Nagy-Kanizsa, 1880. bzerdán, október 6-án. - nagyKAR

4 1 . s z á m . Nagy-Kanizsa, 1880. bzerdán, október 6-án. T i ^ÉA tW t i t . Tmhd T & f kttyvker*.

• b Ü N . U j H n á á i tfai 511 saám.

H ^ t a l á a t á r a : Égése évre 6 fa. Fél [ 4 m I é t t l y i j i w I K $0 kr.

Btrjletaéajrefc ft hssébm p*ttUuregy«Mr f t kr l i ú M hiiédiiaél 5 kr. Bé- I U

M E ( | 5 Y

K O Z M Ü V j J E L Ó D É S I , T Á R S A D

Cl É R D É K 0 . A t M l toGAZDASZATl H E T I L A P

VII. évfolyam.

Szerkeeztól iroda. Hon »lap szellemi ré-azét ölető közlemények küldendők Uj városház uteza 513. n .

Bérmentetipn levélek csak Mm art kezekből

fogadtatnak alt

Kéziratok vissza nem küldetnek.

' Holt tér: Potitaora 10 kr.

A ZALAMK6YKI 6AZÍ). KGYESÖLhT í S TÖBB MÁS! EGYLET HIVATALOS KOZLÖJÍÍE.

A munkás osztályról. (VffM

(2) De miképpen Jehet segiteju ?

Erre azt felelem, hogy minden eeetre

segíteni kell, mert i t i m n k és mii"

l iók szenvednek e társadalmi kérdée

alatt, — lassú de biztos lépéseikkel

kell 4 kérdés helyes megfejtését

akaró i , mert ez folyton fenyegeti

Európa társadalmi rendjét. De hogy

valóban segítve is legyen, e czéfra

mindra oldalról kell közreműködni

magukfnak a munkásoknak, de ugyan

sxt kejU tenni a csal idnak és köz-

eégnek, ax á l lamnak és a felekeze-

teknek, egyenkint és összesen, elmé-

letileg M gyakorlatilag, a különféle

munkásosztályok szüksége szerint és

azon segédeszközökkel, melyek a ne-,

vezett tényezők természetével meg*

•gyesnek.* Ke ha nem is vagyunk

lépesek a modern nemzetgazdáfczat

téves elveit vagy elveinek téves ma*

gyaráaását érvényen kívül helyezni,

Il letőleg ellensúlyozni és uj jogviszo-

nyokat alkotni , arra mégia képesek

vagyuak, hogy ennek útját egyen-

gessuk és másképpen is tehetünk

valamit, hogy a táraadalmi bajt vagy

clháriiauk vagy legalább enyhítsük.

Nem lehet tagadni , hogy nap*

jainkban a népnek mind testi, mind

anyagi ereje túlságosan igénybe van

véve, ás pedig nemcsak a t ugyneve>

zett tökének hírvágya, hanem a kll-

lönfél" nyomasztó terhek á l ta l is,

melyek, nélkül a jelen korban az ál-

lami háztartás el nem lehet E z el-

lenében kötelességük a népképvise-

lőknek és a sajtónak szavukat szün-

telen felemelni, m ig meg nem hall-

gattatnak és a törvényhozás utján

ac óhajtott segély nem nyujtatik.

Hasonlóképpen oda kell törekednünk,

hjogy (|dv$s rendszabályok által a t

liksora garázdálkodásai korlátoltassa-

link. Kzenfelul óhaj tan dók lennének

oly törvények, melyek a vasárnapi,

éjjeli, ünnepi éa más egyéb munkát

• jubályoazák és a munkásokat az

egészség lés élet veszélyei ellen biz-

tosítják.

Továbbá elő kell készíteni az

utat az álllami segélyre, mely aa ál-

lam polgárainak minden' osztályát

átkarolja;

Valamint a tőkepénzesek állam-

biztosi tékot nyernek gyakran kétes

vállalátojknálj épen ágy lehetne a

középosztály t a munkások részére

á l l ami előleget, vagy kamztbiztoii-

tékot nyújtani nagyobb vállalatok-

nál p. e.j kösOs építkezések kivitelé-

nél, vagy pedig drága gépek meg-

szerzésénél.

Sokkjai könnyebb elérni azonban

a másik, czélt, t. i. hogy a létező

ipartörvépyek hiányai elbárittaaaa-

nak, amire p é t i t a legközelebb meg-

tartott enuuet, figyelemre méltó ijió-

don iparkodott ia ezeknek- felderíté-

sére és Üdvös intézkedések! életbe-

léptetésem. Munkásuknak, iparosok-

nak egyesüMiök, egyetérteniük és

együttart^niok kell. Renttaaeftkcl l

hozni a íjanoaczok, segédek és meste-

rek egymásközti munka viszonyába.

S miután senki sem ismerheti fel

jobban aj létező bajokat, m in t méga

aa iparosi senkisem ajánlhat is llat-

hatósabb gyógyszert e bajok orvos-

lására mint ők maguk, hacsak Ké-

pesek asját javukat felfogni. Azért

igenis sztlkségük van az iparosok-

iuik az egyesQléarej mert az egyet-

« t é e kölclsönöz nekik erőt; csakhogy

ez egyesülést ée az egyesülésből szár-

mazó erőt, ne semmihez sem vezető

mellékozélokra használják fel, hsnom

egyedül asakis á l lapot juk javítására

és i z iparos osztály erkölcsi becsé-

nek emelésére. Minthogy a társadalmi

kérdés csak egy a lakban oldható

meg, a társadalmi szükségen pedig

egyetlen sazközzel segíteni nem Ile-

het, azért lehetőség szerint mindenütt

életbeiéptóttessenez az iparos segély-

egyletek. E tekintetben azon módon

kell legelőször a nrunkásoBbtályiUk

magán segíteni, hogy törekedni fog

a legslirgetőllb szükségeket felfedezni

és a i azbknai; megfelelő intézménye-

ket megalapítani. De eri)e nézve

mindenki örömmel és áldozatkész-

séggel közreműködjék.

Éa ezen intézményekhez soro-

l o m : az ipariörvény értelmiben lé-

tező társulatokat és a régi ezéheket

sót a produciiv társulatoké^ is, ha

azokat kedvező viszonyok megenge-

dik ; továbbá! a tanoncz-, segéd- és

mesteregy (eteket; a takarékpénztá-

rakat,, népbankokat és hitelegylete-

ket ; az aggok-, betegek- és temet-

kezések egyletei;. ide tartoznak a se-

gédek szállást és munkahelyiségei.

Igaz ezen intézkedések által nem

fog még a társadalmi kérdés megol-

datni, de a különféle bajokon ós

szükségeken mégis segítve lesz, vagy

azok legalább is enyhittetnek, és már

.ez által is sok leéz elérve. Leginkább

pedig .szükség van arra, — hogy a

munkásosz t á ly erkölcsi és vallási

élete ápoltassék. Számtalan* esétben

a házassági viszonyoktól függ a mun-

kás boldogsága vagy boldpglalan-

aága. H a értelmes, hű és vallásos

neje van, ugy biztosítva van amaz

elégedetlenség ellen, ami minden tár-

sadalmi baj közt a legnagyobb. Hi-

vatásának fáradalmai és kellemet-

lenségeiért kárpótolja őt a a hű nő,

ki <5t''szereti és szeretettel fogadja,

okos , takarékossággal gondoskodik

a szükségesekről. Istenbe helyezett

bizalmával támogatja és fenntartja,

jól nevelt gyermekei á l ta l neki örö-

met szerez, és szelíd befolyása által

megtartja v a l l á s i kötelmeinek

gyakorlatában, Vele és ál ta la élvezi

az egély nyújtotta vigasztaláaait, örö-

meit és reményeit, melyek mellett

egyedül bír az élet értékkel és csakis

így viselhető el. Hogy azonban a

családi élet á|dása és jótéteménye

a munkásai nézve megőriztessék és

nehogy a munkások különben; is nem

nagy béré saját neje és gyermekei

ál tal még inkább lenyomassák, e

végből szükséges asj ünnepi szünet

biztosítása és a férfiak, nők valamint

a gyermekek munkuságának okos

mérséklése.

Bárcaak belátnak a gyárok és

műhelyek főnökei, hogy Ők nemcsak

Istennek tetsző művet visznek végbe,

ha munkásaik erkölp i éfi anyagi ja-

vát előmozdítják, hanem egyúttal ss-

ját maguknak ia jíóu tesznek. De, ha

nekünk sikerülne ia a , külömböző

irányban segélyt éi könnyebbséget

szereznünk, vájon ezáltal annyira

meg lenne-e oldva 4 társadalmi kér-

dés, hogy jt szükség és szegénység

eltűnnék éa mindenütt jólét és bol-

dogság uralkodnék? Távolról sem!

de azt mégjs Mérnők, hogy számta-

lanok, jcik bőst boldogtalanok, elé-

gedettek lennének és hogy a baj fe-

nyegető jellegét elvesztené. De erre

nézve is szükséges, hogy 'mindenki,

közreműködjék, A szegények és-sze-

rencsétlenekről, k ik még ezeken ki-

vül is vannak, a szeretetházak és a

jószivü tehetősek buzgalma és sze-

retete fog gondoskodni. Ha a „Cul-

turkampf", melyégyedül a mammont

bálványozza, a szeretetterén verseny

küzdelemmé fog átváltozni, ha min-

den párt versenyben fog munkál-

kodni, hogy a szegényeknek és szű-

kölködőknek segélyt nyújtson, akkqr

a győzelem biztps, mert a tátongó

mélység, mely a gazdag és szegény

közt .támadt, betömődik; a vérző se-

bet a szeretetnek balzsama meggyó-

gyitandja. Ebben rejlik a társadalmi

kérdés megoldása, amelyben az egye-

lőre lehetséges.

Helyi és megyei hírek. — Október elsejével nj előfizetést

nyitunk lapuokra, as 18B0-dik év utolsó ne; gyedére. Kérjük eddigi t. olvasóinkat, hogy lapunkat pártolják és ismerőseik között tor-jestteni sziveskédjenak. £ pártolást lapunk folyton érdekes és változatos közlemények-kel iparkodik kiérdemelni.

A lap előfizetési ára as október-decem-

beri évnegyedre 1 frt 60 kr# A sa'amegyá gazd. egyesület tagjai részére kedvezmény-kép csak 1 irt. Az simult negyedévtől kezdve lapunk alakra nézve ia lényegesen nagyob-bodott i A kí'id'fJiÍMinL

— KlrAljr C Felsége névnapit fé-nyesea megünnepeltetett a helybeli plébihia templomhsa. A polgári és katonai hatóságok hivatalok, lanári test Öletek, a (ogymua-iumi polgári és népiskolai tanuló-itju^ág é* nagy számú Bpoepiő közGnség töltötte meg a fe-nyesea |dvilágított templomot minden zugá-ban. .Az(ájtatos küziiuség nem kis mértékben meg volt lepetve egy elaasioos senés-misének H o r á a D - d n r m i s é j é n e k kifo-gástalant e l ő a d á s a álul, melynek léte-sitésében már hetek óta -buzgólkodott fu GrosSmattn Ignáez kegyearendi tanár or, ki e ezélból fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki, hogyi ugy a fogyón, zene- és énekkart, valamint; a többi közreműködőket iá a clas-sicus aenéju misére betanítsa. As eredmény agy a zéno, mint as énekrészletekben való-ban meglepő volt éa kétségbevonhatlan je-léQl aaolgál annak, hogy a buzgó akaratnak misem lehetetlen. Az orgonát Hock János •polg. íak. zene és énektanár kezelte oly mfi- . •vésziesen1, .amint még eddig a templomban ritkán hallottuk. Ki kell emelnünk klilöuö-tm Q i * o f a m a n n ur magánénekét a

u o n b a n, B i s c h i t z k y ur énekét és a gyermekkart. Kgyáltalán az egész, mise arnil gynzQtt meg bennQnkat, hogy a ne-mosbalt Istepi tisztelet nagyban képes emelni a hívek ájtatouágát. A featuevezatt tanár urrt a legmelegebb elismerés illeti Gtradha-

; Utlan buzgólkodásáért A közreműködők küzdi elismerés illeti Práger, Palink, Knöpf-Itr Rizwilyyí ét Vencjtl urakat valamint a helybeli zenekar több tagját. Szolgáljon e kxep siker uutditúul a fogymuaaiuini tanuló ifjúságnak, hogy a szép egyházi éneket, mely a lelket felemeli, a keuélyt éa szivet neme-siti, tovább is szorgalommal ápolja; váro-sunknak pedig arra, hogy egy derék kántor választása állal minél előbb egy egyházi énekkar szervezéséhez jusson.

— (Hséltfváaár.) Eredeti szőlővásár történt eí napokban /'"koson, mely G. Gut-man Henrik ur tulajdonát képezi. Két stutt-garti kereskedő városunkban járt, szőlőt ke-resvén krvitel végett. A fiakosi szőlő, mely körülbelül 3 holdat test, a melyet okszerű ápolásban részesített tulajdonos*, a kedve-zőtlen időjárás daczára igen jó fajú burgun-dit éa rísnnget termett az idén is, a rothadtja sem nagyon sok. Ezt a szőlőt meg ia néz-ték stutgarti kereskedőink a töviről ugy a mint ott tolt 105U Írtért vették meg. Most már ládákba pakolják, s viszik ki a német

^ „£a/a" t i i u i j a .

D a l o k .

L

Bár csapongó a pillangó, Száll világról virágra, Mégis minden bimbó, virág Hsomjaaik a csókjára.

m Istrora I éa csak egyet, Jsfcy Virágot szeretek, — 8 uiéti, hogy saért olyan sokat Nagyon sokat szenvedek! ?

fUls» sóhaj, Jllra bánat I n f i a f k u w s i p o k j' Ai aesponfő pillangóért Itajoagaak a virágok.

|i ad fiáaak a leányok mint Htaasa, tarka virágok: íí*} pittasféit fagpak kasét, Cisaps álmák Moapok I

QMfaéásnái saspadérahh

f i i f i s á lattms é t i

f t e t Mmb saéluftasft k,

Barnáaaií ísf

tí*í! d* sü a kis fcáeykii

B mm mém

Ka «gy«i*t tuétm

(fsa ssstUI sasreMl

WL

( | Ükfle Hay—lista jé

I Ü # > salis m l i p M i l

ft É p i a s W f S i

I Ü iaftar 4

8 mintj fekete lányasemeknek: Kék szemeknek se bigyjntek I Kék színe van as égboltnak, Kék aj lángja a pokolnak.

Sötét skemben éjfél honol . . L

Kékben meg a menny vagy pokol;

fis én jnégia ~ nem tudom mért, -j-

Majd meghalok mindkettőért

RósétMm •Soma.

Quem dii oderunt — A kit aa istenek gyűlölaaki —

8zalay Sándortól.

(Folytatás.) j

Eaztíkoi oiyaa szomorÜn elnézte a snM-anzódott virágtartót; egy kényoaedá hnllitt arra saeméML Pedk as csak eey vtrágtaip volt 8sépenl dkoante szedegetni jj széthul-lott darabokat kötényébe; s mikor éllesatyj^ Bodor HikJóé, tisztaíetos ur, Horvát Dónds-sd aa satólan váratlanul megjelentek, mini a rajta kanojt tolvaj, elakarta rejteni a cse-repeket

— Ejhiye lányom, lányom 1 te nem is sietsz hozzánk fela»ag«astaltatni aáLp diós*-•éct által Néad a te iá tané társad, les a jft Déass, milyen derék ifja embernek termett meg. — A ijfoltárossal taólván, énjis motí-dem as én népemmel: „léte hallotuink rólá ^fratáfaaa; Mltaláftak azt as erdő étsaejéa.r <— Báseny, bfesonj as ő saép lúrtl ^fnoá taté tflietóúajik saáanorosaa, hogyíj kOsénM UU éa ssélstt aa Uraak nejében| nyelve UcHm hardá aa ígasságot és eanLt p iád aAiá aat a sajvakks és vaeékha. A JSl.zsol-tíkr II- v m m mondom éa as Uranmak, IsifismHifc. LiBmséfsit gyaUsatka ehos-| IsSesa { M i pedig vMgt f « (og as éa

Ka a J4| «wt twsklsfss ápWifarjoazté i kasaü aa m ! sasnaraak kél M f i t nitt- í ián aa l É W i lîlséhá lak küsé m á m a állának m 6 alansaa/sá-

As a.asép nlszkefö és büszke termet pedig lehajolt) és gazi bensőséggel' c&ókolá meg az áldásra k byujtott jobb kezet.

Ugyagjsbban a pillanatban Esztik® aty-jának balkezéé csükolla meg. A |ó ilintcle-tee szivében; tttlán dl a boldogság; átkarolá ázt a két gyöayö Q sománezoa ifja főt a először leánya |az.t lo Dénra homlokára lehelt egy-egy kemíttclje i csókot Déndsnek kekellett hajolnia, midőn a öreg átölelte nyakát; s a két fiata|nak orró homloka ériptkesett ölelés közben : mi ítba két tüzes nap boralt volna eermésra.

Akkor lépet be nemes, nemzetes vitézlő Kákái Hot rit János. orosafiuvi ne mee ur, az eclesii nak hatalmas pá trónusa és as latenpíek re ideléoébŐI Dénes [úrfinak apja; azon |ic«ő lapon iBodor Miklós, tisz

I telétes urnák, nx ghivott vendége, minden I más alkaloibmál és időbea pedig i kedvea j komája. —

Mi légyen a te bölcaeségednek akarata, I kedves tiszteletét tornám ? 1— szóllita meg s j két ifjét lesúroló k imáját Horvát urkrn. —

Kiteneazkedpoek a te keaeid, éa szivednek I búzának valá löm seket, a röikoron Imagad-

hoz foglalnál Őke. Bodor Miliő i, tiszteletei megérfé a? ő|

kedvea komájának igéit és Qr mmel. bétellett saivének taljfas tíh mával tárt kaijai közé, mondván: j;

— Légyenek tiszták a t i aaavsid, mint a legelsőben fesjlő plánta és i jazak mint as égen a nap. Bisony, bizony I edves 'komám as éti kedves kereaztőam, a.t i derék Dénsa fiad, egyet lépett ás urnák bi odahnába; és" én asak most érzem, hogy az én napom na-gyon áldozóban van.

Ma magaastajion e igein kereszt-apám I — szólt kikbe Dénes. - A óiagaSz-taiáa, a diesíités a valódi toíi tsépak bos-áitáa, a kfl>Bai<g^Sahb teiwtséj nek egy nagy tassitás visasaMk Bogy rám nésva mínőha-tást asfllbet, azt1 megítél ni nagyon aahéa; sssrt a| éa M r a k p n nagyon ettt attél, a sübe sÉBlttési él aa took ambitiéja ntal; s így a •aÉMaes^s la dicsőítés közepette ia egy smbí, ais sárba típert easass lebeg előt-

tem ; ezt tisztítani vagyok én küldetve. Nem fogok én ragyogni, nem fognak áhítattal enQngeni ajkamon; habom talán soha senki által, nem méltányolt napszámosa fogok lenni egy szent ügynek, mély parányokból alkot óriásokat, vagy —- haj ross irányban halad --• óriásokat törpithet parányokká. Jövőmet tisztán látom. Sscllemilegés anyagilag tönkre ment martyrok emlékei képezik e szent ügy-nek múltját i a kik most járulnak oltárához, azok a táksadalpm pétiái!; s ezek után a jövő sem ígérhet mást töriidL

A két Öreg némán, szomorún, Erzsike lelkesedéstől ragyogó ara csal hallgatá as ifjú beasédét

Dénesnek arcza miiden ujabb gondo-latnál lobban kigyúlj s mikor elhallgatott úgy A>lt ott mint egy & égdicsőült, lángoló tekintettel ragyogó arcze a i ; fenséges hom-lokán ott tündökölt Isten esókjá, a lángész. £z előtt némult el a [két öreg, aa fcsté meg Ksztike aiczát -a iolkáffilé i pírjával.

' A két öreg talák m sgse értette szavait, de Kaztik'j lelkében ritszh ingra talált minden szó; és sejté, hogy az aj út, melyre ilyee reményekkel lép valaki, :iem vezethet azon cséihoz, a hová üécjést [két öreg azáota. Kisietett a szobából a li lopva szerelmesen te kin: iQura. Es megértette hogy aa vele gondoltai a nüt mondott mind tesai, még azáaasorta ifjú volna, ő as tenne másképpen; meét nyo mor ée nálkSlösée kflsi haladni egy. szent esél felé sokkal dicsőbb, mint j sima utón átért, nsélokal matatni fel aj világnak. —

Dénesnek aa aileldvel, a miből az lelaő elianméÉ sugársotl eftejméire. boldogitább, ÍÖlemelőbb fett mindeonél a íilígön.

Félém múlva a [tiszteletes ar asztalá-nál öltek a vendégek, LaffeUtl Olt a nemes Inomsetel Itákéi iióryiuh János, jobbról a liestelelas ar maga, bálról Horváth Dénes, utána Andódv Pá1, IMossaak iskolaiária; resaésytaÜM ifin; papnak késaűL Aa aastal-végén a kis Ksstíkéaw vaa twitve, de as a hely többnyire trsa, asrt a jó, ssergaJ-

nyka s e közben ; a komoly lelkes H a tekintetből, vele érez, és hogy szép, s ha meg-less: ka ő fiatal

mas házi (lánynak mindig van dolga a tála-lás körűi,raztán meg egyik-másik szemér-mesebb vendégnek a szájába beszélni még egy kis ártalmatlan falatot; elmondani, hogy „rövid lem ám az ebéd majd éhesen ma-radnak, vagy talán el van rontva?" kérni, hogy „há| az ő kedvéért még egy kis fa-latot ; az! nem jó, csupa csont, ez a másik •zebb, azt tessék." így aztán a vendégnek három becsületes falat is jut a tányérába. De ha egyszer ez ágy szokás.

A tiszteletes ur meg as üveggel gon-doskodik. ;Az ételből senkit meg nem kínál az isten világáért sem; az nem az ődolga; azzal ügyeskedjél a kinek az érdeme. Ha-nem a W , az már as ő hatáskörébe tarto-zik ; éa o rajta is van, hogy mindeukinek tele legyes a pohara, — a vendégek meg ugyancsak;' igyekeznek, hogy a gazda ne le-gyén dolog nélkül." —

Végtére eljön a pecsenye, ea a min-den gyomrot megtöltő és minden boros üve-get kiüritőflelke ax ételeknek. Ekkor már miuden aréa ragyog a megelégedéstől. Kfl(-vetkezik a toaszt, a pecsenyebornak iker-testvére. 4

Mint a társaságnak legidősebb, a en-nél fogva-.as első felkössAntéere illetékes tagja, előszűr is Horváth János aram emel poharat és ülve elmondja, hogy a vendég-szerető házigazdái aa Úristen éltesse, hogy minél tovább gyönyörködhessék aa eclwáa aa ő wájáéak" beszédjében, és minél tovább féljék a gonoesok aa Ő megrontásaikat. —

Aa öém ártól ennyi nntig elég volt. A szén Eszükét nem htstta utóba, as a fia-talok kötelessége.

Mind a kettő reménvtdjes fiatal; ka aa ég is úgy akarja, papok lessnea; — hát ilyen kie siztalfölötti papolás igen kedveaő afkálom kisebb gyakorlatnak.

A claHsmmo Ándódy nem soká várat magára; ntíéd folytán keveset baasélt, a to-aszt már ia vsa flsvs; (dUL kükéctsl, po-harát MeasÜ, de mj kjpsit reszket kát bogv észre ne wgjék, leteszi; — aztán ott kezdi forgatni, nratba asgy goadolatokbta

át írok aak, kik eat jó péamért fogják mag

waat — A tanultág bódig vbból at, hegy

u okaaert eaMtoraeraet áhaláuoaaa mag

Mleue Immomuih. mwt ee miotlvfa korúimé

, vt4 kütöU Waáa* kiHaelí magát. — Né

jiHrÍi ttokjék el a rigi achleudriántúl, ue

nwwája aradig, hogy wînk ee tették inát-

fc.ep, akkor még oljiukor *ia fog pénaolni

k<-«« utunkba uláu, mikor uera it vájja.

- K l a p t k u e r k f u l l j é H r k i

PA mmtakirfj ée mmm(i apafa Haaaiiaa el-

kadetok* eauuU munkája ináaodik, julányot

kitdáta jolent meg, • moguoriabeto a Icia,-

döezl Vim4n4 Falfip urnái. A 176 Itvitvu tor

caiaoe bon lék u ku tol Arn 80 kr. (At

vV- kiadát 1 írt 10 kr. volt) E munkát,

inagiolenéto alkalmával n Dallagi Mór

Által oörkwututl: Frot. ogyli. óa lak ólai be-

iden- kövelkotökig újAulolta: „lá munka

egyike azuknak, iuc)yuk telve vannak Ii

k«*edé«Ml • melyeknek niindou toraat igaz

liiu&ti aggodalmát árulja ol féltett kinotüuk

potmsotiaégüuk ,iránt. Iloffraaan eaéban leví

kiH munkájában azomünkro hányja a bünüa

közönyt, aa éraéketioniégel, melynél fogv

•• armn"ia*göakot ét nyelvünkot olbanyafol

jak • kifejti a rultura, a neveiét, a hölgyek

u ukola, a tainéeaot ét a a»jló IiatáaátG

nmizetitégre, kyeliilvón egyteeretuind aaoul

irányt in, u moly bon ta omliiott tóuyozőktiokj

hatniuk kell, ho^y a Jótolüuko^ Icuyegot

kóráilapol ineguünjék. U hajtandóhogy liojli

ntaan munkája, mini alapof gondolkoaáa- óil

niuuimány Orudinényi*, minél azeleaeldi ellen

p-déat nyerjen, Különüien a taoitók, nevelők!

vehetik auuak Itaaznaij inert áilátukuál fogva I

ő nekik vaunak Itgaúlyoutbb koicK-aat'tgril

a uemzetuégU érsttlut kiíejleeetéeo tekinteté

büu." M«i*t luultfn iámét zzóltébuu a magya

rutodátról hetiéinek, talán aiivea logadla

-tálban ráeaeeül o köuyv it, moly orro uétvo

hoaaua lepeaataláaon érlelt véleményeket

tartalmai. Ajáuljuk iigyolmobo olvatóinknak.

— J A i e k t u j t t l o n t u ) . A mint

órteiülünk, lnkoy Káliuánué úrhölgy Anagy

>%á XU Irt udoníáuyozatt a kituodnevmó

«gyetUltUH>k. Aa egyotUlet váletiUnánya a

»jotékony úrhölgynek jegytökUnyvileg kuatvl

uetet Mavaiotl.

— A h r l j b r l l lugymuátinmi (Uya-

korlé itkula" ltíbO. tsopt. Ü0>áa Uulotta W

Imiik évt'ulyami g)'Qlétót, a melyon 1\. Papp

Jánot igaxgmó ur, miut a (pakorlóukult

cinüke, a tagukhot iutéactt .buioIléboMedöbon

klllOuÜten auwa óhajának adott kiiejotéat,

liugy irodalmi mŰlűklétébou mindenldk, a

uep, jó, ét igeauak utxméjo vméreljeu, t

hogy uu (ttumóiy uemoly olleu, hanem aa

Ptxmu kiUdjüti at etamu ollón. — Aaután

pedig) hogy ütmetek uivrehatö taavakkal

üuitliUon a haetnot nuukára, hanem hogy

a MUilluUii voiouuyl it oluitiozdítaa, dijaeátul

2 db. aruu)at tilKütt ki : ét pedig ogyiket

át'tv iülyián iuundő legjobb tsaviűó julalr

malátára, a máaikat pvdig ogy legjobwui ti-

kurttlt uabadtárgyu tenuetaotiani vigy tor*

mútmtraiai értekcaetro. Végül gyakorlúitko>

laukra Itten áldátál, mükodétünknek pedig

a legjobb eikort kivánva ullávosolt. -- lü-

uián Fu Hátn Jóuef vciértanár ur vette át

a botaód lunalát { • lé|okumel6 taavakkal

apaatelve a „Gyakorló ítkola11 nemei czúliát

ét a hatsnoi munkáttág ebuaradhatlan ju»'

lalmát laámtalauiaor (unuaitott áddoaatkéaa*

aégének i numutaaivUaégénuk uj jelét adá,

uudwn egy db. aranyt UUÜtt ki annak taá-

mára, ki K,un Látalóról egy likcrttlt elbe*

axeleat kéaziloud. Alnjd peJigAuiai egy db.

aranyai, melyet tek. Kuautz Üoldiatár ur,

egy ike 'aaon uagyórdomli féríiaknuk, luk több

éyen át nemoaak érdekkel kitérték a gya*

korlóitkola múkodétét, hunom pályadíjakkal

a nemet velélkadétt u ibikeltettek, txabad

rendelkeaéare bocsátott, egy iejtegetéire lUztö

(ti, melynek csime: A inoíiáótí vén tattlé

okait határnapéi a Uuavét utáid £>|k éra vau aÜelelva. Keek utáti a válattUUokra kivik fel veaértanár ur a gydlukiMtot Ügyel-aiét, ajánlnláxá i9jegy»ónok Hita tiyula;

>al)i^vimiek MaikoviuUyula; klliiyViA'iiiíik nakKawtl Adéif ( |téniiárnukiiák U«*gvay Kmil Vili . alkttuviámukuak Plihát Uyfw.i Vil i , úint. tanulóit válaaitatlak iu«g; inira a gjdléi hangot éyeu»ét«k kuii,i»leaali»u.

- A l ^ i l k t t a A v . I<). tók Nándor Ui e hó 1-eu i^gKult 1,7 érakor ItéktwUleg votflU végrt életének. A Vlévottt^p tehet

iQu Uugvilkoatáuának nka itiiitrDlleu. Midfin a derék étaláu iránt ótiinlé rétavé-lUeket AôaiUk ki, kütilljUk a kiíuhiU gjátt jeleiitéet, tnely ig| haugaik : Zók Náutlor, nelo Karolina, ugy Ln tke ioHeiett Takáoa'Jáiioané éa Jéaief,H'iim>ro l\H|. ttívvol jnlouti kedvoa lia illotoK»g te»t vérül imk. 1Q, Kok Nándor I. évi

d. e. 7 órakor, 6hrip U2 ik nvédéa után történt; g) átaut iigultnak htilt tetouiu f, é.i u» it.! 6 órakor fog iá nagy-' tfibe UrUk uytiguíojnra tó;

iktóbar hó 1-ée

évében, vOvhI w

kiiiiÚliAi, A bolti

október kó tf-án

kauiuai kötlomi

telni Aa engeeii aló nőni mietáldoaát pedig

f. lió ji-én n*gge

ît.-Feronnijend(luk egyliáiiábiiii. K«4l Nagy

M d H l É É i É i É ' B é k e

IV órakor tar tátik meg a

mm :co]i októlmr hó i-éti. Kaulwáu, IH80. evi

hatuyilra 1

A kiMh' i lóvAn ügyel vAro-

a iu ikha i i . Aioii kellouiot InJyaokbun va-

ip'UiikL hogy ua ügyet llletíilég igenl üíVen

ui'io< íiirrol l"|)licijilk meg tleitelt mvaaóin-

kkl. A klidednovolő ogyeaítidl buigó válaitt-

ujáé Vf mryauit elhatárolta, hogy aj kiadod

iHivoíóif Jotékonv ét Udviit omlmmiyeiben

aiokat it rénoiitoai akarváu, kik Mogóny

aortiUK miatt tnnilijiil Haetni uom képoaok,

alapeMbáh'ai eat Ulotó poutjának mrgnkar

van felölni, ttegényebb toreu iparon óh Iliid

mivei gyermekek taámára tiókMciidojlovodát

nyit a qugyar-ulupában. — Midflu aj kiadod-

uoveié egyoaiilot oaeu uemoa ellmlárjnaaáért

eliattierótt ttavaanáuk, luegiuulitjtik egytiort-

inind, hogy úgy a kiadedovotla valáulttt an

nak liókja uovuiubor elejéb fognak tnogltyll-

tatni. fűt utóbbinak voaotéie a helybeli kin

nlovoda dorúk vuaetójéutk Keittóuv umak

uojo len, ki oddig a kóadl vátá^holyu ovodét

veauttu áJtuláuot elitmurvt mellett. I Figyel*

moitetjllk A taogónyebb tonu iparonét lo!d-

mdvua taülöket, hogy gyoi'initkoik Btlvétolo

vógett idtdokuráu jelentkeatouek. Uyoiinokeik

ingyen minden díj uélktll véuitnok l'ol. A kia

dednevelfl egyeettlet válatamá^ya ei iugyo-

not iutéiet megnyiláiával nagy liáJáfk kuto-

leato le mindazokat, kiknek alkaliuijf nyúj-

tott, liégy 3 -0 évot korú gyprinolooikuok,

mire aa iparoi ét iDIdmUrijt iitjlókuekh

kik/ k luilkaégotok botteriátórul vannak el-

oglalva, oly kévét alkalmuk vau, ae ovodá-

biűi a tilikaéget uevoléat megadhatják. A kia g)unneki taiv logi'ogékoimibh aíjótaiii'J

táaek bol'ogttdiwAni, a kit- iSelkek éa imák,

kit p^jtüokal v«ló loglklkoaát áltjil jó or-

kölcaük véiódliotuuk a kit győrinek ftívébfr,

melyeknek kétóbb lehet ibginatjukl éa ti*

korúk. ÜdvuaüljUk tejiát a kituMnuvulü «'uy«.

ittlét váUaamányát t kívánjuk, hogy tlűviltl

koiêiuéayoiétéuok üdvöt aikwo it legyen.1

— A uiegyHilautteitgl tiagok

megválaastáaa legkOtolobb aôaithol yun ut

Pacaán történt mag. Keattliol) en C!ao«<nák

Látaló kir. taiiáoaot ót Lír.1 Lipp Vilmoa

gymn. igiagató válaatattak uiflg.raoéáu pi/*

dig a váiantái, Dervarita Akue elnOklute alatt

ejtetvén meg, luegválaaiiattakj: Üjlakj Jóttel',

Neiiaidlor Janói ét Uotka Körunn uelga-biré.

— Mi l i r r l . A ttaaiiadliegyeu wivül á

iiUret már mindenütt keidotét vette, ntt otak

oki. 1&-4& t|áudékoanak megkoadeiil a tiü*

retet, remél ven, bogy addig, ha aa illó ked-

vezni fog, a tzólo állapota ínég javul. Ai

igaz, hogy az utolaó pár napon verőfény ea

aeép na|t|alnk voltak, <)«• uta (liélÍBo| lantéi imnlara fordult aa id6,, hideg átél fáj •proat-tlil a tlkiiu 6« at auiUack tájdalmaa pillán táaolat vetnek téli Oitduyolkre, melyek ta IAji már tokon la ye«>lk uoaaaó niol]{fal<ilé«l|< kot, A aió((ihtuyt|k ueui gen haiigaauak viat-tta al 'UltreteHlt.vig tkjától | a rottt'lan méaitl való kilátáa, aa lllo* aaeb, a keaervnt adó Itloliaiitották aaonihiro*magyar vandAg-•aerMetat, ét a gaada tjrnl, ha etokélyke bo-ránukj árából (eutiüktégotohh kiadáeait tb dötliek. Hliony uiaouy, tokát vcmnIuII a ttü' ret (iMbbi kultói vult«Í»tSl a unni It flaodn a rothadi tiölA lelőtt.nagvon ii alinagy m ont liorneN kedve kOlMli atfóilkat imtigelii.

| IJ)Aaal i lr . jlolmann H(m«m ugy iM'prntekoi éihoiaátartoÉilltioiniiroilolt aahrvnl Johuitía aioreU'tt mjjóilijjt, illetflli'g ányjilM' növérüa, dregaiiy|uk, nupuk ét tógarnÜJük UoDuaim Atnllia talll. Betlhoim aataoitynak nu hó .'MlAn n*ggeli íl óiakor hoataaaiianvedét utáa élnla lié lk óvébon Vlrténl gkáaaot kimúl-tál. A béldógu' lUllt bijetnei nénlilkon I. évi oktéiNir kó l ön d. u. lel .4 órákor tétettek aa Ur. aiiltertbeii örök nyngalbmra, llékn Univ«lrn| Fany ízül, latinaim, llaokrah 11., .Unni iW'j. Avarra, Laura l'órj. Itéuat, gyoj'mekol llotlheliit lli|r, HvarfklUmu Ügy-véd. })r, t óná l vejei. HoIiüih L M i , rerj. H«o)|vnli laennyo, Jtóttal Béribe. LhIor, Hae llua} In'n, [Ilona unokáig Hetlhi-m ll'igó,- Dó dojjN i\ÍlVot|, Knill, lúeljiali ,IJéle,.MvHrim Uó KII, Uaeár, llCívrnly, Fot «eiea, Oiljln, lUla'Uim kál.j lietljie in Betli. Tellheim Uktiilio nfivo-rel. BólUtel ii Károly tlvóre. Hofnnuiti Alboh, Wilhoim luiiát/-. Maaohtniker Mór tógnral, liolîauu Kjat., Wiiheim Uogina klaavhautker ttutftnia (iikoriiAi. ,

ealr/ll a ktlvetkoiAket Írja Jl. luveloióua l A Kitlkhiily<Tártatág ut. Itó titáljió iierdlUán tartotta duó (tléeéloi idény- , Imii a moly érdoket táigyaiuál Ingva UHgv ] aaáinu köátaiaéget otalt u» akwloniia heti iilóa ormébo.lOyulay Fái elhök m^nyltólá-l'HII: llielegfl ' "

[tál élhunvt dóagiuk ét \

•aerjttte auu.

Otol|gery A

jináU KilltUM

jlnrt I üüveltaé

ój'MÓlÓllAI k

Htaojlilbnil ál

ork(lloal ói'tk' tolvol,

'Í«II'!H'MOI i mi

pártjaiiotia u

láuiwi llllomi

ét ploliilkai

oZió; | uitpjuibi

kbzöpolitiui

emlékezett n.og Otengery An

ágról. aValóbanM ugymom) tu

lolitikufaiuk kiliOtt tenki tom|

i buutfliéggel a koltétiieiol, mint

tal, a ei uuiitoaak a izép l'or

Ibiül, aokolilnlu éi (lnáhangia

[ébfll lulyt, llianum nimak éltük

hogy ai liléi (Igye tiur/n kan

a láraadalilii) éa az áJhnu nagy

Oivngury a tudományi

tdkotl/JÍ eröa orkö|ei| éraéa«t !

>m txenVmlétek uélktll, de tiai

i|t l'övol Alította niog; Irodnltni

>ályi\jál | a | forradalom, a rnak

ii i az ulkeiiuátivoa kllnleliuok

ut IdrlapiróL tudói, éa képviaokí

•toli* aotu aláiia meg mngát a hutaloin ó«

uépkegy oaál jal ölöt éa jtAomélyct InMitvágy

tiéiklll véglel elotoig a kjiiatlgyuek éli. Cao*-

gerj pAlyána it képe omeljon Ixioulluket tuu

gaaábu eaztU1

begjeu eml1

tuegnyilóboi

leniéée, mely

vállnlaiának |

megtud luk li

gyar Molitirr

elvállalták i

tJyéry Vi)m

l»«, reréuVi

at'bh tárgya

Viletoa

oz. uépiziliu

lek Ifilúlnôa

dani Adotté,

inegvArjiik

nyíl 1

t HnlJÜiy llecedüa litváa .A kllll/l leánya!1

oa, dpániaLlinllNinéuvét. ^ néjNlleháeiwl

t é h ^ t t á i v .BeotÖlol •aogé(iitt<| nép

tttumflvai uéalyet a holt idényben adtak <44

máeodraegu teeiaélyakkel. Unat Bieháa4

Tamátl vállaliák el a iW'ri ipeM miáltal

ininlagy lUsoosággal álltunk a darabbiü

Minimben, fiUkréMy a databja tnheieégi^

laáutkedik á mtM»ta0vétbea, letapadt

italok lielvm alkalmaaáaélian Megvagytuii

róla gv ózod te hogy lia a iteraA tálinbmgi

ki mtollMleg ewliive ugyan* tzíiii|iiiii kaitlah

iiolfa' kalltf tnéltány látii talál, iiaiu«»iiáni

t\) ,ét lökéletoaolib termékével állunk azjtfw

hón, A neiiiietí izlltházbnn Wllli^é aiatlmv

araija baUrjall JlugtiimUAk,4 .ftrdog ítél

l»eri,k „Alilá," „HAIui kltályntyi" atb, dal>

ItilMbeii, |V hátai nrfik knaüJ kililnntk

inellirttet Méy, l'ei'Otty, Malenakyné atb. A

uómiil atinkju llgve mulattágot fordvlatoí

veti A dllhllttgö germánok ugyanit ivekot

IxHMáianala ki. aláiimt végntt « nmket • mi'

nliitl4rimk.fogják yalarjeeitattl. // ~u, F »,

- líaaaaáaafaall képoa naptárt ad. ki

a ápai Laiiok" amikeaatAaégo. A boitáitk

bekillaiiti telfiivá^ból Útjuk, Imgy a nantár

igen élénk éa Ini lartaliau lom m a taalleti

pagyeu OIWMV. Kgy példány ára 4i) kr, bá^

a naptár nagy M rétü Hil III) lapra fog tar;

jednl éa aaáieoa képpel loat ellétva. Ajánhnk

olvaaóiuk UgyelmélNi. Metfrondtléeek a J ' *

|ml Iâpok" aiorkoaitóté|ébun tehntAk.

— A 4 « l i á ny éa dohányáéiról i gy

igon liaaAue**, kóiiyvenakét irt Htot u Jóiaoll

tuely .Ili lapnyi luzotbou Bartaliti luiro kl<

adAaélmii llniíapo«ien leltot meg, MaeriA

világofau Aa aio|H'ii lejtegetl tárgyát, bA el-

vaioit^ágot tanuiiU A kia iüaetket kóahaaiuu

voltáért nti|lflgen ajénlliaijiik

lléfea ld ftilpflu A anik ul iaiein

levelet intéiuai ai albán liga tkularii bUoil-j

aágálHii ét feltaóiilntla, hogy hi jojjon meg

a kalifa akarata elAtt ét ii« elleiiaue Du(v:

nigiio álftdáüt. A etikául ielam llyeli érlelmü

levelet iotésetl a ikutarii éa provitiiai |UnllM

•ikhok it. Uonuában <a topublikáiáiiok

lol^hlották a laknaaégol, hogy tüntető fo-.

gadta iáiban rétaotiiie Uariltabli tálramokot.

eliy M iliály a hó végéu Urotioraaágbi'

ittaail i, hol uiilláuy hónapig log idóitii, W

KereniM Aiz aettakflIlAiik novntnlier

Ion liolVmi évei, Uhloey Kálmán a

i, (ftvárotban fogja tlllUmi. K kí-pvmi-

volt Ardoiuwl elnllko oddig (gtuátidi

Itlrke

7Íui

leiét

léliáa

A Oaul'l1

aeum

tueg

tólag

haaái

ház k

vett l'iaza

!. UUM) III

lAlmf komi) jóm örtins

lmiltiiii tltii jérea(, ki aa allöídiln Ore'g bé-

rqHiiük mén alik. Még Vaduay plvaatai foi

Vjajdá költei

voliíft; elkezdi, bógy „tiutolt veodégrózia la

akarom ibondatú „vendégkotaoru."

, Peraae a tlieiua aavarta invg ; „a ko-

ta'frúban van egy rózea, az Ei^n kuattaony."

Uattom ez a km botlát nem hozta; ki a ke-

.rékvágásból; íélytatta:

t L o it aaon tzorencaébcn róizeaUltom,

hogy a tiaatolt vendégkotaoruoak tagja va-

gyok. (A tiazteletet Itt már köhéeeeit j Uor-

vátb Jánot uram a bajutaát ringatta: Dé-

néz úgy tet^ mintha egy isót-ée hallana,)

- Van ebben a rónában egy kotaoru (Megint

as a gonou róaaa 11 akarom mondani a ko-

szorúban egy bokréta... — (vége volt,

ez a dupla botlát kihozta •odrából./

(Folytatáea kör.)

A t a n á r i i v ó d e n c z e í .

Raftny.

Irta F l y g a r e - C u r l é n l im i l l a .

)i>rdilatU :

rUMDHAMM ALAJOS

XII .

Aa M e g t t . — A t a a á e i t t a é z ava r a .

TaaAraek atb.

(Felytaiát)

-Kern éppen aeaet már", válieaolá Mán-

der, <te attól tartok, hogy tokára va-

1aiai katiauMêatég fog tűelénoi. 0 Rím,

Im báterkodba<aé»a veied étaratén beaaéiai I

A laáay aUMGHttpJ atyába goadell ée

imiadl l M NAfcdor • kfHiteeablwa el

t^ffok kéea4it« Már tóbb aa^é ia tap—

lakwa, kegy valami kiiöröArata vaá, de

aihéM ttUkátiM m % kiaa kaon tdé éta aá-

ia«é mm voMl P A kapitány eawltlkoeai

láMaatt, mm* nett h$íktt,

if ta»r amMtueég^ MjtlUitt — „Nem ér-

kmk mk gméttm h m m Vénám', t m á k

t , > i éa lm, méfS** teaáetedet ktrem,

a m é m m j i m * Kéek,*

H l I Ml Hmm, atyámat íttfti', rák-

paolt lléaaa, Nóhány uap ólai olv gondolat'

teljoa éa ntugialan, hogy azt lutteul,, hogy

euuok valamely kellemotleu. i/ka jutót! tuifr

mátodra. Jól van tebát I lialljuk, mit akaraz

velem közleni; ramélem llOgy meg vagy gyfi-

zödvo, hogy olég réazvétet valamint azon

beotÖ ólityt fogod bálám lelni, imtzerint

nyugtalaniAgodai, tőloiu telhetőleg onylút*

•em. ÜJj mellém éa hennáid l'pl ogyjodUl lé-

tünk idétariaiuát.

Arája tzolidiége éa izivélvottége által

felbátorodva, a kapitány iQuaága élményeit

torolá fel; a játáktioi való tzonvodéayéi eitl-

lité fel, miáltal nem egy caiklkudóa kalandba

keverddött; azután n/lővAroijbk utijzáaAt, a

tivornyát, táraainak guayolódláiát —j- mivel

a játékban réiztveum nem akart ót azon vá*

gyet eaak ogyizor it mogkitérleni ol Játékot

— továbbá a gytyngotégónek éi azon taeron-

etéUon éj izerenoeétlen efeeméuyeit, I betaélé

el j de ÜOlcHtu elballgatá mindazt, ini Ilor*

gentkiöld Hildára való ötizoköttetéeéro vo*

Litkoaott.

Uallgatagou ée halványan üli liózaa

niüllctto, — vUágoa volt elottk möat már,

miéit tantiiitott iránti ttkudor oz időben, mi-

dőn kapitány nyá lön, oly forró tzoi almot,

miért kérte meg oly Itevényébon ét miért

akarta aa elhamarkodott ejjegyzée uiáu azio-

tén elhamarkodva a lakodalmai. —* JÉind»n*

ttok nka többé tommi :kéteégol lom éngedett.

— £a lia Uózta gondolatban a kapitány I

különöe viezotjyát néojéhmt, leginkább eauu* j

ban Hildához, fontolóra főtte, továbbá, ha

a kapitány eziránt! tagját valíomáeáâ, mely |

eaehat oly körülmények forognak len, mt-

lyeket AMerlteai nom bátorkodik, v|eMaom-

lékaafU s ugy a kapitánynak etéta, arörtgé*

dan amabva, azamteien larve elég vUágutan

feldaritva volt előtte. Kleé piliaiialbau Hóna

boacankodolt a hallottak fölött, de toiÂn a

kaaéiány köaoyelmOaéaét, fai amiét lutézótoi-

8ek Mtkné atabadtágét, nelynek általában

a kalenatág hódol, megaondella, aal találta,

kegy bár eulyde vétkat kövataU el, J- aeén*

U a ama aaaylra roeteatágb^l, mint öngyOn

geeége ée aa Oteeelalálkotó kOHtlméayjik foly-

tál, wejeydatl így. - Mott eaoabau hálát

nyek" fülé. i Aidát pinára t le>

o ko*oiiiink | A uiogéljouiell

idol küvotlb Beöthy /lelt je-

joloteu a Aluliere lordiiAaa.il

jeloulogi állapotával fnglalkoiik j

hogy iioiiiin ikára toHoe ma-

link Ion. A lorditaudó réaioket

— 8zá«i Karoly, Lóvay Jóuef,

I, Oaiky Útrgoly, Márkut Mik-

lltváu. — Az lilét logérdeke-

moat következett inidón Oyflry

z emolvéuyj'n t az BUreg beroi"

felvonáaát olvaita

írunk itélotat lltiiti•

bbeu tették, liánom

c Idejét. Oaak auy-

ani, ltogv a darabj

i'óti) Céreat jolnnt,

Uvónok olat

u ltom ak

mint ait U1

lóadatáiáua

k inogj egy

nényét, „Méri leikom oly tükür"

birtol it| tkrtózkodott euéaz viitravonultan«

budai I ditznófó lájati éidnkea . magyai*

nikqt találtak, llampel' Jótaef » )mi

régliégtáróre tO IOtt kltuont nok

viiagáláaára. Aa eredmény elOrelátlia>

liiiilon letz azou iparág, törtenetébe uétvo

kbau. — A gyapju-ulvaai uémetaiin

Ílgyóbon Mllllor aaiiitgattfalé ludienliát

fiaaa miuiailereltnlk urlál. A lw-

ói_ árvauékeknél utóbbi', idóben nagy*

I íikkaaitáiokiiak juiotiak uyomára.

iraaágoa magyar gaadatágj efcyeeUlat

kiráíjduláti terveiutt Fiumébe. Q répa ban

doaaág miatt Bgy 6 tagból éllé eilgány

tból i'Ot haláira,> a Mbhi Hat aulyoa

bortiiiiblititetéaro Ítéltek. ~ Nnmee«JUdonv*

biti at idei araiét elölt olyan roiiet talll

lak, melynek cgyetieu aaárán 10 kaláaa van

loljmi-ii kilejlAuvo. — At aradi laka'rékpéua'

tárba betoréit kiaérletlek meg. — A. magyar

tud ekkdénua a jövfl héten keadi meg ülé>

aoitiek, tor ál.

Nemzeti színészet (Si.) Umi dilit aeept. 8U-én hozták aelnre

kOaklváuatra máaodtioi' Oaiky Uergoly «rülj

lutárok' ozimU 4 ielvonátot eredeti aaimtiA'

vét. ' A laiuétzek áilalábau jól látizotleki,

ivlijliliUiou Köuueol Lmta (Irén.) m Móazá

rm (Duwat Károly) réaaeeoluét jtaniban k kiliivátban, Fereaazy (Motolygé Meny kért | pedig ataraplée kiltbnn taptlNUt. (Lagjobiaa Miagulatta.) A jelen voltak létîáma tjam Igen igazoiia a aköakiváaateiM.

''mmtMMh. aeepi. Njáe mietd a«or adták tiéiinu éa 2MI 4 lal«jiiaáaoe %ig eaarHlejét i (Bokkaraoaéa t UákoAy ét Ktrá tol fordítva, A darab tjladáai megleltA< lAttn likerUli, Kéatné, Uptay Láura (link kaateté, novella irá.) éa Taiay Kugania íKih. maita.) miaduntalan taneot arattak. Htafap köiábéa a várakeiáanaa (A|jlMön megfeialvf jáueott Motny Péi(ir(LAiuborliiiw|MÓ.) A kii töntég közéi) ttámban volt Jnloiil

\li.) oimhrílan, okébr g-k. lágy j,® toaa történaU, HtimaO & falfoaélibaa, .|>|Ak Dérmaejr éa (Jormon. —* K hatépoe nniiijiiij oiAadáat igi« aa<ipon alkerllt Kloceol l]ni-iának (Adflénne) igon tlkarült jjilanete viilt az, mikéi' apját a gáh arabok' öllöeyébae filtitaeri. A darab elAaoáta Altiilábaii Ot ta végé volt ét tejjeeen kMégiletuJé jelentei kk 'eeámu küenneéget.

(//•) FatdrtüUéfnrS-ik. 4* A áaÜfó*. NéoatinMf HligligolllAl. Htlgllgei nok MfAlA erejét a néMeiiimd-lárea, moly lAílf^jlitk íi llioglereliltójo volt. mi antu lu«uoillh«î ji>b-beu. mint aa a kOrlIliiiéiiy, hoglr azok at életliű alakok, melyeket M*. a lámpádra jut-tolt, még miuilig vomam képetek A Otlgée még tuimlig oiiylke aauu nepaaiumüveku^, |i|tolyuktil azlveieibbott lmunk rtki\i tijolyik ujubl de miudemitk etak uépaaiiimAueli nna lm-veeh«tA dartb helyett. kiltOnOaen éiveabétlk at ily darabek oly elfladái melldtt, minA'a mai volt, uitiybfMj agytiertiiiinu 1 két t jou min iMrkAd(fil taginutatta be maiét. I(n réli a ki BénezAt tdtt, még uhuIbiI véglegea Ítéletet inoodanl nom akarunk][de Ku-ni', jé tziitóazimk ét kitfluA éuoKluitiék

ITA latu bi mai •ég

megér. A tok laptól,

mtgjeí ilylyel a íOiépazAmmal

h v»rm urat Utilnietta,

aáat lataámitva, liolyoteh adja ÍU idt

ÍMerepét, iel(oaon megérdendalié. I ián

mu-éü kihiváet,

kit tal-Ujtár

k" j f|lipfic»

eulala Veret uraik aaeniidltil téVn| c4k

nyert. A tolfbi aiereplékrAf it e fikelom

mai otak jól mondhatunk. A lurom top*

órát igéuybe vivÖ darab élénken folyt 9 a

köiOuiég megelégedetteu lávotoU

A'addtn. oki. (Mo hlétiilrit JtíUltilmhi

.A fotyir fdndfíje,'1 Abonyi hl látna, bér

kitaé uagyott komor uépiilumflvt. Métiároi

megérdemli a ktiattnaág pártlegá át, géniéi

Jilk, hogy jutaloudálékápi izép at áiuiüal fog

megjolouiii. ••

„//.fiANi a p'i'a" etitne azoi i beltóial

nak,1 moly Itfkoaeiabb aainre kei III, Balogh

QuaÉláv tiiahaái karnagy juták uijAtékAul,

Igen érdeket otíéuok utaltuk el< be, aauyi-

val inkább, uiorl a darabet aeimáfttlatunk

egyik Halai tagja I r t aH

hOZ(iAZIUSÁ(í.| firtOalléN

íi krlrfi huh hatén d/ldidrúl, t fgfiébm*

{ftUyot éi JtUvilHn<H dllali bfl' itéijrkiúl)

folyó évi ufplmbn Ifi tél ir< pl MJf-iy.

