects of Transcarpathia. It

also gives an overview of the adaptation process of the Eastern Slavic lexical elements in

the Hungarian dialects of Transcarpathia. The first part describes the cases of semantic

narrowing in meaning, while the other part deals with those aspects which are connected

with the semantic broadening in meaning of the words. This study is based on a survey

carried out with a sample of 342 individuals. I would like to examine shape variations of

Eastern Slavic loanwords which naturalized in the Hungarian dialects of Transcarpathia

and the phonetic reasons of the development of these shape variations.

Keywords: Hungarian dialects of Transcarpathia, Eastern Slavic loanwords, semantic

narrowing in meaning, semantic broadening in meaning, phonetic variations.

BevezetusA hatxron t|li, s �gy trtelemszer en a kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsok

vizsgxlata a politikai okok ts az inttzmtnyi hxtttr hixnya miatt meglehetvsen

ktsvn vette csak kezdettt [10, -l. 19–20]. S bxr az elm|lt nthxny tvtized sorxnjelentvs eredmtnyeket siker~lt a helyi ts az anyaorszxgi nyelvtszeknek

eltrni~k, a regionxlis nyelvvxltozatoknak ts nyelvjxrxsoknak azonban mtgnapjainkban is szxmos olyan ter~lete ts jellegzetesstge van, melyekrvlltnyegtben mtg alig rendelkez~nk informxci{kkal. Ide sorolhat{ ptldxul a

kslcssnszavak hasznxlatxra vonatkoz{ ttrktpes vizsgxlatok elvtgztse is. Ilyen

jelleg kutatxsokat ugyanis ezidxig nem vtgeztek kxrpxtaljxn. K{tyuk Istvxn1974-es [15] kandidxtusi trtekeztse az egyetlen olyan munka, amelymonografikusan pr{bxlja meg feldolgozni egy txjegystg, nevezetesen az ungi

magyar nyelvjxrxsok ukrxn kslcssnszavait, viszont az ott adatolt sz{anyag sem

ker~lt ttrktpes formxban feldolgozxsra.

A kvrpvtaljai magyarok nyelvi helyzete

A kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsok mxr Trianon elvtt is a magyar

nyelvter~let peremvidtktt alkottxk, ahol tsbb ntp mindennapi kapcsolatban tltegymxs mellett. E ntpek mind kult|rxjukban, mind nyelv~kben hatxssal voltak

egymxsra. #gy Kxrpxtaljxn a kttnyelv stg termtszetes jelenstg. Ugyanakkor a

XX. szxzad elsv harmadxig a bilingvizmus nem a helyi magyarokra, hanem a

ter~let mxs nemzetistg lak{ira volt jellemzv [18, -l. 89; 9, -l. 129–130].A trianoni btkeszerzvdts ksvetkezttben azonban jelentvs magyar

nemzetistg tsmegek vxltak kisebbstgivt az |j nemzetxllamokban [2, -l. 12], s


12

ezzel egy~tt a magyar nyelvter~let peremvidtke is hatxron t|li magyarnyelvjxrxsokkx vxlt, vagyis az intenz�v nyelvi kapcsolatok sz�ntere

magyarorszxgi szempontb{l ntzve k~lfsldre ker~lt [23, -l. 25]. A magyar nyelv

helyi szinten elvesz�tve addigi stxtuszxt, alxrendelt szerepbe ker~lt a mindenkori

xllamnyelvvel szemben, ami a preszt�zsvesztts mellett a mxsodnyelvi hatxsnagymtrttk fokoz{dxsxt, illetve a helyi ts az anyaorszxgi magyar

nyelvvxltozatok bizonyos mtrttk elk~lsn~ltstt is magxval vonta [16, -l. 6].

Ugyanakkor a hatxron t|li, |n. vshonos magyar kisebbstg tsbbstgi

helyzete regionxlis szinten tsbb hely~tt, �gy Kxrpxtalja bizonyos rtszein is

megmaradt [14, 183]. &pp ennek ksszsnhetv talxn, hogy a hatxron t|li magyar

kisebbstgeknek mxig siker~lt megvrizni~k anyanyelv-dominancixjukat mtgakkor is, ha „a sz{rvxnyosodxsi folyamatok, a vegyes hxzassxgok egyrenagyobb arxnya, az anyanyelv txrsadalmi preszt�zse, hasznxlatxnak jogi tskommunikxci{s akadxlyai napr{l napra csskkentik az anyanyelvhasznxlat

ksrtt” [22, -l. 118].

A kxrpxtaljai magyarsxg esettben vshonos ts elrendelt kisebbstgi

kttnyelv stgrvl van sz{. Vagyis a kszssstg nem ter~letcsere, hanem politikai

okok miatt vxlt kisebbstgivt, tagjainak t|lnyom{ tsbbstge xltalxban csak az

iskolxban talxlkozik az xllamnyelvvel [6, -l. 41], elsv nyelve (a magyar) jogilag

alxrendelt helyzetben van az xllamnyelvhez (ukrxnhoz) ktpest [10, -l. 198].

Ezen k�v~l a kxrpxtaljai magyarsxg jelentvs rtsze magyar dominxns kttnyelv

[6, -l. 40–41], azaz a privxt szftrxban a magyar nyelv hasznxlata szinte

kizxr{lagos, m�g a formxlis sz�ntereken a nyelvhasznxlat az xllami szabxlyozxsts az egytn nyelvtudxsa alapjxn realizxl{dik.

Jelentusvvltozvs: jelentusbwvylus us jelentussz{kylusA kslcssnszavak az esetek tsbbstgtben megvrzik az xtad{ nyelvi

jelentts~ket, viszont gyakori jelenstg az is, hogy az xtvevv nyelvben val{meghonosodxsuk sorxn valamilyen jelenttsvxltozxson esnek xt [17, -l. 38].

Benv Attila [5, -l. 147] szerint, „ha egy lexikai xtvttel egyazon

nyelvvxltozatban tsbb jelenttsben is hasznxlatos, akkor szinte bizonyosak

lehet~nk abban, hogy meghonosodott elemmel, jsvevtnysz{val van dolgunk”.

