Sammler am Fusse des St. Veit Berges bei Velem. Führer in der Privatsammlung von István Kern....

Tanáromnak, Mózer Ibolyának ajánlom, születésnapjára

ILON Gábor: Gyűjtő a velemi Szent Vid-hegy lábánálVezető Kern István magángyűjteményében

Gábor ILON: Sammler am Fuße des St. Veit Berges bei VelemFührer in der Privatsammlung von István Kern

A VELEMI SZENT VID-HEGY LÁBÁNÁLVezető Kern I s tván magángyűjteményében

ILON Gábor Gyűjtő

Gábor ILON: Sammler am Fuße des St. Veit Berges bei Velem Führer in der Privatsammlung von István Kern

Pannon Kulturális Örökség Egyesület Kőszeg, 2013.

Szerkesztő / Redakteur: ILON Gábor

Tipográfia és nyomdai előkészítés / Gestaltung und technische Vorbereitung: TRIFUSZ Péter

A német nyelvű összefoglalást fordította / Deutsche Übersetzung: GUBA Szilvia

Kiadó / Verleger: Pannon Kulturális Örökség Egyesület, Kőszeg / Verein ”Pannonische Kulturerbe“, Kőszeg

Felelős kiadó / Hauptverleger: ILON Gábor, az Egyesület elnöke / Gábor ILON, Vorsitzender des Vereins

PANNONKÖR FÜZETEK 4.

A kiadvány az Egyesületet személyi jövedelemadójuk 1 %-val 2009–2011-ben támogatók, valamint Balikó Tamás, Kramli Róbert, Pajor Zsolt jóvoltából jelenhetett meg.Die Veröffentlichung wurde von Privatpersonen, die den möglichen 1% des Einkommensteuers (2009-2011)

zum Gunsten des Vereins angeboten haben, unterstützt, bzw. von Tamás Balikó, Zsolt Pajor und Róbert Kramli ermöglicht.

© ILON Gábor

ISBN 978-963-87905-1-4

Megjelent 200 példányban és digitális változatban DVD-n. / Erschien in 200 Exemplaren sowie in digitaler Fassung auf DVD.

Kőszeg, 2013.

Tartalom / Inhalt

Előszó / Vorwort ......................................................................................................................................................................................................................................................................................7.

Kern István és családja élete / Das Leben des István Kern und seiner Familie ............................................................................................................................................................................... 13.

Kern István régészeti korú tárgyairól / Über die archäologischen Funde von István Kern ........................................................................................................................................................... 14.

A műtárgyak leírása (Katalógus) / Die Beschreibung der Funde (Katalog) ....................................................................................................................................................................................28.

A. Ismert lelőhelyek / Bekannte Fundorte .............................................................................................................................................................................................................................29.

1. Vas megye / Kom. Vas ..........................................................................................................................................................................................................................................................29.

2. Velem / Velem .......................................................................................................................................................................................................................................................................29.

3. Celldömölk, Ság-hegy / Celldömölk, Ság-hegy ................................................................................................................................................................................................................94.

4. Kőszeg, Kenyér-hegy / Kőszeg, Kenyér-hegy ...................................................................................................................................................................................................................94.

5. Kőszegdoroszló / Kőszegdoroszló ......................................................................................................................................................................................................................................94.

6. Nemescsó / Nemescsó..........................................................................................................................................................................................................................................................94.

7. Szombathely, Újperint / Szombathely, Újperint ..............................................................................................................................................................................................................94.

8. Bakony-hegység / Bakony-Gebirge ...................................................................................................................................................................................................................................97.

B. Ismeretlen lelőhelyek / Unbekannte Fundorte .................................................................................................................................................................................................................99.

1. Kő alapanyagú tárgyak / Funde aus Stein.........................................................................................................................................................................................................................99.

2. Agyagtárgy és edények / Tongegenstände und Keramik ............................................................................................................................................................................................... 101.

3. Réz-, bronz és ezüst alapanyagú tárgyak / Funde aus Kupfer, Bronze und Silber ..................................................................................................................................................... 101.

Zusammenfassung ............................................................................................................................................................................................................................................................................... 115.

7

Előszó

A nyugat-magyarországi Vas megyében, az Alpok keleti nyúlványát jelentő, kris-tályos palakőzetekből álló Kőszeg-Rohonci-hegység déli peremének egyik völgyé-ben – Kőszegtől 8, Szombathelytől 20, Rohonc/Rechnitztől 10 km-re – találha-tó a ma közel 400 lakosú üdülőfalu, Velem. A község felett magasodik az 582 m magas Szent Vid-hegy. Névadója a hegy platóján található kápolna védőszentje Vitus, ókeresztény vértanú. Az okleveles és a régészeti adatok (templomocska és temetője) szerint a patrocinium itt a Karoling-kortól, a 9. századtól igazolható. A helynév legkorábbi előfordulása „de Monte Sancti Witi” 1271-ből adatolt, de Szent Vid váráról már egy évvel korábban említés történik. Ezt a kővárat 1291-ben rombolták le. Maradványait az 1980–83. évi régészeti feltárásokból ismerjük. Ugyanekkor azon-ban egy 10–11. századi föld-faszerkezetes vár részleteit is megfigyelték. E kutatások során római kori és késő kelta leletanyag is került a szombathelyi Savaria Múzeumba.

A helyről az első régészeti információt Rómer Flórisnak a magyar archaeológia „atyjának” köszönhetjük, aki 1869-ben római vízvezeték töredékét találta meg a he-gyen. 1872-ben Lakner Endre ismételten a római kor kapcsán említi a helyet. 1876-ban, 1882–83-ban pedig Lipp Vilmos és Rezsőfy György tudósít itt előkerült római kori és bronz tárgyakról. 1894-ben Kárpáti Kelemen ásatott először az egyik őskori lakóteraszon.

Igazán azonban nem az ez ideig említettek hívták fel a régészeti-őstörténeti kutatás figyelmét a helyre, hanem egy véletlen. 1896-ban báró Miske Kálmán, Kőszegen élő gyűjtő egy velemi tejes asszonytól néhány bronz tárgyat vásárolt meg, amelyeknek elő-kerülési helyét a hölgy – némi titkolódzás után – elárulta. Az általa megvásárolt bron-zok a velemi I. kincs egyik részét képezték. Ennek a véletlennek köszönhető, hogy ma a velemi Szent Vid-hegy Európa egyik híres régészeti lelőhelyeként ismeretes. Ettől az évtől – kisebb-nagyobb intenzitással és szünetekkel – 1930-ig folytak a korai régészeti

feltárások a hegyen. Érdemes az ásató gyűjtők és a kutató régészek nevét időrendben felsorolni: Kárpáti Kelemen (1896), gróf Széchenyi Rezső (1896), Bella Lajos (1902, 1922), Török Aurél (1902–03), báró Miske Kálmán (1896, 1898–1915, 1921–23, 1928), Tompa Ferenc (1921–22, 1930), H. Bandat (1928). 1929-ben, Miske Kálmán és Tompa Ferenc közös feltárásán találták meg a késő bronzkori urnamezős időszakra (Kr. e. 13–9. század) keltezhető aranykincset, azaz egy díszruha egyes elemeit.

1950–1961 között csak kisebb jelentőségű, de annál fontosabb munkálatok folytak, amelyek Nováki Gyula, Uzsoki András, Türr Ervin és Patek Erzsébet régészek nevével fémjelezhetők. Magnetométeres leletfelderítést 1959-ben Nováki Gyula és Verő József végeztek a „Cserkészházak”-tól (másként Garabonciás, azaz a Szent-kúttól/forrástól) dél-délkeletre.

A modern kutatási periódus első szakasza 1972-ban kezdődött Károlyi Mária, majd 1973-tól folytatódott Bándi Gábor és Fekete Mária régészek vezetésével és 1986-ig tartott. A második szakaszt a Bándi Gábor, Cserményi Vajk, Marton Erzsébet, F. Petres Éva, Szabó Miklós és Olivier Buchsenschutz, valamint Jean-Paul Guillaumet alkotta régész-munkaközösség vezette francia–magyar együttműködésben folytatott – elsősorban a hegy kelta korszakát célzó – feltárások jelentették 1988–1993 között.

A tudományos kutatás mellett és azzal párhuzamosan azonban az 1970-es évek elejétől rótták a hegyet, a ma a Rákóczi u. 56. szám alatt élő id. Kern István és fiai. Szemüket a földre vetették és szorgos hangyaként, a kulturális örökség óvóiként egyre több és több régészeti tárgyat hordtak haza. Ezek idővel kinőtték a szobai üveges szekrényt, a szobát, majd lassan a kamra is megtelt, mígnem több száz emlék zsúfolódott össze az ablakokban, szekrényekben, íróasztal fiókjaiban, faládákban és vödrökben. Ezt a ha-talmas súlyú archeológiai anyagot 2009 tavaszától több alkalommal szállítottuk segí-

8

tőimmel Szombathelyre. Miután szórvány, jelenségekhez nem köthető, azaz régészeti kontextusból kiszakadt tárgyak – selejteztem is belőlük. A pattintott kőeszközök (Kat. No. 876–883.) meghatározásáértt és leírásáértt dr. Mester Zsolt régésznek (ELTE, Budapest), a kelta pénzek (Kat. No. 921–928.) meghatározásáért pedig dr. Torbágyi Melinda régész-numizmatikusnak (MNM, Budapest) fejezem ki itt is köszönetemet. A szerszámkövek és csiszolt kőeszközök egy részének átnézésében dr. Antoni Judit (Budapest) kőeszköz-specialista régész volt a segítőtársam. Az állatcsontok meghatá-rozását munkatársam, Nagy Gábor biológus végezte el. Miközben, illetve részben pár-huzamosan 928 tételnyi tárgy leírását végeztük el, azokat egyedi azonosító számmal is elláttuk, ahogy a legjelentősebb tárgyak rajzolása és fényképezése is megtörtént. Vé-gezetül szakaszosan, de rendezetten, újracsomagoltan és jól tárolhatóan – 2012. július elejére befejezve tevékenységünket – visszaszállítottuk a tárgyak utolsó darabjait is a tulajdonos id. Kern Istvánnak. Így a gyűjtemény nem csak a tudományos kutatás, de a nagyközönség számára is hasznossá válhat. Mindkét – most említett – célt szolgálja ez a könyv. Nem törekedtem arra, hogy minden vagy akár csak a legjelentősebb tár-gyak szerteágazó kérdéskörére választ adjak. Csupán egyfajta áttekintés nyújtása volt a szándékom, ha úgy tetszik vezető készítése a gyűjteményhez, segédlet egy esetleg leendő kiállításhoz. Kern István értékes magángyűjteményét ugyanis nem csak önnön és családja örömére hozta létre és építi folyamatosan – nem kevés anyagi áldozatot is vállalva – ma is, de faluja, Vas megye és a magyarság, de a nemzetközi tudományosság számára is.Egyúttal mintaadó is lehet ez a – csak néhány személyes, szinte önkéntes és meglehe-tősen alulfinanszírozott – vállalkozásunk arra, hogy ideje lenne több mint egy évszáza-dos adósságát törlesztenie szakmánknak és közkinccsé kellene és lehetne végre tenni báró Miske Kálmán hajdani kutatásainak minden tárgyi emlékét. Ugyanis ez máig nem történt meg. Hasonlóképpen szinte ismeretlenek – a francia-magyar feltárások ered-ményeinek kivételével – az utóbbi évtizedek, köztük az 1973–1986 közötti ásatások eredményei.E könyvvel, a Kern-gyűjtemény közkinccsé tételével tehát azt is tudatosítani szerettem volna: ha érdemes, lehet és kell egy majdhogynem szórványként értékelhető gyűjte-ménnyel foglalkozni, akkor a feltárási kontextusokból származó információkat és tár-gyi emlékeket nem szabad pusztulni hagyni!

Kern István példamutató, báró Miske Kálmán tevékenységét követő örökség mentő érdeklődésének és a tudomány iránti nyitottságának, valamint elkötelezettségének eredménye Vas megye – napjainkban – talán legnagyobb és legértékesebb régészeti magángyűjteményének létrejötte és most közkinccsé tétele e kötetben. Az utóbbiban a Pannon Kulturális Örökség Egyesület (Kőszeg) volt mecénás partnere. A könyv el-készítése során – bizonyos szempontokból – mintaként J. Dankó Katalin és Patay Pál: Régészeti leletek a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeiben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 2. (Miskolc, 2000.) című munkája szolgált.

Kedves István! Köszönöm, hogy a bizalmadba fogadtál, hogy emlékeztél, hogy a tár-gyakkal kapcsolatos információidat megosztottad velem, így ennek köszönhetően a lehető legtöbbet őrizhetjük meg a jövőnek. „Az összehalmozott leleteknek, mint sok ily magán-gyűjteménynek, rendszeres lajstroma nincs;….” – írja Récsey Viktor (Egy értékes régiség-gyűjteményről a Bakonyban. Archaeologiai Értesítő XXIII, 1903. 64.) Miháldy István bakonyszentlászlói esperes-plébános gyűjteményéről, a gyűjtő halálát követően. Kijelenthetem: a Te gyűjteményed – e katalógusnak köszönhetően – megőr-ződik a tudomány számára.

Kedves István! Ha eredeti tervünk – időszaki kiállítást rendezünk tárgyaidból a Savaria Múzeumban, a báró Miske Kálmán vezette hajdani vármegyei múzeumban – nem is valósulhatott még meg, most mégis együtt örülhetünk e könyvnek.Végezetül, de nem utolsó sorban, szeretném megköszönni a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (illetve jogutódja a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ) II. Regionális irodája munkatársainak pótolhatatlan segítségét: remek tárgy-rajzaiért Mátyus Magdolnának és Tóth Zoltán Ferencnek, nagy műgonddal készített esztétikus fotóiért Takács Tibor régésztechnikusnak. A tárgyakat egyedi nyilvántartási számmal Csácsicsné Domán Edit raktáros-gyűjteménykezelő, Nagy Mónika régészhall-gató, Csuti Tamás és Skriba Pál régésztechnikus, valamint Wolf Ernő technikus látták el, amiért szintén hálával tartozom.