Keleti Inarhavéea

1. Magjraroriiágliau Hoi logvmtgyt

nagyatádi járátábaa'! Vízvár köi légíioz lar

Uinó Jama puutáu tzeptember tl-lke óta

ni közön

QBP^QBP p . . . ujábbi betegedéli eaet elo nem fi rdull

9. liorvát*8lavou oraiáglMtt

van a károly vároai nllipáitaég

Niublea ét Mooiie közi oiterül

Bevtt legelő niarhaállumáoyáUan,

belovárí álitpánaág loéületéo a

Miáeibaii ói lelkodett Rozaa Holmin auraaluk

magát intéz ijúhei { moit a kapitány tijog*

gondplullau biaalma uiogiuenté ót (ilü oly jét*

.liuval való laazoköttotéitAI, kl annyira ttél-

kUlOze mim üli tzivot élj iinomább fnolikeL

Mlodazo iáital tu joáltk ni jelen nyemaéitó

helyzetél>en mert elég vtlágotak mutatko-

zott n\jta a mulâ HllüUi mogbápái, aöi a

aértett büatkeaóg ée éuitomroháttyáe égy

ueme ii. - • Uéita tehát lemmi áron loiu

akarta etoi pillanatot válaiztaiii, bogv L(ng

nnk megmi (yarázaa, iqiizoriiit oly kötelék

felbontandó mely rétaérol, oly okoknál fogvt

köilétatt, lu lőtt1 ét booahleleieége ét jellem

tzjlHi'diAga iráitli bizalnja vezérelte, de mely

Izép tulajd nokat a tapaiztallakná! fogva,

neiá lelheti fol benne, X 'Ment, ezt el kellett

iikliiaxtaiii t do ei&i azáiidékz volt, orro le-

hetőleg mi tél olöbb alkalmat keroaoi I ée ha

atyja viazo tya olyan vélt, miufinek Ö aoJ-tetté) úgy mm aok nelt|kuégbe log Jkoi'lllui,

a kapitány arról moggyóziu, hogy Jogjobb

az oly Oiei skOtUitéet, moly ogyi liil'éli-o uézve

tom izenm aét igéró, még iu^jéil felboutahi.

' Valéili Onu idmat tanuaitva, a nobofttelét leg-

kitebb jelfa nélkül tzakiiá tehát Uóiaa, a ka-

pitány valhmáea után Ifeküvolkeiett oaen*

uot lalbe. —

„Mee|lfly Nándor I* isólt llózttL avzló-

ban f^lalo n, hogy Uy- bánattól atytva lát-

lak. Periat nem vagy mindeu bibe ét gyen-

gnégtól n out: de megbáiiátod, valamint

•zent fogai áton, hogy (Üiibé uom fogn

izanl, talál engoezleloleg fog liatui nagybá-

tyádilá. -w K tekiototbeö miudeut magieeti-

dek, mi eilmbdl tolik, do bizonyocat előre

nem igérlu tok. — Mura titkolhatom ol azon-,

ban, hogy kévéi tikért remélek k (li bt tejáré-^

tómtól | dt ha lalieteégee, Nándor, negvbá'

tyád aaivt t konyörtlletra inditni, ugy légy

m^gvAzM re, >hogy ügyedet jobk| azöezóléra

nem oMni Iád."

töltöm, ligjebb Kóztám11 taélt Ung

kÖufl\yü eé tejjal ée magotókolá aréjá kezét

aMikor U irtz a tanáraoi menni ??

nJÍol lap1, iálataoll Kótta. ée, levé

boiiá bált rité Boeolylyal, legalábo meg légy

gyAzíídve. hogy aiéláii toheliégem orejét

mogpróbálandoui,''

[iMoat be|é|uitt a lauécaoaué éa Jitlvol a

kaplfáoy ltom volt kellő haugulatlikn, hegy

kóiö|ivöt lérg)'zk ftlltíll lAratlgAiliz Imi-Wijt-

komik, hivalaloa dolgok ürügye alatt oltá^

voseti, bár aayóta Igen káizteite umredátrt.

algen boMUinak láttáik ma Nándor", *iólt

a latiáötoiofi, mldOn aa ^jtét betette, aiután

munkáját véve az ablakhoz Ult.

Mem alkonyodott volt be még leljosmi,

midiin buciL do eröa kooeizörgéi nagyobb

kooM megéraeetél eolltoté.

i .Ki lehet ez?" ezólt a tanáotöttiA ki*

vámjaién, midőn oly gepeiatat. molv inkább

kia háahoz miutaem ZIKIÍIIOI haionlltoil, Vi-

don laiiáoioîk átellenében fokvé nagy von

dégló olOtt megállt. „Mit gomloliR. kedvet'

Umlia I Néed baak tUiul elet a lépoMro maga

a voudéalAt ét a liáei Memélyeet".

Miaöaben a tauáoaotáé eeeket moodá,

a kocái ajtaja lOlnyilt ée hoawu, azikár alakú

fériitt, a lóriikor deléo, nállt ki bolöle. ét

miként a lanáceoané moudá, öiltüglóij elökelA

tartáatal haladt fel a lépeeóaeten. — aBe<w

rotnéiu tudni, ki oz" koedé újra a tanáoeoené

pár pillaitalnvi azünet után, j,valóban aaenU-

uém tudul. Látni akarom, mely felAI gyuj*

Uuiak világot. Ha onio oldalon történik, ak*

kor biaouyoeau igen ieleutékeoy lérflu | mert

hite erre felé vannak az elAkeJök aaámára

kéeiletboö tkrtott lakoeetályok."

liózaa iein aa utoaára, tom pedig ke-

oiyára, tartáiára éiielökelAtégére n m ügyelt,

mert hite oly tok máeféléval volt el (oglalva.

De mott a tanáotóené gyorean fáik iái téti i

Neiá mondtam el Mem ugy lörUmt*e mikén(

noiidoltam I A diaeterem van kivilágitva I

Séztt eaak mily lótái futá« a éok idegen

leokgataemélyzettAl; ée tnoil aa ur maga |Öi)

a vendéglóttel, ki kát gyertyát vím etótt*

Aa ég neralméáil, kl lenet ea aa ur, kngy

oly kiváló Ügyelemben réeeeeétteük I De nemi

mily boteutan orneti lé a kit ozopfoi a uh

dötfOket I — llm eat fel nem teghatom I da

mént igaz, abadawág fölült majnnem elfolflj-

tettéin Bernné aaeaonvnyal néhány randeleiel

kozólm. U gyorean luiielett • tanáoeoeué.

marhavéai

lerületéu a

Koootict

valamiül a

Ferdiuau-

„Bernné aieaouy, Bocimé ejmotty I

horváti V"

I „lu, Itt, Hit |iarem»o| e nagyiágoi

attioiiy V — válzianll a gaidikeaamiy, ki

gyortait klugroltia konyhából, keaiében tinivé

a konyhirtfitát éa lölözó kaualaLl

„Kiégette k IwijuvÜgyet, uortiné eea

ixonv V" térdé a tanáotuené, lu váratlan

mtgjeltnéte által a oaeléitég kiiráoeaiaáfát

felkelté, ée eeak átért iutáate e Xormótzoiot

ét kütönaéget kérdáit a Kaadaiuiaoaylioa,

hogy a otalédiéget áltávoliua.

mente laton, ee magától Artetfldik*

viizoDzá a gaedaataaouv } „de talán eeivet

leez 'geaeonyom aa almaiit megilletni

Btrnné atezouy Ily féle alkalomnál elég

eletetzü Volt, lel lógni, hogy urnAjének külo

uöa magbiiáta vult réaaérei ét azért elég rá-

venni, ae altnaia uiegialeléeére kérte lel.

„Igan, ae épnan helyén volna. KöeOu-

aégenon édeere OMnálja", válaaeolt' a tan A

otottté, aiuián be!é|ielt vele aa éléitáîa éa

eliárta aa ^jtót.

• „Kadvea Bernné aaeaony", izélt mkit

a lanáototné letreeekedó nyAjattággal, <

oillanaihau tartóit egy koeei a tűké vo

oéglfi elélt, molyból ewkalA eaAke i r lépett

ki. ki miatt oda át annyi liődiót etinálnek.

mit legyünk, hogy magtadhaeeuk, kl légveu

az ai Uj* ? ~ Tudom, kegy jön érti e aol-

•ot ieraaé aaeaony; nem lehetne valamely

Íliíi Ürügy alatt Hvaáeledl aataonyhoi átkül-

dőm éi mintegy véleUeniágl>ól egy rél-mázról

tudomáal aaoreaniT"

„ R í m eéak ráta aagvaágee aeMon »

azonnal meatuduak mkadentl láaea eaak aa

ember j izékének mondta Dagyaeaeeeyem T

Igao, igen, alt mbndtam ? Ka nem oeu|»áii

mukUalát v%aU tüat ki a kártyákbál; boa

majd megláMik, miat fog történni I Akköt

ban Ulu i t átkaidom, hogy e Hvawitedtéktfll

köleeöaaött nagy torta auniál liaza vtgve. Ka

ha Bagveeteoay»m moet bemegy. miwwiHU

Íondtokodnl foguk. Ka ka aa Mténál kér

Ulti fogom, UatHi atlére (kok, akkor tade

fogji, mennyit ütött ke éra.

(relytaMea klvetkeeUu)

r ^ i » T a nikevvai kHMwl

Juu l i v tM H k ^ i

t

j y i M k W f k ü . Ujabban ugyan »ee« *l

terttiatéa Qrabiaaefolie kőaaéfben

Ifetft. *

3.. Horvát von határőrt idékea mm

kavéta t « i u <<g*lu> alemt kerület Ogulin,

Bwvrér éa aa uj gt edia-

iwvá^ kó&?<>geij<Hi. llyabliau

M tygvediakai kerft'et 8hjíim* éa a 8ituui

IfervtWt Íu*w*Ai4u koeaégébe» kiütött

\ 4. Oalwa»áket\ a benactoti k«rOk*t

tii*vü kri—fréhrn a tiiaihavéez

u mi Hál l«f1*»i'»á«>i'k véta-

. m**i<m*k

i Kiütne éa vidéke tftyeMm vésa-

mentse

Továbbá a Hwvát-8lavonj orazig te-

ftJrttvii * vetőetet aÜspáiiaág térülőién Óm-

ét* k Jiafg h~n l nitnai aliapánaág terüle-

té* le dija kézségben I lé tftkoúykór miatt

kiirtatott Végre a

Hot \ai 31avon határőrvidék területén

• pehíajei kerület Borocrie káztégébea I j

aaarvawnerha lépfenében elhullóit, u véjkai

krrttk't. Alt pamft községében 1 ló takony-

ke* núait Kiirtatott, a végre a| aurdiki Jte-F

rüleíT kaaonnevü községében 1 szarvasmarha

lépfenében elhullott.

•• Kelt Budapesten, 1380. azipt. 23-án.

A fWtlm'mtft. inm- c$k*r

iltyn a felelőség már u t i * megkívánta* légién vegafb falsam öléssel a,-1 ténendŐ AlUl adás

m Rhéart bereudeeheié erjoaato kamarával, dül a jwállil'U terli »l(: enuak kiftelkezléÜM

ée bein jósaié kétadlökkel el Volna látva j blstoe^lékpt. aetu i ytritbá, leplrpstlettll

de továbbá a (%ö évi rendkívüli" aflánv kijelentjük, Itogy I a ily IrátiybtMi k«xd«U«k

lertnéo 1| h eaürátelée folytatására nagy i -éa luIvUtUumk a l krayaláeok a teőlőiafjuény

akadályul sanlgálkatna, mért la • mintssiü- | kivitele lljetőleg szüli ketejkedép liAiit ftk

retelési a folyó évben egyeaületünk lerdle- kor m solia nsm he léiwjiíitni, nn-Vt f 'ler]

tén esélswrüen megtarthatónak uem védjük, i ufylő réaaéfől leheti Hon tnri^nésva lejeléréget

Minthogy azonban aa eaam* igen hp- jfy'íUlnhii, IWgy * »*illitmány hibátlanuíiuity

érkoaeud.

A jpirtmmlet, mar* a wr u liuMemilgyi *t. or, mmúHw

rjMml

Zalaimegyei gazdasági egye-sülettől.

i lyci, kivitele igen kiváualoa, kOvmketmáityet'

j ben igen Itaasnoa leend, hogy a kivitol mf*

I nél olftbb valóaitttttliansók i», íolkérjük Nagy-

I «ágodet Qiéltóatáaaék a Magi tnélió«águ fiija*

I mivé é«-, ipaf' ét kereakod«otuQgyi kir, mi-

{ niaateriuiOuál kiaatkOifllni, ,ln>gy a ktaetbelyi'

I m. kir. getd. láitintéaet nAI6telepét a minU

{ Milretoléaliei piogkivártaté nindounemli fel*

I taereléoaol akkép borendoateaaék, hogy ott

már a jövő lH8l*ik érboo ba nem ia a tan*

intését még leljea termő állapotban Iev6lu0>

lötelepéről, hanem vétel - utján beaaeraendfl

! avagy "aaőlóbirtokoaok állal biaonyára <>ai*

veaaéggel átengedendő aA16tarmé«ael a uutiia

•aüretelî fennakadáatalnnul megtartalliaMék.

Kelt a Zala megyei (raadaaági egyolu-

let 1880 évi aaeptemWr ttján tartott kfls*

gytüéoébőfi _ .

Nagyságot Miklós Gyula ilmail' ortnipot

borátiati kónHttnybtetatnali tíudap4tf«».

berger Mér kérelmétől

eérMto meg oJbajtanij <i« bár

V í b'l &V *! ' •

Itogy miféle Aaetéei Ikltétolekbex 'köt-

te*ék a ál lilát, eleijük, ,h»uy a t/cil»ir|r|»

bel|4u a termelfitA átvétel alkalmával aaoii-

nali kéáapéna llseU téliéi, mert a termeié tá-

vol vidékre idegeu

dáaokat nem teltet.

Általában rae

jábél aaUktégeanek

Tekinttíéi ornégM iiilttnék

magyar gazdimig!

Bitd^tf*''**-,

A folyó 4vi Auguut bő 3l4röl 93asöv.

atiiu alatt egycaülatüuk elnökébet iotőzott

inogk. tolyó éî aaept hó 6-án tartott

köagyüiétiinktin tárgyaltatván, ügynnekkor

hozott rtaiárosalok fulylán a köalölt ké. dé-

lekre követkeeö leíeleteket adliatunk: -r-

pedig'

i-«5 ktrdésn.

l ikait aaarvaamarlta, egyeaülotüuk te-

rflletéa kapható,; — az átlagot |uly |>ároi-

kint Bj

marad

mellett

A

termen«

a»

A i. évi aug. 29-rÖl C9' se. alatt ér-

keaott beoaea Iblbiváea ogyMQjetQuk mai na-

pon tartott kösgyüléaében tárgyaltatván ou-

nek eredményeként tiaatetc'tel érteaitjflk nag)'-

•Agodat, Ijogy a f. évben réezint a mennvl* I

•ég tekintetében felette silány torrnéa, réaxint

az idő rövidsége miatt nem látjuk kivihető-

nek éa csflaxerönnk a asölötenuéiiy kivitele

üslvténok meginditáaát, mert ugy a kolifl j

mennyitég hiánya, valamint a |é minÖM-g

még igen bisonytalanaága éa (okój| a •aélli-

tett éa LMrupd«iMlt

melyeket [pedig mi

tarthat minthogy oi

bau nem álld göltaéi

A iLnta'ládá

megküldést kfriük

üalamegjjfi gi

tí-áin tartott'

oraságokba Idtelbeli eln

i kivitel létaeiflietéto oazi-

láltuk liogt miiként aa

érteaitéa iiennt Bu apett é« vidékéti éa Caeg

léden ugy agyébb , vidékeken 1* | UgynOkiili

álliiatnak (ül, a kii aa átvételt éa eltiálliláti

a koreakedÖ eiég r baérAl te[|eaitik, mert a

tenuelfik áltáljában a aaáliitmánynak a , fei-

adáai helyig élkttli éaét aem bijiandék j ét*

váUlni é$ teyâiteu, mert, n«lli lévén miuden

axClAtalep a vi|««i llomáa köielél|eu, aa oda

laállitiaiíl ia alkalti aa eaélaaerUen, taerketa-

koeaik aatlkaégflltytnek,

idén egyet tiiiiukoe n< m

a nyereménynvel árány-

;ekkel terhelné.

kiHntÜneitel fogadjuk éa

y.da«ág töagyül|)

egyeafllet

eébol. —

IHin.

1500 küngr. éa pedig a hua aulyra

»\-701i. é"etre; 24 érái koplaláa

IÜV—411% azáiiiitlûik. i

i ára különböző ée ez többnyire a

ek jobb vagy roezabb évi terméee

jerint kokott váltoani, jelenleg 1.00 kilugr.

élő súly: ára 24 trttél egéts 28 ftlig megy, I vánitilatjukS.

de ka Honátorazág nyíltan marad, m/*g 9 |

fVttal fog csökkenni. —

• 2-dik kérdétro*

A vidék lietviikint a kívántat^ hizlalt

maiba* mennywéget azállithatja,, mert már

rnoat ia aa évűek niajduein uiinjleu idősza-

kán — heten kint a vasúti Állomásokon lióca-

be feladva, éa Sopronba gyalog hajtva 2Ull—

500 drbj elszállittalik.

3'ik kérdiire.

NeU hizlalt marhát e vidék hetenkint

tuegfelelíi mennyiaégbeu Bzállitbat, mert' a

vidék tlildmivflo népe mar)mkereakedé«ael

Ubbuyirto foglalkozik, éa azon kivjul -nagyobb

aaámbaji vanuak kereskedők, akik egyáltal*

jában raakia marhával kereakedoftk, de So-

mogy megye uiarhatenyéazléee ia napról-napra

emeikwiik, ugy nemcsak az e viféki gazda-

aAgokból hanem a azomtaédoa Horvát 81a-

von offaágoftból ia .00 -300 drll. nem hiz-

Italt marhAt lehet betonkint legokaébb ároú

béssert-zni. —

táai kellékek kéaztt'etlen vpba miatt az ig«V

nyéket kielégíteni alig lehetvéo, e biyolt miatt

vállalat iránt luár kezdetén bizalmat inrg

nem asereahetnék, é# további aserenctét fej-

lödhetéaét már a kesdetén<dölnék.

Igen kiyánatoa azonban hogy vállár

lat tovább fejleaatetaék, a a jövÖ évre az elS-

kétsül etek jé idejön meglétet heeaenc.k', j uiert

eaen legyeeUlet területén a uól$birtoko*ok

Altaljában kedvezően fogadják a apélö'ermény

ily értéketillietéae módját, a a vállalkozók

nagy mennyiségben juthatnak bor de cati-

mogű azőliskhöi ia

(A teêtj. kérdetek re következőket nyilj

Vegyes {tfzleménye*. tr4 tttnouyok, ! Méfygk-1

lazoiyjt bllii]

a azombalhelyi tör

termét asbrnoflátig

Kgy euomii aaaaon

dolva, mértrazéni g\

banréaiettBggel. b

nak idejében ojly (

u 4 ik kérdésre.

lia a társulat a vidéken vágóhidat fog

to'álb'ant, btzius kilátásba leliei bely«-zutj

hogy a f í ' i ^ R^díii a marhahizUábial aa-

jAt érdekükből nagybán fognak bglalkozni,

mert ez leendvén akkor azon gazdiazati ág,

mely törlmáésnók nag) kereslete I-folytán j a

értéketitrtt táp anyagok és mtjnkaáiit a

iiei'ektetatt tőke nyereményét — legtövidebb

uló alatü visszátéritr a a melietf a hislaláa-

»al eredményezett trágjamennylaég a mezS-

gMdAhZiiiot.il határozottan emelj a tapn«a-

íalmnió inlmazon a uiezögaztlákal • az állat-

lenyésztés éa inarhaliizialát tertedélmescbb

mérvű |dlytatá*ára aerkenti. — I

Ily 1 körülmények között legjojbban ajánl

Itatjuk hpgy a társulat Kagy-Kaqizaán, mely

v'Aroa Horvát« Slavon országok | közelében

tv)ks2»k, a mindû irányban napoakinti több-

t>zi5iös viwuti közlekedéssel ösazekötve van,

vágóhídiul állítván tel, vállalatát aj bizton vág-

ható legiobb eredmény reményével e vidékre

t« teíjcMZn ki. —

A Zala megyei gazdasági egyeeület

ZaU-Kferazegou löbO. aaept tt-án tartóit'

közgyméaébóL — '

$afy**ifH Mik'ói Qyula urnái oru. bora-

fittti kormiinybiM(ot"ftk Bpitlsn.

k minta tzüretelés rendezése érdemé-

ben L évi Mgatztus 20-réfi 645. szátn

alatt érkft«tl bectea foUiiváta a mai napon j

'ártott kixgytflésflnktJn tárgyai tatján, ennek

**d»éey* alapján van aaereocaéek Nagy

ôda t á kővetkezőkről értamtedi.

A aaaiaeáfi egyeatlH helyjwli, a aso-

kéaüveté gt aker i*) oktatáná-

ns kaMéBiak, agraMatH kívAaatowak

ttrija, bdgy aa tiiaaágn jâiaamwter vcae-

Üie aiaU nvnutzümelétek m j n t n n a i h .

Ca egyesületünk tiactelt elnöke nagy^

< y fífcjtáía vételével rtetttf lépéeelet

«•>, M n I j m wat e g izdai^My^üIet

tar* Hé» [%Élfcalili*<hiiálr i M r N j ^ y

a m m M iu r f i i megtartbatása vfeett, egy

• MktváiUi h imdt kivántatéa^gei aaanM

mtíakfr éa Mlkdfee aeölótets*

I k f p M t i m i h i aajiéliWal kt(*

Ml t y » n l > i i k t bőgj laaetMyaa van

igy m M t M i Utíff

| M a I F * fcWkMawá M M • ftójfc

m k l i m é n , mm M M e^r eWti i le lu

p É É W B

ai l~tó kérdésre:

A zaUmegyei gazdasági egyouület te-

rületéji leve szőlőbirtokosok részéről meg vau

a hajJandóiAg -a tzőlfikivilcl előmozdításéi a,

a ezt legjobb igyekezettel tettleg ia érvénye-

aiteui i fogjak.

a 2'Ík keidetrt:

A feládási bely távolaága a aaőlőtelep

hely étül felette különböző lévén igy a fela-

dási helyig (elmerülő azállitáai kiadások ia

kulönbtaőal ja okból az, bogy a foladáti he-

lyen mennyibe kerül a pezsgő éa fehér vagy

vüröebor készítésre allalmAs, valamint a cse-

mege azőlö j métermáaaéja átlagban meg uem

határozható]; — hanem a szőlőtelep lielyén

átyévé a folyó évi általlánoa azük termés

mellett is, á borszőlő métermáaaája 10 Irt, a

csemege szőlőé 12 firt

| a harmadikra:

Hogy | miféle kiadások • terhelik a .kül-

demény t aljéi függ, bogy a vételre vállalkozó

kereekedőkja azailitáara elkéasitéat(múl-

bázátCi mil^ép kiváltják teljesíteni, p. o. a

borazcjlőt búraókban vagy ládákban; a cao

megeafeólőkét • koaaiakban vagy ládákbau ?

s iniují begángyöléa alatt? atb.

a iiegytdih t :

Hogy jmeunyibe kerül ezen gazdaaági

egyeefllet területén lévő vaauti .nllómásokról

brüaaél, títjrlin, Mánnheim, KShrnbreitstein,

üorotzló, Séhierslein, Lipcse állomásokig —

e gazdasági egyeaület az odáig közvetítő va-

tutak tzáilijáti díjszabályai birtokában nem

leven, meg pem határozható,, ua es azon a

a hazái vaauoak díjszabási alapján az ország

központján lüuriapeatBP. a ^íj'Mbáaoknak a

kir. kGslekfldém minisztérium vagy consula-

tusok lutján leendő beszerzése folytán legpon-

tosabban kiszámítható.

|| les Ő-ífc kérdfire:

bogy mely időre lehetne megazabni a* fehér éa vörös bor azüréare alkalmat azőlő kivitelét, ] I

n hatodik kérdés:

eti tárgyalt szept, 2íi*áu

ényszék, melynek (awW-

inegiöltötto a köaönat-g.

állt a törvény előtt, vA>

ilkosaággal éo abban való

reudkivUli esel, moly nn-

iltüuéat keltett, a tárgya

láa folyamában a t tegrenditő kétxlatek egt sg

halmaaéva) tárult \ hallgató elé.

A vjilhytlak padján ültek a tóbunó*

"avegye Honáth Iatvánué, asülotett Nagy

Anna, májt néven |Lyukaji Káli-, továbbá Y<

áth Jáneané, Fekete Int-

ios ístváu Hzerdahelyi la-

mérgezi'jti gyilkossággal,,

ó btlfnéj izettéggel voltak

Györgyi)é kia-pöréí mér-

kiaérlet, Tengeliúa Rozália

Bnzsnkról magaátelhajtü*,

öav. Horváth Játaoaué pe-

miatt állottak a

87 I hogy | jyörta azőlők. éretaégére | lehet e] számítani-:

á fentebb előadott körülményeknél fogva hogy t. i ajüplyó évben a vállalat czélue rüen meg nem inditkatik jelontőéégébeu ele-tik, létetülée eaetén azonban caciiicge fajoki a auguaatut, iteptember hónapok :*bor fajokra néave október hónap elatí fele mutatkozik legalkaimatdaabbnak. —

a budik kérdhro i

hogy i L minő eaomagoláai mód ajánl-tátik a bor azüréare szánt szőlőtermésnek •állítására, az útbaigazítátt, oatalátt vagy javaslatot nn jéppeü nagytágod/réaaéKl vár-jak éa ké^tiky mert a legeaélaaerübb módoza-tét esek a gyakorlat tanítja meg, a mi ed-dig a wálitjüal sem foglalkozván aa iránt kieérletot sekStehettünk, míg ellenben azok luk att eddigj ie gyakorolták, a legjobb mó-dosatokról taâaatalatoi aaemtek.

é mtoktadik kéiMnot

hogy miWle bítíosíték ny^jtátik a aeál-

litaáey hibétlaa magérkaiiaéia Mo(jak, hogy

a termeié a aálitmány hibátlan megérko

sém iránt aémmifóle falaléaoégtt magára netii

tálaihát, 4a a lenaelée belyaaiaáai, vagy leg

follebb • legköeeéebbi vasúti állvmáton

pica Laiotné, llor

váuué és (lliiMkov

kóaok, kik réaiint

réezint abban vi

vádolva, niig Otki

geséai gyilkosaágil

éa Uorváili Agne

Horváth Mrsse é<

dig mérgezési g rilkoatág

lörvénytiék előtt

A löfvényt ték llárdotay Láslló elnök •

léte alatt MbliuU látván és Pekloer «lóra**t|

saavazébirikból kilőtt, a vádlói tjsxtet Ko-j

váos látván kir.laltlgyész vitte, jegyző Sártól

Károly, véjlő Ügl védek: dr. Weghojer Titusz,!

Vidoaa Láaaló, Jdr. Stiriing Józaef éa Elien

Qyula votuk.

A büiitény c»k vázlata, qielyeket Nagy

Anna egyiől-eg >rig beitmer a nVâ«megvei

Közlöny" azért it a követkl|zű: FnpicaLa-

joané.»akkor i lég Korváthl Józrotné öt év

óta bünöa via onyt folytatott Mentőjével,

Pepica Lajoaaal miért ia minden álron meg-

akart szabadul! i férjétől. Fölkerehte tehát

Nagy Annát s 1 forint 60. krt adott ueki,

hógy azon j mire ayt vásároljun, mdrlyel fér-

jét meg akart i íérgezni. A rosalurü Nagy |

Anna utána is árt a mirouynek, d» miután j

a kőszegi gyó{ szortárban nem kapott, Uer-

ger Miksa rollt uczi orvothoz metil a olpa- |

unszolva, hogy a patkányok majd fölvetik [

liáaában, e oaell il utalványt kapóid melynek

alapján vett la 100— IbO gram tt|ireuyt, a

ennek felét Illái le Pepioa Lajoanénák, a.má-

•ik felét pedig iiegtartolta. llorvátl^ Józsofué

ezután, hooy ^ ybekolhessoti, féijéniek, Hor-

váth Jósaefcitk mákos metéltjére lunteite a

mirenyt, uiítől ia néhány óra inülVn elhalt.

A másodi i bttntéuy ei : Nagy Anti*

Bónya Katilin folazólitáfára ^pját, Horváih

Mártont áphlta, de miután megsokalta azeu-

vedéaeit, (így á litja a nő) savanyu [levesébe

mirenyt tett a i tegölte. Ezután az Öreg Hor-

váth Jánosáé h izzájáruláaával Horváth Er-

saének beteges 7 éves fiát, Jánost, szintén

miitnynyel mér fez la meg; hogy aietteaaék

a gonosz áaezei yok a hzegény ffu halálát,

tojást tütőitek i s abba mirenyt keverve ad-

Iák i ál a gverna knek, aki ugyan kihányta,

de máanap belé mit.

Beismeri ovábbá Nagy Anna, bogy

Bencze Katalin felszóllilottá, miszerint iszá-

k<M éa veksekidő iénétől azabaditaa meg,

'.ennek fejében wököa ellátást ígért, csakhogy

Blaakovics latvánnal akadálytalanul folytat-

jiiasjia anrelmi viszonyát.' Miután Blaakovioa

jlatVi'n is bvzditdtta a mérgezésre, Nagy Auna

Bemte* Katalinhoz, ment lakni, hol azzal

kez|te mealerkepétét, hogy a férjjel, fekete

!itv|ánnal, maxoiiyt szőtt, először fekete ká-

vévál, tnajdj bor ai, *zutáu tojással tett kí-

sérletet Fekete látván megtnérgezéeére, de a

méreg mindannyiszor hatástalan maradt, utol-

jára & porfcaátl sütött s abból az éjfél Után

I órakor bóazá betért aaereneaétlon férj ket-

tőt meMvett, ez megtette a keresett hatást,

4 bálái néhány papra bekövetkezett.

Nem mindennapuik a következő esetek aem.

Nagy [Annát Legetica István elhagy a-

iott özvegy ápolóul felfogadta, de a jósziv'ü

mérqgkeverőno megunva aaenvedéaeinek né-

aéeét éa tirttátalan betegingét, Legetiea bo-

rába mirenyt hintett, a avval ölte meg, rn^jd

Molnár JEvát, Molnár János boteget édes-

anyját küldötte a más világra mérgbzott fe-

kete ká vévál i nővérének Nap Katalinnak

it adott mérget,] a U aat.réaaben kutyájával

eiette meg, réaamt pétiig a vele aoríédáaban

élé Gergely: Kaulia megmérguaéeére foídt-

tetta. de ortdménytalostü. Nagy Aana még

I W b f t a liorvájh Agntt la sseretójo Oüns

annak gyermekéi ki

a sert á nő

megtlte, a hatáli elmaradt. IJgyatiesak Nagy

Annit Teugelies Hósa magsa<ál is elakadta

bujtani, de sikertelenül*

A vágtárgyatáaon as.iszoéyu oő bldeg

vérrel iuinerto be büatétiyeinek lajstromát

A többi vádlottak közül Ösv. Horváth

Józsefné lérjeaatt Popioe Lajotné beismerte,

hogy férjévé! folyton rosz, Ponlcs JjaJottaJ

pedig mar S év óta szerelmi viasonylmn ál-

Iott} da azt vallja, Imgy Nagy Anna jött

hoszá mjut knlduanő és klr(h«Ofköd<>u éle*

tOkrŐl, s ajánlott éf adott b neki poialakú

aaert utaaítáaiáli mindk követé* a halált

élőidéit te. i r

liorváth Jáuoané tagadja, hogy neki

.tuilomáfea lett volna ajrról, mUzerínt Nagy

Anua porá, melyet a tojásra /hlnloM, mére^

lett voftt*. /

Kllenben Benese ICatafii férj. Fekete'

Iatvánué beval|ja Blaakovioa/Utváunál fuíy*

tatolt bünöa tierelmi viasonyát a mindazt, a

. mit Nagy Autia aa ó férje eloméaatésére az

ö tudtával elkövetett,

Otki Uyörgyné ssül. Nagy Katalin U*

vallja mérgesééi kitérletél üergely Ka*aliu

ellen. —

Tengelies Rozi uliim«ri azer«lmi viazu-i'

uyát Haalay JévaetTel, de iirui vrtte éaarc.

Itocy aierelmének gy üihoI mi , lesz t mikor

Drenovácz ltosi neki a jelennégnk miatt tzem

reliáuyáat tett. Lyukas Kati (Nagy AnuaH

tanáetára labdaosokat tett lie magzatának

elhajlása eaéljából, dn a axer nem uaaxnAlt.

Horváti) Agnet beitnieri, hogy trirlies

állapotában Nagy Anna azerftt hatznália, de

tagadja, hogv uiagzatelhajás ezé íjából telte

volna, ő gyeeiuekét élve Imzla világra éa ez

i'Hiik B hét múlva uiult ki terméasetea ha-

lállal. .

Öby. H írválh Jánpané, Bónya Katalin

tagadja, hogy Őnekr tudomása lett vo j ^ t .

inia, llor váll j Mártonunk Nagy Anna álWT

olfövetolt megiuérgezéaéről.

Alfrégtárryalfa folyamén a kir. ügyéaa

Nagy Aliját (Lyttkas Kati) mérgezeti gyil

koatágbau, táérgeaéai gyilkotaági kiaérletben

és, a magzate|h jtáa büntettéheii való réazea-

tég mlatl köjál általi halálra, Horváth Jó-

zsefnél szAndtfko* ninberölét miatt 15 évi !

Wtöure, Keketv latvánnét gyilkoMágban való •!

részestég miatt 12 évi fegyliázra éa Ilalaa-

kovica ittvAiit ugyanezért H évj fegyházra,.

Otkj Oyórgytuét kattőe gyilkoaaág miatt B1

évi börtönre, Tengoliea Rozit magzatelhajtás

és tolvajlás miatt '4 évi börtönre kéri ítéltetni.

A vád- és védboezédok megballgatáa

után a törvényazék vilezavouult a pénteken

délutáni 4 órakor nagy asámu közöutég le

t/illi vérakozAaa közt kihirdettte a követkt«ó

ítéletet: Nagy Anna (Lyukat Kati) élethoaz-

asiglani fegybászal, Horváth Józsefué és|*V-

kote Iatvánué 10—10 évi fegyházzal btintet-J telnek, Oaki Uyörgyné H lióuapi vizegélatil

fogtága büntetéséül tudaiik be, a többi vád-

.loltak a vád alól felineutetnek.

A kir. ügyén és ks elitéltek fellebbeztük.I

— Aproeágok Hóin* eielebQI. Booea

berezegné, Heine, a birot német költő, tinó*

kahuga nemrég érdekea müvet booaátott ki

Fiorenezben, melyben a ielea költő életéből

köaöl külön léit; mulattató apró aág'ikaL A tok

köaül adjuk a köveikesőkot; „Mtdőu az ak-

kor még Hatal, de hiree költő egy izbon

Müucheubeu időzött. — egy bajor herczegnő

kávéra bitta meg, „Fejezze ki kiiilyi fensé-

génél leghálásabb köesönoiomot —• felelte

Heiuo a meghívónak —- do ugyazerainind

legyen szívós hoazáleuni, hogy én csak ott

szoktam kávét iniii,, a hol ebédeltem." —

llambuigbait a költő egy iabeu Heine Sala-

mon gazdag uagybátyál kereste löl, hogy

megköszötoe az ötszöget, melyet nem rég ka*

pütt tőle. A milliomoa szemére hányta öcs-

étének, bogv a pénszol oly pazarló módon

bánik, mire ilbhio következőkép feleli: RKikI-vo<« bátyám, a legnagyobb aaereucee, mely

oatálvréiudUI, jutott, nem millióidban fek-

szik, liánom abban, hogy hozzám liasouló nö-

vel viselsz." — A nagy bácsi albumába Heine

uzeket irta: BL>rága nag)rl>áiyára! Adjon

100,000 frankot, s feledje el mindörökre sze-

rető öcsesét." — A hagy költő épeu nem

volt bámnlója Seribe dráiuaköllői/ék. Egy-

kor lélckzéai nehézségük miatt orvoshoz for-

dult. Az orvos azt tanácsolta, hogy vegyen

mély lélegzetet vagy — füiyölgfosoii. „Arra

sehogy se lessék képes — vélte Heine —

még akkor, ba Seribe darabjait kellene ki-

iütyöluüm."

— A bakter mini knérlat, Budapes-len a Forenczváros végső végén egy házsor omolkodik, melyet bátrau nevezhetünk a j,miliiuáiiktt negvüdének, miuthogy kizárólag ilyenek lakják, itt áll a többek köat Stocker Maria lejárut nő liása ia, moly egyrésst a feieuesvaroti teiuetö, máaréat ery hosszú ká)H>»aláskert által határoltutik. E ház 14 nap óta naponta ü—-8 óra közt egy oly ha-felmos kő sapor álul oetromoltatik, bogy a különben szilárd alapú ház falai már roska-dozni kezdeuuk, nem ia szólva aá ablakok-ról, melyekben már egy üvegcserép sincsen, A ház, de még a környékbeli lakolt is en-nélfogva már 14 nap óta lázas izgatottságban voltak, mert hire járt, hogy a mull télen e környéken meggyilkolt ember nyugtalan szel-lomo kitért itt a addig nyugalomra ae té-rend, míg valamennyi remeie-utezai miitmárt házát porrá uem zuzaa. Így állottak a viszo-nyok' midőn egy jól ismert rendőrbiatOa szombatosa kísértetet helyen meg nem jelent a a sokat aaklatott milimáríknak a rég nél-külözölt* nyugalmat viaeaa nem adta. Krend-őrbistos életül vén a tituktojjes eseményről, minden áron annak nyomára kivánt jutni, a egy otomó miliinári által veaettétvo, Steeke rék udvarábba ment. Dó alig tette a lábát a küszöbre i Bum 1 egy ötfuutoe kő esett le mellette a kövét híja, hogy fejét'netu találta. A reudőrbisloe erre aaon irány felé vette ui^át, honnéul a kő dobatott a észrevette, hogy a karttét mögött mozog valami. Uccu I vesd el magad, ~ átugrott a kerítésen, a milimárik utána i adtug üldösték, a kwér-

I letel, mig el nem fogták. Hoaau vitték nagy

diadallal «g holdvilágos 'helyre « midőn Itt

a seemél* tekintettek, ugyanénak eleaodál-

koatak, mert a kísértet nü/ii volt má«. ml#t

Főit Károly bakter. Osalt nagv uebesMtt

került a mndőrbistosnak a bekiert kiszabó-

diiani a leíWâült nwlimárik kezéből M*

nundeiiárOn felakaHák kötni. A

liekiaértetvén á readóráégre, jt«mwiyen ta>

gadta, hogy ő volt aa k i a kAveiat dobá l j

— Krrte a rend4rfastos két rendőr hitére*

lében i^jrá kiment H t o k e r é k b o a a

ime —i a ködobálás otakugyan foly tovább!

A rendőrök most ismét iUOim vatták a má

•ik „kísérteti** sast i s f o g t á k . Ka meg

Fett Károly baktornak a barátja volr, ki

ily tttoj) akarta a bekísért baktarrél a

nut ellj/iritani, A nyomozás tnoet már ktter-

jeáztetett a bsktef gunybójára a íme két

gyönyörű „Imjftdónra" uukiutntak ott, kik

•zorontó kebellel várták a boldog véc^l.

ItSznk tt lelartóztáttak a klhaigéiátuk atkái',

mával 'töröde'meaen beismertél* bogy a bak-

ter vuli az, 'ki tifefibégy nap óta minden

este a kerítés mfktti dobálja a Mtockert-k

hását, tnég pedig *ly ezélbói, bogy e báa la

k^nak ügyeimét a maga gúny bójáiul — bol

y^t^ .shö lgyekkel 1 ) esténként mulaiotiit

iMokott VNilfereljti, mert etakis a Steekeiék

házából veit jfy. 0 dolga ellenőrizltető, Most

Az egész R kitértél fa mi ia- a boriíliiüen váij *

íil/'lty i>Ünl«téeét.

" — A Pafófl uobra Huszár Adolf mü-

fentiébijn tökéletesen elkée<fllt agyagban..K

szolair a kitűnő niüréeso^ eddig le^stkofül-

több milye. A tzolmr a neumet költőjét gyo-

nyörü'^dlogátaal érV-kttetie, épen a n ' alp>a

ai^" szavalja éetjobb kesét mintegy %*•

ktlre oijiuli, mintha rnvüdená: gj>kü*/4nk,

hogy niltok földié neih i%züuk.* Az erez át

van aae|lemülve éa a lelkesedét sudár>lk rajta

Vissza, A drapeira a legktiabk xévzleiig tinó-

mén vao keretziülvive éa a bal oldalán láttcó

kardmarkolat egyúttal a köpeny megérő•i'é-

sén* szolgál.. A szobrot a jövő héten kendik

gypszbo önteni, hogv dkutin ércben örOka-

tessék m"g. llogy hol fogják óresbe Önteni,

az még nem btaonvoa j. nem követünk el

aaoábatt talán indtaerteziót. ba eláruljuk,

| hogy a művész azzal a gondolattal foglalko-

zik, hógy itt Buda ponton létesítsen ére/.Ümői.

jlár uz nagyot: sok akadályba ütközik, talán,

tekintve a közel jövőbeni' alkotandó szobrok

nagy számét, mégis kivihető lesz.)Felemlít-

jük egyúttal, bogy llunftár az opera aiámára

megrendelt B^vtiiofén l l Haydn asobrainak

agyagmintájával azintén elkészült éa a két

mii it pöiupátan aikeilll. Beetlmfen jobb ke-

zét, melylien irón vniij füléhes otneli. mintha

Jvalami túlvilági hangtmra figyelne, balkézé

|bi*n |iodig hangjegyeket saorít. Haydn, az

i'iryliází zene e nagvmnetvre, a liaugiegyekon

kívül ogy orgouasipot u tart kezében. Hu-

R/ái a Vn-tor Kinmannel < mK-kt/ofínlrt' hir

uetett iteiuzeiközi» uályásatbau it szeretne

rétst venni, de tekintve az aera kiszabott

idő rövidtégét, éa a ' művész nagy elfoglalt-

ságát, e eaándókfrói való azinülog le kell

•lUJ jd mondáit ia. ^ t '

H O

Felel óa

F F M

ixerkealő.

A N N M Ó f i

Hirdetések. 1-3 .Idouozenvedóuék

úd}iiÍMtllllk j u«k t'ni wril, Uftrtt. ttuir < «rr)ijl wstskUa kii

Meseyitíi IAd muM Alul. mly t UmUw) ImtUn W J*In Vrvuí SImI kSiuhatik Akárki i la Jslswli ;SU IrUlvííft 4$ |'r)m«KHaiult i»r»k»4 atkstaiMUtná, ill Sil vl4iuf>>s térti Muu »|k»rlr\i« k*kás*o4ke«. a«i »jcnvfiini mmmMMI e ni"iy f«Un IMIM lsltil«gu«IUtMl Miilsü k kiiVuilifíft trt|:

Mssek s r é t l i é t s I f j t U i A i u é d l ' * ( i l < M i l i k t i k It a l u l i i t k u k , klkttsl l ' ta i l l t ( fsisi 4tt*tll l«s, tfét*-ttewkaktraak esraéeL Irt* tir Miü l-"s. Ars á krfih Kasa trs I s i taiksr tst i l é fsaá l tsa l jS lsUrer i tgkl t tot f tkkaa ás Isgliivsblitn kcssiL

Kaph it'í.' FltcHel F. tftnyrl. Ntey.KaoUwu,

Hu a ézoroucsétlenség legnagyobb)

Lstcji segítsége legközelebb!

(tyogyiiiis a lélegzés-, ée táplá lási

szerveket ügy a végelgyengülést

Hot l inót fele valódi maláta tyógyitátl-

»ier kátználtla által.

KarOpt legtöbb anlkedékásaask udvari ssatlttajs

11 o f í J á n os t*. Ur. téaicto*. m arany Me ikemt ts kuroaa biitoioMtutk ttkk t up i iu|« poroa .és Mae

- j • -rtnil isvaajsaak «

Fabrik i Wien Grakeahef 2 F ibrioks-Niederiage

Slaül Brsksa BrhemstrstM 8,.

«?4 2—4 Bsrlia aprít l&sn )»*. Üröminél V«1|mi ks tawl, hojty atltU

égésiéi Jker* áttsaalé«a S StMBSt BMatS aMf — (f*a kuáii Ma | tktfBfwUeui |jMsMk|i>M s IpíIí düa{H'toiu iniailiDkabb rwaeakko«| t vé«flbb mir leaimit ttai MrUei Illatai, msrt st »lt«lut l*UUck«t)ISbk»seri h«ajta alul iríuet ki olt mdijlrlei voltaiu, hogy eif*e*l sIHmi rtféi* tlliiMilMt,

Hmlt kéttt ImtatlUai ai 6o e»da«ssrk sérst t ae l t»ijMea tfNiMfst vagyok, mitUtvii «o leask ISatkekk

tliniiio tsts TAgjók »i'>- vagy Irat ball kér-4|atkr* kvaat tatemak aáal, ki.«J i>utttk ssátlal tajplakb ialsaMt. aiigiaíQtftt éistwnért WUso nyüktsssúl.

Kértté W I n f •alaU-«*r. D ts. msUtsHibo* külsJé és 110 tMt«f matsta-csakorka kaktláás*!

*av tttaliaal Wisesnitraass »».

I L i v a t i i l o s R y ó ^ r y h i r .

Dr talppal flisrtsoriaa. A Uof laMt'féia aulaU-tSr igaa kitttaé rr*

sikA st«v pMMtabât aakH ktliy<$ttknél. ÉfJ SMÜktlaeekaA, lasrt aeai kot lwáÍMilt,«>a<) rkruaófa teroiuor 4s Rthaorboidaí ssa*v«áéa»k*4t IfM «i al(«U.

FlrakkarFí»»!hefrr Jö»«f K--R»kltsau —] L-M«rata| Hakletaky A luprte: I*. Mltltr

thetv; WIntek K»rte«. kipwwn Lajpehr \

wSBTmmBBT^S^fTTK

MNMM*. » HT mm «ra»

Brogle J. és Mfliler *ép- é roaU-lemei gyára

j, * fiudiApűntexi. M a r g i t - h i d k t t a a l i b a n , kéeait

Tr lmréke l (kOnkoly válaaató-j 6 kU-löuUla oagyeigban.

Trlrar hengereket malmok aaámára. Kőplatókat . Kaelelé rostákat, MaitAkat fa raaUkat qaéplégépek

aaámára. 702. 33 - 60.

Több k iá l l í taná l kitüntetett

F I H / 0 H E L . F Ü L Ö P ' évek óin fenná l l ó óh u leg jobb h í rnévnek Örvendd

k ö n y v - , m ű - é s h a n g j c g y k e r e n k e d é B e ,

Nagy-Kanizsán a j án l j a a n a g y é r d e m ű kö i t tnnégnek dúsan felszereli nagy raktárát , ú g y m i n t :

Pompás d i m M magyar, nénid és Iranc/Ja nyelven, (íyönyörö képes-könyvek magyar, német és Iranczia nyelven,

i r i u N á j r i i r a t o i t

m i n d k é t nembel i |fjunéif szriimira m a g y a r , n é m e t ós l'rnn.rajii nye l ven .

Elegáns l e v é l p a p í r o k és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. Mindennemű küs/zönlójegyek nagy választékban.

Ajánlom továbbá: p C p a . p i r r a , k z t á . r a , m a . t

0 melyre riésfive jajeon krllcmes helyssetbon va&yok.. hogy a kfll/töíéle papírok árát 8_ 20 Vka l leszállítottam.

3 w o o o o t y o w x m K x ^ x x

, E r ( f d ( | i i Z i i i imeni i i in i i-ré l (

Y e l ö g é p e h f l ^ I r i e i i i m c a l > r o N f á l t t t f ,

l > o r * » J t { > l t u t , i M M s / i i i i M l L i i l É a i

i 5

i 1 ? | : l | » - 0 1 8 Í . l í " l E f l f á c - I I I » ® • O S i V a i _ rtQTti

a H - d í T d " ! 1 f V W V H - " I l l ^ f J í sJ?! «

a s H I Í S i y í l « <5 : : H i É j f é l i ® 8 a Ö S t t i te ö - P a a. m Z í j - B . o s ;< ; ö

Mí w 88 1 & m ^ p ü M i <

* T w w w w v r w w w w w w w w w w w v

^ wajUD|i3| jvuwuIV!* W J . I

zállllanak

M. és S. et és technikai iroda

H i m l ő k é i MOSKOVITS

gépbeliozatalii (|s {kiviteli ük Iroda én rnk

BUDAPEST, Vftczi körút 4[7, bárány utczu sarkán. (715 2—8.) U [ Sürgőnjf cfcű

MOSKOVITS mérMk BUDAPEST. xxxxxxx

C000000000000000000000000000009

M e l l - én i M i l ő l i e l c K c ^ i i e l á

796 13—26 Wilhelm-féle SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA

Wllhelm Perrura, gyógyaaeréfta Nraik lre l i«Rbei ( i . *Aau l r l f t )

86 év óla a légaéeaervak oiegbetegedéee allén, torok* éa bronobial-katarhaus, kahe, rekedtaég éa egyéb torok- ée tüddbetagaégek ellen a legnagyobb gy égy erével 4a batáeaal.

KUlOnben figyelemre mélté eaen atlirfi 6fasarttl ködöe-éa bideg idéjáráanál. UendkTvül kfllamea iáénál lógva gyermekeknek í« liaaanoa, a tUdébete*

ea: aasakiftt l ealikaégea eaer 4nekaHkoek ée aaó-rakadlaég elleo. — Saéniui b iaony i tv io j raagerdaiti Í

gekre oéave aaonban aaUkaégi uokokuak fátvoloaott bang éa • fentebbi i l i i láai,

M ^ K«ffr«nd0lh6l rósz urnái

Kifprandelhattf Nagy-Kanizsán Práger Béla gyógyító í A t. ci kiliönrfg* 0gj/*n»$fn a Wilhilm-fiU Selmáing ullviny allapot krrjtf •

mi uh in rt ciak löUm kéilittilik tint'ln, •§ á tiillntr Gyalu jthitt Jatt tlt forduló S ticJmMbtry növény allop félt gytirlmdnytk cmk ulduidiok, mtiytktöl ktMönötun óvok. 9

0000000003000000000000000*

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság j tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel joleutt, Yipp fi Z u l u , g o m o g y , I l a r m i y i i h Vi ih mogyók részére kiterjedő hstánkftriíel

N a g y - K a n i l z i i á n v e z é r ü gy n ö k s é g e t I á|litván fel, snoak vezetését

G u t m a n n S . H. u r r a ruházta, kit egyszersmind a tOz-, szjállitrnójny és jégbi/totitási ágszstLkíanpogérvóuyé MzUitilsi kOlUny^k KlAIMtAHÍtru, kArok felvételére, myml i l l 0/.0k j i / o i i uh I I k l f lBeténére is felhaUlraswtt

Budapest, 1880. j&nuárb&it. ! j i

A MAgyir-frAickfat biztosító részvényt^nissig igszgstóságs t

SGHWEIGER. MOSKOVICZ.

689 40—62

m

A J n a g y a r - í i t a n c K i a b i z ( o s i ( ( > r é s z v é n y - t á r s a s á g

igazgatóságáoák feontebbi közzétételére biiatkosással sdólirott tisztolptt^l ( i.'V *

N a g y - K a n i z s a i v e z é r ü g y n ö k s é g vezetését elvállalta s a vezérüjrynökséî irodát megnyitotta, uoj i<Tbiztositá|ii LjÍil|atolf: e fiogadutnak i a bistosit&si üzletre, vágy a társaságra Vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-

készségesebben megadatnak. T J I I • . • • ' ; ' a v'- ' V

fílztonfl pedig a lárnnaág

a) tűzveszély és robbanás által okozott károk ellen; c) l u r ason vagy vízen BBállltOtt Javak károsodása ellen;

b) Jégkárok ellen 1 [ ! , d) az ember életére mindep ismert módozat szerint.

A Magyar-franczia biztosító részvénytársaság, mdyfek 2 0 m i l l i ó f ranko t , a z a z 8-nf i l l i ó a rany forintot tevő alaptőkéjéig! a részv^yesek á l u l mindjárt kezdetben

10 m i l l i ó f r ank , azaz 4 m i l l i ó a r any for in t

részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pédigj magyar áll áruérté kokj bon és elsíJbbségekbeo lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló knsgyfl.

lését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg.

kéazpénzbeü befizettetett, a

Felügyeli bliettsá|.

De ok Nándor, a magyar jelzálog- banknak igazga tó ja .

L á n c z y Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten.

L e w i n Jakab, a kereskedelmi-akadémia igazgatója Budapes t en .

S e r r e b o u r c e Jos, Mária Emil, a párisi $otiieté de l'Üníou génerále mórfelOgytlójc

PárilbiO.

T á l a s i t n a á 1 17 . E l n ö k : B i t t ó István, ó Felségé ral, belső titkos tanácsosa, aWpót-rend nagykeroaztese,

orsz. képviselő stbl Budapesten.

