2011 Komplex-e az esélyegyenlőség jogi szabályozása Magyarországon

1

SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MÛHELYTANULMÁNYOK

1.


1.

So ro zat szer kesz tõ:NAGY JANKA TEODÓRA


1.

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

(Szer kesz tet te: Nagy Jan ka Te o dó ra-Far kas né Ja kab Esz ter)

PTE IGYK SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET

SZEKSZÁRD

2011

Min den jog, így kü lö nö sen a sok szo ro sí tás, ter jesz tés és for dí tás joga fenn tart va.

A mû a ki adó írás be li hoz zá já ru lá sa nél kül ré sze i ben sem rep ro du kál ha tó,

elekt ro ni kus rend sze rek fel hasz ná lá sá val nem dol goz ha tó fel,

azok ban nem tá rol ha tó, azok kal nem sok szo ro sít ha tó és nem ter jeszt he tõ.

So ro zat szer kesz tõ: Nagy Jan ka Te o dó ra

Szer zõk: Ad or ján Zsu zsan na Ilo na

Far kas né Ja kab Esz terHor váth Pé ter

Mé szá ros And rea Nagy Jan ka Te o dó ra

Pet róc zi Fe rencSima Fe rencSzel lõ Já nos

Fe dél terv:Sár kö zi Gab ri el la

ISSN 2063-1448

ISBN 978-963-7305-41-2

© (szer zõi jog) Szer zõk 2011

© Szer kesz tõk 2011

A ki ad vány a Fo gya té kos Sze mé lyek Esély egyen lõ sé gé ért Köz ala pít vány

ál tal ki írt „Fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ós té má jú, fel sõ fo kú szak irá nyú to vább kép zé si sza kon

ta nu ló hall ga tók költ ség té rí té sé nek tá mo ga tá sa” pá lyá zat tá mo ga tá sá val ké szült.

Ki ad ja: Pé csi Tu do mány egye tem Illyés Gyu la KarFe le lõs ki adó: Dr. Hor váth Béla dé kán

Nyom da: Szent Lász ló TISZK Nyom dá jaVe ze tõ: Vida La jos

TARTALOMJEGYZÉK

ELÕSZÓ ..........................................................................................................................11

HORVÁTH PÉTERA KOMPLEX REHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS SZEMLÉLETI ALAPJAI.........131. A komp lex re ha bi li tá ció alap fo gal mai: a fo gya té kos ság ................................................................13

1.1. A komp lex re ha bi li tá ció tár sa da lom po li ti kai in dok olt sá ga.................................................131.2. A komp lex re ha bi li tá ció cél cso port ja: a fo gya té kos és a meg vál to zott

mun ka ké pes sé gû sze mély...................................................................................................151.3. A cél cso port meg je lö lé sé re hasz nált fo ga lom.....................................................................151.4. A fo gya té kos em be rek nem al kot nak ho mo gén cso por tot...................................................161.5. A fo gya té kos ság fo gal má nak ér tel me zé se az FNO alap ján.................................................171.6. A komp lex re ha bi li tá ció konk rét cél cso port ja ....................................................................23

2. A komp lex re ha bi li tá ció alap fo gal mai: a mun ka ké pes ség meg vál to zá sa .......................................252.1. Mit a kü lönb ség a mun ka vég zé si és a mun ka vál la lá si ké pes ség kö zött?.............................252.2. A ve le szü le tett fo gya té kos ság ról és a mun ka ké pes ség bal eset vagy be teg ség

kö vet kez té ben tör té nõ meg vál to zá sá ról .............................................................................262.3. A meg vál to zott mun ka ké pes ség ILO-de fi ní ci ó ja...............................................................27

3. A re ha bi li tá ció komp lex meg kö ze lí té sé rõl .....................................................................................303.1. A re ha bi li tá ció de fi ní ci ó ja fo gya té kos ság po li ti kai do ku men tu mok ban és

jog sza bá lyok ban.................................................................................................................303.2. A re ha bi li tá ci ós te rü le tek és azok cso por to sí tá sa ................................................................313.3. Az ügy fél útja a komp lex re ha bi li tá ci ós fo lya mat ban .........................................................343.4. A komp lex re ha bi li tá ció cél já ról és ér té ke i rõl.....................................................................373.5. A re ha bi li tá ció az egyez mény ben és az Or szá gos Fo gya té kos ügyi Prog ram ban ................383.6. A komp lex re ha bi li tá ció he lye a fo gya té kos sá gü gyi po li ti ká ban........................................403.7. Né hány to váb bi lé nye ges fo ga lom de fi ní ci ó ja....................................................................41

4. A komp lex re ha bi li tá ci ós men tor he lye a komp lex re ha bi li tá ci ós fo lya mat ban..............................424.1. A re ha bi li tá ci ós men tor mun ka kö re ....................................................................................424.2. A re ha bi li tá ci ós men to ri mun ka kör höz el is mert is ko lai vég zett sé gek rõl,

va la mint a kép zé si le he tõ sé gek rõl ......................................................................................454.3. Egyéb re ha bi li tá ci ós mun ka kö rök rõl..................................................................................47

5. Alap is me re tek a komp lex re ha bi li tá ció fo lya ma tá ról .....................................................................505.1. A mun ka ké pes ség és a fo gya té kos ság mi nõ sí té se, fel mé ré se..............................................505.2. A re ha bi li tá ci ós meg ál la po dás ............................................................................................515.3. Az egyén re sza bott komp lex re ha bi li tá ci ós terv..................................................................525.4. Az egyes re ha bi li tá ci ós szol gál ta tá sok össze kap cso lá sa és nyúj tá sa ..................................525.5. A fog lal koz ta tás szín te re i rõl ...............................................................................................53

6. Alap is me re tek a re ha bi li tá ció egyes te rü le te i rõl.............................................................................556.1. Az egész ség ügyi re ha bi li tá ci ó ról........................................................................................556.2. A (lá tás sé rül tek) ele mi re ha bi li tá ci ó já ról ............................................................................556.3. A men tál hi gi é nés re ha bi li tá ci ó ról .......................................................................................566.4. A szo ci á lis re ha bi li tá ci ó ról .................................................................................................566.5. A kép zé si re ha bi li tá ci ó ról ...................................................................................................57

5

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

6.6. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó ról............................................................................................586.7.1. A fi zi kai kör nye zet, il let ve a szol gál ta tás egyen lõ esé lyû hoz zá fér he tõ sé gé rõl .....586.7.2. A ma gyar jel nyelv rõl és egyéb spe ci á lis kom mu ni ká ci ós rend sze rek rõl ...............61

6.8. A cse lek võ ké pes ség és a mun ka ké pes ség össze füg gé se i rõl ...............................................627. Tá jé ko zó dást se gí tõ in for má ci ók a komp lex re ha bi li tá ció te rü le té rõl ............................................65

7.1. A jog sza bá lyok ke re sé se és a fon to sabb jog sza bá lyok jegy zé ke.........................................657.1.1. A fo gya té kos sá gügy ál ta lá nos, át fo gó sza bá lyo zá sa .............................................667.1.2. A komp lex re ha bi li tá ció ál ta lá nos, át fo gó sza bá lyo zá sa........................................677.1.3. Az egész ség ügyi re ha bi li tá ci ó val össze füg gõ sza bá lyo zá sok ...............................677.1.4. A szo ci á lis re ha bi li tá ci ó val össze füg gõ sza bá lyo zá sok.........................................677.1.5. A kép zé si re ha bi li tá ci ó val össze füg gõ sza bá lyo zá sok...........................................687.1.6. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó val össze füg gõ sza bá lyo zá sok...................................687.1.7. Az egyen lõ esé lyû hoz zá fé rés sel össze füg gõ sza bá lyo zá sok ................................697.1.8. A fog lal koz ta tás ösz tön zé sé vel össze füg gõ sza bá lyo zá sok...................................697.1.9. Az akk re di tált szer ve zet nél tör té nõ fog lal koz ta tás sal össze füg gõ

sza bá lyo zá sok: ......................................................................................................697.1.10. A szo ci á lis fog lal koz ta tás sal össze füg gõ sza bá lyo zá sok.......................................70

7.2. Tá jé ko zó dás a vi lág há lón és a fon to sabb hon la pok jegy zé ke .............................................707.2.1. A fo gya té kos sá gügy fon to sabb hon lap jai..............................................................717.2.2. Fo gya té kos sá gü gyi ér dek vé del mi szer ve ze tek fon to sabb hon lap ja: .....................717.2.3. Fo gya té kos sá gü gyi szol gál ta tó szer ve ze tek, mun kál ta tói szö vet sé gek

fon to sabb hon lap ja ................................................................................................727.2.4. Fo gya té kos sá gü gyi pá lyáz ta tást vég zõ fon to sabb szer ve ze tek hon lap jai..............727.2.5. A meg vál to zott mun ka ké pes ség, fo gya té kos ság mi nõ sí té se .................................727.2.6. Az egész ség ügyi re ha bi li tá ció né hány hon lap ja ....................................................737.2.7. A lá tás sé rül tek ele mi re ha bi li tá ci ó ban köz re mû kö dõ szer ve ze tek hon lap jai.........737.2.8. A fog lal ko zá si (kép zé si) re ha bi li tá ció né hány hon lap ja ........................................737.2.9. Az al ter na tív mun ka erõ-pi a ci szol gál ta tást nyúj tó szer ve ze tek hon lap jai .............73

7.3. A tan egy ség tel je sí té sé hez szük sé ges kö te le zõ iro da lom....................................................747.4. Aján lott iro da lom................................................................................................................747.5. Fon to sabb fo lyó ira tok és fo lyó irat cik kek ...........................................................................787.6. To váb bi rend kí vül szín vo na las, kor sze rû jegy zet, szö veg gyûj te mény, il let ve ok ta tá si

cél ra ké szült film ér he tõ el az aláb bi hon la pon....................................................................79

NAGY JANKA TEODÓRAKOMPLEX-E AZ ESÉLYEGYENLÕSÉGJOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON?........................................................811. Alap fo gal mak az esély egyen lõ ség gel össze füg gõ jo gok kö ré bõl ..................................................82

1.1. A fo gya té kos sze mé lyek jo gai és az em be ri jo gok ge ne rá ci ói .............................................821.2. Egyen lõ ség, jog egyen lõ ség, esély egyen lõ ség ....................................................................831.3. Esély egyen lõ sí tõ jog al ko tás ...............................................................................................84

2. Az esély egyen lõ sé gi jog nem zet kö zi do ku men tu mai.....................................................................863. Az esély egyen lõ sé gi jog ha zai for rá sai...........................................................................................904. Az esély egyen lõ ség ha zai el lá tó- és in téz mény rend sze re...............................................................99

DR. SIMA FERENCORVOSI REHABILITÁCIÓS ALAPOK.......................................................................1111. Ál ta lá nos is me re tek ......................................................................................................................111

1.1. Alap fo gal mak WHO sze rin ti meg ha tá ro zás ban................................................................1111.2. Pre ven ció és re ha bi li tá ció .................................................................................................1121.3. A re ha bi li tá ci ós igény .......................................................................................................1121.4. A re ha bi li tá ció fo lya ma ta ..................................................................................................113

6

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

1.5. A re ha bi li tá ció szín te rei ....................................................................................................1141.6. A tár sa dal mi kör nye zet ha tá sa a rok kant ság ra...................................................................1141.7. A re ha bi li tá ci ós team.........................................................................................................115

2. A re u ma to ló gi ai be te gek re ha bi li tá ci ó ja .......................................................................................1152.1. De ge ne ra tív meg be te ge dé sek ...........................................................................................1152.2. Gyul la dá sos, au to im mun re u ma to ló gi ai kór ké pek ...........................................................1162.3. Az os te o po ro sis re ha bi li tá ci ó ja.........................................................................................1162.4. A ju ve ni lis kró ni kus art hi tis re ha bi li tá ci ó ja ......................................................................117

3. Ideg gyó gyá sza ti re ha bi li tá ció.......................................................................................................1173.1. Stro ke utá ni re ha bi li tá ció ..................................................................................................1173.2. A sú lyos agy sé rül tek re ha bi li tá ci ó ja .................................................................................1183.3. Ge rinc sé rül tek re ha bi li tá ci ó ja...........................................................................................1193.4. Ce reb ral pa re ti cus be te gek re ha bi li tá ci ó ja........................................................................120

4. Gyer mek kor .................................................................................................................................1214.1. Le u ké mi ás és da ga na tos be teg sé gek.................................................................................1214.2. Gyer mek bel gyó gyá sza ti kór ké pek ...................................................................................122

5. Bel gyó gyá sza ti be teg sé gek ..........................................................................................................1235.1. Kar di o ló gi ai re ha bi li tá ció.................................................................................................1235.2. Cu kor be te gek re ha bi li tá ci ó ja............................................................................................1235.3. Ve se be te gek re ha bi li tá ci ó ja ..............................................................................................1245.4. Lég zés re ha bi li tá ció ..........................................................................................................125

6. Bal ese ti sé rül tek és or to pé di ai be te gek re ha bi li tá ci ó ja .................................................................1257. Am pu tált be te gek el lá tá sa.............................................................................................................1268. Da ga na tos be te gek re ha bi li tá ci ó ja................................................................................................1279. Idõs ko rú ak re ha bi li tá ci ó ja............................................................................................................128

FARKASNÉ JAKAB ESZTER – MÉSZÁROS ANDREAA KOMPLEX REHABILITÁCIÓ INNOVÁCIÓS LEHETÕSÉGE:A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ ................................................................................1311. Be ve ze tés .....................................................................................................................................1312. A szo ci á lis re ha bi li tá ció ér tel me zé se, he lye a komp lex re ha bi li tá ci ó ban......................................1323. A szo ci á lis re ha bi li tá ció te rü le tei..................................................................................................1334. A szo ci á lis re ha bi li tá ció sze rep lõi ................................................................................................135

4.1. A se gí tõ, a men tor .............................................................................................................1354.1.1. Szük sé ges is me re tek a szo ci á lis re ha bi li tá ció so rán ............................................1354.1.2. Szük sé ges kész sé gek a se gí tõ mun ká já hoz..........................................................137

4.2. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû kli ens ...........................................................................1385. A szo ci á lis re ha bi li tá ció alap el vei ................................................................................................1396. Meg fe le lõ tá mo ga tás ki vá lasz tá sa ................................................................................................1427. Szo ci á lis re ha bi li tá ció gya kor la ta a Kék Ma dár Ala pít vány nál ....................................................145

7.1. A Kék Ma dár Ala pít vány spe ci á lis mun ka erõ-pi a ci szol gál ta tá sai ...................................1457.2. Szo ci á lis re ha bi li tá ció gya kor la ta .....................................................................................145

7.2.1. Fel mé rés ..............................................................................................................1467.2.2. Fel ké szí tés ..........................................................................................................148

ADORJÁN ZSUZSANNA ILONAA PSZICHOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ ......................................................................1531. Be ve ze tõ.......................................................................................................................................1532. A pszi cho ló gi ai re ha bi li tá ció ........................................................................................................1543. Pszi cho ló gi ai fo lya ma tok, in ter ven ci ók a kró ni kus szo ma ti kus be teg ség gel élõk

re ha bi li tá ci ó já ban.........................................................................................................................157

7

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

3.1. A re ha bi li tá ció fo lya mán mû kö dõ lel ki fo lya ma tok és je len sé gek....................................1573.1.1. A be teg.................................................................................................................1573.1.2. A hoz zá tar to zók...................................................................................................1593.1.3. A szak em be rek: az or vos és a gyó gyí tó team töb bi tag ja......................................1593.1.4. Sors tár sak ............................................................................................................159