9

Csácsicsné Domán Edit, Faiszt Szabina, Csuti Tamás, Radics András és Wolf Ernő tech-nikusok a tárgyak leírásában és csomagolásukban is társaim voltak. A könyvben talál-ható lelőhely-térképeket Eke István régész-térinformatikus munkatársam készítette, amiért köszönet illeti.Köszönöm Nagy Marcella régésznek (Savaria Múzeum, Szombathely), hogy leletmentő ásatására hivatkozhattam, így teljessé tehettem Velem község ismert régészeti lelőhe-lyeinek adatsorát. E szerény megjelenésű könyv a nemzetközi tudományosság számára a német nyelvű fordítást végző Guba Szilvia régész kolléganőm jóvoltából érhető el. Remek munkájáért itt is szeretném őszinte hálámat kifejezni.

Kőszeg, 2013. május 13.

Ilon Gáborrégész

a Pannon Kulturális Örökség Egyesület elnöke

Kat.Nr.12

10

I. táblaTaf. I

Kern István eredeti gyűjtőcédulái Die Originalfundzettel von István Kern

11

II. táblaTaf. II

1. Az első feldolgozási nap (2009. március 9.) a gyűjtőnél – a Kern István a Kőszeg–kenyér-hegyi szárnyasvésővel (Kat. No. 161)

1. Der erste Tag (9.3. 2009) der Bearbeitung der Funde bei dem Sammler – István Kern mit dem Flügelmeißel von Kőszeg – Kenyér-hegy (Kat. Nr. 161)

3. A gyűjtemény egy részének beérkezése feldolgozásra a szombathelyi bázisra, 2011. dec. 20.

3. Ein Teil der Sammlung kommt in Szombathely zur Bearbeitung an, 20.12.2011.

4. Radics András a gyűjtemény tárgyait rendezi

a szombathelyi bázison

4. András Radics ordnet die Funde im Standort

Szombathely

2. Az ismeretlen lelőhelyű alabárd/tőr (Kat. No. 166) a gyűjtő kezében

az első feldolgozási napon

2. Hellebarde/Dolch von unbekanntem Fundort (Kat. Nr. 166) in den

Händen des Sammlers am ersten Bearbeitungstag der Funde

12

III. táblaTaf. III

1. Csuti Tamás a nyilvántartási számot írja (Kat.Nr. 907.; Kat. Nr. 908.)

1. Tamás Csuti schreibt die Inventarnummer (Kat.Nr. 907.; Kat. Nr. 908.)

2. Mátyus Magdolna a helyszínen rajzol, 2012. jún. 27.

2. Magdolna Mátyus zeichnet vor Ort, 27.06. 2012.

4. Ismeretlen lelőhelyű az őskor-tól az újkorig datálható őrlő- és

malomkövek, valamint mozsarak a gyűjtő udvarán

(nem kerültek nyilvántartásba)

4. Mahl- und Mühlsteine bzw. Mörsel von unbekanntem

Fundort im Hofe des Sammlers (Datierung: Vorgeschichte bis Neuzeit, wurden nicht

inventarisiert)

3. Válogatás a velemi 2. lelőhely tömeganyagból

3. Auswahl der Funde aus dem 2. Fundort, Velem

13

Kern István és családja élete

Családom, apai ágon felvidéki szászok (cipszerek), akik a 13. században vándoroltak a Felvidék keleti felére, a Szepességbe. Iparosok voltak. Egyik ősömnek, Kern Lipótnak a mai napig őrzöm mester segédlevelét 1633-ból, aki Rimaszombaton fegyverkovács volt. 1674-ben Kern Pál és György testvérek érdemeik elismeréséül I. Lipót magyar ki-rálytól nemesi címet kaptak Sopronban. A 18. században elődeim már Sopronban éltek és a következő évszázad közepén költöztek Kőszegre. A család másik része hivatalnok volt. Például nagyapám bátyja Bécsben volt banktisztviselő. Nagyapám, Kern Mihály, Kőszegen élt iparos család leszármazottja, a második világháborút követően évekig vá-rosgazda volt. Nagy tekintélyű ember volt. 1959-ben hunyt el, a kőszegi temetőben nyugszik. Felesége, Vörös Mária révén, aki Zalalövőről származott, rokonságban állt Lékai László bíborossal és elődeivel. Nagyanyám igen vallásos ember volt. Édesapám, Kern Mihály (1917–1994) postás volt. Részt vett a felvidéki, erdélyi és a délvidéki har-cokban. Ezért jogosult volt az „Erdély – Felvidék – Délvidék Emlékérem” viselésére. Ezen kívül megkapta a „Tűzkereszt I. fokozat”-át. Géppuskás volt. 1942-ben az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása miatt megkapta a „Magyar Bronz Vitézségi Érmet”. 1944–48 között orosz hadifogságban volt az Urálban. Még a Délvidéken megismerke-dett a Muraszombat (Murska Sobota, Szlovénia) melletti Belatinzban született édes-anyámmal, Dragovics Erzsébettel (1920–1999). Anyai nagyapám, Dragovics István szabó, majd postás volt. A Monarchia hadseregében szolgált az olasz fronton, majd Ro-mániában és Erdélyben is harcolt. Rohamosztagos volt. Szakaszvezetői rangot szerzett. Több kitüntetést kapott az első világháborúban. 1933-ban a jugoszláv királytól okleve-let és kitüntetést kapott „Hűséges szolgálatért”, amelyet én őrzök. Muraszombati elő-deim szerb származásúak voltak, a török elől menekültek a Mura-vidékre. A Dragovics szerb államalapító nemzetség volt, ma is több helység őrzi a nevüket.Magam, Kern István 1943-ban születtem Muraszombaton. 1948-ig éltünk itt, amikor édesapám visszatért az orosz fogságból, majd Kőszegre költöztünk. Húgom, Erzsébet már meghalt, öcsém László Szombathelyen él. 1956 után politikai megtorlásként 17

évesen fél évet voltam a baracskai internáló táborban. Szabadulásom után folyamatos megfigyelés alatt tartottak, mint politikailag megbízhatatlant. Géplakatosnak tanul-tam. A kőszegi Rába gyárban dolgoztam. Feleségem a velemi Horváth Piroska (1941–2007), akivel 1970-ben házasodtunk össze, így kerültem Velembe. Ő a Kőszeghegyaljai MGTSZ könyvelője volt. Tőle négy fiam (István, Csaba, Péter és Balázs) született. Hívő katolikus ember, egyházfi vagyok, önkormányzati képviselő is voltam 1990–94 között. 2003 óta vagyok nyugdíjas. Velemben a Rákóczi u. 56. sz. alatt élek.12 éves korom óta gyűjtöm a régi tárgyakat, az ezekkel kapcsolatos könyveket és szak-lapokat. Gyűjtök iratokat, fényképeket, pénzeket – de ezek között csak néhány kelta és római kori van – valamint kitüntetéseket, hadi-katonai emlékeket, iparos (zárak, kulcsok)- és tűzoltó emlékeket, kályhákat és bélyeges téglákat, őrlő- és kézimalom kö-veket, határköveket, néprajzi tárgyakat. Több gyönyörű, 1845-ben készített, Rábaközi eredetű festett bútorom és tulipános ládám van, amelyeket Peresznyén gyűjtöttem. Ezek mellett a datált (1839) mestergerenda és mángorló (1808) éppúgy megtalálható, mint a régészeti tárgyak. A legegzotikusabb emlékem egy a Chernel-házból, Kőszegről (ma Chernel utca 2.) származó festett, afrikai eredetű, teknősbéka páncélból készített pajzs (LVII. tábla).

Lejegyezte és összeállította: Ilon Gábor, 2008–2012.

14

Kern István régészeti korú tárgyairól

Érdeklődése és gyűjtőszenvedélye az újkőkortól a késő középkor/kora újkorig mindenegyes korszakra és nem csak a látványos vagy különleges tárgyakra, de az egészen apró tárgytöredékekre is kiterjed. Legyen az csont- vagy kőeszköz, zúzó- és őrlőkő, szövőszéknehezék, orsógomb, díszes edénytöredék, edényfül, hétköznapinak tűnő oldaltöredékek, bronztű, vaskés, üveggyöngy, avagy kályhacsempe, netán jellegtelen vassalakok.A 928 tételben most közlésre kerülő gyűjtemény régészeti tárgyainak többsége – az I. bronzkincs 1896. évi előkerülésétől1 a hazai, majd báró Miske Kálmán (1860–1943) német nyelvű cikkeinek és legfőképpen 1908-ban kiadott német nyelvű monográfiájának2 köszönhetőn – a nemzetközi szakmai körökben is jól ismert velemi Szt. Vid-hegyről származik. Ezeknek legtöbbjét Kern István és fiai – különösen István és Péter – gyűjtötték a hegyen a felszínről, sokszor esőt követően, vagy kidőlt fák gyökerei közül és a mélyutak falából. Egy esetben történt meg, hogy a Bándi Gábor és Fekete Mária vezette 1973–1986 közötti feltárások egyik elhagyott, vissza nem temetett3 szelvényének metszetéből emeltek ki egy látványosan díszített szövőszéknehezéket (Kat. No. 10 – XVIII. tábla). A kérdéses szelvény a plató (fellegvár) alatti első teraszán4 volt.Gyűjteményének látványos sorozatai az újkőkortól a késő bronzkorig5 a helyi palák anyagából készített kő véső-balták és hasogatók (Kat. No. 147–153 - IX. tábla) valamint

1 Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban. III. Budapest, 1896. CCXXXV–CCLXI. tábla2 Die prähistorische Ansiedlung Velem St. Vid. Band I. Wien, 1908.3 E szelvények és az ún. nagysánc (lásd a 17. oldalt!) lábánál a francia-magyar feltárások után nyitva hagyott felület visszatemetését e sorok írója végeztette el 2002-ben Figler András irodavezető hathatós segítségével, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal anyagi támogatásával.4 Fekete Mária: Früheisenzeitliche Forschungen im Komitat Vas. – In. Jerem, E. (Red.) Hallstatt Kolloquium Veszprém 1984. Antaeus Beiheft 3. Budapest, 1986. Különösen 59–63, Taf. 6, Taf. 10.5 T. Biró Katalin: Adatok a korai baltakészítés technológiájához. Data on the technology of early axe production. – Acta Musei Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő 3–4. (1992) 33–79; T. Biró Katalin: Késő bronzkori kőeszközök Németbánya határából. Late Bronze Age stone tools from the environs of Németbánya. – Acta Musei Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő 6. (1996) 219–234.

az őskor teljes időszakában alkalmazott kvarcit kavics, bazalt stb. alapanyagú őrlő-, ütő és zúzó- / többfunkciós kövek (Kat. No. 140–146, 467–497 - VI. tábla).6 Érdekes és vitatott használati tárgy a Kat. No. 389. (VII. tábla ) alatti, palából készített. Mindkét oldalán bemélyedés, fúráskezdemény van. Van elképzelés, miszerint diótörő lehetne.7 Amennyiben ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor csak a középső bronzkorban – ekkor jelent meg a dió a Kárpát-medencében – vagy az azt követő időszakban készülhetett. De lehet egy mozsár8 is, vagy csak egy szövőszéknehezék9 még át nem fúrt, munkaközi állapota? Meglehetősen ritka tárgytípus őskori lelőhelyeinken a kőből készített fűrész10 (Kat. No. 428 - VI. tábla). Remek szériákat alkotnak a késő bronz- és kora vaskori csonkagúla- (Kat. No. 13–36, 537–540 - XVIII. tábla) és karika (Kat. No. 37–39 - XIX. tábla) alakú agyag11 valamint a palából (Kat. No. 389, 391, 408, 412 - VII. tábla) készített szövőszéknehezékek. Különleges, napszimbólum-díszesek12 a Kat. No. 537–540. (XXIII. tábla) darabok. Nemkülönben látványosak az agyag orsógombok sorozatai, amelyek között késő bronz- és kora vaskoriak (Kat. No. 67–80 - XIII–XIV. tábla) mellett kelta (Kat. No. 49, 52, 63, 102–104 - XIII., XVI. tábla) koriak, de edények oldaltöredékeiből kifaragott példányok is előfordulnak.

6 Horváth Tünde: Az őrlés folyamata és szerszámai az őskor időszakában Magyarországon. The process and the tools of grinding in the prehistorical times in Hungary. – In. Ilon G. (szerk.) Válogatás a Berzsenyi Dániel Főiskola régésztechnikusainak és a József Attila Tudományegyetem régész hallgatóinak tanulmányaiból 2. Pannicvlvs Ser. B. No. 5. Szombathely, 2000. 101–143.7 Spennemann, R. Dirk: Vorgeschichtliche Nussknacker. – Archäologisches Korrespondenzblatt 15. (1985) 9–11.8 Horváth 1999. X. tábla 3; XI. tábla 1.9 Szintén csillámpalából készültek a dél-tiroli Jaufenpass és Timmelsjoch feltárásaiból származó darabok. Oberrauch, Hanns – Niederwanger, Günther: Archäologische Prospektion im hinteren Passeiertal (Südtirol). – In: Archäologie in der Alpen - Alttag und Kult... ANISA 3 / Nearchos 19. 2010. 181, Taf. 5.10., 13.10 Antoni Judit: Útmutató a csiszolt kőeszközök világához. Guide to the world of polished stone artefacts. Az MNM NÖK Tudományos-népszerűsítő füzetei 4. Budapest, 2012. 27–29. és 17, 19. ábra

11 Marton Erzsébet: Weaving-related finds from Western Hungary from the First Millennium BC. Webstuhlfunde aus Westungarn im 1. Jahrtausend v. Chr. – In. Lippert, A. (Hrsg.) Die Drau-, Mur- und Raab-Region im 1. vorchristlichen Jahrtausend. Akten des internationalen und interdisziplinären Symposiums vom 26. bis 29. April 2000 in Bad Radkersburg. UPA 78, Bonn, 2001. 243–267.12 Jó párhuzamaikat Pobedim (Szlovákia, korábban Pobedény) késői Hallstatt-kultúrához köthető 2/69. objektumából ismerjük. Studeníková, Etela – Paulík, Jozef: Osada z doby bronzovej v Pobedime. Bratislava, 1983. 196, Tab. XXXI. 4, 6, 9.