A l e l n ö k ö k : Báró B á n h 1 d y Béla, föMbirtofips, orsz. képvJ stb. Bpesteü.

B o n t ó u 4 Jenó, a párisi Sociejté de rUnion géuersle elnöke stb. Párisbau.

l á l a t t t s U a y l tagok. '

Róbert M o r i n marqoisde Sanaenfie.az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párlsban.

N e v e e l t Ármin kir. kéresked. tanácsos nagykereskedő.

Lovag zápori Regen ha r t Éerenczj az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben.: j M

H t á b Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten.

Báró T i z l i Károly és. Idr. kamarás, az oszt déli vasút aleMke, az osztrák urakháza

tagja atb. Bécsbco. ' - | Takintfe, a Ur«aaégoak ieontebbb kitüntetett l^kaerajil ée aa tUlatvasaê élén léró, báaáukban jls^nagyobbréaat iimerl éa kUatiiateletbeé álló egyeniaAgeket bátran alnoudbató tahát, Hogy nam volt ®*f

Igaagalâág.

I g a z g a t ó k : Dr. H i l l e r Albrecht, köz- és váltó-Ugyvéd Bécsben.

K l s t e n m a c b e r [Károly a „üofimann József* nagykereskedő ezég főnöke Budapesten,

^ c h w e i g e r Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten.

iVoz ő r i g az g á t i : M o s k o v i c z Lojos Budapesten.

ClPnigjunürmi ipiuon un •viuMnini i i ui« «|jioih|»si b i i tu biirohhu«»v hum, avgj bibi tw» •"•b "" *| v"

. . . . H I P P P H P R | L a, mint a mennyit noki e tárasaág minöjárt kaadttban nvujtaui képes, a.a midén a tiraaaág eaen, addig páratlan 1 éa aa élé* éllé agyé«iaégsk lelleaie agyréméi tel)ea bistoeiiáai njrujt arra nésva, bogyla táreaaák ÜsleWiwle a wéltáuyoeaát, a pontonig és a legaaiorubb beoeUlataaaég miuden kövstalaéayéoak mindenkor é. •ac fog (ataUu mMréaSrOl a aaakfaaStée svatottaága aa iránt ia kasaeeégfll aaolgál, hogy ja táreaiáí s díjtételek roegaaabáaáoél ia kellé tekintettel fog lenni a »areooy jofosult köretalménysirt.

I MaioMsí sléliroM á biatoaifé t. köaOnaég bisalmát as álula képri.eit tfmaág ifot ujb^l felhívja ée kéri, bagjegysi agyessremiud, bogj a Taaérttg/aökaégi tsrftlataS a vidéki Ogyuökeégsk sssrva éa to!fa« f^/a«s:bsa vao, ée logy tOabiatoekáei ajáotalok a már felállitoU IgynBkaégek által kêseégsieij elfogadtatnak,

M s g y - K s a l s l á a , 1890. má|uakan

Ke ZsIa CiersitgM: Flsobor I Ikes bmjű-Ksszthéiysn s nüjrJéots „ P f ü M i * WMtsln A ,

NyoiatoH Fisichel í

r l l l e M l l g y n f i k f t é f f e k f

Csáktornyán: ALsedvási PU l fÉ í lÜ f >

Hireobmsnn A. urnái. Tauea Ferenoa , Lob Ignáoa t

maradván tal)ea tiaatalsttal

A Uagyar-frauozia biztosító részvény-társaság vezérügynöksége N.-Kanináu

G U T M A N N S. H. lltlp laptulajdonosnál, Nafy-Kaniisáfl 1880.

42. szám.

©adóhivatal Fieilrt ralflp tányvkerce-kötése. Uj\*iwhár utaaa. i l 8 . mim.

Dfttartéti áimk i 5 irt. Fél évre $ f n Negyedémrl frU 50 kr.

Hirdetmények : 6 hasábos petiuor egyszer í far> 0W*a8ri hWstésnél 5 kr. Bé-lyegdu 30 kr.

Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, október 13-án."

lAUA VII. évfolyam.

M E j O Y E l É l R D E K p . K Ó Z M Ö V E L Ö D É S I , T Á R S ! A ! D A. L M I «« Q A Z D A S Z A T I H E T I L A P

Bsorketáfcfll Iroda. Hova alap —II—nt ré-saét illstő közlemények klüdondők U) városház a lóca 510; ss.

Bérmontytlöu lovalok euk Uruart lusskből fogadtatnak öl:

Kiíratok visssa nem küldetnek.

VjtiUét I l'oÜUofa 10 kr*

f t A Z A L A M E G Y E I G A Z D . E G Y E S Ü L É T É S TOBfe MÁS E G Y L E T H I V A T A L O S KOZL

(Nemzetiség és színészet Hofflnann Kórtól.

Mutatványul szereinek : „A nemzetiség és neraiüti o/ejr" cimü munkájának második

kiadásából.

Sem minden ok nélkül fejtege-

tem e tárgyat. Hogy fejtegetésünk

alapi gondolatával a t. olvasó mind-

járt tisztába jöjjön, én habozás nól-

kul p á r é fejezet bevezetésében

kimondom, hogy a színészet ügyét

erattaai\és nemzeti szempontból arány-

lag flppen oly fontosnak tartom, mint

az; iskolát.

j Később szándékozom azon vi-

szonyokat keresni és .fejtegetni, me-

lyek la dráma és a népek álUpotja

köa't okvetetlenül fennállanak, s hogy

nemsttéletttnk alapján mennyiben fej-

lúuhetik «zin ügyünk, £ n nemzetisé-

güjik szem pontjából, miután köny-

vemben kizárólag ezzel foglalkozom,

kutatva azon befolyást] melyet a

szíiiEDjű vészét a nemzet erkölcsei és

szokásai, a nemzetiség emelkedésére

g y í ke rolni képes, sáln ügyünk álla

poháréi akarok szólani, i ezt gyar-

lónak rossznak B czéljánsk meg nem

felelő tek találva, sUlyedésft okainak

ícldei ííéeével egyszersmind., keresni

akaró Ok az.on módot, ^taely által kd-

ltfnösen vidéki Bzinügyünkcín. lendí-

teni lphetne, S igy a színészet ügyét

nem annyira általános emberi, mint

inkább nemzeti szempontból akaróm

fejtégetésem tárgyává tenni. Színé-

szetünkről szólvty előre, is jónak lá-

tom iijiegjegye2|ji, Ti ogy nem fővárosi

viszonyainkat tartom izem előtt. Bir-

tokában azon eszközüknek, melyek a

scinügjy felvirágozását e lmozd í tan i

hivatvík, kielégíttethetnek a főváros

lákésainak igényei, bár ott eem volna

sem aeithetikai sem nemzeti tekin-

tetben kifogásnélkuli az iránya —

Nem1 kicsinyeljük, a színészet általá-

nos emberi czéljait sem, tőt a meny-

nyiben e czélok magasabb eszmék

kifolyásai, első sorba helyezetik őket,

de elv^lhatlan kapcsolatban ál lának

ezek a hazafiúi és nemzeti érdekek-

kei, • éréket épen nálunk méllőznji,

h«-. valóban megbocsátja tatlim j bi.T(u

volna.

Volt idő, mikor a magyar szí-

nész ogjyodül volt apostola' n^mpoti-

ségünknek és nyelvűnknek,' mikpr &

magyal színészt nem pártolni annyi

\ olt, mint magára vonni a hazafi a t-

tanság vádját. De bezzeg volt ia

pártolás, és mintha csak ebb$n az

időben fo^ta volna fel a ssinéksi tolh

jes mértékben magasztos hivatását,

becsülettel felelt meg ennek, és iga-

zán lelkes apostola tő i t a nye l j és

nemzetiség ügyének. K i ne em-

lékeznék a nemzeti elnyomatás izoj

morú napjaira ? 8 ki ne emlékesnék

arra, uógy mikor valamely viqéki

vándor {színész társulat megjelent vaj

lamely kisebb városban, finjnedetjUli

az in tel igentia, mert hiszen másiké-

pen alig adhatott kifejezést apnj

érzelmeknek, melyek szivét megdo-

bogtatták.

AlUotmányos életünk új aeráj-}

ban többet kellene foglalkozni' aj

színészet, különösen a vidéki magyar1

színészel Ügyével.

Itt hrolna ideje annak, hogy be-

lássuk, miszerint a magyar szinügy

nem tisdtán azok Ügye, kik kenyér-:

keresetből vele f og l a l koz i k , sem

tisztán lazoké, k i t * egy vagy két

órát akár időtöltésből akár a művé-

szet iránti haj lamból eltölteiii akar-

nak, hanjem., hogy 'a magyar szinügy

köztlgy, mely kell, ' hogy mindnyá-

junkat egyaránt érdekeljen. Ezzel fog-

lalkozni,I habár vázlatos vonásokban

ts e sorok feladatai.

Nem vagyunk birtokában a

statistikai adatoknak, nem tudjuk,

hány sziétársulat működik jelenleg'

széles e hazában, de tudjuk, hogy a

közönség i pártfogása a magyar szí -

nészettel szemben 'alig- figyelemre

méltó, s le körülmény sejtenünk en-

gedi, Ikogy a vidéki magyar színe-

szet a hatvanas évek! óta ijesztő mó-

don Bül yellntt s a társadalom Irán yának

túlságos Engedményeket téve, meg-

szűnt lbnái a nép erkölcsi és ae|-

thotikiui iskolája, a minők tulajdon-

képen lennie kellene, A rossiabb ér-

telemben comédiává I sűlyedett alá.

A ssinéasotet közügynek kell tekin-

nünk ' J azzá kell tennünk, na azt

akarjuk, hogy a közönség éa vala-

mely működő színtársulat közötti vi-

szony olyanná legyen, mely egyrészt

a színpad eredeti nemes uiéljánák

megfeleljen s másrészt a közönséget

Hz,(jmbu|i a szinészettel, mássá tegyí,

mint a milyen eddig volt.

Dux Adélfnsk a /Budapesti

Bzomlei 18(18.1 folyamának második

és harmidik lUsetében jelent meg a

KísfaluUi-társuság nagy gyűlésén fel-

olvasott egy értekezése e ozim alatt:

„A esméssGt mint közügy, különös

tekintetkor a nppesinmdre.* Ez érte-

kezésből idézem a következő soro-

kat : Á kik zsepökre ütvén, azt mondj-

ják, pénzünkéi t ínyünk szerint akfij-

runk mulatni I — azokat szavoknál

fogva azt n}onljuk: Jó, de nemcsak

ti vagytok itt, az egész nép vásár-

lója arnia szolh mi árunak, melyet a

színpadon árul'fiak. Es ha i&indazoit

elemek jössaegéi tekintjük, amelyek

együttvéve a nppet képezik : akkor

igaz, h<jgv érzéutiea embereiket talá-

lunk, akik kiel'gités után sóvárogd

nak, delfogékoi y sziveket is, melyek

élénk érzeSenirt ind í tva; értelmei

emberekjet, jaki-k badarság szUlto mbgf

undorodást jó erkölcsök barátjaitl

akik durvaság (értéseit körüliti kí-

vánják. Aki eléj ;gé igazságos, JioffV

igyekezzék mim enkinek Ízlése sze{

rint hozni valamit, Jfülső pompát a

szemnek!, értelmis és átérzett tartalj

mat az értelem' es sziv kielégítésért

—- az miqdjon élvont műbölcsészet

nélkül 8 mégérti, hogy a szinháa

legahtbu ia az erlcölcii épülés és dej

rülés templopna. És ha így fogja lel

a dolgot, akkor lehetetlen, hogy a

városi községek ne buzogjanak ugyan

azón mértékben színházaik mellett,

mint a vallá#községek .iskoláik ér-

dekében. És ha est teszik, akkor a

színészet bizonyosan olykép fejlődik

ki, hogy megfelel hivatásának. I t í

pedig nem azt vessem tekintetbe,

hogy a város sokkal nagjrobb pénz-

erővel rendelkezhetik, mint talán egy

színház igazgató, aki csak magán

ember — hanem a községeknek fent-

érintett, az iskolák által kiemelt ha-

talmát tartom szem előtt — ama lel-

kesítő varázserejü hatalmat, mely

minden valamely közös erkölcsi eszme

áltat vezérelt tömegnek tulajdona.

Azonjprő pedig csak akkor juthat

érvénybe, fia tudják, hogy a színház

köz intézet, mórt pénzért mindenki-

nek szabad a bemenetel, hanem a ma-

Íasabb szebb értelemben, és pe-

ig azért, mert ott azon közslgnak,

melynek kebelében áll s színház, be-

csületéről és erkölcsi érdekeiről van

szó. A községnek a színészetre gya-

korolható befolyását érintvén, szük-

séges arról szólanom, mely közegoi

által gyakorolja a község ezen befo-

lyását, vajon helyhatósága, vagy va-

lami más a községeket képviselő kö-

zeg által ? ,

A helyhatésági szellem hazánk-

ban nagy jelentőségű; helyhatósá-

gaink már egyszer, mint mondám, a

színészet előmozdítására nagy lendü-

letet adtak; könnyen támadhatna te-

hát nálunk az eszme, hogy a hely-

hatóságok volnának hivatva a szí-

nészet reformját lótesitoni, hogy a

helyhatóságok a művészetnek ugy,

mint talán az alkotmánynak véd-

fslai."

Az idézett sorokkal csak annyit

akartam mondani, hogy önkormány-

zati életünk e tekintetben is ró kö-

telességeket hatóságainkra, akár vá-

rosi, akár megyeii legyen az.

De puszta elmélet fog az ma-

radni mindig, 8 a papíroson, sz^p szó-

ként talán szénen is veszi ki magát

mindaddig, mfg általánosan gyöke-

ret nem ver azon (elfogás, hogy a

magyar színészet nemzeti szükséglet,

olyas, mint akármilyen más, mely

nemzeti érdekeink emelésére hivatva

van. j— Már tulajdonsága az ember-

nek az, hogy a forma gyarló volta

vagy kisszerüsége miatt, kicsinyelni

szokta a lényeget is. Nem panaszko-

dunk'a vidéki magyar színészet nem

pártolása miatt, mert jenlegi állapota

mellett a legtöbb tfc»ulat, a pártolást

a legritkább esetekben érdemli meg s

csak azt oonstatálhatjuk sajnálattal,

hogy mind a közönség, minu pedig a

vidéki magyar szinészot képviselői ke-

zet nnijtottakegyityásnak abban, hogy

a sziaészet ügyét egyáltalán oom-

promlttálják és egyszóval tönkre te-

rték, s igy vidéki színészetünk a

legkezdetlegesebb állapot bélyegét

yisell magán, de nem a haladás, ha-

nem á sttíyedés föltételeivel együtt.

A vidéki városainkban megfor-

duló színtársulatok játékrpndjét a

legnagyobb! figyelemmel szoktuk ki-

sérni, a fölött is tájékostatjuk ma-

gunkat, moly darabokhoz szokott

tömegesebben eljárói színházlátogató

közönségünk s a köznép, s bár mindoz

teljesen b i z tos hévmérőt nem nyújt-

hat sem a közönség műislésének, sem

a nép erkölcsi érzületének megítélé-

sére, a tapasztalásból kiindulva, any-

nyit biztosan állithatunk, hogy vi-

déki- magyar színészetünk elkorcso-

Botlásának nagyobb része van a szín-

ügy sülyedésében, m i n t a közönség

részvétlonségének.

Vidéki színészetünk regeners-

tiÓja tehát elodázhatatlanná vált

immár, s miután az ezekhez szüksé-

gelt föltételek legalább jó részben

nem hiányzanak, ez egy kis áldozat-

tal és egy kis fáradtsággal létesít-

hető volna, s lassanként a fővárosi

népisinügy fokozatos fejlődésével, az

egész játékrendben, melyet mostaná-

ban többnyire a véletlen állapit

^ „£a/a" tiicxija. CLuem dii oderunt.

— A kit az istenek gyűlölnék. —

Szalay Sándortól. Aa els6 lépés.

(Folytatás.)

A tissteletes ur gyakoriét! correetor volt, kisegítette a savarból.

r- ftJól van clarisstnio, igen szép, a lányomat akarta éltetni. KöszönOm. Hejh Esrtikel'l— "

ClsrUaime Aodódynak legnagyobb szo-r«K*éjére Esztike kisasszony nem volt oda Uaa s csak apja hivására jOtt be.

— „Nézd lányom, tülta egy kis bort a peharadba, kocaints! Andódy ur felkö-rátotiKt Mikor szegény anyád élt, azt U-krtu. ö is szokott koenntani."

Andódy aramnak a képes részét a ki-gyttU4*s»iM lehetett félteni. Persze tálán élé-rnm se reh a legetó föllépése I Az az át-tatttt sok botanikai elegy-beiegy: rózsa, bokréta, koszorú megzavarta a fejét, vagy tata pecsenye-bor} Bizony es furcsa óm5 lépés veit a papotis terén. —

Mwdasoaáiul es egy cseppet se ron-tott a jé kedves; kocsi stoMai ittak, élesei-tak, hanen dáriimim* Aadódv hiél/a ígve-keaett jé kedvet matatni; »tája sohascui fiu-sédstt sysslitsssa kétfelé mosolygásra \ mi-ael iitsesi—Wisn akart ssoeeiyogDÍ. annál keewfifcboi feqyarodoti jobbra végy balra a nája. ,

Kikér egy kiesé elfsMtlk HÁsriestott AmÜij sárhaa akadt mondókáját, felállt ktf wmh, tátim dftféésttsáftél tíasU areôaal é * m t m Btnitk Déassf ss a ftíéiét el« hagyta, hmm kwdé fgyeo ;

J I M r a lisslulrtis Of mondu, hagy Amttff twí iee is^Bsstetése ssáskor Ksa-dke kmmmmf MmtejjH illette { most már m I p i Isse éa megtagadni Ssatike lÁsaeBBMy p i l l és pekafsl emelek ádee

anyjáért, aki iránt 6 nijní leánya szent lfU-telességgel urtdsik, akmes szintply aaóUOr-hetlen kapocsosal van nlsve, mint édesany-

jához; akinek életével égy az 6, egy miijd-, nyájunk élete; akinek elitétől nagy numeu i lételülik fliag j a iegssâtebb anyáért, édes hazánkért emelek poharat. Virágozzék nem-zetében a liou; és a bonban a vihar-ázott nemzet I A haza boldogíjtáaával szemben test-véreeflljön az apa, anyiu gyermekével, isme-retlen ismeretlennel, ellenség ellenséggel; ugy fog cbak ojra felragyogni sok vértől, sok dicsőséfftél nagy emlékű nevűnk, a ma-gyar. Ne álljon a honfi előtt ut b a honleány előtt áldozat olyan, a mitől — járjon as mil-lió vessélylyel, legyen, bár ez a legóriáaibb — azon gondolatid: „a hasáért I* vimta-riadjon 1 fiijen a baza! JSIjenek mindnyájan, a kik ezt a szegény beteg anyát rajongó szerelemmel karolják If

Persze, hogy a tüsteletes ur mondta legjobban és legtebbssir, hogy „éljerik; mert hát as a papolás .csak olyan dolog, hogy a ki jól hetanüljsL aztán jé hangja, meg jó gesbuass! van, hát csak megteszi a hatást, hanem ilyen rögtönzött ielkOssOntés rövid, velői mondásokban már hogy ez ne-hezebb s ennél fogva érdemesebb dolog, aat a tissteletes úr sósat próbált >. életének azon pillanataiban tspaastaíts, j mikoron is a rög-tönzött toasst kttsepén megakadván, még as se jntott eeiébe: mit níondott, nem hogy mit mondjon. •— A többiek is ngy ráfelod-keatek arra a saép, lelkestül képfl gyerekre, hogy még kocsin tani is elfeledtek. Nem is toasst volt es és nem üjgy volt elmondva, hogy még valami közönséges dologra is gon-dolhattak volna. Ea a fialal, tapasztalatlan, iskolajporos gyerek agy a saivOkbe markolt. Eresléz, hogy bízoay annak uay kellene lenoL ahogyan 9 kívánta, és tudták, hogy as btsony — fájdalom m ninosea agy.

Hát a kiásk aevéVsl es a ssép tomt kaaeselédoU, fisstike ? Ott állt a poharas seserény élőit, hallgatta á lelkes szavakat} as 6 ssrvébe is beesíspott as együttérzés vjl-lámfolyama ; s sa égé ssívtöl olysti laU as a ssép eséks srez, mint a kélő nap. Mikor

s toaaztiisile. vít'-ge volt, akkor a ssomoi telvt voltak könyeluDSl j kinetett, hogy iwnki tnug ne lássa, nlért uok nl ragyogó ki|nyek hátha töbliet találnjmsk eláromi. min| a basáját] sxorető hojileiny lelkésfllését I

As aisstal körfii ogy • időre megszakadt a társalgás; | inintha mindeniknek valami nagy gondja jutott vc volt is mindegyiknek jutott eszökha, mikor poros gézengúznak né vahuni beosűletesebb Icerokedott! szóba hosn

Ina essébe.— Disonyl Hanem csak olyankor] egy-egy ilyen iskola-ia a bortól, néha meg' ologtól hevülve kedve; a hazát.

Nagy fellegek tefingtok fejők felett; de már szomöik hozzá szoktak a borúhoz. De mégis derjmgott minden felől valami ti-tokzatos világosság; akt tudták: honnét jő ; mitől van f Éh ssoktatuk lassan-lassan sze-meiket gyebge világossághoz, hogy meg ne vakuljanak, ha a nap újra felragyog. És minél jobbján kesdtek i szemek felnyílni a világosságba, annál jol ban borultak ol néha-néha a homlokok Mii itha láthatlan szelle-mek szálltak volna mi idenfltt, és sugdostak volna kisétteties dplgúl at a halandók füleibe; persze hogy est nem é lelte meg mindenki, osak egy-egy fölkent zellem; és esek (itt-ott félhanoősan, egyik- násik érthetően) kezd-ték mondogatni, hogy mit mondanak az»k a bűvös szellemek, a ;ik s kor méhében születtek.

Ezonjyolcnzás ne nrvcnliatot írtak. ' Ások a furcss sz illemek perszo Orosz-

falva felé még nem ve ték atjosat, lévén as a jó Istennek meglehe Ősén a háta mögött AZután meg nemes l ikéi Horváth János aram ki is leérte volna magénak, hogy as 6, curify'ába kísértetek iái snak.

Hanem ugy vélel edtek, hogy uok s kisértetek leginkább i betűkből, s sorok k&sől vigyorognak as < mborro. s (innét hs-bonássák meg. Akkor isután llorváth János-aram residsntj ja ogváislátt nem veit kitéve' vsssélynek, m«rt ott i smtendős jö-vendő monlé" jkalendá rfwoon én a ssoltá-ros kÖnyvOS kivfll más kísértés kö&yv nem létezett. Kosle meg igoi jámbor, r%l köny-vek. s betűk és soro i igen megvásuk j i

azokba bizony semmifélo szellem sem rej-töshotik, ha még olyan vékony is.

A tiszteletei ur meg esaa a „Minden-tudások* könyvéből keresgélte ki azon szép1

tcitátumokat, amikon nagy vsla aa oelosia öi-ömo.

Mind osupa istenes, ártatlan k0nyv(\k tele hallgatag uotűkkoL Magyarázni ugyan lobot őket, hanem akkor so ért belőle mást as ombor, mint a mi benno van.

No az Esztjko as olvssott másfajta kűnyvekot: de hát.leány ; mit ért sz abból, amit olvas r TapássUlatísn leány, nem igen volt tovább Orossfslvánál

Pedjg bizony, hogy Ő ss olvasottakból •okkal is többet megértott, s osak khnoadani uem mert t- oléggó hisOnyi ja, as a nagy Idkosűlés, a molylyel Endre szavait kisérte. De bármint rojtőskUdOtt, titkolózott Esztike, Oroszfalva mégis osak tadta aat, a mit ő elhallgatott. Ide is eljött az a titkos szellőin; as a kisértő lélek Endre uram képében. 0 is egyike volt azon fölken teknők, akik meg-érték a korszellem szavait, és tudták aat a bűvös igét, a moly képes a migyarnépot megrázni mintegy vihar, s tudták ast s ssenL akt ss imádolt nevet, melynek emlitéeénéi töllángol a vér, Endre osak egyszerűen ba-sáját omlité; s íme Orossfalvának intelligen-tiája lidéreznyomás alatt van; hiába igye-kőznék szabadulni, olyan kűlűnűs, olyan vé-saea gondolatok aergotődsnok agyaikban: ssinte félnek, hogy valaki looivashays hom-lokaikról.

A tissteletes uram ftllq tövét vakarja; és mert a fülét vakarta, mindjárt esaébe ju-tott a bibliából és éppeu János jslonésoinek könyvéi)^, hogy t „akméftlU en^yea, W)s : ni^Ü mond «lém a fiftUkmtn$k: „A ff/ó»lŰUU mttmk tnni adók. tiniai t'rtfttti n<mmiMl; é* adók annak Jéfér kOvtctkét 4t a köPKMén irott fidast, mtyii ssaái asm tod, Amisei cmí ni, a ki art tmtii."

Milyen ártatlan ssavak esek j ossébe no jutott volna ő tiszteleteseégének abból valsmi mást is gondolni, ns itne most elit es-dett töprenkedni, hogyha minden gySlskeset így jár sa olyan lelkes, hssafias beszédre,

mint ők és megértik, s kitől hallják; liá most minsk lehetne értolmesni a mannát, a kövpeskét és a kövoeskére Írott nevot ?

Es a mikoron igy gondolkoznék ós mondogatná'félhangosan, hogy „tuanna kö-voeske" hát osak valami titkos hang su^'a neki: „Szabadság fegyverei" — A tisztele-tes uram mogborzongott, odakapott füléhez, hogy a titkos saellemet megfogja; Endre ba-rátunknas egy csomó haja maradt markában.

Senkise vette észro más, csak as akkor belépő Esstiké; és es bámult styjánsk kűlö-nüs arcsvonássin, mintha valami megmagya-ráshsüan vará sfóny ömlött'volna,azonssét, sokkal mebb vélt, sokkal ragyogóbb mint egyébbkor.

As a manna ss a kövöcske! ... Milyen pompássá megtanulta es as

Endre fin a szentírást. Csak két ssót hallott s már is tudta as égési részt

Endre barátunk legelőbb megunta a hosssas esendőt, hallgatást, a minek hogy 6 aa oka, igen jó tadta. Helyre akarta hoani, s így keadé Andódyhos fordulva:

„Na Pali barátom, te papnak készülsz, hát mond meg: mién papol a pap V

— „Hát kathodrán.* — De hogy Pali I A talpán. Erre azután jóisűt nevettek, s mintha

valamennyinek lelkéről valami nagy nshés kő gördült volna le. Hanem itt már kákói Uorváüi unűu is belessólt:

— Hiesoda, hát talán te prókátornak készülsz Bandi?-*- kérdé fiát. — Előbb nem égy beszéltéi, mintha valami osgy hajlandó-ságot érésnél felebarátod nyusasára. Nagy küzdelmekről, martyivősökről szólottál,* eb-ből aat értettem, hogy. mindnyájunk 'űrömére papnak készülsz és ékeskede) egykoron a mi ecbsiánk templomában mint as árnak JNtftífci

.1 Most m«g már talán prókátorságra ki-ssűitt. Már. tudod Iram prókátor-martyrt még neai műit s világ. •

~ Jól van apám I Erről majd etthoan ssó(juok.v Csak pár napúm vaa már ágy is,

ígj nyugtatá meg apját Endre. ' (Folytatása kűveikeaik.)

tttegi aeaieeebb irány volttá megtio*

^^•í lKaló, Bistoa áttÜhatOHji ast, hogy

a sa iahá 'Utogaté kftsOaség nagyobb

réea* m i s érzéketlen tv snn i roda lum

oâicKibb termékei i r á n t

Aa * v idék i eainigasgatd, ak i

tn&gii-túagárft uta lva sökssor egy vá*

roeba \y\ s nem tudja milyen közftu-

»>«£g<el á l l stenikdst él'üd dórban m*

j it <N> táreulata megélhetésé-

iü l m d o a k o d i k A t l kell rá nioa-

•Ununk. hogy mél tán , pitrt könnyön

itti^febttl hívgy a legelsői alkalom-

mal aat a veeateeéget kellj iparkod-

nia beboani, mit talán más város-

ban a kOaönség résúvétlcuségo és k«3-

m>n)e miat t i w u vfcdütt, A l i g kárhok>

tatkató ti'/.órt; H a minek- folytán oly

darabokat aiiat molyok a nagy

t 'üm^nAl tar ta lmuk, trágár i rányuk

vagy a társadalom ^gyik-jmásik oss-

táiya iránt tartalmazó jctélsásaik

' miatt vonzanak, az életfnntkrtáa stök-

eégénrk hódolt . Meglehet | hogy ej-

sol íteletet csinál, veszteségeit holyre

üti, de hivatásának nem felel meg.

H o g y eaen segitve legyen, ha-

tóságainknak va lami t tenni kellone.

A kevés v4déki á l l andó színházat ki-

véve, m.tíiy«ík azonban Bzinién i nkább

tengőnek, hazánk kevés varosa van

abban a helyzetben, hogiy á l l andó

szinházat tartson. Khez egészen más

mdvelő'léiii viszonyokra van szükség.

De a hatóságok a magyar szí-

nészetet, nemzeti szükségletnek te-

kintve, jelentékeny szolgálatot tehet

nének kuzmUvelódésUnknek, ha a

megyei ( i l letőleg váfOBÍ) költségbe

^bizonyé* o.-jszeget vennének fel ele*

gendű -íiitfkfctíl rendelkező j ó rava l ó

színtársulatok' bizonyos foltétolek

alatt-való fubvont iánálásra.

Kz á l t a l h á rma t lehetne elérni .

Eiőszttr azt, hogy-a színtársu-

lat, l ega l ább a legszükségesebbekről

biztosit;a, nagyobb gondot fordí t

hatna a kititsött színdarabok előadá-

sára és ideje volna a közönségnek,

mely ba eleintén idegenkednék tö-

megesen lá togain i , pár t fogását meg-

nyerni, s ( l i im tvo l na kénytelen, a

Qiint ez uiár megtörtént, a közönség

közönye e lő l idő előtt menekü ln i ,

veszteségét víve magáva l és adóssá-

got hagyva hátra* ami annyira nem

vál ik a színtársulat becsületére, hogy

emiatt gyakran elzárja m a g a elő l a

vissza térbe téd útját . —

Másodszor egy j ó rava ló .és hiva-

tásáért buzgó sz ín igazgatónak lohe*

tővé tenné legaláb j ) a főszerepekre

nézve, néhány jelesebb -tag szerződ-

tetését, am i á l ta l nemcsak a közön-

ség, hanem a. színészet Ugye maga

ttyernej jelentékeny befolyással lé-

, vén e körü lmény á műsorozat meg*

ál lapi tására is. —-

I l a r m a d i i o r t szintársulat köl-

csön fejében egy sz inügyi bizottság'

nak ha nem is felügyelőt*, da ellen-

őrködés* mellett á l lapí taná meg já>

tókrendjét, h mely tainügyl-bisottsáir-

nak volná gondja arra , hogy mind

a nemzetiség, mind a műlá lé i s*em-

pontjának, oatod pedig a is inpad no*

meaebb hivatásának az erköloei fino-

modás tekintetében elég tétessék.

Az emberiség ideális cséljait

neia szabad szemünk e lő l tévesste-

BjUiilc soha, Ide esek után teljes erő-

vel csak akkor törhetünk, ha gon-

dolkodásunk öaszenőtt háza fin Agunk-

ka l , nemEetíségQnkkel.

A s ügy m»gérdeml i , hogy jobb-

jjtink melegen érdeklődjenek;, és fá-

riadozzanak érte. — Nézzük, má r

qiost, hogy szinügyüak emelkedésé

tol Imit várunk nemzetiségünk gya-

rapodására jnéavo. —j

Van va lami igaz abban a Uioüi

dánban, bogy az ember r ikán be-

csüli meg ast, a minek bir tokában

vjauj m ig vagyátl ik utána, mikor

nines s a legnagyobb á ldozatokra

kész, mig b i r tokába kerítheti., Ugy

lá tsf ik , hogy igy vagyunk Magyar-

országon 'a* a lkotmányos é l t t e l is ;

a tapasztalatból lega lább la t vél jük,

következtethetni, bogy az alkotmá-

nyos élet öregbedésével egyaránt fo-

gyott a nemzeti kOzérsüiet. A vagy

minden következményeivel igaz la*

f yen az, hogy a magyar népnek po-

i ti kai érzülete j óva l msgasabban

á l l , j mint itözérzülete, mely egyik

szükséges fejtétéle minden társada lmi ,

haladásnak J Akko r kétszeres köte-

lessége a társadalom jobb ja inak ,

azoknak, kik e| köaérzület vagy köz-

szellem emelésére h ivatvák, minden

eszközt megragadn i , mely ezéljukat

előmozdítani képes. Ennek pedig ná*

l ü nk k ivá ló eszaöse vo lna a színmű-

vészet — életre való befolyása kö-

vetkeztében. ~- A szinköltészet ese-

lekvőleges ny i la tkozásra hozza mind-

azon eszméket, melyek az embor lel-

két megragadn i és íog lakozta tn i ké-

pesek s a mennyiben e nyilatkozá-

sokban élet éf .költészet. egymást

átszivárogják s élet és költészet

kölcsönösen. egymásba folynak, «*-

képző hatása különösén ott I c h z ke-

resendő, aho l ez eszmék cselek vőle-

ges nyi|atkozásla nemzeti f o rmákban

történik, !

; (Vége követkeoák.)

Zalamegye t&rDényhatói<it]i baoUtdydnak Z,-Eg«r$ttgtn

188 0. évi ijsQpt* Ab' ti-un 8 folytatva tartott

v | JifagjjuUio júyyiillkmytvböl.

78881 '

n i (880. K

A nsgyméltóságn m. lcir. belUgyiuinia-

toriuipnsk f. évi juniua 28-nn 29878. is. a.

koJt leirata, melyben as 18791 évi XXXVll-ik

A tanár és védenczei. ltiféuj.

Irta: Jb ' lygare-Curlén l i l tui l ia.

FonütvU*:

PRIBDMANIT ALAJOS

XI I .

| Jkn Idegen . — A tanáeeoe i ié i s v s r s .

T f t n áesek i t b .

(FolyUtás)

„Még noro tudora, mit akarok", ssólt

a taoáo«o*Dé musterkélt kötónynyel. Pillá-

j natra kimegyek, és uzutáu rendelkusni fogok.

D« esen pillauat, mely alatt a -Utmt-

I ért ölve maraut, majdnem elvisolbotlea volt

J f i iy fárasKtók a liástortás guudjsí11, ssólt

mutat rosskcdwelf mivel tovább nem hírt

a pamlagon megmaradói, csak ugy égett as

alatta a n é teljes értei méhen. Sietve átment

Brimé awxony uohij ira, kai-ss^kbe veté

motfát és hiugalommal kiáltá: „JEsIom, kpit

íiozoit noiiét át Lujzá

Vlgno, a következőt tudjuk.meg." szólt

ftsmtó awsony, miközben katonái 'AlIAaba 1

• Wi) t'tír líia^áí a taaác*o«né elétt. „Blowör, |

. o»*n ar Déniábói j o ; másodszor, hogy

Ktoatalmim uind^kutik utazni; harmadszor

j (egy raadkitOl #udagnak kell lanuis; n«v-: sjnUmr. hogy j és MOdaaSr, u Coljára;

és mi a l«fívii«Mabi»f h»gf kérdette, tárol

| lakik-i> a vaod^giAtül Vidoo (anáoaos és mi-

| -Hm M i f«jétték rá, ho(Qr ss átoll«pb«a I#t6

I kés eté, aaaytt mêdott, hogy nmtép, Mép H1

teatá* érájára Uk intett és mosidá ; tma es-

M n már késén b r . Üwét I a ) u netd bírta

Í^ Mfefai: é is. est mUMm, vés

Itnlisô/sii etánt iwUkusásáoáL De a i t

j w m i sáe4uii lf ascyeeMweyoie 7"

•IfalébM te kttkioMt,* aeélt a Uaé

sweaé gpiidils*U>fae mcrüÍTc, „LtyUef lr

m, auéNi es esséwrt rnypUlaatáie, aeenaal

s e e s b )n«tt i w s sasber, kH Béreeé ese-

mmtf lUr fégen kártyáikéi asejriÁselr iste

mm, vas i f ewdálsioe > Oseáag, slé*

kelé, Üxregy, brit hml Vidsn tanéosoa

Stáá kérdssésködött ? t Igen, igen. itt va-

lami íontoi dolog rejlik! ós holnap hlsonyo-

n n eliön, — tuaja-e BnrnnA aassonj^ hogy

a kapitány elkozd uem tetszeni V fin azt

lánném, ss ember nem becsületes. Ezt Vi-

deó nek is már as elsó pillanatban megmond-

tam; de mikor mondatnak maguknak a i'órfiak.

Hiividon, Ling és Hézaa nem illenek

' oîiáahoz., De as ég Merőiméért, honnan

vegyünk most nyakra-főre Sowtrigát és ten-

geri rákot? A legroMzabb azonban, hogy

nem adhatok jelt Vidennek o látogatásról, uiert akkor megtudná, hogyan jöttünk nyo-

n*tra ét ezt nem szeretném. — Dem is ssük-

gss, hogy tudjon valamit réla. — Hadd láa-

•Ul^ .biu van elég nyal óí nyirfsjd. Való-

ban owBzsnté, hogy az utolsé fajdtyukot va*

•ániap fölhasználtuk. Ugy páczoljon sonkát,

Borimé asszony, azon esetre, ha hosszabb

ideig itt tsrtóssoduék. ilolnap est asonban

idte nem hassnálltatjuk, ennélfogva másról ktöi-'gonduskodni; mert hisonyos, hogy üre-

gem meghívja ebédre, ha délolétt látogatást

nálunk.

SS fontos táigy.mély a tanáososné és

Jtsodoasaonva kOzott imént tárgyaltatott,

hâiább is két órát vett igénybo. annélkül,

hogy megállapodásra jutották volna; végre

Bernné asszony elment, a cselédséget moz-

gásba bózandó. A tanáososné is a régen te-

ritett Iheeaastalhot ült; de kénseletét tol|e-

wm elfoglalták légvárai | ésmafdnem először

történt Hetében, hogy vyetlen tárgy által

annyira lebUincáellétett ngVolmo, hogy min-

dm külső körülményt elisledvs, savarában

vieet és teffsit Sütött össze, oly ártatlanul,

mínt egy tizenhét éve* leány, kinek első

wveriéja vsgy kérője után jár aa este.

Midőn a oaolád másnap reggel félkilenc

ómkor a reggelinél alt, Lerssoun lépőit be,

létastéjegye! adta át nréaak, és aérdeeé,

mikor leheti tístekitét ason cup, kinek a

asrre a jegyre vea irvsi ÁS inas asatán as

ssstalra tevá a látögatójogyet és visssaha-

sédeu, hogv genléja válassát hsvárja. A

teaáosos nfrette a jsgyet és magerőiteté

gjtage is maiit, hegy a még nem teljesen

t d k k s a a lapuló katona besaállásolási pót

adéra vuuad.osélsg alkotott törvényhatésági

•abályrsndi letet jóváhagyja. 4

Végiét,

Miután easerinl, s kstena baszálláso

lés terhénsk srányqssl^b megoastása ezé íjá-

ból, as 1879 évi XXXVIl-lk törv. feikk

alapján kiveendő megyei pótadóról • annak

keseléséről • (ójé sáabáhrrendelet Jéváhagya-

totti annak értelmében, Svas' Its ttenó al>

ispán ur; ai f880-ik év második felére fise-

tendő pótadí réulstes kivetéas alapjául szol-

gálandó s i lcir. sdófelügyslőaág által ki*

állítandó hivatalos adókimutatái tasgssersé-

sére, a msgy< I ssámvevőiég: sa annak alap*

ján as sgyes adónemekre eső pétadó össse-

geknek köstégenkénti kusámi tására • elő*

irésára, esei pótadó Ötssegeknek a kössé-

gekkol a saolgobiró urak u\]án, i Nagy*

Kanissa v ám tanáesával kösvetlen mielőbb

leendő köshiéro, és ugy s kösségenkéut

előirt, lerótt s netán hátralékban maradt

pótadó Uasxoi ;ok, valamint a katona tartá*

sért kiutalvi ínyosott kártalanítási ösasegek

nyilvántartásira, a kösségi elöljáróságok és

Msgy-Kauissi. város tanáosa pedig a megyei

esámvovőség által kösölt pótadóöszssegeknek

egyénenkénti aaonnali kivetése s előírására,

nemkülöQbeu as egyénenként előirt pótadó-

nak, jelen hi tArozst vételétől ssámiundó 80 nap alatt, efflrsperre s okvetlen történendő

beesodésére, ugyninte á bessodott péosnek

a szolgabíró urak u^ján, Ulotve Magy-Kaui*

ssa város U náesa részéről kösvetlen a me-

gye pénztár ha szabálysserü ellennyugták

mollott logkijebb késedelem nélkül történendő

s as egyesek által lerótt össsev

ilvántartására utaslttataak. betérj sertéséi i

gek. kellő nj

A nzolj sbiré urak foládatát képezvén t

a kösségenké at kivetett pó|tadé Öassegok be-

ssedését, a >elük köslsadő s fentebb emli-

jött .ezámvov II kimutatások alapján nyilván-

Urtani, lolüf yelni, a kézségek által beess-

aott össsegel nek ssabélysserü ellennyugták

melletti pont m beasoígáltatását te|jositeui, és

kártalanítási összegekről, a sza-

Ö*ik §-a értelmében olkéezitott

kimutatásokit, a megye sliepánjáhos kellő

időben bomu atni. Megjogyuztutik, hogy ugy

a boszáUásol «i mog)'ei pótodé kivotéso, vs

'talanitásul kifiseteudŐ összegek

, a subályrondelot 1 pontja ér-

yó 1880-ik évi július hó l-sö

a kifisetend(

hályrendelot

lamint a ká

mogállspitási

telmébeu, fo

napjától veoi idi kesdetét

. Végre

ssákoz képeit, a

asintén felhit

soláai a'apu

azabályrendelet 10-ik szuka

mogyoi fllpénstámok ur

atík: hogy a katona heszállá-

külön reudsseree ssámsdáat

Miről i határozat, kellő azámu | Villá-

nyokban kin pomattatván, Svastits Beuó alis-

pán, Skublic i Zsigmond főpéustárnok, Czu-

kelter Jóssef (ŐssámvevÖ és a }árási ssolga-

biró uraknak ugyssintén Nsgy-Ksniass város

tanácsának i minden ' e mogyobeli küzség

elöljáróságának kiadatni rendeltetik. —

Ulágos napp d a Iftnom betűket elolvassa. —

KOgten hamt szürke lőn aroea, ajkai vonsg-

lotuik és ogi m büszke lénye a fegssélső je-

lentéktelen rgá fakadt üsszo. Asonban ma-

náhos téríté uon tudát, hogy inasa jelen

van és igy imét érselmein némikép ural-

kodva. erőltetett tekintély lyel, i mely éppon

nem illett mégronjlült kodtíyállapotáhos —

mondá: „A | legnagyobb örömmel fogadom

Gárbcn nagykereskedőt a nap bármely ssa-

kábsn." I . .

Mihelyt Larssohn as ajtót betevé, a

tanácsos felnit és intett nejének, hogy kö-

vesse. Midőn! as ajtó mögött voltak, Rózsá-

hoz fordulva! mondá: ^Öltözködjél át por-

san, nyisd fal a nagy fogadótormet és ül)

Ip a kék sai)bábaaH. -j- Rózsa as enffedel-

meeség jeiéel némán meghajolt; do fájda*

ibmmal gondolt a ssegény Nándorra, ki-ha*

í&los félelem köet ment hasa és a tanárnál

való fáradozásainak eredményét váija. — A

legnagyobb sietségben irt neki pár sort, mely-

ben értesiti,| hogy ogy idegen érkeaéee sá-

tpjja délelőtt látogatást tenni. £s ha előre

Som láthatói akadjly nsm iŐ közbe, minden-

esetre meglátogatja estefelé a tanárt és min-

den lehetőt el foá érdekében követni. Miu*

tán a levélkét eluldötts Volt, ssob^jára ment;

hogy atyja jparanow szerint válogatott reg

goU toilettebon jelinhessen meg.

I Akkösben á tanáeeoené erősen dobogé

szivvol követte^ sápadt, kénéből kikelt fér-

jét, annak Lzooi|jál>a. Miután mindketten be-

léptek és a nsgykeroskedő maga a tán be*

sárta as ^lét, — J majdnem elhaló hangén

mondá: Brigitta Mária, tönkre Vagyok téve I

vagyok fessvs I — toljeson végem van I

és poka I látoje mint áll á dolog — in:

tést kapott,! — ulördög vigye a titkos ér-

téesket I —I elégn isorult belysetben vol-

tam annélkli i s I I A s egyetlen ssalmassál,

laelybee kabassk adtam, s hásaál való hite*

lem volt, Most miijdennek vége, Qarben roo

psnt adóslsVelekét bír tőlem t msrt ss utébli

tia év óta ásgyméWfl üsleti összeköttetésben

v t o l t n n k . h a uioit, min nem kételke-

dőin, aa a LéniHw bogy as ügyet tisstásvs

s s sdéslefsLksI b > ksil váltanom, Ugy tel*

m mmr A aêiéltéságe in, klr. peeelgynl-

eisteriumnsa (olyé évi lulius hé 104a M t

4100. sa. leirata, a földadó luiaeelsne vs-

aatkosélsg.

Végűt,

A BÜnlasteri leirat jelen határosat

sérstáosa. oly utasítással adatik ki a ji'-

ráíi becsié bizottságnak i hogy annak caÜ-

eserü foganatosítása Iránt osonnál tonéeikos-

vánf és msgállspodván, a aaükaégee toes-

dŐkre nézVe. a kösségi kataszteri bisettsé-

gokat, kásedsles nélkül kellően utasítsák,

és aeokat folyton ellenőriszék.

Tekintve toábbá, hogy a gssdakösős*

•égrs nsgy fontosságú Ibwsdó saabályosás

feladata,T 1. a földadó arányos felosstása,

belresou és lehető gyoressáegal osak ókkor

oldható meg, ha as annak végrehajtásáia

hivatott közegek kellő támogatásban réese-

sittetnek ji eonólfogva as e mwysUli kös-

ségi slőlláréságoktmk sslgoru koteleeeégévá

tétetik) hogy a kitassten kősegek által hos

sájok látáséit megkereséseknek rögtön mog-

feleljenek, külOnöeeu a beoslőblstosok által

slsvs kitűzött és tadomásukra hozott határ-

napokat kellőleg köshirré tegyék,' a bisto-

sokst idsjekorán értesítsék, a becslőbittosok

részére rendes időre kellő Irodai hetyiségrÜI

gondoakot\jaiisk. a szükséges ée pedig oly

birtok bemondót, s ki a hstárt keljőképeS

ismeri, valamint ason kocsit mely a becslő

bistost a kOeeég határán belül fuvarosandje,

ax általa kitüsött érára ponloean kiállítsák,

és s kösségi lÖldadó bisottságnak legalább

néhány tagját a muuká)ios naooute kirendel

jék, a .járási ssolgabiró urak feladatát ké-

|iozv'ón> mtndezok pontos fbgsustositáaS fa-

lett folytonos és szigorú sllenőrködéit gya»

korolni. -h ;.

Mivel pedig'a közgyűlésben faihosol-

tak sserint többször előmrdult azon eset,

hogy a járás földadó bisottságoknak időköz^

ben válaestytt s tényUeg működött tagjai na*

pidljait, a klr. katsssteri igazgatóság nem

utaiványoeta azért, mert aa illető járási bt

•sottsági tagok msgválasstetásárél nem érte-

síttetett i ennélfogva ily eeetoknok Jövőbeid

el hárításé oséljából. nemcsak az ezentúl v&»

lasstandó járási földadó ssabályosási bizott-

sági tsgek nsveinsk a klr. kataszteri igao-

fiatóaággal eeotről esetre aaonnal leendő aö^-

éée, hanem as e megyebeli ily blaóftsápok

jelenlegi tagjainak te]Jes uévsors, as említőn

igazgatóságnak msgkttldetui reudoltetik-

MirŐI e határosat Hvsstlts Boné álla

pán uraak, továbbá a járási saolgabiré- arak-

nak s Nagy-Kanizsa város tanáosáaak, ugy-

asintén minden e mogyobeli kűpuégi elöljá-

róságnak kiadandó. Kmf. I

Kiadta: Oátonu ÍAtm a k. rt|»tjió 1

Helyi és megyei hitek. — A köve tk raO a a r e k a l vettük

TinUlt sasrkttttó ar| Engedje meg, hogy

becse* lapja utján egy kedves kötelességem-

nek tehessek eleget, melylyeljBersouoas köz-

sége lelkee lakói, ée külöuöeen gyengéd és>

zelmü nőinek tagosom I

Midőn s n.-kanizsai két zászlóa'j ssept

hava 9-án a péoai táborba menetelt és a nagy

hőség, meg aa erős meuetelée tikkassté hatása

alatt BerSenceéro ért, bent a . kösségbou Öt

honvéd -f a két aásalóaljtól — aléltan dőlt

ki a sorbél. A kézalatt lévő 4ditő i gyógy-

szerok alkalmastattak bár, de legtöbb erod-

ménynyol nyújtattak as alóli legényeknek

ama Steleg leves és Umtekávé adagok, t& ,

lyekst a bersencssi nők a Isgnagyebb kést

séggel hoztak elfl orvosi teaéci i l y tán h

nem késtek a ssflkségaf ápeláeb^s résis«i

teal s legénységet I A fétett l^r éemsgéUu

kordja jutalmát, mégis kötslasség malassté*

nak tartanám a berieaeseisk emberbaráti o»

guk viseletét agyonhalgatni I Fogadják tsbéi

nyllváaei köseöneteotet, melylyel vagyok

UsatelőjOk {

« Isniseáfi 1860 okt, Ö-én,

Dr. Tomttdnî Imtt,

m kár hmrUmnÍMtm

- A • a g y lraalseaf társaskör %

választmánya — hétfőn este 6 dpokejLtai

tette első ülését. As ülés folvá flgysl Srin

képezik-e rövid értesítés t á rmt , » ai r|

nöa Dr. Laky Kristóf urnák >msgtyilé tu

veiben, melyek bon első sorbsü. melegeo üi|,

vösfllte a majdnsm tejjes ssámbsa megMen*

választmányi tagokat — volt egy (tgyiíomtr

méltó nyUatkoMt le, melyet már aa^t

szükséges a nyilvános felemiitás t é m á n

tenni, nehogy a kéasa hlr kapja szárnyra •

felesleges keserűséget okossoa azok közöu,»

kiknek inkább oks vaa, hogy egymással me(

férjenek e pangó társadalmi életüok élénkít

tételén kösös erővel fársdossaaak. Aa elnök

rövid megnyitó saavaibsn utal azokra a

akadályokra, melyekkel a társaskörnek esé!

jsi megtestesitéséuél msgkttsdeni kellett, •

felemlíti, hogy a körnek ellenségei külSsi-

son két váddal illetik est. As egyik az, Imey

s kör ariitokratíküs, a másik pedig sa, ho^ <

germsnizáL' Mind a kát váddal méhatlaoul

Uletik a kört. Kanizsán nincs arietekrstia,

• aki magát itt annak tartaná, bizonyosa

nevetségessé NSné magát A körnek asé(ja

ss, bogy s mivolt elemeket magában egyr-

sitse; ennek a czélnák,.. megfejelt eddig i«,

ée sristokratikas hajlamokat nem fedeeba

tett fel benne senki, ha osak valaki er<*

esokoeon le nem akarja nyomni viesonvain-

kat Firipéesig. Mert anstokrátiáról abban

a gúnyos, kisvárosi slskban osak Hirípéceou

lehet szó, ahol a néstameeter, as adóeaod>',

mog egy kiszolgált stráseameater képesnek

egy kiiOn kasztot, mert van mire büsakél

ksdni. Bgv oly egyeeülethen, mint a kö>,

minden müveit ember igényt tarthat arra 11

tiasteletro, ée résseeül is benne, a moly ín

megilleti, ha alapasabályainak aláveti magát

A második vád nevetséges volta inejleii

még róezakaratu is, mert ofmseüetlen érzll-

Isfttel gyanúsít oly férfiakat, kiknek* hsinfis •

émolméhoz gyanú nem fér. Igaz, hogy ék

leien kuriongatásokat nem hall as embor n

körben, do ennek nincs is köse a hossfi ér

séehes, mely egyenlőképen nyilotkoiii e

magyar könyv- ée Isnirodolom pártolásában,

a magyar felöl vasásokben ée más egyebek

ben. As ilyvo vádakat |ó előbb msgtontolni

mielőtt szárnyra boosáttetnak. A kör feni

állása óta magyar volt, a a magysroeéoál

hon nem kevw érdemeket a eaanett, öt> t<

hát a germanisálés vádjával! illetni, t M il-

domoe dolog a nem is nagy virtus; kulöu-

sen olyan időben, mikor a leglisztábbi ér

aelmfl hazafiak is könnyen magukra vosják

egy aaévál a hazafiatlsuság vádját, ha ta n:

esé bizonyos füleknek nem tetszik, — Amd >

s kör, nunt térsaeéletünk egyik fttényesâ,

még eaoktól is,, kik nem barátai, olvárkalji

a méltányos mogitéléet ée jó szándékain*!,

olismorését, mort nem engedi meg, .bogy miu I

oldott kéve zeéthuHjanak" a társadalom Oson

elemei, melyek egymásra vannak utalva, i

melynek együtt Sirtása teremtlmt valami

idővel még ott is, | ahol most semmi siaos. -

Uisony, bizony no növésük mainkat még

ilyen dolgokkal is.

lesen tönkre vágyok téve, és soha Mn emel-

hetem fel többé fqjomet, liánom csuQa lessek

as egéss sereguek, moly saelŐtt a hatalmaii

boosülte bennem. Oh éu saerenoeétlen, töuk-

rojutott smber!11 — És a büukc nagvk^

reskodő keséit tördslé és jajgatva dőlt a

pamlagra. —

„Az Istenért kedves Widen, légy nyu-

godt', kéré megindulva a tanácsomé. „Ké-

résiünk valamely módot, mi által az első

vihart elháríthatjuk; mert a valódi körül-

mény nyomát sem saobad feltüntetni. Emlé-

kosoál vjsssá öregem azon útmutatásokra,

melyeket Rózsa e|)egysése előtt adtál nekem,

midőn először felderíted szorult snysgí hely-

sstünket. Uralkodj megadón, légy gondatlan

és ssabod lényedben, éé alteMuk el hizelgé-

sok és lakomák által, hogy egvhamsr ee

legyen alkalma jövoteléoek valódi okéra

gondolni Oly sokféle seülemlik agtamban.