3.2. A kró ni kus be teg ség gel való meg küz dés (co ping)............................................................1593.3. Fõbb in ter ven ci ós le he tõ sé gek .........................................................................................160

4. A kü lön bö zõ sé rült ál la po tok ha tá sa a sze mé lyi ség fej lõ dé sé re, in ter ven ci ók a re ha bi li tá ci ó ban.1635. Men tál is és vi sel ke dé si rend el le nes sé gek, re ha bi li tá ció...............................................................169

5.1. Oli gof ré nia, men tál is re tar dá ció .......................................................................................1695.2. Pszi chi át ri ai be teg ség ben szen ve dõk re ha bi li tá ci ó ja........................................................169

6. A komp lex re ha bi li tá ci ós men tor..................................................................................................179

PETRÓCZI FERENCA PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ PARADIGMAVÁLTÁSI ESÉLYEI...................1851. Be ve ze tõ.......................................................................................................................................185

1.1. Két mon dat a tárgy ér tel me zé sé hez és egy a tan anyag hasz ná la tá hoz ...............................1851.2. Mit ne ve zünk pe da gó gia re ha bi li tá ci ó nak? ......................................................................1851.3. A pe da gó gi ai re ha bi li tá ció tar tal mi ele mei........................................................................186

2. A pe da gó gi ai re ha bi li tá ció cél ja, ki in du ló pont ja .........................................................................1882.1. A pe da gó gi ai re ha bi li tá ció tár sa dal mi cél jai .....................................................................1882.2. Az FNO, mint ki in du ló pont ..............................................................................................1882.3. A szak mai re ha bi li tá ció hát te re és el lent mon dá sai Ma gyar or szá gon ................................1902.4. Nem zet kö zi meg ol dá sok és a ma gyar gya kor lat ki ala ku lá sa ............................................192

3. A fel nõtt kép zés kulcs kér dé sei, funk ci ói és ala nyai ......................................................................1943.1. A fel nõtt ko ri pe da gó gi ai re ha bi li tá ció funk ci ói ...............................................................1943.2. A pe da gó gi ai re ha bi li tá ció alap fel ada tai és esz köz tá ra .....................................................1953.3. A Szé kes fe hér vá ri Kép zõ Köz pont kép zé si re ha bi li tá ci ós gya kor la ta ..............................197

SZELLÕ JÁNOSFOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ ÉS DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK.............2071. Be ve ze tés a fog lal ko zá si re ha bi li tá ció alap ja i ba ..........................................................................207

1.1. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció je len tõ sé ge ...........................................................................2071.2. A fo gya té kos sze mé lyek szá ma Ma gyar or szá gon.............................................................2091.3. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció leg fon to sabb eu ró pai alap el vei ............................................2101.4. Hát rány ke ze lé si kon cep ci ók, stra té gi ák Eu ró pá ban .........................................................2121.5. Hát rány ke ze lé si kon cep ci ók, stra té gi ák Ma gyar or szá gon: ..............................................215

2. A komp lex re ha bi li tá ció rend sze re ...............................................................................................2182.1. A komp lex re ha bi li tá ció cél ja ...........................................................................................2192.2. A komp lex re ha bi li tá ci ó val kap cso la tos alap kö ve tel mé nyei, rend szer sze rû

mû kö dé sé nek alap jai ........................................................................................................2212.3. A komp lex re ha bi li tá ció mi nõ sí té si rend sze ré nek alap ja az FNO: ....................................2232.4. Re ha bi li tá ci ós mo del lek Auszt ri á ban, Né met or szág ban

a di ag nosz ti kai el já rás szem pont já ból...............................................................................2243. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció in téz mé nyei Ma gyar or szá gon..........................................................226

3.1. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó ban köz ve tett mó don részt ve võ alap in téz mé nyek.................2263.2. Az Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat in téz mé nyei ............................................................229

4. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció meg ala po zá sa ..................................................................................2314.1. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû em be rek kel való fog lal ko zás alap el vei........................2314.2. Az ÁFSZ cél cso port jai .....................................................................................................2324.3. Az ügy fél útja a fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó ban..................................................................233

8

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

5. A fog lal ko zá si re ha bi li tá ció fo lya ma ta .........................................................................................2345.1. In for má ci ók biz to sí tá sa ....................................................................................................2345.2. Az ügy fe lek meg is me ré se .................................................................................................2355.3. A di ag nó zis ké szí tés mód sze rei ........................................................................................2385.4. Terv ké szí tés, meg ál la po dás meg kö té se ............................................................................2405.5. Mo ni tor ing, ér té ke lés........................................................................................................241

6. Ta nács adók, men to rok fel ada tai ...................................................................................................2426.1. A fog lal koz ta tá si re ha bi li tá ci ó ban köz re mû kö dõ szak em be rek kö ré nek,

fel ada ta i nak meg ha tá ro zá sa..............................................................................................2436.2. Mód sze rek, tech ni kák szám ba vé te le ................................................................................2446.3. Men tor szol gál ta tás ...........................................................................................................246

9

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

NAGY JANKA TEODÓRA

KOMPLEX-E AZ ESÉLYEGYENLÕSÉGJOGI SZABÁLYOZÁSAMAGYARORSZÁGON?

Az esély egyen lõ sé gi jog más jog te rü le tek kel össze vet ve is szem be öt lõ sa já tos sá -ga a sza bá lyo zá si struk tú ra és gya kor lat sok fé les ége, sok szí nû sé ge. Je lent-e ez ate rü let uni ós és ha zai szak po li ti kai szem lé le té vel össze füg gés ben egy faj ta komp -le xi tás irá nyá ban való el moz du lást? Mi áll hat a mára ki ala kult (bár meg ne ve zé sé -ben még in ga do zó gya kor la tot mu ta tó)1 jog te rü let sza bá lyo zá si sa já tos sá ga i nakhát te ré ben? Maga a sza bá lyo zás tár gya, an nak össze tett sé ge, vagy egy dif fe ren ci -ált uni ós szak po li ti ká val har mo ni zál ni kí vá nó tu da tos jog al ko tói szán dék ke res he -tõ a meg szü le tett ter je del mes jog anyag hát te ré ben? A jog al kal ma zás ol da lá ról egyjól hasz nál ha tó, át te kint he tõ rend szer, vagy in kább egy ka o ti kus hely zet az,amely ben pró bá lunk el iga zod ni? Az esély egyen lõ ség te rü le té re vo nat ko zó ha zaijog sza bá lyok kon zisz ten sek és komp le xek, avagy tö re dé ke sek, „mo za ik sze rû ek”és eset leg esek?

A fen ti kér dé sek re a szak po li ti ka pa ra dig ma vál tá sá nak idõ sza ká ban nem ér té -ke lést, in kább csak szem pon to kat kí vá nunk adni né hány prob lé ma kör, jog in téz -mény és jog sza bály is mer te té sé vel. Az esély egyen lõ ség ha zai jogi sza bá lyo zá sá -hoz ada lé kot nyúj tó ta nul mány ke re tei kö zött a kap cso ló dó alap fo gal mak, nem -zet kö zi és ha zai jog for rá sok, va la mint a jog sza bá lyok ból ki raj zo ló dó in téz mény-és el lá tó rend szer fel vá zo lá sát tart juk fel ada tunk nak. Mind ezt tesszük an nak tu da -tá ban, hogy a le ír tak a ter je del mi ke re tek mi att csak „mo za ik sze rû ek” le het nek, hi -szen az el múlt idõ szak ban mind a nemzetközi, mind a hazai szabályozásigyakorlat már terjedelmében is impozáns eredményeket tudhat magáénak.

81

KOMPLEX-E AZ ESÉLYEGYENLÕSÉG

JOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON?

1 A kéz irat le zá rá sá nak idõ pont ja 2011. áp ri lis 30. Lek tor: Dr. Ko vács Zsolt. A szak iro da lom ban azuni ós do ku men tu mok szö ve ge zé sé nek meg fe le lõ en in kább az esély egyen lõ sé gi jog, il let ve a ha zai jog ban a fo gya té kos sze mé lyek joga ki fe je zést hasz nál ják, bár szá mos érv so rol ha tó fel a re ha bi li -tá ci ós jog meg ne ve zés mel lett is.

1. Alap fo gal mak az esély egyen lõ ség gelössze füg gõ jo gok kö ré bõl

2

1.1. A fo gya té kos sze mé lyek jo gai és az em be ri jo gok ge ne rá ci ói

A fo gya té kos ság gal össze füg gõ jo gok te kin te té ben alap ve tõ kér dés ként me rül fel,hogy meg íté lé sük ko ránt sem egy ér tel mû. A szak iro da lom ban meg fo gal ma zód takolyan vé le mé nyek, amely sze rint a fo gya té kos ság joga em be ri jog, azaz sze mé -lyes sza bad ság jog ként elsõ ge ne rá ci ós jog, s mint ilyen:

• nem kor lá toz ha tó,• biz to sí tá sa azon nal, ha la dék és fel té te lek nél kül ki kény sze rít he tõ, • köz vet len, egyé ni jo go sult sá gon ala pu ló jog, amely ese té ben le he tõ ség van bí -

rói úton egyé ni jog ér vé nye sí tés re és jog or vos la ti le he tõ ség re.

Má sok úgy lát ják, hogy a fo gya té kos ság gal össze füg gõ jo gok má so dik ge ne -rá ci ós jog nak te kint he tõk: „azok tar tal ma ugyan is va la mi lyen ál la mi ma te ri á lisszol gál ta tás nyúj tá sá ra való jo go sult sá got je lent”:3

• mint ilye nek kor lá toz ha tó ak, • biz to sí tá suk ra fo ko za to san, a ren del ke zés re álló erõ for rá sok igény be vé te lé vel,

a gaz da sá gi tel je sí tõ ké pes ség tõl füg gõ en ke rül het sor,• köz ve tett, ál la mi kö te le zett ség vál la lá son ala pu ló jog nak te kin ten dõk, ame lyek

ér vé nye sü lé sé hez szük sé ges a te võ le ges, ak tív ma ga tar tás az ál lam ré szé rõl,• nincs le he tõ ség bí rói úton egyé ni jog ér vé nye sí té si és jog or vos la ti le he tõ ség re,• el le nõr zé sük re sa já tos mo ni to rin go zá si rend szert épí tet tek ki.4

A kér dés sel fog lal ko zók több sé ge azon ban a szak iro da lom ban a fo gya té ko sok jog vé del mét egy ér tel mû en har ma dik ge ne rá ci ós jog nak te kin ti. Sári Já nos azegyen jo gú ság „to vább gon do lá sá nak” tart ja, Kiss Bar na bás a jog egyen lõ sé gét, azegyen lõ ség jo gát vizs gál va a fo gya té ko sok jo ga it – a kör nye zet hez való jog, a be -teg jo gok, a bio eti kai és bio me di cin ál is jo gok mel lett – szin tén e jog cso port ban he -lye zi el.5 Sa já tos ál lás pon tot fo gal maz meg Bíró End re, aki az em be ri jo gok va la -

82

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

2 A kér dés rész le te sebb ki fej té se: Nagy Jan ka Te o dó ra 2011a.3 Kar dos Gá bor 1996.4 Kál mán Zsó fia-Könc zei György 2002. 175.5 Sári Já nos-So mo dy Ber na det te 2008. 337, Kiss Bar na bás 2006. 168.

mennyi ge ne rá ci ó já hoz tar to zó sa já tos sá go kat ta lál a fo gya té kos ság hoz kap cso -ló dó jog fej lõ dé si fo lya mat ban.6

1.2. Egyen lõ ség, jog egyen lõ ség, esély egyen lõ ség

Az esély egyen lõ ség sok fé le kép pen meg ha tá ro zott és meg ha tá roz ha tó fo gal má nak de fi ni á lá sá hoz elõ ször az egyen lõ ség tar tal mi ele me it ér de mes meg vizs gál ni. Né -zõ pon tunk ból nem lé nyeg te len, hogy Kar dos Gá bor a kér dés hez kö ze lít ve azteme li ki, hogy „a ha son ló hely zet ben levõ sze mé lye ket ha son ló an, a el té rõ hely ze -te ket el té rõ en kell sza bá lyoz ni”.7

„Jog egyen lõ ség rõl ak kor be szé lünk, ha a cél min den ki szá má ra ugyan azon jo -gok egyen lõ mér té kû biz to sí tá sa”8. Más kép pen fo gal maz va, ha a jog min den re ésmin den ki re egy for mán vo nat ko zik. A jog egyen lõ ség le het for má lis és le het tény -le ges.9 A jog egyen lõ ség fo gal ma nem vá laszt ha tó el a jog ér vé nye sü lés, a jog ér -vé nye sí tés fo gal má tól. A jog egyen lõ ség meg va ló su lá sá nak egyik alap ve tõ fel té -te le, hogy a jog ér vé nye sü lés meg va ló sul has son, de ha a jog ér vé nye sí tés ben va la -mely cso port tár sa dal mi hát rá nya mi att aka dá lyo zott, a tár sa dal mi hát rány jog hát -ránnyá vá lik. A fo gya té kos sze mé lyek ese té ben – akik mint jog ala nyok jog ké pe -sek, azaz jo gok és kö te le zett sé gek ala nyai le het nek – ezért kü lö nö sen fon tos, hogy a jog gya kor lás hoz szük sé ges spe ci á lis fel té te lek biz to sí tás ra ke rül hes se nek.A jog egyen lõ ség biz to sí tá sá hoz te hát a jog gya kor lás jogi, il let ve ter mé sze ti aka -dály men te sí té sét is el kell vé gez ni, így biz to sít va az esély egyen lõ sé get.

Az esély egyen lõ ség lé nye ge, hogy „a jog nak a kez dõ pont nál kell biz to sí ta niaaz egyen lõ esélyt, ek kor kell a tár sa da lom ban va la mi lyen szem pont ból hát rá nyoshely zet ben lé võ ket arra a szint re hoz ni, hogy a több ség gel együtt egy start vo nal ról in dul has sa nak”10 Kál mán Zsó fia és Könc zei György az esély egyen lõ ség fo lya -mat jel le gé re hív ja fel a fi gyel met, és szí ve seb ben hasz nál ja en nek ér zé kel te té sé re

83



6 Bíró End re – Ku ko rel li Ist ván alap ján kü lön böz tet ve meg az em be ri jo gok négy ge ne rá ci ó ját –csak a sza bad ság jo gok nak meg fe le lõ szin tû fo gya té kos sá gi jo gok tör vény be fog la lá sát so rol ja ide. A má so dik ge ne rá ci ós jo gok hoz kap cso lód nak meg lá tá sa sze rint a gaz da sá gi, szo ci á lis és kul tu rá -lis jo gok „fo gya té kos ve tü le tét” sza bály zó nor mák. Az a vé le mé nye, hogy a har ma dik ge ne rá ci ósjo gok (me lyek ol va sa tá ban az ál la mi te vé keny ség ben rész vé tel hez kap cso ló dó jo gok) fo gya té ko -sok ré szé re tör té nõ biz to sí tá sa és a ne gye dik ge ne rá ci ós jo gok (a tár sa dal mi együtt mû kö dés szer -ve zé sé nek fel ada tai) te kin te té ben még a meg va ló sí tás kez de ti stá di u má ban van a ha zai esély -egyen lõ sé gi jog. (Bíró End re 2004. 377-378., 183.)