Vagyis a kslcssnszavak jelenttsm{dosulxsainak a vizsgxlata rtvtn ktpet

kaphatunk az egyes szavaknak az xtvevv nyelvbe val{ betp~ltstrvl,meghonosodxsi fokxr{l.

David Crystal [8, -l. 411] szerint a jelenttsvxltozxs akkor megy vtgbe,

amikor „a ksr~lmtnyek hatxsxra a sz{ jelenttse xttevvdik mxs dolgokra”. A

jelenttsvxltozxst kivxlt{ ksr~lmtnyek azonban igen sokftltk lehetnek. A

magyar nyelv ksnyve [1, -l. 515] Kxroly Sxndor [13] munkxja alapjxn a

ksvetkezvktpp foglalja sssze a jelenttsvxltozxst kivxlt{ okokat:

• ha egy sz{ sztlesebb txrsadalmi ksrben txgabb jelentts lesz;


13

• ha egy xltalxnos jelentts sz{ egy kisebb txrsadalmi csoportban specixlistrtelmet kap;

• ha a txrggyal kapcsolatos trzelmi magatartxs megvxltozik;

• ha maga a txrgy vxltozik meg; ha az egyes jel vagy a jelrendszer, illetve

a jel grammatikai ksrnyezete vxltozik meg;

• ha a sz{ m faji hasznxlati ksre vxltozik meg

A kslcssnszavak jelenttsvxltozxsa szinttn nem egynem jelenstg. A kttlegfvbb csoport az adott sz{ szemantikai mezvjtnek a mozgxsirxnya alapjxnhozhat{ lttre. E szerint jelenttsbvv~lts, illetve jelenttssz k~lts kateg{rixkr{lbesztlhet~nk, melyek kszel xllnak a hasonl{sxgon alapul{ ntvxtvitelhez,

ugyanis ltnyegtben az egymxssal rokon fogalmak vonalxn mozognak

[11, -l. 150].Ntzz~k meg kicsit alaposabban, hogy mit is takar a fentebb eml�tett ktt

nyelvtszeti terminus. Jelenttsbvv~ltsrvl Horvxth Ptter Ivxn szerint akkor

besztlhet~nk „ha egy nyelvi elem – alaki m{dosulxs ntlk~l – egy olyan

val{sxgrtszre utal, amelyet korxbban nem jelslt” [12, -l. 157], vagyis „a

jelenttsbvv~lts esettn a jelenttsterjedelem megnv, azaz a sz{ a dolgoknak,

cselekvtseknek stb. egy sztlesebb osztxlyxra kezd vonatkozni” [21, -l. 76]. A

szavak jelenttsbvv~ltse, vagy |jabb dolgokra vonatkoz{ jelenttstartalommal

val{ gazdagodxsa termtszetes jelenstg, ugyanis amint azt Kxroly Sxndor

[13, 218] is megjegyezte „a kifejeznival{ vtgtelen, a nyelvi eszksz meg vtges,

a besztlv egytn ts a besztlv txrsadalom |gy gazdxlkodik a nyelvi eszkszskkel,

hogy arxnylag kevts jellel mintl tsbb kifejezhetv legyen”.

A jelenstg kapcsxn Benv [5, -l. 155] megjegyzi, hogy a jelenttsbvv~lts ajelenttssz k~ltsntl ritkxbban fordul elv, s ez azzal magyarxzhat{, hogy az

anyanyelvi dominancixj| kttnyelv besztlvk inkxbb hajlamosak arra, hogy a

kslcssnszavakat a konkrtt besztdhelyzet szerint, a txrgyi ksrnyezet

vonatkozxsxval egy~tt trtelmezztk, mintsem, hogy elvonatkoztassanak azokt{l,hiszen „a tsbbjelentts szavak mxsodik ts tovxbbi jelenttsei az elsvdlegesbvlfejlvdnek ki metaforikus vagy metonimikus |ton a bonyolultabb jelenstgek,

fogalmak kifejeztstre.

Herder szerint a gondolkodxs fejlvdtstvel a nyelvek sz{kincse a konkrttt{laz elvont felt halad, mikszben a nyelvek grammatikailag ts lexikailag

differencixl{dnak, azaz egyre inkxbb sajxtos, nemzeti sz�nezetet nyernek”

[19, -l. 44]. Horvxth [12, -l. 100] ezenk�v~l felh�vja a figyelmet arra is, hogy ajelenttsbvv~lts jelenstgtben gyakran megmutatkozik a „nyelvi snktny” is.

Minya Kxroly [20, -l. 76] szerint pedig az egyes szavak |j jelenttsben val{hasznxlatakor ltnyegtben |j sz{r{l kellene besztln~nk, hiszen a szavakat a

hangalak ts a jelentts egystgektnt hatxrozhatjuk meg.

A jelenttssz k~lts ezzel szemben akkor megy vtgbe, ha „a kslcssnzsttlextma az xtvevv nyelvben sz kebb specializxltabb jelenttsben vxlik


14

hasznxlatossx, mint az xtad{ nyelvben” [17, -l. 38], vagy ahogyan azt BenvAttila [4, -l. 91] �rja „a jelenttssz k~lts a sz{ fogalmi-logikai alkatxnak azt a

vxltozxsxt jelsli, amikor a lextma jelenttse az eredeti jelsltjtrvl xtmegy a neki

alxrendelt, sz kebb ksr fogalomra”.

Ugyanakkor sokszor „|gy lesz kisebb a sz{ vonatkozxsi ksre, hogy

valamely specixlis jeggyel gazdagodik jelenttsstmxja; ts ez a specixlis jegy

rendszerint a jelslt valamely aspektusxt jelenti: pl. az anyagot, amelybvl ktsz~lt

az adott txrgy, funkci{jxt, alakjxt” [4, -l. 142]. &pp eztrt fontos megjegyezni azt

is, hogy a „jelenttssz k~lts terminus jelsli ugyan a jelslt fogalom ksrtnek

m{dosulxsxt, de nem utal arra, hogy milyen fogalmi szintek kszstt tsrttnik ez

az elmozdulxs” [5, -l. 148].