Azt hallottam, hogy .Özvegy. Oh, kwlvos Wi*

den, lm csak asavsimra hallgattál volna. —

Sohasem pártoltam a Ling kapitánynyal

való hásssoágot.

Erre talán emlék esni fogsz, Ki tu^ja,

mint fqjlŐdbotik ee? — Kóaaa Uájos; kevés

ftrfi látta anélkül, hogy ns tetszett volna.

Qondold . J i .

.Igen, gondolod, a véez elmúlik.

Ha holnap a világegyetemünk elpom-

tal I" aaokitá őt félbe bossaaaa a tanáosos.

„Ti nők még ii kéeoen vagytok mindaokor

terveket koholni"

.Nem-e kötelességünk Igy. tenni, ksd-

vee Widen," váloeoolá a tanáeeoené alásato-

san; mert becsületére legyen mondva, Wi*

denné, jó, értelméé nő volt. — .Nem-e kö-

tél eeeégünk as, ba ast véliük, hogy l'érjs-

inknsk esáltal segíthetünk ? De ha jobb ter-

ved van, ügy — azonfelül hallottam, hogy

Qárben a fővárosba uéndékomk utasai."

„Hm, hml" mélt a tauáosos és fbl és

alá ksadel sétáin, a ssoháhan. ,tiri|itta Má

ria, kinoism, elhissem bogy jé a szándékod,

és ha kiaeé goudelkoeom a mondottak Is-

iéi, ágy ast találom, hogy a tödologban nem

éppeu olv dőre. Enfedje az Isten, hogy sfta-

köst teláutdk ss slsé vihar slháritáaéilkl

Csak bisonyosak legyünk abban, hogy Qá> -

ben Stokliolmba eiéndékoslk és ha sikerül

ss üsleti teendőket visssaérkceléig elbaiasz

tani, akkor két hetet nyertünk, os oly kinr ,

mely ily valópontoknál kissámithallan értó

kü. Véleményem tehát sa, hogy oatáé lá<

Hón utána, mint biztoeitje pénzét, mert kéttj

azerülvo vagyok, hitelezőim igényeit oly mö

don rendezni, mely mér kellometloo rám

nézve; de osak ee aa eryeüoo ut, me^y rí-

memre nyitva áll, hogy aösöepéaelárt ksp

jónak.*

. „Widen. kedvss kincsem,* ssólt a ta-

nácsomé reszkető hangon és észrevehető f«| ceévéléssal, „valóban megyeestese. Nem-e ép

pen'oly rossz es ée égy ssóhrs, éppen o\v

tieosteien, mint más egyéb ?"

„Eh, kiooeooském, ehhez te nem ér-

tees," vágott isaváha a nsgykereikedó. #Bisd

csak rém; ilyesmi mindennapi dolog. Utó-

vei el van feledve as egén ée asért éppen

oly beooületee flddtó marad as ember, mint

ss olőtt ha as ügtet holyeeon keee|jük és h^ -

rosszabb ssorgotéi nkkal kieg>eabetünk.

Magátél értetődik* tevé hozzá, midőn lá i i

hogy n^je es okok által kevéssé volt m< g

nyugtatva, hogyha Réssát figyelmével m ^

ajándékozza, égy Igrünk máskén isreedt* •

hotő volna, est ternaéeeeteseo legjobbeak ta-

lálnám ; msri mindenesetre véget ekamk

Vetni a Linggsl veié öeeseköttotéit iUeUUiy,

mivel ágy (átesik, a tanár határozottan ssán

déka me&ett maród. Asonban nsm siebsd

es ÜŐt olfooeerélnünk angyalom; erőm, mely

aa első pillanatban elhagyni látszott, i*m«t

visszatér. Most tervünket fontolóra vernem.

OlMektMfyéL kedvoe Brigitta Marim, és térj

lakoaotályodba, a hol tövid idő malvs ms

gam is megielenendok, mert nem akarom

szobámban fogadni, hol seükségképpen Üt

Isti dolgokról kellene bcmélnttnk. Figyel

meeteed Réeiát, mint visofye magát oly mtiiu

iránt, kivel atyja e)y tenedelmes és külön

lile öMoeköttetésben áll, és bogy különöse i

eaivélyeeeu fogadja.

( f e l y t köv . )

- I M u m U H kf tanrf tM*. A ».*

M t e U lD-éö M m«g

a váksrtások is m«g>

V P B * kör*k«<»í •redménynvsd I

UkT afeiaökké:

dr. 11 n|tk Wnwea, titkárrá: U-

t i m t t é : Lengyel Ujos, kön t á rnok

Vá . í r Csukám Nándor, péeatáraókká: Kr

h&tnagygvá ÖaraUás Béla. \'á-

tápokká: Sfeauwk Uriuce, Mtiu-

st* J áa^Weekus l t«ifmMNHÍ. Qulrés JuuA,

Wégver Kémly, Üutuaan Hetink, Lövik

m K Foaeelkoésr Jóaaet. Pó t unkká :

VottMkMca Wi , Umspaager Lipót.

U<yun á kengyelét által vigaloraren-

kuNtoséfi tagakká megválasstattak :

Béaé latra* Csessnák Jizsef, Ebeiisnanger

Lm , Kibiáaies Károly, Qutmann Lászlé,

Eámay Klek. gr. Hugonnay Kálmán, Keícs

0 4 u . Lengyel Lajos, Lovak Ede, Osaterliu-

W Lásstó, dr. Kunt Efugö, Töttöay Béla.

Véker Károly, dr, Weíss Zsigmond.

N w a é l y v á l t u á M k r-s egyliáz-

•Mgjcl-"*. föltár László lengyeltéthi-i plé-

bános a kaposvári egyházkerület aleeporceévé

kiaeveateteti Boór Antal tapeouyi káplán

(letasre, Juk József kis-görboi káplán Kis-

Koiuárouilja, Havassy József barcsi káplán

Kia-€)örb6f^ Orbán Endre mura-kereeaturi

káplán Bal-ósra -segédléikésEÍ minőségben át-

helyeztetett.

— M u é s i e L — Kéddtn, oki. 5-én. Mészáros Lajos jutalmául: n/t bjtyir ám*

dije.* A nppssinmfiock hatásos jelenetei vau-

nak, melyMet a saereplők, kik kflafli a ja*

tnlmazottat, BAwnét, Veres Sándort ás Kön

czöl Lujzái különösen kiemeljük, kik szere-

peiket dicsláretremóitó buzgalommal érvényre

emelni Iparkodtak. Könczül Lujza Örasi

szerepében sok drámai er6t tanúsítóit Kö-

zönség nagyon is köaép számmal volt jelen.

Sutáin, oki. 6-án. 9Nhúuf franczia

boltéaat. -| Ab előadáa mindvégig í-lénk és

Ügyes volt Kiemelendők Báotné aíacret já-

tékáén, é< Fereoczy, ki a színtársulatnak

igen. teheti %es és sokoldalú tagja. Közön-

•éa kevés. —•

* {8tj (.Wőrtninm. oki. 1-én szilire boi-

ták Ceepre rhy Ferenci: „A sárga osiké-

caimU J felvonásos eredeti népszínművét

Bánná L. Laura intalomjátákáol. A darab

elé várakoi ássál néső közönség megelégedés-

sel távozol, mert színészeink általában tel-

jes odaadáiaal játszottak. Bácsné (Erzsike)

színpadi jártasságáért, Veres Sándor (Laczi.)

énekéért nmgérdumlette a nyert tapsot ás

kihívást. Iftreucay (Csorba Márton) és Ha-

ray Sándor Bak aj András kritikus ás a

szerző áltál homályban hagyott jellemzésé-

ben^ kitűnően oldották meg feladatukat. Kö-

zönség nagy számban.

Vasárnap, old. 10-in, A balatoni ha-lénlegéng. IÁ darab szerzője bomo novus, a

kinek a színpad titkaiból még sokat kell

eUssuie, bory'jó, darabot írjon. Vasárnapi

darabnak uonoan megjáija. Az előadás jó

j volt, köaOnság azonban a vasárnap dacaára

nem nagyon kok,

//ttyM, oki, 11-én, .il eornovilUi ha-rangok.9 H E kedves seuéiQ operettet szí-

n énei ok múst másodszor adták. — Bácsné,

Tatay Engenia és Veres Sándor éneke ás

játéka elismerésit) méltó; ugyanezt azonban

ez alkalommal nem mondhatjuk a karra is,

melynek eg)M részletei nem sikerültek. Kü-

züaséjj bizony még mindig köiépszáuiiual.

- R e j t é l / e a g j l l k « w á f . Oácaek

Antal, udvarnoki iletőségü, Chinorányi Bol-

dizsár nagykanizsai lakos kocsisa í. hó 8-án

reggel a Chinorányi istállójától (ennék háta

tuetfeU) mintegy 15—20 lépésnyire levő nagy

diófa alatt, egész vértócsában, meggyilkolva

találtatott p Qécsek lőfegyver által mult

ki. A jobb jesomb felső harmadába — elöl-

ről r- két lövést kapott, mit igazol az, hogy

egy kócsbój való fojtás a halott mellett egy

Iraényire, a másik pedig testében megta-

láltatott — Az ejtett seb toiásnagyságu, s

körülötte 16 borsó nagyságú lőtt leuek van-

nak- — A csombcsont eltörött, s az ütér

megroncsoltiitott, s így yérvesztés következ-

tében mslt jk£ — A gétyáján támadt tojás-

nagyságú vés széle megpörkölődött miből

világ os, hogy a lövés közelről történt — A

mnyilkolFmellett egy három ign vasvilla,

s tőle mirítqgy 50 lépésnjrire a ssántófÖldön

egy ponyva|találtátott — Hogy ki követte

ePesen borsasstó gyilkosságot, i mi okból

kivettetett ás .el (bo«saból, haragból, ssere-

kasíéltésből-^, vsgy hogy lopni akartak a

hásfcál, de s meggyilkolt által rajta kapat-

tak) -*- dactára az azonnal megindított leg-

•rwyesebb dőnyomozásnak : eddig még nein

sikerült kipahatolnt — Legvalószínűbb, hogy

a manyilk^lt tolvajokat gyanítva, ment ki

as istállóból vasvillával (hajadon fővel, ing-

foa, gatyában, s mezítláb), s üldözőbe vei te

azokat, da |ik által as istállóhoz mintegy

>5—20 lápéiaytre levő nagy diófia alatt agyon-

tewlstl. — Megemlítendő azonban, hogy

són a m^pîlkoittói, sem gSsdájától ezen

étid sernssí pem lopatott el. — (iécsek egy

ürog kotdusésl fdtüdt as istállóban; es azon-

ban kintk legtöbbet k<dl«Ds tudni az eset-

iét, kihalcaSaiváfi, ast állítja bogy ő nov«-

sstt nap tyááto l^éat nem hallott, s 0 . meg-

gyÜkolutMról aesomit sem (ad; • mi ns-

0 « » valósiéultlesK, mert a Idvéaek egészen

s bersuát itlyiá káta omgett lörtéatek i ott

vuMkodáo-, fcraáaak á« eegé'vkiáltásoknak

w MUiCt km i f (msrt a meggyilkolt nem balt

M g mfodjtity méy kössfi «y hogy fal aem

ékraisteUe vi^ha as Örsg kotdatt, nagyon

vs ássíaitlmi, A hásbsbsk ka««l mindösess

O k w r h n t l wnú fótd (MMfit, bfigy (, U .

p l | Í W I óra htot kásáit U b l é W n

U t , « f f sÉi<táa mm gyorsoa oU»Mt vá* U&Jtt, sasa ilvásst sasnbaa neki uam Mimé W m n , smh — ngymond - e vi-

4(4aa ptkita asktair v a & n L s a ü §m-

M ^ I H M i is vklrs láttak, s m ok — 1 $mt ki a mohából - Hm * ü

turné 0m Nftíhm tyUkosságaal kiayo

é i laáaiat h$fm é i á i f c f c i l

— A m * * j * r l p a r « a h derék mun-

kása fr. J*HÍ i „Bsfvár ás Vidék**

esiraa lanboa ás ipar érdekében esikta Irt

• caim Slátt; t á kormány mostoha gyer-

meke." ftMálásMl kösöllük a kövkOMtó

passuit: A míafin s magyar klrálvl ,Ulmn-

vasutak sservtsését bonoakés alá wittsk,

áson érvst hang*ulyostuk leginkább, I bogy

afcoo sservesstbsn sem a miMgssdastit, »«tn

a kereskedelem, sem as ipar eidi iket {aellSi

leg kép visel vs hinosennek, As ü| igawatió-

tanácsnak bekövetkesett klnsvt«4se ifi) ián

abban két nagybiftokos, s kerMkedelînnek

két képviselőíe nyert helyet, 9* a hangostá-

tott követelményeknek még engedmény tété-

tett: t. L az igazgató tanácsnak ebjökeeaen-

tol nem fog kejltős állomást elfoglalni, mert

lemondva miniitertanáceosl mfiködésérfil a

köz'ekedési miaisateriuban. mint miniasteri

tanácsos aaon ténytódésnok saentelendi ma-

melyet tőle Állék* a magy. kir. államvasu*

tak igazgató tsaáesában követel. Azonban

hol maradt as ipar képviseleto? Ks a kori

mánynak örökös mostoha gyermeke I Talán

a magy. kir. kormány a kölIbiddel ssetuben

magyar basánkat ugy akarja iblttlntelni,

mint a melynek ipara egyáltalában ninoisn,

hogy csupán osak a töldmivelő állam va-

gyunk és kereskedelmünk osak a nyerster-

ménjrekre torfed ki ? Vagy talán egy általán

nem akaiják a misers plebs oontrlbusna jo-

gos követelményeit finyolemro méltatni, s

tüntetnek a mellett, hogy a közvéleményt

éppen semmibe sem veeaik ? Alkotmányos

államban a közvéleménynek, moly ez érdem-

ben osztatlanul mellettünk nyilvánul, okvet-

lenül döntőbbnek kellene lenoi, , mint egv

autokratikus minisater vagy államtitkár vé-

leményének. A msgesömörülásig ismétlik

aaon elcsépelt phrizist, bogy Magyarország-

nak ipara nincs és akkor mineít auuak, a

mi nincs, képviselet Mi asobban azt kér-

dezzük : hol kelstkeaett a modora malomipár

és honnan ssármosott ki reformálólag az

egész vUágpiacara ? A mi tudtunkkal Buda-

pesten és aa talán még Magyarországban

van I ? As pedig, hogy vas- és gépiparunk

a külföld előtt nemcsak nem hátrál msg,

véle igen is versenyképes, sőt | uémiily ipé-

czialis csikkekben a verseny téreu teljes győ-

zőimet aratott, bisonyitják s legutóbbi pá-

risi, cincinnatii, molbourui sat kiállításokon

aratót kitüntetéseket Mindkettő állami se-

gély nélkül iófonnán saját erejéből M«tk,<v

aett és fejlődött Orossoraság, a moly a gép-,

részeket nagy mérvben vásárolja, válóban s

magyar ipar fejlesstésére és gyarapítására

többet tett, mint a magyar xormátiy. E i

ugyan sségyenletes dolog, do asérlj niégii

így van I sat

Avagy taláu az iparosok k(Jz<Kl jiutti

találkoznának oly egyének, kik kéncs<ágök

és jellemöknél lógva e magy. kir. állam vas-

pályák igazgatótanácsában helyet foghijjhat-

nának ? Vagy talán attól félnék a közleke-

dési minisztérium azon férfiai, akik olyfi na-

gyon sseretik ketlős minőségük technikai

oldalát válaszfalul fölállítani, hogy az alkal-

mazandó, a hivatalos bűvkörön kívül saak-

fertiak, a hivatalos lepel mögül hibát oe'ri-

tenének napfényre ? Minhogy pedig az Ipa-

ros térm| elég uskférfisink vaunak : a j kö-

vetkeztetés ezen utóbbi feltevésre utal pen-

ntlnket Mi nem kérünk, íni nem kódulnnk,

hanem a magyar ijtar érdekében követelünk

Sz.-Fobérvár, szept 8U. 1880. Or. Zichy J*n6.

I — n i l U t r e s s d t f r ö k a g a a d a é á g

b s s " czimü m&veosko küldetett be hoz-

zánk, mely a „gazdálkodó kösönségopk"

van ajánlva, hogy olvasva tanuljon a ter-

mészeti jelenségekre figyelni, rajtuk gondol-

kodni ás belőlük okulni. A munka hawna

szembeszökj Hemélni lefyet, hogy'a megyei,

városi, kösségi és íidcplai hatóságok, a gaz-

dasági egylomk, a népnevelők is külüuö-

sen a íblabirtokos urak a terjesztést ielwtő-

lég támogatni fogják, annyival inkább, Imgy

ára — nagyobb mérvű terjedés lehetősége

czéliából — rendkívül csekély, ugy. Iragy

egrietek és liatóságok ingyen is ossiliaUjáK

ssbt s ssegéuyebb nép körében. Ars « 3Z

oldalos müvecskénok: százával 4' frt, esjré-

vei 30 Ért Megrendelhető készpénzért vagy

utánvéttel ily ezim alatt: — Mádai Mátyás

Aradon. —r

— P a a t a l M s i válogatott paedagogiai

munkáiból Zsengeri Samu fordítása ta ki-

adásában megjelent a Y l i l . íUzet, Egy ífü

set ára 50 kr. Ajánljuk e munkát tanítók

és tanügy iránt érdeklődők különös figyel

mébe. —

— Bekü l de t e t t . Mint értesülünk,

utóbbi időben biztosítási ügynökök vergőd-

nek a vidékén, kik az általuk szolgált inté-

zetek akarata ellenére, saját készített hírlap-

csíkek, pamphleták által iparkodnak régi és

jó hírben álló intésetek mint például a „Uhu-

ham" üzleteit befolyásolni A közönséget óv-

juk esen egyének garázdálkodásaitól.

— UJ zeneas ( Ivek. Táborssky és

Psrsch senemfikereskedésébon megjelentsk:

Rudolf it irdát és Stefánia aárHUt. Rudolf

trónörökös és SteAnis kir. hercseenŐ ő fen-

sége késfogójának emlékére. Minu a kettőt

zongorára szerzé Bácz Pá l Ara egfnek-cgy-

nek I írt E i azon két csárdás, melyet szor/.ü

saját zenekarával a közelmúlt napokban ő

felsége a királyné előtt Gödöllőn eljáuoott, s

ss első disapéldánjokárt ő felságétői 10 arany

jutalmat luípott

— á l „Ajp*||«M senemff folyóiratból,

mel r Dr. Fellegi Viktor sserkssstése és kia-

dásában jelenik msg — beküldetett hozzánk

a szept navi füzet, s követkeső érdekes tar-

talommal : 1. Öaldápolka llölos Lőríncztől.

2. Virágok és tövisek, Heller Istvántól. 3.

Lssmysl tánes gr. Ogiaskr Mihálytól, i . Pe-

tflfi-oalok KapT Oyalától. Kgyss szám ára

1 M i t *>

— B M M á f l l f e l h í v á s Vajda Já-

nos 0s«ei költuménysire. Algner Ujos könyv-

áras úr vállalkozott ösesss költemóuyoim ki-

adására. Mem mulassthstom el kifslenteoí,

kegy fmtotgb irodalmi vissonysiak köeöU

est oly vállalkosásaak tartom, mslybeq a

hasafi Ügysseretete msgsssn eaelkedstt ss

llilstsm bssskmltása ijlli, és a moly sitnAl-fogva msgérasmlené, hogy mslsg vlsaonsásra találjon a nsOuaág irfisérdl, andállnkább, minél ssokatlanabb jolenség (» mai napság ssembou azon, niáMiiar Isgypontig sülyeat köeönynyel, mélyet aíkösöiissg, kiváltkép a a költésseti ág termékei iránt, es e téren őt ért ssskadatlau osslóoások stán, (\jabb Idő-bén tanusit A körülményi molv sseriut vara-iról mflködáwiu iránt as önállp ItélotÜ olva-sók réuéről aa sliimeré* sövekodés/ümk egyre sÜrfibp jeleivel tnlAlki koiu,' hiiineul engedi, hogy í a közönség'nem éorol aaou ir.ók kösé, s kik lehangolj csalódásait okosták, s nem fog engemet Uüntetnl i lások visssa-éléseiárt, melyek köyetkesmén rei (alán épeií rámuéave vQltak súlyosabbal. Ennélfogva legyen sssbad romámon), bogi a n. é. ltö> sönség neiu touandja meg út! 'es támogatá-sát a jeleu vállalkozástól som, annál kevés* bé, mert minit minais, gondén volt esuttsl is, hogy as elötissto küsOoM ;et, legalább anyagi tekinteiboiu a koosásat rássosové mi tegyem. A megreiidelések" ns jyobb száius éraemekbeq Is kivánstos iun an, do s mü

Sogjstooéso éttől rayátalán nin »fbllételosvo. sasos külteményeiin már aajw alatt van-

nak s a kitllsött időre okvetlen meg fognak jelenni. Budajpesldn, 1880. Most vécén,

1 Vjy'clíi Jiínot, Vajda yúnoá Sí im IwsiMnysí disiosen

kÜUitva, kétj ogyjankint 20 -10 Iruyi kö-

egy legujabp, logkikorül totboii', saerzQuok

tebb levétel szmiil

és pedip as első

ben, a második

ősemberben ingna

ti finmyomn — lyrat — {hsnovomber-

előfisetőknok meg tüldotui, Uitéil <ira u

két kötőinek Mm jtri, mely ösuog

utánvétel mellett i midn tiuUlet uildi seket f. ó. jokt.

Később érkeaS

bolti áron telieiitl

ian Írói és eiuolkt

kincsei kösé sorol

gyenek is könyvüz

elbeszél/5

megjelenni

u arcikipéve1,

— ré«z,

és S t

do-

/ r f , diné i ss olső köti

i lefisethotŐ

sy jdr, As I

kötéehen 6 A áWételokor

10 elíjuelö veket és pén

végéig kén m beküldeni,

greudolések bsak feloioolt

ütők. Vajda I JdnfH mjipéi nem szorulnak ho wsss diósére|ro. Qfogulat-

dottebb isláaü oltrasó-kö-

rök azokat költési eti irodalmunk elévülhet-

ák. lUrmi sanyarúak le-

eti viszony ni t|k, saémnosés-

vál-jaek érzem mairanat, hogy kiadásukra

lalkozhatlam. Illud npoit, Vácsi-Utcza I.

Aigner -Lajo^ kiad i.

— I M t l d h í r e k . A montenegrói

kormány kiút isito ta a Montén igróbkii tar-

tózkodó kora stéu r albán kot ftkeaőkot, s

kéuyszeritetto őkei, hogy roppi nt vopztoség*

gol adják el i.ruikat. A montenegrói kor*

hiány erre lef iglál a az oladáfböl boiélyt Diz-

laegéket A kiuüu itott s vagyo aukból meg-

losztott albántk kisül sokan Ükutariha ér-

keztek. — Ejiy N iwyorkba lér tesett bárka

tiulsjdonosa je outi, hogy a kikö őtől két napi

távolságra tali Ikosptt egy „Ql idiatoir nevű

angol Hajóval, mély lá(szólsg i orenosútlonül

járt Utbanj esvén [kiküldtek o ;y csónakot,

uogy «;lsülyesasze. pe e/ a liajóp levő oszlás-

njalc indult

vjisszatérui; of

loszinüleg s ti

rnwgariai .bán

fok miatt V nytelen volt

ktrós holt(ost< t látták, ve-

ott van. - • A doiubo-

ih, moly Rcujird gról tu-

lajdona pár ni p e őtt nagy azt roncsét lenség

történt A viz oehátolt a oányi ba s az ott

dplgozó 54 bányásji közül csak ötöt mentet-

tek meg, 49 i sunkás valószínt leg a vizbe

fult — Egy [Burgliardt nores tü 30 éves,

foglalkozás nélküli egyén Hiflm inu lovéllior-

dót gyilkolta meg Bécs* egyik iotol garni

jében, cyankalival méigeaván neg u t . A

gSílkoS( terve, hogy a nénzosjov sleket birto-

kába eitse, nojn sikerült A tet os az Union

szállodában szintén megmérgozti ma)(á*. —

•Petőfy MttlŐhákát Kis-Kőrösön f. hó {7-én

vasárnap vessj át as írók éq n űvéssek Úr-

ssitgánik biséttsága. A hás kösadakozás-

t egv

lakli

bóf vásároltatott 800 írtért

| pártól, ki holtig a házban

Ügyelni tartozik. Az átvétellel

Szaija Tamási Komóesy Jóasé1

Mi|üós bisattal meg. Jóltay' I

fog tartani, Komóesy púdig al

mteyt fog ssaralnL.— Bpm ss

vásárhelyen leioplúM. Marosvl

~iS3séee gyönyörű ^sörfakoszurd

ta alkalomra. '

öreg házai-

íij»t, h rá fül-

Jókai Mór,

l-oljki

ór beesédöt

talmi köllu-

jlii'At Msros-

lárlioW* kö-készittotott

Vegyes közlemér ye<. ' — Haéna t végy s z a lma Mikes

János gróf elhalálozása alkaldából számos

adoma ujult jneg, melyek az] elhunytnak

Deák Ferenczüöz való benső baráti viszo-

nyára vonatkosnak. A sok kösül hadd áll-

jon itt a kövjotkeső: Deák Fdrencs utolsó

életéveiben jóslatsserüleg érezte,] hogy ő ha-

marább hagyja itt; e siralomvöigyot e esen

előársetánek (gyakorta adolt kifejezési hü

barátja előtt, k r e ^ n „bogarát"]-- mint u t

nevezé — [mindig fka i > igyokozott elütni,

bogy hát ő az időseim s iay noki[dukál majd

előbb buostazni' nem pedig Deáknak. Midőn

egyszer magok ikösdtt megbitten]eson tliumá-

ról bessélgettelt Ddák trélálkoÉva jegyoste

meg, hogy mi Után ő fog előbb d mennbknok

országába berujckolni, mint jó barát, közöl

a maga hajlékáhos fog Mikesnek kovártéyt

Iqfóglalózni, ds ezen J ó szolgálat Ajében

feltételül sst kötötte ki. mikép Mikes jó hír

rei Örvendeztesse majd meg nagy Magyar

orsságból. „Tudod, < — mondá T- opdmista

úem voltam soha, í most sem hiszem, hogy

maid akkoron valaihi nagyon jól hittel saO[-

gáJnaas, de miutániossut hallani nem sksr-

nék, mikor lelérkésel csak esi kérdezem

• y : széna-e vagy ssalma ? H* Malma less

a *álasa, akkor nem fsggstlsk tovább, ha-

nem asó nélkül bustlolt majd veleq i a

részletekre egy cámpót sem lessek kivéti-

<»Íff A jódat beMUeesdett, Dnák vmóban

eldönt kovártélyt ottnálni, tegnap mott Mi-

kai is berukkolt t felhők fdöttl birodalom-

be 1 — kérdés, hogy mikor Mfkea parolát

adott § hu barátnak, Deák kérdéséi* mily

M o t rebbent le Mikes mest már áüsollo-

mült fkáról i . . Jseéoae n a taalma 7"

Sisrelal tSrléwt Zágrábban agy

A. B. kasdlbetüs nsW huszár gyerek, káp-

lár, különben óráediósdl „fi*, katonás módon

belessehitett M. A. klssstsoiiybt, kit ssép

lége époly ösupnrtté tett Zágráb férüvilágs

előtt, mint- Irigyeltté ügyessége varrónőtársai

nlfiH a viszony komoly volt s a leány sas*

relme által sarkslva, kétsseros érővel igye-

kesstt ksresul, dolgozni) mert sserstője meg-

ígérte, hogy elveszi feleségül; ősért el kel-

lett begytus ősei hitétl is: a síidó vallást

A liussár egy ssép napon buosuii|t Anuától.

de «'»ak a vissontlátásra, n^ndván, hógy ö

utaaik haza, de jöjjön otánna órásra, ott

férj é* foleség lassúak, Anns (Öl is pskoló-

•ott menyssssonyi sserénvke kelengyéjével,

s egyszer ott termett Oiison, de a h^ssár

most már alig Umert rá egykori szeretőjére

s kyelsntette slőttt, hogjf nmo|t már- más-

kép álliisk a dolgok, csak menjen vissza,

njurt a liázas»áf( b'hr u-t leit." A sst gény lány

lesújtva ment a ssállóba, hol lakott, • ,cl!ia-

táro8*a, hogy s szenvedett estlságétt bossut

áll — a utsgs módja sseriut; még ssnap

WlmetsEotie balkarja ereit, lassú vérséssel

akarva véget vetni életóuek. Mielőtt azonban

a vérvesstés megölte volna, öukivüloíbeu jaj-

gatni kezdott, mit meghallottak s a , vérzést

elállították. A ssoroncsétlent Iwhosták teguap

a Rókuskórházba, s bár életét veszély nem

fenyegeti, balkarja.örökre béna maraa.

— Nim teliül ám gyire kl l A felvi-

déki városkák kösöu Osslánv olyan Abdore-

féle hírnek örvend, hogy laaoiait már a pri-

ori félkogyelmüeknek nézik. A maga nemé-

ben furcsa adomáról értesít onnan nyitrai

levelezőnk : volt ott ugyanis pgy bécsülotes

ember, akinek osak az az egy hibája volt,

hogy mód nélkül szerette a mákos Isskát,

abból is ast, a mi a iasék fenekéhez odaégott

A napokban ssületéso napját Ütte a (ógor,

mel v alkalommal egy vascsuporral telő jutott

iraki a táskából. Meg is ette, de a ferieké-

hos tapadt darabokat kikaparni neln tudván

óvatosan bedugta a lejét és kinyalta ast —

Kéiflbb kiakarta húzni a fsjét, a mi áxon*

ban netnlikorUll. Kx már soliogysom totsaott

a komának, de hiába minden forásáii kísér-

let, a konyltaiissknek határozottan konsnr*

vátiy térmésso^ volt Utoljára olbalárosták

a ssonissédok, hogy ÖMSotÖrik a makacs

csuprotj a ml meg n történt A póruljárt

atyali lejét egy fatönkre,tette, a balta lezu-

hant, n a csuporból Janó bátyánk feje tűnt

olŐ mint egy óriá|l galuska. EJIsé szava ez

volt: „ÉlfogVott a laskaV'

A 8zabóky-emléti'bizolUá|) a követ-

kező fölhívást bocsájtolta k i : nA hála és

kegyeloi, moly a magyar ]iparos-közönságet

néhai Saabóky Adolf álüoti emlékéhez köti,'

a kösv^leuül érdekelt MWKtostfllolokot arra

indította,, hogy ulbunvt jelatünk süjára ömö-

lendő méltó emlék folállilása énlckébon együt-

tes mozgalmat indi'sanak meg. M e ezélhi

szolgáló adományok gyűjtését ssounsl meg-

kesujük, Fölhívjuk a hazai ipartársulatokat

és test|l|otok, as ipsroi és nagy közönsé-

get, hogy a kogyoletos caél előmozdításához

bármely csekély mértékbon is hofczfjáruliii

szíveskedjenek. — figy férfiú, tuinfi Hsabóky

volt, ki agésa idejét, teliuts^gét szellemi és

anyagi ^rojét a magyar iparügyéuok és os

által nasáiánsk önzetlen otlaadással ssuntolé,

megérdemli, hogy emlékű külsőleg is méltó-

képen megörökítessék. £s e tséf mogvsló-

sitásárs első sorbsu s magyar iperoaság, —

mélynek Ssabóky hű apostola, de s nsgy

közönség is kivstott. melynek & tovékour

napnámosa volt Járuljon tehát oz' emlék

létesitésélies ki-ki ,tehelségo sserlht« A kö-

zönség és iparosság .filléroibő) omoloodő dí-

szes emlék hirdetni fogja, hogy ás érdemdús

elhunyt Iránti olismerés és kegyelet toyább

él!a néuizot ssivébou. Adományok okt hó

végîg^z orss. m. bsrogyesülot igazgató-

ságához küldendők. Kelt IJudapé»ten; 1Ö80.

uépt 2(1 tán tarlóit Ülésltől. As orss. in. ipsr-

sgyosület, s msgy. ált ipar egylet, tóvárosi

iparogylet, tóvárosi iparoskőr, a 1. ofsz. tpf-

i ros gyűlés kösp.. bizottsága, s kogyesreuüi

gyiunosiUm és IV. ker. reáliskola tauárteb-

| tbletc és a kath. logéuy-ogylet láküldöttei*

|lnil alakult .Saabóky-cmlekbisottiiág nové-

bob i Öréf Zichy Jonfli elnök; Háth Károly

I alelnök. — 1

- Sóletban világitá festék. Két év

qlőtt nagy föltűnést keltettek azok a Páriá-

ból importált órs-szamlspok, melyeket lia

as cmbei nappal a napfényre tott ki, éjjiel

világítottak. Osakhogv az a vsgyiték, molv-

lyol ss óraszámlapok prseperálva voltak,

nem tartott soká, illetőleg namár elvossté

foisforeukáló képosiégéL Most ogy Balmain

neyü chomíkusnsk'sikerült oly fossforesskáló

anyagot előállítani,-inoly firmssssol keverve,

másoíófosték'nek liaunálbató. As e színnel

bemásolt tárgyak világijttuiak, ha nappal

fénynek voltak kitéve. £s uj találmány uom-

osak holmi mutatásra való, de van kiváló

gyakorlati liassna is. Lóndoubsu máris hass-

uálják a világító fostéket hási és.utcsai osim-

Ispok, utmutstók stb. stb. bevonására j ezek

nappal elég fénvt abssorbeáluak, hogy éj-

jel- szépei! világítsanak. Kitűnő haszna lehet

a világító lostéknok puskaporos tornyokban,

kőszénnányákban, spiritusz- és petróloum

tárházakban s mindenütt, hol veszedelmes

tűsből származó világosságot bsssnálni; fon-

tos e találmány a teugeréasotre nésvo is,

iniut hajók, kikötő-bójára tok. montő-gyürük

stb. festése. 8sobrok, ékitósok, kerti barlan-

gok stb. o festékkel bevonva nagy hatásúak.

Moll béosí gyógyssoréss máris nasználjs s

festéket t*egy oségtáblájs van vele bevonva

s a bétái publikum ugyanosak bámulja es-

ténkint. Nála kapható is s fosték, mely ason-

ban most meg igen drága: ogy angol font

SO forint — •

KÖZGAZDASÁG. A mefőg iud i i i á f t l U n Q g y érdeké-

M i i .

K napokban egv kis közlemény akadt

a kwű&kbe — inja as Êgyetértés" —

HOftlynek minifl ss vo|t t aEgy u| metőgat-daségi milkols.* Mohón fogtunk olvsséshos, msrt kkt liivfik, hogy e köehunénv liazénkra vonstknkik, ds csaióidánk,- mert nis abban, as áílett, liogv, a m ü u o M poly technikum mszőgaedasági nakosstályánea tanártestülete egy uj) lényegesen bővített hátomévre ter-jedő tatmluiánvtervst dolgozott ki a msső-gazdasági fölsőbb tsnfoiysm számára, melv már a jövő taáév elején éíwtbií fog lépni Ksáltal s mtlnelisni pótytoehnikumon íelál-

jlltótt gasasságí szakowtály, melynek tanerői csaknem mint elsőrangú 'ssiúiemberek e té-ren.'s merőgszdasági szakosztály elsőrendű intéseiévé emelkedett. ^

Mikor fogjuk mi eat a budapesti Jó-

idon a gazdasági ssokoszlály, oly hegy az a mái kor kívánalmainak

jíseí tnflsgyotemről elmoadhatni r vsgy ogyá-

talában pPDogjuk-e mondliatui valaha? pe-

dig, ha Van ország, melybttn a^mssőgssds',

sági sukoktstáa torjesstése' és pedig{mia-

don kiUdhető esskösökkel vsló teijotttese —

valódi életkérdést képos; ugy ss"valóbse

Magyarorsság. Ks mégfi mit fátünk, ast. '

hogy mig .Uécibon már eselőd fi évvel fel

lett állítva a polytscbnikumon a gazdsági

fltfiskobv (líót'hsohule^BajorfirszáK sem akar-

;ván 6 táron c|idaragiti, legújabban ott is

siervetvé lett 4 kibővítve a phoütochniku-

qiérvig,

minden

iükíntelbcu inegfeleljon 4- addig a budapesti

Jóstof-tyOegyotemon ss Összes gszdssári •»-

kokat mk is egyetlen egv tanár adja elő.

Iliudoselikul szemben vauiban az kell kér'

desuünk,1 hogy vsjjon azok sz urak, a kik-

nek piMwihtijkum fejlesstéréss való (elügye-

let kötelességét képezi. — bírnak e tudomás*

ssl a, küjfóldön o téreni ujabb haladásról ?

vagy egyetlen egv sincs közöttük, a ki a (ne*

aőgasdaí4gi felsőbb szakekalás ügye ixíat

érsékkel jnirus ? ~t mon másként loheiot-

len insgértoni ast, hogy mig a József-Oiü-

egyetemnek miadeo egyes sakosstálya oly

•zép fejlődést mutat, csupán a mezőgasdaiégi

legyen senyira ellisnysgolva. Vagy talán a

magyarótári akadémia Téoyo kápráztatta! el

amaz urakét annyira, bőgv nem mcréswl-

nek vorienyetui vele a beuérért ? mindetek

öly kérdések melye nézve, ha bárki U, kellő

felvilágosítást uyujtana ssámunkrs, igen lo-

kötelezne isle nemcsak minket, de ast biás-

szűk, as toészág ruluilazün mezőgazdáit, a lak

K mazŐgatuaiági felsőbb szakképséinok mis

alakbaui taogo! [diait óhajtják, mint azt a

magyarótlári akadémián mogoldva, lllotőldg

meg nem oldva látják, mely úgynevezett

„Qosdasági akadémia" hogy mennyire nem

áll a kor kiváualmainak színvonalán, árral

milliónak ogy — 0 akadémiai tanár * által

aláirt — ; általunk a földraivolési, ipar- Ú

koreskedelmi mioisstoriumbos benyújtott, dé

ott — amint látsiik —• ad aota tétetett, elég

torjodoljues emlékirat tanúskodik, liánom megj

győzliettf örrO| a töldmivolési, ipar- és kol

reskodeluii miniszter urat ama iegköselobla

m.'órvári ilátogatása alkalmával ogy intézeti

hallgató által hozzáintézett üdvüilő bcszédbi

béléssőu felhiVás is, melyben egy intézőn

hallgató kéri fel a minisater tigyounét arra,

hogy teg)le meg. — a látogatásával megtiszj

telt gazdasági akadémiai ilejlesztéie éraokéi

bon «— ast, a (nit o Uikiutelbeu a gazdaság^

.tudouiányókuak Viiai kor í szinvonslán vat

állása me|kÖvetol

' ^ , (Végo következik.)

Kelelói iserkeutó.

H O F F M A N N M Ó R -

774 9<n8

mm iryi!

Ideumnvtdesek

Jubbsa U |> IluwwsVbes, mint un-— j y'wrti, biíjlnk Mr mni j einHsn U t a M Milnultyujt | liSütwil Által, uívly s kn««u*M Inliata w Jshs -*«rus ilu! kOifillsilk. jAkirkl ams j«luultu íj/ iÍHi|lr»M és a(au|iüutall ss*rskst atkawastao*, iSSfW VÍMijiíng' Unt saua, »U»m«U»s- Muksindtllioi, mltr sok #«IIIV«.18I «s SMMri«it is mstjr Nsi fouts ftlVllAoinIlAfc.il unl tl • kilvolkfiA trai: A * I H f » r h s r é s i l f s e K ( | l i s i i u 4 i . - ( d s j t i l a v t d f l k a s k I s ; a i l a d a a s k a a k ,

k l k s i s l l s s r i l s g f r i s s f s t s s l I I e z . «gita-s4ssa4 a j t s r n s k marada j l . Irts ])r. Roch Al-láü. Ars knnr. Kssa I r a t as s a b s r t s s t i i s a s s l l s n l U t é t é r t t l s | b l a t osak b a a 4 s ' | s g l i | » s b | s s a b s s a i L

-Kspli jj i; Ftotot F. klayyk. Nsgy-Ksnlnin,

II& a szerono8ótI.on8ög leguagyobb,

Iston őogíteége legközelebb!

Gyógyítás a lólogzós- ós t&pliltoi

szervekét ugy a •ögelgycngttlést

Hof János-féli valódi Maláta lyógyitáil

• x e r hasznalata a l t i l . Kurépa Itigfőbb oraUMéhássask ndrsri siallitójs

H o f í J á n o s es. kir. teslsses, ai afeuy árdssiksraait és korosa blrtskesauak több sufai raa|s (hhoh és néiuet

rand lo?s|)áBAk Faferik i Wien, BraksaSsf ! r*krioki-Mislsris«s

8ta4t. Brskss. BrisMrstrasss 8. Tlé :»—1 I Üsrlla april 16-ao 1880.

tjrömmpl tsIIom ba Aaask. hogj«sla aiatáta sRésiséfi Hre lusiaaléia életemet assté BMf. • (g»u hosutf Melg si«amlt«oi gyouior^jisbui, (míí altapohim tnlndinkébb rosssabbslt s késlkb inéi- ssainii sem birtaai istalai. mert as általam lilalkást többszöri bsajás ahzl t r i t sm ki s sasr elr TsaiéayíslM v'oltaiu, hogy bufsmst {lefon rógíre et»ké«»lWiu

Huroiu I bétif kssssaltaet • fin »»é*uwt sAeM s snsl tsíjssea sfésiséfss yayyek. laitUisu •s önnsk liVuOmik -

(Uivssré késs vagyuk sió- vagy Iraibsll kér* dásekrO kiránt tudbi&ast sdai. kofy laask etéltal Isfalsbk kalasui. BMgsiMtott étstse^ri hsMse-ajlUiasasa-

Kérem éd Ing «4lata»s&r. fi k a waléts-cke* kóládé és II) Mooisf laaláta-esakorks bskllééséi

Isv Kssélasfc Wivaantrasaa t i

l l i v a t n l t i s g y ö ^ y h i r . Or teletel flISrtsor.os.

á Hot isaos-MIs aulaU-sAr Igen kltttnÖ srt kltl sssr Uspusvaisscsat asbés bstafséfokaél, if] aietlbslwtksdlt ni'trt n«m boa iuattst slé, ( f w throslaea tjíouior éi BéaorboidsT ssaastdésékMi ígee sissINM.

P lMkUr ! Fv«slhsfer Jésssf N--Iaslasáa. — g.-KgM«SSf 1 Uakiaasky 4. Oipros: f . Ml l isr lessiasl f ! v lassb Carsaes. kspesvar; L

a f

umfrimm*

Brogle J. és Malter! gép* és rosta-lemez gyára

Budapesten, a Margit-híd kÜaelóben, késnit Trlenrékel (koukoly válnsntó) 6 kO-1

Ifuléle nagyságban, Trieur hemgereket malmok saámára. E f t i ü k w , itirltlA rostákat, Baltákat én m U k « t cséplőgépek

•sántán. 702. 34-00.

" — — — — i

Több kiállításnál kitüntetett. — • —

o 1 I

: | i I

M ^ M . |

.5 E l * ^ S -S ft

g . l j 4 • « -S .

P K I " 5 * -s - K I 2 0 z e ^ S U l Í s í T í I * i l H s a W Í 2 * *

- mZrM « - Ki • r « a - • H a £ J 3 I í í í í M « ? S = f 2 s | s 1 3 * ! m m m 2 * s é j í I * fc! y i ^ l Ö ® "J tí a ^ £ CJ

í | H i | e < E l ~ H w l < i s - E B s .M - „

- M 0 2 s* Z e s « £ g 5 jc

H l W B 5 • • I ö . . . M

O 5

? 5 i « * i

X X X X X X X X X X X X X X X ) X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ) O O O O O O O O O O C Ö O O a X X X X X X » O O O O j

OOjOC

F I S C Q E L F Ü L Ö P 1 I évek óta fennál ló és a legjobb hírnévnek örvendő

k ö n y v - , m ű - és h a n g j e g y k e r e s k e d é a e , Nagy-Kanizsán

ajánl ja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszereli nagy raktárát, ngymin t :

Pompás disznittveb mftjryar, német és Irauc/Ja nyelven. Gyönyírö képes-könyvek magyar, német és (rancsia nyelven. 4

I f l u t i i i f r l I r a t o k

mindkét nenmbeli ifjúság szAinArn magyar, német és frinczia nyelven.

Elegáns l e v é l p a p i i j | ) k és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. £ Mindennemű köszöntő jegyek nagy választékban,

Aján lom t o v á b b á p I 6 1

D C I ^ a * g 3 r s j z e r u p a p i r r a ^ f e t d r ^ m a t ' P ] c

m e l y r e n é á v e a z o n Ke l l e m e s h e l y z e t b e n v a g y o k , h o g y a k ü l A n í é l e p a p í r o k á r á t

20 >kf t l leszállítottam. . g o o o o o c x > o o o o o o o o o o c x y x x ) o o o ) 0 0 0 0 0 o o o o o o o o o o o c o o o o o o o o o o o o o o o o o o c !

X X X X X X X X X X X X X X X X X X p C X D O O C X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxyxxxxxxxxxxxo ; > o o ü o o ü o u x k

Eredeti Z lmmerma i

v e l ö x é p e k e t , I r l e u r A I

b o r s a i t o k u l , ! b o n f c i t

l ö m l ö l c e l száll

i-lele

e i > r o n l & k a t ,

j i l t y u k t t i , t$

ínnak

MOSKOVITS Ml és S.

W J i T O i?U8?|i[[\ji}( qqox

j gépbehozatal és kiviteli üzlet ás technikai iroda. Iroda és raktár:

BUDAPEST, Váczi korút 47. és bárány utczu sarkán; (775 4—8.) P r g j t o y czim :

MOSKOVITS mérnök BUDAPEST. JOG

k j o o o o o o o ü c n i j ' : t

! ; ! , 2 |!|1 s n ^

V I /{

'a' li

í ' i I I I 0 111 '8 l • i i u.: X '.í 'a' e T i H

o q o o o o o < 9 Í j

9 í i i i í í t f e i ' f l i l l É i i 1 4 ? 1 M

• « i h ű s ' f f l f l * ! ' A A Á

| i i 4 á ] i i ® í i M É §

i) 1 9 é m s i n t i n i H i i ^ í ^ ^ i i r c ^

* ; r t ó l A j i f i K n l i l l é

40-02

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság j tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy %<ua, Nomogy , lKaranya és Van megyék részére kiterjedd hatáskörrel

N a g y - K a n i z s á n v e z é f ü gy n ö k s é g e t ' állítván fel, annsk vezetését /

G u t m a n n S. H. ú r r a ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány és; jégbiztositási ágazatokban jogérvényes hiztositáki kötvények kl&llltáH&ra, károk ielfételére, luyinlot esek azonna l i kif iseiésére Is felhjitalmatou

Budapest, 1880. januárban. | i Á Magyar-franczia biztosító részvénytársaság igazgatósága:

SCHWEI6EB. MOSKOVICZ A M a g y a r - í r a n c z i a b i z t o s i t i i r é s z v é n y - t á r s a s á g

igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miuerini a

N a g y - K a n i z s a i v e z é r ű g y n O k s é g vezetését el vállalta s a vezérügynOkségi irodát megnyitotta, hol is biztosi UUi ajánlatok elfogadtatnak H a biztosítási üzletre, vagy

késsségesebben megadatnak.'

BizlokU pétiig a lrir$a»ág a) tűzveszély és r o b b a n á s által okozott károk -élloí; o) Bsárazon vagy vizén U á l l t t o t t J avak károsodása ellen j

b) Jégkárok ellen ^ f J d) az ember életére minden ismert módozat Bserint,

társaságra vomúl/ozó mindenféle felvilágosittiok 1

b) Jégkarok ellen t J d) az eilioer eietere mmaen ismeri moaozai Bzorirjc.

A Magyar-francaid biztosító részvénytársaság, möfynek 2 0 mi l l ió frankot, azaz 8 mi l l ió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek á l u l mindjárt kezdetb . . . . . .. I 'I

lg f M f

\ 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzbeu befizettetett, b részint a főváros legelső pénaintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben ós elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. c|któber 14 én tartván alakuló kAxg)

lését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattuk meg. V á l a s z t m á n y .

E i n ők : B i t t ó Istv|n, ő Felsége val. belsó titkos tanácansa, a Lipót-rend nagykert

képviselő stb. Budapesten. • f

A l e l n ö k ö k : Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, onz. képv. stb, Bpesten.

B o n t ó n * Jenó, á párisi Societé de l'Union génerale elnöke stb. i'árisban.

Vá lw i t> ÍM) l tagak.

Róbert Mor in marqnis de Bannévillé, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Pl

£f enwelt Ármin kir. kereskedő tanácsos nagykereskedő.

zápori Uegenhar t Ferencz,azAlbrecbt*vsspályaelnöke stb. Bécsben.

H t á b Károly földbirtokos, orsz. képjjseló stb. Bndspesten.

Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vssnt alelnöke, az osztrák uijakiiáza

íztese,

fisban.

•paarchiáhaB feifjtcmtiá Ur iMág iftiad t t íiiit, mol

W)mi aic Im A MM

4h»fjt és m élés áUé éeyéitiiégtk |«U*b« «gyr Éf MMMréflMi al

tVIttgjrlé k l a a U a á g . B o o k Nándor, a magyar jeizálog»banknak igazgatója.

Lánczy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-táisaság igazgatója Badapeên.

L e w i n Jakab, a koreskedelmi akadémia igazgatója Budapesten.

Serrebouree Jes. Mária Kmi), a párisi Societé de l'Union génerále vesérfelOgveK

Párisban.

I(U|it4*á|. j )

Igazga tók : Dr. H i l l e r Albrecht, köz- ós .váltó-ügyvéd Bécsben.

K i s tenmacher (Károly a „Hofimann József* nagykereskedő czég főnöke Budapesten

^chweigei ' Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten.

Ve z é r i g a zg a t ó : M o i k o v i c a Lqos Budspssten.

Ugja stk Bécsben.

T tk iu t v * , • tártuágsak UnaUbbb kii loUt«U t ő k M r t j i i és m Ui i t t t tssUa élén íév& hsUnkbaa is nagyobbrésat ismsrt és köitissUlstben álló sgysotségtkat bátran «lmondkató tehát, hegy atm volt mig aa ögí Iv a biatöfíttó kOsOoségotk aonyi garaotiát nyi íjtott volna, rnlot 'a mennyit neki e társaság mindjárt keadstbea nyújtani képes, s a midőn n társaság esen, edttig párn'lf •évről teljes bistositáei nyújt atra nétve, hegy \ társaság flaletviiele a méltányosság, a ponteeség és a logsniorabn beosülelesság mindlen követelményének mindenkor ' svnloUeágn aa iránt i i .keaesséf l l seolgál, hogy a társaság a díjtételek megusbáiiuá! is kellő tnklnteltei fog lenni a verseny fegeealt követelményeire. toeíté t. könönság biaaimál aa általa késviseu társaság iránt újból

és tnfjee fWyMMiWn vna, áe hogy UUbietosítási ajánlatok a már felállított BgynjÛégekf által kélwiéj

•éerásnrői • snakvototás *v j i44a to tó i tismaloitol nléiíroU a Wetosíté t. könönság biaaimát aa í l tn la kénvise

j f ag f-Eaa l a s áe , i m . máfüsbaü.

rsaság iránt ttjból fölhívja és kéri, megjegyai egysaersmind, hogy a veaérögyuökségi terlleteo a vidéki Igyaökaégek eeerr 'igeien elfogadtatnak,

maradván teljes tieeteleUei

K e r t t l e t l H g y n ö k i é g e k i

ksa Urnái.

A. 1 Nyomatptt Fiscbel F^llop laptulajdonosnál, Nagy-Kanizsáu 1880

lala-C|»íiafgM t flseher I tKmmfym: faiy Jio< Maefea 11 Cpstdu \

Csáktirayán: A.Leadváa t Cssbrendeken

Hireohmann A.'urnál. Tnum Feranoe M

Leb ignáos §

Mflffyar-franom biztosító réMvőny-társasit-

vesérflgynöksége N.-Kanlnán

G U T M A N N S. H.

4 3 . H / . a i i » . Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, október 20-án.

fcfeiókftaial KMSIMJ falap keayvksres-

kM^Mv l$váruaUi atesa. AU! saátu.

t J ftietéau t r t k t fém á m 5 frt. Két é»re $ h t Negyedévre I frt, 60 kr,

' 5 kasébes |Mttli9r«DiNr 7 kt. ttbketfn hirdetésnél 5 kr, Hé- ZALA

M $ 0 Y E 1 tÉjHDKK 0 . K Ö Z M Ö V E L Ő D É S 1 , T Á R S A D A | L Í M 1 «* G A Z ' D A S Z A T Í H E T I L A P

VII . évfolyam

Hzerkeaztöl Iroda. H-iva alap szellemi rá-

szól il|i>|/í k'ftUmények küldendők (J(

városház flou 619. •*.

Uérm<iiit«tlón lévslek tsak ismert közökből

fygadiatnak el;

Kéziratok vissza ooto küldetünk.

KyIJttér.' l'eouora 10 kr.

A ZALAMl íGYKI ÖAZI) . l iGYESOl j l iT llS lÖJlB MÁS KGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

Nemzetiség is színészet. Hoffotana Kórtól.