7 Kar dos Gá bor 1996.8 Ko vács Krisz ti na 2003.9 Bíró End re rész le te zi is a fo gya té kos ügy te rü le tén a for má lis és a tény le ges jog egyen lõ ség le het sé -

ges kö vet kez mé nye it. (Bíró End re 2004. 380-383.)10 I.m.

az esé lye gyen lõ sí tés fo gal mát, mely nek meg va ló su lá sá hoz há rom egy más salössze füg gõ tény egy ide jû és fo lya ma tos je len lé te szük sé ges: 1. jog egyen lõ ség, amely ob jek tí ve nem kor lá to zott sem ter mé sze ti, sem tár sa dal -

mi ala pon, 2. a hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal ma, 3. a hát rá nyok le küz dé sét cé lul tûzõ po zi tív disz kri mi ná ció.11

1.3. Esély egyen lõ sí tõ jog al ko tás12

A disz kri mi ná ció a szó ere de ti ér tel mé ben meg kü lön böz te tést je lent, más össze -füg gés ben azon ban to váb bi jel zõ nél kü li alak ja a hát rá nyos, ne ga tív disz kri mi ná -ci ó val azo no sí tó dott. Há rom ele mét kell ki emel ni: a.) a meg kö ze lí tés ne ga tív ha tá -sú az érin tett sze mély re, b.) ez a ha tás a kü lönb ség té tel bõl ered, c.) a kü lönb ség té -tel éssze rût len és nem in do kol ha tó. Az egy sze rû kü lönb ség té tel – mint arra az Eu -ró pai Em be ri Jogi Bí ró ság is utal – lé nye gi, ob jek tív, jo gos, in do kol ha tó és iga zol -ha tó, a disz kri mi ná ció ese té ben vi szont a meg íté lés al ap já ul szol gá ló szem pont ir -re le váns, szub jek tív, ra ci o ná li san nem indokolható.

Jogi szem pont ból a disz kri mi ná ció há rom tí pu sát kü lö nít het jük el:a.) Té te les jogi disz kri mi ná ció, azaz „nyílt ne ga tív disz kri mi ná ció”: tör vény be

fog lalt hát rá nyos meg kü lön böz te tés (pl. a zsi dók el len szü le tett tör vé nyeka két vi lág há bo rú kö zött, a szo ci a liz mus ide jén a „nép el len sé ge i re” vo nat -ko zó disz kri mi na tív sza bá lyok).

b.) „Bur kolt ne ga tív disz kri mi ná ció”: a tör vény ben nem ta lál ha tó ne ga tívdisz kri mi ná ci ót in téz mé nye sí tõ sza bály, azon ban hi á nyoz nak a ter mé sze ti,ob jek tív kor lá to zott sá gok meg szün te té sé nek fel té te lei, azaz a lát szó lagsem le ges sza bá lyok csök ken tik a jog ér vé nye sí tés le he tõ sé gét (pl. a sú lyo -san moz gás sé rült, ép ér tel mû ta nu lót nem foszt ja meg jog sza bály az in teg -rált ta nu lás hoz való jog tól, de ha a be já ra ti lép csõk mi att nem jut hat be azis ko lá ba, bur kolt ne ga tív disz kri mi ná ci ó ról be szé lünk).

c.) „Tár sa dal mi ne ga tív disz kri mi ná ció”: nincs té te les jog sér tés (sem nyílt,sem bur kolt ne ga tív disz kri mi ná ció), de a tár sa dal mi kör nye zet, a tár sa dal -mi adott sá gok, egyes tár sa dal mi cso por tok má so ké hoz vi szo nyí tott, erõ tel -je sen csök kent le he tõ sé gei olyan hát rá nyos hely ze tet te rem te nek, amely -ben le he tet len a jog ér vé nye sí tés és a jog sze rû jog gya kor lás (pl. egy vak fi a -tal em bert fo gya té kos sá ga mi att nem vesz nek fel va la mely mun ka hely re)13.

84

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

11 Kál mán Zsó fia-Könc zei György 2002. 145-149.12 Bár az egyes jog iro dal mak el té rõ mó don kö ze lí tik meg a prob lé mát, a kér dés tár gya lá sa so rán ala -

pul szol gált: Kál mán Zsó fia-Könc zei György 2002. 145-152.13 Kál mán-Könc zei 2002. 145.

Az esély egyen lõ ség meg te rem té sét cél zó tör vény al ko tás nak há rom mo dell jekü lön böz tet he tõ meg – bár a cél kö zös: a disz kri mi ná ció ki kü szö bö lé se.

A „ne ga tív” disz kri mi ná ció ti lal maA hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal mán ala pul, hát te ré ben a fo gya té kos kér désalap ve tõ en em be ri jogi fel fo gá sa áll. Cél ja, hogy az egyen lõ bá nás mód nak ne le -hes se nek jogi (il let ve nem jogi) aka dá lyai. Az an ti disz kri mi ná ci ós jog sza bály:

• tör vé nyi szin ten dek la rál ja a fo gya té kos sze mé lyek jo ga it,• ér vé nye sü lé sük ér de ké ben kö te le zett sé ge ket ír elõ, ame lyek nem tel je sí té sét

szank ci o nál ja,• meg tilt ja a fo gya té kos sze mé lyek kel szem ben al kal ma zott disz kri mi ná ci ót; ha

még is elõ for dul, szank ci o nál ja, azaz a sze mé lyi sé gi jo gok meg sér té sé nek te -kint ve a fo gya té kos ság mi att el szen ve dett jog sé rel met, pe rel he tõ vé te szi azt.

Ilyen pél dá ul az Eu ró pai Em be ri Jogi Egyez mény 14. cik ke, vagy az Amsz ter -da mi Szer zõ dés, az Eu ró pai Kö zös ség lét re ho zá sá ról szó ló szer zõ dés 13. cik ke,amely ál ta lá nos jel leg gel rög zí ti a Kö zös ség el kö te le zett sé gét a disz kri mi ná ció (sen nek ré sze ként a fo gya té kos sá gon ala pu ló hát rá nyos meg kü lön böz te tés) el len.Ma gyar or szá gon az 1949. évi XX. tör vény a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról70/A. §. (1) be kez dé se dek la rál ja a ne ga tív disz kri mi ná ció ti lal mát. A ha zai tör vé -nyek kö zül a 2003. évi CXXV. tör vény az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen -lõ ség elõ moz dí tá sá ról tör vé nyi szin ten ren de zi a ne ga tív disz kri mi ná ció ti lal má -nak kér dés kö rét, meg könnyít ve a fo gya té kos sze mé lyek jog ér vé nye sí té si esé lye ita gya kor lat ban.

A „po zi tív” disz kri mi ná ció14 A jog al ko tó a „po zi tív” disz kri mi ná ci ós ele me ket köz vet le nül is be épí ti a jog sza -bá lyok ba15. Azaz, ún. „rá se gí tõ sza bá lyo zás sal” az esély egyen lõ ség biz to sí tá sa ésa ne ga tív disz kri mi ná ció meg szün te té se ér de ké ben hát rány kom pen zá ci ós célúked vez mé nye ket és több let jo go kat biz to sít pl. az ok ta tás, a mun ka vál la lás, azegész ség ügyi el lá tás, a lak ha tás te rü le tén.16

A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nya 70/A.§ (3) be kez dé se ki mond ja a „te võ le -ges jog biz to sí tást”, a po zi tív disz kri mi ná ci ót: „A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen -lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz ke dé -sek kel is se gí ti. Az 1998. évi XXVI. tör vény a fo gya té kos sze mé lyek esély egyen -

85



14 A po zi tív disz kri mi ná ció kér dé sé ben is el té rõ ál lás pon tok fo gal ma zód nak meg a szak iro da lom -ban. Bos suy nyo mán a fo gal mi önel lent mon dás ra hi vat koz va töb ben is meg kér dõ je le zik a szó -hasz ná la tot, in kább po zi tív in téz ke dé sek rõl, meg erõ sí tõ in téz ke dé sek rõl (pl. Szaj bély Ka ta lin)vagy po zi tív lé pé sek rõl, elõny ben ré sze sí tés rõl szól va (pl. Kiss Bar na bás 2006. 162.).

15 A po zi tív disz kri mi ná ci ó val fog lal ko zó gaz dag szak iro da lom ból csu pán ki eme lek né há nya: Ta uszKa ta lin 1998., Radó Pé ter 1998., Sán dor Ju dit 1998.

16 Kál mán Zsó fia-Könc zei György 2002.149.

lõ sé gé rõl ren del kez ve ép pen ezen al kot má nyi ren del ke zés re hi vat koz va ha tá rol jakö rül azo kat a több let ren del ke zé se ket, ame lye ket a jog egyen lõ ség meg va ló su lá -sá hoz fel tét le nül szük sé ges nek tart (pl. a fogyatékossági támogatás kompenzációsjellege, az esélyegyenlõsítés célterületeinek meghatározása).

A „po zi tív” disz kri mi ná ció ese té ben azon ban nem sza bad meg fe led kez ni an -nak tár sa da lom meg osz tó ha tá sá ról sem. A kér dés rész le te zé se, ér té ke lõ tár gya lá sanél kül csak fel kí ván juk vet ni az egyes szak iro dal mak ban meg fo gal ma zott ér ve -ket: pl. fo lya ma to san bõ vül het az új, pre fe rált bá nás mó dot kí vá nó cso por tokszám ra, szé le sed het az a te rü let, ame lyen a po zi tív disz kri mi ná ci ót ér vé nye sí te nikí ván ják, il let ve a po zi tív in téz ke dés is meg va ló sít hat ne ga tív disz kri mi ná ci ót –pl. a le gi tim cél meg szû né se, erõteljes eredményorientáltsága, illetve nyílt, köz -vet len megkülönböztetés tartós alkalmazása esetén.17

Ke vert tí pu sú jog al ko tásAz esély egyen lõ sé get a „ne ga tív” disz kri mi ná ció ti lal ma és az egy ide jû „po zi tív”disz kri mi ná ció adta elõ nyök öt vö ze te biz to sít ja (pl. Fran cia or szág ban a fo gya té -kos sze mé lyek mun ka vál la lá sa te kin te té ben).18

2. Az esély egyen lõ sé gi jognem zet kö zi do ku men tu mai

A jog te rü let uni ós for rá sa i val rész le te sen fog lal koz nak a gya ra po dó szak iro dal -mak19 így az aláb bi ak ban csu pán egy kro no ló gi kus, a sza bá lyo zás mér föld kö ve itki eme lõ át te kin té sé re vál lal ko zunk.

• 1948 – Az ENSZ el fo gad ja az Em be ri Jo gok Egye te mes Nyi lat ko za tát, amely -nek 25. cik ke lye min den em ber jo gát ki nyil vá nít ja a jó lét biz to sí tá sá hoz meg -fe le lõ élet szín vo nal hoz, az éle lem hez, ru há zat hoz, la kás hoz, or vo si el lá tás hozés a szo ci á lis el lá tás hoz.

• 1950 – Az Eu ró pa Ta nács ál tal el fo ga dott, az em be ri jo gok lel tá rát tar tal ma zóEm be ri Jo gok és Alap ve tõ Sza bad sá gok Vé del mé rõl szó ló Ró mai szer zõ désszin tén ál ta lá nos jel leg gel dek la rál ja az em be ri jo go kat – ide ért ve, de még nemne ve sít ve a fo gya té kos sze mé lyek jo ga it is.

• 1961 – Az Eu ró pa Ta nács ál tal 1961-ben el fo ga dott Eu ró pai Szo ci á lis Kar ta1.,9.,10. cik ké ben (1. a mun ká hoz való jog, 9. a pá lya vá lasz tás hoz szük sé ges

86

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

17 Kál mán Zsó fia-Könc zei György 2002. 150.18 Kál mán Zsó fia-Könc zei György 2002.19 Pél dá ul Gyu la vá ri Ta más-Könc zei György 1999., Gyu la vá ri Ta más 2004., Kál mán Zsó fia 2000.

tá jé ko zó dás hoz való jog, 10. a szak kép zés hez való jog) sincs ugyan konk rétuta lás a fo gya té kos em be rek re, vi szont a je len tés té te li rend szer kér dõ íve azadott cik kek nél kü lön ki tér a fo gya té kos és a meg vál to zott mun ka ké pes sé gûsze mé lyek ér de ké ben tett in téz ke dé sek re.

• 1966 – az ENSZ Köz gyû lé se ál tal meg al ko tott Gaz da sá gi, Szo ci á lis és Kul tu -rá lis Jo gok ról Szó ló Nem zet kö zi Egyez mény a má so dik ge ne rá ci ós jo gok vé -del mé ben szü le tett, s a szo ci á lis jo gok ra vo nat ko zó an egy ge ne rá lis dek la rá ci ót tar tal maz.

• 1969 – A kö vet ke zõ nagy hor de re jû ENSZ do ku men tum, a Nyi lat ko zat a tár sa -dal mi fej lõ dés rõl és ha la dás ról már szól a tes ti és men tál is fo gya té ko sok tár sa -dal mi in teg rá ci ó já ról: fel hív ja a tag ál la mok fi gyel mét jo ga ik vé del mé re, jó lé -tük biz to sí tá sá ra.

• 1971 – Az ENSZ Köz gyû lé se 1971. de cem ber 20-án (ki fe je zet ten az ér tel mifo gya té ko sok jo ga i nak vé del mé ben) el fo gad ja az Ér tel mi Fo gya té kos Sze mé -lyek Jo ga i nak Dek la rá ci ó ját.

• 1975 – Az ENSZ Köz gyû lé se el fo gad ja a Fo gya té kos Sze mé lyek Jo ga i nakDek la rá ci ó ját, rög zít ve a tag or szá gok ál tal kö te le zõ nek te kin tett alap el ve ket.

• 1983 – Meg fo gal ma zás ra ke rül az ENSZ gen fi Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer -ve ze té nek (ILO) 1983. évi 159. egyez mé nye A Fo gya té kos Sze mé lyek Szak maire ha bi li tá ci ó já ról és Al kal ma zá sá ról. (Az alá író or szá gok nem csak azt vál lal -ták, hogy vé dett kö rül mé nyek kö zött biz to sít ják fo gya té kos sze mé lyek kép zé -sét és fog lal koz ta tá sát, ha nem az in teg rált fog lal koz ta tást is.)

• 1983 – Az ENSZ meg hir de ti a Fo gya té kos Sze mé lyek Nem zet kö zi Év ti ze dét(1983-1992).

• 1988 – Az Eu ró pai Unió a fo gya té kos sze mé lyek esé lye gyen lõ sí té sét szol gá lóprog ram jai kö zött meg hir de ti a HELIOS I. Kö zös sé gi prog ra mot (1988-1991),amely nek cél ja a fo gya té kos sze mé lyek in teg rá ci ó ja, szak kép zé se, re ha bi li tá ci -ó ja, ön ál ló élet mód juk ki ala kí tá sa.

• 1989 – Az EU el fo gad ja a Kö zös sé gi Char tát a Mun ka vál la lók Alap ve tõ Szo ci -á lis Jo ga i ról. En nek je len tõ sé ge, hogy el sõ ként ne ve sít kö te le zett ség vál la lást a fo gya té kos mun ka vál la lók vo nat ko zá sá ban. A Char ta 26. cik ke ér tel mé ben azalá írók az in teg rá ci ót hang sú lyoz va elõ se gí tik a fo gya té kos mun ka vál la lókszak kép zé sét, köz le ke dé sét.