Hangtani vvltozvsok

A kslcssnszavak fonetikai vxltozxsainak a tanulmxnyozxsa szinttn fontos

szegmenstt ktpezi a kontaktusnyelvtszetnek. K~lsnssen nagy jelentvstge van

a hangtani ktrdtsek tanulmxnyozxsxnak azokban az esetekben, amikor

egymxssal rokonsxgot nem mutat{ nyelvek kszstti kapcsolatr{l, s az e

kapcsolatok nyomxn meghonosodott kslcssnszavakr{l k�vxnunk sz{t ejteni.

Ilyen jelleg kapcsolatr{l kell besztln~nk a szlxv nyelvcsalxdba tartoz{ukrxn/orosz ts a finnugor nyelvcsalxdba tartoz{ magyar nyelv esettben is.

A magyar magxnhangz{rendszer j{val gazdagabb, mint az ukrxnvokalizmus. A standard magyar fontmarendszernek 14 magxnhangz{ja van: a,

x, e, t, i, �, o, {, s, v, u, |, ~, . A standard ukrxn vokalizmus 6 magxnhangz{ttartalmaz: 4, -, D, 2, ?, *. A magyar nyelvnek 25 standard mxssalhangz{-fontmxja van, m�g az ukrxn standard 32 mxssalhangz{-fontmxt tartalmaz. A

magyar mxssalhangz{k tsbbstgtnek megvan az ukrxn megfelelvje [3, -l. 144].

A szlxv ts magyar nyelv hangrendszeri elttrtsei kivxl{ lehetvstget adnak

arra, hogy a kslcssnszavak meghonosodxsuk sorxn jellegzetes hangtani

m{dosulxsokon menjenek kereszt~l, legyen sz{ akxr a szlxv nyelvekben

megonosodott hungarizmusokr{l, akxr a magyar nyelvbe xtker~lt szlxv lexikai

elemekrvl.Az ungi magyar nyelvjxrxs ukrxn kslcssnszavainak fonetikai vxltozxsait

vizsgxlva K{tyuk Istvxn a magxnhangz{k tekintettben megjegyzi, hogy az

ukrxn kslcssnszavakban mindegyik hossz| magyar magxnhangz{ elvfordulhat,

svt egyes esetekben esetleg diftongizxl{dhat is. #gy tehxt az ukrxn a, o, y, e, u, i

hangoknak a magyarban a a (~ ); o (~h) ~a ~ h ; u (~l); e (~m); i (~c); i (~c)megfelelvik vannak. A mxssalhangz{knxl csupxn a lxgy ukrxn )’, A’, (’mxssalhangz{knak van magyar gy, ty, ny magyar megfelelvje, �gy a tsbbi lxgy

ukrxn mxssalhangz{t annak kemtny magyar pxrja helyettes�ti [15, -l. 99–111].

Ezt Borbtly az xltala vizsgxlt bet - ts mozaikszavak hangtani jelenstgei

kapcsxn a ksvetkezv csoportokra bontott hangtani jelenstgekkel egtsz�ti ki: 1. a


15

sz{vtgi orosz o a magyar kiejttsben megny|lik (rajonh, szilph), m�g a sz{vtgiorosz a megrsvid~l (bezpeka, rada). 2. az orosz x hangnak a magyar ch felel

meg (derzssztrach, techoszmotr); a szavakban jelentkezv mxssalhangz{-torl{dxs kiests, hasonulxs, zsngtsedts, affrikxl{dxs ts palatalizxci{seg�tstgtvel old{dik fel [7, -l. 114–115].

A kutatvs tvrgya us terjedelme

Az yj Nemzeti Kivxl{sxg Program txmogatxsxval megval{sul{ kutatxsom

sorxn ktrdv�ves felmtrts kerettben a kxrpxtaljai Beregszxszi jxrxs ter~lettntalxlhat{ 35 magyarlakta telep~ltsen, a telep~ltsek lakossxgszxmxnak

figyelembevtteltvel, hxrom korcsoportban (18–40 tv; 40–60 tv ts 60 tvfeletti), azonos nemi eloszlxs mellett ssszesen 342 fvt ktrdeztem meg a szlxvkslcssnszavak hasznxlatxval kapcsolatban.

Vizsgxlataimat a magyar dialektol{giai hagyomxnyok szerint feltp�tett

ktrdv�vvel vtgeztem, melyben a korxbban vtgzett elvnyelvi, szak- tssajt{nyelvi, valamint sztpirodalmi kutatxsaim sorxn gy jtstt kslcssnszavak

jelenttstre ts hasznxlatxra vonatkoz{ ktrdtseket tettem fel. A vxlaszad{knak

tsbbftle ktrdtst�pust kellett megvxlaszolniuk: fogalommeghatxrozxsokon tsktpazonos�txsokon xt, a felsorolt kslcssnszavak jelenttstnek a megadxsxig.

Ezen k�v~l a vxlaszad{k lehetvstget kaptak arra is, hogy felt~ntethesstk a

ktrdv�vben nem szereplv, de xltaluk ismert ts hasznxlt kslcssnszavakat,

valamint a kelet-ukrajnai hxbor|s konfliktushoz kapcsol{d{an meghonosodott

szlxv neologizmusokat ts |jonnan elvttrbe ker~lv kslcssnszavakat is. A

ktrdv�v a nyitott ktrdtseken k�v~l 220 keleti szlxv kslcssnsz{ ismerettre tshasznxlatxra ktrdezett rx.