Matat vénául uer^őunk : „A rujnuutiijóg é« nemzeti nyelv B dmű muotkájáuak második

kiadásából. ) *

(Vége)

A színművészetnek jelebleg1 nin-

tsenek már oly hatalmas ellenséget,

tuiut voltak valamikor, sőt" az er-

kölcs 6B nemzetiség iskolájának mai

napság már oly, körükben is tekin-

tik a színpadot.) a hol előbb határo-

zottan károa beí^lyását hang oltatták,

szünetlenül. Téves felfogás volna csak

az egyiknek vagy a máaiknak toki t-

téui a színpad czélj.it, vagy mit a

nagy tömeg többnyire keres benne,

egy harmadiknak : élveset éa mulat-

ságnak. %

As élet azou különféle vonatko

zásai, melyek a színművészeiben nyíl*

vanuInak, sejtenünk engedi szón kap-

csot, mely e művészetet a nép szel-

lemével egybekapcsolja. Ez szolgái-

u l nekünk egyszersmind kulcsot

azon kölcsönösségi viszony megfej-

tésire, mely a nép vagy társadalmi

élet és a drámai Költészet köztut lé

tezik. Az erkölcsi corruptió idejében

a jelen története is szolgáltathat ugyan

olykor alkalmat,>a kbr képét s tAr

s a dalomnak a cselekvőleges művészet-

tükrében egész meztelenségében be-

mutatni,. dé kttlönös geniusra van

ázitkségé a költőnek, hogy egy cor-

rumpált , mindnyájunk által ért kor

silány typusail egyénítse. De nem-

csak a költőnek, hanem a .színész-

nek is egyénitnie kell. Beleélve ma-

gát a költői intentiójába, melynek a

különféle*nyilatkozásokban mindig

csak a szép, j ó és igaznak szolgála-

tában kell ál lania, a műalkotás leg-

feuségeaebb képe tárul élénk, mely

— minden illasiö mellett -r a mű-

vészet hatását h legmagasabb fokra

képes vinni. — A merev anyagi mely

talán olvasás kösben is kellemesen

izgatja képzeletünket, megragadja

elménket, kedélyünket, a színész al

kotásában életet kap, mely képzel-

műnket nemcsak kellemesen: izgatja,

elménket, kodé)yünket nemcsak meg-

ragadja, — de caelekvésre készt,

tisztító viharként felkorbáosolja szen-

vedélyeinket, a szenvedőire! kóser-

Késre, az örVeiidezővel uilongásra

kényszerít, s Mikiinket jótékony tisz-

tuláson viszi kenesztal, melyre ily

mértékben a uiŰvészetek egy ága

sem képes.

Nem joggal nevezik-o sSinköltét

sxctet a költészet koszorújának ? A

lyra érzelmeinket pi l lanatnyi felbe-

v ülésre gerjeszti, az eposz irányában

az események nyugodt, szenvedélyt

telén hallgatói vagyunk, a dránm

testi és lelki érzékeinket, egyaránt

mozgékony cselekvésre hozza, egye-

sülvén benne mindazon elemek, m<

lycknek együttes forrongása általi

nos emberi és nemzeti vo l tunkat je

lemzi, —

Épen azon körülmény, hogy

drámában a költő teljesen háttérig

szorul költeményének alakjai és egyé-

nei elől, s hogy a színésznek, Ira

művészileg a lak í tan i akar, teljeseh

lé kell vetnie alanyiságát, állapítja

meg azon benső viszonyt, mely ja

sînpad éa a közönség között lé-

tezik. —

És azon körülmény, hogy a szí-

nész műalkotása Ítéletre hívja fel a

közönséget két irányban, ipaga és

a költő müve iránt, ;niután á benyu-

más egyaránt a közönség belső

külső érzékeire! hat * közönséget

nem hagyja szenvedőleges állapot-

ban, hanem Iniótjl má • opl i tők, cse-

lekvésre készti.;

De nem mdbölc olmí elmékitet

szándékunk i,rni, a gyakorlati i^fc

nyeket ítnrtva sz,ein t lőtjt, csak^pár

szóban I kisérloiWik,.í'f pad

fontosságát és annak a közönséghez

való viszonyát vázoli 1.1 1

A I j e j ö n p r nejnl táplálja már

magában uzoii olőiió Jetokol ezen ind

vészét iránt, mint még csak a múlt

kzúzád, vagy az előbUi századok és

a szinéázek, mint a~oiL jbár öutuda>

teian és önállón, műkwló ós alkotó

eszközök^ melyek u színműnek lm-j

tusát egyedüli képesek pskösölnij je-!

lenleg (már nem részesülnek azon

lenézésben, mely őket izázadokon át*

időköziiukégt emel kedv i és sülyeclve,

majdnem ki retesz lék a t trsadalomiből

mely nifivésztitöket min iig bámulta

és művészetük: hatását sohasem ta-

gadhatta. el. Persze, y vaunak a

jelenkorban is. bitorlói e művészet-

nek, leiket a. restség itjknii szerétet

vitt e I pályára ós műveszetük ígé*

nyei i|iántsemmi érzékkel sem bírva.

valósagos terjea/töi az

mik ós tt- fájdalom —

urkölostelenségnek is. I

szent pályát nem becs

vatlanok serge, vagy a

déstelomié^-

sokszór - az

e hány nm«

elenit a hi-

töredék én>-

beri gyárlóságaiért, botrányt keltő

tulajdonságaiért okofr.zu c az Qgyet

magát, vagy itéljül^ el azokat is,

kik Igazi lelkesültséggel művészetük

'iránti hivatásuk azob hi tását igye-

keznek érvényesíteni,!melyet az mint

valódi művészet, avatott bajnokai*

tó i 'vár? Púdig ha a világ Ítélete

Ilyen is, ez a ulüvészeinek fényét,

mely az igaz, szén és jónak szolgá-

latában reá derül, elhomályosítani

nem lösz képes, valamint a ssinéHX,

ha személyes tulajdonai undort kel*

lenek és a becsmérlést kihívják, ezt

nem azon művészotnolc tulajdonít-

hatja, melynek képviseletében • in-

kább uiég árnyékát is kerülnie kel>

lene annak, a mi személyével együtt

művészetét is lealázhatná.

. Kmli tettem hogy a színpad há-

rom irányban érvényesítheti hatását

a társadalomra. Az általános emberi

eszméknek, a mennyiben azokba köl-

tészetben nyilvánulnak érzókitése ál-

tal. A i^mzeti erényeik szolgálj

tiVbjiju való buzgó apostélkodás ál-

tal, jíía harmadszor az örökszép leil-

jeistése által. Mind a három örök,

olévillbetlon. A J Í M bármily változás-

nak1 is legyenek alávetve a népek és

uemKetek az idők folyamában, az

élet J bárminő viszonyain is menjen

keresztül az emberi társadalom vagy

az összemberiség, eszmék nincseneV

alávetve a váUozandósáuâk, csak

azon gyarló Walmak,v nielyeket az

ember az eszmékkel egybekapcsol.

A drámai1 költészet, n cielekvés

költészete lóvén, a kéltqí uiűvéúek

anyagát ott találja, hol i az , ember

cselekvése az élet különljMe vunat-

kozásaiban nyilvánul. — Nagy ese-

mények, nagy embereket szülnek; s

osak; nagy jellemek képesek nagy

tettekre. Ezek pedig csak >a forrongó

mozgalmas népále.tnek szoktak lenni

nyilvánulása!. A színpad is uagy-

szerüvé vál ik, ha alkotásait sz élet

nagyszerű jelemtégeiből vesli. Olyan

korokban, Imslyekben -nagv erények

ritkábban [juttiak órvényeoülésre, ha

ileiu az élet összes jelenségei inkább

a kisszerűség, ferdeség, hazugság -és

egyéb emneri gyarlóságok bélyegét

viseli magján, ahol a tragikum majia

is törpévé| válik, mei-t uem az .er*

kilesi fen^gből húzza tápját, — a

színpad is! inkább játékká lesz, tisz-

tán a mulatozás és érzéki élv tanyá-

jává, abvl.jlegnzUks6gesebb föltéte hi-

ányzik — [az erkölcsi 'épülés. —

így keletkeznek válfajai a tiszta

szín költészet fajainak, ao) válfajok

gyávább és t^hstetlanono kor gyö-

nyörködtetésére szolgálnak, itt ott az

erkölcsi tanulság nagyon is czélzatos

előtérbe Másával, — mint Idllöno-

son az úja|)b franczia irány színmű

veiben . vaky a német1 életkép- és

korrajz féSékbcn melyek ugyan a

költészeti ;mű elnevezésére igényt

pern tarthatnak, de melyekkel —

miután itt 'vannak számolni kell. —•

A íranezitű színmüvek, mint, bizo-

"nyos irány; termékei, még megjárjuk.

Francziáországnak 'van társadalma,

-mely* tesz cselekszik, de a német

- mely azokban a localisált bohó-

zatot életképekben nyilatkozik, még

kezdetleges és a czélzatosiá|, sokszor

a nevetnégességig botrányos. Hatása

talán uem : is uyiiatkozik másban,

minthogy egy*egy nagyon is er£seü

színezett jelenet megríkatja a jószivü

kofát, szakácsnét, su»%torle*{éuyt saL

A szinleöltészet azonbau úgy, mint

minden művészet csak msgáért van,

első sorban minden czélzatosság nél-

kül, s a taoúiág csak azon hatásban

rejljék, melyet a színész által va ló

alkotásban élőidéz, ebben fekszik az

egyénítés varázshatalma.

A „gála" t á i c z d j a .

Visszhang. (Irta: Egy k s res z t ény

VN« itélj, D«b«fT ínugitflltemél."

I \ A tOrténalem u élet nsgy mesters, mi meetanit bttmüuket a éomw erkülesré, kijeleli a haladás biztoi

| f ényé t , pí'ípvsl int ét tanít bennünket mindarra, a I tyróp, oemei és dicaé, i'élé bírája wagénynek é« gas-i ilagűtk ogvariot, axánnszáara való tskintut nélkfll ko-

szuruaza mtsjicaöalt narfjait, ellenben otlorossa a bQ-niiket; nem kjkaélfén még i leghatáljaiasabbufc trónu-aát »ein ax otékor elé pelengérre állitani, megbélyegzi

| ast i# kérlelbstlen szigorával.

Midén tehát ily igazságos ítélő biró széke elölt | állunk s tudjttk ait, hpgy századunk mozzanatai is ily 1 Migórm clbiráÚu ú i esnek, gondoljak meg eselekmé-

Bjoioket, az^ljnak á messze Utókorra is kih oható nagv horderejűt, látlkdjtina aa utókor által követhető jó pél-dával éfol, Qelfogy a későbbi kornak kicsiny létére vagy bal ítéletére okot ssolgáilMsank.

E g j Ir]ombolé e s z m e kezdett napjainkban lábrakapui, jini ugy a la p i r o d a l o m ban , mint a s a j l é e gyé b b t e r m é k e i b e n veszélyes alakot Sttfa, f.-iiVrjîissal fenyegeti társadalmi rendünket

K z s i s j m e napról-napra szélesebb körökben ter-jidt fotkorÜe£ija a közvéleményt, azt magának min-4** alakban nêgnyerni igyekszik ; s mert igen jól tud-jak asi, i.ofj &2 -mézes madzaggal oly könnyen lépre nwdb l í , ssér t r é n r a ke l l i l l a n a a k és nem ssbad eausdaAak azon vad áramlatnak, mely koránk

•ttTiJt l í f I a|m a a a s a b b i n t é z m é n y é t lerom-W <Ütp&érrti. Krm saaí>0 téri engedni egy oly eszmének, mi

a l i b a r a l i s m u s g y i í k á t , mi elbo-aaÉfywüja «Aaadaak érdemsit s anyagot asolgáltat a tör-

kurvák ée^rlására. IwBoak tarai nenl szabad, de sót határozottan

illáBsHi ketJi^'éfink mimUst, ami a s a a b a d saal-l a s s í f e j l i d é s a a k útjában áll, a mi sa r l é-d á « e k r % M e l l e a i e t l e a s é g e k r s és vissá-l y a f c r a 4k*j4iao:i$iitMt, mi á l l a d a l m i j ó l é t f l n -k e l rmléh*?UAi a n a s i a e t i n s g y l é t f l n k e t rak lÜMiiiáakM íaajagati.

Nem etaat még oh féttftUtas alakot, hogy eep-r a11ér a lenee asCufe * s á a í s basánk értafae

* f é m é f s l s í l á f o s i t á s ra yilktégs, d« van s i l i S l l f , » kémm/tm kivi sMpinHÚ ki «yol 4al» asftvak M M i «a|«dj magát agy-kéi kelőm-pm JM 0 Í M r W fmmtlm, benaa az mafiMkvs,

h M j i l i i i i l f c n f Umt§n. U mm Jk mUé U r i é s l s | y s m «

Mis, ke ®B®k a . M a g f a r

A u # É * É**it velea W e e f i t i s s s e r e l e e tso-

d e n t i á j á é r t , legfeljebb valaakpÉKi J é z u s [sza-vait citáltuk volna midőn] tyet monaa: nboos |un me( U r a m n e k i ; m e r i iióin t u a j a , m i t ase-l e k i z i ku . j .-JPP i

Dó ielietetlen, hogy fel tie koraácsolná .minden jobbnak érzéséig midőn mindenféle á 11 a d a I b in és t á r s a d a l m i r e n d a a v a r ó m un k ák k or Ül-nek; a s i n r e , o s s t o g á t t a t ú a k k i a n(é p kösfr tt, f a rm a I i • f a j és v a l l á s i h á b o r ú t Usenve a z s i d ó k n a k , k ik oMl.en a rlégii e l l e n s z e n v többé-k je V-ésbé lm ég kü l ön-ben is él a műveletlen nép ss ivében . Ezt lutll megakadályozni, ezt kell kiirtani a néf szivéből s inog keli árt győzni arról, hogy a aalddj ' ís ember s o l y a n ember , m i n t a1 k é r é s z i é n y , u g y a n a z o n j o g o k k a l , U g y a u a z o n j k ö t e l e s e t t ^ s é g q k k e l b i r , m i n t o á r k i m ásj Ő is o l y a n á l i a t e p o l g á r és m a g y a r a l a U v a l ó miut az, kinek előde még a honfoglalás lényével szorzott magának érdemeket.

Ki kell tehát kelni ez érdemben a sajtó Utján ,is, meg kell vitatni az Ügyet a maga mezítelenségében, egy reszt azért, hogy az ily s z é"d e l g i t é s e k n e k vége szakadjon, a ezélbarett t á r s a d a l m i rcin d f e l f o r g a t á s a meggáioltsssék, á l áda Im i j ó i é i t ü n k és n e m z e t i f e l v i r á g z á s u n k cJőéoz-dittaasék, másrészt pedig, hogy az is táeslsmnsssl szemben a zaldO vnmullpatlóért az utókor mjé I-t á n y l á s á t és e l i s m e r é s é t hazai történclmijink lapjain e lnyerhes-sük .

A gondolat és Lvélemény nyilvánítás az ember egyik legnentebb joga, ezt mindenkibe^ tisztelni mbra-lis köteleaségünk. ugyan azért nem csalunk a magun-kéi másokra octroiálnj, kövesse mindenki saját stive és laike sugallatát, de ne ítéljen senki sem aa el len tel inegliSjUgatááa nélkül, ha igazságos akar lennL

iLéásuk csak röviden„ összefoglalva a vádpon-t o k a t niiudenekelőtt, melyekkel á isidók tsrhelvék, s dia ezeket már ismertettük, akkor helyén lesz a vé-d e k es és, az ítélet hozatal joga pedig al. 0. k ö z é u-s é g a t illeti.

Vádpontul hozatík fóf a zsidók e l len : a h e n r e -ség, t o n o n y a s á g , a s s i v t e l e n s é g , könyö-r t t l a t l e n s é g , aa ttzsoráskodás,a nem «si-d ó v a l l á s ú a k i r á n t i % y U l ö j e t , jolesu>t|iek ők e i a l ó k n a k , t o l v a j oknak , 1 r a b l ó k n sk h a a j u l a n c s a v a r g ó n é p u e k , p i s z k os j i e W l e m t a l s n f a i n a k , ki csak ön m á s á é r t és ö n -e z é í j é i é r é é l , s üaelmeiért aa emneriség vam-p y r a i a a k is deolarál tatnak és minjlesen súlyos jr á-d sk még tatécvs vaâak a s aj k i n t e j sn ség, a lo-l a k * d á t praadioauunairál, mely utóbbi lulajdo^sá-gefc ereássényekédt jslsatetik ak hogy most már b ell e-a v a t k o a n a k npdénfélo v j p á c i ' é s e g y h I s I d s l g o k b a is,már-már batalomrsjuuUaaJ fenyegetnek liwMBlst mi m e g d ö f i t h é i l á J a d a l m l lé* t l a k e t ) sert as önnek alakját ké)>«aő ntnss (fí*,

tt ül«

U posi B

tik

l i v á l

My(ö lUpO!

loni nlik1

-.0 k| .bőt asi t is 1

a

Iliink

I ák .

l te

4g ekm I pros; •k, oldd

jUlspo< berél •I-k 1

Jiok b l én tn

k i fd

Ppy

mert [

teiMié r e r d kom egyei BZOllás épen képezi kens

d e k c sebne _ i l l l birálal döshetp mé l t aitiak l e n i nem v é r e né l ninde i dött

s ü k e t és eré i ly ioko| k zsidóság lábbal p írba. |

íaelbeii (julniiunliialc Ja v á d p o n t o k s ne-etpvrasu fe l l k l j a imk benut tuke l ssur-

ss aII t i s e l u i ta l i g á k a t orsiágssorte, fel-sők, r üjp i ra j .ok , . fII se t o k jeleauek meg IJY V ád a k k a 1, serkenltk A.II oiu Bii .dé ál-jgAvokát a t ö IU ö'r Ü I é s r e. fojlúsztik a widók gyűlöletet. sxilják a/, o 11 o u s a o ji V et, ol-ax egyjo ue 11 nnsé g u o k, a bn lv i fsá-

n a k tnagvát, nem gondolván inog jazt, hogy minő COIOMBIIS fa női, mit a romboló yjllám os * Midssen félkoreliui szyklak s agyon sújtják még ki mindozoket ósalc a távolból asefniléli.'

tosv'névoir veaxik a zsidó szülőktől, hogy győr-iét a g y ni u a s i ia I ijs o s k o l á k bá JArat-uii essk azért tőr|éuit, úgymond egy ea lkk, a l ega l j a sah|b i n t r i g u á k V é g h e z I é r.e a sfs II k s é g e s é r t e l m i k|é p ze i í-t és á l l j á s o k á t e l n y e r h e s s é k . Minél-

fogva a izHidiiiduÓ! tariliatatlaunak áUittatik éa és SzásEijrszágok példáira, zsidó hajszát rendez-zsidékatj jogaikban m e g n y i r b á l n i vagy teljesen [ m e g t q s s t a n i i g y é k e a n e k ,

sinkatl20ÜÜ-od év ciőui állspolokkal óhajtják lel-ji vagy azti kívánják,hogy ége s s ék in e g a zsi-a l n u s l a l k a t és legyenek kert-aalények. tal&nossá^ban mindezen vád s k r a — tekintve erjesztésí módozatait is — m i d ő n a f o r m á l i s l i á s , 1 ijz i t á a b é l y e g é t k e l l r e á-

u g y a j u a k k á r . M rrudérség lé i leit" IVIeit is egy ú t t a l , m e g (11 k öji é s U n k ot o s s ü k l fo I lilivj;u k ugy s i t e r am ind Imiét cü n f ia <)a ijli a t á s i j o g á r a i s ; gyáialábau meg nom nngedlietű, e6t bttnte*

c i f l c k i n é u j a t á r s a d a l m i r end f e I-a t i s á r i j . I r á n y u l ó t é ny , a m i v e l j I y,» u I f o n y o g S t u o k b e n n ü n k e t ( l l koa lüze lek . Ez már tul ősik a szabad éaasabadi sajtó körén és a renfltfraégnek b f l n ö k ; o l k ö v o t é s é n e k aeggál lAaa a 1;Ő h i v a t á s á t , mit uem tstjaaitvén hivsn,

i uy feleUKaaég t c rhe l saá l . Ijlzokjiok előre bocsájtása után áttérhetünk a v é-sésre , do hogy föladatunkal Minél sikore-

oldhaasua meg, legelőasör ia i é g i asem-b ó 1 kell (fejtegetnünk az Ügyet álialabsu, s sí-dé less sa, ha váljon — jogilag véve — ül-e a aaldóaág, fejlettjük) azután ugysuBst

á n V o s a á g í ssttnpoufból, inig végre áttérünk meghatározására, hogy mi v o l t a mi je-g ss a Xftldo, vsflon Igás-e as hogy ttas osak in I ndou má« h i t . ü n í k , de u g r min t t e r m é a s s t e éa V a l l á a i elvet-ogva is minden J ó n a k , n e m e s n e k éa

I l l a d a l m i i u t é s m é u y n e k Is eskü-

l U n s é g e . 1 —

Hogy j o g i .isoiudoutbél boucsolgaUiassdâlSK' vetett kéraóst, mludouekíolött mug kell isinedt^dnüuk magával aa o m b e r l é n y e g é v o l , el k^l 'dön-teni azt, hava(jou e m b e r és o u i b o r mint é l í 1 é u y közt vau-o k ÜI ö m b s é.g.

Hogy mi as o in o o r, azt mindnyájan igen jól tudjuk, s inog ia hu vulaki fölvetné e kérdést, ha* marjában listta logaluii j lueglwtározását miudvn em-ber bajosan tüduá adui. Lvgegysserübb felelet lenuiie as „ Imt.onnok jto-r^nitménye". De a tudo-mány — ha b á r k é a zek is v a g y u u k m in d e n u o k e r e d e t é t a'S l a t o n iu fivére v t as a aa v o z s t u í -i'Uy gyarló felolcttel meg nem eléguik, hanem kutat tovább, inig azt vezér elvei alap-ján csakugyan ki uem uiagyaráasa magának.

Ha aa ember, e(óljait vizsgáljuk, meggyőződünk arról, hogy as anyagfi éa s ze l t em i , ha pedig a ezé Io ka t már lntudl|ik, skkor fészek is vagyunk az ember f o g n i m i v a h Hogy!pedig ezen czélja-inkát elérhessük, bisonyos t u l a j a o n s á g o k k a l k é p e a i é g e k k o l , kell birnuuk. As embernek nemde ezélja a léleaéa. a ha mar létesik. kétségtelenül j ó 1 ia k i v á u é ln i . i— ! fel* fóliát as embernek e^-ik a n y a g i e sé l j a . Ann körülményből pedig, hogy az ember mindent és iHhjdeuuekokát akarja tudni, kö-vetkezik i^y uiásik ezél , I. i . ' as ész fe j lesz-tése és ez szol lejuii ezé l . S minél többet tudunk, annál többet kivánunk tudni, s igy törekedünk ismeret körÜiAet bövitení. Kz pedig annvit toa , mint ss i e l l em i l eg h a l a i l n i asar: s t ö k s l y o s e d é s fe !4 kösaliteni.

Ezeu k e t t ő s o s M u u k elérését Pedig éráé-it e i n k közvetítik s esek szók a t u l a j d o n i é -gok, k épes ségek vágy h e l y e s e b b e n mend-v'a e s s k ö a ö k, melyekkel czéljaink elérése végett bír-nunk kell.

Mindeson most előadottakból az következik • egy-réut, bogy ember és ember kőit nlMra ki i Ittmbaég. legyen az k m n i t é s ) v s g y aaldft i mert e s é l j a m i n d k p t t ő u e k egy éa u g y a n az, máa r£«t pedig as hogy a k a r az ember vagy nem, a n n a k f o l y t o u h a l a d n i k e l l . Ez torinészeti törvény 1 I

Az embwnek eg.vik.raáa ik any aftí osé l ja, n ő m é n e k f e n n l a r t á a a éa c ezél megMüli a a s a p o r a i á g o t , mi állal egy eg}-iuá«lies különös vonsalommal, szeretettel és raga«skodá<aal V I S B I I I M Ő tár-saság koletkesik ual neraizdlt liááián c s a l á d n a k , a család ekisporodlával t ö hb csa l ád , ebből több nagyobb t á r s a s á g Ml&hk ki, » mind«feyik (vis társasignak — egyéni tagjainak esépain kivflt;— i«mél van u s g y o b b ós k f z ö s é r d ek ű es él ja is, mig végre nagyon elssaperodnak a ossládok s meg-t e r e m t i k az egy e ^ á l l s d s l m a k a t ásók-nak eaél|a ivaT együ t t , s igy kifejlődtek aa á l l a m o k is, a nélküli bogy azok l é t e s í t é s é b e n

Nekünk magyaroknak nincs (u*

Ujdonképeui társadalmunk. tíainmű

véeeetunk tokit tárgyát v agy a

idrtéeelembdl, vagy ptnlig n tulaj-

képeai nép romlatlan elemeibál ve*

sai. így uekiink nemzeti érdekeink-

nek ttt^M^l^ vagy történeti drá-

mánk, aaoiuorujátékuuk, vagy nép.

•ttautúvtlnk van A vígjáték, általit* v ben a drataa kifejlettebb társadalmi

el< tel tételes fel, min t a tuidővel

biruttk. £ a á l l í tás paradoxnak tün-

hetik fel ivemben a magyar vígjá-

ték megteremtőjének, Kisfa ludynak,

táegyftkeres magyar vígjátékaival,

melyben <5 oly eredeti alakokat állí-

tott a ssinpadra \ .de e darabok az

ébredező nemzeti élet kUezöbén ke :

letkestek; u jabb vígjátékainkon bi-

zonyos idrtgejnezértiaég vonul végig,

aminek a lapját talán a nemzetegy-

ség h iányában kell kereauUnk, moly

miatt meg m ind ig át nem hidalható

azon hézag, mely a nemzeti élet éa

a társadalmi élet között létezik, a

mi ná lunk még m ind ig két fogalom.

— A népszínműben elértük a műal-

kotás felaőbb fokát, az elaűbpn a

kítflnő alkotások daczára, melyek-

kel i n z u l i n u n k dicsekedhetik, még

várnunk kel l azt \ tragédia, irót, ki

& drámai i r oda lmk . legjelesebbjei

mellé eáielkedhetik.

De ágy , mint a művész hazája,

a mű vértset hazája is a naj^y v i lág ,

S ha ez a l fa jokban is találja ny i l a t-

kozatát, | a népnek egymásközti szo-»

rosabb vi»/.onya a legélénkebb Jiüz*

ekedéstj idézte e l J a szellemi áiun*

terén. És részben ' eb bon

•gy szersmind színészetünk #ii-

Kénével és aa arehltektoriíkiii kiállt*

táaaal, míg a saöveg semiáitsent ér,

fejl<tyéflo 10 ripontjál. t h h ó l k l i l d u l va ,

!regendlnl

lliüliuji

fejezet ;öls<

Göc Tekint

4 igaz

tűk,sénak

tatbon Ijnnc

W é i

A mult téli ek

jiegaégo la

kárt utazott

vasa imitáv il

niuoruij ax

Miségi sem

tító .unnj le

t io i i OlihSUlil virágzás alatt

kálkodás

lá t juk

ly ed ét ének o k á t

Aí I néjQkkel:

operettek az <5 behízelgő ze-

az életképek, korrajzok,

gyalázatos cjuplett jukkcl , magya r

talánná jették színpadunkat , s a ferde

mflizléa dédelgetéae -mellett többet

jgermanísál tak, min t a mennyire a

Bacb-korazak cseh hivatalnokai ké-

pesek lettek volna, ifíem nyelvben,

hanem szellemben. A mi--sokkal ká-

rosabb a nemzetre nézve. S ez izléa

rontásra színészeink hűségesen kézét

nyújtottzk a mindennap i kenyérért, I

amit csak azért lehet rosz néven j

venni tő lük, mert elfelejtették, mi- !

vei tartoznak m in t magyar színé- j

izek nemzetünknek. A z i l y darabok

azután, melyek tulajdon képen i n k á b b !

külső érzékekre akarnak hatu i , a I

kissoritották legalább a vidéki isi-

néaaet repertoárjából l ög j ibo nemzeti

darabjainkat s a német qouplett pol*

?ár jogot nyert népda la ink mellett.

>o eaek a darabok nooieatk a kö-

zönségnek Ízlését rontják) é l tompít*

|ák erkölcsi érzülptét, ínég a színész-

nek érzéket is megvesztegetik, mei't

á darabok fordításai gyár ink, silá*

nyak. Nem magyar nyolvet hullunk

i / inpadninkró l . Mert á nénjei dara-

(tok rendesen loká l is érdnküek, és

d ia lógja ikban a hol »at s| költő a

situatiú val ösizcogyeatefchettfnek talál-

ta, va lami tájszólást használ, k magyar

stinéaz necScaak ezekben,! hanem nép

y. egyéb színműveinkben is ply nyel-

vet használ, mely letu as irodalom-

nak, sem pedig a népnek si nyelve.

A magyar nytejv csak legfeljebb n | •

hány kifejezésbe!) tttri meg jezt, min*

d|on, am i ezen túl jár, vétók <!»H bilit

a magyar nyelv és s% il lőm jelluu. -

Bár csak belátnák oat tauiésaeiuk,

különösen a vidékiekl k ikhék oly

szép h ivatás jutottoszui iyrQl j A.m.on-

dottak azonban még saj.ttmgos ilt;

lu i t ra t ió t nyeráek az nftaJ, hogy fé*

niesebb k i á l l í t a t • igéi yjlo jlarabokl,

ott, ahol o k iá l l í tás hijmyjzijL semmi

értelemmel sémi b í rnak . ;A színészet

alakoskodássá faiul, s az u lua ió bíá

nya mellett, mely lega lább a kép-

zőimet ingerl i , a szí n é pe i valódién*

dekei is veszenljőbe mbanjeki

K i ne réméi te voUiia.; ssinművé-

fczetünk és dráma i foUaûp lo haladá-

sán az a lko tményot é p p , béál ltával

ésí-enaek jdtókjony ha (suták ja társa-

dalom nemzeti ^rdekeirej nézve? f-.

És m i t tapasztalunk I színésze-

tünknek a színi tanoda, [daciára h i f i

nyatlását. (Egréssy M M remé-

nyei nem^mentejk tel jef ibdÉbk) S ha-

bar színműi roda lm mik nplláay magf

vakabb szín költészeti m Tpu gyara-

podott is, a nemzeti épk ikn ' -nézve

ennék semmi besfolyást sein tulajdo-

ni thatiink A bjidnpOHtij kslinpacokon

néhányszor e lőadják, a n| aö/öiinég

mŰ- és erkölcsi ízlése au obNciiit je-

lenettt operettek és bazasBágf$rő IraA'*

czia d rámák felé vonznnkl melyek-

nek mindenesetre meg vnn azoii elő-

nyllk, hogy széllemdnsan vannak

irva. Vigasztalótiesak néppainniűvünk iddu

nyúj t , mely min t lot l l j i l e sikerei ségletié azt

bizonyítják, méit korántsem, érte el éa |Jiaif kö;

i saínésset ügyét volna a

vidéki jssloészét feladata. M íMpen !

k ügyén jlend'Utni, aat e

ré^zAbeii ?negmon(Jotlam.

ei, octóber 16. ites fiierkeuté art !

lászsti évet teljesen berejes-

(redménye tehát minden ága*

•etes*

bon is sxÁjllok a szdio(ról. >

hosszas, és száraz bf*

416 itökébbu rendkívül sok

ugjí annyira, hogy a ta-

már bí kellett látnunk,

idef bor jtermés sem meny-

minőség ioklototébcn klelé

•4- Az ercdmdiiy min

HzáililUson aléli. A szélé

fii) tonosan szél és hideg

ssö ubillfoil ott, iiiliiol] folytán a fürtök

ni termek myültok (Césébb sxinle kod*

o/.óimu vol: az időjárás, én s rendet-

Ij'ii viijágzán iiiioi iiuwiiiaradutt esőkéig

inenyiflégO flríökldl isi nagy rész lepfir

keni, olszái

mlud éxok i

jn kilxjé|mxo

Bátran elnu

Uort, ni'Miny

loázok fogyni

Do ha

adott, utóbb

tán H/.Ui0Ulnk

rothsdott,

eredménye s

része. (I f.o luéxnpk ogy tize

ndhaijiik, nom kitplunjj anm i

ügénz évou> által a műn

xtottak. [

luji:- .évjiek ézen nioino

4láni« rnsáôs lefohá^áti; áz eredmény

"igát, jflgj'Opiibo] verjük, '* UK 4<l'ij,i

rpHiiíl'a kdlOutlmle skélÓ íajogra |nr

t|iit bóbatását V Xígáljuk, abból SOK iá

ujtlságot vunltatnok, ijii jóv<»b«D

is sipIgálljaítV > ' '

llíá pnuhájg aa, hogy a kelh>

szakismerettel bef

uunkra ii

Eh

állaJ .alig

4 Músod k(i^so szül

a) ok vesszői

álWl tönkre

. Hamm iben törté

nek folyii

ira síig

iticHzliiig, ai

K im jharoii

uiést adntt,

1(1 W

i Á találj in vé

nótii p

iflott jiókólí i téli itogy*

o ve|tek talamit.

tini

a!

$ et

nek

nem

lik

ulság, a mély bfafknek

kalmával felbo|i|fiMittv,

icrnei a téli ipllno| e.iók

t é u t t g k . anulság: kedvcáét len

it viHágiáüé utóbbi sok f*ó,

beá

yiived

Opor faj

i n

gîer

ott M rothadj «ia

ett válamit az Ohm*-ó és felelt kadarka, csakuem remle* Ut*

:ukor. tartalom jI.

jobb mínosiigü bort

íiizula

tehát a bori

tkj hói a napi

(fl ez

jkzQk-

vásárdlnuuk kell. — jjuta,

kz emberi é s a n o k a k a r a t n a k érdeme J T*gy•

Ion ne. —

Ebből s illetve az emberben létező ü»ztönbő l

loly az, hOgy minden embernek legyeu ez keneaa*

l í s j vagy zal i ló egy á l loda lmi köte lékbe kell

természetszerűleg tar tozn i , aha ez igák, mi,tor*

juéwetesebb annál, minthogy m i n d e n e m b e r n e k

jogában i i Alj va lamely i l l a d a l o m b a n l akn i ,

Visszatérve ismét az emberre, kinek ha igaz az

Lugy czéljtai vauuak, akkor j o g a is Van czéljsi ólr

rruw-u.láradozui, s mert a ezét m i n d e n einVer*

a é 1 egy v<t ugyan az, akkor a j o g tekintetében is áll

áz egy en l ö s é g .

Miből ismét csak ak t k e a b 01 i k, b«<gy

k e r e s z t é n y éa s á l d é l e ü l t n l n e s kü-

Hflshaér .

Miíia a mellett, miként * családban az apának ,

a tereseknél a t ö r z s f ő n ek , épen ijmy az állJÂti

uukl»au is <®r'h á t a l o m n ak le»*ui kell,.mdy a «

< *nagy e g é s z e t összetartja, sőt ngyan é czéj-

túi eattek több kisebb alárendelt hatalomra is [Ván

B!ük*ége, mely körülmény ember és ember közt jóg-

ii ü i ö m b s é g e t szül, a e j 0 g k ü 1 ö m b s é g K

íimbílltó alakban nyilvánolhat, sőt azzal v i M z a é i i r

s é k is történnek, mihez azoubaa e helyen.mi kö-'

z tnk tincsen.

Tehát még ia lehet ember és ember közt jogkll-

gmbség, de mert ez állapot — l e g a l á b b e gjy é-

»g v é v e — vaJamftnyiUnk akaratára vezethető

aa, azért e jogot nyugodt lelkiismeretit)! eJueveflbet-

s z á r m a z o t t jognak, mitől lényegesen küjöm-

L|«mek azoo jogok,melyek tn ind .eu e m b e r t élet-

eztiljaik elérhetése tekintetéből e g y a r á n t megijlet*

nek s miket e r e d e t i vagy t e r m é a z e t i jogok-

s u nevezhetünk el.

Természeti vagy másként eredeti jogok azok,

flssiyek as embert mint embert illetik meg, a eaek ItAzé

sirozfaatjuk kétségteleuül a meg le lepA lée l j o g o t ,

a vá l l a * és l e l k l l ame r e l i s z a b a d s á g 0 t ;

at-rt as i«tubértól épen a l é t j o g alapján a liejfe-

I t p l l 4 s f j o g o t meg vonni nem lehet s wiáak.

•4 a k a r v a vagy n e m — valáhol l a k n i a kjeli.

Husi* péÉg minden ember e g y e p l Ő h a t á s -

ki*> r f e r e d e t i j o g o k k a l bii r, m 1 n d e

g p t k e t l t e l e p ü l h e t m e g a k o l a k a r «

n i é t e l e a é l j a i t 1 sseg v a l é s i j b a I j a Eb-

ml anxáa g^ké^f Zövetkeaik az, bo^y M * g y * r j > r '

• á á g h a a is n i a d s s E I U B O R I E A O Í ' Ö p u l é a i

és i a k h a t á s í i eg i » I b i r, hogy pedig min(lao

s s l s g y a r e r s s á | i l a k é s a a k nem keli sztlkség-

hippm k e r e s s t á a y a e k lenni aa ismét tér-

n t#«ae tes feyesiáaya a v a l l á s és l é l k i i s -

i a i * r e l i s a ab a á •trgiaaky n i esek egy t i i k o s

k e l t i é r a é s , flJií' e l f o j t á s a i h u i képeáj a

l # g k a t a I n a s • | b mm; soerl aa ember góa-^

é i l a t a éa w f t f y Ö s l r á é a e temmiíée 1 er*

t f t nf ékal *m assüályeskaté s mm képaafiiatŐ My

• i " s a a k ^ b ^ g y as geade l a t e aka t vé leméay ls*

kéf üyt l l iBta i i r i W 1 ® ' Ü4 teéát as ound Wy

vsa, (d mm ié aa, hegy g 0 n d ol a I u | k-

• a k , 9 * J # s » é « y t a k a e l és e a l l á s j

g M a l d é s S a h a e h » awért ae adbatnáuk k |T

« f g Sa n s a e k á l t a l i j I s l i s s s % r k s t 6 je-

lét. l>e igenis nllíaijuk sőt e g y m í tetbeni vé 1 e m e ny k ÜI ö in b s é

k ö t el bss égjünjk l is ; meit m i

joga csak oly mjsuzire terjedhet, hol >

delét vészi..

Ez az' élet ^liiloséphia, s ha vol

ezen állapotok itom U voltok, nom i voljtak]^

nyok Bólía sem prodeu medrük bon, 01

tl^log h a t f l j n a é a b b a k j o g i

t o r l á s s á l «f|>iitak ki, uz élét

loly aulát. I . .

Czokl>ől láihatjukl hogv a v a l

s n a k

g é t t i «

a d o g j j i

1 a s iili

lalc iidűk

nan ogy|o

i j ) os á

er juéS

á s U

akanstlain

tokin

te la

t n e k

é kez-

nndÖul

viszo-

tos

6s bi-

ce 10 s

- az euibieríta>iuM^til>eu gyökeredző —

mi hogy minden óulbeilbún inog vau uisoiiyitui *a uem

no l i

ozik

i igy*

ly val-

ilönben

ép tl rmésnek egy hárma*

g «gy érzés.

s/.orul- i mert hiba aj l<kvadabb nép i a Imlnr

tenhez, db a naphoz] taziiez vagy vimez iiuml

nem k'hot senkise'seé) leáparancsolnii hogy I mii

i o n ; mert leheljeiM ak, liogy a purubci báriai

lásfelckeaetet is ésazetaztani képes leheti, ml a

ia a természet rendes fplyámáunk feUtirgatpáiii irány-

zott czélzat lenné, minuk kivileléhéz Minbtiiu df > neui

elégsége* egyrészt, musi észt pedig künúiry opszii 'a szol-

gáltatna áköt.

Igaz az tehát, hbgy minden emfber r- dai lOi sék le-g y é n az bármely vajlîselókezothoz —•! termeszei szerint

jogosítva van oU élni, lábol akar, kjüvotkezú keppeu

ha a zsidó honunkban javán élni, éljiei itt is.

A iiii a.zsidó kéj-déanek védeliaezésî I l é l t á-

n y 0 s s á g i ^szempontból, illeti — - dtekiiitve a jog*

egyeulösékükot tfizfoijité törvénytől; mért hisz )ún un*

ilek (elforgatása' czéloztatlk — bátrák vágymk azt

kérdezni, ha neui yezeiliejő-e viszaa zsidóknak has mkbani

létezésük első kíMivaiuk korszakára, pieui-e v tt részt

e vallásfelekezeiü nép is v i s z o n t a j g s á g j e l j es

multunkban, nem S z e n v e d t e - e meg ú is bu-

k á s a i n k a t , s|nem osz t o z o tt-e [osnjpásaiuk-

b a n épeo i^gy,iminjimi, annélkül pedig) kto

n a k tek i ' n t e tejt.t| v o l n a , l u j k gi

á l l ainlp

y a n-

g u u k

b l g á r i

és pon-

10 )i 0 r

jndása

Ij vesz,

I dái ailt.i, Atyn, inb a közép termést

; mugköxsll||tie, ss mindeii szetaiú terf

I ményünk a mázén rothsdott, a sxeia

I klcslrzótt; kukoricia jéj tarmsit, axont

bau (lehéz agyag talajunkat a kijkohrza

nem sxeretvéo, ax vidékQnkAn csak a ház)

I s/Qkségre szorítkozva tm mslu tik. A huri ifwya közép termést ndoft, do már fels

1 elrotlisdott — tténárik, tarjunk a sok

I esú folytán támadott áradáaoknak, elli

üxspoltatásuak esett áldozatai. Ily előkép

»xűlettel mqgyMk a télnek elébe.

Fővárosi levél. (Német "zinház. — „A szerslom sötéil

vorsm.' i— yjlloroer marqulnjí

lillajmí, 1880 éjit.' 11. A liailiyalbél JTeltámadt némst sainliáat

uiolsé erőlköjléso is souimlvé lett é« tulaj-

donkép iieia volt egyéb, miut klszámiUHt ko-

média, melynek esélja esak végiére is n*ak

a német ssiufs^íknt luartyroknrfk odaálUiani

s a dologuak az erészak alkalmasásáig va'ól

Vile'e. A lükapitáuVstg Ugye tapintaltal ke*

rültii ki ezt s akként járt el, kegy a néni-

ungadélyiicelt i sálul előadásnak útjába ugyau

mit iiem tolSt | dn más nap MttlW igazgaiót

a kapitánysághoz eziiálták, s illető pénzbír

ság lizotáséro Ítélték el; ogyszersnún^ kiíá

lúsbá bnêztátstt neki a karhataloit. alkui

mozisa aá DSMfe, ba a tanáoa világos vég*

r-émi!daczára jmégis tartana vlŐadásL Mozi

ni/ir olnieut: IU kedvlik játszani j de a sziué-

NRok az ül taszított s kitafsitott halandók

inartyrinmAVajl világnak eresztettek egy ki-

áll vényt, melyboo a 15város lakosainak elis-

mert jés«ivlts<jgéhoAL N|ipiillálnak, kurván a

liatáridili. s meddig a pi,i.isad''iú«nyojk ollo-

ga<lialuak. íJsúlliMleg megjegyezzük, hogy

as ason túl H érkező kUldeuéayek sem

találtak elzárkózott rideg szivekre, hanem

I- nyílt Urés tzse^krs). Aláirta K. Vosíló

.1 '•Kilppeliueistiir. V

ÓMaogyÜlt három ew»r forintnál töblr,

lel Is omtoitik egymás között, H ? azoniul

ncib .is hallani rélok. A dolog igy végsédött.

De (izzitl sssmjben meg oly érteímtl ajánla-

tok törtéuilik a tauáesnál, uiikép a uémut

színházai adják ki' bérbe magyar slintárau

Dániel nevn as Ogy)*, 6, a kí (odvalevflte

a magyar parlamentnek Wgtisziábbaa J

legwniaeeliban érző tagja, a numsoílás kv

jalval mindent átölelő lanilizinusálw olyaUi

oyilstkoiott «gy német hirlapíró íráayábai,

hogy nem helyesli azon eljárási, mely

rlnt egyik vagy másik nemzetiség l#ármily

módon Is korlátoztassék. MÍ.porai felkap

iák és lett belSIe M d oj Viadd, mely a szo*

ss^dliS is tflhat t, i: Bécsig, ahol azt irfákt

lapok egyebek közöli, hegy a lêsgyofat

lki>ztttjk s éltiköu Irányi; IUCOII Irányi, ak

áltatok politikai páriáuáse miatt sonyi lina

dásnSk volt és vau kitéve) magyar bonfisl

baiátai a német sunliázuak. Ko de még ^

egyebet is iriak. mire kileijeszkodoi MJ.

roszl nincs illőnk s nines hála ac égii»k

okunk, mert nem lialUtjuk si0.

George Haud, a liiras fram«ia k</«

tőnő dramatírált regényét LVilbmwr ont-

quisf e héten adták w a uimxiti stínbát

lían a Ingválogaf/tiabb kozlbis^ jélmiléti

beit. 18 évi sr.Unet után újra lAtuk Osorn

Hsnd alakjait, a scjriordon m'izogOH.os«k-

hogy —( más képvlsritoklien, A régi tfárdj

helyett uj, frías élőire váló tioinwsiljíí- k*

l' tKesett, molrot ugysnszon lulkesedés éi

ezél luizdit, mint amazokat.

MagA a dráma a regényhez képest fo-

gyatkozást mutai, ami azonbao a oramati-

•alt* regénynél uum is esodn. (Lásd e tekin-

tetbon Daudol Alfonz hires dramatizált. re-

gényét t a nábob, melyet tegnap adtak 1

várszínházban; Természetes, hogy á hely

azonosságok, esolekmény és jellemek rová

»sii csorbái »zenved. Jt/eorge Hand finom

érzése és sr-ellemes tolla mmden jelaoetbea

do jolewiu a harmadik felvonásban teljes ér-

vényre jut. A jeleneitek valódi szenvedélyes-

•ége nlsodói ja magával a nézőt A mű ko-

moly jellege népi záija ki az élezés elemet

sem. melyet leginkább Ditleria heiezeg kép-

visel. Az ii Jollointj a legsikerültebb és fel'

iftégoftou adatott Ualmi által. As előadást noiu

ko'l luosiny eintlok, ak oly kifogástalan volt,

mint mindig. Helvey Laura a Ursalkodéuét

linóm elegantíával személyasité. Prielle Kor-

nélia rokuiuzenvosen adta marquíset. Bzint-

úgy igen juliis gyámleány volt Csillag Terét.

Ugyanígy vagyunk Nagy Imrével, ki aliősí

Urnaint adta. lie alakítása kifogásaié esik.

A senliinentalis* és mizantróp fértiüt kel/i

érzékkel álakitá; do uetn lielyesen mutatá

be ason álalakitáat. moly jellemével a nu

latnak. Így eknymossy.Klok nevével, hozzák ! zantliropiAbúI a szorelmoaktdosbe történik,

kaposolatba 0 liirt. Másrésaről Bzatlimáry

az aréna - birtokosa nyujtott.bo engedélyezési

kérvényt. IXt a tanáé* ozokut is olutaaitoiu

nem akarván a dolgot a részrehajlás és pár-

toskodáa áltkl élére úllitni.

Már njos , midöu ez odiósus Ügy felüti

napirendre tnrlok, legyen szabad egy meg-

jegyzést* csatolni a doiogboz, s aatáu a le-

leaékeurségjiek áiadui. A uémtot tap<ik erő-

nek erejével a| pártharca térére akarták to-

rolni a dulgjttj nem elégedlek mog a lo^n-

lantabb fogájsok ulkalniazásával, hanurn még

oly íérliak nevelt vontak be a dologba, a .

kiknek Itasáthiáka leluHo áll, mindeuuutuU

'1.unkának a !uutaláiu gyanusitásoknak; á

uhukét lüzték ásután pi»«kos UgyUk mooa-

kos zászlujúra. Ily ártatluuul korült hányi

r%éuy-

Ln-

me-

égle-

igoii huixiíuy képét látjuk csak

hör, Urbain kellőmének a drámában.

nA sxereleiu sötét verem* ezimti

kácsy 8ándor Jogajsbb ué|MziumSvénok

lyet lognup adtak a uépsziuliázban n

holös jo sikerrel. A népezíniuű egy szerepért

vau megalkotva, vagyis jobban mondva egy

ssereplő kedvéért, I. i. IMabánéért, a kire

szabják legifjabb népsziuiufiiróink termékeik

lő alakjait. A szorzó inkább a színpadi jc-

lenetekbeu keresi a hatást, ,iniut a caelek'

ménybon, a moly úgyis igen laza. Az e>tú

fölvonás drámai raonoiU, aa utolsó komikus'

jellemekben nem szűkölködik. A dalok ré-

szint ujabb, ré*zint régibb népazinműböl 'van-

nak kiböugéssve. Hatan Frimu.

a különösen reá nézve veszéltesou leijedo kereaalény

val ia»IOI. iclkellett tehát a ' £ a l m á d által tgitaui mind-

azpu rég 1 .el v0k0 t, molyok ogy iüében uy n a g y

h á l a 1 in u t, í é u y t és u ie s o g 01 szereatek a aal-

r é g i mo J l t j a és sorsa k ö z ö s a

v 01 t'u n k , annak dimmra, b o g y

k ö t e l e s s i g e i t mindenkor épen oly hívei

toaan téljeiitó íjiiat n j i . b miután la k i i

•1 Se l é c n e k á j l a i á n o s a n l e t t k im

u t á n , m i n d e u f d e i U ö l t e r h e i n k n o n ré...

m é l t á n y o s i|ntés<kodés leonae aséni j 0 g a

i k b a n és eaa>bjs(|eá'g a i k b a 'S — • melyeket

mi élveaüak azökajt megnyirbá ln i v b y azdk-

lói őket 'megfoaátáoty — Wem I és isméi ;iomt .

JDe e hazáf kívüli m u 11 ia sem olyan á zsidósá ;-

nak, bogy'azért ré^ét te^méaaetét elitélUtuékJs hogy ek:

téléaünk indokát-iaék isák réasben is lollslbeUtw va l l á -

s i s I ve i,k b e n. n«U igaz agyán, hogy falj H a d a k

H mostani kor ki vájnál uiaínak meg n e m t|i l e t, de

ne hagyjuk ügyein^ kiirül aat sem, hogy s T a l m u d

za kr a

állapotok

Val 1 á s

f e l e k e s e t a e k | l j í ^ e l v e i , s így lultttollún az,

hegy a T a l m n d

k e l e t i e n a l a é

elvei a k e r e s a t a b y s é g s l ő t t l i d ő

v e s e t b s t ő k vlsjssis, tollát lejleiléuebb

köai jöttek szék m i n t h á r m a '

ojy t ö k é l e t e s és m 1

i g a z s á g o k o n , 1

nyugodhatnék, miniajksMbbi k o r sz(|ll 'e

d o g m á k A z«idéaágnak a Talmudra alinfk

n k g y s s O k s é g k I v é l t j meri sz

h j v a t v a • v s í l á s l m e g o l t s

v d ö 01-

y e k e u

á l l á s i

idejéa

lett voiaa

m a a n i

dáknak. A zsidóit

v i l á g ili i u d 0 n iivelvti és ilntU n é p é v e l , azok ii kéjboroiva nomád életet éllul<[. Ualászölt, vadászbtt^ a

madarászott biz az is egy időben, foglalkozott barom

lotjiyészlóssel,- l'öldiuiveléssol, Multák v i t é z e i , v e z ö>

, r oi, k. ö l t ő i és h a t a l m a s k i r á l y a i . Ki ne

ismerné Saul íiüt a v i t é a j í a n a t h a n t , k i annyi

fényes harczotlvivott a tiltsleusok ss amiuonitak, moa-

bilkk, odoinitákj és a luitalmas amalokitak toluti V |Ci ne

ismerné az i l j i l e tO t t k ö l t ő t , a u e m e s k é b l ü

é s | e l k e n t k j i r á i y t , k i SHSjMé országát oly uagy-

g y á é s h a f i m a a s á tövé — D á v i d 0iV Nem

e {fitaaldáaraaággazdag c f r kö l ceök b ou, nem

e Volt nékik m ű v é s z e t ü k s álti^jában nomeolyan

a aaldóaág iáulija, hogy arra e kl I fe lekezet 1 e-

I 0 k 0111 ul ó éa Ö n é r z 0 11 e 1 |;e s meguyugvással

lolk i n t h e t v i s s z a

Do elérkezett a h a l á l é r á j a ia; morl mikor

a Zsidóság hatalmának tetőpontjára liágötl, labra kapott

nála a féuy-ásés, a p a z a r l á s , a k é j e l gés-

uoik m i n d e n ue iuu és f o k a | a s o r k ö l o s t e -

10 ii s é g, mi az 0 g y 0 n 011 oíu s é g, a s z a k a d á s

és á be l v i s z á l y o k magvát hiuio ol köztük, meg-

feledkezett a aa ldé nép h a z á j á r ó l , kiakuáuta.

mitldegyik a maga j ó l é t é t , addig pedig molloitük

más népek erősödtek e r k ö l c s ö k i b o n és tönkre tet-

ték,az ogykori nagy z s i d ó á l | omlót. Így ssüut meg

kzsidók d i o s ő s ego , h a t a l m a ^ s leigázott néppé

a l j a s ö fi o t t .

Ez voltsor ss a z s i d ó á i l l a d a l o mn ak ,

s óiindon állam, hol a 0 0 r r u p l i ó lábra k a p ,

ezzel voszélyoztoük. Azért legyünk ébren, szolgáljou

i n ^ ő p é l d á u l más népek történéhue; mert a ma-

gunk kárán ha tanulhatunk is,-de miut nemzet többé föt

uo|ii éptHUuk I

j Ugyebár ilyen volt mindon hatalmas népnek sorsa.?

! Ily körülmények közt pusztult ol O a r t b a g ó

és ít óin a is.'