15

A jól ismert adatok ellenére13 a szakemberek számára is fontos adalékot jelentenek késő bronzkori, az urnamezős időszakba sorolható homokkő öntőformái (összesen 8). Köztük egy talán véső él- (Kat. No. 120), valamint a rudak részletét (Kat. No. 121, 417-418, 420) megőrző darabok a legérdekesebbek. A korabeli, helyi fémművesség emlékeit egészítik ki az öntőkanál (Kat. No. 117 - X. tábla)14 és a bronz nyersanyag szállítási / tárolási / csere egységei, az öntőlepények (Kat. No. 155–156 - XXXIII., XXXVIII. tábla).Fontos, hogy gyűjteményének néhány tárgya az eddig ismert bizonytalan adatot15 – azaz a Szent Vid-hegy újkőkori használatát – megerősíti. Ugyanis a Lengyeli kultúrához sorolható késői újkőkori vagy korai rézkori hombártöredéket (Kat. No. 367), valamint egy szinte ép agyagoltárt (Kat. No. 173 - X, XII. tábla) is őriz a hegyről. Ezzel biztosan kiegészíthető a Sé–Malomi dűlői és a szombathelyi Oladi platói, nemzetközi hírű települések sora, de ez által fontos adattal gazdagodtunk a Gyöngyös-völgyével kapcsolatot teremtő Velemi-/Szerdahelyi-patak megszállásáról is.16

Szinte hihetetlen, de a gyűjtő állítja, hogy a Szent Viden talált egy a középső bronzkori, a Dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája fiatalabb fázisához tartozó edényt (Kat. No. 138 - XXI., XXVIII. tábla). Különös jelentőségét az adja, hogy a kultúra elterjedési területén kívül, attól nyugatra van. Igaz, van egy ilyen korú, bizonytalan, a hegy emlékanyagához köthető bronzkincslelet17 is, és nyilván a korabeli import sem zárható ki.

13 Miske 1908. Taf. XXII–XXVII.; Bándi Gábor – Fekete Mária: Újabb bronzkincs Velem–Szentviden. Ein neues Bronzedepot in Velem–St. Veit. – Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője 11–12. (1977–78) 9. kép14 Ilyenek Miske (1908. Taf. LVI. 24) régi gyűjteményéből és a Ság-hegyről (Patek Erzsébet: Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Budapest, 1968. Taf. XXXVI.) is ismeretesek.15 Károlyi Mária: Napszülöttek. Savaria földjének ősi kultúrái a rómaiak előtt. Ancient cultures of Savaria before the romans. Szombathely, 2004. 21, 25.16 Ilon Gábor: A velemi Szent Vid környékének településtörténeti rekonstrukciója a régészeti leletek tükrében. The settlement historical reconstruction of St. Vids surroundings in Velem reflected by archaeological artifacts. – Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője 30. (2006) 107–143. Ilon, Gábor: Settlement pattern in the Velem–Szent Vid area. – In. Zatykó, Cs. – Juhász, I. – Sümegi, P. (Eds.) Environmental archaeology in Transdanubia. Varia Archaeologica Hungarica XX. Budapest, 2007. 281–307. Ilon, Gábor – Tóth, Zsuzsanna: Késő neolitikum: Lengyel kultúra. Szombathely–Oladi plató. – In. Ilon, G. (Ed.) Százszorszépek. Emberábrázolás az őskori Nyugat-Magyarországon. Die Wunderschönen. Menchendarstellunge im urzeitlichen Westungarn. Wonderful. Human representations in prehistoric Western Hungary. Szombathely, 2007. 112–113, 148–149.17 Ilon Gábor – Költő László: Középső bronzkori emlékek a velemi Szent Vidről. Egy tolnanémedi típusú (VII: velemi) kincslelet? Middle Bronze Age artifacts from Szent Vid of Velem. Another of the Tolnanémedi-type (VII. Velem) artifact sortiment? – Komárom-Esztergom megyei Múzeumok Közleményei 7. (2000) 69–95.

Ahogy a hegynek, úgy Kern István gyűjteményének is a leggazdagabb emlékanyagát képezik az Urnamezős időszak tárgyai. Ezek közül néhány a korabeli emberek hitvilá-gába, vallási életébe, rítusaikba is betekintést enged.A madár alakú edények (askosok) a bronzkor korábbi szakaszának előzményeit18 követően ebben az időszakban is kedveltek. Így nem meglepő, hogy a gyűjteményben is megtaláljuk egy példányát, amely azonban rendkívül unikális (Kat. No. 9 - X., XII. tábla). Ez több szempontból is eltér az ismert daraboktól. Ugyanis szinte naturalisztikusan kidolgozott, nem egyenes talprésszel, vagy talpgyűrűvel rendelkezik, mint a békásmegyeri19 példányok, amelyeknek fogófüle van, de nincs madárfejük. Nem hosszú lábakon áll, mint a Baranya megyeiek20 vagy a lengyelországi21 darabok, hanem lekuporodott helyzetben (talán tojásokon ül?) ábrázolták.A votiv kéz (Kat. No. 160 - X. tábla) legközelebbi párhuzamai Miske22 régi gyűjteményében és Lázár Jenő Ság-hegyi gyűjteményében vannak23, de a budakalászi temető két sírjából is közöltek hasonlókat.24 Ezen túl a legújabb nemzetközi gyűjtésben25 is csak 1-1 németországi, morvaországi és ausztriai példány szerepel.Az agyagból készített küllős kerék (Kat. No. 375 - X. tábla) töredékeit Miske26 régi gyűjteményéből és a Tolna megyei Lengyelről ismerjük.27 De nem elképzelhetetlen

18 Pl. Dunaújváros, Tiszafüred. Lásd erről Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon. Budapest, 1977. 37. és 45–46. kép19 Kalicz-Scheiber, Rózsa: Ein Gräberfeld der Spätbronzezeit von Budapest–Békásmegyer. Budapest, 2010. Taf. 75.6, Taf. 78.6.20 Patek 1968. Taf. CI. 1–2.21 Nowiński, Jerzy Tomasz: Grzechotki ludnośti kultury łużyckiej w kontekście przestrzeni sakralnej. Die Tonklappern der Bevölkerung der Lausitzer Kultur im Kontext des sakralen Raumes. – In. Gediga, B. – Piotrowska, D. (Hrasg.) Die Symbolische Kultur des Urnenfelderkreises in der Bronze- und der Frühen Eisesnzeit Mitteleuropas. Warszawa – Wroclaw – Biskupin, 2000. Abb. 1a, Abb. 2a; Wegrzynowicz, Teresa: Uwagi o figurkach i wizerunkach ptaków ze stanowisk kultury wysockiej. Bemerkungen zu Vogelfiguren und -darstellungen aus Fundstellen Wysocko-Kultur. – In. Gediga, B. – Piotrowska, D. (Hrasg.) Die Symbolische Kultur des Urnenfelderkreises in der Bronze- und der Frühen Eisesnzeit Mitteleuropas. Warszawa – Wroclaw – Biskupin, 2000. Abb. 1–2.22 1908. Taf. LIV. 27, Taf. 55.6.23 Patek 1968. 144, Taf. XXV. 2.24 Kalicz-Scheiber 2010. 288–289, Taf. 39.7, Taf. 160. 25 Metzner-Nebelsick, Carola: Tönerne Stecker – „magische” Gegenstände? Ein Beitrag zum keramischen Symbolgut der Urnenfelder- und Hallstattzeit in Südost- und Mitteleuropa. – In. Χρόνος. Beiträge zur prähistorischen Archäologie zwischen Nord- und Südosteuropa. Festschrift für Bernhard Hänsel. Espelkamp, 1997. 582, 597, Abb. 3.26 1908. Taf. LVI. 13, 15–16.27 Patek 1968. Taf. LXXVI. 14.

16

a tárgy korábbi keltezése sem a hely Věteřov kultúrás érintettsége miatt.28 Ezeket a kutatás általában napszimbólumként értelmezi.29

Egy agyag házi oltárnak csak kis töredékét (Kat. No. 376 - X. tábla) őrzi gyűjteménye.Néhány további urnamezős tárgy még külön figyelmet érdemel.A korabeli gyermek- vagy betegápolás, netán a rituális szertartások emlékei a szopókás edények /Sauggefäß30/ (Kat. No. 233, 272, 279 - XXIII. tábla). Legközelebbi előfordulásaikat a velemi telep régi Miske Kálmán féle anyagából, a Ság-hegyi telepről Lázár-gyűjteményéből és a neszmélyi 173. sírból31 ismerem. Előzményei vastagabb és hosszabb kiöntővel / szopókával a korai urnamezős időszakból pl. a Veszprém megyei Németbánya kistelepéről ismeretesek.32

A Kőszegről származó szárnyas véső (Kat. No. 161 - XLIV–XLV. tábla) jól ismert tárgytípus a korszak Európájában (pl. Blučinai /Morvaország/ 4. és 13. depóból), de a Kárpát-medencében (pl. Márok (Baranya m.), Pölöske (Zala m.), Sopron, Sárazsadány /Borsod-Abaúj-Zamplén m./) is.33 A viselet részét képező, igen népszerű mákfejű tű (Kat. No. 197 - XXXIII. tábla), azaz ruhatűző tű a fiatalabb urnamezős időszak első felére34 keltezhető. Számos ilyet ismerünk csak a közelből pl. a Ság-hegyi I. és a romándi kincsből, valamint Miske régi anyagából, de a góri Kápolnadomb még publikálatlan példányát is említhetem.A Hallstatt-kultúra végső fázisára keltezem azokat a finomkerámiákat, amelyet egy benyomkodott meander-díszes táltöredék (Kat. No. 325 - XXVI. tábla) és egy „rozetta-mintás” edénytöredék (Kat. No. 265 - XXV. tábla) képvisel. Az elsőhöz hasonló díszítéstechnika Sopron–Burgstall több edénytöredékén35 megfigyelhető, míg a

28 Marton Erzsébet: Agyagtárgyak a velemi Szent Vidről. Potteries and Objects made of clay in Velem St. Vid. – Acta Musei Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő 6. (1996) 250; Vladár, Jozef: Osteuropäische und mediterrane Einflüsse im Gebiet der Slowakei wahrend der Bronzezeit. – Slovenska Archaeologia 21. (1973) Abb. 81.29 Müller-Karpe, Hermann: Zur religiösen Symbolik von bronzezeitlichem Trachtschmuck aus Mitteleuropa. – Anados. Studies of the Ancient World. 3. (Trnava, 2003) 145–154.30 A témáról összefoglalóan lásd: Eibner, Clemens: Die urnenfelderzeitlichen Sauggefäße. Ein Beitrag zur morphologischen und ergologischen Umschreibung. – Prähistorische Zeitschrift 48. (1973) 144–199.31 Patek 1968. 157, 110, 142. Taf. XXIV. 1–3, 5, 7.32 Ilon 1996. X. tábla33 Salaš, Milan: Bronzové depoty středulní až doby bronzové na Moravě a ve Slezsku II. Brno, 2005. Tab. 53., Tab. 75/6; Mozsolics 1985. Taf. 90. 3, Taf. 128. 2, Taf. 135. 1; Taf. 169. 1–5.34 Řihovský, Jiří: Die Nadeln in Westungarn I. München, 1983. PBF XIII, 10. 44–50.35 Patek, Erzsébet: Neue Untersuchungen auf dem Burgstall bei Sopron. – BRGK 63. (1982) 154, Abb. 28–29.

virágmotívum finomabb megoldását a süttői halomsírból36, elnagyoltabb változatait pedig a hegyfalui temető 4. és 5. sírjából37 tették közzé.A szkíta ezüst ékszernek (Kat. No. 208 - XXXIV. tábla) sem ilyen végződésű, sem ilyen díszítésű párhuzama nem ismert az alföldi38 anyagban, de a legújabb vasi példányok (Bucsu, Sé39) között sincs hasonló.A gyűjtemény egyik leglátványosabb és vitathatatlanul európai jelentőségű tárgya egy ötvös remek, egy állatfejes, ezüstkarperec (Kat. No. 12 - XXXIII, XXXVIII. tábla). Ez talán a legkorábba kelta időszakra keltezhető. Mindenképpen valami kiemelkedő társadalmi presztízsű személyé lehetett. Díszítésben és méreteikben is legjobb párhuzamait Horvátországból, a Kelet-szlavóniai Bogdanovci 4. századra datált temetőjéből40 és Szerbiából, a bácskai Čurug 4. század második felére keltezett sírjából41 tették közzé. Szintén fontos és látványos darab az a díszített bronzkarperec (Kat. No. 168 - XXXIII., XXXVIII. tábla), amelynek hasonló példányai a Rezi–Rezicseri temető 55. kirabolt, női sírjából (LT B2)42 származnak.A hegy – nem túl jelentős – római kori történetére egy fibula (Kat. No. 237 - XXXIV. tábla) töredéke és egy ép illatszeres üvegcse (Kat. No. 388 - XXXIV. tábla) utalnak.A kis számú Árpád-kori leletanyagból egy fenékbélyeges (Kat. No. 133 - XXXIV. tábla) edénytöredék érdemel említést. Egy középkori fülbevaló pedig azért érdekes, mert csüngője egy másodlagosan felhasznált bronzkori spirálból (Kat. No. 203 - XXXIX. tábla) készült.