• 1990 – Az USA-ban el fo gad ják A fo gya té kos sá gon ala pu ló disz kri mi ná ció vi -lá gos és át fo gó ti lal má nak meg ál la pí tá sá ról szó ló tör vényt, amely ér tel mé bena fo gya té kos ság em be ri és pol gár jo gi kér dés sé vá lik, azaz a fo gya té kos sze -méllyel szem ben meg va ló su ló disz kri mi ná ció ese tén pénz bír ság, nem va gyo nikár té rí tés, stb. bün te tés ki sza bá sát ren de li el. (Ame ri cans with Di sa bi li ti es Act)

• 1992 – Az Eu ró pa Ta nács aján lást fo gad el Át fo gó po li ti ka a fo gya té kos sze mé -lyek re ha bi li tá ci ó já ra cím mel. E do ku men tum el sõ ként hív ja fel a fi gyel metarra, hogy a re ha bi li tá ció sok fé le szak em ber együtt mû kö dé sét igény lõ komp lexfel adat.

87



• 1993 – Meg ala kul az Eu ró pai Fo gya té kos ügyi Fó rum, mely nek tag jai kü lön -bö zõ EU in téz mé nyek, a tag ál la mok kor má nyai, nem zet kö zi non pro fit szer ve -ze tek.

• 1993 – Az ENSZ el fo gad ja a Fo gya té kos Sze mé lyek Nem zet kö zi Év ti ze dé nekta pasz ta la tai alap ján meg szü le tett do ku men tu mot, A fo gya té kos ság gal élõ sze -mé lyek esé lye gyen lõ sí té sét cél zó ál ta lá nos sza bá lyo kat (Stan dard Ru les).

• 1993 – Az Eu ró pai Unió el in dít ja a HELIOS II. (1993-1996) kö zös sé gi ak ció -prog ra mot, mely nek kö zép pont já ban az esély egyen lõ ség, az in teg rá ció áll.

• 1996 – Az Eu ró pa Ta nács ál tal el fo ga dott Eu ró pai Szo ci á lis Kar ta Stras bo urg -ban mó do sí tás ra ke rül. A 10. cikk (1) bek. ki mond ja az egyén adott sá ga i ra épí -tõ szak kép zés re való jo got, a 15. cikk pe dig kü lön ne ve sí ti a fi zi ka i lag vagyszel le mi leg fo gya té kos sze mé lyek szak kép zés re, re ha bi li tá ci ó ra, a tár sa da lom -ba tör té nõ újra be il lesz ke dés re való jo gát.20

• 1997 – A fo gya té kos ügyi sza bá lyo zás tör té ne té ben ki emel ke dõ je len tõ sé gevan az Amsz ter da mi szer zõ dés nek, amely az Eu ró pai Gaz da sá gi Kö zös sé getlét re ho zó Ró mai Szer zõ dést is mó do sít ja.

a.) az em be ri jo gok fel tét len tisz te le tén túl dek la rál ja a fo gya té kos ság alap jántör té nõ hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal mát (6.a. cik kely). En nek ér tel mé -ben a fo gya té kos sze mély már nem „lát ha tat lan pol gár”, ha nem az õt értdisz kri mi ná ció ese tén az Eu ró pai Bí ró ság hoz for dul hat.

b.) Ki egé szí ti és mó do sít ja a Ró mai Szer zõ dés 136. cik két olyan ér te lem ben,hogy: „a kö zös ség tá mo gat ja és ki egé szí ti a tag ál la mok te vé keny sé gét … amun ka erõ pi ac ról ki re kedt sze mé lyek be il lesz ke dé se” kér dé sé ben.

c.) Ki egé szí ti a Ró mai Szer zõ dés 95. cik két az aláb bi ak kal: „a kö zös sé gi in -téz mé nyek nek a ha tá lyos szá mo zás sze rin ti 95. cik ke alap ján meg ho zottmin den egyes jog sza bály ese té ben fi gye lem be kell ven ni ük a fo gya ték kalélõ sze mé lyek igé nye it”.

• 2000 – Az Eu ró pai Unió Ta ná csa ki ad ja a 2000/78/EK Irány el vet a fog lal koz -ta tás és a mun ka vég zés so rán al kal ma zott egyen lõ bá nás mód ál ta lá nos ke re te -i nek lét re ho zá sá ról. A do ku men tum cél ja a mun ka vég zés so rán al kal ma zotthát rá nyos meg kü lön böz te tés el le ni küz de lem ál ta lá nos ke re te i nek meg ha tá ro -zá sa, kü lö nös te kin tet tel az egyen lõ bá nás mód ra.

• 2001 – Az ENSZ 56. Köz gyû lé se lét re hoz egy ad hoc bi zott sá got a fo gya té kosszer ve ze tek szak ér tõ i nek be vo ná sá val, mely nek fel ada ta a fo gya té kos sze mé -lyek jo ga it védõ és elõ moz dí tó át fo gó, in teg ra tív em be ri jogi szer zõ dés ki mun -ká lá sa.

• 2002 – A Mad rid ban tar tott Eu ró pai Fo gya té kos ügyi Kong resszu son a részt ve -võk el fo gad ják a Mad ri di Nyi lat ko za tot, amely meg ha tá roz za a fo gya té ko so kat

88

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

20 Ma gyar or szá gon már e tar ta lom mal ra ti fi kál ják az Eu ró pai Szo ci á lis Kar tát az 1999. évi C. tör -vénnyel.

érin tõ cse lek vé si prog ra mok uni ós, nem ze ti, re gi o ná lis és lo kál is szint je i nekke re te it. Meg fo gal maz za, hogy a fo gya té kos sze mély em be ri jo gok bir to ko sa,a be fo ga dó tár sa da lom alap ja pe dig a disz kri mi ná ció men tes ség és a po zi tívcse lek vés.

• 2003 – Az Eu ró pa Ta nács kez de mé nye zé sé re „eAc ces sa bi lity” né ven egyolyan in for má ci ós adat bá zist kí ván nak lét re hoz ni, amely le he tõ sé get nyújt afo gya té kos sze mé lyek szá má ra is az in for má ci ó hoz való jog ér vé nye sí té sé re.

• 2003 – Az Eu ró pa Ta nács A fo gya té kos em be rek élet mi nõ sé gé nek ja ví tá sa: atel jes kö rû rész vé tel re irá nyu ló és an nak ré vén mû kö dõ po li ti ka erõ sí té se cím -mel el fo gad ja a disz kri mi ná ció el le nes, in teg ra tív szem lé le tet tük rö zõ Ma la gaiNyi lat ko za tot.

• 2004 – Az Eu ró pai Unió el fo gad ja az Eu ró pai Fo gya té kos ügyi Stra té gi át(2004-2010).

89



(For rás: Ko vács Zsolt 2010.)

1. ábra – A kö zös sé gi jog jel lem zõia fo gya té kos em be rek kel kap cso la tos sza bá lyo zás ol da lá ról

• 2007 – Az ENSZ ke re té ben 2006. de cem ber 13-án New York ban el fo gad ják AFo gya té kos ság gal Élõ Sze mé lyek Jo ga i ról21 szó ló egyez ményt

• 2007 – Az Esély egyen lõ ség Eu ró pai Éve• 2007 – Az Eu ró pai Uni ó ban el in dul a PROGRESS, a fo gya té ko so kat is se gí tõ

kö zös sé gi fog lal koz ta tá si és tár sa dal mi szo li da ri tá si prog ram. • 2010 – Az Eu ró pai Bi zott ság el fo gad ja az Eu ró pai Fo gya té kos ügyi Stra té gi át

(2010-2020), amely nek há rom alap cél ki tû zé se az in teg rált ok ta tás meg va ló sí -tá sa, a sze gény ség bõl adó dó hát rá nyok le küz dé se és a gaz da sá gi vál ság kö vet -kez mé nye i nek eny hí té se. Min den esz ten dõ ben de cem ber 3-át a Fo gya té kosSze mé lyek Eu ró pai Nap já nak te kin tik.

3. Az esély egyen lõ sé gi jog ha zai for rá sai

Ma gyar or szá got az esély egyen lõ ség meg va ló sí tá sát szol gá ló jog al ko tás há rommo dell je (a „ne ga tív” disz kri mi ná ció ti lal ma, a „po zi tív disz kri mi ná ció” és a „ke -vert” tí pu sú jog al ko tás) kö zül az ún. „ke vert” tí pu sú jog al ko tás jel lem zi. A je len -leg ha tá lyos Al kot mány és a 2012. ja nu ár 1-én ha tály ba lépõ Alap tör vény (Ma -gyar or szág alaptör vé nye – 2011. áp ri lis 25.) egya ránt dek la rál ja a ne ga tív disz kri -mi ná ció ti lal mát (1949. évi XX. tör vény 70/A. §. (1) bek., Alap tör vény XV. cikk(2) bek.) Mind két jog sza bály egy ben ren del ke zik a po zi tív disz kri mi ná ci ó ról is. AMa gyar Köz tár sa ság Al kot má nya 70/A.§ (3) be kez dé se ki mond ja a „te võ le gesjog biz to sí tást”: „A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát azesély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz ke dé sek kel is se gí ti.” Az Alap tör -vény XV. cikk (5) bek. sze rint: „Ma gyar or szág kü lön in téz ke dé sek kel védi a … fo -gya ték kal élõ ket.” A H) cikk pe dig a ma gyar jel nyelv, mint a ma gyar kul tú ra ré szé -nek vé del mé rõl kü lön is szól. Ez a „ke vert ség” jel lem zi az esély egyen lõ ség re vo -nat ko zó ha zai sza bá lyo zás to váb bi két alap ve tõ do ku men tu mát is – jól lát ha tó anel té rõ do mi nan ci á val.

A fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen lõ sé gük biz to sí tá sá ról ren -del ke zõ 1998. évi XXVI. tör vény ki in du ló pont ja, hogy a fo gya té kos em be rek atár sa da lom egyen lõ mél tó sá gú, egyen ran gú tag jai, akik azon ban – amint a jog sza -bály címe is tük rö zi – a jog ér vé nye sí tés esz kö ze i vel csak je len tõs ne héz sé gek árán vagy egyál ta lán nem ké pe sek élni. Ezért vált szük sé ges sé a hát rá nyos meg kü lön -böz te tés ti lal mán túl az Al kot mány ban fog lalt kö te le zett ség meg va ló sí tá sa ér de ké -

90

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

21 Ma gyar or szá gon a 2007. évi XCII. tör vénnyel ke rül ki hir de tés re a Fo gya té kos ság gal Élõ Sze mé -lyek Jo ga i ról szó ló egyez mény és az ah hoz kap cso ló dó Fa kul tat ív Jegy zõ könyv.

ben az esély egyen lõ ség biz to sí tá sá nak tör vé nyi szin tû dek la rá lá sa. A tör vény a ha -zai sza bá lyo zás és a nem zet kö zi szer ve ze tek fo gya té kos sá gü gyi do ku men tu maikö zött igye ke zett össz han got te rem te ni. Elõ ké szí té sé ben kö zel 150 or szá gos szer -ve zet, non pro fit szer ve zet, szak ér tõ vett részt. A meg szü le tõ jog sza bály cél ja ahát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal ma zá sán túl egy erõ tel jes po zi tív disz kri mi ná cióvolt: a fo gya té kos sze mé lyek jo ga i nak, a jog ér vé nye sí tés esz kö ze i nek meg ha tá ro -zá sa, a komp lex re ha bi li tá ció, az ön ál ló élet vi tel, a tár sa dal mi élet ben való ak tívrész vé te li le he tõ ség biz to sí tá sa, a hát rá nyok eny hí té se mel lett az esély egyen lõ ségmeg ala po zá sa, a tár sa da lom szem lé let mód já nak ala kí tá sa.22

A sza bá lyo zás alap el vei kö zött sze re pelt a pre ven ció fon tos sá ga, a fo gya té kos sze -mé lyek kel kap cso la tos el já rás alap el ve a fo gya té kos ál la pot rosszab bo dá sá nakmeg elõ zé se és a kö vet kez mé nyek eny hí té se, a ter ve zé si és dön té si fo lya ma tok so -rán a fo gya té kos sze mé lyes sa já tos szük ség le te i nek ki emelt ke ze lé se. An nakhang sú lyo zá sa a fo gya té kos ság tár sa dal mi mo dell jé nek szel le mé ben, hogy a fo -gya té kos sze mé lyek a tár sa da lom és a he lyi kö zös ség egyen ran gú tag jai. En nekmeg fe le lõ en olyan kö rül mé nye ket kel lett te rem te ni, ame lyek le he tõ vé te szik rész -vé te lü ket a tár sa dal mi élet ben, il let ve ame lyek ré vén „a fo gya té kos em be rek ké pe -sek lesz nek tel je sebb élet re és a fo gya té kos sá guk ból fa ka dó ter he ik csök kent he tõ -ek.23 Az alap el vek kö zött ke rült ne ve sí tés re az ál lam gon dos ko dá si kö te le zett sé ge(a fo gya té kos sze mé lye ket meg il le tõ jo gok ér vé nye sí té sé rõl, a fo gya té kos sze mé -lyek hát rá nya it kom pen zá ló in téz mény rend szer mû köd te té sé rõl a nem zet gaz da -ság min den ko ri le he tõ sé ge i vel össz hang ban) és a po zi tív disz kri mi ná ció ge ne rá lisdek la rá lá sa: az elõny ben ré sze sí tés – min den le het sé ges mó don.

A jog sza bály egyik fon tos ered mé nye volt a fo gya té kos, il let ve a sú lyos fo gya té -kos sze mély fo gal má nak meg ha tá ro zá sa és a jog ál lás be li dis tan ci ák meg ha tá ro zá -sa – más jog sza bá lyok szá má ra is zsi nór mér té ket je lent ve.

Fo gya té kos sze mély:

1. az, aki ér zék szer vi (lá tás szer vi, hal lás szer vi, moz gás szer vi, ér tel mi) ké pes sé -ge it je len tõs mér ték ben vagy egyál ta lán nem bir to kol ja,

2. vagy a kom mu ni ká ci ó já ban szá mot te võ en kor lá to zott sze mély, aki szá má ra eztar tós hát rányt je lent a tár sa dal mi élet ben való ak tív rész vé tel so rán.

Sú lyo san fo gya té kos sze mély:

• Lá tá si fo gya té kos sze mély, aki nek se géd esz köz zel vagy mût éti úton nem kor -ri gál ha tó mó don lá tó ké pes sé ge tel je sen hi ány zik, vagy alig lá tó ként mi ni má lislá tás ma rad vánnyal ren del ke zik és ezért ki zá ró lag ta pin tó-hal ló élet mód foly ta -tá sá ra ké pes.

91



22 1998.évi XXVI. tör vény, In do ko lás, Sári Já nos–So mo dy Ber na det te i.m. 338.23 1998. évi XXVI. tör vény 2.§. (1-4) bek.

• Hal lá si fo gya té kos sze mély, aki nek hal lás vesz te sé ge olyan mér té kû, hogy abe széd nek hal lás út ján tör té nõ meg ér té sé re se géd esz köz zel sem ké pes, fel té ve,hogy hal lás ká ro so dá sa mel lett a hang zó be széd ért he tõ ej té se el ma rad, vagyhal lás ká ro so dá sa 25. élet évét meg elõ zõ en kö vet ke zett be.

• Ér tel mi fo gya té kos sze mély, aki nek ér tel mi aka dá lyo zott sá ga – ge ne ti kai, il -le tõ leg mag za ti ká ro so dás vagy szü lé si tra u ma kö vet kez té ben, to váb bá ti zen -ne gye dik élet évét meg elõ zõ en be kö vet ke zõ sú lyos be teg sé ge mi att – kö zép sú -lyos, vagy an nál na gyobb mér té kû. Au tis ta, aki nek ál la po ta a sze mé lyi ség egé -szét érin tõ fej lõ dés át ha tó za va ra mi att, az au to nó mia-tesz tek alap ján sú lyos -nak vagy kö zép sú lyos nak mi nõ sít he tõ.