Jelentusm|dosulvs esetei a kvrpvtaljai magyar nyelvjvrvsokban

meghonosodott keleti szlvv k}lcs}nszavak esetuben

Amint azt a fentebb olvashat{ szakirodalmi xttekinttsben is olvashattuk, a

legtsbb lexikai elem az xtad{ nyelvi jelenttstt megtartva honosodik meg az

xtvevv nyelvekben is. A kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban meghonosodott

xllamnyelvi kontaktuselemek t|lnyom{ tsbbstgtntl is ezt figyelhetj~k meg:

Vannak azonban kivttelek is.

Az orosz nyelvbvl xtvett geroj (or. 12'-L 1) hvs jelentts sz{ a kxrpxtaljai

magyar nyelvjxrxsokban pejorat�v sz�nezet jelenttstartalommal egtsz~lt ki.Ugyanis a sz{ itt az eredeti jelenttse mellett a gvgss, nagyktp , hvsksdvemberek jelsltstre is vonatkozik. (lxsd az 1. xbrxn)

Az eredetileg testi fogyattkossxgra vonatkoz{ invalid (ukr. */=4,*&; or.

?/=4,?&) sz{ kttirxny| jelenttsbvv~ltsen is xtesett. Egyrtszrvl ugyanis

1#rxsktptt tekintve az orosz sz{ megegyezik az ukrxn 9"-%U sz{val, viszont az ukrxn nyelvi

kiejttsben a sz{ elejtn h hangot ejtenek.


16

hasznxljxk a koldusok megneveztstre is, e szemtlyek xltalxban val{banrendelkeznek valamilyen testi fogyattkossxggal. Mxsrtszrvl pedig a szellemi

fogyattkossxgra kiterjesztve az olyan szemtlyek obszctn jelsltstre, akik

valamit nehezen tudnak megtrteni, elvtgezni. (lxsd a 2. xbrxn)

1. vbra: A Geroj sz| jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs magyarlakta

telepylusein

2. vbra: Az invalid sz| jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs magyarlakta

telepylusein


17

A terjedelmi okok miatt, csak felsorolxsszer en megadott kslcssnszavak

ugyancsak jelenttsbvv~ltsen estek xt. Az ukrxn vagy orosz nyelvbvl is

szxrmaztathat{ piderasz (ukr., or. @2&2'4A7) sz{ az xtad{ nyelvekben a

homokos ftrfiak (pederasztxk) megneveztse, a kxrpxtaljai magyar

nyelvjxrxsokban azonban azokra is vonatkozhat, akik a besztlv szxmxrakevtsbt szimpatikusak, vagy valamilyen m{don rosszat tettek.

A princessza sz{ (ukr. @'?/02A4, or. @'?/02Ac4), mely az xtad{nyelvekben hercegnv jelenttsben hasznxlatos, a kxrpxtaljai magyar

nyelvjxrxsokban a ktnyes, nagyzol{, bektpzelt nvkre is vonatkozik. Amint azt a

fenti ptldxk is mutatjxk a jelenttsbvv~lts sorxn az xtvett szavak xltalxban

negat�v tsltet pluszjelenttseket vesznek magukra.Az elvtgzett kutatxs sorxn nyert adatok kszstt a jelenttssz k~lts esetei

ritkxbbak, de aztrt nem ptlda ntlk~liek.

Ide sorolhatjuk ptldxul a teljes magyar nyelvter~leten elterjedt kulak (ukr.,

or. 6D,46) kslcssnsz{t, melynek az xtad{ nyelvekben a ksvetkezv jelenttsei

ismertek: 1. a) sksl, marok; b) [kat] ssszevont erv; c) [m sz] b~tysk, pecek;

2. zs�rosparaszt, kulxk. A kxrpxtalai magyar nyelvjxrxsokban a sz{ azonban

csak a kommunista rendszerbvl ismert zs�rosparaszt jelenttstben hasznxlt, s

szolgxl az xtlagosnxl gazdagabb szemtlyek jelsltstre. (lxsd a 3. xbrxt)

3. vbra: A kul[k sz| jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs magyarlakta

telepylusein


18

Ugyanezt figyelhetj~k meg a provodnyik (or. @'-=-&/?6) sz{ esettben is.

Az orosz sz{nak ugyanis a ksvetkezv jelenttsei ismertek: 1. a) [fiz] vezetv(test); b) [xtv] kszvet�tv; 2. a) k�strv, vezetv; b) [vas|t] kalauz, k�strv. A

kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban azonban a sz{ csak a kalauz, utask�strvjelenttsben ismert. (lxsd a 4. xbrxt)

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy itt a kalauz jelsltstre a revizor

(or. '2=?K-'; ukr. '2=*K-') sz{ is hasznxlatos, mely a magyar nyelvter~let mxsrtszein ilyen jelenttsben nem ismert. Mxsutt ugyanis a revizor,

val{sz�n s�thetven ntmet nyelvi xtvttelktnt mxs jelleg dolgok ellenvrztstt(ptnz~gy, hivatali m ksdts, termelts, nyomdai munkxlatok) ellxt{ szemtlyre

vonatkozik.

4. vbra: A provodnyik sz| jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs

magyarlakta telepylusein

A jelenttsbvv~lts egyik sajxtos t�pusaktnt trttkelhetj~k azt, amikor

bizonyos mxrkanevek az adott t�pus| termtkekre xltalxnos, kszntvi szereppel

b�r{ formxban ker~lnek felhasznxlxsra. Ez ilyen jelenstgek a gy jtstt anyag

alapjxn nem ritkxk ts a m{dosult jelentts ismereti szintje is eltg magasnak

tekinthetv. Ide sorolhat{ ptldxul, hogy a kxrpxtaljai magyarok ksrtben a

&'DMZ4 mxrkantv a lxncf rtszek minden t�pusxra vonatkozik, �gy pl. az Uralmxrkxj| f rtszt is druzsbxnak szokxs nevezni.