36 V. Vadász, Éva: Früheisenzeitliche Gräberfeld von Süttő. – In. Jerem, E. (Red.) Hallstatt Kolloquium Veszprém 1984. Antaeus Beiheft 3. Budapest, 1986. Taf.3.37 Molnár Attila: Hallstatt-kori temető Hegyfalu határából. Das hallstattzeitliche Gräberfeld von Hegyfalu. – Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője 30. (2006) 7. tábla 1, 8. tábla 2.38 Kemenczei, Tibor: Studien zu den Denkmälern skythisch Geprägter Alföld Gruppe. Magyar Nemzeti Múzeum. IPH 12. Budapest, 2009.39 Időcsiga. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. – Zeitschnecke. Neue Furschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas. Őskorunk 3. – Prähistorie Bd. 3. Farkas Csilla (Szerk./Hrsg.) Szombathely, 2011. 268/1, 4.40 Bader, Tiberius et alii (Hrsg.): Dreitausend Jahre Vorgeschichte. Meisterwerke der Metallzeit im kontinentalen Kroatien. Katalog. Schriftenreiche des keltenmuseums Hochdorf/Enz 7. Eberdingen, 2008. 82, Abb. 10, Kat. 81.41 Silber der Illyrer und Kelten im Zentralbalkan. Katalog. Schriftenreihe des Keltenmuseum Hochdorf / Enz 6. Eberdingen, 2004. 26, Abb. 19, Kat. 131.42 Horváth László: The surroundings of Keszthely. – In. Corpus of Celtic finds in Hungary. Transdanubia 1. Kovács T., Petres É., Szabó M. (Eds.) Budapest, 1987. 120, 125, Pl. XXIX. 5–6.

17

Kern István gyűjtőhelyei Velemben

2012. március 29-én Kern Istvánnal és munkatársaimmal (Csuti Tamás régésztechnikus, Eke István régész-térinformatikus) végigsétáltuk a falut, hogy a gyűjtő megmutassa azokat a helyeket, ahonnan a tárgyi emlékek hozzá kerültek. Ezek a következők: 1. Szent Vid-hegy (KÖH nyilvántartási száma: 38732)Neolitikum (DVK), rézkor, késő bronzkor (Urnamezős kultúra), vaskor (Hallstatt, kelta), római-, Árpád- és középkorGyűjteményének legtöbb tárgya innen származik.

17

18

2. Rákóczi u. 56. (Kern István lakótelke, hrsz. 654; KÖH nyilvántartási száma: 79205)Késő bronzkor (Urnamezős kultúra), vaskor (Hallstatt és kelta), római- és középkor

A telek végén álló Vendégház alapozásának ásásakor (5-6 éve) nagymennyiségű edénytöredék került elő. Egyet – Fekete Mária javaslatára – már korábban kiemelt (Kat. No. 625. - XLII. tábla), ami egy kelta szitula töredéke. A telken felhalmozott kb. 50 kg-nyi cserépből – egy nyilvántartási szám alatt (Kat. No. 906. - III. tábla 3.) – a jellegzetesebbeket kiválogattuk és elhelyeztük a gyűjteményben. A telken egy több korszakos lelőhely, település van.

A 2. számú lelőhely helyzete topográfiai térképen (Eke István munkája)

Der Fundplatz Nr. 2 und seine geographische Lage auf der topografischen Karte (Angefertigt von Eke István)

19

3. Jókai u. – Dózsa Gy. u. sarok (hrsz. 870, 871, 872; KÖH nyilvántartási száma: 79207)Vaskor (kelta)

Az útelágazásban a 2008-ban végzett csatornázás és útépítés során géppel rézsűztek. Egy kb. 20 m hosszúságú szakaszon a metszetben ma is láthatók edény- és paticstöredékek. Gyűjteményében két tucat kelta kerámiatöredék (Kat. No. 586–613. - XL–XLII. tábla) van erről a helyről (I. tábla), amelyeket ő gyűjtött be.Mindezek településre utalnak.



20

4. Stirling-villa (Rákóczi u., Vasi Kézművesek Alkotótábora) (hrsz. 569, 572, 596, 597, 598, 611/1, 611/2, 611/3; KÖH nyilvántartási száma: 79211)Késő bronzkor (Urnamezős kultúra), vaskor (kelta), római- és késő középkor

A pince- és a derítő ásásakor a Velemi-pataktól kb. 30, illetve 40 m-re, valamint a telek végében (kb. 150 m) található „Korona bunker” környékén gyűjtötte (I. tábla) a leletanyagot 3 évtized alatt. Gyűjteményében ez kb. 30 töredék. Mégpedig: öntőforma, vasbuca, szövő-széknehezék, állatcsontok, őrlőkő (Kat. No. 626–657, 914. - XLII–XLIV. tábla). Mindezek egy több korszakos

településre utalnak, ahol a kelta korban vasfeldolgozás is folyhatott.



21

5. Gesztenyés u. – Erdő u. sarok; 2. sz. Trafóház (Gesztenyés u. 25.) környéke (hrsz. 501/1; KÖH nyilvántartási száma: 79223)Vaskor (kelta)

A trafóház előtti mélyútban (Gesztenyés u.) évekkel ezelőtt gyűjtött edénytöredékeket. Ezek közül a gyűjteményében egyértelműen csak egy szitula töredéke (Kat. No. 624.) azonosítható. A tárgy feltételezhetően településre utal.

Az 5. számú lelőhely helyzete topográfiai térképen (Eke István munkája)


22

6. Sétány (Velemi-patak É-i terasza) (hrsz. 0159/3; KÖH nyilvántartási száma: 79225)Vaskor (kelta)

A Velemi-patak partján már a két világháború között létezett az akkor már üdülőfaluban ez a Sétány, padokkal, hidakkal. Innen az elnevezés. A patak É-i partján található a Kern-család egy osztatlan, másokkal közös, családi erdőrésze. A Sétány, ma már nem használt szakaszán, ami egy mélyút, de ma vízmosásként él – az erdejük felé menet – gyűjtötte (I. tábla)

kb. egy évtized alatt a közel 500 db, kb. 30 kg-nyi vassalakot (Kat. No. 163–164, 844 - XLIV. tábla), valamint egy tucat edénytöredéket (Kat. No. 658–670 - XLVI. tábla). Mindezek gyűjteményében megtalálhatók. A tárgyak egy vasfeldolgozó telepre utalnak. Ilyen műhelyt sejtető tárgyakat csak Miske43 régi gyűjteményéből is-merünk. A lehetőség mostantól tehát adott egy műhely, korszerű módszerekkel történő megkutatására.

43 1908. Taf. LII. 23.



23

7. Rákóczi u. 74. (egykor Francsics Lajos telke: hrsz. 644, KÖH nyilvántartási száma: 79209)Vaskor (kelta)

A házába bemenő vízvezeték árkának ásásakor bolygathattak meg egy objektumot. A kiszórt talaj töltésén talált edénytöredékeket (közülük a Kat. No. 623. azonosítható a gyűjteményben) fia, István „1977. II. 13-án vasárnap délelőtt” (I. tábla) találta. A tárgy feltételezhetően településre utal.



24

8. Rákóczi u. 45. (Kern Péter telke: hrsz. 87, a KÖH44 nyilvántartási szám kiadása folyamatban van.)Vaskor (kelta)

2012. június 26-án adta át a fiától csak néhány hete megkapott leletanyagot, amelyet ő gyümölcsfa gödrének ásásakor 2010-ben talált. A telken ma is van egy működő víznyerő hely, az ún. Farkas-forrás. Az edénytöredékek (Kat. 900–905 - XLVI. tábla) ettől kb. 50 m-re, magasabb térszínen kerültek elő.A leletanyag egyértelműen településre utal.

44 Ugyanakkor – sajnálatos módon – a Hivatal megszüntetése is napirendre került.


Der Fundplatz Nr. 8 und seine geographische Lage auf der topografischen Karte

(Angefertigt von Eke István)

25

A teljesség igénye miatt itt jelzem, hogy további egy (9. számú, KÖH nyilvántartási száma: 60678) kora- vagy középső rézkori településre utaló gödörrészletet a Savaria Múzeum munkatársai is megfigyeltek és dokumentáltak Nagy Marcella régész vezetésével a Jókai u. (hrsz. 922) rendezése során, annak vízelvezető árkában 2008. szeptember 9-én.2009-ben pedig Szabó Adrienn a KÖH szombathelyi munkatársa vette nyilvántartásba a Boróka u. 1. (10. számú, hrsz. 431; KÖH nyilvántartási száma: 68709) területét, de nem tudjuk milyen információ és emlékek alapján. Ez tehát valami tévedés lehet.Máig tehát összesen 10 hely áll a törvény védelme alatt a falu bel- és külterületén. Ezekből csupán három szerepelt 2012. áprilisa előtt, s csak egy, a Szent Vid 2008 szeptembere előtt a hivatalos örökségvédelmi nyilvántartásban.

Jó érzékkel, és ha az alkalom úgy hozta, Kern István a közeli településekről (IV. tábla) is gyarapította gyűjteményét. Fontos darab a szombathelyi Újperintből (nem Óperintből!) származó középső rézkori, a Balaton-Lasinja kultúra emlékeihez sorolható rézfegyver (csákány / fejsze–hasító: Kat. No. 3 (XLIV–XLV. tábla) a lelőhely problematikájáról lásd a katalógust). Valószínűleg a szakirodalomból45 azóta már jól ismert kavicsbányából került magántulajdonba, majd hozzá. A tárgytípussal összefoglaló jelleggel Patay Pál46 és újabban Makkay János47 foglalkozott.Nyitottságának köszönhetően új lelőhelyként jegyezheti már szakmánk a kőszegi Kenyér-hegyet, ahonnan a síugrósánc építésekor talált korai urnamezős kori szárnyas, bronzvésőt (Kat. No. 161 - XLIV–XLV. tábla) szerzett meg. Régészeti megfigyelés hiányában sajnos nem tudjuk, hogy ez egy nagyobb kincs egyik darabja volt-e, vagy egy magányos áldozati tárgy (Einzeldepot), netán csak egy elhagyott eszköz.

45 Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében. The Early Copper Age in County Vas. Szombathely, 1992. 36, 39–40, 34. tábla46 Kupferzeitliche Meißel, Beile und Axte in Ungarn. PBF IX, 15. München, 1984.47 Copper and gold in the Copper Age of the Carpathian Basin. In: Kovács, T. (Hrsg.) Studien zur Metallindustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest, 1996. 45, Fig. 3–4.

Szintén új, korábban ismeretlen lelőhelyek Nemescsó (kályhacsempe: Kat. 397 - XLV. tábla) és Kőszegdoroszló (kályhacsempe töredék és edénytöredékek: Kat. 398–399 - XLV. tábla).

A Vas megyén kívüli Magyarországról (Komárom, Pécs és Szeged környéke - V. tábla) vásárokból szerzett alabárd/tőr, kardok, lándzsa és az igen súlyos, vésett díszes bronzkarperec, valamint a Kárpát-medence keleti feléből (Erdély, Románia) származó két ellentett élű rézcsákány (a csíksomlyói / Şumuleu búcsú vásárából), továbbá az ismeretlen helyekről származó kő- és bronztárgyak (utóbbiak között pl. római kori kulcsok és zárak) néhány párhuzamát és keltezését az adott tárgy leírásánál – a Katalógus részben – közlöm.

26

IV. táblaTaf. V

Vas megyei gyűjtőhelyei és a Bakony vidéke / Fundorte aus Komitat Vas und Bakony-Gebirge 1. Velem, 2. Kőszeg, 3. Kőszegdoroszló, 4. Nemescsó, 5. Szombathely, 6. Celldömölk, 7. Bakony-hg.

1

23 4

5 6

7

Bak o

n y - h g .

27

V. táblaTaf. IV

„Ismeretlen lelőhely” azaz a vásárlás helye / „Unbekannter Fundort” dh. der Ort des Kaufens1. Komárom környéke, 2. Budapesti kereskedőtől, 3. Pécs környéke, 4. Miskolc környéke, 5. Szeged környéke, 6. Csíkszereda környéke

1

2

4

5

6

3

28

A MŰTÁRGYAK LEÍRÁSA(KATALÓGUS)Die Beschreibung der Funde (Katalog)

A leírás során használt rövidítések / Bei der Beschreibung benutzte Abkürzungen:

Átm = átmérő, átmérője / Durchmesser

Fv / fv = falvastagság, falvastagsága / Wanddicke

H = hossz, hossza / Länge

M = magasság, magassága / Höhe

Szá = száj-/ peremátmérő / Randdurchmesser

Szé / szé = szélesség, szélessége / Breite

29

A. ISMERT LELŐHELYEK / BEKANNTE FUNDORTE

VAS MEGYE

1. VELEM

1. Szent Vid

1.1. Őskor / Vorgeschichte

1.1.1. Csont- és agancstárgyak / Knochen- und Geweihgegenstände

Csonttárgyak / Knochengegenstände

184. Csontár hegye. H: 40 mm. (VI. tábla)185. Csontár, hegye hiányzik. H: 49 mm. (VI. tábla)186. Csonteszköz (?) jellegtelen töredéke. Mérete: 14 x 11 mm.523. Csonteszköz, ár. H: 125 mm. Vastagsága a tőben: 22 mm. (VII. tábla)822. Kutya csigolya (atlas) vágásnyomokkal. Átm: 50 mm. 823 – 824. Kutya szemfog (2 db). H: 47, 43 mm.825 – 826. Juh / kecske zápfog (2 db). H: 35, 37 mm.827 – 828. Házi sertés (hím) alsó agyar (2 db). H: 41, 52 mm829. Házi sertés állcsontja 5 zápfoggal. H: 96 mm830. Szarvasmarha metacarpus. H: 150 mm.831. Szarvasmarha rádius. H: 120 mm.832. Szarvasmarha felkarcsont (humerus). H: 135 mm.833 – 835. Szarvasmarha zápfog (3 db). H: 50, 52, 52 mm836. Házi ló combcsont (femur). H: 110 mm.837. Házi ló I. ujjperc (plalanx). H: 73 mm.