• Moz gás szer vi fo gya té kos sze mély, aki nek – a moz gás rend szer ká ro so dá sa, il -le tõ leg funk ci ó za va ra mi att – hely vál toz ta tá sá hoz a kü lön jog sza bály ban meg -ha tá ro zott se géd esz köz ál lan dó és szük ség sze rû hasz ná la ta szük sé ges, (ide ért -ve azt a moz gás szer vi ok ból ál lan dó jel leg gel ágy hoz kö tött sze mélyt is, aki ase géd esz köz hasz ná la tá ra ál la po ta vagy ál la pot rosszab bo dá sa mi att nem ké -pes), vagy moz gás szer vi be teg sé ge mi att ál la po ta se géd esz köz zel ered mé nye -sen nem be fo lyá sol ha tó.

• Hal moz ot tan fo gya té kos sze mély, aki nek a fen ti sú lyos fo gya té kos sá gok kö -zül leg alább két fo gya té kos sá ga van, va la mint aki nek hal lás vesz té se olyanmér té kû, hogy a be széd nek hal lás út ján tör té nõ meg ér té sé re se géd esz köz zelsem ké pes, és lá tá si, vagy ér tel mi, vagy moz gás szer vi fo gya té kos, és ál la po tatar tó san vagy vég le ge sen fenn áll, to váb bá ön ál ló élet vi tel re nem ké pes, vagymá sok ál lan dó se gít sé gé re szo rul.24

A fo gya té kos sze mélyt meg il le tõ jo gok kö zül a po zi tív disz kri mi na tív sza bá lyo -zás je gyé ben a kör nye zet hez való jog kö zött a fo gya té kos sze mély nek joga van az aka dály men tes, ér zé kel he tõ és biz ton sá gos épí tett kör nye zet re, a köz le ke -dés sel és az épí tett kör nye zet tel kap cso la tos tá jé ko zó dá si le he tõ sé gek re. Akom mu ni ká ci ó hoz való jog ré sze ként a fo gya té kos sze mély nek, csa lád tag ja i -nak, se gí tõ i nek biz to sí ta ni kell töb bek kö zött a hoz zá fé rés le he tõ sé gét a köz ér de -kû, il let ve az õt meg il le tõ jo gok kal, szol gál ta tá sok kal össze füg gõ in for má ci ó hoz,a köz szol gál ta tá sok és az in for má ci ós tár sa dal mi szol gál ta tá sok igény be vé te le so -rán a tá jé ko zó dás és sze mé lyi se gí tés fel té te le it. A köz szol gál ta tá sok hoz valóegyen lõ esé lyû hoz zá fé rés jo gát ki e mel ten ke ze li a jog sza bály, rész le tez ve eszol gál ta tá si kört és a hoz zá fé rés tar tal mát, va la mint a meg va ló sí tá si kö te le zett sé -get, az üte me zést. A köz le ke dés hez, a tá mo ga tó szol gá lat és a se géd esz közigény be vé te lé hez való jog is a po zi tív disz kri mi na tív ha zai sza bá lyo zás alap el ve -i nek szel le mé ben tör té nik. Ke vés bé rész le te zõ, in kább dek la ra tív az esé lye gyen -lõ sí tés cél te rü le te it (egész ség ügy, ok ta tás, kép zés, fog lal koz ta tás, la kó hely -

92

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

24 A sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té sé vel és fe lül vizs gá la tá val rész le te sen fog lal ko zik a 141/2000.(VIII.9.) Korm. ren de let

93



hez, kul tú rá hoz, sport hoz való jog) szám ba ve võ ren del ke zés cso port – a meg va -ló sí tást más tör vé nyek re, il let ve vég re haj tá si ren de le tek re bíz za.

A tör vény az Eu ró pa fej lett or szá ga i ban el fo ga dott, a fo gya té kos sze mé lyek kelkap cso lat ban meg szü le tett tör vé nyek szem lé le tét, az utób bi év ti ze dek ben vi lág -szer te le zaj lott re ha bi li tá ci ós mo dell vál tást tük rö zi. A se gé lye zés re szo ru ló ki szol -gál ta tott, sé rült fo gya té kos sze mély he lyé be a sa ját éle té rõl dön te ni ké pes, a tár sa -da lom ba hasz nos mun ká ja ré vén in teg rá ló dó fo gya té kos sze mélyt he lye zi25. En -nek meg fe le lõ en a jog al ko tó a re ha bi li tá ci ó ról, mint komp lex, az egész ség ügyi, a men tál hi gi é nés, az ok ta tá si, kép zé si, a fog lal koz ta tá si és a szo ci á lis rend sze rek ben meg va ló su ló fo lya mat ról szól, amely nek cél ja a fo gya té kos sze mély ké pes sé gé -nek fej lesz té se, szin ten tar tá sa, a tár sa dal mi élet ben való rész vé tel, ön ál ló élet vi telelõ se gí té se – a szük sé ges szer ve ze ti ke re tek meg je lö lé se mel lett. Ezek kö zül kü -lön is ki kell emel ni a Fo gya té kos Sze mé lyek Esély egyen lõ sé gé ért Köz ala pít -ványt és az Or szá gos Fo gya té kos ügyi Ta ná csot.26

Az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek ér vé nye sü lé se és az esély egyen lõ -

ség elõ moz dí tá sa, mint sza bá lyo zá si tárgy nem elõz mé nyek nél kü li a ma gyar jog -ban (pl. 1949. évi XX. tör vény 54.§. (1) bek., 70/A.§., 1959. évi IV. tör vény, 1992.évi XXII. tör vény, 1998. évi XXVI. tör vény). A 21. szá zad ele jén azon ban szük sé -ges sé vált egy olyan ál ta lá nos an ti disz kri mi ná ci ós tör vény meg al ko tá sa az egy -sé ges fo ga lom hasz ná lat, a szak mai ko he ren cia és a meg fe le lõ el já rás jog ki dol go -zá sa ér de ké ben, amely a nem zet kö zi kö te le zett sé gek re és az eu ró pai kö zös sé gi jog vív má nya i ra is ala po zott.27 A 2003. évi CXXV. tör vény sa já tos sá ga, hogy egyjog sza bá lyon be lül sza bá lyoz két egy más tól el kü lö nü lõ te rü le tet: az egyen lõ bá -nás mód ra és az esély egyen lõ ség re vo nat ko zó alap ve tõ ren del ke zé se ket. (Azegyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nye kö te le zet ti ol dal ról má sok egyen lõ em be ri mél -tó sá gá nak tisz te let ben tar tá sát je len ti, jo go sul ti ol da lon pe dig az egyen lõ bá nás -mód ki kény sze rít he tõ sé gét az ál lam ál tal ki épí tett esz köz rend szer se gít sé gé vel.) A két te rü let azon ban erõ tel jes kü lön bö zõ sé ge el le né re is szer ves egy sé get ké pez, hi -szen mind ket tõ a sze mé lyek kö zöt ti egyen lõ ség egy-egy ol da la.

Az egyen lõ bá nás mód ról szó ló tör vény ál ta lá nos jel leg gel kí ván ja meg ha tá roz -ni az egyen lõ bá nás mód jo go sult ja it, kö te le zet te it, az egyen lõ bá nás mód kö ve tel -mé nyé nek tar tal mát, a jog ér vé nye sí tés el já rá si sza bá lya it. Az egyen lõ bá nás módegyes te rü le te it ki e mel ten ke ze li (pl. fog lal koz ta tás, szo ci á lis biz ton ság, egész ség -ügy, ok ta tás, lak ha tás, áruk for gal ma, szol gál ta tá sok igény be vé te le). Az esély -egyen lõ ség hez kap cso ló dó an ke ret sza bá lyo zás ra, az egyen lõ bá nás mód kö ve tel -

94

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

25 1998. évi XXVI. tör vény, In do ko lás26 Nagy Jan ka Te o dó ra 2011c.27 2003. évi CXXV. tör vény, In do ko lás

mé nyé re vo nat ko zó kö zös sé gi jogi nor mák és a hazai ágazati jogszabályok te kin -te té ben (pl. fogalomhasználat, eljárásrend) pedig harmonizációra törekszik.28

A nem zet kö zi jogi do ku men tu mok kal egye zõ en rész le te zõ en in kább ne ga tívté te les de fi ní ci ó ját adja az egyen lõ bá nás mód nak, té te le sen meg is ha tá roz va eze -ket kö rét épp úgy, mint a taxatíve felsorolt kötelezetteket.

Az egyen lõ bá nás mód fo gal ma: azo nos tisz te let tel és kö rül te kin tés sel, az egyé niszem pon tok azo nos mér té kû fi gye lem be vé te lé vel kell el jár ni a ter mé sze tes sze -mé lyek, ezek cso port jai, a jogi sze mé lyek és a jogi sze mély ség gel nem ren del ke zõszer ve ze tek ese té ben.Meg sér té sét je len ti:

• a köz vet len hát rá nyos meg kü lön böz te tés, • a köz ve tett hát rá nyos meg kü lön böz te tés, • a zak la tás, • a jog el le nes el kü lö ní tés, • a meg tor lás és az ezek re adott uta sí tás (ki vé ve, ha tár gyi la gos mér le ge lés sze -

rint az adott jog vi szonnyal köz vet le nül össze füg gõ, éssze rû in do ka van)

A tör vény fel so rol ja azo kat a szer ve ze te ket, ame lyek min den jog vi szo nyuk bankö te le sek meg tar ta ni az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyét, és ame lyek kel szem -ben az el já rást meg le het in dí ta ni. Ezek a köz szfé ra szer vei: ál la mi, ön kor mány -za ti szer ve ze tek, a Ma gyar Hon véd ség és a rend vé del mi szer vek, köz ala pít vá nyok,köz tes tü le tek, köz szol gál ta tók, ok ta tá si, szo ci á lis, gyer mek vé del mi, mû ve lõ dé si,egész ség ügyi szol gál ta tást nyúj tó in téz mé nyek, ön kén tes biz to sí tó pénz tá rak, apár tok és min den egyéb költ ség ve té si szerv. A fel sor ol ta kon kí vül a ma gán szfé rameg ha tá ro zott jog vi szo nyai so rán is ér vé nye sül nie kell az egyen lõ bá nás mód kö -ve tel mé nyé nek, így:

• a fog lal koz ta tá si jog vi szony ban a mun kál ta tó, • az ál la mi tá mo ga tás fel hasz ná lá sa so rán a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ egyé ni és

tár sas vál lal ko zá sok, • a nyil vá nos üz le ti for gal mat bo nyo lí tó áru for gal ma zók vagy szol gál ta tók, • az elõ re meg nem ha tá ro zott sze mé lyek szá má ra szer zõ dés kö tés re aján la tot

tevõ vagy aján la tot kérõ sze mély az adott jog vi szony te kin te té ben.

Ki vé telt ké pez nek a csa lád jo gi, hoz zá tar to zók kö zöt ti, egy há zi jogi sze mé lyek hit -éle ti te vé keny ség gel köz vet le nül össze füg gõ jog vi szo nyai, a tár sa dal mi szer ve ze -tek, jogi sze mé lyek és más szer ve ze tek tag jai kö zöt ti, a tag ság gal össze füg gõ jog -vi szo nyok, me lyek ben a ha tó ság nem jár hat el. A ha tó ság nem vizs gál hat ja az Or -szág gyû lés, a köz tár sa sá gi el nök, az Al kot mány bí ró ság, a Szám ve võ szék, az or -

95



28 Ta usz Ka ta lin 1998. 97-102.

szág gyû lé si biz tos, va la mint a bí ró sá gok és az ügyész ség köz ha tal mi dön té se it és in téz ke dé se it sem. Az egyen lõ bá nás mód meg sér té sé nek for mái

Hát rá nyos meg kü lön böz te tés a.) köz vet len: ha a ren del ke zés ered mé nye ként egy sze mély vagy cso port va lós

vagy vélt neme, faji ho va tar to zá sa, bõr szí ne, nem ze ti sé ge, nem ze ti vagy et ni -kai ki sebb ség hez tar to zá sa, anya nyel ve, fo gya té kos sá ga, egész sé gi ál la po ta,val lá si vagy vi lág né ze ti meg gyõ zõ dé se, po li ti kai vagy más vé le mé nye, csa lá di ál la po ta, anya sá ga, ter hes sé ge, apa sá ga, sze xu á lis irá nyult sá ga, nemi iden ti tá -sa, élet ko ra, tár sa dal mi szár ma zá sa, va gyo ni hely ze te, fog lal koz ta tá si jog vi -szo nyá nak rész mun ka idõs jel le ge, ha tá ro zott idõ tar ta ma, ér dek kép vi se let hezvaló tar to zá sa, egyéb hely ze te, tu laj don sá ga vagy jel lem zõ je mi att más, össze -ha son lít ha tó hely zet ben lévõ sze mély hez vagy cso port hoz ké pest ked ve zõt le -nebb bá nás mód ban ré sze sül;

b.) köz ve tett: nem köz vet len, lát szó lag az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nekmeg fe le lõ ren del ke zés, amely még is lé nye ge sen na gyobb arány ban hát rá nyo -sabb hely zet be hoz.

Zak la tásAz em be ri mél tó sá got sér tõ, az elõb bi ek kel össze füg gõ ma ga tar tás, amely nek cél -ja vagy ha tá sa va la mely sze méllyel szem ben meg fé lem lí tõ, el len sé ges, meg alá zó,meg szé gye ní tõ vagy tá ma dó kör nye zet ki ala kí tá sa.

Jog el le nes el kü lö ní tésA fen ti tu laj don sá gok alap ján egyes sze mé lyek vagy sze mé lyek cso port ját érin tõ,má sok tól tár gyi la gos mér le ge lés sze rin ti éssze rû in dok nél kül el kü lö ní tés.

Meg tor lásAz egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg sér té se mi att ki fo gást eme lõ, el já rástin dí tó vagy az el já rás ban köz re mû kö dõ sze méllyel szem ben ez zel össze füg gés ben jog sé re lem oko zá sa, erre irá nyu lás vagy ez zel fe nye ge tés.

Elõny ben ré sze sí tésNem je len ti az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg sér té sét az a ren del ke zés, amely egy ki fe je zet ten meg je lölt tár sa dal mi cso port tár gyi la gos ér té ke lé sen ala pu -ló esély egyen lõt len sé gé nek fel szá mo lá sá ra irá nyul, fel té ve pél dá ul, ha tör vé nyenvagy tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott kor mány ren de le ten, il let ve kol lek tívszer zõ dé sen ala pul, és ha tá ro zott idõ re vagy ha tá ro zott fel té tel be kö vet kez té igszól, és nem sért alap ve tõ jo got, nem biz to sít fel tét len elõnyt és nem zár ja ki azegyé ni szem pon tok mér le ge lé sét.