19

5. vbra: Pulda a mvrkanevek jelentusbwvylusure

A vxlaszad{knak az egyik feladat rtszektnt ptldxul egy ZIL mxrkxj|billenvs plat{j| teheraut{t kellett azonos�taniuk, melyet a helyi magyar

nyelvjxrxsokban a szxll�tmxny lebor�txsi lehetvstge vtgett az or. A4N-A=4,ntvvel szokxs megnevezni. A vxlaszad{ nagy rtsze azonban a konkrttmxrkantvvel pr{bxlta meg megnevezni a ktpen szereplv jxrm vet, s �gy a

val{di mxrka mellett a viszonylag nagymtrttk hasonl{sxg ksvetkezttben a

Gxz-53 ts Gxzik, valamint a szinte semmilyen hasonl{sxgot nem mutat{Kxmxz mxrkxk is megadxsra ker~ltek (lxsd az 5. xbrxt).

A kvrpvtaljai magyar nyelvjvrvsok keleti szlvv k}lcs}nszavainak

hangtani vvltozvsair|l

A kslcssnszavak fentebb le�rt hangtani sajxtossxgai a Beregszxszi jxrxsmagyar nyelvjxrxsaiban xltalam adatolt kslcssnszavai esettben is helytxll{ak. A

tovxbbiakban nthxny ptldxval alxtxmasztva mutatom be az egyes

kslcssnszavaknak a magyar nyelvi asszimilxci{ sorxn vtgbemenv hangtanim{dosulxsait. Elsvktnt ntzz~k a magxnhangz{k megfeleltseit:

A szlxv als{ nyelvxllxs| illabixlis a hang helytn az adatolt

kslcssnszavakban az a legals{ nyelvxllxs| illabixlis a ts az als{ nyelvxllxs|labixlis a is elvfordulhat. Pl. 3+U < csaj; 3+U(?$ < csajnik; $%3"9+- < kocsegar,

valamint $+E?' < kalim; $+(=6A-+ < kanisztra, illetve egy sz{n bel~l akxrmindktt hang is: $+;"E8(?O+ < kapelynica; -+)+ < rada. Nthxny kivtteles

esetben akxr a ksztpsv nyelvxllxs| labixlis o hang is xllhat a helytn, pl.

-+66-%3$+ < roszrocska; M+-)+3%$ < bordacsok. Sz{vtgi helyzetben a


20

tsbbesszxm| alakok alapjxn akxr i is elvfordulhat a helytn: M+($+ < banki,;+3$+ < pacski.

A ksztpsv nyelvxllxs| labixlis o helytn a kslcssnszavakban xltalxban a

magyar nyelvi pxrja xll, pl. M%-P < borscs; 3?(%*(?$ < csinovnyik; )%)+A%$ <

dodatok; de elvfordul a hossz| pxrja, az h is, pl. $+)-% < kadrh; 6A%EM <

szthlba; vagy akxr ezek kombinxci{ja is: "$%(%'=N < ekonhmia. Arra is

talxlhatunk ptldxt, hogy az als{ nyelvxllxs| labixlis a xll a helytn, pl. M%$+E <

bakal; R%'/A < hamut.

A felsv nyelvxllxs| labixlis / (u) helytn a legtsbb esetben ugyancsak a

magyar nyelvi pxrja xll. Pl. M+'M/E+ < bambula; M/AXE$+ < butilka; )";/A+A< deputat. Elvfordul a magyar nyelvi hang hossz| pxrja is, pl. $*+)-+A/-+ <

kvadratlra; ;-%$/-+A/-+ < prokuratlra; -"9?6A-+A/-+ < regisztratlra. Az y(u) helytn xllhat o is. Pl. 3/9/( < csuhon.

A ksztpsv nyelvxllxs| illabixlis e helytn a legtsbb esetben az als{nyelvxllxs| illabixlis magyar e xll, pl. M"L;"$+ < bezpeka; 3"-3"(?" <

csercsenyie; ;"-"*+E < pereval; Ritkxbban elvfordulhat a magyar nyelvi hang

hossz| pxrja is, pl. 6?6A"'+ < sziszt_ma; $/;" < kup_. Illetve, ha a szlxvsz{ban az e magxnhangz{ a j elvtt xll, akkor a magyar nyelvi formxban

ugyancsak t hangot talxlhatunk a helytn, pl. 9-"U)"- < gr_der; *%E"UM%E <

vol_jbalozni.

A ksztpfelsv ts felsv nyelvxllxs| illabixlis ? ts = hangok helytn egyarxnt a

felsv nyelvxllxs| illabixlis magyar i hangot talxljuk. Pl. Megjegyzendv, hogy

sok esetben az ukrxn ts orosz nyelvi alak alapb{l elttrtst mutat e ktt hang

tekintettben, pl. ukr. +*A%M=%9-+Q=N illetve or. +*A%M?%9-+Q?N. Akslcssnszavakban a magyar nyelvi hossz| c is elvfordulhat, pl. +(A?Q-?L <

antifrcz; +-R?* < archcv; $+66?- < kasszcr. Az ? hang helytn elvfordulhat mtgt is, pl. Q/-+:?- < furazs_r; ]?M?-8 < Szib_r.

A mxssalhangz{k esettben a kemtny szlxv mxssalhangz{knak a

kslcssnszavakban a magyar nyelvi megfelelvjtt talxljuk. Pl. +$A < akt; +($"A+< anketa; =(A"-(+A < internat stb. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a

felpattan{ zxrhang pxrok zsngts ts zsngttlen tagja egyarxnt elvfordul az adatolt

kslcssnsz{ban: M"6")$+ < beszedka ts beszetka; %3"-")8 < ocsered ts ocseret.

Ugyanezt figyelhetj~k meg a labiodentxlis v ts f hangok esettben is, ugyanis

vannak olyan szlxv kslcssnszavak melyekben a * helytn mindktt hang

elvfordulhat, pl. 6%*R%L < szovhoz ts szofhoz.A szlxv )’, E’, (’, A’ lxgy mxssalhangz{k helytn a magyar nyelvi

kslcssnsz{kban is a lxgy megfelelvik xllnak, pl. $%'+()?-%*$+ <

komangyirovka; $/E8A;-%6*"A < kulytproszvet; A?A/E8(+ < titulyna; L(='%$< znyimok; )%*"-"((%6A8 < doverenoszty.