838. Házi ló zápfog. H: 57 mm.839 – 840. Házi ló metszőfog (2 db). H: 52, 59 mm.841 – 842. Vaddisznó (hím) agyar. H: 47, 67 mm.

Agancstárgyak / Geweihgegenstände

256. Agancstöredék, fűrészelt végekkel. H: 56 mm. Átm. középütt: 23 mm.521. Agancseszköz töredéke. Szemág, hegye hiányzik. Égésnyomokkal. H: 177 mm. Átm. a tőben: 40 mm. (VII. tábla)522. Agancseszköz. Hegyén használati kopásnyommal. H: 162 mm. Átm. a tőben: 30 mm. (VII. tábla)524. Szarv. Kecske/juh? H: 210 mm. Átm. a tőben: 64 mm. (VII. tábla)

1.1.2. Kőtárgyak / Gegenstände aus Stein

123. Fenőkő (?). Amorf. Szürke. H: 72 mm. (VI. tábla)124. Fenőkő (?). Amorf. Szürke. H: 85 mm. (VI. tábla)234. Fenőkő (?) töredéke. Sárgásfehér. Méretei: 23 x 19 x 14 mm.251. Fenőkő (?) hegye. Kvarcitkavics, zöldes. H: 44 mm. (VI. tábla)620. Fenőkő töredéke a szélén használati kopásnyomokkal. Szürke pala. Méretei: 67 x 22/31 x 9 mm.182. Ék (?), szerpentin. H: 17 mm.140. Simítókő. Világosszürke. Mérete: 50 x 50 x 35 mm. (VI. tábla)424. Eredetileg négyszögletes csiszoló / őrlőkő saroktöredéke. HomokkőVörösesszürke. Méretei: 107 x 93 x 46 mm.141. Ütőkő. Egyik (hegyes) végén használati kopásnyomokkal. Kavics. M: 92 mm. (VI. tábla)142. Ütőkő. Mindkét végén használati kopásnyomokkal. Zöldpala. Ragasztott. M: 150 mm. (VI. tábla)143. Ütőkő. Gömb alakú. Tömör mészkő. Átm: 65 mm. (VI. tábla)

30

184. 185.

141.

484.

123.

251.

143.142. 145.144.

480.428.

146.

VI. táblaTaf. VI

124. 140.

31

144. Ütőkő / őrlőkő. Fánkalakú. Bazalt? Átm: 82 mm. (VI., VII. tábla)145. Ütőkő / őrlőkő. Csonkolt gömb alakú. Kavics. Átm: 86 mm146. Ütőkő. Mindkét végén használati kopásnyomokkal. Kavics. M: 105 mm. (VI. tábla)154. Ütőkő nyersanyag. Használati kopásnyomok nélkül. Kavics. Méretei: 200 x 90 x 80 mm. 464. Ütőkő. Amorf kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 72 x 67 x 45 mm.465. Ütőkő. Közelítőleg hengeres, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 68 x 66 x 54 mm.465. Ütőkő. Közelítőleg hengeres, egyik hegyén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 68 x 66 x 54 mm.466. Ütőkő. Lapított hengeres, két végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 77 x 65 x 37 mm.467. Ütőkő. Hasáb alakú, egyik végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 80 x 55 x 49 mm.468. Ütőkő. Hasáb alakú, mindkét végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 102 x 72 x 59 mm.469. Ütőkő. Háromszögletes alakú, mindhárom sarkán kopásnyomokkal. Kvarcitkavics, vörös. Méretei: 94 x 83 x 41 mm.470. Ütőkő. Háromszögletes alakú, két sarkán kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 99 x 72 x 29 mm.471. Ütőkő. Amorf, két sarkán kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 87 x 87 x 56 mm.472. Ütőkő. Lapított gömb alakú, szinte a teljes körfelületén / élén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics, szürke és vörös. Méretei: 72 x 70 x 50 mm.473. Ütőkő. Pogácsa alakú, a körfelület két szakaszán kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Sárga. Méretei: 68 x 60 x 28 mm.474. Ütőkő. Nyújtott pogácsa alakú, a hegyes végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Fehér, égésnyomokkal. Méretei: 112 x 95 x 57 mm.475. Ütőkő. Nyújtott ellipszis alakú, a két végén kopásnyomokkal. Hosszában letörött az egyik fele. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 85 x 65 x 39 mm.476. Ütőkő. Háromszögletes alakú, a hegyén kopásnyomokkal. A hegyéből kipattant egy darab. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 125 x 103 x 56 mm.

477. Ütőkő. Gömb alakú, kb. 1/3-a letörött. Három helyen kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 77 x 74 x 52 mm.478. Ütőkő. Háromszögletes alakú, mindhárom hegyén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 80 x 75 x 51 mm.479. Ütőkő. Hasáb alakú, egyik vége lepattant, másikon kopásnyomok. Kvarcitkavics. Szürke és vörös. Méretei: 70 x 61 x 60 mm.480. Ütőkő. Hengeres forma, mindkét végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 82 x 70 x 53 mm. (VI. tábla)481. Ütőkő. Hasáb alakú, mindkét végén kopásnyomok. Kvarcitkavics. Szürke és vörös. Méretei: 72 x 55 x 42 mm.482. Ütőkő. Gömb alakú, de több helyen kipattant a felülete. Szinte a teljes körfelületén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 72 x 66 x 54 mm.483. Ütőkő. Hasáb alakú, mindkét végén kopásnyomok. Kvarcitkavics. Szürke és vörös. Méretei: 72 x 63 x 62 mm.484. Ütőkő. Hengeres forma, mindkét végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 91 x 58 x 48 mm. (VI. tábla)485. Ütőkő. Hasáb alakú, mindkét végén kopásnyomok. Kvarcitkavics. Vörös. Méretei: 82 x 41 x 39 mm.486. Ütőkő amorf maradéka. Egy részén kopásnyomok. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 60 x 52 x 52 mm. Őskor.487. Ütőkő. Gömb alakú, de egy helyen kipattant a felülete. Szinte a teljes körfelületén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 61 x 60 x 52 mm.488. Ütőkő. Gömbösített kocka alakú. Az éleken kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 59 x 59 x 56 mm.489. Ütőkő. Gömb alakú. Szinte a teljes felületén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 61 x 61 x 48 mm.490. Ütőkő. Hengeres. Két végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Sárgás. Méretei: 70 x 52 x 50 mm.491. Ütőkő. Lapított balta alakú, de két vége hiányzik. Így a kopásnyomok is eltűntek. Kvarcitkavics. Sárgás. Méretei: 71 x 57 x 32 mm.492. Ütőkő. Gömb alakú, de egy része kipattant. Teljes felülete érdes. Üledékes kőzetben palatöredékek. Sötétszürke. Méretei: 62 x 52 x 42 mm.

32

493. Ütőkő. Gömbösített kocka alakú, de kis része kipattant. Élein kopásnyomok. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 61 x 55 x 55 mm.494. Ütőkő. Hasáb alakú, egy kis része kipattant. Mindkét végén kopásnyomok. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 74 x 52 x 44 mm.495. Ütőkő. Lepény alakú. Élén körben kopásnyomok. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 62 x 57 x 27 mm.496. Ütőkő. Gömb alakú. Kis töredéke. Kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürkésvörös. Méretei: 58 x 35 x 27 mm.497. Ütőkő. Háromszögletes alakú, hegyén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 115 x 110 x 62 mm. (IX. tábla)498. Ütőkő. Háromszögletes alakú, mindhárom hegyén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 124 x 98 x 40 mm.499. Ütőkő. Gömb alakú. Kisebb felületei kitörtek. Kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Fehér és foltokban vörös. Méretei: 110 x 101 x 80 mm.500. Ütőkő. Hosszúkás, lapos, egyik hegyén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürkészöld. Méretei: 125 x 59 x 23 mm.501. Ütőkő. Háromszögletes hasáb alakú, az egyik végén és az átellenes két sarkán kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 78 x 77 x 30 mm.502. Ütőkő fele. Gömb alakú, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Fehér és vöröses. Méretei: 73 x 58 x 38 mm.503. Ütőkő. Ellipszis alakú, hosszában eltörött fele, három részén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Sárga és vöröses. Méretei: 95 x 66 x 40 mm.504. Ütőkő. Lapított gömb alakú, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke és vöröses. Méretei: 78 x 72 x 46 mm.505. Ütőkő. Hosszúkás, lapos, végein kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 94 x 42 x 22 mm.506. Ütőkő. Hosszúkás, végein kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 92 x 65 x 37 mm.507. Ütőkő (?). Hosszúkás. Bazalt, szürke. Méretei: 74 x 55 x 49 mm.508. Ütőkő. Hosszúkás, hosszában eltörött fele, egyik végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 83 x 46 x 32 mm.509. Ütőkő (?). Hosszúkás, egyik végén kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke.

Méretei: 71 x 64 x 47 mm.510. Ütőkő. Amorf. Kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Fehér. Méretei: 75 x 69 x 53 mm.511. Ütőkő. Lapított hosszúkás alakú példány egyik „munkaéle”, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 68 x 28 x 25 mm.512. Ütőkő. Hosszúkás alakú példány egyik „munkaéle”, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke és vöröses. Méretei: 66 x 50 x 42 mm.513. Ütőkő negyede. Gömb alakú, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Szürke. Méretei: 79 x 56 x 37 mm.514. Csiszolókő / polírkő negyede. Gömb (?) alakú, töredéke. Bazalt (?). Szürke. Méretei: 84 x 57 x 33 mm.515. Ütőkő fele. Gömb alakú, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Fehér. Méretei: 59 x 58 x 33 mm.516. Ütőkő (?). Hosszúkás. Kvarcitkavics. Szürke és vöröses. Méretei: 63 x 39 x 29 mm. 517. Ütőkő (?). Hosszúkás, lapított. Kvarcitkavics. Fehér és vöröses. Méretei: 59 x 51 x 28 mm.518. Ütőkő harmada. Gömb alakú, kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Vöröses. Méretei: 60 x 43 x 24 mm.614. Ütőkő. Kis hiánnyal. Mindkét végén használati kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Méretei: 56 x 77 x 54 mm.615. Ütőkő. Hosszúkás forma. Mindkét végén használati kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Méretei: 70 x 47 x 46 mm.616. Ütőkő. Hosszúkás forma. Mindkét végén használati kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Méretei: 65 x 52 x 42 mm.617. Ütőkő. Háromszögletes forma. Három sarkán használati kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Méretei: 75 x 63 x 35 mm.618. Ütőkő fele. Gömbös forma. Két részén használati kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Méretei: 31 x 61 x 67 mm.619. Ütőkő fele. Gömbös forma. Körben használati kopásnyomokkal. Kvarcitkavics. Méretei: 31 x 66 x 72 mm.147. Balta / hasítóék. Grafitos pala, szürkésfekete. M: 65 mm. (IX. tábla)148. Balta / hasítóék. Éle nagy része hiányzik. Grafitos pala, szürkésfekete. M: 60 mm. (IX. tábla)

33

149. Balta / hasítóék. Kő, szürke. Eredeti felszíne szinte teljes egészében lepattogzott. M: 82 mm. (IX. tábla)150. Balta / hasítóék. Éle kipattogzott. Pala, zöldesszürke. M: 87 mm. (IX. tábla)151. Balta / hasítóék. Felső része hiányzik. Zöldpala. M: 42 mm. 152. Vésőbalta. Alsó része az egyik oldalán kipattant. Grafitos pala, szürkésfekete. M: 56 mm. 153. Vésőbalta. Felső egyik sarka hiányzik (recens törés). Zöldpala. M: 67 mm. 426. Vésőbalta. Hiányos. Zöldpala. M: 91 mm.427. Vésőbalta. Hiányos. Grafitos pala. Sötétszürke. M: 88 mm.429. Vésőbalta éltöredéke. Zöldpala. Sötétszürke. Méretei: 61 x 40 x 22 mm.430. Vésőbalta. Hiányos. Kvarcitkavics. Vörös és szürke. Méretei: 66 x 45 x 23 mm.431. Vésőbalta töredéke. Dolimit. Fehér. Méretei: 49 x 38 x 25 mm.432. Vésőbalta töredéke. Grafitos pala. Szürke. Méretei: 38 x 35 x 15 mm.433. Vésőbalta. Hiányos. Zöldpala. Méretei: 36 x 25 x 9 mm.434. Vésőbalta. Hiányos. Grafitos pala. Méretei: 46 x 15 x 15 mm.435. Furat magja. Szerpentinit. A keskenyebb végén korábbi fúrás indításának nyoma. Zöldesszürke. H: 20 mm, Átm: 11–13 mm. Újkőkor – bronzkor (?) 139. Kalapács / balta. Mindkét lapján és fokán kitöredezett. Zöldpala. M: 92 mm. 428. Fűrész. Zöldpala. Méretei: 78 x 55 x 13 mm. Újkőkor (?) (VI. tábla)120. Öntőforma. Véső alsó részének töredéke. Erősen használt, égett. M: 110 mm. Késő bronzkor121. Öntőforma. Két rúd negatívjának részletével. Homokkő. Szürke és fekete. M: 31 mm. Késő bronzkor122. Öntőforma. Véső éltöredéke. Erősen használt. M: 51 mm. Késő bronzkor. 417. Öntőforma töredéke. Oldalán egy rúd végének részlete. Homokkő. Méretei: 37 x 21 x 19 mm. Késő bronzkor 418. Öntőforma töredéke. Mindkét oldalán egy-egy rúd részlete. Homokkő. Méretei: 48 x 40 x 21 mm. Késő bronzkor419. Öntőforma (?) töredéke. Homokkő. Méretei: 41 x 23 x 22 mm. Késő bronzkor420. Öntőforma töredéke. Egyik oldalán egy huzal vagy rúd részlete. Erősen kopott és megégett. Homokkő. Méretei: 80 x 39 x 38 mm. Késő bronzkor (IX. tábla)