Demiért nem gyűlöljük C á r t h a g ó és K ó m a

egykori népét, s miért gyűlöljük a ástdét ,

, ligyikuok. mulua sem s z o l g á l t a t okot erre,

ha pedig erre o k niuoson, akkor i n d o k o l a t l a n

g y ü I ö l 0 t-ü n k.

Igenis nincs indok orre a múltban, hanem lőhet

a j e 10 n b e u, a ba van, vessünk számot öumaguuk*

kaJ, verjük mellünketeszavakkal a én v é t k e m , é n

v é t k e m , é n i g e n n a g y v é t k e m " ; mert tud-

juk meg aat, hogyliá ván a aaJdéeágnak bütio, u g y

a a t n e m a T a l m n d b a n k o l l k e r e s n i , hanem

a m i magunk m o g g o n d o l a t i a n os a l a k mé'«

t y e i b o n , j > s | r b s r i s t i o n s f o ! f o g á s a i b e n .

A T a l m u d oiavoit intézmény, aat a népek

fejlődés törtéi** igaso(js; mert y á l l á s mai nápság

mar nom, kepuabeti alladalmi életnek alapját, mit biso*

nyit ason körülmény is, hogy miudeu eddigi te 0 k r s-

11 é a s alapokon nyugvó á lam — tyrmésast alienes

voltánál fogvs su ba saáll.

. Maga a világ m s g v á I tó j a Jeaui Is elismerte

ezt, midőn! elkülöuité a vallást az álladalomtól és kije-

lenté a világi és egyházi hatalom külöo-külön létezésé

nek szükségét e szavakkal: „a d d IU e g a császár-

nak a mi a e s á s s á r é é s l s t e u n o k a m i

1 s 10 11 nié."

Tubát midén megszűnt a T a 1 in u d n a k ezélja

az emberi iáim IqjtOdéseuél lógva, akkor azt a aaldék

neiu is hapuáljak, uuui pedig kUlönösuu a l'i a t z 1 * b b

u e m V- e d:é k, mely ,a T a l m u d o t uom tanulva,

nnuak tartalmát uem is ismeri.

De foltosáéra, hogy ismeri, tagadod azt, hogy

a szeriül él no é s o l h e t n e ; martaz altain — a i u s

o s ve n d i , i u s su pírem'n 0 i a s p e e t i ö n i s

és n i u s p 1 a oe't i eltfuool fogva aaa egyház i ha-

talmaktól ,tietan eredhető sérelmek és aa ál-

lamra háromolható há t rányok ellen, előleges

intézkedések által" — magát biztosíthatja jo-

gositva sőt kötelezve is van aa egyháai ha-

talmakiatéakedéseire felügyo<ni, s a mennyi-

ben azok a 1 vi lági érdekokkel összeütközők

. lounéuol^ asokuák végreha j táaá t meggátolni.

A világp hatatom ezeu jogaiból következik aa,

hogy aaldál lsk a T a I m u d e l v e i t , t a n a i t , ha

akarnák stto k ö v e t h e t n é k , s ha mégis akadna

olyan ki cm k övé t n é s aa elveket egyszersmind r e á-

l i s á l u u is, van olégszigom b ün t o t ő t ö r v é -

n y ü n k , majd'karjaiba ölulné as a v a k m e r ő t !

De hogy. hazáok amldó I Q a l a T a l m u d o t

nem ismorík, árréLnyugodtak lőhetünk; mert maguk

is bolátták a . aan lek , hogy T a l m u d u k a kor

igényűitől migyoi{ t á v o l á l l . midőn lHl l . évi juiius

hó iö-áu záhlalot"hívtak ogyíie A u g s b u r g b a , hol

ia a asmai k'imoudta api, hogy ,az izrael i ti sinus

fejlődött a töVtanelmi korszakokon át, a az

fejlődés kepes jole'oleg is, és a zs iuat elv'eté s

TaInaidból mind aat, a mi elévült, a mi ezé)

irány tnltmnak bizonyult be, egyúttal pediga kor-

ssejlem'igéueyelte reíormokat létesilett." lls-

zánkban a ssidówig pedig még az Augazburgi aagy

gyülos elölt, is r e i o r r a á i t a magái slegnagyol>b

roszo tuár t»ü a , b a l a d ó * párt aa Ib7l . éviaov. hé

16-éu kiboeaájtoti' 26,914 sz. a. vállas ée közoktatás

Ügy miuuulen icudeiettel is jóváhagyott a illetve mog-

eiositott v Ü o h l o h a n A r u o h * szerint gyakorolta

és gyakoro(ja jelenleg is v a l l á s i m e g g y ő z é -

d é a é L V é g z i e g y h á s i aa s r t a r t á a a i t,

s vajmi kevés basánkban, a hitéhez hé maradt

ao r t h a d 0 Z* a a l d á k n a k száma, kik otejek-

ményoikért azonban aziutéa nom élvmik a t ö r v é-

uyen k í v ü l i s é g k e d v e s m é n y é t .

Kiőadtttk eaekbeo a m é l t á n y o s s á g i okok

égy részét u, s midőn még egyszer azt a kérdést bá-

torkodunk kooskáatalni, vájjon flldöahetjftk .0 a

a a l d éka t T Ismét osak aat kel idelni, nogy nem és

neas : mert mikor a j o g é s a m é l t á n y o s a á g i

e l V o k ezen üIdÖs-és ellon hanaulnak, akkor az

e m b e r i m é l t é s á g r o v á s a n é l k ü l „Igen***

n e l n e m f e l e l h e t ü n k .

llindflBekbee járul még amaz igen foatos körül-

mény — a mire, uatss amoeti éraéanak osak egy p*-

ráujn szikráz is vani bennünk, áros pirulás nélkül vw-

ssa nem gondolhatunk — hogy L l a a a l d éknak

fölrótt bftaei, a m i m a l t a n k a t s a e s y s s i k b a j

Helyi és megyei hirek

Lrményi József P ' M t

vktm* tó-in.

|lÓ. alnlt volt M

Isi— m i NmM|i

»eghall

hogy-haugv

JlpM nitt « p r< uárj»i»ai

aága ki »ittk» 6'mi.

I Á j ^ p ézjió alait volt már, uii-

imh édwiît vettük, bogv no

!?*f»k ko4ÍÍMl«l**th«U véSZÖSÜll l'tfia-

péái* a*ltóeágo« VJrtuóuy i József ur

M a bab- — Jelünkig csak őazinte réaa-

véflluknok adtUik kifejyaéat u jele*

I r4« elkun\ ia fölült, — lapunk jövő

>ím«íáWb buvehl*-n fogunk megem'ó-

ki;-aui m clbzuyiuak honfiúi érdémok-

bed gazdag pályalutásáról.

4- A a a i y k a a l u a l Társaskör vi ge'<>iui«>ud«ső bizottmánya e hő 18-án est ti niaÖnr tartotta meg alakuló / ülését, »«t»ly-Ufit lig.ilarilK.Mt i« maguk köaú't eluokol, j,-y,ül u nitiinokot vílintuilak. tílnö-. M l n|k;váiee*iaMt gvóf //w^mnajr K*t*n*i ur, j«f yzöill / / f i ur, éa péuztárnokul dr. H! i»t Z*itjmt wi ur. A vigalomrendező biaotukg így teljeaeji megalakulván egye-

i lörö i követkecő kben állapodoit nn-g. Kö-vembe *>-án lojya megnyitni láncacstMyeiDek aorát. Hiúdon két hétben láncaczal egybekö-tölt m leesiélyi rendes; Sylveaterkor pedig tombol ivat egybekötött tánczeatélyt fog tar tani. A társaakör vigalmi évadja tehát igen kecseg c-tűnqk ígérkezik. Azt ia hallottuk,-

társaskör a lehetőség szel int néhány myt ia fog reade/tu.

I j be la l t l tkoa t a a é n a a . Ki-U-begt- Szabó Imre szombathelyi pQ«-aa egyház és tudomány ter*n szer tinei flumorékotll a belső titkos te-tőén óságot adományozta. A h ivata lon lapból. Filipich Ja

nos (et; ínyei aljáráabiró ur ugyanide kir. já-a neveztetett ki ő felsége által. Qra-

találuni; az eloléptel«,*b«,z.

- A 14% Aroa képaőmfivéaseti bizott uotldotta, hogy a tabáni tenplomlioz

hárem szobor kivitelével ísJ '*• tessék meg.

A ház i I p a r a a l i rendazeresitéwe, in a gyakorlati ipari szakszervezé*

tárgyaiéin, a kereskedelmi éa közoktatásügyi ntimstei iuntok képviselőiből Matlekovita ál-Itutitit ki .r Wnökletc alatt alakult bizotUág,

kera kedeiuii minisztériumban, f. hó 13-áu délelőtt 10 órakor kezdette meg tárgyalásai.

—I l ako l n i takarékpénztár. Azon ta-uitók között, kik aa iakolai - takarékpénztár késelésével foglalkoznak, tudvalevőleg na-gyolib oszzeg sorsoltatott ki jutalmai. Váro-•uuklial. Roseublüb Lajos polg. i»k. tan. ur reezesUB líd Irinyi jutalomban, ki a hely-

hali polgári (ekoiáhan honosította t W ssép orvdűréuâyel aa iskolai ukarékpéaaUnt

- Ml rek a Ba l av t l g i M l * ÍKop pán uktj 10-én 188&) Tumhu*. A m m na-pokban majd uunden irányba láthatáok bor-sasató vészt jelző (Üst fr'legek«t J klí»*«Üuk-hen A'sifiis kttaaég majdnem eféas«ei elégett K'*>í-L<h pedig í háa Ion ii lángok iiiátla)éka, r- A tiirit, Aa aranyvdi |f,oppé>ij lesáfordi hrgyakea már mindanki sajln^v, jjerske a csekély tnennyUég s nom jó muióség iuellett nem igea tpól a duda, tapsol a tánosi s a •arkantyuk perégnek"; nfe i« MII ára a T^Hlikiáek, 7 - 9 krról jhiutohm ftlsspkfttt 11—-U koa. Ami kövén kis bónsokiloss, talán rnsád még sem loond oly rosaá minő-ségű mint ahogy széltébon hangoztatjuk, [mert a vüretdéa előtt néhány nap, valamint Jinost — Itogv j folyamatban van — folyton ja idő-járással, vwétényes napokkal diosokadhetitliik. — A áojfi/ áor/ii kHtt. Egy otubor a hejwek-iWj ruustott eellectá't a koppáai temalom •fámára, !s midőn egyik tolt coobolyÓvia lo-meal a jtiiár több naupai bzulöU szedet nUts-lot tartaliaaaö pincaébe, rögtön elvágta ma-gát eaztá lotét tökéletesen etvaaztottoj; HOsd fél óiáig [volt már a aaénaavval telt ipiuezé-l>on, mmon azon ombmok kik látiáli Ijogv lement, Megsokalva ott idézését, éifc wejttak a sokszori megaaakitásaal (mert íilt iw azon* nal kábuláit énének) kiházkodtál^ ki»ui you •iHává i'l'itháUiudott fekhflyéből, jaz atyiifi-uiidön nltgy sokára életre kosdott Ijün'ui egy darabig Mfeheazélt. íme egy példa, Iwgy bizony jó a falusi iakolákbísn ifc ngy;k)s népszerű fizikát vegytant tanitani. I l i pedig jóuak látjbk a népvesotóinek Bgvohnét tlul-hivni arml hogy világosítsák fol s P&H* iueatessék! a népet — a must oredMéottWje-Ion. tsitfláftW a szükséges óvaWsHjb'al — Htifadsiiiv A s.-koppáni aözségi níjpislto-Iánál egy se^édtauitói állomás rendsaartiil-totetL ! I R

— Niép Aaa rpé l y t s sé i r k kniitt meel végm Bctuti ssölntést bása AtvSétMo ar. irók és naívésSi'k köre éa a Petőfi társMmak kttldV)ttségjiálötl Kis-Kőrösön. Jókai Mér tel-ke* ovátiötnak tárgya volt K.-KörOs, du ínég a •aoiuazótto* hely oégekis valóban kilelteji tűn-gukérU Jnkai 11 ör uagyhatáau beuyWut inon dotr, moly köayekro indította a jsleuvojt líöl-gyékot. A gyönyörű bes/éd sárasavai rzék: .Áhlá>« h' yett rajtad emlékezetes hnulek : Ijjgy megtelve a dicső asollomével Urö|tU'é 1 Uten kezé takWjou be minden vészek elül • vezoasen kü«öbödre minden boldogságot. IVŐfi szülői>aj)éka alalt muló szava légyen a lájdal titiak, tartós az örömnek, fátovjen-dég legyepí benne a Imi, rendes szállói az áldás.' J'ikai beszéde után Komóoay Jóisi'l'

i olvasta ft'i: j,K«loli szülőháza előtt- ctzituű i. költeményét, Melyet a több eserre tneiuíkö zönség lelkesen megéljeuzett

— 31 a I tA r caacz i kkünk . iurly o-y . é r a e m <• a l é r f i u tollából foly, kiazuritiuta e agámból a lapunk tárczájáljan folyó két saépifbdalmi dolgozat lolytatjáaáL Nigy hasábra pndig azért van felosztva, imert külön fózepen la jelenik meg. Ez az oka egyszersmind annak ia, hogy egyszerre kés-loitUk a aét meg nem szakaszthattuk- Egyéb-iránt nem azándékozunk (bglalkozui oly tárgy-

gyah taslynS L as Utóesy által magiadíloti slakMn som értelme, aom eié\ia«

^ A i i l s a s i y s l éli. tan. tostulat uok tapohaa árási köre, 2. nyülését f. hó 10 án rnggsl ü érakor Iwemtta á f.-népis koU helyiség bsa . tartanjlje. As értekezlet tárgy ai | 1. 1 os^ászójlás n módoallott alap

ihály^klmi Ili Qyakonati tauitás a szám tanból. 111. i s Írásbeli feladatok a uénlskot Iában. IV, í j Iltyányok. Kmler üyuía já rásk. e)iüik

' mei i iO. Ijálnirsikv és Patsrh uukcrosktMléséliob liuds pesten idiille" llulim Cgbke. Aial

t|»ull»" teménU folyóirat, ji9 Ur. Pollid Viktor uorknsz

tése éa kiadásban — ncnelonj s 'küldototi bé hozzánk. Tartalma: Íj Rövid séta, son-BormO Ulndéil Kdétől, i Samlta keringő Tlöloa Lőrinciuől. U. Előjáték, orgonára Kapi OyulátóL 4. Siorelml dalék Kiithan kflllo-

7 l 'J

neiii'eU, ju>n<< magjah>nt M

- Aa oku liavl l'ütít

bora tereiig s Itt M<>nak a Ugvíéáaabh sstf i retl Outtspok i i

Pram*ziaorsság sok nagy bódítást téti I hadvseérolval, mévéaaalvel és nagy mfiveU vei { de a Isgttagyobb liédltásssl mégis bora dkaokodhetlk, A tliatoau Lalltetaláa Joliban ' emelt* dicsőségét, mint XIV. Lajos s aOha tnan-d'Yqeum aranya mellett tuég Napolaou j kétNi ia alhalaváuyodik.

8 oMk a hlras borek mint gazdag han károk- éa granéseigneurükéi, kik a Ué-doeban. pompás kastélyokkal i>írnak, liuna pélyakat, nagy vadásaarfHial rendaseak és minden világi örBitinek ildosnak. A Médoa a szilről allalt épan oly tiépes, mint lleau* vilin a lóveraouyek alaalmávsí. A kastélyo-kat ilyenkor as előkelő vendégek nagy so-kaság népesíti 1h> ; a kttloaönöa látogatások napirenden vannak; pompás fogatok re-

ményeire, szer jVagvöltfl M. Béla. irszttke miatt irodalmi

tunk s több r ndbeii köslénéayeink, e szám

tova-

bél kissorultal * ' H l l U V

Hailéaiába é^k doutltt likasa leányai ttyönyl ták ntntf a ná kölni thuii IqU gokkel történ a osáaaállné a mos kaldöttsén diasót, A köln auguaatus 14-é nevesetoasbb ágost hUv. ev lése Rotli, Ida

b

ignak végig az omágatekon; egéss nap

ú l i l rek. " lolsége a király satt. A nép ő felségét min-őn fogadjál — Bsombathely Hl sáaalóaulagga) ajándékoz isai luagyár agyletat. - A eutelése négy ttnnepélyeasé-

meg. A nétaet császár, ilbb fojedelmn valamint szá-emelte a ldlékos»I6 ttnnopélv dóm, melynekalsjpkövét Ili-IH I tették (íJ a világ egyik leg-pfilele. — A msgyarorssági ingv agyháMgyotem közgylt-kiaasszonyilak i pozionyi) ki'

nvoloz oaatálytl kitűnően tégsett, engedélyt adott az órottségl vizsgálai letehetésére - j A Lourdé* tisatsletére szánt magyar lobo-gót áprilisban jtl fogják ájlitaní liuds|>e»tes a a jövő mvj' nmlusbuii ogk' Lourdosba sat lámlokoló társáaág í"|áa elvinni rendeltetés^ helyére. Féisgybáuu két testvér az örük» aég midii összeveszett elannyira, hogy as egyik a tiiásik kopouváját hegyes karóval átl'urta; lliárom heti kinoé szenvedés után meghalt Rudolf trónörökös e hó végén vagy a jövő hó elo)én Máramarusba utazik kiséjjriévél medvevadászatra. — Nagyvárad d»n ltajy»4*atöréi köve (teteti el Pollacsek ottani üilotébenL — Egy Francziaország< bau iuo|| letárgyalt pürheu Cissey lá-búm ok i-u nézve' nem szép dolgok jutottak napténvrei; folmenlették viselt hivatslál, nlól. — A poross országgyűlést oku 28-ára fogják öwnehivni'. — .Prisrendben ineggyíl-kolták »z oaitrák lí. drsgoiuént és uejét. A p<irta ulrimdelte a gyilkosok erélyes nyo-mozását, s

Veyyes közleményen. Egy trQrct a Médosbsn

A Méd.okban, hol aj hason nevű bor rubinforrása lákad a szólőulről, a szüret va-lóságos űnhopJA legszegényebbtől a grand seigneUrig mindenkinek résSe van as öröm-ben. A Médorbau- Kranczlaorszég legjobb

h

vadáasnak, s a sport mindén német egy reg llatal ember n gy kedvvel Űzi, kik mind-nyájan Haint Legier gróf-, a grand puy«l kastély urának vaaetésa Alatt állanak. '

A Módiié hliH's bor4 a kllvstkeső hat fii rlgnetto alatt szerepel i Chateau-d* Yqem, t/hatû-Lafiite, Chaleau>Marganz, ('liateb Latnur, Cliateau-Uaut-Brion.

A Chaieud-d' Yquem 1785 óta a Lur Saluees családé; akkor adta «l Hauvaga d' Yqsum Lur-8aliioot maranis'itak. Asyeustui uradalom lé i liektaita (2 hektár = 1 74 osstr. Iu»ld.) lened; 90 hektáron terem a fehér ssőlS s ebből szűrik a legjobb sauler-

vetUlt meg » társasécba állették, hory mő-lŐbegyeikst köenysbboe ktssákmányolhassák. A iüiaâu Latour különösen Antliábaa ör-vaud aagy kedveitségnnk. As evi termés miatsgy vo tonnára rug.

A f%ataaa-Ílsitt-Brion nemes borága sokat Monv.sd«ttU ítyHoserátől. E borterű-lot fl) liekiárra Urjoo. Ebből tulajdoaeea, Larnen Amédés, tM^mi mint sgriianaad-résztj a phylloxarával gfVfltt, nwjy eUspte, kilrifUilt; aztán uj saőiővosaőkkef fllUjttejte be, i rsinénye van, hogy néhány év mnlva asőlele épiwn V»1y t«rtnő lesz mini koráidban VOII.'MU Oliatau lUut-Brionbél eaak lOOtou-nát ssUrimk. » A V. /- •.

[-- Aiyoavart néplrlbun.lAzordély ha-vasok kősűl Lnpaáról írják a .Kelet*'-nok :

l A liánokban vásár volt itt s pap, kántor és | sgyébn iráatadó ott ivott és dőzsölt versdbyt

a nafasatokkal. Eat cselekedte Panorlia Kyi-kulaj Is, ki itt a féle zugprókátor, a «,tiép köst sok haragosa vsa. Ezek egész nap szem mel tartotiák, s mítjfin éjjel iT^-tt óra to '

| rlil tántorogva hasámeut, pár lépénuyíp a > ] koresinától, állítólag 17-eu rárohantak «ö«z ' i ésomárezangollák»a*iil 'guliék, a híd-alá j vétették s uugy kövekkel mngnyomiaitá^.

l)n taint él«u£en rókatáí,laéa«rtu vala, é.-<a ' igen szívós voit-a másnap ugy 11 óra táj-

ban, midőn falufei& a b«B«riesáhól liasa r« tek, a híd alatt észrevették tompa ny 0*z>r gését s onnan a másokat inkább ke,dvel ' ueje lopedőben hazaviuute, hanafn a nyo<no njll másnap kiszenvedett. Mondják hogy

bort Hire már a régi időkben meg * bsdaágharrzunk alatt tribun volt • mint I volt alapítva; de a. legutóbbi hanaínes év

alatt annyira eiualkedett, hogy e borért ma mesés árakat fiieteek. As lödO- és 1061-ikl évfolyam as els0 késből touánkint (808 1)6- j esi pint; 0000 frankért kelt el, I nabány évvel későbben már 10,000 frankot ÍUoUek | egy-egy tonnáért j 1850'ben pedig egy tonná IB17" IKÍ d' V a nemit Konstauiin nagyher ezeg, ki sa inőbían liofdeauzban járt, 20,000 francon vásárolt mag,

A Chstoau Lanttn jelenleg Rothsetiíld Allonzf Gusztáv és Odoo báróké 1703 előtt

fiadig Pícardé volt, ki mint royalista Paris- j ián nyaktiló alatt- végeste be életét s kinek

jószágai elkoboztattak. Mint nemzeti vagyon VanlerbergltAa novU gaadag urnák adatott .el ] 1.900,000 franoért Lemsire Rosalíe ktsasz-asotty 181 H-ban e gyönyörű birtokot egy' millió francon szereste meg, s későbben ugyan; ennyiért adta el toott-nak. fHGB-hitn Tfotln schld James báró Párisbau a Cliatoau-La litto ért 4.14O,O0ü francot adott Oröküsoi bírják ma o becses ssőjőlerületel.

A Ohateau-Margus is régi hírrel di-csekszik. A IS. ssázadbiu egy megerősített kastély aláu, mely e helyeu állott, Lamotte nak nevezték ol, Akkor egy Monlforrfnd nevű ur volt e vidék tulajdonosa. A tl7&0 ben de Fürtnél Ültetett ido szőlőket, melyek jelentékenyen ouiolték: a bor értékét O. Aguado víoomt 1836-ben a t'hateau Mar

, gauk-t f) millió fráuoért vásárolta meg. Mai tulajdonosa Pillét Will. A Chataau-Margauz-ból évenkint mintegy l&H tonnát tcrmeluek.

A Chateau Latour t de Flers, de Beaa-mout, de Qraville és do Courtivron urnák bírják, kik e szőlőterületet 1.611,000 franoért

.lyi Anruéuáoya Osszoégetésn * pusztításakor je leotékeny vesére volt a közaiebbről eljm-r--tult Bálint osoersa vezérnek, s aséla, nuut pénzeli magtalan, szüntelen népe kösött kon • tárkoiott, s írástudással esulogntoit — iöIk bek köst még a pépét is bspörölte 'öbb rendbe. A mii ven volt élete: ép oly végzH-toljes volt balila ia. Bllnei bocsánatáért vh-sániap, itlolsó börgésa alkalmával teaiált a pöpának egy tetjedelmos tötökbusás-kertet s mint mon<\ják, tán •gyilkosai kőzöl is né hányat megnavesett volna.

KÖZGAZDASÁG. A mcy.ö<a/,iluHágl tauQgy érdeké-

Immi.

, s (Vége.) E felhívás egy tanuló asájáhólegy föld

miveléfi miniasterhes igei) naiv olt ugyan, de egyszersming jellemző is arra nézve, -hogy- ölily. gondozásban rénoaűl nálunk a löld mi felesi minisztérium részéről a gazda-sági szakoktatásnak jelenleg legmagasabb

1 fokú intésete. De épen asért, mert es igy van, s

| mart olt a gasdaiági felsöhh szoktatás kellő méltány'á«ban a loldmivelési miuissterium

| réaséral n«m Téaseaitteiik, és mert annak j fejleulésére az ország egyetlen tanintéselén ; nincs a-'mód oly mérvbeu megadva, sem a

tanerők kiválóságát som a langyüjteraényak gasdsgságát teluutvs, mint a Jósael-mflqrye-teiueu, a hol már a gazdasági ssakokuak különbén ia egy tanszéke létezik, — asabad-jou felhívnunk as illető intéző körök figyel-

| inét épeu most midőn aa uj műegyetem épi-

m m magunk iettűk azzá a aaldél a mi az t é ny-

leg, s] ez a 11 méltányosaági ok, tui a i s l d é k Ül-ellen mirczoi.

ka eiuler, ki saját, hibáját l*e{Mmeri, do egy ve kéuywtól ttt megváibatui annál is inkább, zeni űwlás w azt tartja, bugy Rj o b b e g y r t bünösnoBL m i n t s z a z i g a z n a k " lián túrodehnes bánattal yalljt/k csak be, hogy a a m i m a r l y r i s i u k , a mi i n h u m a u u a , l is térvényeink eredménye aa, hogy -a aai-kilialt a h a z a i r á n t i s z e r e t e t Ei el-a aüöl, hogy magát m a g y a r a a k nevezze; isMé, mi {Min}it tett, hogy a k i t m é l y e n r t e n i a k a r t u n k elég volt azt „anldé*** • zni, ez már magában foglalta a b e c s ü l e t [t j a mert e jelzőt csak személyi kisebbítésekre jttaználni, lassanként maga a zaldó ia fér-ftltí.

váuyouk-majd miuden n e m e s e b b fog-s h a t á s t tucgvóiiáuák a z s i d ó k t ó l , s

dfStetétt Ki

bácsíilirl mert a mjegt^ n i sar k aelflók

i p a y i á é b a a vélt tilt mnr t ö laíegsj mik czii i s é r t é

szektuk

tesnek T ' T

1 a 1 k < juiirt a a ítlr, egy ház eltiltá

Üiellett 1

t á s i-

I li d t a

n á k p

kereazteuyeket pénzt kamat öloaöiiúzui, a d a i d ó pedig é l e t f o n t a r-I s z t ö fi b ő 1 \ u ezen .alkalmat ielhaazuálya, és a k a r a t é nélkül Inasanként k o r é -n a ü é é r é v é lett. De mi is lehetett volna

mi«, uitkor z s i d ó keioaztény ibilett semmi némű h a t óai go l nem g y a k o r o l h a t o t t , k ö z h i -v á l a ^ t nem i v i a e l h e t e t t , j a v a k s ze r zé-aé t | d l v o l t t i l t v a , csak m e g b a t á r o z o t t i ár Hsukban s ásóknak i a b i z o u y o a n t e z á i b a n Voltak k f> el e sek l a k ú i , k é n y s z e r ö l t ö n y t «e ugy aevecett as ildó s a p k á t k e H e v iae l-a i et mély tórvényoi in-tézkedések mind meg annyi ok vdjtek a z • i d ó h a j s z á r a, mi oly aokator éswádódöit é r z é k e t l e n v a d p a s s i ó b ó l i a

tiysa veit a zsidók sorsa M a g y a r s s á g o n , kik e*ak le ^Mazi* HEóbi" „szomszéd" ueven vel-ük lsw*-rikeÍL s kiknek csak is as 1840 ik évi törvé-j n a B a M i i táa az orsságliani I a k b e t á s i j o g a k a t ,

a baeyavártiaek ée kerületek bői még e törvények ia luííi ek < ket. Ekkor jog»sittatuk lel a kereskedés és t 'paé ttzâére, de e jogukuak sem vehetek l^zna; , iu*f! volt a „c z é h"-rendszer, hovz za ldé iti tíxtm itKstsü. Eoshtvataluk visdéséiöl még ekkor ia d voûík zárta, vámok, nemesi birtokok bérlői nem lehetlek ud|g tvkinteieklaw is megszoritáso-

kai «srn«^düHL Jogk-«Ok csakis IKŐI. évi deczembor y vsgevfi kezdett aéaiiieg axéleshednr oly ánnyira,

l^éfbaa asár I g y v é d i képositvéayre is szert t r t s a r t , b i r t e k k é p e s s é g d k makis 1800-bo* kitt É&ndva Tsês főt tük* jogot és niahadsá gas M g l i s a l i e ás

• H |

ty ^wwa#nág*eêe és liAaött mujt után mi-dfa aéaes egjedsa egy ládaaáaat mm, míbaa

iraasÉ «4Maé a e i a g é a / as i d 4 a awlőa baa-

aftaá I É 'áraatbea aesi egyhaa láthatja éaaafa gyÜ-

keeéaaa tfadiéát, osodae aa, ha a l á ag t l é aaaa és

fa lekfrá i i e«er*;*l mm í'JUdútt kl aála,.éa (gyík-

jk'fátfmk éMaí hánraaariieuet saokáeává

tett * kaá«ir •mUum'M kivetkőzni •

édii 4>és i i É j n aaâ éu —m veit kápes, s aeha-

m |MfM j e g M baéa ééai, ka a .mss is nyél-

mes politikai

Vmfl-'iít évi törvények Ustoeltot.

vét — melynek ő uj tagja,! s melyen mint sajátján csak nem régtől fogva éngtaazketik — tökéleteseit és oly hibátlauul nem birja, oíint asl kinek ehídol talán vérükkel. azantclék meg e haza sünt földét, (a lia lal-

i hatatlan költőnk eme azavak

; BA nagy világon e kívül iniucsen számodra hjtly I I

j Áldjon vagy Verjen sors keze, itt éiued ludpodi koll.r

felfogni él átérezni nem tuina. Es mind másként leéz Idővel, el lóg jőéi az i( ir.

hog)* a z s i dó (a oly hazéltí a magyar hwínd ho ;y iiagy költőnkkel együtt érékve, hazája jóléieért in n^ kiinélend sem'pénz aem vör áldozatot, majjl ha t| őt, is édes emlék köti uj hazája múltjához. >1

. Ezt hinuüak éa hmtéjnüuk jogunk vih, d« liátráliaaauk a haladást; mjirt tudjuk inog azt, jho^y o»ak az az álladalom nagy és erős, melynek lakói Iái jgeióL szereléttel ragasakoduak Ihazájuklioz és emburlá! xaik|ioz, s hogy .ott valósíthatók meg legkönnyebb az ember életczéljai, hol'a é z o r e t e t az egym|shoái r a g u a z k o d á < a és v o n z a l o m Utók IWI nyájtkat. Erre pedig - tekintve hazánk külitúfélosjk nemzeiiaégü üs vjilláau lakosségát — senkinekluagyol)] szüksége nincs tálán, mint épen nekünk magyarof nak. Asért ne álljuuk tttjáb^ nemzeti fdvirágzáeun nak, ne uiáltaasuk meg polgártársainkat, felebarátain! kat a aa ldékat , s ne térheojük őket a magyar bűn tetötkv l7l. §-ába ütköző módon alaptalan vádakk ne asak azért, hogy a 17'<f. és 250 ik §^-ok éllenűn alkalmazást ne nyerhessenek ' hanem Étért se: meri i«zeu eljárás tár«adalmi reudttuk felforgatáaávaí nemi Zeii nyelvűnket éa létünket a megsemmisülés örvényéi vezetheti.

A büntető törvkv. fiivaitkoxott §fi-ai mk B hely laendő iktatása az olvasottak Jután nsgyou azűêane! látszik, s azért álljon itt a 1%-ik g, mely azt mondja Í évig terjedhető álljim fojházzal és (000 fiiig tétjedl bető pénz büntetéssel büntotmtik mindaz, ki valamely osztá y t , nemzetiséget vagy kl I fe lokastt tV • aj máaik ellen nyomtatvány, irat, képes ábrázolat teiijoas< tése vagy közszemlére kiállítása által gyűlöletre félliiv vagy izgat.

A 259-ik §, szerint pedig I évig teijedhető fog-Itázaal és ezer forintig taijeahejő pénzbüntetéssel bünteten-dő« rágalmazás, ha a rágalmazó állítását nyomtatvány vagy inyilvánosan kiállított képes ábrázolat állal tette közzé vagy terjesztetté.

Űogy pedig az említ v^jak nem egyebek rágal-

maknál I, az kétségtelenül kitetszik onnan, hogv ÜÖ0

vádlott köat egy van as i jdó hitű, fűi elvitáaiatlati

jel* annak, hogy a zsidó a í ö rvényt t i s z t e l i Ea

pedig egyik első polgári kötslcaaég 1

• Rágalom aa, hogy a zsidó a keresztényt gyfllOli,

baWna kówi eszmék a IriMOs szokások s a kösös

mait, köaös érdekeket (is ezfllMk, s ennél fogva hítsoiv

aeiA ilfánt tefméasetsseralsg töljb vonzalommal fy]viselj1

tetik, aiint más iránt, de minaameliött nem gvitíöli a|

káreátienyt j nem ttivtalen éa beat ktlnyőrűldlen j sőt

a tekfetetboo példakép ; merteilaokezáleg annyira gonj f

doakodik szűkölködő szegényeiről,hogv asidókoldtú vígml I

yitkáa kooaol keresztény ajtaján. Nem henye és nem |

tohonya afp, sót ipkáhh késs » nappalt u ^ a l ' d m e f . ,

toldani, hogy osak ozistentiáját bktositsa, ellenkezőleg olyannyira serény éa. munkáé, hogy ezért a szemte-l en ós t o l a kodó bélyegét sütik reá oliogult ellenségei. Vagy azért dologtalan, mert nem kapál s nem kaszál? Nuiii is ssókliatta meg est múltjában, s igy nem csuda, ha ínég egyelőre idogeuedik aa e nemű foglalkozásoktól. 3 mlirt elzárkósodlan és takarékosan élj,' azért bűnös, est bUiiül jsllelie csak irigyei hozhat]ák lel, kik tétlen-ségeik éa, Örökös dőssöléseikkel kezűkbo játszák as ős i k a s t é l y t . Nem is uzsorások most már, mert tiliju a töíjvény, do inige tűrvény nem Hit megalkotva, liáuyj kereszténynek volt kint pénzű 40 — 80 1|ft-os kriJMl0uj|

| A mi a ssidók hatalmi lerjoszkedósét illeti, sa való lel levés —| és ez kétségteleu jolo életre valóságuknak, éppen azért nem asabad őket nyomni *- hanem meg irigylendő'hatalmi állásuk, és az általuk elért siker koszorúztál törekvés szolgáljon ösztönzésül.

Alaptalan továb||á azon vád is,' bogy az e gjr-. hási ügyekbe is boleavatkosnsk zsidóink, hiss még az e g yli á z v é d}o g gyakorlatából is kisárvák. liogv podig a v i I á g i II g y e k b o befolynak, lest csak állampolgári joguk mértékéig tehetik, s nagion holyo-aon osoleltazik, látszik, hogy - érdeklődnek al kösű-g y s k iránt miket minden jóravaló magúnak szi-vén kell htjíraaui. >

Vannak ezoken kívül a zsidónak njég más tulaj-donaágai is, mely tulajdonságok mind meg annyi bt-zouyitékai m u n k á a s á g a , é l e t r o v a l ó a á g a sőt o jő h a l a d o t t s á g á n a k is, és es abbau áll, hogy nem riad vissza semmiuemfl foglalkozástól becsü-letes kenyérkereseti módtól som, uum kisobbiti egyik a másikát bármiuő megengedett módon is igyokűzzék magát fenttartani; mert a munkát nom, de ajk o I d u-l á s t s z é g y e n ii ek t e k i n t i , szóval a világ loghfrtalmasabb népének sa a n g o l n a k asellomslongl át O a munkásságot erénynek tartja, s iuuon van aa hogy a mit a keresztény ember sokszor elvet, ast a skiaó felveszi és értékesíti, s míg a keresatény ember v a g y o d i l a g a l á s z á 11, addig ő g y a r a p -s z i k és h a t a l m a s o d i k . Mióta kezdett a ma-gyar ipar és kereskedelem virágzásnak indulni, ttom-e azóta* mióta a szabad ipar és kereskedelem áldásaiban a s s I d ó k is részesülnek ?

Tehát nem űldüzhetők ssidó po'gártársaiuk sem jog i sem méltányesaági aem pedig szükséges-sági ssempontokb<)l és as eüeuttk indítóit háború nom egyébbnek, mint as undok irigységnek, kifo-lyása, mit keményen megbőszül and a tolytonos haladás-nak alá vetett lermésaet. Addig is pedig saolgáHon zsidó polgártársainknak vigaszul eme kösmondás i t n-kább l egéén szás i r i g y ü n k m in t egy szé-nák os ónk. BenŐI ám a k l gyermek íejelágys is idővel I

A ttidók felsorolt előnyaibdl s as előadott nemes talajdonságokból kiviláglik egyssersmiad as erény is, a M pedig ss honol, ott a j s l l s m t e l s n s é g o s k v á d j a Is r á g a l o m I

Nem aatlsoiuita ligák sservsaésére van ssűksége ez oraségnak, hanemjóT«kó l ák ra , hol a tudomá-nyos képzettség tydlett e r é n y t , e rkO losO t és h a s a s s o r s t s t a t tanul a fiatalság, nem szabad o|y kárhosalos appndiaaaióuak kif^úíést adni, hogy

„már a z s i d ó i s a g y m n a s i a l i ^ isko-l á b a j á r a t j a fiait* elíenkosőlfg ezt tndjuk be neki érucmül éa tekintsük a kor haladásának, kz eman-cipalió eredményéáek.

Aa autiaemiU ligák helyett alakítsunk oly egy-leteket, s * boosáitsuuk ki oly röpiratokat, melyek a k O s m i v e l ő a é s , a m a g y a r o s n d á s a nem se t i n a g y s á g és a h a s a le l iv i rá 'gos ta* t á s a iránti nemes t O r o k v é s e k e t ll-aanek hi-vatva előmosditaniis mik közelebb hozzák a zsidót üu-magunkhds és hazánkhoz, melynek egyenlő jogú és kö-telosettségekkel bíró tini, egymásunk pedig édes test-vérei vagyunk.

liáasunk oda, bogy a viszályokra és a kölcsönös gyűlöletre okul szolgáié válaastal a p o l g á r i há s a s s á g intézményének behozatalával ugy lerombol-tassék, hogy kő kövön ne maradjon; mert nem igaz az, hogy ezen intésmény létesítését e g y i k va Has-fa l e k e a o t sem ó n a j t j a , eőt ellenkoaŐleg mind az, a mely szivén hordja a kasa sorsát és jövőjét, aa égető szükségességéi is érzi unnék. Do ha igaz lenne is asou védekezés, hogy uisaen ezt egyik vallásfelekezet sem kívánja, akkor som lehet azt tovább késleltetni j mert elég indok ennek behozatalára nézve az, ha csak ket-ten is óhajtják.

De mmek is hazni halasztani oly dolgot, mi senkinek joghátrányt nem okozhat ártalmatlan voltánál fogva, a minek clőfyb vagy utóbb afearv* vagy nem, ö n k é n t ia b e k e l l k ö V e t k e k n i ; mert természeti jo-gunk az is, hogy sasai töltsük el földi pályánkat, ki-vel szivünk ollenálhatlauul parancsolja. — S midőn a a p o l g á r i h á a a e s é g a h a l a d á s n a k , a t u s t v é i i e s ü l é s u v k és a s z e r e t e t n e k imét egy megtostosűlt igéje leend, ugyan akkor legyen asabad remélnünk azt, hogy nem vo l t , de l ess M a g y a r o r s z á g , s amiig is bizva a gondviselés-ben, ne múljék el nap, bogy ajkauk a magyarok Iste-nének zsámolyához be repítse e fohászt:

P o l g á r i h á z a s s á g , m e l y még szám-

e neved , j ö j l ö ' n el mi-e i ő b b ' a te á l d á s o d , m i t é í v e s a i óhaj-t u n k b a s á n k b a n is ugy , m i k é n t élve-s i k a z t a k f l l f Ö ( l d e a i -v i f i a a l t a é pe i , jó» l e l e m é n y e i d d e l á r as ss el b e n n ü n k e t és b o c s á s s meg n e k ü n k é r t e d s ó h a j -t o z ó h í v e i d n e k , m i k é n t m i i s meg-b e e s á i t a n k s z e l l e m i s z e g é n y s é g b e n s i a l ő i i ő e l l e n s é g e i d n e k és ne v i g y m i n k e t az ö r ö k k é v a l ó r e m é n y s é g tengerére^ h anem s a a b a d i t s meg bsnnOu-ke t a n e m z e t i J Ó l é t éa a h a l a d á s ut-j á b a a k a v a r g ó f e a e k e t l e a ö r v é n y -tő l , v e a a s d s o k a t a a k l a t o t t i g a z hí-v e i d e t aa örftk b o l d o g s á g r é v é h a s . A m m e o .

s S f y

űzve v tagy h o n u n k b ó l , i k t a t t a s s á k

t ö r v é n y b e a t1

J l r l l - én i N d A b f l f i f l i n f h

SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA

t.uté|>« kft ln •r»lk«"Uh»iím» mlttn

H o l ! J á n o s

n Ur. Untam*. •« irtij1 4r4»iak*fwit 4* lnwi* klttok<>UMk léU r u i i r«Nf« I«fu«i U Mm*i

j l««J l<'»»Sj«n» r«k'k i Wim, IrikésMf | F.thrlpki«Ni»<Maft'

IMI. IrilM IrlMfriirim B

TT4 4-1 lUilln li.au |NM I Wéuiuifl llwliNi ka l|Mk| k'Mfl 11| ut.tit i

rtfillltyl lkh> l|MII|él|«it éllllHMl Mait M| IMII IIUMPH ( m VHIIPM |;«atHfi 4atM • i«Mi «IUp>tMÍi inluél»k«kb ittnukkut • kMI'b Mllr iWMlI #tu bllUm IlifUl, »i»r< II allaUlu liWitekil HhltiArl k*j*t álul 4hWu» hl • u'í ri>á>yy.l tiltom, tUtom * égéi* •IIImIMIí

lldioiii ml| li iui|»ltiiii i i Qn HS<l»»tt[l i4nl i'Mül 4»)nh IfMiMfM vigyek. tuiH* él Ultik kiaikmU

Hilvi'»i'ft iiéti rifjrik ni- *»HJ IfAiMt kér* <léMkr* klful taéwasit idol, bifikauk Mlhil lifilikk II«UI|I«I, wifminWU éliwiMlk bébim n;lik«M*ui [

k'*iiur"Aa S*i| HIHIUIH-IHI. 0 IMI. UI»IÍI»MII( . fcolé4é él lp élKUlif ui iUu-etiikufk* kilttld* ••

Aif Hnkiiok WléRtninwH »"

Moly által közhírré jtétetik, hogy ur. alul irott takarókpótixtnr uj

házának építésére kívánt t frvok beiiyujtÚHáru , u f. évi uugUHZtUN 22 ón

kelt hirdetmény nyel e hó 3l-ig kitűzött határidő ez évi november 11 ín

bezárólag ki terjesztet vén, u pályaművek ezen határidőig elfogadtatnak.

Kel t Nagy-Kanizsán a délíz^lai takarékpénztári! réMvény-tárnaimg iga/,

gatósag&aák 1880. évi október 17 én tartott tolósóben.

780 í-U-i, í . I í I A e i g a z g a t ó s i g .

0r Mflpsl f l iA i iN r io i . A Hnf J t f w f S l i IN II IU i#r Ipa klUitft •>

• I I I aMr I I M U I I N M I I aik4« k>ugi4gik**l. i | mt l l lwl i f ikaél , mari uaui kél l ig«ls i í i lS. 4|>M| ckrviilMu n^'lBur ét Hirnvikutiii l i i M f t t i l i i l i i 1

lgi« aiénlhjiu|, KArikUr rMMllMfK Jérní N ' * lm | i * tn

l l.jfai»i»| Hukluilky A- *«|«r««li j I* Slttll* Hrtilkial; W'Owíb Parallel. k*|M»mti l<a||MÍA i I I « ' | » M » Ü I I I ifUHviiiivn qqox

o o o o o o o o o o o o o o o o

Mm FCC*ftfttfca véSrtik^ arra, hagy miután * jBjkfc fsada»4gi ssakaktakás év • M N * IMs i t i tM Mtiwit i iwi i k«Ui

* Hb^-kw aMftosat *ÍaMÍa**U>Ua, — vwva MI a b^ i t lMái i hnuujimimis, Ai

MptVccMa a Mélft iMMM v^v |K gasda láp «a*k'<a*tau • msty i hgfttkwhb foka

M*k«m4á^ keráaaMtamAk m»<

iSwiwkihWk. hagv taUáj|os aok ü]n lóriul' S Jsfi as arasi pálya tul

t-öuWWyw « lM imr Méfuk m orrotok IMMtMkdiliwtk káajt okltv«lM u»ár vsr » Ki év«k«s *t ktáo« vár dkftlmMáart ~

«sl kőtáraira •gy uj egyovoiu tVl-

Kc< M síért faouuk M, muulia iái m i t nlkiiw vduáuk, AKiioui osupáo aaért

k* i m p u i a o k (Uttára r u péni ogt «cy*ksai telállUás^rn, akkor u km-

MK.v A uiúegy«loiunét loUllilaodé tu-MAkosíiály (triállitáaáuak som tu l

[iml I uiftl'i utjAUtttt áilaai n péaskériléiook, a mit rétáirntfl okul hallunk tolkStBÍ U ilÚtS kS* ^'kj által raindcn oly OMIIim, midén ogv vuriv mái ilgv oiodá'ását. ogyeao4 lagaué •atyai- kimondani oom akarják.

Haiánkhau melynek locfllbb jovadolmi tui^ását a fökbuivoléa képou, a tfâdaiági tuilhmányok UxjMatéav, aaoréav véioményiia azoiinl oly nagv lontowiággal uir, nüunrint e jrj'«l>«n aa uraságnak amuniinoinil ákloaai-

< tél fviajtóttrottonni uoip m l i r i j pedig; télig akljor nrm szabad, midőn «|gr öly. intétot felállitá«áról van aaé, molyiiek liiánya liova-lováblí mind rrealuitíibbé válik, • luiilóu otuoa intocct n< iur«ak arra vau hivatva szolgálni, M D bonwo a awőgaadaeági SalotvoaeléMoi

, kfliK'otv© vagy kőftvetlontil foglalkoaé birto koápk • gaadiák éa laendű gaadaaági tanárok BMiaaabb l'oku gaadasági oktatásban résae*

' lümm'k, haui'Ri nojfy uiiudaioknak, a kik néki akár a leehnikai, akár a jogi pályán haladva biaouyas gaaaaugi Umemtekro u>(lk- 9 lég^k vau, alkalom uvujtnnsék pályájuk M«iua alatt amaa ismeretek olsajáti i Halra, — "

i llag> aromásnak ilynemű, a szó sxo-I ti

ros rt*!rielni-*lM-n a ielsolib gaadaaftgi lukok- D . tataisal foglalkozó intézető máig siaet, és (4

tu a* a Józseí-mfisgyptemen faíállitra m-m k*si — nagy kérdés mikor is kend. — K< épsji azért, mert orréi teljosou megvagyunk 85

gyusédvo; mart erről benn linket mindaa, a milicaak a Addmivoléai uiiuiizterium u gaz- -dasági szakoktatás fisjlo«stéso érdekében od< digjteU és tenni olmulautott — mindinkább ue^yAgf'k, liitIlik olérkeaettnok aa időt arra épifjr mo»t, midén aa áj műegyetemi épttlot feliJlitáiái al majd a belyiaénuány sem tog tOblé útjában állani óhajunk ) létoiitésének, — Iiogy l'elliitjuk aa intésé körük figyelmét n* airs. nogy a mezőgazdasági tudeuiáuyiiak is kt krîtéenfk a raál tudományok ama templo- . mábak egyik csarnokában I

| „Fóldmiv. írd.'1 K { Kelelél uerkeutó: ' g 8

H O F F M A N N M Ó B . I 7 8

Ha a RiereucHétlfliiftftt legnatyobb,

laton (jegiUégo legkOielcbbi

Oyégyltáa a lélegséM- ÓM táplálánl

morveket ugy a végelgyeniifliéftt

Hoff Janoa fals valééi aslán fyégyMásl-

•isr bsiiaálsla állal.

kuilMS MaiaóIIIs atslkia (InSlAaik MMaaM AiaUiUi.

ITflbli IIÍIIIHAÍBAI kllfl i imiwt

1 j ! I " n í i I H l M *

á H í í 1 1 >

2 H 81 : tv m K I 3 o ^ l l D r

h í E l 1 ű 5 5 - , 1 I -0 K Ü • R H i t i É

* I H i s l n

i r K l i f c ' 0 H s * * B M l 5 tí i t " a . m S m ö 3 f " 1 ' » I m,

i m m z n t i u

^ mzí " s F 7 y a í

m i S l x H " * ! í *

Ü ! ( f l * ;

X 5

4 ' | 4

ifaif)inv|]| qqox I

A M a g y a r - f r a n c z i a b iz tos í tó r é s z v é n y - t á r s a s á g tiszlelottel alélirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Z s l l f K o m é g y , B a r a u y a és V a s uiegytk réuére kiterjedő hatáskörrel

J V a g y - K a n i k 8 á n v é z e r ü g y n ö k H é g e l

állitTÍD Íol, un ijik vtiméiét 10—61

G u t m a n n S . H . ú r r a

ruláita, kit egyszersmind a tttz-, uállitmáoy ée ijégbiztoiltási ágazatukbadjogérvényei blitîitáil [Otvéuyok k U l l l l M r u , károk l o l v i l t ó r o , ugymlu t 0/,0li n s4M in« l l k l I l a ^ ^ N ^ r ^ Is folliitslniaiou

Budapest, 1880. januárbán,

Í|| ' i | I A Magyar«fraaciia blitoilté réiivénytáraaiág Igaigatéiága i

SCHWEKER. M0SKQV1CZ 1 1 A M a g y a r - l r a n c / J a b Í z ( o s i ( c i ó n y - ( á r s t t s a ( í

igasgálóságának Ceootebbi közzétételére bivatkozánal slúlirott tisxtelettel jdleutl, miazerlnt a I ' % f t * ' | r í

Nagy-Kanizsai vezérűgynökség veietését e lvá l la l ta s a vezérügyoOkségi irodát megnyitotta, bol is uiztoiitási ajiluiitto c alfogáfdtatuak R a blitoeitásl liilotre, vagy a Utsaságra vonatkosé mimitfnfél* felvilágosítások leg

két aiégesebbeo megadatnak

BhtoMll pfdig a ItérMaarig

s) tttzveszély é i r obbanás által okejzott károk el len; e) i z á r azon 'vagy Tizen m á l l l t o U Javuk károsodáea e l len;

b) Jégkárok ellen d) as embé r é letére minden I R M O K médoiat sperint.

A Magyar-francxla biztosító rééxvénytársaság melynek 2 0 m i l l i ó f r a n k ó i , a z a z H m i l l i ó a r a n y f o r i n t o t t®vó alapuikéjébdl a résivénynsfk á l u l mindjárt keadethtn

10 m i l l i ó f r a n k J a z a z 4 m i l l i ó a r a n y f o r i n t

kédspénzbeu befizettetett, s réssint s íuváróé legelső pénaintétetelné), ^éit int pedig imt|yar állsmértékekben éi eladbbRégokben lett elhelyeave, f. é. ektélmr 14 én tartván alakúié köagyll'

léiét, melyeit a társaság Ugyvowtéiének élére kOvetkexők válaRitattak iqeg.

j V á l a i i t H á s y . j i r s l t t | / e l t b l i s t lsá| .

K I s ö k : B i t t ó István, é Felsége val. bolsó titkos u t n áMa , • Lipót-rend riagykereiitJée, I H e c k Nándor, a magyar Jelsálog*banknak f«asgaUl|s.

oru képvisslé itb. fiadipeitcu J ! j L án c i y Leo, a maiy. á l t földhitel réssvûy-társasáy Ifugatója Bodapeiten.

A le I s 6 k Ök : Báró B á n ti 1 d y Béla, földbirtokos, őriz. kópv. stbi Bppsten. j I L e w i a Jakab, a k#r«sk«dslmi akadémia i|R>«atéJa Budapesten.

B o s t e B Z Jenő, s párisi Societé de l'Uiiion, génersle elnöke stb. X'árisbao. |i H e r r e b o u r c e Jtis, Mária'KmII, s páiUl Bodoté dt l'Uulon génerále vuéiMfigyeléjn

f á lmmalmám/l t agok . . ) ' PárllblN.

Róbert M o r i n mafquigdeBsnneville,azjbsztrák déli'vosut igailstósági tsgjsstb. Párlsbsn. h l |s i |s l ésá| .

K e s w e l t Ármin kir. kereiked. tanácadf nagy keres kedé. h l g a t g a t ó k i Dr. U l í l f r Albrecht, kös- és váltó-ügyvéd Bécsben.

Lovag zápori B e g m ha r t Fereuci, ax AJbrecht-vupály a elnöke stb. Bécsben. K i i t e n o s o h e r .Károly a „Uoílmann J é n e f nagv keresketló cség főnöke TludapfiUn.