A szlxv 9 a kslcssnszavakban g ts h hangktnt is realizxl{dhat, pl. )%9%*%-< dohovor; 9+E/T$+ < haluska, illetve 9-/;;+ < gruppa; 9/M"-(+A%- <


21

gubernator. A szlxv x helytn a kslcssnszavakban vagy h vagy ch hangottalxlunk, pl. M/R+($+ < buhanka; T+RA+ < sahta, illetve +-R?* < archcv;

A"R;+6;%-A < techpaszport. Ugyancsak h hang jelenik meg azokban a

kslcssnszavakban melyekben R9 hangkapcsolatot talxlunk, pl. M/R9+EA"- <

buhalter.

Azokban az esetekben, amikor az xtad{ nyelvi alakban EN hangkapcsolat

van, a magyar nyelvi vxltozatban lj ts nem ly jelenik meg, pl. 6%EN-$+ <

szoljarka; L+;-+*ENA? < zapravljalva. A sz{ vtgtn megjelenv N helytn a

magyarban meghonosodott kslcssnszavakban h hangot talxlhatunk, pl.

+AA"6A+O?N < attesztacih; $+(+E=L+O=N < kanalizacih.

T}bbalak~ keleti szlvv k}lcs}nszavainkA kslcssnszavak, amint azt Lanstyxk [17, -l. 75] is megjegyzi, olyan

sajxtos elemei a regionxlis nyelvvxltozatoknak, amelyek xltalxban csak nemrtgker~ltek be azokba, s eztrt a vtgleges megszilxrdulxs hixnya, illetve a ktt nyelv

elttrv hangxllomxnya miatt sokszor tsbb alakban is hasznxlatosak.

A kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban meghonosodott keleti szlxv lexikai

elemek kszstt is sok olyat talxlhatunk, melyek egyidej leg tsbb alakban is

hasznxlatosak. Az alakvxltozatok lttrejstttnek miktntje alapjxn tsbb csoportot

is el tudunk k~lsn�teni. A tovxbbiakban ezeket pr{bxljuk meg rsvid

ssszefoglal{ kerettben bemutatni.

I. Az elturw hangalak~ orosz us ukrvn sz| is meghonosodott:

1. hossz~-r}vid mvssalhangz|k elturuse: gripp ~ grip (ukr. 1'?@; or.

1'?@@).2. e < i hangok elturuse: perejezd ~ perejizd (ukr. @2'28K&, or. @2'22K&);

szvetafor ~ szvitafor, ill. szvetlafor ~ szvitlofor (ukr. A=*7,-)-'; or. A=27-)-');

misalka ~ mesalka, ill. misalka ~ mesalka (ukr. N*U4,64; or. NeU4,64);beszedka ~ beszidka (ukr. Z2A*&64; or. Z2A2&64); szetka ~szitka (ukr. A*764; or.

A2764).3. egyub elturusek: bastya ~ basnya (ukr. Z4U74; or. Z4U/$); rozkladuska

~ raszkladuska (ukr. '-K6,4&DU64, or. '4A6,4&DU64).II. Egyes us t}bbes szvm~ alakok pvrhuzamos meghonosodvsa: usanka

~ usanki (or. DU4/64); tumbocska ~ tumbocski (ukr., or. 7DNZ->64); szosziszka

~ szosziszki (ukr., or. A-A?A6a); banka ~ banki (ukr., or. Z4/64); szkrepka ~

szkrepki (or. A6'2@64); kurtka ~ kurtki (ukr., or. 6D'764); bulocska ~ bulocski(ukr., or. ZD,->64).

III. Hangz|elhagyvs:

1. sz|eleji: szpecovka ~ pecovka (or. A@20-=64); zberkassza ~ berkassza

(or. AZ2'21472,F/4$ 64AA4→ AZ2'64AA4).2. sz|belseji: marsrutka ~ marsutka (ukr., or. N4'U'D764); povesztka ~

poveszka (or. @-=2A764).


22

IV. Hangz|betoldvs:1. sz| belseji: zakuszka ~ zakusztka (ukr., or. K46DA64); sifer ~ slifer (ukr.,

or. U?)2').

2. sz|vugi: pricep ~ pricept (or. @'?02@).

V. Ny~lvs:

1. sz| belseji: pelmenyi ~ pelmennyi (ukr. @2,FN2/*, or. @2,FN2/?).

2. sz|vugi: spric ~ spricc (ukr., or. U@'?0); buket ~ bukett (ukr., or.

ZD627).VI. Az ukrvn-magyar hangmegfelelusek:

@ < a ~ v: atesztat ~ atesztat (ukr. 472A747; or. 4772A747); dodatok ~

dodatok (ukr. &-&47-6); zacsotka ~ zacsotka (or. K4>(764); stamp ~ stamp (ukr.,

or. U74N@); zakuszka ~ zakuszka (ukr., or. K46DA64); baklazsan ~ baklazsan(ukr., or. Z46,4M4/); gramota ~ gramota (ukr., or. 1'4N-74); zapravka ~

zapravka (ukr., or K4@'4=64); batarejka ~ batarejka (ukr., or. Z474'2L64); slang

~ slang (ukr., or. U,4/1); usanka ~ usanka (or. DU4/64);o < o ~ a ~v: bokal ~ bakal ~ bakal (ukr., or. Z-64,); trubocski ~ trubacski

(ukr., or. 7'DZ->6?). Viszont ha utxna v hang xll, akkor lehet | is: nozsovka ~

nozshka (or. /-M-=64);S < u ~ o: tumbocska ~ tombocska (ukr., or. 7DNZ->64);^ < b ~ p: brezent ~ prezent (ukr., or. Z'2K2/7);L < v ~ f: plavki ~ plafki ~ plavki ~ plafki (ukr., or. @,4=6?); szovhoz ~

szofhoz (or. A-=27A6-2 [-K$LA7=-+ A-=[-K);B < d ~ t ~ gy ~ ty: beszedka ~ beszetka (or. Z2A2&64); poddon ~ potdon ~

poddom (or. @-&&-/); odekolon ~ ogyekolon (ukr., or. -&26-,-/); butyka ~butka ~ budka (ukr., or. ZD&64); diszk ~ gyiszk (ukr., or. &?A6);

8 < l ~ r: szamoszval ~ szamoszvar (or. A4N-A=4,); pelmenyi ~ permenyi

(ukr. @2,FN2/*, or. @2,FN2/?);

8’< l ~ ly: pelmeni ~ pelymeni (ukr. @2,FN2/*, or. @2,FN2/?); tabel ~

tabely (ukr. or. 74Z2,F);; < n ~ ny: csajnik ~ csajnyik (ukr., or. >4L/?6); trojnik ~ trojnyik (or.