422. Öntőforma töredéke. Egyik oldalán egy tárgy részlete. Erősen kopott, másod-lagosan fenőkőként használták. Homokkő. Méretei: 70 x 67 x 50 mm. Késő bronzkor421. Kőlap. Trapéz alakú. Homokkő. Egyoldalas öntésnél használt? Erősen égett. Méretei: 109 x 68 x 19 mm. Késő bronzkor425. Kőlap. A két szélén fűrészelt zöldpala. Trapéz alakú. Méretei: 151 x 56 x 22 mm.389. Korong. Mindkét oldalon fúrás kezdeményével. Grafitos pala. Átm: 185–202 mm. Súlya: 1325 g. 423. Korong. A széle töredezett. Homokkő. Sárgásszürke. Átm: 86 mm.437. Korong. Szürkés zöldpalából. Átm: 102 mm. Súlya: 308 g.438. Korong. Ezüstös csillámpala. Átm: 78–86 mm. Súlya: 108 g.439. Korong. Ezüstös csillámpala. Átm: 87–92 mm. Súlya: 236 g.440. Korong. Grafitos pala. Átm: 72–77 mm. Súlya: 176 g.441. Korong. Ezüstös csillámpala. Átm: 81 mm. Súlya: 116 g.442. Korong. Grafitos pala. Átm: 74 mm. Súlya: 118 g.443. Korong. Grafitos pala. Átm: 68–70 mm. Súlya: 124 g.444. Korong. Grafitos pala. Átm: 68 mm. Súlya: 86 g.445. Korong. Grafitos pala. Átm: 62 mm. Súlya: 76 g. 446. Korong. Grafitos pala. Átm: 60–66 mm. Súlya: 48 g.447. Korong. Grafitos pala. Átm: 58–65 mm. Súlya: 58 g.448. Korong. Grafitos pala. Átm: 62 mm. Súlya: 52 g.449. Korong. Grafitos pala. Átm: 53–59 mm. Súlya: 58 g.450. Korong. Szürkés zöldpalából. Átm: 54–56 mm. Súlya: 56 g. 451. Korong. Ezüstös csillámpala. Átm: 54 mm. Súlya: 48 g.452. Korong. Grafitos pala. Átm: 52–54 mm. Súlya: 46 g.453. Korong. Grafitos pala. Átm: 54 mm. Súlya: 38 g.454. Korong. Szürkés színű zöldpalából. Átm: 40 mm. Súlya: 24 g. 455. Korong. Grafitos pala. Átm: 43–45 mm. Súlya: 32 g.456. Korong. Grafitos pala. Átm: 41 mm. Súlya: 26 g.457. Korong. Grafitos pala. Átm: 39 mm. Súlya: 18 g.458. Korong. Grafitos pala. Átm: 36 mm. Súlya: 18 g.459. Korong. Grafitos pala. Átm: 36 mm. Súlya: 10 g.621. Korong. Ezüstös csillámpala. Átm: 43 mm. Súlya: 22 g.

34

144.

421. 521.

524. 846.a. 846.b.

522.

523.

389.

407. 409.

VII. táblaTaf. VII

35

622. Korong. Ezüstös csillámpala. Átm: 58 mm. Súlya: 60 g.390. Nehezék, átfúrt, négyszögletes. Grafitos pala. Méretei: 144 x 130 x 26 mm. Súlya: 548 g. 391. Nehezék. Hatszög alakú. Zöldpala. Méretei: 124 x 107 mm. Bronz- vagy vaskor. 392. Nehezék, átfúrt, alaktalan. Grafitos pala. Méretei: 150 x 101 x 22 mm. Súlya: 430 g.407. Nehezék, átfúrt, négyszögletes alakú. Az átfúrás az egyik sarka közelében. Grafitos pala. Méretei: 219 x 218 x 27 mm. Súlya: 2365 g. (VII. tábla)408. Nehezék, átfúrt, szabálytalan ellipszis alakú. Egyik oldalán még egy fúrás kezdemény. Zöldpala. Ezüstszürke. Méretei: 218 x 145 x 22 mm. Súlya: 828 g. Késő bronz- / kora vaskor (IX. tábla)409. Nehezék, átfúrt, szabálytalan alakú. Eredetileg egy másik átfúrás is volt rajta, vagy annál törött el. Grafitos pala. Átm: 103–120 mm. Súlya: 290 g. (VII. tábla)410. Nehezék, karika alakú, átfúrt. Grafitos pala. Átm: 76–95 mm. Súlya: 194 g.411. Nehezék, karika alakú, átfúrt. Grafitos pala. Átm: 83–85 mm. Súlya: 108 g.412. Nehezék, átfúrt, négyszögletes. Csillámpala. Ezüstszürke. Méretei: 83 x 60 x 20 mm. Súlya: 132 g. Késő bronz- / kora vaskor (IX. tábla)460. Nehezék, karika alakú, átfúrt. Töredék. Zöldpala. Ezüstszürke. Méretei: 93 x 44 x 16 mm. Késő bronz- / kora vaskor461. Nehezék, karika alakú, átfúrt. Töredék. Zöldpala. Ezüstszürke. Méretei: 80 x 67 x 22 mm. Késő bronz- / kora vaskor462. Nehezék, karika alakú, átfúrt. Töredék. Grafitos pala. Méretei: 48 x 29 x 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor463. Nehezék, karika alakú, átfúrt. Ép. Grafitos pala. Átm: 62–52 mm. Súlya: 54 g. Késő bronz- / kora vaskor42. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 31–41 mm. (VIII. tábla)56. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Csillámos zöldpala. Átm: 70–76 mm. (VIII. tábla)57. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Csillámos zöldpala, vasoxiddal. Átm: 60–65 mm. (VIII. tábla)59. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Csillámos zöldpala. Átm: 54–56 mm. (VIII. tábla)

60. Karika” alakú szövőszéknehezék. Csillámos zöldpala. Átm: 53–57 mm. (VIII. tábla)61. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 54–60 mm. (VIII. tábla)62. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala, vasoxiddal. Átm: 60–65 mm. (VIII. tábla)64. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Csillámos zöldpala. Átm: 60–63 mm. (VIII. tábla)65. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 56 mm. (VIII. tábla)66. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 60 mm. (VIII. tábla)566. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 118–160 mm. Súlya: 658 g. (IX. tábla)567. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Hiányos. Grafitos csillámpala. Átm: 182 mm. 568. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Hiányos, átfaragott, a másik oldalán egy új furat kezdeményével. Grafitos csillámpala. Átm: 128–110 mm. (IX. tábla)569. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 120–145 mm. Súlya: 392 g.570. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 130–125 mm. Súlya: 338 g.571. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Hiányos. Grafitos csillámpala. Átm: 120–76 mm.572. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 108–84 mm. Súlya: 236 g.573. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Hiányos. A lyuknál törött. Csillámpala. Átm: 71–51 mm.574. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 80–73 mm. Súlya: 98 g.575. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 107–90 mm. Súlya: 230 g.

36

42.

61. 62.60.

64. 65. 66.

56. 57. 59.

VIII. táblaTaf. VIII

37

412.

566.

420. 408. 497.

568. 578. 585.

147. 148. 149. 150.

IX. táblaTaf. IX

38

576. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 102–98 mm. Súlya: 216 g.577. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 85–83 mm. Súlya: 192 g.578. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Korábban nagyobb méretű volt, ugyanis peremén két korábbi lyuk részlete. Átm: 81–65 mm. Súlya: 110 g. (IX. tábla)579. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 79–74 mm. Súlya: 108 g.580. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 73–65 mm. Súlya: 70 g.581. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Korábban nagyobb méretű volt, ugyanis peremén egy korábbi lyuk részlete. Átm: 89–82 mm. Súlya: 136 g.582. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 85–71 mm. Súlya: 100 g. 583. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 81–63 mm. Súlya: 104 g. 584. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 57–51 mm. Súlya: 48 g. 585. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Grafitos csillámpala. Átm: 55–60 mm. Súlya: 26 g. (IX. tábla)846. „Karika” alakú szövőszéknehezék. Csillámos zöldpala, vasoxiddal. Átm: 230–195 mm. Súlya: 2105 g. (VII. tábla)907. Alsó őrlőkő. Ép. Felülnézetben nyújtott ovális alakú, egy munkaoldalú. Oldalnézetben a munkafelülete a kopástól homorú. Metamorf kőzetből. Szürke. Méretei: 370 x 190 x 80 mm. Újkőkor – kora vaskor?1 (III. tábla 1.)908. Ütőkő / őrlőkő / zúzókő. Tojásdad. Szürkésfehér-vöröses. Kvarcitkavics. Két csúcsán kopásnyomok. Méretei: 100x 75 x 70 mm. (III. tábla 1.)

1 Horváth 1999. 110, XVI. tábla 1, 3.

1.1.3. Égetett agyagtárgyak / Gebrannte tönerne Gegenstände

1.1.3.1. Különleges tárgyak / Besondere Objekte

40. Kocsi-modell kereke, agyag, sérült. Vörösbarna. Átm: 67 mm. Bronz- / kora vaskor (X., XII tábla)375. Kerék, küllős. Agyag, fekete, fényezett. Vastagsága: 15 x 12 mm. Középső- és/vagy késő bronzkor (X. tábla)160. Kézforma, agyag, hiányos, ragasztott, vörösbarna. Mérete: 10 x 55 x 70 mm. Késői urnamezős / Hallstatt-kultúra (X. tábla)116. Agyagkanál töredéke kiöntős és nyéllyukas. Vörösbarna és fekete. Méretei: 46 x 50 mm. Késő bronzkor (?) (X. tábla)117. Agyagkanál, bütyökfogantyús. Vörösbarna és fekete. Méretei: 65 x 30 mm. Késő bronzkor (?) (X. tábla)9. Madár alakú edény. Pereme alatt rendszertelen beszurkálások, hasa függőlegesen kannelúrázott. Két talpának peremén bevagdosás fut körbe. Csőre lepattant. Szürke, vörösbarna foltos. M: 71–73, szá: 30 mm. Találó id. Kern István a Garabonciás előtti mélyútban. Urnamezős kultúra (X., XII. tábla)173. Oltár 4 db függőleges átlyukasztással. Az egyik sarkán sérült. Vörösbarna, foltokban fekete és szürke. M: 43 mm. Késői újkőkor vagy korai rézkor: Lengyeli kultúra (X. tábla)332. Oltár / „tűzikutya”, égetett agyag, vörösbarna. Benyomkodott kör-díszekkel. Méretei: 69 x 41 x 24 mm. Késő bronz- / kora vaskor376. Oltár / „tűzikutya”, égetett agyag, vörösbarna. Méretei: 58 x 71 mm. Késő bronz- / kora vaskor (X. tábla)525. Hasáb alakú holdidol egyik felső sarkának töredéke az átlyukasztással. 3 – 3 vízszintes besimítás-köteggel. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 57 x 44 x 35 mm. Késő bronz- / kora vaskor526. Hasáb alakú holdidol egyik alsó sarkának töredéke az átlyukasztással. Kör alakú benyomkodásokkal, vízszintes árkolással és közöttük zsinórszerű benyomással. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 72 x 91 x 38 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI. tábla)527. Hasáb alakú holdidol egyik végének alsó része két átlyukasztással. Agyag.