A tör vény kü lön is ne ve sí ti azo kat a te rü le te ket, ahol a leg gyak rab ban for dul elõ az egyen lõ bá nás mód meg sér té se. A fog lal koz ta tás te rü le tén pél dá ul sér ti az egyen -lõ bá nás mó dot a köz vet len vagy köz ve tett hát rá nyos meg kü lön böz te tés a nyil vá -nos ál lás hir de tés ben, a fel vé tel so rán. Nem je len ti vi szont sé rel mét a mun ka jel le ge vagy ter mé sze te alap ján in do kolt és jog sze rû fel té tel re ala pí tott ará nyos meg kü -

96

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

lön böz te tés, vagy jog sza bály ban elõ írt elõny ben ré sze sí té si kö te le zett ség. A szo ci -á lis biz ton ság és az egész ség ügy te rü le tén az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyétkü lö nö sen a szo ci á lis, il let ve gyer mek vé del mi pénz be li, ter mé szet be ni és sze mé -lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tá sok igény lé se és biz to sí tá sa, va la mint az egész ség -ügyi szol gál ta tás nyúj tás so rán kell ér vé nye sí te ni. Tör vény, il let ve tör vény fel ha -tal ma zá sa alap ján kor mány ren de let a tár sa da lom egyes cso port jai ré szé repél dá ul a fo gya té kos ság alap ján több let jut ta tá so kat ál la pít hat meg. A lak ha -tás te rü le tén az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg sér té sét je len ti pél dá ulköz vet len vagy köz ve tett hát rá nyos meg kü lön böz te tés sel súj ta ni va la kit a lak ha -tást se gí tõ ál la mi vagy ön kor mány za ti tá mo ga tá sok, ked vez mé nyek, ka mat tá mo -ga tás nyúj tá sá val kap cso lat ban. Az ok ta tás, kép zés te rü le tén az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg sér té sét je len ti pél dá ul va la mely sze mély vagy cso port jog -el le nes el kü lö ní té se egy ok ta tá si in téz mény ben, il let ve ta go zat ban, osz tály ban,cso port ban. Nem sér ti azon ban, ha az ok ta tást csak az egyik nem be li ta nu lók ré -szé re szer ve zik, ha az ok ta tás ban való rész vé tel ön kén tes, és a részt ve võ ket neméri hát rány. Az áruk for gal ma és a szol gál ta tá sok igény be vé te le te rü le tén azegyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg sér té sét je len ti pél dá ul a szol gál ta tá soknyúj tá sá nak, áru for gal ma zá sá nak meg ta ga dá sa, vagy pél dá ul olyan fel irat ki he -lye zé se, amely bõl az a kö vet kez te tés von ha tó le, hogy az ott nyúj tott szol gál ta tás -ból va la kit vagy va la ki ket ki zár nak.

Az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nye e tör vény ha tá lya alá tar to zó meg sér té sé nekvizs gá la tát a sé rel met szen ve dett fél vá lasz tá sa sze rint a ha tó ság, vagy az egyen lõbá nás mód kö ve tel mé nye meg sér té sé nek el bí rá lá sá ra kü lön tör vény alap ján ha tás -kör rel ren del ke zõ Egyen lõ Bá nás mód Ha tó sága foly tat ja le.29

Az ed di gi ek alap ján meg ál la pít ha tó, hogy az Al kot mány és az Alap tör vény ren -del ke zé sei meg fe le lõ ki in du ló pont ként szol gál tak egy „ke vert” tí pu sú jog al ko tásszá má ra. Az esély egyen lõ ség két meg ha tá ro zó tör vé nyé ben is ben ne rej lik az eszel lem ben tör té nõ sza bá lyo zás és jog gya kor lat le he tõ sé ge, bár az 1998. évi XXVI. tör vényt in kább a po zi tív disz kri mi ná ci ós do mi nan cia jel lem zi, a 2003. évi CXXV.tör vény pe dig egy an ti disz kri mi ná ci ós sza bá lyo zá si mo dellt kö vet. Az a tény azon -ban, hogy az esély egyen lõ ség re vo nat ko zó, a tény le ges meg va ló su lást szol gá lójog sza bá lyok mind ho ri zon tá li san (a leg kü lön bö zõbb, egy más hoz ke vés sé kap -cso ló dó jog ágak ban el he lyez ked ve), mind ver ti ká li san (a jog for rá si hi e rar chia el -té rõ szint je in ke let kez ve) rend kí vül kü lön bö zõ ek, meg ne he zí tik az egy sé ges jog -al ko tói szán dék, szem lé let meg va ló su lá sát.30

97



29 362/2004. (XII. 26.) Korm. ren de let az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság ról és el já rá sá nak rész le tessza bá lya i ról

30 Min deh hez hoz zá já rul nak a sza bá lyo zá si te rü let fi gyel men kí vül nem hagy ha tó tö rés pont jai, gaz -da sá gi, tár sa dal mi be ágya zott sá gá nak lo kál is és glo bá lis vál to zá sai. A kér dés sel Ke mény Pé ter isfog lal ko zik szak dol go za tá ban. (Ke mény Pé ter 2010.)

Ele gen dõ e – ne vez zük így – „mo za ik sze rû ség” ér zé kel te té sé re itt és most csu pána ho ri zon tá lis sza bá lyo zás sok szí nû sé gét (és ága zat kö zi sé gét) je lez ni. A fo gya té -kos sze mé lyek jog ál lá sá val össze füg gés ben alap ve tõ ren del ke zé se ket tar tal mazaz 1959. évi IV. tör vény a pol gá ri tör vény könyv rõl és az 1952. évi IV. tör vény ahá zas ság ról, a csa lád ról és a gyám ság ról. A fo gya té kos gyer me kek re, fi a tal fel -nõt tek re vo nat ko zó ál ta lá nos, a ne ga tív disz kri mi ná ció ti lal mát ki mon dó jog sza -bá lyo kat (pl. A Gyer mek jo ga i ról szó ló, New York ban, 1989. no vem ber 20-án kelt Egyez mény ki hir de té sé rõl szó ló 1991. évi LXIV. tör vény), va la mint a spe ci á lis,több sé gé ben po zi tív disz kri mi na tív ren del ke zé se ket is mét más jog te rü let sza bá -lyo zá sa ren de zi (pl. az elõbb em lí tett jog sza bá lyok mel lett az 1997. évi XXXI. tör -vény a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról, a csa lá dok tá mo ga tá sá -ról szó ló 1998. évi LXXXIV. tör vény, az 1993. évi LXXIX. tör vény a köz ok ta tás -ról, az 2/2005. (III.1.) OM ren de let a sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek óvo daine ve lé sé nek irány el ve ki adá sá ról, a 29/2002. OM ren de let a fo gya té kos ság gal élõhall ga tók ta nul má nya i nak foly ta tá sá hoz szük sé ges esély egyen lõ sé get biz to sí tófel té te lek rõl). A fo gya té kos sze mé lyek pénz be li, ter mé szet be ni és sze mé lyesgon dos ko dást nyúj tó el lá tá sa i ról a szo ci á lis igaz ga tás ról és a szo ci á lis el lá tá sok -ról szó ló 1993. évi III. tör vény ren del ke zik. E jog sza bály rend kí vül nagy szá múvég re haj tá si ren de le te kö zül most csak az 1/2000. (I.7.) SzCsM ren de le tet, a sze -mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz mé nyek szak mai fel ada ta i ról szó lójog sza bályt emel jük ki. (Meg je gyez zük, hogy a fo gya té kos sze mé lyek el lá tá sa i ravo nat ko zó an szá mos to váb bi jog sza bály ban, töb bek kö zött a fent elem zett 1998.évi XXVI. tör vény ben is ta lá lunk ren del ke zést pl. a fo gya té kos sá gi tá mo ga tás vi -szony la tá ban, vagy a 102/2011. (VI.29.) Korm. ren de let ben a sú lyos moz gás kor -lá to zott sze mé lyek köz le ke dé si ked vez mé nyei, il let ve a 387/2007. (XII. 23.)Korm. ren de let az egész ség ká ro so dott sze mé lyek szo ci á lis já ra dé kai te kin te té -ben). A fo gya té kos sze mé lye ket meg il le tõ biz to sí tá si tí pu sú el lá tá sok is métmás jog sza bá lyi ke re tek kö zött je len nek meg (pl. 1997. évi LXXXI. tör vény a tár -sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról, 2007. évi CLIV. tör vény a re ha bi li tá ci ós já ra -dék ról, 1997. évi LXXXIII. tör vény a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról). Az õket meg il le tõ egész ség ügyi alap- és sza ko sí tott el lá tá sok ról is mét más jog sza -bály ren del ke zik (1997. évi CLIV. tör vény az egész ség ügy rõl). A 2003. éviCXXV. tör vény ben meg je lölt jo gok ér vé nye sí té sé nek sza bá lya it újra csak másjog te rü le ten ta lál hat juk (pl. 362/2004. (XII. 26.) Korm. ren de let az Egyen lõ Bá -nás mód Ha tó ság ról és el já rá sá nak rész le tes sza bá lya i ról).

A re ha bi li tá ci ós fog lal koz ta tás re form ja it je len tõ új sza bá lyok kü lön fe je -ze tet je len te nek a sza bá lyo zás ban – új szín te re ket ha tá roz va meg. A Mun ka tör -vény köny ve (1992. évi XXII. tör vény 5.§. (1) bek.) ál tal meg fo gal ma zott ne ga tívdisz kri mi ná ció ti lal mán túl a ko ráb bi sza bá lyo zá sok mel lett (1991. évi IV. tör vénya fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról, 387/2007. (XII.23.) Korm. ren de let az egész ség ká ro so dott sze mé lyek szo ci á lis já ra dé ka i ról) amun ka erõ-pi ac új el vá rá sa i hoz iga zod va po zi tív disz kri mi ná ci ós ren del ke zé sek

98

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

so ro za tá val ki épí tik pl. a re ha bi li tá ci ós fog lal koz ta tás akk re di tá ci ós rend sze rét, ki -szé le sí tik a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ mun ka vál la lók és a tá mo ga tás ban ré sze sít he tõ mun kál ta tók kö rét. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la ló kat fog lal koz -ta tó mun kál ta tók akk re di tá ci ó já nak, to váb bá az akk re di tált mun kál ta tók el le nõr -zé sé nek sza bá lya i ról szó ló 176/2005. (IX. 2.) Korm. ren de let, és a re ha bi li tá ci ósakk re di tá ci ós el já rás és kö ve tel mény rend szer sza bá lya i ról szó ló 14/2005. (IX. 2.)FMM ren de let új le he tõ sé ge ket je len tett a fo gya té kos sze mé lyek in teg rált fog lal -koz ta tá sa te kin te té ben is. A 177/2005. (IX. 2.) Korm. ren de let a meg vál to zottmun ka ké pes sé gû mun ka vál la lók fog lal koz ta tá sá hoz nyújt ha tó költ ség ve té si tá -mo ga tá sá ról, en nek for má i ról ren del ke zett. A Nem ze ti Re ha bi li tá ci ós és Szo ci á lisHi va tal ról, va la mint el já rá sá nak rész le tes sza bá lya i ról a 331/2010. (XII.27.)Korm. ren de let szól, meg ha tá roz va fel ada ta it a re ha bi li tá ci ó val össze füg gés ben is– kü lön ki emel ve a komp lex re ha bi li tá ció te rü le tén meg ha tá ro zott fel adat- és jog -kö rét.31 Cél, hogy a fo gya té kos ság, a meg vál to zott mun ka ké pes ség, az egyéb ké -pes sé gek mi nõ sí té se ho lisz ti kus szem lé let, sok ol da lú, hi te les ada tok alap ján, aked ve zõt len ál la pot meg elõ zé sé nek, fel szá mo lá sá nak el sõbb sé gét szem elõtt tart -va tör tén jen. A tár sa da lom biz to sí tá si és se gé lye zé si tí pu sú el lá tá sok hoz való hoz -zá ju tást le he tõ vé tevõ in téz mé nyek mel lett ki épí tés re ke rült a tár sa da lom biz to sí tá -si, fog lal koz ta tá si és szo ci á lis el lá tó-, il let ve szol gál ta tó rend szer szak ér tõi hát te rétké pe zõ há ló zat, amely mû köd te té se is az NRSZH fel ada ta. Az egész sé gi ál la potvál to zá sá hoz kö tõ dõ jo go sult sá gok komp lex, ob jek tív és hi te les meg ál la pí tá samel lett kö te le zett sé ge az ellátások megvalósulásának, a szolgáltatások ered mé -nyes sé gé nek értékelése is.

4. Az esély egyen lõ ség ha zaiel lá tó- és in téz mény rend sze re

A fo gya té kos sze mé lyek szá má ra Ma gyar or szá gon nyújt ha tó, ön ma gá ban nagy -szá mú nak te kint he tõ el lá tá sok fo lya ma to san vál to zó, kép lé keny, igen sok ré tû/szö -ve vé nyes rend sze rét táb lá za tos for má ban kí ván juk át te kin te ni – nem tit kol tan in -kább a rend sze re zés, mint az is mer te tés szán dé ká val.32 Az el lá tá sok te kin te té benel kü lö nít het jük:

99



31 A 213/2007. (VIII. 7.) Korm. ren de let 2011. ja nu ár 1-ét meg elõ zõ en az Or szá gos Re ha bi li tá ci ós ésSzo ci á lis Szak ér tõi In té ze tet bíz ta meg e te rü let fel ada ta i nak el lá tá sá val.

32 Az el lá tá sok a 2010. de cem be ri ál la po tot tük rö zik, a fo lya ma tos vál to zá sok nyo mon kö vet he tõ ekaz aláb bi hon la po kon: pl. www.nrszk.hu, www.oep.hu, www.ony fi.hu

• a biz to sí tá si és a se gé lye zé si el lá tá so kat, va la mint egyéb tá mo ga tá so kat,ked vez mé nye ket,

• il let ve a pénz be li, ter mé szet be ni és sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szol -gál ta tá so kat.

A fo gya té kos sze mé lyek ese té ben meg kü lön böz te tett sze re pe van a biz to sí tá sití pu sú el lá tá sok mind két for má ja, az egész ség biz to sí tá si el lá tá sok és a nyug díj biz -to sí tá si el lá tá sok igény be vé te lé nek. Ezek hazai rendszerét az 3. ábra mutatja be.33

A se gé lye zé si tí pu sú el lá tá sok és az egyéb tá mo ga tá sok kö zött a spe ci á li san afo gya té kos sze mé lyek, il let ve hoz zá tar to zó ik ál tal igény be ve he tõ pénz be li, ter -mé szet be ni és sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tá so kat, va la mint az egyéb, jog -sza bá lyi fel ha tal ma zá son ala pu ló tá mo ga tá so kat, ked vez mé nye ket so rol tuk fel. Ez nem tar tal maz za a fo gya té kos gyer me kek ál tal igény be ve he tõ sze mé lyes gon dos -ko dást nyúj tó in téz mé nyek tel jes kö rét, ha nem el sõ sor ban az 1993. évi III. tör -vény ben és az 1997. évi XXXI. tör vény ben meg ha tá ro zott, segélyezési típusú

100

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

(For rás: Szerzõ)

3. ábra Biz to sí tá si tí pu sú el lá tá sok (Le zár va:2011. ja nu ár 1.)

33 Nagy Jan ka Te o dó ra 2011b.

ellátásokra, továbbá az egyéb támogatásokra és kedvezményekre koncentrál. (4.ábra)

Ér de mes azon ban kis sé szé le sebb ki te kin tést adni az esély egyen lõ ség ha zai in téz -mény rend sze ré rõl, amely fo lya ma tos for má ló dik, ala kul. Az in téz mény rend szerki épü lé sé nek jog sza bá lyi hát te re alap ve tõ en élet kor sze rint kü lö ní tet te el a fo gya -té kos gyer me kek és fi a ta lok el lá tá sát fel vál la ló, va la mint a fel nõtt ko rú fo gya té kossze mé lyek szá má ra sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó in téz mé nye ket. Míg az elõb -bi e ket a köz ok ta tá si tör vény (1993. évi LXXV. tör vény), az utób bi in téz mé nye keta szo ci á lis tör vény (1993. évi III. tör vény) sza bá lyoz za. Az 1993. évi LXXV. tör -vény kü lön fe je zet ben tár gyal ja a sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek kü lön le gesgon do zá sát, re ha bi li tá ci ós célú fog lal koz ta tá sát meg va ló sí tó szak mai, intézményihátteret.