7'-L/?6);P < t ~ty: aptecska ~ aptyecska (ukr., or. 4@72>64).VII. Egyub m|don lutrej}tt alakvvltozatok: a szlxv M+$E+:+( ts a

magyar padlizsan sz{ ssszemosxsxb{l keletkezett a baklizsan sz{.A fenti ptldxk igazoljxk, hogy bizonyos kslcssnszavak akxr 4–5 alakban is

hasznxlatosak.

IRODALOM

1. S. Jxsz{ Anna (fvszerk.) A magyar nyelv kbnyve / 2007. Nyolcadik kiadxs. Trezor

Kiad{, Budapest.


23

2. Ablonczy Balxzs – Bxrdi Nxndor 2010: Hatxron t|li magyarok: mtrleg, estly, jsvv //

Hataron tlli magyarsag a 21. szazadban konferenciasorozat a Sxndor-palotxban

2006–2008 / Szerkesztette: Bitskey Botond, Ksztxrsasxgi Elnski Hivatal.

3. Bxrxny Erzstbet 2009: Magyar-ukran nyelvi kblcsbnhatas: hungarizmusok a

magyar-ukran (ruszin) nyelvhataron (Irodalmi mivek alapjan) / Budapest. Doktori

trtekezts. Ktzirat.

4. Benv Attila 2004: A kblcsbnszh jelent_svilaga. A roman-magyar nyelvi _rintkez_slexikai-szemantikai k_rd_sei. / Erdtlyi Tudomxnyos F~zetek 246. / Az Erdtlyi

M|zeum-Egyes~let Kiadxsa, Kolozsvxr5. Benv Attila 2008: Kontaktolhgia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai / Egyetemi

M hely Kiad{ Bolyai Txrsasxg – Kolozsvxr.6. Beregszxszi Anik{-Csernicsk{ Istvxn 2003: A kttnyelv stg t�pusai a kxrpxtaljai

magyar kszssstgben // Csernicsk{ Istvxn szerk. A mi szavunk jarasa. Bevezet_s a

karpataljai magyar nyelvhasznalatba / Beregszxsz: Kxrpxtaljai Magyar TanxrktpzvFviskola, 34–42.

7. Borbtly Edit 2000: Adaltk a lexikai kslcssnzts kutatxsxhoz // Jubileumi kbtet

Lizanec P_ter professzor 70. szdlet_snapjara / Ungvxri xllami egyetem magyar

filol{giai tansztk hungarol{giai kszpont, Ungvxr, 113–119.

8. Crystal, David 1998: A nyelv enciklop_diaja / Osiris, Budapest.

9. Csernicsk{ Istvxn 1995: A kxrpxtaljai magyarsxg ts a kttnyelv stg (1945–1993) //

Kassai Ilona szerk., K_tnyelvis_g _s magyar nyelvhasznalat / MTA Nyelvtudomxnyi

Inttzete, Budapest. 129–145.

10. Csernicsk{ Istvxn 1998: A magyar nyelv Ukrajnaban (Karpataljan) / Budapest:

Osiris Kiad{ – MTA Kisebbstgkutat{ M hely

11. Hadrovics Lxszl{ 1992: Magyar tbrt_neti jelent_stan. Rendszeres gyakorlati

sz{kincsvizsgxlat / Akadtmiai Kiad{, Budapest.

12. Horvxth Ptter Ivxn 2015: (Ny)elvi k_rd_sek. 100 kbnnyed ismeretterjeszte cikk.

Segtdksnyvek a nyelvtszet tanulmxnyozxsxhoz 173 / Inter KHT, Tinta Ksnyvkiad{,

Budapest.

13. Kxroly Sxndor 1970: oltalanos _s magyar jelent_stan / Akadtmiai Kiad{, Budapest.

14. Kiss Jenv 2002: Tarsadalom _s nyelvhasznalat Szociolingvisztikai alapfogalmak /

Nemzeti Tanksnyvkiad{, Budapest.

15. K{tyuk Istvxn 2007: = "-=7d6 ,. 5$-+?(6$?" L+?'6A*%*+(?N * /:+(6$%'*"(9"-6$o' 9%*%-". G-& '2&460?2L ? A @'2&?A,-=?2N S. ^-,74/4 / V?'2&F[4K4.

16. Lanstyxk Istvxn – Szab{mihxly Gizella 1997: Magyar nyelvhasznalat – iskola

K_tnyelvis_g / Pozsony: Kalligram 6.

17. Lanstyxk Istvxn 2006: Nyelvbel nyelvbe Tanulmanyok a szhkblcsbnz_srel,

khdvaltasrhl _s fordctasrhl / Pozsony: Kalligram Ksnyvkiad{.

18. Lizanec Ptter 1970: = Lizanec Petro. Magyar–ukran nyelvi kapcsolatok (A

karpatontlli ukran nyelvjarasok anyagai alapjan). Egyetemi jegyzet. Az USZSZK

Felsv- ts Szakksztpoktatxs~gyi Miniszttriuma / Uzshorodi -llami Egyetem.

Uzshorod.

19. Mxtt Jakab 1997: A 19. szazadi nyelvtudomany rbvid tbrt_nete / Nemzeti

Tanksnyvkiad{. Budapest.