B v á b Károly földbirtokos, oriz. képvisélé itb. Budapesten. <9ehwe i g « r Márton kir. kereikedilnil tanácaoR lludapeiten

Báró T l a l l Károly e^-liír. kamarán, sz oszt. déli varat alelBöke, m osztrák nraltbázs ] V e z é r i g a z g a t ó : M o a k o v l c s m « Budipeitao

tagja stb Béctkes. N % ' i ll

TskMtvs, s társsaásnsk ienntibbb killststStl téksers{ét és ss flslstfisstél élén. lévé, haaáakbas is najryobbrésst ismsrl és köatisalslstbsa állé s|jsaisé|skil bátran slmondkaté libát, begy asm volt wés ss igéss

aS*|srclMákaa bwiötóé térsaaég mind l í lésig, nifllf a bistosltté kOsönségnsk spnji gsraotlát nyajtell velsa, nfint a mennyit neki e lárssság mindjárt kssdatbsa avi^taoi kéass, s a midén s társaság ssss, aieiÉ párallin

ékééről és as élén éllé sgyMéásk jíllems e g y r i M j tsi)ss blstosiiási nyaji srrs nésvs, bog; a társaság ttaatvitsli a méltáoyossás, a psnlosség és a U|saior«bb bsesalstssség mludsn kövttslmésyéask mmeiwkör ••

jsiWééw M fog fslslsi, aMisréss'él s ssakfssstéé Statetuága as iráat is kasességal laolgál, bogjr s tátjsoiás s d Itétilik msgsaabásáoái il kallé tskiatettsl fsg Isaul a versanj (ogossll kttvstslméajiirs. '

2 mlááa is hát ÚssíslatiaJ, alé'irttt a kwtésUé tikösöaség bi sulin ál asi általa képviselt társaság iránt it bél (elbiv|s és kéri, megjsgjal sgyssersmtsd, hogy a veaérttgynBkségi tsrBlstsa a vidéki Igjatkstgâ isarvs<

és [•« fe'ymaaibas vas, és ú gy tílsblstfwitáél áéslBlek a már felállított Üg^nÖklégsk állal késeiégsssa lile, adutuak,

V a g y - K a s i B i á a T l M l O . májssbaa „ # * ^ < M f ,j t J

s- I I É i L i ' É A M a g y a r - í r a n c z i f t b i z t o s í t ó r t e v é n y - t W s a r t K K i r l I i i l l g y B l k i é g e k l vezérögynöksége N. Kssluás

Zala Kg i f i l l gn i Tisebsr Miksa írnál. Csáktornyái j BirsoJnnann A. urnái. fillTliAUhl Q I I

Kssitks^lg t Puly János , A .-leadván Tiuss Ksrsaoa R U U I I f i M 11 11 O . l l .

SlsMcesi • Ppiêbi V, A. , Oasbraséikesi U h Ignáes a -

- 1 p l 1 "i T Nyomatoit F i i eb i l Fülöp' U|)tulujj(lortosnAl( Kagy-Kanisián 1800. |

A öagy-kamzsaij kereskepelmi és iparbank-R l ^ V f i N V T A l ^ ü L A T

í é . n o v e m b e r l l - ó i i d e 1 0 ó r a k o r s | i j i l t l u d y i s é g ^ n

rendkívüli közgyűlést tartand, melyre a T. os. réfsjényei úrak ti(nte lc| te l mogbivatnak.

A kOsgyUléa t á r g y á t aj* lalausiabályojt niédifnitása f o g j a képemi,

N a g y K a n i a i á n , L|88(I. o k t d b e r lí)Unt. A a l g a s g u t ó f t á g .

m 1^-1 F i g y e l m o / i t o t ó s :

L A kbigytlléscn résai T enn i saándékosd réisvéuyes urak felkérelnek,

hogy réaavényeiket a m é g le n e m járt eaeMnyskkel ogytltt a bank péus táránál, innen nyerendő térit vény m e l l e t t SB alápsxabályok 61 § A értei-

m é b é a f. é . novemberi 18*á g| letenni lalvotkedjenek,'moly t é r i t v é n y egyút-

tal igazolványul esolgjálsndl |

2. Aa alapsaabálvok 4ö §-a értelmében |mk azon réinvényei bir

izavasaü joggal , kioe| réasvsnye legalább 14 áa|ipal a körgyltléi elilit

részvény könyvileg aa <$ luvvirj* vau Írva. i ] l

H i r d e t m é f l y .

V a s ú t i m e n e t r e n d . I

SmSmi S iH l a t á r é l k a i n | f«M Snai fsito Illa

fcsSSSI/ f f ' I _ ^ ^ I Ui« 0l%< f«t« léé | 1 f wL

w Bailk. H*4AM. PéttbéVM 5 10 IMM) VTU j j .. i so íföi I U f l w m

M I M i ^ U é (p»m«a»U 6; Ok r«M»l f y * (ysNiVMil) t ; I M i t f ( W J B t ó ^ T ^ i J

I n m íotut) II t0 éi|*l I \ 4 ^ T v M J l I I I Ü 4 M W ( S . O M U U I » L Y , S V ) I I T O « - W 4 ) 8 1 5 W N I | ^ T L

*»» » ti w *)mí f m flWMNtm

S<6 l'rsfsrkwl, KiIInI. Crtklvniri 4 k rt«-l ! » ^lÜirA'l I -

s •' * Brogie 1. és M e r no saláaj msi b u? l ^ P - p rosU«le®iei g) á ra 114 , , 1 4! Jé b l l udapMi tN i ,

, V y S m v s a S J 1 I éélsi ( k e n k e l y válaaatél « ku i " i . t | ] r *nv«a iű in so I t fu lé l i m g y i á g b a i i . sol B akAi A i .»„. Tr l ru r Kragerfket ma lmok saámára. 1 4 - Lb Honta iOkn t Sls l a t m M l l | déiti. r . l L u I . ^ *H MII (gjot»»->intj í I? Nwri . 2 . '^f® fH . t f | *> „t MallAlial é* i o * ! 4 U a l o iép lé |épsk

• • »0 Mi 4|iél I laá iaáia. 70.» 8&- ÍÖ0.

44. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. m K i a d ó h i v a t a l ftduá Falttp kftnyrkarea

Madée*. L'jvároskás utesa* 613. szám.

StéSgltéeí a r ak : l m A irt. Fél

^ m 3 é t Negyedévre I frt fto kr.

Birdatményak 6 lki4bM patiteor egysaor 1 kr, töhksaöri hirdetésnél 6 kr. Bó-tyagdij 30 kr.

BA MEGY KI

K ^ M Ö V ^LÖDÉsj,. TÁRS A D A i| A S A L A H K O m GAZI ) . OTliSÜLET É S T(

rdán, pktóber 27-én. L VII . évfolyam.

LA fcHpKKO. ,M|I «N G A Z D A S Z A T I H E T I L A P

I1B MAS KGYLÍ iT H IVATALOS KÖZLÖNYE.

Sjserkosztől Iroda. H m a lap szellemi ré-

szét íll#tŐ közlemények kitldoudfik U)

városház u(MA 6)1, M,

Hérmeutatlen levelek esek ismert későkből

fogadtatnak el;

Késirkiok viasza nem k Ilidéinek*

- wyllttér i Pciiuora 10 kr.

Egyről-másról a ház körlil.

agyán

a jmnadzon

va lami .

A jitselédügy vagy pedig aká r

a ceelédek ügye n á l unk is nagyobb

ü gye ime t érdemelne, m in t a .meny-

nyiben eddig részesittetett. jjföl'gyeiuk

leget panaszkodnak^' hanem

túl nem igén történik

A z úgynevezett cseléd mi /ó

r iáról , ímely a lat t háziasszonyaink-

nak is eleget keli szenvedni, egy nő

to l l ábó l figyelemre mél tó czikk je-

lent meg egy nagyobb német lap-,

b a n , . mely a mi viszonyainkat is

igen j ó l jel lemzi, s mely sok meg-

szívlelésre méltó tanácsot tartalmaz.

J ó n a k lát juk e csikket főbb voná-

saiban r e p roduká l n i ; e tekintetben

most nmr vidék és nagyváros között

kevés UulOmbség van s a hajt aiyott

ép ugy érzik, min t itt.

Maljdnem félek — kezdi a ' iaer-

zőn'ő, miu tán ezt a fejezetet ta lán*

nem is a j ó társaságba valónak te-

l í in l ik , hogy trivi l i lásról fognák*vá-

dolni , mi<16ii nyilvános lapban meg-

b e s z é l j tárgyává teszem e tárgyat

s mégis* az találom, hogy miután va-

lamely baj agyonha l lga tásáva l , a

melyet i nkább gyógyí tan i , m i n t g y ó

gy i that annak ny i lván í tan i kellene,

mi lio.cs téve, hogy minden gyakor-

lat i háuasszonyank kötelessége min-

dent ^ l l övetn i , hogy a-rendezett ház-

tartásnak esküdt ellensége el len a

cseléd-mizéria ellen küzdjön. A'szer-

zőnő igén fontos dolognak tartja,Ihogy

a háziasszonyok együttesen bebaté fi •

gyeiem jtárgyává tegyék a dolgot .Még

ebben a részben igen sok a teendő.

A gazda (asszony) és cseléd kö-

zötti viszony főbajának tart ja a bi-

zcláyitvany kiszolgáltatási módot. —

Kü l fö ldön különösen Berlinben i s

Lipcsében, hol hásinő-egy letek vet«

ték kezükbe a dselédllgy ujjjuzoi v j-

zéséti és a hatósággal együttesen tö-

rekedtek jobb viszonyokat teremteni,

a főelv aa, bogy osak a valóság-

nak megfejelő bisonyitványol kiszól*

gáltatása ál tal , melyeket ai | j u r á i g

maga i r pe cseléd könyv be. tétetik

lehetővé | szolgáló személyzetnek

javulása, A nevezett egyesületek tág*'

ja i kötelesek selnmitsem szépíteni és

az obligájt i hű , szorgalmai és be-

csületest" csak akkor íadni, mikor ji

cseléd va lóban megérdemli . Ezen

egyöntetű eljárás folytán mind az

uraaág, mand a cselédre nézve S"k<

j ó éretett lel. A cselédek lelkiismeie-

tesek voltak, iparkodtak szolgálat

adójukat kielégíteni , mert féltek,

högy hűtaienségük és tunyaságuk a

cselédkön] vbén feljegyeztetik, ée ez

á l ta l más tely elnyerése megueliezit-

tetik. A (.éti hétről, két Ihétre való

'gyakori lielyváltozás megszűnt, m<ri t

egy rendos cseléd szégyennek tar-

totta, hogy a rendes negyeden k i f l i i

elbocsáttassák. Ezen kitartásra való^

szoktatás már nagy haladás vojtfj1

most ar. a leány,! ki már 4 hét ig

házba szoktatta magát , könnyebben,

hozzá szoaik a házi rendhez éB an-

nak különleges berendezéséhez, m i g

a nagyon L gyakor i vándormadarak

seholsem lehetnek otthonossá. Ná-

lunk, ha két-három napig egy ház-

iban van sínem tetszik neki, Szépen el-

páro log s l a z ; asszony megint indul

cselédkeresésre. Ot t 'van cseléflkönyv,

bizonyítvány, .szorgalmas, hí!, be-

csületes" , pedig nem lehet tudni,

m i nő lényege^ fogyatkozás, hiba miatt

bocsáttatott él.

4 n&ala" tiiczija. A virág-tolvaj.

ÜrSságí fényes kertnek

Tarka mezejében,

Jár á azegény, kopott gyermek

Elbúsulva mélyen. —•

Istenem, ha nagy ar volnék t

— Tépelődik benne, — •

Es a sok szép bársony virág

Mind as enyém lenne.

Oly kedvesen hívogatnak,

Intbnek köréjük;

Mintha volnék ismerősük,

Szerető testvérük. —

Szabadna is elvinni tán

Néhányat mogomnwl,

Eszel a kert meg nem -fogyna, -

Csak egy kossorúval

Bíztató végy kel szívében,

Ast ragja reménye,

Hegy neki majd megbocsátják:

Inát rebeg érte.

Ke irtaiion nyugalom közt

A Asér elkéasflT; SUBU radlog, szinte ragyog

Leike gyönyörétől.

Ok I de máskép volt megírva ;

A fogy átesk jodtíi,

Jse a kartéas nagy haraggal,

Mindig serdeaahbal t

Yérj te eséda virág tolvaj,

tsaáyon nm fizetsz «M|J

Mea*; s saavára térdei eaik

k> rsaisgrt gyermek —

U , m M f kát bűouaéeal

B m » lAgdivelve,

Begy miiéiiss , m hántsd* neve

/ W M sNrid Moedbe

f p kiáwad, d e M

Mksl ia v j fágsdlJ j

Így legalább gyarapodtál,

Egy kia tanuUággal.

MegadiUsal türt a asegény,

Méma keaervében,

S mikor épen elbbcsái&k.

Sírt cmk i OzUnébea.

Mért ö kények ? mond-a kertéis,'

Hias elég volt mára 1 .

„Oh | mert viszem ajándékát

Anyám sírholmára."

Haígató Sánôi.

Quem dii oderunt. — A kit az istenek gyűlölnek. —

Szalay Sándortól.

' Az elad lépée.

(Folyfatia.)

Erre a megnyugtatásra dilectissime

Horváth annyira inaraodott a nyugalom után,

hogy azt estéit kelve teljes mértékben el

is érte j lévén már akkor olyan állapotban,

hogy testi és lelki voi'ában semmi kUllistáa

zavart elő nem idézhetett volrik.

Ebbél önként következik, hogy 8 nyu-

galmaeaága abban az estében azeretett, re-

mény ee fia jBvéjérél még osak nem is ál-

modott ; mobeteu volns az őmiatta akár ké-

ményseprőnek vagy ryRpmeSternek; mert

a világgal kibékfllt állapotában minden jé

volt nemeinek és minden ember. becsületes

6 előtte.. Nem nyugodott le r nap as 6

haragjával.

Hanem Siásnap bekövetkezelt az as

.otthoni* beaséigetéa; a mi biseny furcsa

dolgokat okozott.

Éppen ebéd után van.

Horváth *ram a jteritett aeatpbál ül j

aa aactakvn érintetlenül áll mindsm, még a

boros Qisg ia. Mintha abban a'ssubában

aég s holt táigyaknak is valami nagy gon-

dolkodni valéjsk volná; máskoragyet-egyst

eaak nyuitéskodnak, bocy szinte ropog belé

S eievtjek J most hallgatnak. Kppen mint

a gaadájok. A goiáelkosé örsg ur mistt

KösvstltŐ inttaetekL csslédküz-

'vetítők nágy azáni

Inek érdekében fc

gyakori változását

minden Ilyen vá

mai vsnnsk ezek-

kizlk a cselédek

előswitsni; mert

tosás a lka lmáva l

I asszonytól oaelédtill ogyaránt kap-

inak közystitői d l j i t , Gyakran még

j'incstersógos fogáso tkal ii idézik elő

Iaz ilyen ibelycserél Olyanforma tör-

vény létetik, hogy az uraságnak nrm

szabad a cselédet i

nyá l elbocsátani,

szili Illeg,' hogy a I

zonyitvány /elytán

és a p ro imu t i ó kiti

Azonban más váró

talás nzt liizonyito

súgnak megfelelő l

osztásával a aselé(!

tása és fmelése o "SL^J I « I k

prostítutiâak | ho| y a

ÜP-

'ésiz I

.tti>i

lány

at

lolsbi

•ta, I

izmi;

•QlSt

lene

ben va ló egyazetjt m

egyébiránt erkölcsi s lei

hajt a)prostitqtio

7Őleg, hogy az, miu

nehezitutt körülmények

szoJ[gilI'ftfcii viszonyt

'és iuIkiiimeret(|soi

megrovótt h iba je

megbizbaló egynn lé fogja magét ké-

pezni. A megró vá i javuláshoz vezet

n e m ' a proetilutiol oz, éa ások k ik

századunk ez icfsta

nyen hata lmába e

volns val|th(\ liasz

rendes báptartáiqt

lesség; eddig m ^

izonyitvány-

félnek való-

a ro i i z bi-

áiláilt nem talál

közé Űzetik

n a tapasx-

ogy az Igaz-

itványok ki-

IIymtk javi-

dolgozik ív

cselédkönyv-

tgrovás ogy

ijyfc ínég nem

karjaiba ellenkc-

án —•habár meg-

között isinél

i, siigórunn

küzdeni a

likaknál hu tó

lé

en él

rának

inek,

oly küny-

al igha lettek

nálható tagjai egy

k. Asszonyi köte-

teljesitteilen, do

bizonyároj el nem utasi(hatd a ható-

ságokkal Iegyütt vállvétVe ellene mű-

ködni az oly nágy baj továbbterje-

désének, áldozatul B/.íilii/it, !kevosbi-

teni *és. eijkölcsf 'BÜlyedi-silktŐl szukát

megóvuii kik közel vannak hozzá,

felfordulhsjina a világ, ledőlhetne faa eolesia

temploma ^nagyobb esőknél most as ő leg-

kisebb goíjdjn is. Néha-iiélis, isiikor igya

belefárad a j munkába és szemei | mogunják

a semmittevést, akkor fol-fullukint. ÍiJ>, a te-'

kintet az ajiéhnz tanad. Aa a lolkottnu ki-

lincs nem ttiosdul; uiába már kOrjllbeilll ogy

éra óta. Végre megkapja a szent îftal Ume,

szájából a vastag mSggyfaSaárt kikapja, arra

nem ia gondol, hogy a saén úti eroklye,

gyönyörű faragványu lajipipá)ának életére

tör: fítldhöz vágja. Áiszár tompa vonaglás-

sal simul le társa me'lé, a kinek, már old-

zőleg- volt annyi belátiása, hogy. ujikoi' őróU

is annyira megfeledkezhetik | ar/, ur, liogy

idejekorán kialhatik benne a tttz, na inár

akkor legjobb lgiz' igazán aludnia. Mikor

gazdája legjobban azítta a száft nagy goudo-

latot között, egyet mozdult, aztán lent vala

a földön. Ime a pipa nyugalsias bölcseségu

és a garda hóbortos indulata.

Meg se nézi mi vége lelt pipájának,

hanem elkezdett föl-alájárni ée haiagjának

hangos beszéddel adá tanúságát:

— „Szégyen, gyalázat I Fölnevelem,

maturirál, nem kimélek semmi költséget;

fényesebbnél fényesebb kilétások /árnak rá,

ha tisztosségos hivatalt választ, fy uramlia'

tsufiió, részeges mester akar J 9 n n i . H 0 meg-

álljt (Itt aaután gondolkosik ss t reg ur.

hogy nem őneki van-e alaposabb oka attól

as ijeestédtŐl félni.) Még megteszi ss s da-

csos kölyök, hogy visszs se jő. No 'jssen,

osak ast merje tenni, tudom istenem; meg-

emlegeti l"

Oda megy as sblakbos. Oyöbyörfl ki-

látás nyílik elmét az országutrs, meg a te-

metőre. A Milectissiine kinéz. /Innak a sze-

leburdi Bandi gyereknek arra kellett aa ut-

ját vennie. Bizonyosan ott édalog valahol és

váije, bo((y gyenge sslvtl ama utána kllldí

Horváth nrao legalább igy gondolja,

mikor a nyitott abukon ss ocsságiit felé nos.

„Na hát nsm volt iaasain?!" — ssólt

fél ö römweí , m i k f t r msgláUs, hogy Bandi

oSakug? an méa a hol yséá a ö rü l éds'og, és

Sédig a tonetoM. Nini I Egy sirsmlék előtt

II j most lehsjolf, valami kis virágfélét I *

hogy áldozatai Iegyeljük, do nem 11

rendezett háztartás rovására, s ez

különösen a nagyvárosi viszonyok

mellett, a l ig képzelhető, oly viszo-

nyok melletti hol a nőre más köte-

lességek is Mromoldak , minthogy

msga a házat, konyhát, fehérruhát

s. a. t. gondozza; képzel hetetlen ad-

<li<?i mig megbízható, hssznos és ér-

telmes cselédeink nincsenek.

I l a p, hatóság az olőbb nevezett

és félt baj leküzdésére a há i i asz-

flzonyok segítségét igénybe venni haj-

landó, akkor ez más módon érhető

el és értékesíthető, minthogy jobb

belátámik ellenére és azon tudatban

hogy igaztalánságot írnak, arra kény-

szerítik, hogy a cselédnek 6lbócsá-

lása a lka lmával Jó bisonyitványtad-

jnnak. Váló|bsn .erkölcsi kényszer

gyakoroltatilc e tekintetbe)!), amint

azt nemrég magamon tapasztaltam

Kn elbocsátottam egy leányt, ki meg-

engedte magának, hogy a családdal

vsgyonközöpüégben éljen, t. i. fésűt

cí ipőt, mely az bvé nem volt, maga

is használta, s miután meggyőződé-

sein ellenére nem akartam neki bi-

zonyítványt jadni, elkerülvén a^hf l "

nevezetet, a s t i f t am könyvébe: több-

nyire szorgalmas. — ,Egy órával ké-

sőbb az én szépem egy spndőrhiva-

talnok kíséretében jött vissza, ki

paraiicsolólág kinyilatkoztatja, hogy

az előirt rovatokat be kelt töltenem,

neki tehát Ihújiégéről is kell bizo-

nyítványt szolgáltatnom. Az igazság-

nak megfeleloleg ast írtam be te-

hát, hogy N. a család tulajdonát

képező tárgyak használatát engedte

mog magtinák. A z t jiom szabad Ön

nek, — mondá parancsolólag a hi-

vatalnok, ön köteles a leánynak jó

bizonyilványt adtri. Miután határo-

zottan tudtára adtam, hogy engem

a világ semmiféle hatalma oemkényf

•keríthet arra, hogy valamit m*ir|

győxődésem ellenére tegyek, s hng j

indoko|atlan kívánalmának nem H

szék eleget, délután 4 órára a ründ-

őrhlvntalha hívott meg. • A srol-

gálaltoyő. hivatalnok, kinek Itt e -

magyu^áztani; hogy itt nem boszu-

ságról, hanem elvről van szó, azzal

felelt, bogy itt etetyfívvel keresztül-

hatolni nem fogok i hogy vagy meg

kell változtatnom a bizonyítvány!

vagy pedig be kell vádolnom k

leányt. Az ukébbira nem határoshst*

tani el piagamat, álőször mert me|

vagyok arról< győződve, hogy az i

létő a ;többi elzártakkal való érin

kezésében al igha javulhatna, rnásot

szor uiert, időm nem engedi, hogy

ilyen kihallgatásoknál jelen legyei:.

Mi volt teliiit a leendő? Miután a kjl-

lönbenibelétással biró hivatalnok ren-

del kezéére lom kinió, sem kényszer-

eszközök nem állottak, belátván egy-

szersmind hajthatatlanságomat, ab-

ban egyeztünk meg, hogy a csemd

ez alkslompial a hivatalnok á l t á l

szóbeli mvgfuddésben részesüljön, do

hogy a törvénynek ia olég tétessék,

az obligst a hű , szorgalmas és bp-

csületds' rovatok betöltessenek.

As eset ugyan egysserü, — de

messze kiható koiiBcquonciái vannak.

Tudja ugyanis a esőléd nagyon jó l ,

bogy bármit irjon is a láziasszony j -

mégsem marad érvényben; a hasé*

ság nfomást gyakorol a sso IgAlat*

adóra, hogy csak j ó bizunyitván fi

szolgáltasson; kisebb fogyatkozást ík

fel ue|n jegyeaMők , tehát nem büs-

tethetdlc. •

szskit ii sirhalomról, mkaihos emeli, ott

tartja sokáig |és meg po mosdul, mintha

niokknl a dréga hamvakkal bessélgetne,

kik 'Ittlött as 'íj kis virágfsál nőtt l Kslspls

ott hever s lömön; s sinint igy födetlen Ifi-

vel, az ajkaihoz emplt -virággal ott a nrha-

lomnál morniigl olyan dult, olyan 'ágról sza

kadt formája,Tmiutha egyelw aam volna a

világon azon iisomiuru halmon kivül. Most

fölemeli kalapját, /esókoHa aoká, soká; és

az öreg urnák ágy „tetszik, , bogy ez H kő-

,szivü gyermek orotfen tfokog. EITO azután ő

is esak olfelejti, hogy caak' egy órája át-

kozta ki; elkead vele együtt sírni.

Milyen jé szive van annak a dsozos

gyereknek,! Milyen esilárd léptekkel, bflsske

srczczal hagyta el szülőházát, még osak

ogyotlon arosislna sem mozdult meg; s ime

szegény édesanyja és nővére érzékotlen ham-

vsitél milyn knsorvfisen buosusík ott ai te-

metőben. — As Öreg ur éssre i setn veisi f

mennyire együttélés 0 is ássál a kitaszított

gyermekkel. -

IKKON, külöubon csak tréta volt, eg r

kis próba. Nem kell ast a ross líut féltem.

Msjd vissahúzu as igaz kenyér. LegfÖlebb

egyet kóvályog az erdőben, vagy elmegy a

szomszéd faluig, ott betér s psphos ;«ez meg

jé borral és jó'szóval ugy a saivére hát,

hogy rá se gondol arra ss ostoba utazásra,

a minek eséljat a p a g y v i l á g .

De hát miért air olyan keservesen ?

Na bisonyosan ott eirjs ki a sértett Büsz-

keség könyait, azután visszatér és beismeri,

hogy apjának van igaza, nem báty*, hát

pap less vsgy pyékétor.

Bandi csakugyan föláll, kalapját fejébe

nyomja, megindul a temető ajtaja télé. Mi-

kor aS ajtón kilép gondolkozni kezű. Most

kllzd rmerywi-e, ne moiyen*e"? Nem M j s

nem is gondolja, hogy ÖiSt-snla mindent

lát, aa ablakbél, látya aa Ő kűsdéaát és már

előro mosolyog, hogy égyii visszamegy. ->

Már késsül is a jeWhetré, hogyan fog roes

Aával tfllálkosiuj a-' mért olyan komolyan

vetta a dolgot és Őt égy megssomoriiotla

Íme Bandi aakngyan visaaafelé lép; hansto

ttjra megáll, isebkéaét alővesai.

Ak öreg ur rettegni kezd; még vslajni

bo'ondtS toss az a diébortos iltt, annyira sn-

véro vette a 'dolgot

I)o hogy iosz, dehogy tess. Qyilk m

saándék|k minaössse is abból áll, hogy o(jy

meglobdtős vasisg Aistélyt vág a temető 1ÍJ-

vényébql. Legalább ne utaasék egyediül I

.. Ajkozott kölyök I Hát nem is awa

goQŐnllmzott, hogy induljon-e ne-o V hsnan

caak aai.vtolt oúében: minő térsat vigyen

arra a különita útra, a muljnek a asomaép-

laluban • is vége lehet, meg olyan hosszura

is elnyúlhat^ hogy osak egy félöl mélységű

négyszögletes ároknál szakod vége: űiírnlí,

Mikor vándortársát is, hasonlóság oka

ért éppen úgjM megfosztja mindentől, mint

a hogy fő megvan fosztva, kesébe veszi m

megindál. ,

Msjd ossk talál ebben - a nagy vilégbáu

valahol myiigpontot. Ha valamikor megnyu-

godhatií, íuilyi'ii foledhetleu, milyen beosaa,

emléktájgy less aa a vándorbot Ha pedkg

mindonQtt bsak hányatás vár reá, hűségeseik

társ niubsen a koldusbotnál. Valóbb* maid

mind a ketten csak megnyugo«snak Arökns.

Ilyen gondolatokkal indult nagy di-

jára a saűlőhástél, mely oszol o nappal ide-

gen iÖ>adé lett olőtte.

A l öreg ur iá^jo. No de lehetetlen. 4-

Issen essk trálál; majd riaaaajő. Fogadni

merne akárkivel, bogy holnap ilyenkor utár

itibon lesa. 0«ak hada meujen. — Már be*

akarja tenni as ablakot, Bandi akkor ftt^

dal visaha amist apját meglátja aa obiaknál,

leemeli ludogjái, köszönti: aztán csáljs felé

fordul éa vissza se aás többé.

As öreg .mintha nem is látná betedzí

as ablakot; M aat gondolja magában, hogy

ime s daoMM uHi már enged; aa o kolap-

entelés aiár félbocaáaatkéréa.

Itandi lehajlott tővel, gondolkozva, de

ssilárd lépésekben megy; nem láUaik a?ou

ogy eséppet 'se, begy vissaawáedéhoaaéfr.

nőgy béootoi, nagy szomoruaágot visz mf-

gávot, 4* ueui inog a'atiok. Elbucuzott mifa-

donkítőli most már mehet.

A taiuetf túlsó azfigleténél még ia uS-

ját álUf valaki j ettél asaiáa keservesebb

K I M véfkövetkesések kószáló

eaelédeinkaek vérivéésbuaává váltak;

Wnnök s>\y pro let imtuat nevelünk

aiuely most csuk a*pn családoknak

reia torbér*, tyelyek koronként Iá

i t a t t a t n á k » e g tőlük, később aaon

b u ab á l l u n u k és kOuignek is.—-

tn<4<loljuk csak wt»g, Uogy as ev

költőileg neitteiitó befolyás, melyet

fgy rend*e*tt háztartás, egy derék

kAsio<) elireudelijeire gyakorolni ké-

pt4, ueumelgfty.dászati szempontból

megbecsülhetetlen értékű. A szolgáló

••sitily á népnek tulajdonképpeni

I6rssftkét képezi; a leányok, ki ke)

hátainkban a használhatóságra, lel-

kiismeretességre, igazságszeretetre és

rendre kiképezünk, egykoron a j qn J

nópnemzédék anyáivá lesznek. Bár-

csak felfogná minden nő, hogy <5,

mint Lázának elöljárója, magas óul-

tujrálifl feladatot van hivatva telje-

síteni. Ugy menni hagyni a dolgo-

kat, a mint mennek, ezzel nincs ae-

' gitve semmi, a bajokat megszüntetni

kell j a károkat g y ök öm t ő l M i i ki-

vágni, csak akkor lehetnek 6 fának

erőteljes ágai, j ó gyümölcsei.

Minden háztartás magában véve

fához hasonlítható; az egyik elkor-

csosult, elcéenevészett, egyetlen része

sem fejlődik helyesen; a másik ég-

nek tör s kiterjeszti ágait minden-

felé; a nőnek teremtő szelleme a fa

életvelejéhez hasonlit; nem látni a

velőt, de az egésznek alakulásán meg

lehet, ismerni. A nőben lakozó szel-

lem is láthatlanul keresztül hatja

áz egész házat és saját k inyjmatát

adja reája; sőt a házasság szffk ha-

tárain is tul terjed, mert a mit égy

értelmes, gondolkodó nő tesz, az a.

kiknek javát is ezélozza.

A socialisms vörös kísértete,

mely a munkálkodó osztályt' gyak-

ran nyugtalanítja, könyebben elűzet-

hetnék, hogyha cselédeinknél akar-

nók kezdeni, őket hűségre, kitartásra

ée munkáiságra szoktatni. Fájdalom

est egészben éa nagyjában nem tesz-

szOk. —

Mi elküldjük, vagy ők szalad-

nak el tő lünk ; mi kicseréljük a hi-

bákat, ők a gyűlölet és keserűség

érzelmeit, melyeket magukban fel-

vesznek — ez által a társadalmi

nyomor még Tosszabb lesz, s a cse-

léd baj nincs megszüntetve.

Cselédek számára szakiskolákat

kellene alapítani , melyekben hiva-

tásukra elkáaaittetaénok. Há l valóbáo

oly könnyű dolog as, t f j gyerme-

ket ápolni, a ruhát helyesen késelni,

a konyhát j ó l e l l á ta i f Eat tanulni

kelj, és legyünk nyíltak, as asszony

és oseléd közötti kbníliltUm t&Eb-

nyíre onnan támad, hogy amaz. töb-

bet k iv in , mint a mennyit ez 'ké*

peuégénél fogva tenni blr.

A j ó régi' idó, mikor az assaony

még a cseléd mellett volt, e lmú l t ;

as ő társadalmi, üsleti, vagy alva-

táiszerü ál lása többnyire másihovú

•zóllitjai őt, a melyep lontîabpnak

tartja jbagát, mint a konyhában iragy

a caaládi háaban. tízekben pedig

olyan leány, a jne lya t f tnem tanulta,

igen ibaRManMmerTiel magát a háti

uszony segítsége nélkül , mindent ta-

nulni kell,

Mindéi férfi munkás meghámo-

zott tanulási időt véfgez: a leány

kéacülctilenül lép a szolgálatba ( a

14 éves leánysa bizzák .gyermekeiket,

használjuk szobánkban, 4 végre rá

bízunk miudent

H a nem egy derék nő l'ellíjxyo

letet alatt van az ilyen leány néhány

évig, akkor semmire sem viszi, so-

hasem használható, s minduntalan

á l l o t t j a helyét.

Néhány városban megkisérlették

ugyák a i iaki ikoíák felállítását; de

erre Ütfsvc jelentékeny eszközök ir.Uk-

ívesek . Nőegyletek azonban orro

nézve ia sokat tehetnek..

Állatrendtírifk a gazdaság-b a ^

Ezen czim alatt egy kis ftlzotkót adott

ki Mádai Mátyás Aradon, mely sok ügye-

lemre méltó dolgot tartalmaz; vajba mentől

többet olvasnák. A füzeike százával 4 frton

vásárolható meg. Közöljük belőle á zárfeje-

seiet és ajánljuk gazdakösönséglluk figyel-

mébe; —.

Végfll elmondandó ifffcg, mikép szok-

ták aa állatbarátok és mindenre Ügyelő ok-

szertt gszdászok a bogarakat írté éueklő ma-,,

darákat védelmezni, elszaporodásukat előse-

gíteni és gazdaságuk kört telepíteni.

Kétféle módot alkalmasnak a küllő-

dön. As első abból áll, bogy s kertekben

belUl, a kerítés mellett Végig ribiiske- és

pöesméteoserjéket nevelnék; melyek esetleg

— kfliönösen tanyákon vagy .falvakban jé

szomszédok közt kerítésül is szolgálhat-

nák. A' kerteken tul pedig, további ss utak

mentén és földeken lialado árkok sánezuin

nagyon ajánlatosnak bizonyult galagouya- és

kökény pokrökat terjeszteni, melyoket az

apró énekesük fékskelésro nagyon kedvelnek.

A másik mód az odvskban fészkelő

madarakra vona1 kőzik, minők a csinegék,

seregélyek s más spróbbsk és milyenek még

a kitsebb bsgoly félék is (még a denevér

is a ház és kerthez szoktatható.) £zek szá-

mára fissekládáksf akasztanak a fákra. Ezen

mestinépee ndvsk «* Igss — ellő évbefi rendssertut lljrtiíöíi maradnak, iiiort as üldöz toláshoz ssokott madarak iskább esell mini sem ólaimat vélnek beeifBk látni. Ds már a második év bátrakká leasi. as okos állni kákái s ha osak egyetlen pár fésskol U llyoti ládikóban, ennek ivadéka tsár nőeserewttél fogja ismét fklkeresui. Tlz 4v multán •• kd lönöson erdőkben — nem lé gyfiti as emlÍAr a ládák kellő szaporítását.

A féssekládákst akként kall a fákm akgatnl, a mint éppen'a ozélba vett mfdár

azeroli. A seregély p. o. msgsasn szerit fészkelni (20|r29 láb magasságban), inig Jn eaiuegék alaosuuyabb IU—Ift lábnyi) liníyeii ii elmaradnak. Utóbbiak kfdvelvén a «ühi lombét, tanácsot a ládákat sllrü helyek i*o akasztani és lohotőlog fávol egymástól, luivél nom Igen asewiik s usgy társaságul

A féasealádák rendsseriut keményfa-desskából kásziiietnek, sötét ola|festékk|l másoltatnak be és össaeapritott mohéval, poiyvávnl histstnek be, ugy hogy némi ha sonlatosságuk logyen a fakéreggol. Aselöol* dslon van a j kerek nyilán egy tolóléoson; slul pedig a jmsoskák, görények és monyo-tok ullou egy jól kiálló védolécs £ fészek-lliiláltj nsgysiga és slskjs az illető mada-rak nagysága kedvtelése szőriül változik. A továuni leírás helyett logyen szabad ráutalnunk, hogy Uu J a pest fo város Jiá tótága a tuuli télen határozatba vette, erdő-ségei megvédéséru, illetőleg a rovarirtó ina* darak szaporítására ilvon említett fészek lé-dáknak alkalmazását, JCIÍIUQU OII miután meg-győződést ssorssU arról,* bogy igen olcnqu lehelt beszorozni. As érdeklő gazdaköiöua^-get ea okból minták szerzése végett a fővá-ron polgármoateri bivataláhos, vagy Héonlje Frieaj'ien Zeller kereskodő nrhos (Wien, I. Pnstgasso 20.) utssitbstjuk. A fára akaak-tásnál arra kell ügyelni, hogy a nyilán min-denkor kelotfelé logyou. Ajáiilalos továblíá a ládikók alatt - a mennyibe atüksége* és lehetséges — a fadorék körül töviskesaorut fonni, legjobb évszerUl s kászó ragadozó'em-lősök ellen.

Sohleswig-Holstoinban, Ilannovsra nik (Öldéji és Németslfóldön, jliol a mesőgaslla; ság oly uagy gonddal űzetik, a gabona-paj-tikon, pádíásokon és magtárakban a keleti oldalon a.baglyok számára külön bejáró lyu-kat hagynak, söt még isekrényt is helyes-nek a legsötétebb zug ha buvóltoly gysnáut.

^Logyen; szabad mégamadsráktéli óte-tésoinok ogy két gyakorlat i módozatait fel-hoznom. As ordéazek lakóházuk mellett, s falusi gssdák s kertnek pgv a hideg «sél ellen védett nelyon, a tanv ások a szélcson-d()8 hásoldal()n vsgy s földeknek alkalma* helyén, (taláQ a kazalok, boglyák, rözsn ra-kások mellolt) elséprik a nagy havat és a tisztás helyre odaszórják a táplálékot. Ila a hó kiesi és as idő. nom igon zord, eiég ele-séget találnak maguknak ugy a magon mint a rovurokon és ezek bábjain élodű nuidaiak. Kemény hidegben ellenben, I— hu e«ak szá-ras, a rovarevők nussttllnsk, ha nagy ^hó ia van, valamennyi éneklő madár veasély-l ben forog. . *

Hogy mit szoktuk hzélelmező helyekre szórni ? — A mit a madarak sseretnek 1 Kenyérmorzaa, gabona és eUnek ootája, mák, köles, kender stb. magféle; továbbá fölt bur-gonya, stb; a nyers húsnak és a hűltelek -nok hulladékai, ös)*zoaj>ritoU nyers (vo|o*)J esontok. Hogy hamarabb az etotjílielyhez azokutuusanak a madárkák, gyakurlmi do-log nekik alkalmas edényben, -tört eviipfok és fazekak fenekében) lÍMtkekacsot nyújtani A rovsrovő madarak részére apró szalonna koczkékat szokás akgatni oly helyekre, hová bátrsí) szállnak. A 'szalonna élvesete Vtllö-nősen a ezinegéknek esik nagyon javokra.

Városokban, ha a háznak egy ablaka

kertbe vagy ksvés|>á litogatottt ténécre ayi-llk, igen mu|at«ág')« dolog as sblikból jó hosssu dosekát kinyiülUfíi vagy s fal h»**Sá ban migerŐsjtMil és as aleségnt oda móréi. A kia Uiromtóíek egy m^gsanlidÜlnek, 1wgv még a ssobális is bosétálnak, -- As stetéa fdem Jobb, Iist délslőttre liatárostatlk, mért s délutánok gyskrsn zivatarosokra váltsa-nak, mire a madarak hamarabb elölnek és igy étlsndl maradhatnak.

A Ilaiaavidékoii li.ivtí Wuppnrv^lgy la-kosság régéüi hirss árról, 'hogy mindee uj iránt negyén érdnklfdik é« igyokiMk n Jót haaxnéra, forditaui. minek követksstébeu f)o vésett tájék has<mlit a pafedtasombos és la-kouégs nsm'lál isükséget- Díestsrweg ál|i-tása szerint e trölgy iMiídegságát néptanítói-,, nak kóssöNl otl. i— Kgy német tanító képző tanár ott jjútastában esudá'koiását lejw,té ki a ftJlötl, hogy soha nsm látott mony-nyiaégben '.vnnuak aa éneklő msdsrsk és hogy a gyümölcsfák feltUnŐleg szépek és számosak. Mim kilérője ss ottani gasdasági sgyoefllstnek /egyik lagjs 7* *ast felelte j Ka onnan jön, hogjl oltalmunkba vesszük logjobb barátainkat — az éneklő madarakat. Mssa amott a gy(liQö(eslák kősé bujt falucskát (tteukirchon); ha ké«X fagyitk és egyéb idővissonyok 110111 ártanak a ter-mésnek, a liernyóktól mit seui tartanak, n/eiét pusstit|ák táj madarak, tehát esen falu lakó-aai évente |Ü,Ü00 frtnál töblmt vusznok In-osupán szép gyümölcsoik után. rtzomünk, (U-llliik, orszényünk sokat köezöohetnek s ma-daraknak. Tessék bármely ksrtbs belépni, mindenttU fég találni féssskládáksl és a hol a gyormeko)( szabad un talá'nak mSdárfiW-ket, aat idindim módon megoltalmazzák; még pedig S macskák, görónyek ellen alul-ról tüskoaoMora által és máskülönben az által, hogy jt narkálut előzik e tájékról. Itt mindnt jnnllor állatvédő!" '

Vaj hé! hazánk tanítósága is mielőbb meggyőződiink as állatvédelmi! txttkaóg<u*ú-géről. Vfilui gaidaségi egylets'nk mindany-nyian nArtlugóivá leimének as állatvédelem essméjenek minden tag odahatu 1, hugy már as iskql|igynrraikflk lagyikorolják.iua-

tat állaUw, kivált a madarak olialtnazá-in és tálon azoknak émtésébkn.

Áldott] hazánk, miut az ássisi művelet-len pnsstákj védtelenül maradt a kártékony rovarok classporodása ellen, mert büntetle-nül üldösőbé vétőinek s gazdaság, nujlorei, a fölsorolt 4s leirt áüatokl .

Hflrvéiyek ns'm sokat érnek, ha a nép-ben hiánysík ss érzék as iránt, miért a tör-vények alkottatnak.

Jelen sorok mlsdsts ezen érzéket éb-reaitem, ós igy 'jobb jövőt elkészítem*

Helyi és megyei hirek. — C t m é u y l Jósael f . Zalam^gve

föispánjánali ollialálosásáió' tnult asámunk-bsn tettunk j rövid fomlitésL Klhuuytárói s u holttetemaek Égerszögen történt bessentelé-séról a lapok kimeri tő tudósításokat közhit tek. A kóvetkezőkben adtuk e köziemé-nyékből s IwnnUukot érdeklődőket: Örmé-nyi József XHlsmegye fónpéuja f, hó '20-án az éijoli vonattal jHpeitról haza érkozvéu, Szt-lván éa Zala-worszog közt hirtelen ro*s azul letL miért is aoensát a lehető leggyor-sabb hajtásm össtifiöztc. A kocsis m<1mm vág-tatva ért haza, s a,toi*pAn, noha nagy (áj-dalinat érezhotett, mégis önerejébőllépstt ki kocsijából, 1 ment fel szobéjáoa, hol rögiöu a dörzsölő keztyUL melyet többszöri sziv-görcsQ alkalmával izokott Jiaiználni, elővé-tetvén te|je| erővel dörzsöltette mellét. Ez alatt házi óevosa i|, Dr, Háry inógórknzott, kinek —, mellére mutatva -—' uagy fájda-lomról panaszkodott. Dr. lliry orvos meg

meg sem vizsgálhatta a baít, már b a stes vsdőnek kesa, melyet a lájdalom tóíalt W ' Vén tartván, lehanyatlott, m<ig»z|lrit élni. Hs«Nivedéee síig tis (lerezíg tartott. Az orvo» •ivssélhpdést eonstatilt. Már s nlgy-ksni-aaai íniéhisnál 'is rosszul érezte : migát s mig s gyorsvonat után. melyen ide érkezett a néesi vonat megindult volna, as wlső osz-tályú vá/ótsr««ilieo IcfekUdi. —- urméayi ióísef ss ősi Örményi előbb Dinéd nemzet-ség ivadéka április ll-án sziileuo* Hzé-kosfeltérváioíi. Magyatyja, Urméiiki JÓMSI <irszáábiró, iuig atyja, Miksa fia sUletéea-kor Fehérmegye s!ispáoja volt, sifyja Mső-hílki Négy Juliánná, Nagy Józsefi kir. szt* mélyünk leáeya volt urnéoyi mső éveit töpnyire Válón nsgystyja házánál töltötte,-sa IHll-iki országgyűlés alatt asesban l|iive| egytttt Pozwifyberf volt s midós 1H|3. Ilsn atyját kir. helytartósági taaáesossá ae-vssték ki, Budára jött, hol a leggondosabb ttevejiíitéslien réazoiült, 1818. gyemasiu'abs

j lépett, bárom év múlva pedig áljsu Pestre s! pliilosopkiáia, hol töbmik közt Hdasdjes, liorvá^h voltak tsnársi. Tizooliét étres korá-iban a bölesésieti tudományok timoj-ji Isti, réiro s következő évben, IH^-lá»n iMgkeadts Ijivsislos pályáját s Bartal OyönTy poug-»yri alispánhoz került joggyakorlata. 11(29-Ijpn letette az ügyvéaí vizsgálatot s- fogsl-tiazó lett a tiumeí tengerparti lurmáarzó-dél. lH80-bao Fehérmegye tlsztojotbeii al Myzőjévé iiovezto ki Cziráky ietal.grót fŐihpén, s következő évben pedig főjegyző lett s nőül vette tolnai Festetics Aétal Amá-lia leáováL Hazsfiss, alkotmányok érzülete már ekkor közhirüvé vált IHlö-bán épp^n mivel alkotmányos érzelmeit eénvs látta, lemond'Mt, de még ugyanazon éviben nogv Mkseedé«4«l alispánná választatott A tu aj-dqnképi politikai pálya akkor nyílt mrg előtte, midőn 188ü ben orss. képtiselő lett, IlköszAnvén as dispinságról, nemsokára s kir. tábla clŐadéfydiiökc, 1H11-bee pedig al-nádor é nnveztotett ki s IH43-banJnintilyfn vett részt az országgyűlésben. IMO-bao Tol-namsgyének lett főispánja s a főrendi táblá-nak egvik kiváló tagja, ugy iobi szónak! képességéuél, mint éles elméjén il fogva., Ason orszéggyQléaen s kir. fő ajtói aló mnl lóságra is belyettasittetstt. Főls] ánségárél IH4H. április 11'éli mondót! le axl alkauné-liyos conservativ párt több ta- jávll együtt. 1^48-iki pesti nemzeti gyűlésre ftoprenme-gye követével kandidáltatott, de a német választók julöltje győzött ellonébdu. A for-mdnlom lezajlása mát} egyik lőmditója és liléirója volt a hires powouvi memorandum* nak, de asóta a politikai pályánlik örökre bucsut látoott mondani, annál nagyobb hév-vel karolva lel azon mozgalmakat, melyik loleg társadalmi téren voltak bivaiva emelni nemzetünket. Hzántos nagy intéimény fűző-dik Örményi nevéhez. A neinseti könyvtár msgalspi'ásában élénk részt vettl ő tekint-het'* s budsi alagút tulajdonképosi megala-pítójának, a Balaton bajéinak élotbelépteté séle'ii szintén jelentékeny része van, s Ti-ssaszabályozás lelkes kivét, egykori elnökét, S magyar ssinhás érdekeinek kOUnÖs párt-fogóiét bírta benne, ki tagja voltj a dráma-bíráló bizottságnak, s ki lehet/Ívé tette a római és hsllen clss«ikusok kíadjtsát eszd is óhajtván lendíteni nemzetünk művelődé-íjén. Igy mffködött ő, buzgón, csöadosen, mig -alig ogy két éve, Tisza külügyminiszter ajáu-.lft(úru';í o felsége Zalamogye főispánjává ne-főzte Jci. As utóbbi időben ama megtisztel-leiésbon részesült, hogy a tud. Jegyetem * dsztuletlmli tudoráig oklevelét küldte insg Soki. ürményi két fiúi hagy hátija, Miksát, it jelen parlament egyik ismert tagját és Pák. - Halálának hírére a nemzeti calino asobnal kitflste a gyáazlobogót -4 A fényei multu férfiúnak temetése, iUetőleg beesente-

| veit a válás. Bsegény Eastike várt ett reá.

Mindent tudott már. As egy órai idő, a mit

Qaudi a temetőben töltött, éppen elég volt

arra, bogy becsesebb holmiját összeszedje,

s utítársul szegődjék a mellé, a ki nélkül

ugy som élhet

' - „Bandi 1* — szóllitá njeg halk han-

gén S* iíjut I

Az ifjú fölemelte gondterbes' fejét, és

ijrdteu állt meg. Ettől a halvány lánykától,

a kit önmsgánál is jobban szeretett meg-

ijedt Az a sok vessély, nyomorúság küzdés,

emmerés nélktlli guhy, hányaü&s, a mit a

„nagyvilágba* vivő út ígért nem ijesztette

meg j és Esztike piczike batyujával kesében,

megállította.

Azonnal kitalált mindent As a leány

vele hozza szerelmét, bogy as ő szerelmével

egye*iUe ; másként annak a két egymásért

verő szívnek szerelme egy kettéssakitott

világ. — I

„Esztikém, édes Esztikém I mire gon-

doltál ? -

Ott életed adója, agg apád, a kinek

egyedab gondosója vagy, a kiben most már

e*ak te tartod as életet; itt pedig kedvesed.

m lueek fájdalmában, bányatásában leend

élete, és a ki veled eg)'ütt talán nem bírni

cj ast as életet LátodEsstikém magunknak

saeavcdai^ nyomorogni sokkal könnyebb,

mint sasai együtt, a kiről tudjuk, hogy ér-

titek ST<HSwro(. Meni Vissza galambom."

„ka*, én veled akarok msnní. Nélkü-

led meghalok Együtt nyomorgók veled, ha

lé ébmik, éa ii i l * «M , ha te hájléktalanuJ

plaasi éíokpertea lepihen ss, ölembe Isaasd

fljsdet s ett éhnednnfc ogytu ebben a ssgy

lakéiban, mépak a aevs. f ^ y t u

veled, ngfsliBim gondjaidat, meg-

sttMMsHÉ veled SremSaAfSj efcrüU megyek.

HMBtslsh tavMsa, rögös pályádoa Asma ra-

êgé rtái Wé, mely leié Uirekawd.-

Maadi látta, hegy saayi saerelawl el-

dkatiM sewauftle böMnséttsl am lehelj

k áás fsadilpls táaai -iél vsa - f p p — hal

péltí $ mim Hmm k bogy l lnu la t j okker apáddal titáasm jöhet*;

nyugpontot

taláSk, te-

megnézbettek; mert as egéss világ nyitva van előttem j de szülőföldem zárva jfoond mindaddig, iuig atyám, a ki bezárta elettem, ki nem lógja nyitaui. —'• Mosase nom me-gyek ; i less talán mód, bogy örökre egye-sülhetünk." ^K

Ekkor átkarolta Esztikét és vanára hajtá nemes homlokát, hogy feltörő könyeit elrejtse. Szegény Esztike keservesen jsoko-eott,! marasztotta Bandit Jtért, kŐnyöilgött; de hsáw^lan volt; minden szó hatását[zséj-jeltépté az apai átok.

I Néhány porczig pihentek egymás Itaif jain, a biicaucsók eÜbangzott, csnpán a bú-csú könnyei ültek a szempillákon. Elméntok kdlömböző1 utakon; Esztike szQlőházábsí apja karjju közé, Bandi a nagy világba a sors ksrjai közé. Bizony nagyon külömböző két apai —

I Esztike sirva nézett a távozó Után, hinti utána bucsucsókjait a mig csak lát-hatói Bandi vissza-visszanézett; érezte, hogy minién lépésnél n i fájdalma; de nem in-gott] meg alatta.

8segény Horváth uram bizony hiába 'várja fiát A ki igy teszi meg ss ruó léyéd a uagy világ felé, nem azért iqdul meg, bogy a Ijatárszélnél megforduljon.

(Folytatása kövstkeaik.)

A t a n á r é t v é d e n c z e i . ,

fcftej.

Irta: Fljrgai-e-Carlén E m í l i a .

FaféltsMa r

FAUDMAHlf ALáJOS

xm

A k s u l a t á s . — Aa ekéd. - i la*

• i a n a — < 1 l i t t reggeli lél t tgsláa

k l v d k n m é a y i .

(folytatás)

I „fgm, igsn, miedent megteesdek, mi

UUaá ftigg," válaasolt a tináososaé; Bés re-

mólom,. hogy kevés ideje .marad tlaleti dol-

gokról beszélni. De hogyan, hivjunk-e ebédre

idegeneket is ?"

„Mára osak néhány urat, öregem I De

ha tovább marad; akkor holnap nagy ven*

dégséget adunk."

„Amiut akarod*1 sióit neje és kijnönt,

hogy gazdaasszonyával tanáoskozsék; arón-

ban feje a gondolatok egész halmazától szinte

saédult — Miután aa ajtót magaután botové,

a tanácsos nyugodtan hozzáfogott as öltös-

ködéshez és gyskrsn tekintett a tükörbe,

megtudandó, vájjon t ikerül-e biztos tartált,

előzékeny nyájasság, ;ai egybekötni.

A nagy, pompá i, csak Qonepek alkal-

mával kinyitott kék teremben tilt a tané-

csosné és Rózsa, min iegyik kesében hímzés,

előbbi csinos pamlag sarkán, utóbbi tábori

széken az ablak mel ett A tanácsos ogy au-

lai mellett állott és egészen elfogulatlan egy

fiapagájjal incselkedett mely aranyozott ka-

itkájából, uha kesében levő darsb osukor

után kapkodott. Csak kevés ideig tartott es

igy, miaőn egyeserre Larssobn által a kettős

ajtó felszakittatott és miholyt bejelenté: „Gar

ben nagykereskedő I" a lélve várt vendég

ii mecieleqt as ajtóban.