101



(For rás: Szer zõ)

4. ábra Se gé lye zé si tí pu sú el lá tá sok (Le zár va:2011. ja nu ár 1.)

5. ábraA fo gya té kos sze mé lyek szá má ra biz to sí tott köz ok ta tá si,

szo ci á lis és gyer mek vé del mi el lá tá sok

A fo gya té kos sze mé lyek szá má ra biz to sí tott köz ok ta tá si,szo ci á lis és gyer mek vé del mi el lá tá sok

El lá tásmeg ne ve zé se

Élet kor(a zá ró jel ben fel -tün te tett szá mokaz adott szol gál -

ta tás meg -hosszab bít-ha tó -sá gá ra utal nak)

Fel adat el lá tás tí pu sa(me lyik ága zat hoz

tar to zik, mely in téz mé nyek benva ló sul meg)

Meg jegy zés

Köz ok ta tá si szol gál ta tá sok

Szak ér tõivizs gá lat, ja vas -lat az el lá tás ra,ta nács adás

0-18 (-20)

Köz ok ta tá si fel adat, pe da gó -gi ai szak szol gá la tok ke re té -ben mû kö dõ szak ér tõi és re -ha bi li tá ci ós bi zott sá gok

Igény jo go sult ság meg ál la pí -tá sa, rend sze res fe lül vizs gá -lat, pe da gó gi ai fel té te lekmeg lé té nek el le nõr zé se

Ko rai fej lesz tésés gon do zás

0-5

Köz ok ta tá si fel adat, pe da gó -gi ai szak szol gá la tok, ko raifej lesz tõ és gon do zó szol gál -ta tást nyúj tó in téz mé nyek

Meg szû nik az am bu láns ko -rai fej lesz tés, ha a gyer mek3 éves kora után bár mi koróvo dá ba lép.

Fej lesz tõfel ké szí tés

5-18 (-20)

Köz ok ta tá si fel adat, pe da gó -gi ai szak szol gá la tok, gyer -mek vé del mi in téz mé nyek ben (böl csõ de) szo ci á lis in téz -mé nyek ben

Meg szû nik a fej lesz tõ fel ké -szí tés, ha a gyer mek is ko lá -ba lép.

Óvo dai ne ve lés 3-6 (-8) Köz ok ta tá si fel adat, óvo da

Egész ség ügyi és pe da gó gi ai célú re ha bi li tá ci ós fog lal koz -ta tás biz to sí tá sa a fo gya té -kos gyer me kek nek.

Is ko lai ne ve lésés ok ta tás

6 (8) - 18(-20)

Köz ok ta tá si fel adat, gyógy -pe da gó gi ai ne ve lés ben ésok ta tás ban részt vevõ ne ve -lé si-ok ta tá si in téz mé nyek(is ko la: elõ ké szí tõ tõl a 10.év fo lya mig)

Egész ség ügyi és pe da gó gi ai célú re ha bi li tá ci ós fog lal koz -ta tás biz to sí tá sa a fo gya té -kos ta nu lók nak.

Fej lesz tõ is ko laiok ta tás

6 (8) - 18(-23)

Köz ok ta tá si fel adat, gyógy -pe da gó gi ai ne ve lés ben ésok ta tás ban részt vevõ ne ve -lé si-ok ta tá si in téz mé nyek(is ko la: elõ ké szí tõ tõl a 10.év fo lya mig)

Egész ség ügyi és pe da gó gi ai célú re ha bi li tá ci ós fog lal koz -ta tás biz to sí tá sa a fo gya té -kos ta nu lók nak.

102

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

Sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó gyer mek vé del mi szol gál ta tá sok


Élet korA fel adat el lá tás ban

részt vevõ in téz mé nyekMeg jegy zés

Böl csõ deigon do zás ésne ve lés

20 he tes -3 (-6) Böl csõ deA ko rai fej lesz tés és a fej lesz -tõ fel ké szí tés le he tõ sé gét biz -to sí ta ni kell

Nap köz be ni el lá tás:csa lá di nap kö zi

20 he tes -14 Csa lá di nap kö zi

Nap köz be niel lá tás: házigyer mek fel ügye let

20 he tes –18(23)

Házigyer mek fel ügye let

A szol gál ta tás atan kö te les korvé gé ig igény be ve he tõ alap el -lá tá si for ma.

Sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó in téz mé nyes szo ci á lis alap- és szak el lá tá sok


Élet korA fel adat el lá tás ban

részt vevõ in téz mé nyekMeg jegy zés

Nap pa li el lá tás3 – nincskor ha tár

Fo gya té kos sze mé -lyek nap pa li in téz mé -nye, nap kö zi ott hon

A ko rai fej lesz tés és a fej lesz -tõ fel ké szí tés le he tõ sé gét biz -to sí ta ni kell.

Át me ne ti el lá tás(bent la ká sos in téz -mény)

3 – nincskor ha tár

Fo gya té kos sze mé -lyek gon do zó há za

Egy, leg fel jebb két évig ve he tõ igény be A ko rai fej lesz tés és a fej lesz tõ fel ké szí tés le he tõ sé -gét biz to sí ta ni kell.

Ápo lást, gon do zástnyúj tó in téz mény(tar tós bent la ká sosin téz mény)

16 (18) – nincskor ha tár

La kó ott hon, fo gya té -ko sok ott ho na

Fel nõtt ko rú ak el lá tá sá ban ját -szik sze re pet.

Re ha bi li tá ci ósin téz mény

16 (18) – nincskor ha tár

Fo gya té kos sze mé -lyek re ha bi li tá ci ós in -téz mé nye

Max. 10 évig ve he tõ igény be a re ha bi li tál ha tó fo gya té kossze mé lyek szá má ra

(For rás: Már kus Esz ter, Nagy Jan ka Te o dó ra)

A sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer mek nek, ta nu ló nak joga, hogy kü lön le ges gon -do zás ke re té ben ál la po tá nak meg fe le lõ pe da gó gi ai, gyógy pe da gó gi ai, kon -duk tív pe da gó gi ai el lá tás ban ré sze sül jön at tól kez dõ dõ en, hogy igény jo go -sult sá gát meg ál la pít ot ták. A kü lön le ges gon do zást a szak ér tõi és re ha bi li tá ci ósbi zott sá gok szak ér tõi vé le mé nyé ben fog lal tak sze rint a ko rai fej lesz tés és gon do -zás, az óvo dai ne ve lés, az is ko lai ne ve lés és ok ta tás, a fej lesz tõ fel ké szí tés ke re té -ben kell biz to sí ta ni. A ko rai fej lesz tés és gon do zás meg va ló sít ha tó ott ho ni el lá tás,böl csõ dei gon do zás, fo gya té ko sok ápo ló, gon do zó ott ho ná ban nyúj tott gon do zás,gyer mek ott hon ban nyúj tott gon do zás, gyógy pe da gó gi ai ta nács adás, ko rai fej lesz -tés és gon do zás ke re té ben biz to sí tott fej lesz tés és gon do zás, kon duk tív pe da gó gi ai el lá tás ke re té ben.

103



A sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer mek óvo dai ne ve lé se, a ta nu ló is ko lai ne ve lé se ésok ta tá sa, to váb bá kol lé gi u mi ne ve lé se az e cél ra lét re ho zott gyógy pe da gó gi ai ne -ve lé si-ok ta tá si in téz mény ben, kon duk tív pe da gó gi ai in téz mény ben, óvo dai cso -port ban, óvo dai ta go za ton, is ko lai ta go za ton, osz tály ban, cso port ban vagy a töb bigyer mek kel, ta nu ló val együtt, azo nos óvo dai cso port ban, óvo dai ta go za ton, il let -ve is ko lai osz tály ban tör tén het. A gyer mek kü lön óvo dai ne ve lé sét vég zõ óvo daicso por tot, óvo dai ta go za tot, il let ve a ta nu lók kü lön is ko lai ne ve lé sét és ok ta tá sátvég zõ is ko lai ta go za tot, osz tályt, cso por tot a fo gya té kos ság tí pu sá nak meg fe le lõ -en kell lét re hoz ni. A gyógy pe da gó gi ai ne ve lés ben-ok ta tás ban részt vevõ ne ve lé -si-ok ta tá si in téz mény ben a gyer mek, ta nu ló egész ség ügyi és pe da gó gi ai célú ha bi -li tá ci ós és re ha bi li tá ci ós el lá tás ban is ré sze sül.

Ha a sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer mek sú lyos és hal moz ot tan fo gya té kos,at tól az év tõl kezd ve, amely ben az ötö dik élet évét be töl ti, az óvo dai ne ve lé si évelsõ nap já tól kez dõ dõ en fej lesz tõ fel ké szí tés ben vesz részt. A fej lesz tõ fel ké szí tés

104

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

6. ábra A (gyógy)pe da gó gi ai re ha bi li tá ció in téz mény rend sze re

meg va ló sít ha tó a fo gya té ko sok ápo ló, gon do zó ott ho ná ban nyúj tott gon do zás, afo gya té ko sok re ha bi li tá ci ós in téz mé nyé ben, a fo gya té ko sok nap pa li in téz mé nyé -ben nyúj tott gon do zás, a gyógy pe da gó gi ai ta nács adás, ko rai fej lesz tés és gon do -zás ke re té ben biz to sí tott fej lesz tés és gon do zás, a kon duk tív pe da gó gi ai el lá tás, agyógy pe da gó gi ai ne ve lés ben és ok ta tás ban részt vevõ is ko lá ban nyúj tott fej lesz -tés ke re té ben, il le tõ leg an nak a ne ve lé si év nek a vé gé ig, amely ben a gyer mek ha -to dik élet évét be töl ti böl csõ dei gon do zás ke re té ben. (1993. évi LXXV. tv. 30.§.)(6. ábra)

A fel nõtt ko rú fo gya té kos sze mé lyek szá má ra a szo ci á lis el lá tó rend szer ré -sze ként szer ve zõ dött az el lá tá suk ról gon dos ko dó in téz mény há ló zat. (7. ábra)

7. ábra. A gyer mek és is ko lás ko rúfo gya té kos sze mé lye ket el lá tó in téz mény rend szer

1.1. Ko rai fej lesz tés, gon do zás, óvo dai ne ve lés

1.1.1. gyer mek or vo si szol gá la tok (a fej lõ dé si rend el le nes sé gek, fo gya té kos sá gok ko rai fel is me ré se, di ag nosz ti zá lá sa)

1.1.2. pe da gó gi ai szak szol gá la tok (me gyei, fõ vá ro si): ko rai fej lesz tés (a fo gya té kos ság fel is me ré sét kö ve tõ szak or vo si fel ada tok kal együtt, a gyógy pe da gó gi ai, kon duk tív pe da gó gi ai fej lesz tõ fog lal ko zá so kat, te rá pi á kat je len ti, ta nács adást).

1.1.3. ko rai fej lesz tõ cent ru mok, in teg rá ló böl csõ dék, óvo dák

1.1.4. gyógy pe da gó gi ai óvo dák (ne ve lé si, fej lesz té si fel ada tok, spe ci fi kus fej lesz tés, is ko lai elõ ké szí tés)

1.2. Is ko lai ne ve lés-ok ta tás, szak mai kép zés

1.2.1. In teg rált ok ta tás, ne ve lés a több sé gi is ko lá ban (be fo ga dó vagy ink lu zív is ko la) (a be is ko lá zás a Ta nu lá si Ké pes sé ge ket Vizs gá ló szak ér tõi és Re ha bi li tá ci ós Bi zott ság ja vas la ta alap ján)

1.2.2. Gyógy pe da gó gi ai in téz mény

1.3. Ér tel mi fo gya té ko sok is ko lái

1.3.1. Ta nu lás ban aka dá lyo zot tak ne ve lé si sa já tos sá gai (spe ci á lis szak is ko lák)

1.3.2. Ér tel mi leg aka dá lyo zot tak, kép zé si kö te le zet tek (Kész ség fej lesz tõ Spe ci á lis Szak is ko la)

Hal lás sé rül tek is ko lái

(Na gyot hal lók ál ta lá nos is ko lá ja, Eny he fok ban hal moz ot tan fo gya té kos na gyot hal lók is ko lá ja,Si ke tek ál ta lá nos is ko lá ja, Eny he és kö zép sú lyos hal moz ot tan sé rül hal lás sé rül tek is ko lá ja)

1.5. Lá tás sé rül tek is ko lái

1.5.1. Va kok Óvo dá ja, Ál ta lá nos Is ko lá ja és Di ák ott ho na

1.5.2. Va kok Batty hány Lász ló Gyer mek ott ho na, Ró mai Ka to li kus Óvo dá ja és Is ko lá ja Bu da pes ten

105



1.6. Moz gás kor lá to zot tak is ko lái

1.6.1. In teg rált ok ta tás

1.6.2. Moz gás ja ví tó Ál ta lá nos Is ko la (Bu da pest)

1.6.3. Moz gás ja ví tó Is ko la és Di ák ott hon (Sály)

2.3.2. A ha zai in téz mény rend szer egyes ele mei (Buj do só-Ke mény 2008. 55-60)

A pénz be li és ter mé szet be ni el lá tá sok mel lett a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szol gál ta tá sok alap- és sza ko sí tott el lá tás cso port jai nyúj ta nak se gít sé get szá muk -ra. A szo ci á lis tör vény ben (1993. évi III. tör vény) sza bá lyo zott, a fo gya té kos sze -mé lyek ál tal igény be ve he tõ szol gál ta tá sok az aláb bi ak. (8. ábra)

8. ábra A szo ci á lis tör vény ben biz to sí tottsze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis alap- és sza ko sí tott el lá tá sok

Szo ci á lisalap szol gál ta tá sok

– fa lu- és ta nya gond no ki szol gál ta tás – ét kez te tés – házi se gít ség nyúj tás– csa lád se gí tés – tá mo ga tó szol gál ta tás– kö zös sé gi el lá tá sok– ut cai szo ci á lis mun ka– nap pa li el lá tás: fo gya té ko sok nap pa li in téz mé nye

Sza ko sí tott el lá tá si for mák

– fo gya té ko sok la kó ott ho na – fo gya té ko sok ott ho na– fo gya té ko sok re ha bi li tá ci ós in téz mé nye – fo gya té ko sok gon do zó há za

Összeg zés:Komp lex-e az esély egyen lõ ség jogi sza bá lyo zá sa Ma gyar or szá gon? A ta nul -mány arra tö re ke dett, hogy – bár cél zot tan nem exp li cit for má ban, ha nem a le ír tak -kal – vá la szol ni igye kez zen a cím ben fel tett kér dés re. Az esély egyen lõ sé gi jog ta -gad ha tat lan sa já tos sá ga más jog te rü le tek kel össze ha son lít va – nem utol só sor banaz el múlt év ti ze dek nem zet kö zi szin tû ered mé nye i nek hasz no sí tá sá val meg va ló -su ló – sok fé les ége, sok szí nû sé ge. Ered mény nek te kint he tõ, hogy egy részt új jog -dog ma ti kai kér dé se ket ve tett fel (pl. a fo gya té kos ság joga elsõ, má so dik vagy har -ma dik ge ne rá ci ós em be ri jog), új szem lé le ti meg kö ze lí tést kí vánt meg a jog al ko tás ré szé rõl (pl. az esé lye gyen lõ sí tés fo lya ma ta te kin te té ben, a jogi sza bá lyo zás egyes tí pu sa i nak dif fe ren ci ált al kal ma zá sá ban). A szak po li ti ka ol da lá ról is új hoz zá ál lás, szem lé let vál tás vált szük sé ges sé, amely nem volt el vá laszt ha tat lan a kö zös sé gijog al ko tás sa já tos sá ga i hoz al kal maz ko dás tól (pl. a kö zös sé gi irány el vek biz to sí -tot ta moz gás tér a ha zai tár sa dal mi, gaz da sá gi igé nyek nek, le he tõ sé gek nek meg fe -

106

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

le lõ hasz ná la tá val). Maga a sza bá lyoz ni kí vánt te rü let össze tett sé ge, a nem zet kö zido ku men tu mok ban ki nyil vá ní tott komp le xi tás kö ve tel mé nye is szük sé ges sé tet teegy új jog al ko tói at ti tûd és mód szer ki ala kí tá sát.