20. Minya Kxroly 2003: Mai magyar nyelv|j�txs. Sz{ktszlet~nk m{dosulxsa a

neologizmusok t~rktben a rendszervxltozxst{l az ezredfordul{ig / Tinta Ksnyvkiad{,

Budapest.


24

21. Pethv J{zsef 2006: Jelent_stan. Tankbnyv a BA k_pz_s szamara / Ny�regyhxzi

Fviskola, Ny�regyhxza.

22. Szarka Lxszl{ 2004: Kisebbs_gi l_thelyzetek – kbzbss_gi alternatcvak / Lucidus

Kiad{, Budapest.

23. Zoltxn Andrxs 2005: Szavak, szhlasok, szbvegek. Nyelvtszeti ts filol{giai

tanulmxnyok / Budapest.

]A+AAN (+)=UTE+ 25.09.2017 -%$/

!" 811.161.2’373.21

]/*'" Q3'F", "$%'(*'" <3>C3'

(5'+(8, 5$-+I(+)

e-mail: [email protected]

Z%W" )%0l $. «j0.N,l'% .+'.,)Z)N oZ%,�l,l»

]A+AA4 ;-?6*N3"(% "A?'%E%9=3(?' %6%ME?*%6AN' %U$%(='=* k"-$+68$%I%ME+6A=, L%$-"'+ (+L* ;%6"E"(8 =6A%-?3(%I 5'+(P?(?, N$= j %-9+(=3(%4 3+6A?(%4;-%;-=+A?*(%9% ;-%6A%-/ $-+4. \%:(+ 6E%*(?$%*+ 6A+AAN '=6A?A8 =(Q%-'+O=4;-% %M6A+*?(? *?(?$("((N )"(%A+A+, P% '+j *+:E?*" L(+3"((N )EN L’N6/*+((N;%R%):"((N U%9% (+L*?. 1%)(%3+6 ;-%;%(%*+(" )%6E=):"((N, P% %R%;E4j %U$%(='? *=)E=A"- W )% q *$E43(% = j ;-%)%*:"((N' ;%;"-")(=R '+A"-=+E=*, )+j )%6?A8 ;%*("/N*E"((N ;-% )"-?*+O=U(= %6%ME?*%6A= A+ '%A?*? (%'=(+O=I %(='(%9% ;-%6A%-/L+L(+3"(%I A"-?A%-=I.

5$673.8 :$3.": (%'=(+O=N, %U$%(=', E"$6?$%-6"'+(A?3(+ 9-/;+, ;-%;-=+A?*,6E%*%A*=-(+ '%)"E8.

Q3'F" _., <3>C3' . `"(%/*"$H 2 «S$3."/6 3B23'*13. b1"'c*'H».

1 ;-")E+9+"'%U (+/3(%U 6A+A8" ;-")6A+*E"( Q-+9'"(A ?6A%-?$%-

[A?'%E%9?3"6$%9% 6E%*+-N %U$%(?'%* 5'+(P?(X, * ;-%O"66" -+M%AX (+) $%A%-X'MXE% ;-?*E"3"(% '+$6?'/' )%6A/;(XR ?6A%-?3"6$?R, 9"%9-+Q?3"6$?R,6A+A?6A?3"6$?R ? )-/9?R ?6A%3(?$%*, 3A% 6;%6%M6A*%*+E% %M"6;"3"(?4 ;%E(%AX?(Q%-'+O?? ;-? [A?'%E%9?L+O?? $+:)%9% (+L*+(?N ;%6"E"(?N. r(+E?L A%;%(?'??)+((%U A"--?A%-?? ;%$+L+E, 3A% )EN %U$%(?'?$%(+ 5'+(P?(X R+-+$A"-(%UN*EN"A6N -"+E?L+O?N * /$-+?(6$%U A%;%(?'?? A-"R %6(%*(XR ;-?(O?;%* (%'?(+O??:

1) ;% %A(%T"(?4 $ 3"E%*"$/; 2) ;% %A(%T"(?4 $ )-/9?' 9"%9-+Q?3"6$?' %Ms"$A+';

3) 6"'+(A?3"6$+N 6*NL8 6 *(/A-"((?'? 6*%U6A*+'? )"(%A+A+. 1 -+'$+R [A?R;-?(O?;%* -"+E?L/4A6N -+LE?3(X" '%A?*X (%'?(+O??, %A-+:+4P?" $%($-"A(X";-?L(+$?, $%A%-X" E"9E? * %6(%*/ *(/A-"(("U Q%-'X ;-%;-?+A?*+. t+L*+(?N(+6"E"((XR ;/($A%* ;%6"6?*(%9% A?;+ %$+L+E?68 6+'X'? -+6;-%6A-+("((X'?.

YMsN6(N"A6N [A% A"', 3A% )EN %U$%(?'%*, 6Q%-'?-%*+((XR ;-"?'/P"6A*"((% *$%(O" XVII – (+3+E" XIX *"$+, R+-+$A"-(X' MXE% /$+L+(?" (+ %6(%*+A"EN ?E?*E+)"E8O+ ;%6"E"(?N. Y(? -+6$-X*+4A 6;"O?Q?$/ %U$%(?'?$%(+ [A%U A"--?A%-??$+$ (+ %MP"/$-+?(6$%' ;-%;-?+A?*(%' Q%(", A+$ ? (+ %MP"6E+*N(6$%'. WEN6%L)+(?N +M6%E4A(%9% M%E8T?(6A*+ %A+(A-%;%(?'(XR %U$%(?'%* ?6;%E8L%*+E6N6/QQ?$6 -?*$(+), -":" – 6/QQ?$6X -%*("), -"*("), -$(+), -?( ? QE"$6?N -".© Гонца І., Розгон В., 2017

Date post:	16-May-2020
Category:	Documents
Upload:	others
View:	1 times
Download:	0 times

Umany 2017 - COnnecting REpositories · Філологічнийчасопис ,вип .2(10)/2017...

Documents