Halvány, sovány ttr volt es, nem kö-

zönséges bosszúságban. — Meglehetős ssép

vonáisi, néhány vékony, világol híjtól vol-

tak beárnyékolva^ melyek csinosan a bari-

déit homlok fölé voltaik iésülve, és kis éö>

tétkék aseinei jósággal párosult komolyságot

fejestek k i — De ajkai körül erő éi hatá-

rozottságról tanúskodó vénás tünt fel, még

akkor is, h i mosolyra nyíltak, vasy ha esen

mosoly eltűnt, azonnal észrevehető volt,

hogy el könnyű leheljét szerint elvonult és

esM a felső sjkát fodritá. — Asonban még

eem látszott merev irodaembernek, hanem

minden mosdulata a komoly világát árulta

el. Divatosan és giadagon volt öltözködve,

ügyel kellemmel nejeit meg a hölgyek előtt,

kezet nyújtott e tanácsosnak, ki ildomos

tusteleits! fidnöiölli a nigyrs beosült ven-

déget

„Nőm U leányon, kik régóta vágytak

0 érben orral megismirksdni; Qárbeu ar,

kiről oly isámtaUnssor tettein emíitést" —

-igy mutatá be as illetőket egymásnsk, Wi-

dón tauáesos. —

E külöúUi bemutaiásnál, a tanáososné

egy ro-másra hajlongott Róza ssép fejecské-

jét mélyen fnegbajté-és a különös bemuta-

tás föllötti cludálkozásában, majdnem slsj

tette hímzését: mert mikéut yissza sinlékea-

hetett a kérdéses oly uagyrabeosült férfin

nevét, soíiasem hallotta emJegetai, kivévo'ué-

bány só és gabnaszállitás alkalmából. A dán

nagvkoreikeuő szintén csodálkozott kissé a

rendkívül barátságos és l/izalmas fogadtatás

fölött és komoly, kutató ; tekintetét, ssilárd

kil'ejüzéaaol jártatá a jelenlevőkön, azután

udvariasan meghajolva, Helyet foglalt a hé*

sigssds által neki aiáit széken. A tanácsomé

azonnal számos kérdéssel oitromlá ss ut és

utazás fáradalmait illetőleg: de minthogy az

idegen, csak rövid feleletekkel válaszolt, a

tanáososné légjobbnak tartotta, a bessélge

tésnek más irányt adni.

„Meddig le» sserenesénk a nagykeres-

kedő urat körünkben láthatni T*

A dán ur a házigazdára tekintve ud-

variasan válasaolá: „Ha a tanácsos urnák

bem esik terhére, ugy lehetőleg még ma elő-

foghatjuk ügyeinket Holnap azatán, ha vé-

geztünk, toyább folytatom utamat Stok-

holmU."

Widen ur Sötét pillantást lövell,* mi

ssonnsl meggyőződteté. bogy ttgyetleuül fo-

gott a dologhoz, és mikösben nagy ssivfélel-

méhen mentő útra gendolt| hogy halfogásit

ióvátegye, a tanáeioi nyugodtan, előre jól

belemül hangon mondá: „Erről ma délben'pri-

vát isbeszóllietllnk,ha Qarhen ur ínyére van."

A biztonság, melylyel e szavak mon-

dattak, és as észrevehető, büszke nsmtetssés,

mely e asavákból kitűnt, amiért a vendég

I hölgvek előtt oly tárgyat ériatatt, Oarbent

mindinkább m^ggyőaték arról, hogy első kel-

lemetlen sejtelme, esupán egynémely besú-

gás követkesménye j mert Hy biilonság, isa-

hadság és büsaknég nem téleleakető fel oly

embernél, ki, pár éra mulvá s bokái szélén

érsste níagáL Nem, ellsakesőlsg, a tanácsos I

arozkifojosése nemes nebestelésre mutatott, j

as irányábsn táp'ált bizalmatlanság miatt,

(lárben ur teliét azt gondolta, hogy as Őt

<jly szívesen fogadott családot megtérté aa

jaltai, hogy belépésénél azonnal a fedologra

Sért, azért is szívélyes hangou mondá: „Ma

délután, vagy holnap, amint tetszik. — Bi-

zony elég jól érzen magamat, hogy ne kell-

i'eu oly foglalkozásra gondolni, milyennel mi

Merkúr fiai folyton vsázfidünk." — Ezután

Qárben figyelme Rózsára irányult és miután

Szon művésziességről szólt, melylyel a virá-

gokat a kendőre varázsolja, igen ügyesen

aaon tárgyakra tarelé a társalgást melyről

udvarias, ismeretlen ftrfiu jelesen képzett

feány'nyal beszélhet, t i. művészet, irodalom,

költészet s a többire. Pár órai idő csakhamar

eltelt, qúkösben Garben urnák mindinkább

megtetszettek Rózsa finom megjegyzései,

melyeket beszédtárgyává! finoman előidézett.

Helyes tapintata, és kellemes, mesterkéletlen

társalgási modora most sem hibázták el mint

mindedkor, ast elbájolni, kivel beszélgetett

„Lesz szerencsénk, Qárben urat ebédre

üdvözölheti! Uuk,11 szólt most édes hanggal a

tanáososné, midőn e vendég, fölkelt és az

órára tekintett — A nsgykérsskedő leköle*

tezőlcg köszönt aztán távosott, hogy néhány

látogatást tegven még délelőtt

A család nyugoataa megmaradt helyén

míg Qárben ur alakja a közelobbi ház sar-

kán eltűnt

A sután saonban a tanácsos, mélyw

léleksetat véve ueiébes mondá: .Mily ostobs

vagy Brigitta Mária ? Mily kéraée volt az.

ely körülmények közt? Ha nsm birok olv

rendkivűli önunűommal, ugy az ép forradal-

Stat idéztél volna fel as által; asonban sss-

fenosémre oly msgaviseletet tanusitottaa,

mely kiválóan előnyös benyomással volt iá

aésve, mi éesrevebetfleg feltűnt — De a

aillanatok becsesek és osossn kell szokat

Mbassnálnudk.Mit kesdjűak a ksphánynysl ?

Meghívtad ebédre ?"

„Légy [os iránt gond aélkal, kedvet

Widen I Kósak levélkét Kapott, mezben k-

tosittetik, hogy Nándor fslurs megy ét ne-

kány napig távol leend.* (felyt kOv.)

M p «akl%omngae i y 8 i ö « d. e. lu

árakor iArt fait Kit i i p l l i g l n a pláháaia-

s»nt)<k»mkan *ú|ü Arakor gyáse itiMu ti$<<

ad* teltetett Megható képet nyújtott a t«>m

pfetm Wjó&Wií Mátttto* katafalk, a btddo«

fwt e*ala4i enaarival ékesítve, «aáaKM> hj«t-

tfm titajrétei mg»^á*i»va « a diaabe a töaátt

megyei kat>««ak álul körülvéve. a gyász út-

tvni tMtrtiflcMa voltak aa elkuuyt tiai

áé ; a megy* uuttkara «aá»ao>, ré-

aata* MyM». résaint a vidékről érkeaott

•Mfyvi'fcaMMáfti tagok k á ^ é b w , a kir

Wtvéfivaaék, kir. tgynsaaég, kir. járásbíróság,

kir u^rmiki hivatal, kir. adófelUgvelőség,

k«r Ií 'ii 'w i "X. kir. tanfelügyelőség ; kép-

ia«lv«u>>luk továbbá Zala Egeraz«-gről a

> as oakáuiM ttlaoltó-egylat, az iar. hil-

kxaüg | m^éíöpt a tűzoltó csapat zászló-

val ti« |ik*nu»ak vezetése mellett; a polgári,

faésá a4f is arpiakola tahitói "testületei nö-

vendékeikkel jelent,ek tueg. A hivatalos tes-

Mk-t»k4> kívül egyesek is-főkép a nők kö-

ívbJI vaiának képvisel re, ugy hogy

a di«srs ea tágas egyház zsúfolásig toló volt.

A g?»*z itteni h-ztil-t után a küldöttségek

a •aall^sliázhez tueotek, hol a kapu alatt

volt felállítva a raVatal. As árczkonorsójaKg

. látszott a szebbnél szebb koszorúktól, me-

lyeket* a gyászoló család, tántuktok és .egye-

sek leví-uek a boldogult ravatalára, ezzel

alíarvá teefetetűk. tiszteletük és hódolpluk-

nak utoljáira, kifejezést adui. - Koaaorut

tettek, ijletve küldöttek a ravatalra a gyá-

szoló csálád tagjain kívül Zala vármegye tiaz»

tikára, á kir. törvényszék bírói kar, a vö-

ids kercjszt nőegylet, szegény nőegylet, ön

kéntes tüzéltó-egy let, Reaseberger Sándorné,

el*Ő magyar általános biztosító társulat, Duna

gőckajézisi társulat aat. — Beatentelés után

még egy óra folyásig a virágokkal elborított

, koporsó UeeuiWhatő veit. Felesleges mondani,

•hogy igen nagy volt a szorongás; mindenki

akarta móljára megszemlélni azon koporsót,

inély egy érdemekben gazdag férfiú poriadé

hamvait jfiodű - A holttest m;>g 2'í-éti az

aatí vonattat Vaalba szállíttatott, he' a csa-

ládi eiiUoltbs h'az «4temetve. — Áldás és

béke* lebegje körül porait I

— ( U ; t a r a . ) Fürst Ignácz ür, hely-

beli Jiatajl kereskedik e hó3t-én, <Lu.tóra-

kor tartsa mennyegzűj ét Ftsrhmann Ottilja

. k. •a.'iiyid Prágában. Kívánjuk, bogy a derék

fiatal párnak életútja örömmel teljes legyem

< — A oag) k a a l u a l társaskör évi november 20>tkán saját helyiségeibeu sasi-

kört l•incintilyi reudez. nagy-Kanizsán, IfWO,

évi okt havában, a társaskör vígalomren-

dezö bizottsága Belépti díj: tagoknak I frt,

nem tagoknak I frt fiO kr. Kezdete 8 óra-

kor. A tiszta juvedelem a társaskör ceétjaura

fordíttat ik.

i — A lengyel lf]sk bárom uapi BuJapoaten való időzés után okt. 29-én reg-

gel t órakor elutaztak a fővárosból. -Már

reggeli 8 óra tájban nagy élénkség volt as

ifjak által lakott Hungária szállodában, hová

a lengyel vendégek fogadtatására alakult

. 30-as végrehajtó bizottság és a helybeli len-

gyel egylet tagjai majdnem teljes .számban

, gyűltek egybe. A lengyel vendégek az utolaé

perezekéti is arra használták lel, bogy ilja-

inkuak s/jive* vendéglátásukért liálás köszö-

netüket kifejeznék. Fél liét órakor aa öasz-

szaa jelentőitek bérkocsikra ültek a a ma-

gyar állam vaspályák Iwlybeli indóházába haj-

tattak, honnan a lengyelek a 7 órakor in-1 duló vonattal kölcsönös s szűnni nem akaró

üdvözlések után Sátoralja-Ujlielyre utaztak.

8á toralj > Cjhelyeu tudvalevőleg Uókus-Gy'ula

ur vrud<-jM lesznek, ki ókét szüreti Ünne-

pélyre huta meg; az ifjak|tal 5 budapesti

egyetemi Jwlgár ia elutazod.

— H r f h l v á a . A nagy kanizsai Ida-

deduevelő egyesület a kebelében már f. é.

nevemben; hó l-éd felállítandó szegények

óvodája mváta £ c. uoveuiber hó €-án a

ÎCeroM*! j vendéglő nagytermében' tánesczal

egybekütflt tnr»<i+*»ii Wt render. A választ-

mány. Btlf-ptidij 40 kr. Kezdete 8 órakor.

rVlütfi/e^éek köszönettel fogadtattuk.

— f i a m a t . ) A xeszprétu-halatontUrcd-

tapolcaai yaaut Ug\ ében — vasárnap, októ

ber 3l-«m kl. e. IU órakor Tapolczán köi-

' gyüléf fűd tartatni, melyre mindazok tiszte-

lettel nraoiivatnak, akik ezen vonal által

érdeke te vaunak.

4 l e n é a i f k . kik távol voltak tőlünk

éa a küllőd neveaeteaebb -városait malattát-

ták nótáikkal, vi«a/aérkéstek hozzánk, dé

«gy hulljuk rövid időre, s mint vándorma-

darak .Untot el fognak távozni, llát velőik

Wirtcntí volna meg az a uevezetea eset, hogy

Stuttg^fois ken«ztül utazván,' előadást hir-

iM<> kt a melynek ellenére egy másik p á-

kát: i»j nM*nfeh«t, mely felhívta a stuttgarti

•métákét, i hogy Magyarorazágon napirenden

i--.uk Jir<aadteulM'tzea neTmllgaaaák meg

« Magyar ûgáavtkaL Azoóban úgy látazik,

Uay tu imIb tartotta viasza a jó atnttgar-

'>a£af/;lmg^ e felhívás daczára tömegesen

• tw* né j a é f jenek a angáay zene meghall-

CataMWV

4 A m á g i a p re fVaa ts rs Oottlíeb

kinn ns'stls be bárom eatén át mfivéaie-

tfc kîaWw*fiaknak. Aa ilyen bivésaeti mu-

toivar |s»kfcak, ideje ugyan már teljesen le-

járt. éáí e afNvavueck meg kell >imi4>i, kegy

aaakmáleáná tgê ügyei éa d n d i n fölötte

mahii'aié óéérdekea Matat váayai aem min-

láewta^mk « bétMk*de»k a meglepő réaz-

h«Mkhel| Ím taktaae aek, ba mái lapon

m a t ÖvészeU matatváayokra rá léket

a a a á a i I M u írtam aráit OottUeb ar vá-'

Mkan n^fá^éámU. A k«MnaÉy uagy érdek-

MPM/másét eééniánnlngy a edaervaskaae

•mm a üloéeftábaml—I

t w i p r é a i A Wamft nUrkaáa

«M m m i lap mgmékhi számá-

||pa f n N f l n i é i h I m u i i bea a nép

rnémkkmmiA* É 0 emkkek eeknt ha^-

. flálmlk m*a iU|y a aipaaámiákbrél elter-

M «*%» H t j É n k a l k i l y im fm f ák

M 9 H m m M m M » tt elte* lalvilima-

0ikd | f i t i | ótikk egpttt MM»f t %y

l ü g s i á i * 4 e * k kim lmom é' Via Ur pén «m mm MhfH Mgy mtém m-

tisatikai bemutatás eaak aaért kívántatik be,

hogy aa jedó omeíteasék. K felfogást meg

kéü sciumUitenj. A staiísúka ma ép oly tu-

douiáuv, akbt bármely más ága as emborí

tudásúak. IValamiut ezen tudományágak lej-

lŐdiiwk és gyarapodnak, akár emelkedik az

adó, akár neu: ép ugy halad és tog haladni

a statistikai tudomány is akár gazdagabbak,

akár szegényebbek lessünk, mert <a statisti-

kának öröamiunig az volt és a - is less a

feladata, hogy megmutassa hányan vagyunk,

akár puaaqawáral élünk, akár ttcfánczoiub-

kal; bogy megmutaaaa, mennyink vau akár

egy maroknyi yoli a termelésünk, akár any-

nyi, bogy száméi aem győzzük, —lly szem-

l-MUtbői keli a jpvfl évi népszámlálást ia fel-

fogni, s azért szólítjuk iní fel megyeink köz1

aégvinek elöljáróit, magyarázzák meg a nép-

aek, bogy dé víael*easék ellenszenvvel e szám-

lálás iránt, banem legyen inkább annak tiasz-

nos, sőt MÜkaégjas voltáról meggyőződve aat.

- i w p t . ke reak . é a l p n r k a m -

r ábó l . A c*. és kir. közös hadügyuiiniste-

rium tobb hemü csikkeknek az 1B8I. évire

való beszerzését; biztosítandó pál>ázatot hir-

det Ezeu pályázatban csak ia azon ipafo j

sok vehetnek részt, kik az illető czikkelfet

maguk készítik mfihelyeikben avagy gyá-

raikban; a közvetítők tehát kivannak. zárVa.)

Tekintettol ezen; foltételre, azon czikek ne-

veztetnek meg, melyeknek nagyobb mérvű

előállítása aa alulirt kamara kerületében ia

törtéuik. Ezen csikkek as ajáulható legese-'

,:kélyebb és legnagyobb u>unuyiségt:ek kité-

telével köveiktzők : 30ÜQ—C40Ü db. lótakaró

3üi - 420 djkgr. sulylyal. 3000-11000 db.

téli pakróefl kek kzetcélyzettel 504—őöOdgkr.

sulylyal. 2|)öO-HOOO db. nyári jiakrócz

250Í~269.$ dgkr. sulylyal! 400 db. áttilláia

való préiu. tíÜU db. áttilíára való bundaU •

lés. 1100 dia. zsebkendő kék nyomatú ua

mutazüvctből • fégiYcncrok számára- 500Ö -

35009 pár bőrkesztyű. 10UUU Üb. hosszú

drótszeg, 17 dbi rövid diótszeg.' kla azon

megjegy zéssel hozatik köztudomásra, hogy i>*

ajánlatok éa a l^llüu előtcrjeaztondő 5*/„ bá

uatpénz leglolebü I. é. uovember 110. u-'li 2

óráig a euisz. s kir. közös hadflgymini"*t>*-

rium igtató hivataláukl beuyujtaudók, és h»gy

a minták, melyek szerint a szállitá* kíván-

tatik, a budapesti, brttnni, gráczi és b«-ed

ruliai aktárakbat^ ugy a jaroslávi és gyula-

fehérvéri tiókraktiárakban a közelebbi foltéf

tulek, 3zorz5}lé>ii és.ajáulati tervezetek pedig

ezen kamaránál ia botekiuthelök.Soprou,l380j

okt 15-én.; A kerrtkrdelmi cs ipa<ka

— ( l ' i é l a i e r f l eaere.) Az összes

régibb kamatozható sorsjegyek oly magasad

állanak, bogy a legkisebb nyeremény esetéj

ben jelentékeny veszteség éri a sorsjegy birj

tokosát tfagyon áiánlalos 'tehát az ily sorsj

jegyeket az uj Vfc-np Tatai torrjtiyekré

ftflcserélní, melyvkuek legcsekélyebb nyereg

menve magasabb az árfolyamnál; — Ezeii

sorsjegyek azonkívül megfelelő kamatozta áa

mellett jelentékeny nyerémény-kllátásokafl

nyújtanak három évi huzáaban, miért ia

megtakarítások eszközlés>'-re legjobban ajánlj

hatók. Eredeti sorsjegyek szigorúan a napi

árfolyam szerint a legolcsóbban havi rész-j

lettizetés mellett a . „Mercur" kiadóhivatála

váltóüzlete által' Bécsben kaphatók.

— ( N é p t a a s d s ) Azon UnÜgyi la

pok között, melyek a tanítók érdekeit vaj

lóban szívüköu hordják, és igzz szabuilell

vü46ggel karczolnak a tanítók Ugye mellett [

a legrégiebbek egyike a Pécsett, Schneider

lstváu szerkesziésében megjelenő „Méptsf-

ueda mely mos' már 13 éven át fennáll,

ea idő alatt mind a tanítók szellemi ügyéi

mind ^soknak anyagi érdekeit valóban Ötj

xev-enül szolgálta. A n Nép tanoda* az ígaz-

é« nyriltszólásnak a barátja, t ba hangja o|y-

kor élesnek is tetszik azoknak, a lüket a-

let; részrehajlásról annál kev^sobé lehet vá-

dolni. mert maguknak a tanítóknak is meg-

mondja a kemény igaszságot, a mint- ezt áz

októbet £i-iki számban is megteszi. A n Nép-

tanodát' jó lélekkél ajánlhatjuk mind a m-

nitók inind a tanügy barátok figyelmébe ; elő-

tizetóiti ára a betopkint megjelenő Upnak,

uept - juúittslg 4 frt. ?

— A l a p u n k mult számában^ Visz-

hang* cziui alutt nlQgjelent tárczaczikk külön

lenyomatban is tnegje ent, és fílsve 10 idrért

kapható minden könyvkereskedésben. |

r- Kanf fnamnn én Hlamna liam-

bui-gi czég hirdetésére hívjuk fel a figyelmet;

szó vau abban eredeti sorsjegyekről, melyek

iőnyeremény< kkol bőven el vaunsk látva;

ezen sonijegyek nálunk i« gyanithatólag ke-

lendőségnek örvendenek. Ezen vállalat méltó

a teljes bizalomra, miután állami jótállással

kezeltetik s a czég szoliditásáról or zág-

szerte híres.

' r H e k ű I d e í r I I h o z z á n k : Úr IVlMfiU Gyula: A hatásköri ösákeütl özés

ugye czímü fUaete, me'y a „Poster' í<eiydu

és „Magyarország11 czímü 'apókban eg ide-

jülcg közlött csikkeket tartalmazza; - és

érőt Oyuh : Az'adókezelési rendszer rofo inja

czímü irata. Mindkettőről érdemleges is ner-

tetést fognak bozui lapunk jövő számában.

— K é v l d h í r e k . A cseh áártviszér

Rieger több napon át tartózkodott Budapea

tea. —- Biandd Biamá énekesnő ő felségétől

a kamaraénekémő czimet nyerte, — A JBe-

gulus" nevű magyar bárkahajó, mely Ticliíar

kapitány alatt állott a átbau volt Bbideaau-

ból Nevrportbai a ileatí vidéken hajótörojtt

azenvedett. — jSöiupskeŐy Gézát a legfőbb

íteiőssék I l i büntető tanácsa az/iámon ;lő»

casi lopás ügyében elévülés.alapján fölmeu-

tette, -r SSftrmw ur. Knöofler Vilmosnak

váeárhnlvt azŐltmbmi a földraireléai tnín|aa-

termm éa a boráaaaü kormánybíztoaaág Mez-

demáayeaéaávs^ éa iatézksdéaéral e hó ü M n

mietaaaünst larteMU) melyre a vidék aeőlős-

gtadái ia megváltak Uva, — A i oroaa efeár

loáaoadéaérdl aMlé kirak nagy kálárosett-

eággal lépnek kl. — A Draa aat áUifa,

kegy i bunmial néstahivataiok magyanM-

táaát imfkaaáeM. - A magyar képviosl^

kéabaa az egpte mieiarteríainek költégve

itetnuk tárgyasai t»a aa fmdan . —

Vegyes közleményen. I Ai anphitnastfun romjai Ó-Badáa.

Mégnéztem a romokat; az okhoz Ó-Bu-

dáról a azant-endrai ul vezet. Kmellett az

úgynevezett csigahalom 11 á| fedezték fel régé-

sanuk a romai kot ból maradt amphit (teátrum

mmjail, Ak amphitlieairum alapzata már ki-

vehető ; alakja tojásdad, nagy terjedelmű kő-

iálakkal farmé*kövekből, köröskörfll bizonyos

wforma iávelaágra lépülettámogató falazat-

tal A ezeal-endrei útnál látszik "d ölei szé-

leatégü keitős falazat, melynek átellenében

meg egy ujabb bejárénak aollett lenni, az

északi ée eéli részen a bejárók hasonló kei

tőa falazatai immár kiáavák.

1 A keleti oldafon bizonyos távolságra

kmyuló falazatok, mutatják a nézőszobák

(páholyok) alakzatait A délre eső részen

levjs falasattói azon ketreczeket tünteti fal,

a hol a ktUdtérre szánt vad állatok tartattak.

Az északi oldalon a bejárái a gladiatorok,

küldőké, ezzel szemben a vad állatok be-

veáelőt bejáró bolyé. Nyugati oldalon kel-

lottllenilj a néző közönség réaaére fentha-1

gyqtt bejáráanak.

A kelet felé eoő bejárásnál balra egy

vatí ablak'látható, hol a világító lámpa áll-

halétt, ezeá folyosón jöhettek éa mehettek a

aenátorok; a déli réazen egy vízforrás mu-

tatkozik, ez ugy látszik, a rómaiak közel

eső 1 vízvezetékével volt kapcsolatban, s a

padlmeutumnak a vértől a egyéb tisztátalan -

aágmóli felmoaására a a kűzutérro hozott ál-

latok itatására azolgált

j Hogy ezen amnhitheatrum Vespaaianus

idejéből való, tauueitia annak tojásdad alakja

meif az előtt, Augusztus császár alatt, az

amphitiieatrumok körabtkban építtettek, és

hogy az utáni időből való, tanuailja ínég az

is,ôgy koliől volt építve, mert azelőtt fá-

• ból emeltettek ily arénák.

! üogv ezen amphitlieatrum a neveze-

UseLbek közé tart izi'tt, azt Titus idejebeli

hasénló szinjátékhelyek leírásából lehel kö-

vetkeztethetni, ki épen ugy, mint utána Nero

azeavedélylyol nézte az ily látványoaságot.

I Jolmtleg az aréna közepére, a romok-

ból kihányt föld magaslatára állva, alattam

k$nyje!tuin azon szobrot, melynek feláHitása

sZojtásoLVolt az aréna közepén, a keletre

esoj páholyokbian magam előtt képzeltum az

egykori Aquincum, Mletőleg bicambria seua-

torni s egyéb magas, hívataluokai nézőszo-

bált, páholyait, eméfkedő kőpadokkal, me-

ly ekeu rangfolôza' uzéríiit ültek, középen a

euniculuit (császári 'és imperátori páholyt),

álaltok a locaríusok (ülőhely kijele'őkV és a

suratatorok (felvidítók) ál)óuelyeit; szemben |

ozekkol azon szobros emolvéuyeket, melyek

eg)'más fölé épilve a populusnak közuép-

nqk) és a legio adiutrix katonáinak vol-

tak szánva, ezek alatt as orcbestrum áll-

hatott.

K«zaki o'dáláu a merész gladiatorok

(küzdők) alakjai tűntek fel előttem, kik rab-

szolgákból szabádákká akartak leuui, s ezért

ai vad állatokkal is kűzdtérro léptek, szem-

ben lestek azok bevezet' etését, melyek meg-

ölésével szabadságuk a bírák által, kik kü-

lön helyet foglaltak, kimondatott

Az amphitlieatrum mellett keresendő

/lesz a „spoliauum," vagyis azon kamara,

(hol az el vérzett egyének hullái) ál atók bő-

im',tartattak,

, Ezen helyről hol annyi ezer látogató

fordult meg, érdemes volna egyik vagy má-

aik szakértő régésznek véleményét mondani

mert az odacsődülő nép, mely maga-magának

magyaráz, oly badarságokat kord öiaze, hogy

azt felemlíteni nem kívánom, -r a köz éét

könnyű volná megtenni, inert már 'Rómá-

ban éa Verónában. fedeztek fel s ástak ki

amphitheatrutnokat, és azoknak leírásai kollŐ

j tájékozást nwjihatnának.

Ezou ó-láidai romok aiafása í! é. s/ept

{20-án kezdődött, a muukálálokra a vallás

j és közoktatási iniui<zteriam 1H00 forinttal

járult

Ha a munkálat készen, lesz e helyre

• gy- Őrállomás reüdeztatik be. |

Ugy tudóin hoiy e romok az ó-hudái

rom- katli. plébánia tulajdonát képezikj 3

évre Vaunak bérbevéve, és, kisajátításra

várnak. , ; |f

Ennyit bátorkodom mint Imcus előadni,

és kérem a mekériő régészok elnézését, h^

nlialábau, vagy rézben tévedtem és követ-

keztetéseimet as előttem á'ló romokról nem

Sielyoseu vontam le.

(Komárom.)- ' B/tn Entel Sándar.

I- — Apa és la . Bybniskben S. gabna-

ereakedő s nagy tőkepénzes, egyszerre 700

ubel paaaivával megbukott. Néhány nappal

!i kátaastrófa előtt ismerősei előtt még azt

leazélte, hogy az üzletpatigás folytán nem

iudja mit miveljcn j senyvedő tőkéjével,

hogy a bankba folyó számlára 5IO,OöQ ru-

belt tett be. 8. aáoiibau ugy látazik nem

vett figyelembe minden körülményt, s főleg

él feledni látszott aztj hogy neki Péter váron

égy általa teljhatalommal felruházott fia van,

fc derék fiu, egy szép reggel a következő

kvelet intézte S.-liézl; Kedves papa. Köte-

maségemnek tartom Önnel tudatni, hogy egy

vállalatnál ennyi meg ennyi, egy máaíkmu

mmét annyi séázezen kártyán vagy három-

azázezer rubelt veazmttem. ] 100,000 rubelről

égyátaljim nem ia tudom bévá lett Azt hl-

szem helyzetemben kénytelen vagyok fela-

laartani magamat Lmil mond ön a do-

loghoz?' ^ z apa lehető leggyorsabban Pé

t^várra utazott, boL a követkecŐleg találta

a dolgok állapotját: j Vagyona el Volt költve.

Házal bírói fcáti alatt 1 jvégül 700,000 rubel

tiezta adóeaág,

— A dekíey Maláta s fezakra — Az

JOdontolgioal flocíety of Londön" előtt, dr.

fiepburn a dohánynál á fbtakra.való hatá

tárol tartván értakeaal. azon nézetét nyil-

vánította hogy á 4 M a n é k határozott jé

vau alhgakrá, túatán a dohány füst

lealiens tulajdooaága a aaáj minden teva-

|y»k váladékát magtMmbdaitL a e mailett

n W i n terméaaote a fogazu által á fogflr-

Koarmou<i; Rol^rtl

eh; Paul Verderlíer

MigdeWiihán: Botiért Albért; B. PólJ

Iák Oebrüdor Bíntenís; 'A. W. Hebönborg

Naehfolger.

/ / W ' W x m : F, J, fíbtzgreve WittwJ

u. Mohn; I. H. Utten ; C. Retmerí j VoW

& Btublibsira. q .

fíhbtíibarit V. W Helmers et Sohni

F, H. Hloffmann }. 0. Red* macher A öomp 1

H. Albrecht & Comp ; Baemeistar A Möilerl

^cliulc A Upteu.

ibvxnw írben} t Louis Janaaon; Pb. l»wrn-j

sen; Fr, Frísehe,

UrtsdáhtH' A.

Fiscnor;! Tlieodor Lö

<F«d. Vfllíog. %

* 3/iy'no üiii'ettt Frankfurtban 1 Bertieh

A9tpegsn; Rueser A Crisman; Qebr. 8ebnltzeu'|-

dérf; Cári Binder. —

' Z.-Egerszeg, 1(180. október 19-én. Seigttfai Antal.

I ? titkár. , §

KM^ I l é ü

a keleti '.marhatat állásáról, 1 egyéb ra-

gályos és júiwínyoi állati beie'itégeknA.

folyá évi október 7-tól okt 15-ig.

I. Keleti marhavész.

L Magyarország területe vészmentes.

• 2. |lorvát-Slnvöii or«zágban 111 írliav -<tz

vau a béíovári alwpán*ág terű étén Sesve -

kiizv'gltcu, Ellenben nn-gi/ilni a tnnrliavú-z

iigvanezou alispánaág terűleién Orub anep

kocségbep valamint a károly városi alisp»u

ság területén a •Stubica- és Mocile nevü

marhaállományában.' —

b. A Horvát-Slavon határőrvidék- •

marhavész van as uj gr^skai kerU-ei -icca

és Ljupitjn nevü községben. Ellenben tiiü^

szűnt a marhavész ugyan ezen kerület Maes

1 kovácz f'az Ogulin sluini kerület F-Ogulú

és Kozmiazarác nevü községében. '

4. i Fiume éa vidéke teljesen vér-

mentes. t

Hofváth-Slavonorazágban a rumal ali«-

kikerfllhellen, hogy ellene e sorok küzzété- I g ^ . T ^ BudJa"0 , r c i őségben - n r -- - I 2 ló takooykór miatt kirtatoit

ben előidézett rothât megakadályoitt.

llrplmrn ezeekivfll meg azt ia hiaai, begy a

fekotn lerakomány, mely a azeevedélyeöebb

dohányozok fogain látható, a dohányfüst aae

néjjől áll, a miután legtöbbször a fogakon I

oly helyen rakodik az le, ahol a fogtsn sok-

szor fel szokott lénai, s a mely helyek a

fogak tisztításakor legkevésbé érintetnek a

kefe által, - mintegy külső óvó, taksfóké-

peu szolgál a fog elromlása-eüen. A. dohány

továbbá nizonyoa fokban a fogfájást ia csil-

lapítja, mire nézve például felhozza- azon

tényt, hogy a tengerészek aránylag legke-

vésbé szenvednek fogfájásban, mivel náluk

nagyon dívik a doháuyrágás, a — bagózás.

— a stájer Rozin 8 indarf: Quzaej

' Ferencaet végre elérte a* igazaág keze. Két

érig volt Alsó-Stájerorazág igazi réme.'Ra-

bolt, gyilkolt, fegendaszerü bűntetteket kö-

vetett el a tavai folyamodott a/királyhoz ke-

gyelemért, „inert r- ugy • irta/ — elevenen

ugy aem kerül a törvény batalpába." Fényes

nappal azokott járni népes helyeken, aő

nemrég nyitott kocsin behajtott a rohicsi fűr-

'dőré is valami 'asszony-személy kísérőiében;

a néjnbert elfogták, de Guzaejnek sikerült

elmenekülui. A kocsin láda volt álruhákkal

és hamis szakálskkal. Sorsa végre iliult hó

10-én a iclzeí korcsmábsn érte el. Két csend

őr Hbukaant, mire a haramia belevette ma

gá* a pinczébe a onnan lőit kifelé; a e«end-

őrök vis/ont. Negyedfél óláig tartott a harcz;

a eaeudőrök ia m'egaelieaü tele, de QuZsejt

aikorölt agyonlőniük. Utolsó szavai voltak :

„Nem adoiu meg. magam, inkább iheglialok,

Homuiitil a börtönhn üljek." A lelzei koren-

rnároat, ki Quzaej ezinkoaa, elfogták.

— Jelentékeny bukatok. Zombonból ír-

ják az aEgyetértés"-nek: Alig ceiUapodott

le az izgatottaág, melyet Gtromon Dezső bu-

kása okozott, máris egy uiabb eset kelti itt

a legnagyobb senzáeztól. Markovits Mihá'y,

az SO év óta fennálló) nagy hírnévnek ür-

vötulejjő „Markovit* M. vaakereakedéee" tíég

tulajdonosa fizetéseit beszüntette, és miután

á kiegyeifesi tárgyalások 0 perczig semmi

eredményhez nem vfzéttek, valószínű, vsgvit

teléig a c«éd meg is'-uyittátott. Markovits

Oromonért körülbelül 40.1100 írtig jótállt,

és ennek bukását feUiaszuálta saját ftzete-

aeinek beazüntetésére. Az egyeneo pasaivák

130—140.000 Írtra rúgnák. Károsítva van-

nak főleg az itteni kereskedelmi éa iparbauk,

melynek igazgatója Markovits volt, továbbá

a zomborí takarékpénztár, vidéki pénzinté-

zetek, az osztrák-magyar bank szegedi tiókja,

számos magánzók lUUO tol—8000 frtig, és a

pesti piacz. Ehhez járulnak még a sok'giró*

kötelezettségek, melyek lolytáu további bu-

kások kikerülbetlenek. Mennyire vannak a

hitelezők fedezve, ezt nm >uég mondátii nem

lehet, mert ő & házát és pár száz hold föld-

jét nejére és gyermekeire, számos értékpá-

pirt és kötelezvényeket pedig ípas, Triscliier

nevére icatta, míg nagy ánikéazletet a taka-

rékpénztár á'tal bírói zár alá vétettek* A

környékre, különösen pedig Csouopla és Kor-

nyajára nézve ezen nukái a legszomorúbb

következményeket vonja maga uláu. Mar-

kovits t. L az ottani parasztok váltóit, me-

ly okot abban az alakban a bauk nem ak-

czeptálhat, magaa kamatok mellett leszámí-

tolta és azokzt zaját aláiráeával a Iánkba

tovább adta. Most ezeket fedezni kell, és

most fog kitüuni, mennyi lesz fedezve, és

mennyi fog fizetésképtelenaéget maga után

vonult Az elkeseredés Markovits ellen óriási

nagy. —

Élez és tréfa. Cajil&nok.

Minduntalan mormog ajkad,

Panaszkodol, hegy megcahltak

S esküdözöl főlilro, égre,

llogy uem nézoaz több legényre.

I Hanem azért egész napún

Legény után sóhajtozol,

Sóhajtozol s közbe-közbe

Kacsingatsz a nagy tükörbe.

Aztán hízelegsz magadnak,

Hogy a tükör szépet mutat;

Pedig hidd el a tükör is

Most az egyszer ugyan hamis?

•Szemedben a szende lény csak

I - | Lárvája a cssICaságnsk,

S orezáidou a szemérem

Pipacs virág az útszélen, ^

Nyelved pedig a ézívéddel

ValMgoa pletyka-bnűhely;

Amit ebbeu üsszegyártnak,

Amaz áralgatja inasnak.

Ilyen leány vagy te lelkem,

Ezért nem kellsz jenkinek sem

5 szép kilátásod vkn rája,

Hogy fejedhez nő a párta.

Bidey István.

KÖZGAZDASÁG. A talamtgyti gazdasági, ÁffjfatUUt köíUmcnyé.

A Ntngu földmiveléi ipar 'éa kereake-

deleműgyi kir. miniszterínm 30571. szám alatti

körirata alapján Ném^t praaági Consulátu-

sainkfól beuvánt adaték aromán aa éjazak

éa délnémetországi nagyoti) gyümölcs keres-

kedő czégek jegyzéke meanel köaaé tétetik :

LipceéU*: Theodor Hold Nadifolgor;

Ernát Kieaing; F. W. (iwtae; M. D, Schven-

nické A Witwa,

litrlinhrii: Joli. Beurmaun et Oá 49.

Cerldttonstrease; F. W. Boncliard 48. Fran-

aösiaebeatraaae; Ad. Barinké 13. PíwUtíasse ;

Carl 'Hiller Untét den Linden; £ . Luoaa

aen.12. Gkhstinenslraste; Leo ttchaefer 10.

Bpandauer Brüoke.

Kelt Budapeaten, 1880. okt 15-én. 1

A (öldmwtlét, ipar- ét k*r«i

kiuekmüggi m, kir. minú/h-

Üzleti tud03itás. Nagy-Kanizsa, okt 28,

A héten élénken ment az árpaflzlet ná-

lunk, mert bajor számlára vétetett vagy 50

waggon, shevsiier árpa 9 frt 35—9 frt 75

kr. ezon utóbbi 74 kilós kitűnő szép volt

jBor is sok adatott el, voltak itt Szerajevó-

| ból, Banvnlvukáról és Koatajniczából, vettek

I ltnU kil {5 frtig hectoliteret, l5ll0 liect Egy

nagy obb uradalomban adatott el 20 waggon

búza I0-r20 Irton helyben, árpa 15 waggon

7 Irt 90 kron. Heti váaáraink daczára as

erős esőzésnek jól hoztak, szerdán éa ma

lehetett waggon buza, ö waggon roza, 5

waggon árpa, 2 waggon uj kukoricza, 3

waggon1 fehér bab. Az üzlet nem igen jó,

mert Stájérba nem lehet eladni, éa külföldi

vt;vók nincsenek. Triesztben pedig a héten

10.000 mm. 7fí kis. Bessarábiaí busa 12 fo-

rinton adatott el, oda nem lehet szállítani,

mert az árak buza 10.15—11.50 frtig, roza

9—9.75 frtig, árpa közönséges 7.50—8 frtig,

uj kukoriezz 7 frt, 'bab 10.15 frtig, zab

6—6.25 frtig.

Szerkesztői üzenetek. D. év. Tapolcza. Vivát I Üdvözöllek,

mert akár hosszú, akár rövid, — mindig ér-

dekes, Imáieros, egyáltalán ölelni való. A

mi pedig tjz említettel- ill'-ti, sokszor rá kell

arra gond^lui — már mint nekom — aball-

gass nyelvből, nem fáj fejem." Sorba jőnek.

H. Ilely'tru. A kis novellának helyt

sduilk, inihum terünk engedi — Szíves tü-

relmet kéHinn.

F. Firancz Budapest. Ugyanazt izen-

jűk, a küldüttrc vonatkozókig, mely meg

fog jelenni,

IL li, Zala-Egerszeg. Magánlevelünk

megy, a hosszú késedelmezésnek ismét más

körülmények as okai. —

K. I. Grács. Egyik közelebbi számban.

•R. Istvánhoz ngyia megy a lap. Hanem aa

atyóa koniequenter hallgat, — ez szolgál-

jon neki gyengéd intelmük —

. heielúc szerkesztő.

H O F F M A N N H Í R ,

I Minden kluUitOSun ni első enirmti wmm*L kitüntetve,

Kiüit órain Paris 1878.

J. és Műller étt rotU-lenfc gyára

Budape**t*t i .

M á r f i k * k i d k t a e l ében , kásáit

T r l r n r t k r t (keakely válaaaté 6 k l

lŐiiféla nagyágban. .

T r l eu r h r n g r r r k r l malmok saámára.

H e p f a l é k a l .

Mariéit r e a t á ka f ,

H a l u k a t In r e a l á k a t :

70.'. 8t 5ri.|

Nu i j t sm ik M a u r r v a o é N f l l t

400,000 márka «t«i» Ulwd NflWa » M á n eagy

pIHilNralÉá te-4) * Mfu ÚTMaji tlul JÓ tahira

Kmí K laiawai fitaja ikku áll. Inq nrbáuj >m| MM im alatft I tviwiüUo 44 Ml ijfVMWfljf-Mk 4Ntl» it»<t%vite alá k«it ávralujv, k im uiálaé-

4SSSS0 fri«yi Üi^nakij. HmI«c pedig:

1 aytr. á m. 8&0.0ÜÖ 1 nyer. 4 m. 12,000

I nyer 4 ni. 150,000! 24 nyer. 4 in. 10,000

1 nyer. 4 m. 100,000 4 nyer. 4 m. 8000

I nyer. 4 tu. ti0,000 52 nyer. 4 m. KOfc)

1 pyec. 4 in. 00,000 66 nyW. 4 m. 3<K)0

2 nyer. 4 in. 40,000 214 nyer. 4 m. 2000

2 nver. 4 m. 90,000 531 nyer. 4 m. 1000

5 nyer. 4 m. 2§,000 673 nyer. á m . 600

2 nyer. 4 m. 20,000 950 nyer. 4 m. 300

I f ryer . 4 m. 15,000 25,150 nyer. & m. 138

•tb. stb.

4 ajtnaétf kniná lervaaerint UnUloai áHúi UtUk Mg.

A UgküKlcbbi cl»>, as i l a a Álul ÜMMÉMtt nyert1

outsybuxaa • kMkni éMWgto karul i 1 ag*a» ered. mn}. ám caak S m. «a*y 3 frt W kr o. 4 k. I . • • • * • » • i l t ttkeá'l

I HgjW • » . , I I I , - , 1 0 b . . VaJAmwiyi aagttaéa aa1 M | •lllifii M l W e vagy

MMiah i a j aalMl i m m I • » a k( lwo 'iLL guaifel aaik

laUtlft. B>ia4eaki W|U m t| ia i-cimtrvvel dlitutt ere<)tii

Krr»j«jy*1 k*|ivsi> l.iluuk krttliti

A M|MWéHUNi —gtiiÉliiii kmUka tenaae trk 'dij A'lkal mdn-aekrUíck, miod«n kaaéa Mái f*6g lehuó-

|»Uí DíikuI kakijuk ro»tf«» ..inki4«k a bivaftaka buiúi je^j i*kti.

A w — f i . klÉMiM aMaakar fmémmm •< 41-

Imb j -Uttaaa arilM i-<ruuk a akár küívcifop a^klUéH

ki i >mMi v.,-l«a*rtj«inkntk Auaith* minden aagjubb jiU-

tana taaMb daaaaáMMéaaéak kllal kcaUaitutbcttk VéiUUtuaknak niiuUviúur tad taaatt * axerisucte,

uiái tekiuttljöa Bfarrttteaf köjott gyakran át finjiareutoujdkuek urréu<l ven aa. isiak f SO.OOU « « a e e e i & o , e o u * o u o o « o o u o

4 O . 0 O O Itb. tiicttctuk ki.

Ai ily a lagaailanUbb alapos Tálalatnál, elft-

niaiWl Itj ataiMlM yaMÉ||»l a Ugélénkabb ráaiTétak*

umMhii i% k<-r<űk mái a kúicli htuáa •laW ia mindtu

•^Maa büdH aiúbb, dc mhud—mtn f.«. aoveaber 15-ike •k-tt lu.ívtüeiiui ftlulirotl baokbitbuE intézni.

k a u l u i a n u & S i m o n ,

bank- ét váltó üzlet Hamburgban,

kmiirUki ta tdadáaa uiinltnnoiuu i lUBU l r é i t i t »ir|

a«iti r-.<*éaiak ál kolcaönaur»jcgje* nek

U. i. köazünetUnket fejeare k i ezennel irán-1

tünk eddig uuuaitott bizalomért, felkérjük az

uj kiaorauiu-iuáli réazvclelre, — t"otörekvésünk

ezentui ia uda irány ulaud, mindenkor pontos

és sziláid aaulf i lal által tisztelt crdekeltjeiuk

teljes tucgeicgudéaét kicrdemuhni. Fuutebbiek.

761 1. 1—3

O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O 0 " O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O G

F I S C H E L * F Ü L 0 P évek óla fennálló éa a legjobb hírnévnek örvendő

k ö n y v - , mi i - és h a n g j e g y k e r e s k e d é n e , N a g y - K a n i z s á n

ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát, úgymint:

Pompás diszművek magyar, német cslranc/Ja nyelven, (iyönyörii Lépes-kőn I j magyar, német és Iranrzía nyelven.

j j í r j n « a í r l I r á t o l t ' • [ • • ' mindkél nembeli ifjúság számára magyar, néipet és franczia nyelten.

Elegáns l e v é l p a p í r o k és borítékok csinos tokban, színes Mindennemű köszöntő jegyek nagy választékkan.

Ajánlom továbbá: I b f T s L g ^ r s z e r i a p a p i r r a k t á r a m a t

nn'l vre nézve azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a különféle papírok árát

2 0 % - k a l l e s z á l l í t o t t a m .

O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O ^ O O O D O 30000 000000000000c 0000000000000000c j O O C X & O O O Q O O O O O C X X i O O X X X X X t t O O O C X

cs

monogramra

i q> i t u v j i m m * * • T R ° • ® - j aC-S J 5 w « 2 S a f i " -

5 % I a 1 , ^ 3 ? i f i i l . f i f k l l M j . i . J t >k t = 3 8 2 e»o = s 2"5 s ; - 3 J .

' s J 5 - í ^ í J l H f l I l r ^ e ' f i - i í l - 1

Í L Ü i . N w l l l S e . - . H a P l ^ i f l i fi« s ^ . f .. » S i t 0& | L S Í T í t ^ í i í k a í ' s í } . . l e . í t l I

= I S * ~ £ í ® 1 . g i S B B f-i éS-í"8^-" l t w 1

^ s f i ^ r i i - l i ^ l i I I I ' ' w ST* J •je • * j í « c f r e ' ! -fi " E i a i

> M 5 s S O J T J J ^ = M w J Í J : c . ; e = a C . i

X X X X 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 X X X 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 C

v S i I I I ^ . l í i P . . I M

- . . . » O á 0 :

y - . O a JB -S I -

I 85 f C ^ ö * V • »V l f .I 9 i S

1 A l i i = í ^ SS 5 í « Om m f V H

• M 6 i í C • f g

• i f ; S É .5 * fl 5 Ö e

•AiA ; c V * I : . I t fi

t S i í * p r I e l3 N

MMMIM

! ! I

2 3 f = |S s 1 f a " • o

t t • - » o • i t i A í H i l í - 4 § ? H ! t - J ^ ^ i «J Í i E « W - - í ^ T I ö ^ o L I * 2

m áh A — * + ri

i « ! S I \ú . Ét ; l I I I n - . • I

689 43—52

A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alól irt igazgatósága ezenirel jelent i , boxj Z a l a , S o m o g y , B a r a n y a és V a n megyék résrére kiterjedő hst4sk0rrel

• N a g y - K a n i z s á n v e z e r ü g y nlö k s é g e t á l l í tván fél, annak vezetését

G u t m a n n S . H . ú r r a ruh4ztt, kit egyszersmind a tQi-, sz4llitm4ny és jégbiztositlsi ágazatokban jogérvéuyes biztosítási k«l|éuyok k l á l l l t M r a , károk íeljrétdére, U'íyiillilt ezek a z o n n a l i k i f i z e t é s r e In felhaUlmaiott ,

Budapest, 1880. januárban. • j < I V . I 1 H i *

A Magyar-franczia biztosító részvénytársaság igazgatóságai

* 8 C H W H 6 E R . MOSKOVICZ

A i>lagyar-(ranczia biztosiírt részvény-társaság igálgatóságának feuntebbi közzétételére hivatkozással alulírott tisztelettel jelenti, miszerint a

N a g y - K a n i z s a i v e z é r ű g y n ö k s é g vezetését elvállalta a a v e z é r ügynökségi irodát megnyitott*,. Lo l ia b i z tos i táa i ajánlatok e l f o g a d t a t n a k s a b i a tba iUn i Uzlotre, vagy a t á r s a s ág r a vun . i tk i i zó m i n d e n f é l e f o l v i l á goa i t á sok l eg . ;

készségetebben megadatnak. í j

B l z i o n l l p H t l f f a lár»m§ág a) tűzveszély és robbanás álul o ko zo t t k á r o k ellen; I c) ssártson v a g y vízen szállított Javak k á rosodása ellen; b) jégkárok e l l en d ) az ember életére m i n d e n i smer t m ó d o z a t s ze r i n t .

A M a g y a r - f r a n c z i a b i z t o s í t ó r é s z v é n y t á r s a s á g , m e l y n e k 20 millió frankót, azaz 8 millió arany forinlol t evő a l a p t ő k é j é b ő l a r észvényesek á l u l m i n d j á r t kezdetben ,

10 millió frank, azaz 4 millió arany forint , készpénzben befizettetett, s részint a fóvárós 4egel*ő pénzintézeteinél, részint pedig magyar államérté ;ekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é október 14-én Urtván alakuló közgyO- ^

lését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattok meg. T á l a i i t a á n y .

E l n ök : B i t t ó István, ó Felsége val. belső titkos unA&osa, aLipót-Teud nagykeresztese, em. képviseló stb. Budapesten.

A l e l n ö k ö k : Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, oraz. képv.j stb. Bpesten. B o n t o u i Jenó, a párisi Societé de 1'Union géoerale elnöke stb. Párisban.

VálaaxtnaJtnyi tagok, liobert Mo ri u msrqujsde Baunevtlle,az. osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. N t u w s l t Arait kir. keresked. tanácsos nagykereskedó. Lovsg záport Hegen har t Ferencz, az Albrecht-vasp41yaelnöke stb. Bécsben. B f 4 b Károly földbirtokos, orsz. képviseló stb. Budapesten.

Báró T i a t i Károly ca. kir. kamatás, az oszt déli vasút alelnöke, as osztrák urakbáza

UQft stb/ Bécsben,

F e l ü g y e l ő biaötteág. B o v. k Nándor, la magyar jelzálog-banknak igazgatója L á n c z y Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. L e t in Jakab, ja kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten.

Se r rebou rde LJos. Mária Emil, a párisi Societé de IlJnion génerále vezérfelügyelóje

Párisban. | • Igazgatósig.

I g a z g a t ó k : Dií H i l l e r Albrecht, koa- cs váltó-Ugjvéd Bécsben. K - i s t e n m a c h e r Károly a „Höflmann József* nagykereskedő czég fónöke Budapesten. 5ch weig er Maion kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten V e z é r i g a z g a t ó : tyoskovicz Lajos Budapesten.

Tskt»t*a, a tiraaaArnak IsaaUbbb kitfintétett tőkearajét éa aa UalatTaaatéa éléa léfő, haaáokban ia nagyobbréaat iaaert 4a kőati.atala^ban 4|ló egyamaégakat bátran almondható tabát, hogy oam VoU még ^ ^ aaa^rkUW. UaiaaHé l4r.M*g mind aa idáig, m.lr a biatoaitté köa^naéguék annyi garantiM nyújtott tolna, luiiit a mennyit neki e táraaaág Mindjárt kaadatban nyújtani Wpaa, s a midda a táraaaig aaaa,

é* aa éiStt 4114 «»4 . i a4gak íallama njrLtx6\ Uljaa biatoait4at n ia j t arra néav^ hogy a t4r.a»4g Oalatriiala a mélt4nyoaa4a, a p o n t W 4a a legaa.orubb bacattlataaaég mindan köratalményénak • i . S t a a a r

t r ^ M i f H faiáíoi »^r«aa<dl a aaakraaati* aratottaága aa >r4al i« k ' l eaaé f t l .aolgál, boéy a »4raaa4g a dijl4talak «aagaaab4a4n4T . . keltő raktntoUal log l .au, a Taraaoy |ogo.ult kOratalménya.re. ,

X JuAm trnkAi i k a i ^ M ^ I mWiM a b.atoaitó t. kö .öoaé . biaalmll aa 4ltala képviMÍt táraaaág iránt újból íalkirja 4a k4ri, magjagyai W/aaSranind, hogy a rta4rttgynöks4gi terUaUn a n W i Igyaoaaagaa

« • f»!ya«ia,baa vaa, 4a begy ttabiatoaiUai SjáalaUk a már Ial4lütat| tgyaökaágtk által kiaaaégaaau sUagaálatoak,

V e g t ' K r s I S s é s , 1880. a4|«abaa maradván talfss liastslsttsl

A Magyar-franczia biztosító részvény-Wrsasí/? E e r l l e t l flgyalkségekl I rézérflgynöksége N.-Kanizsán

Zals c i s r sssg ts : FUcbor Mikaa urnái- Csáktornyán: Hiracbmann A urnái.

KssiMalyss: ray Jáasa , A. Lss4vSs: Tauaa Farsaks ,

Ü B S t S S : Kpatain V. A. , Csabrtftdsks*: Löb Iguáoa | j , |

%omatotríischei Fülöp laptaUjdonosnál, Kagy-Kanizsáu [I88ój

' 3 1 ^ ' ;H . : ;L

G U T M A N N S. H.

Date post:	29-Jan-2023
Category:	Documents
Upload:	khangminh22
View:	0 times
Download:	0 times

Nagy-Kanizsa, 1880. bzerdán, október 6-án. - nagyKAR

Documents