Az a tény azon ban, hogy mind ez nem egy szer ves, il let ve szer ves sé váló fej lõ -dés ré sze volt, a ko he ren cia hi á nyá hoz ve ze tett. A ho ri zon tá lis sok fé les ég nem álltössze komp le xi tás sá, ha nem a jog al ko tá si gya kor lat ban a ver ti ká lis több ne mû ség -gel ki egész ül ve meg aka dá lyoz ta egy egy sé ges rend szer ki ala ku lá sát, szét fe szí tet te a kö rü löt te zaj ló tár sa dal mi, gaz da sá gi fo lya ma tok mi att egyéb ként is kép lé keny,vál to zé kony, a szak po li ti ka ala ku lá sát is le ké pe zõ struk tu rá ló dá si fo lya ma tot. Ezttük rö zi az is, hogy az Al kot mány az el múlt idõ szak ban tör tént mó do sí tá so kat kö -ve tõ en meg fe le lõ ki in du ló pon tot je len tett a nem zet kö zi szin ten is leg in kább el fo -ga dott nak tar tott „ke vert” tí pu sú jog al ko tás szá má ra. Az esély egyen lõ ség kétmeg ha tá ro zó tör vé nye is e jog al ko tói szán dék je gye it hor doz za: az 1998. éviXXVI. tör vény a meg szü le té se kor irány adó nem zet kö zi gya kor lat je gyé ben a po -zi tív disz kri mi ná ci ót va ló sít ja meg, a 2003. évi CXXV. tör vény pe dig egy an ti -disz kri mi ná ci ós sza bá lyo zá si mo dellt kö vet. A vég re haj tá si sza bá lyok azon banmár ma gu kon vi se lik az el múlt év ti ze dek ha zai jog al ko tá sá nak prob lé má it, di lem -má it, a tö re de zett ség bõl adó dó el lent mon dá so kat, a gya ko ri jog sza bály vál to zá -sok ból adó dó jog ha té kony sá gi prob lé má kat, te téz ve a több szek to rú ság ból adó dó -an az érin tett jog ágak bel sõ gond ja i val, szük ség sze rû en egy eset le ges, tö re dé kes,„mo za ik sze rû” sza bá lyo zás hoz ve zet ve. Mind ezek azonban mit sem vonnak lejelentõségébõl a terület jogalkotása és jogalkalmazói gyakorlata terén elért ered -mé nyek nek, amelyeket az alapfogalmak, a nemzetközi és hazai jogforrások,valamint a jogszabályokból kirajzolódó intézmény- és ellátórendszer be mu ta tá sá -val kívántunk ismertetni.

Kulcs sza vak:em be ri jo gok, egyen lõ ség, jog egyen lõ ség, esély egyen lõ ség, disz kri mi ná ció, „ne -ga tív” disz kri mi ná ció ti lal ma, „po zi tív” disz kri mi ná ció, po zi tív in téz ke dé sek, fo -gya té kos sze mély, sú lyo san fo gya té kos sze mély, hal moz ot tan fo gya té kos sze -mély, a fo gya té kos sze mélyt meg il le tõ jo gok, a köz szol gál ta tás hoz való egyen lõesé lyû hoz zá fé rés, az esé lye gyen lõ sí tés cél te rü le tei, re ha bi li tá ció, Or szá gos Fo -gya té kos ügyi Ta nács, Or szá gos Fo gya té kos ügyi Prog ram, egyen lõ bá nás mód,hát rá nyos meg kü lön böz te tés, zak la tás, jog el le nes el kü lö ní tés, meg tor lás, elõny -ben ré sze sí tés, az esély egyen lõ ség ha zai el lá tó- és in téz mény rend sze re

Kér dé sek, fel ada tok:1. Konk rét pél dá kon ke resz tül ho gyan ér zé kel tet né az egyen lõ ség, jog egyen lõ -

ség és esély egyen lõ ség fo gal mi kü lönb sé ge it?2. Gyûjt sön a fo gya té kos sze mé lyek re vo nat ko zó „po zi tív” disz kri mi na tív/po zi -

tív in téz ke dé se ket!

107



3. Mond jon konk rét pél dá kat a fo gya té kos sze mélyt meg il le tõ jo gok min den na piér vé nye sü lé sé re!

4. Vé gez zen részt vevõ meg fi gye lést a köz szol gál ta tás hoz való egyen lõ esé lyûhoz zá fé rés tárgy kö ré ben és össze gez ze ta pasz ta la ta it!

5. Konk rét pél dán ke resz tül mu tas sa be, mi a kü lönb ség a köz vet len és a köz ve -tett hát rá nyos meg kü lön böz te tés kö zött!

6. A Ké zen fog va Ala pít vány a „Ne hagyd ma gad!” an ti disz kri mi ná ci ós prog ram -hoz kap cso lód va az Esély egyen lõ sé gi tör vényt „le for dí tot ta”, hogy az „érin tet -tek” az ér tel mi fo gya té kos sze mé lyek is meg is mer hes sék és meg ért sék. (Tör -vény az egyen lõ bá nás mód ról – könnyen ért he tõ nyel ven. (Könnyen ért he tõfor dí tás: Dely Géza) Ké zen fog va Ala pít vány, Bu da pest, 2008.)

Ha son lít sa össze az ere de ti jog sza bályt és a „könnyen ért he tõ” vál to za tot: a.) Tar tal má ban (mely ré szek, pa rag ra fu sok ke rül tek ki eme lés re) mi lyen azo nos -

sá gok és el té ré sek van nak?b.) Mi lyen esz kö zök kel tet ték ér he tõ vé az elv ont jog sza bá lyi ren del ke zé se ket (pl.

nyel vi, vi zu á lis)c.) Ho gyan kap cso ló dik az esély egyen lõ ség hez, egyen lõ bá nás mód hoz való jog

ér vé nye sü lé sé hez és ho gyan a po zi tív in téz ke dé sek szük sé ges sé gé hez?

Jog sza bá lyok:• Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)• 1949. évi XX. tör vény a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról• 2007. évi XCII. tör vény a Fo gya té kos ság gal Élõ Sze mé lyek Jo ga i ról szó ló

egyez mény és az ah hoz kap cso ló dó Fa kul tat ív Jegy zõ könyv ki hir de té sé rõl• 2007. évi LXXXIV. tör vény a re ha bi li tá ci ós já ra dék ról• 2003. évi CXXV. tör vény az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ -

moz dí tá sá ról• 1999. évi C. tör vény az Eu ró pai Szo ci á lis Kar ta ki hir de té sé rõl• 1998. évi XXVI. tör vény a fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen lõ sé -

gük biz to sí tá sá ról• 1998. évi LXXXIV. tör vény a csa lád tá mo ga tá si el lá tá sok ról• 1997. évi CLIV. tör vény az egész ség ügy rõl• 1997. évi LXXXI. tör vény a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról• 1997. évi LXXXIII. tör vény a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról• 1997. évi XXXI. tör vény a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról• 1993. évi LXXIX. tör vény a köz ok ta tás ról• 1993. évi III. tör vény a szo ci á lis igaz ga tás ról és a szo ci á lis el lá tá sok ról• 1992. évi XXII. tör vény a mun ka tör vény köny vé rõl• 1991. évi IV. tör vény a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá -

tá sá ról• 1991. évi LXIV. tör vény a Gyer mek jo ga i ról szó ló, New York ban, 1989. no -

vem ber 20-án kelt Egyez mény ki hir de té sé rõl

108

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

• 1959. évi IV. tör vény a pol gá ri tör vény könyv rõl • 1952. évi IV. tör vény a há zas ság ról, a csa lád ról és a gyám ság ról• 102/2011. (VI.29.) Korm. ren de let a sú lyos moz gás kor lá to zott sze mé lyek köz -

le ke dé si ked vez mé nye i rõl• 331/2010. (XII.27.) Korm. ren de let a Nem ze ti Re ha bi li tá ci ós és Szo ci á lis Hi -

va tal ról, va la mint el já rá sá nak rész le tes sza bá lya i ról• 387/2007. (XII. 23.) Korm. ren de let az egész ség ká ro so dott sze mé lyek szo ci á -

lis já ra dé ka i ról)• 177/2005. (IX. 2.) Korm. ren de let a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál -

la lók fog lal koz ta tá sá hoz nyújt ha tó költ ség ve té si tá mo ga tás ról• 176/2005. (IX. 2.) Korm. ren de let a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál -

la ló kat fog lal koz ta tó mun kál ta tók akk re di tá ci ó já nak, to váb bá az akk re di táltmun kál ta tók el le nõr zé sé nek sza bá lya i ról

• 14/2005. (IX. 2.) FMM ren de let a re ha bi li tá ci ós akk re di tá ci ós el já rás és kö ve -tel mény rend szer sza bá lya i ról

• 2/2005. (III.1.) OM ren de let a sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek óvo dai ne -vel ésé nek irány el ve ki adá sá ról,

• 218/2003. (XII.11.) Korm. ren de let a moz gá sá ban kor lá to zott sze mély par ko -lá si iga zol vá nyá ról

• 362/2004. (XII. 26.) Korm. ren de let az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság ról és el já -rá sá nak rész le tes sza bá lya i ról

• 29/2002. OM ren de let a fo gya té kos ság gal élõ hall ga tók ta nul má nya i nak foly -ta tá sá hoz szük sé ges esély egyen lõ sé get biz to sí tó fel té te lek rõl

• 1/2000.(I.7.) SzCsM ren de let a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz -mé nyek szak mai fel ada ta i ról

Iro da lom:Bíró End re: A fo gya té kos ság je len sé ge a jog tu do mány ban. In: Zász ka licz ky Pé -

ter- Ver des Ta más: Tá gabb ér te lem ben vett gyógy pe da gó gia. ELTE, BGGYFK és KFPSZ. Bu da pest, 2004. 369-416.

Buj do só Ba lázs-Ke mény Fe renc: Fo gya té kos ság és re ha bi li tá ció. Nem ze ti Szak -kép zé si és Fel nõtt kép zé si In té zet, Bu da pest, 2008.

Gyu la vá ri Ta más-Könc zei György: Eu ró pai szo ci á lis jog. Bu da pest, Osi ris, 1999. Gyu la vá ri Ta más (szerk.): Az Eu ró pai Unió szo ci á lis di men zi ó ja, Bp. 2004. OFAHal mai Gá bor-TÓTH Gá bor At ti la: Em be ri jo gok. Bu da pest, Osi ris Ki adó, 2003.Kál mán Zsó fia: Az an ti disz kri mi ná ci ó tól a po zi tív disz kri mi ná ci ó ig. Fun da men -

tum, 1998.Dr. Kál mán Zsó fia: Ta nul junk „jo gul”! In: Kál mán Zsó fia (szerk.): Jo got jog gal II.

De juRe Ala pít vány. Bu da pest, 2000. Kál mán Zsó fia-Könc zei György: A Ta i ge tosz tól az esély egyen lõ sé gig. Osi ris Ki -

adó, Bu da pest, 2002.Kar dos Gá bor: Al kal mi tû nõ dés fon tos dol gok ról. Fun da men tum, 1998. 105-107.

109



Ke mény Pé ter: Komp lex re ha bi li tá ció – mo za ik sze rû jogi sza bá lyo zás? (A jogisza bá lyo zás ha té kony sá gát be fo lyá so ló té nye zõk egy eset ta nul mány alap ján)Szak dol go zat. PTE IGYFK, Szek szárd, 2010. (Kéz irat)

Ko vács Krisz ti na: A hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal ma. In: Hal mai Gá bor-TóthGá bor At ti la: Em be ri jo gok. Bu da pest, Osi ris Ki adó, 2003. 363-421.

Ko vács Zsolt: Esély egyen lõ ség a fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó ban. FSZK, Bu da pest,2011.

Kiss Bar na bás: A jog egyen lõ sé ge – az egyen lõ ség joga. Sze ged, Sze ge di egye te -mi ki adó Ju hász Gyu la Fel sõ ok ta tá si Ki adó, 2006.

Már kus Esz ter: A sú lyo san-hal moz ot tan fo gya té kos em be rek el lá tá sá nak jogi ésin téz mé nyi hát te re. In: IME Is mer ke dés – Meg ér tés – Együtt lét. Sú lyos-hal -mo zott fo gya té kos ság gal élõ em be rek éle té nek kí sé ré se. (Szerk.: Már kus Esz -ter) Ké zen fog va

Ala pít vány, Bu da pest, 2003. 175-189.Nagy Jan ka Te o dó ra: Az esély egyen lõ ség ha zai sza bá lyo zá si rend sze re. In: Esély -

egyen lõ ség a jog gya kor lat ban (Szerk.: Nagy Jan ka Te o dó ra). FSZK, Bu da -pest, 2011a.

Nagy Jan ka Te o dó ra: A fo gya té kos sze mé lyek esély egyen lõ sé ge: szol gál ta tá sokés tá mo ga tá sok. In: Esély egyen lõ ség a jog gya kor lat ban (Szerk.: Nagy Jan kaTe o dó ra). FSZK, Bu da pest, 2011b.

Nagy Jan ka Te o dó ra: A fo gya té kos esély egyen lõ sé ge: a jog- és ér dek vé de lem in -téz mény- és esz köz rend sze re. In: Esély egyen lõ ség a jog gya kor lat ban (Szerk.:Nagy Jan ka Te o dó ra). FSZK, Bu da pest, 2011c.

Sán dor Ju dit: A sza bá lyo zás csap dái és di lem mái. Va ri á ci ók egy le en dõ tör vény re.In: A hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal má tól a po zi tív disz kri mi ná ci ó ig. A jogle he tõ sé gei és kor lá tai. (Szerk.: Hal mai Gá bor). Bu da pest, AduP rint – In dok,199-210.

Sári Já nos-So mo dy Ber na det te: Alap jo gok. Bu da pest, Osi ris Ki adó, 2008. Ta usz Ka ta lin: Egyen lõt len sé gek és kü lön le ges bá nás mód. Fun da men tum, 1998.

97-102.

In ter ne tes for rá sok:Szaj bély Ka ta lin: A po zi tív in téz ke dé sek fo gal ma és al kal ma zá suk le he tõ sé ge afaji disz kri mi ná ció el le ni küz de lem ben az Eu ró pai Unió tag ál la ma i ban.http://jesz.ajk.elte.hu/szaj bely19.html)http://mo od le.di sa bi lityk now led ge.org/http://egyen lo ba nas mod.hu/in dex.php?g=tej.htm

Hon la pok:www.nrszk.hu, www.oep.hu, www.ony fi.hu

110

A REHABILITÁCIÓ

KOMPLEX SZEMLÉLETE

Date post:	29-Jan-2023
Category:	Documents
Upload:	pte
View:	0 times
Download:	0 times

2011 Komplex-e az esélyegyenlőség jogi szabályozása Magyarországon

Documents