39

Vörösbarna. Méretei: 40 x 119 x 55 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI. tábla)528. Hasáb alakú holdidol közepének töredéke két átlyukasztással. Agyag. Vörösbarna. M: 84, szé: 50 mm. Késő bronzkor- / kora vaskor (XI. tábla)529. Hasáb alakú holdidol egyik végének töredéke. Mindkét oldalán függőleges besimításokkal. Agyag. Vörösbarna. M: 65, szé: 50 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI. tábla)530. Holdidol, vagy szövőszéknehezék egyik alsó sarkának töredéke. Agyag. Vörösbarna. M: 70, szé: 63 mm. Késő bronz- / kora vaskor533. Hasáb alakú holdidol egyik végének alsó része átlyukasztással. Mindkét oldalán besimított díszítéssel. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 54 x 61 x 53 mm. (XI. tábla)534. Holdidol, vagy szövőszéknehezék, gúla alakú, egyik alsó sarkának töredéke az átlyukasztással. Agyag. Vörösbarna. M: 96, szé: 132 mm.752. Holdidol egyik végének töredéke. Agyag. Vörösbarna. M: 63, szé: 63 mm. Késő bronz- / kora vaskor756. Holdidol töredéke a lyuk részletével. Kör alakú bepecsételésekkel. Agyag. Szürke. Méretei: 67 x 62 x 42 mm. Késő bronzkor / kora vaskor759. Holdidol egyik végének töredéke a lyuk részletével. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 56 x 51 x 40 mm. Késő bronz- / kora vaskor378. Korong. Edénytöredékből. Szürke. Átm: 24 mm. Gyerekjáték? Késő bronz- / kora vaskor 379. Korong. Edénytöredékből. Szürke. Átm: 30 mm. Gyerekjáték? Késő bronz- / kora vaskor 380. Korong. Edénytöredékből. Vöröses. Átm: 27 mm. Gyerekjáték? Késő bronz- / kora vaskor381. Korong. Szürkés. Átm: 36 mm. Gyerekjáték? Késő bronz- / kora vaskor (X. tábla) 382. Korong. Vörösbarna. Átm: 50 mm. Gyerekjáték? Késő bronz- / kora vaskor (X. tábla)271. Korong töredéke. Seprűzött edény oldaltöredékéből faragva. Átm: kb. 48 mm. Gyerekjáték? Bronzkor (X. tábla) 413. Korong. Edénytöredékből. Fekete. Átm: 57 mm. Gyerekjáték? Kelta414. Korong. Edénytöredékből. A fúrás mindkét oldalról megkezdve. Befejezetlen orsó-gomb? Szürkésbarna. Átm: 62–65 mm. Fv: 15 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI. tábla)

415. Korong, edény váll-oldaltöredékéből. A fúrás helyének kijelölése mindkét oldalról megtörtént. Befejezetlen orsógomb? Fekete, fényezett. Átm: 43–50 mm. Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI. tábla)416. Korong. Edénytöredékből. Vörösesbarna. Belső oldalán lyuk kezdeményével. Befejezetlen orsógomb? Átm: 28 mm. Késő bronz- / kora vaskor816. Korong. Karcolt díszes edénytöredékből. Szürke, finom kavicsos soványítással. Átm: 25–27, Fv: 7 mm. Bronzkor (XII. tábla)817. Korong. Kannelúrázott edénytöredékből. Szürke, finom kavicsos soványítással. Átm: 37, Fv: 5 mm. Urnamezős kultúra (XI. tábla)818. Korong. Az edény oldaltöredéken 3 rátett lécdísz. Vörösbarna, finom kavicsos soványítással. Átm: 40, Fv: 5 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI. tábla)819. Korong. Benyomkodott lécdíszes edénytöredékből. Vörösbarna, finom kavicsos soványítással. Átm: 33, Fv: 10 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI. tábla)820. Korong. Durvított felületű edénytöredékből. Hiányos. A belső oldalán fúrás indításával, azaz orsógomb lett volna? Kívül vörösbarna, belül fekete, finom kavicsos soványítással. Átm: 47, Fv: 10 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XI., XII. tábla)821. Korong. Fésűzött szitula oldaltöredékéből. Szürke, közepesen kavicsos soványítással. Korongolt. Átm: 65, Fv: 10 mm. Kelta (XI. tábla)758. Agyagtárgy töredéke. Durva kavicsos soványítású, vörösbarna. Méretei: 69 x 48 x 34 mm. Késő bronz- / kora vaskor760. Agyagtárgy hosszában elhasadt töredéke. Kavicsos soványítású, szürkésfekete. M: 59 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XII. tábla)393. Ház agyagtapasztásának töredéke. (Patics.) Két felületén egymással párhuzamos síkban, de merőleges faszerkezet (rönk) lenyomatai. Vörösbarna. Méretei: 120 x 100 x 58 mm. (XII. tábla)394. Ház agyagtapasztásának töredéke. (Patics.) Egyik felülete sima, a másikon szöget bezáró ágak lenyomatai. Vörösbarna. Méretei: 103 x 85 x 35 mm. 395. Ház agyagtapasztásának töredéke. (Patics.) Szivacsosra égett. Egyik felülete sima, a másikon egymással párhuzamos ágak lenyomatai. Vörösbarna és fekete. Méretei: 105 x 85 x 57 mm. 843. Háztapasztások. (49 db) (XII. tábla)

40

X. táblaTaf. X

9.

381. 382.

173.

271. 375.

40. 116.

117. 160.

376.

41

XI. táblaTaf. XI

415.

817. 818.

528.529.

533.758.

414.526.

527.

819. 820. 821.

42

XII. táblaTaf. XII

9.

40.

760.a.

816. 820. 843.

760.b.

173.

393.

43

1.1.3.2. A szövés segédeszközei / Hilfsgegenstände des Webens

1.1.3.2.1. Orsógombok / Spinnwirbel

43. Orsógomb. Edényoldal töredékből. Fekete. Átm: 35 mm. (XIII. tábla)44. Orsógomb. Edényoldal töredékből. Barna. Átm: 46 mm. (XIII. tábla)46. Orsógomb. Edény oldaltöredékből. Vörösbarna, szürke. Átm: 30–35 mm. (XIII. tábla)47. Orsógomb. Edény oldaltöredékből. Szürke. Átm: 41 mm. (XIII. tábla)48. Orsógomb. Edényoldal töredékből. Barna és szürke. Méretei: 37–41 mm. (XIII. tábla)49. Orsógomb. Edényoldal töredékből. Szürke, grafitos. Átm: 46 mm. Kelta (XIII. tábla)50. Orsógomb. Edényoldal töredékből. Szürke. Átm: 34 mm. (XIII. tábla)51. Orsógomb. Edényoldal töredékből. Szürke. Átm: 57–60 mm. (XIII. tábla)52. Orsógomb. Szürke és vörösbarna fazék oldaltöredékéből. Átm: 47 mm. Kelta (XIII., XVII tábla)53. Orsógomb. Fekete és vörösbarna edény oldaltöredékéből. Átm: 47–52 mm. (XIII. tábla)54. Orsógomb. Szürke fazék oldaltöredékéből. Átm: 43–46 mm. Kelta. (XIII. tábla)55. Orsógomb. Szürke edény oldaltöredékéből. Átm: 50–55 mm. (XIII. tábla)63. Orsógomb. Szürke, korongolt edényoldal töredékéből. Átm: 57–60 mm. Kelta (XIII., XVII tábla)67. Orsógomb. Fekete. Átm: 41 mm. 68. Orsógomb. Fekete. Átm: 40 mm. (XIII., XVII tábla)69. Orsógomb. Oldala enyhén hiányos. Fekete, vörösbarna. Átm: 35 mm. (XIV. tábla)70. Orsógomb. Szürke. Átm: 35 mm. (XIV. tábla)71. Orsógomb. Szürke és vörösbarna. Átm: 40 mm. (XIV. tábla)72. Orsógomb. Szürke és vörösbarna. Átm: 35 mm. (XIV. tábla)73. Orsógomb / agyag gyöngy. Szürke. Átm: 30 mm. (XIV. tábla)74. Orsógomb. Enyhén hiányos. Szürke, vörösbarna. Átm: 35 mm. (XIV. tábla)75. Orsógomb. Felső része hiányzik. Szürke. Átm: 56 mm. (XIV. tábla)76. Orsógomb. Barna és fekete. Átm: 51 mm. (XIV. tábla)77. Orsógomb. Szürke és vörösbarna. Átm: 40 mm. (XIV. tábla)79. Orsógomb. Szürke. Átm: 41 mm. (XIV. tábla)80. Orsógomb / kocsi-modell kereke. Vörösbarna és fekete. Átm: 41 mm. Kora vaskor (?) (XIV. tábla)

81. Orsógomb. Vörösbarna. Átm: 40 mm. (XIV. tábla)82. Orsógomb. Szürke és fekete. Átm: 52 mm. (XIV. tábla)83. Orsógomb. Szürke. Átm: 42 mm. (XIV. tábla)84. Orsógomb. Felső része hiányzik. Fekete. Átm: 38 mm. (XV. tábla)85. Orsógomb. Fekete, fényezett. Átm: 38 mm. (XV. tábla)96. Orsógomb. Felső része hiányzik. Fekete. Átm: 40 mm. (XV. tábla)101. Orsógomb. Díszített. Vörösbarna. Átm: 50 mm. Kora vaskor / kelta (XVI., XVII. tábla)102. Orsógomb. Díszített. Fekete. Átm: 45 mm. Kora vaskor / kelta (XVI., XVII. tábla)103. Orsógomb. Díszített. Vörösbarna. Átm: 45 mm. Kora vaskor / kelta (XVI., XVII. tábla)104. Orsógomb. Díszített. Vörösbarna és szürke. Átm: 40 mm. Kora vaskor / kelta (XVI. tábla)106. Orsógomb töredéke. Díszített. Vörösbarna. M: 22 mm. Kora vaskor / kelta (XVI. t.)107. Orsógomb töredéke. Díszített. Vörösbarna. Mérete: 33 x 22 mm. Kora vaskor / kelta (XVI. tábla)108. Orsógomb. Világosbarna és szürke. Átm: 33 mm. (XVI. tábla)118. Orsógomb. Vörösbarna és szürke. Átm: 57 mm. (XVI. tábla)119. Orsógomb, csillag alakú. Vörösbarna és fekete. Átm: 46 mm. (XVI., XVII. tábla)850. Orsógomb. Szürke és vörösbarna. Soványításában 5 mm átmérőjű csillámpala is van. Peremoldalán karcolt cikk-cakk díszítés. Átm: 41 mm. Kora vaskor / kelta41. Agyag gyöngy. Egyik oldalon peremes. Vörösbarna. Átm: 28 mm.45. Agyag gyöngy. Edény oldaltöredékből. Vörösbarna. Átm: 30–33 mm. Kelta78. Agyag gyöngy / orsógomb. Felső része hiányos. Szürke és fekete. Átm: 38 mm. (XIV. tábla)86. Agyag gyöngy / orsógomb. Szürke. Átm: 28 mm. (XV. tábla)87. Agyag gyöngy. Vörösbarna. Átm: 25 mm. (XV. tábla)88. Agyag gyöngy / orsógomb. Vörösbarna és fekete. Átm: 35 mm. (XV. tábla)89. Agyag gyöngy. Szürke. Átm: 35 mm. (XV. tábla)90. Agyag gyöngy. Szürke és fekete. Átm: 30 mm. (XV. tábla)91. Agyag gyöngy. Vörösbarna. Átm: 32 mm. (XV. tábla)92. Agyag gyöngy. Barna és szürke. Átm: 26 mm. (XV. tábla)93. Agyag gyöngy. Vörösbarna. Átm: 27 mm. (XV. tábla)94. Agyag gyöngy / orsógomb. Szürke. Ragasztott. Átm: 40 mm. (XV. tábla)95. Agyag gyöngy / orsógomb töredéke. Szürke és fekete. Átm: 33 mm. (XV. tábla)

44

XIII. táblaTaf. XIII

43.

48.

53. 54. 55. 63. 68.

49. 50. 51. 52.

44. 45. 46. 47.

45

XIV. táblaTaf. XIV

69.

74.

79. 80. 81. 82. 83.

75. 76. 77. 78.

70. 71. 72. 73.

46

XV. táblaTaf. XV

84.

89.

94. 95. 96. 97. 98.

90. 91. 92. 93.

85. 86. 87. 88.

47

XVI. táblaTaf. XVI

99.

101.

105. 106.

118. 119.

107.

108.

112.

102.

103.

104.

48

XVII. táblaTaf. XVII

10.a.

101.

115. 119. 385.a. 385.b.

102.

10.b. 10.c.

63.52.

103.

68.

49

97. Agyag gyöngy / orsógomb töredéke. Szürke. Átm: 30 mm. Kelta (?) (XV. tábla)98. Agyag gyöngy / orsógomb töredéke. Vörösbarna. Átm: 31 mm. (XV. tábla)99. Agyag gyöngy / orsógomb töredéke. Fekete. Átm: 30 mm. (XVI. tábla)100. Agyag gyöngy / orsógomb. Díszített. Fekete. Átm: 25 mm. (XVI. tábla)105. Agyag gyöngy / orsógomb. Díszített. Fekete. Átm: 22 mm. (XVI. tábla)112. Agyag gyöngy / orsógomb. Vörösbarna. Átm: 23 mm. (XVI. tábla)115. Agyag spulni / orsógomb. Átfúrt, peremei sérültek. M: 25 mm. (XVII., XIX. tábla)187. Gyöngy, kerámia. Vörösbarna. Átm: 16 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XIX. tábla)188. Gyöngy, kerámia. Vörösbarna. Átm: 19 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XIX. tábla)247. Agyag gyöngy. Vörösbarna. M: 18 mm. Bronz- vagy vaskor (XIX. tábla)

1.1.3.2.2. Nehezékek / Webgewichte

37. Karika alakú szövőszéknehezék, agyag. Fekete. Átm: 70 mm. 38. Karika alakú szövőszéknehezék, agyag. Vörösbarna. Átm: 92 mm. (XIX. tábla)39. Karika alakú szövőszéknehezék, agyag. Vörösbarna, szürke és fekete. Átm: 92 mm. (XIX. tábla)58. Karika alakú szövőszéknehezék, agyag. Szürke és vörösbarna. Átm: 46–48 mm. (XIX. tábla)109. Karika alakú szövőszéknehezék, agyag. Vörösbarna. Átm: 62 mm. (XIX. tábla)110. Karika alakú szövőszéknehezék, agyag. Vörösbarna. Átm: 61 mm. (XIX. tábla)111. Karika alakú szövőszéknehezék, agyag. Szürke. Átm: 22 mm. (XIX. tábla)383. Karika alakú agyag szövőszéknehezék, agyag. Átm: 62 mm. Súlya: 62 g. Késő bronz- / kora vaskor384. Karika alakú agyag szövőszéknehezék. Átm: 66 mm. Súlya: 80 g. Késő bronz- / kora vaskor 385. Cipó / karika alakú agyag szövőszéknehezék. Átm: 126 mm. Súlya: 820 g. Újkőkor (?) (XVII. tábla)!374. Szövőszéknehezék töredéke. Lapos, szélén a lyukkal. Szürke. Átm: 85 mm. Késő bronz- / kora vaskor671. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna-szürke. Átm: 90 mm.

672. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna-szürke. Átm: 98 mm.674. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna-szürke. Átm: 82 mm.675. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna-szürke. Átm: kb. 98 mm.676. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Díszített? Átm: kb. 80 mm.677. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Átm: kb. 80–90 mm.678. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Átm: kb. 100–110 mm.679. Karika alakú szövőszéknehezék. Fekete. Átm: kb. 90 mm.680. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Átm: kb. 100 mm.681. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Átm: kb. 100 mm.682. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Átm: kb. 80–90 mm.683. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Átm: kb. 80 mm.684. Karika alakú szövőszéknehezék. Fekete. Átm: kb. 80 mm.685. Karika alakú szövőszéknehezék. Fekete és vörösbarna. Átm: kb. 80–90 mm.686. Karika alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. Átm: kb. 60–70 mm.687. Karika alakú szövőszéknehezék. Fekete és vörösbarna. Átm: kb. 100–110 mm.688. Karika alakú szövőszéknehezék. Fekete és vörösbarna. Átm: kb. 70–80 mm.689. Karika alakú szövőszéknehezék. Fekete és vörösbarna. Átm: kb. 80–90 mm.690. Karika alakú szövőszéknehezék. Szürke. Átm: kb. 130–140 mm.691. Karika alakú szövőszéknehezék / orsógomb (?). Szürke. Átm: kb. 40–50 mm.757. Korong alakú agyag szövőszéknehezék fele. Vörösbarna. Átm: 90 mm. Késő bronz- kora vaskor10. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. 4 oldala és a teteje díszített. Agyag. Vörösbarna, szürke. Ragasztott. M: 90 mm. Találó ifj. Kern István, az első teraszon, Fekete Mária ásatása (1979–1981) szelvényének metszetéből. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVII., XVIII. tábla)13. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Fekete, de egyik oldala szürke. M: 75 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)14. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. M: 97 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)15. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Barna és fekete. M: 90 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)

50

XVIII. táblaTaf. XVIII

10.

17. 18. 19.

15.

13. 14.

16.

20.

51

XIX. táblaTaf. XIX

38.

110. 111.

115.

247. 188.

187.

39. 58. 109.

52

16. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. A lyuknál törött, felső része hiányos.Szürke és vörösbarna. M: 100 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)17. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Fenékrészen két sarka hiányzik. Alján sás / nádlevél lenyomatok. Szürke és vörösbarna. M: 102 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)18. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Fenekén 3 sarka hiányos. Szürke és vörösbarna. M: 112 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)19. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. A tetején ujjbenyomás. A lyuktól lefelé az egyik oldala hiányos. Vörösbarna. M: 125 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)20. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Feneke egyik sarka hiányzik. Szürke és vörösbarna. M: 110 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XVIII. tábla)21. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Alján és oldalán recens törések. Vörösbarna, de egyik éle és oldala fekete. M: 110 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)22. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Szürke és vörösbarna. M: 162 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)23. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Szürke és vörösbarna. M: 112 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)24. Kúp alakú szövőszéknehezék. Tetején ujjbenyomás. A lyuk felett recens sérülés. Vörösbarna. M: 150 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)25. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Tetején karcolt X-jel és 5 beszúrt díszítés. Alja lepattant. Vörösbarna, egyik oldala szürke. M: 110 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX., XXVIII. tábla)26. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna. M: 105 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)27. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Felső síkja lepattant és egyik sarka is a fenekén. Vörösbarna, fekete és fekete kormos. M: 130 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)28. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék alsó része. A lyuknál törött. Vörösbarna és szürke, alja kormos fekete. M: 90 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)29. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Vörösbarna, foltokban fekete. M: 75 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)

30. Csonkagúla alakú agyag szövőszéknehezék. Szürke, egyik oldala fekete. M: 70 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)31. Csonkagúla alakú agyag szövőszéknehezék. Szürke, az alja vörösbarna. Egyik felső sarka hiányzik. M: 65 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX. tábla)32. Csonkagúla alakú agyag szövőszéknehezék. Deformált, egyik oldalán díszítésnyomok. Ez az oldala vörösbarna, a többi fekete. M: 57 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX., XXVIII. tábla)33. Csonkagúla alakú agyag szövőszéknehezék. Két oldalán díszítés. Fekete és vörösbarna. M: 57 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XX., XXI., XXVIII. tábla)34. Csonkagúla alakú agyag szövőszéknehezék. Erősen átégett, fekete. Egyik oldala lehasadt. M: 52 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXI. tábla)35. Csonkagúla alakú agyag szövőszéknehezék. Vörösbarna, foltokban szürke. M: 63 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXI. tábla)36. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék. Teteje és egyik oldaléle alsó része hiányzik. Vörösbarna, foltokban kormos, fekete. M: 58 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXI. tábla)113. Csonkagúla alakú agyag szövőszéknehezék. Teteje lepattant és 3 oldala is hiányos. Fekete és vörösbarna. M: 66 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXI. tábla)114. Csonkagúla alakú, lekerekített élekkel rendelkező, szinte kör alaprajzú agyag szövőszéknehezék. Nincs átfúrva. Szürke. M: 63 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXI. tábla)269. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső részének töredéke, lyukkal. Fekete és vörösbarna. M: 53 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXIII. tábla)531. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső része, X-karcolattal. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 61 x 43 x 41 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor532. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső része, X-karcolattal. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 61 x 40 x 35 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor535. Szövőszéknehezék pogácsa alakú, lyuknál törött része. Benyomkodott körökkel díszített. Agyag. Vörösbarna. Sugárirányú szélessége: 67 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXIII. tábla)536. Szövőszéknehezék pogácsa alakú, töredéke. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 77 x 53 x 36 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor

53

537. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső része a lyukkal. Tetején bemélyített X-díszítés. Agyag. Vörösbarna. M: 101 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXIII. tábla)538. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső része. Tetején bemélyített +-díszítés. Agyag. Vörösbarna. M: 54 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXIII. tábla)539. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső része. A lyuk alatt törött, a tetején bemélyített +-díszítés. Agyag. Vörösbarna. M: 94 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXIII. tábla)540. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső része. A lyuk alatt törött, a tetején bemélyített +-díszítés. Agyag. Vörösbarna. M: 72 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXIII. tábla)541. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső része, X-karcolattal. Agyag. Vörös-barna, egyik oldala szürke. Méretei: 78 x 75 x 30 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor542. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső, íves része. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 70 x 64 x 60 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor543. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső, íves része, ujjbenyomással. Az átlyukasztásnál törött el. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 78 x 57 x 42 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor544. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék, az átfúrástól lefelé eső középső része. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 105 x 78 x 63 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor545. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék felső, íves része. Az átlyukasztásnál törött el. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 48 x 45 x 36 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor546. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék középső, hosszában törött része. Az átlyukasztás részletével. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 119 x 56 x 33 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor547. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék alsó része. Az átlyukasztásnál törött. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 53 x 40 x 40 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor548. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék hosszirányban törött felső része a lyuk részletével. A tetején X-jellel, ami benyomott dísz. Agyag. Vörösbarna, szürke. M: 130 x 112 x 48 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor549. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék alsó része. Az átlyukasztásnál törött el. Agyag. Vörösbarna. Méretei: 77 x 85 x 47 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor

550. Csonkagúla alakú szövőszéknehezék hosszirányban törött töredéke. Agyag. Vörösbarna, szürke. M: 170 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor245. Szövőszéknehezék kimetszett felső részének töredéke. Vörösbarna. Méretei: 42 x 32 x 22 mm. Kora vaskor (XXII. tábla)750. Szövőszéknehezék alsó része. Kúp alakú. Durva kavicsos soványítású és benne egy edényoldal töredék. Másik töredéke a 755. számú. A cseréptöredék mellett törött el. Összeilleszthető. Vörösbarna. Fenék átm: 107 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor (XXIII., XXVIII. tábla)751. Szövőszéknehezék, Csonkagúla alakú, hiányos. Agyag. Vörösbarna. M: 68, szé: 54 x 48 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor753. Szövőszéknehezék, gúla alakú, alsó egyik sarka hiányzik. Agyag. Vörösbarna. M: 74, szé: 47 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor754. Szövőszéknehezék, gúla alakú, felső része. A lyuknál törött. Agyag. Barna. M: 32 mm. Késő bronz- és/vagy kora vaskor

1.1.3.3. Edények / Gefäße

138. Miniatűr edény, korsó szalagfüllel. Díszített. M: 75 mm. DMK Mészbetétes kerámia kultúrája. Vásárlás kőszegi magángyűjtőtől. Állítólag a Szent Vidről származik. (XXI., XXVIII. tábla)230. Talpkorongos miniatűr edény. Vöröses. Talpátmérő: 36, Fv: 6 mm. Rézkor (?) (XXII. tábla)235. Miniatűr edény, mély tál. Vörösesbarna. M: 27 mm, fenékátmérő: 23 mm. Késő bronzkor (XXII. tábla)238. Csőtalpas miniatűr edény. Vöröses. Fv: 5 mm. Rézkor (?) (XXIII. tábla)264. Miniatűr edény, tálka profiltöredéke. Szürke, egy folton sárgásbarna. M: 44 mm. (XXIII. tábla)266. Miniatűr edény oldaltöredéke kisméretű hurkafüllel. Szürke. Fv: 5 mm. (XXIII. tábla)276. Miniatűr edény. Szá: 22 mm. M: 13 mm. Bronz- / vaskor (XXIII. tábla)229. Miniatűr edény alsó része. Barnásvörös. Fenékátmérő: 21, Fv: 4 mm. (XXI. tábla)

54

XX. táblaTaf. XX

21.

25.

29. 30. 31. 32.

26. 27. 28.

22.23. 24.

55

XXI. táblaTaf. XXI

33.

113. 114.

138. 229.

129.

131.

34. 35.36.

56

XXII. táblaTaf. XXII

230.

238.

253. 258. 261.

236. 245.

233. 235.

57

XXIII. táblaTaf. XXIII

264.

276.

538. 539. 540. 750+755.

279. 535. 537.

266. 269. 272.

58

233. Szopókás edény szopókája. Szürke, de sok helyütt lekopott a bevonat. H: 34 mm, átm: 24 x 18 mm. Késő bronzkor (XXII. tábla) 272. Szopókás edény szopókájának indítása. Szürkésfekete, fényezett. Fv: 4 mm. Bronzkor (XXIII. tábla)279. Szopókás edény szopókája. Szürkésfekete, fényezett. H: 41 mm. Fv: 6 mm. Bronzkor (XXIII. tábla)129. Edény alsó része. Korongolt, szürke. Fenékátmérője: 80 mm. Kelta (XXI., XXVIII. tábla)131. Gömbszelet alakú edény (tál?) perem-oldaltöredéke, enyhén felhúzott füllel. Szürke és fekete. Fül szélessége: 30 mm, fv: 6 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXI. tábla)231. Edény oldaltöredék. Fekete, fényezett. Fv: 5 mm. Kora vaskor (?) 236. Edény oldaltöredék kis szalagfüllel. Szürke. Fv: 6 mm. Bronz- vagy kora vaskor (XXII. tábla)246. Hurkafül töredéke. Szürkésbarna. H: 41 mm. Átmérője középütt: 24 mm.261. Edény oldaltöredék. Hálószerűen finom karcolásokkal seprűzött. Kívül szürke, belül fekete, fényezett. Kavicsos soványítású. Bronzkor első fele (XXII. tábla)253. Edény oldaltöredék vízszintesen álló, kétszer átfúrt füllel. A fül alatt karcolt, sraffozott háromszöggel. Fekete. Fv: 5 mm. Késő bronzkor (XXII. tábla)258. Edény oldaltöredék. Két benyomott bütyökből az egyik lepattant. Szürke, fényezett, grafitbevonatos? Fv: 12 mm. Hallstatt-kultúra (?) (XXII. tábla)265. Edény nyak-válltöredéke. A váll alatt kinyomott bütyökkel, a nyakon benyomott pont-kör-díszítéssel keretelt lencsedísz. Sárgásbarna. Fv: 6 mm. Hallstatt-kultúra (XXV. tábla)280. Edény oldaltöredék szalagfül csonkjával. Függőleges, mély kannelurázással. Sárgásbarna és fekete, fényezett. Fül szélessége: 20 mm. Fv: 7 mm. Hallstatt-kultúra (XXV. tábla)323. Edény fenékoldaltöredéke, karcolt díszes. Fekete. Fv: 5 mm. Bronzkor327. Edény váll- és nyaktöredéke. A váll alatt és felett kannelurázott és benyomott dísz kombinációja. Foltokban szürke és sárgásbarna. Fv: 6 mm. Késő rézkor (XXVII. tábla)328. Edény váll alatti oldaltöredéke vízszintes és függőleges bevagdosott lécdíszekkel. Vörösesszürke. Fv: 8 mm. Urnamezős kultúra333. Edény oldaltöredéke. Ívelt, karcolt vonaldíszítéssel. Foltokban szürke és

vörös. Fv: 8 mm. Középső bronzkor (XXVII. tábla)334. Edény váll- és oldaltöredéke. Bekarcolt hálódísszel. Vörösbarna. Fv: 9 mm. Középső bronzkor (XXVII. tábla)335. Edény oldaltöredéke. Karcolt vonalkötegekkel. Foltokban szürke és sárga. Fv: 8 mm. Középső bronzkor (?)336. Edény váll- és oldaltöredéke. Bekarcolt dísszel. Szürke. Fv: 4 mm. Késő bronzkor337. Edény váll- és oldaltöredéke. Függőleges bordadísszel és besimításokkal. Fekete, fényezett. Grafitos felületű. Fv: 7 mm. Kora vaskor (XXVII. tábla)338. Edény oldaltöredéke. Két vízszintes bevagdosás sorral. Fekete, fényezett. Fv: 5 mm. Késői urnamezős kultúra (?)339. Edény válltöredéke. Karcolt, sraffozott háromszögekkel és a vállon vízszintes szaggatott vonallal díszítve. Sárgásszürke. Fv: 8–10 mm. Halomsíros kultúra (XXVII. tábla)347. Edény peremtöredéke átfúrással. Eredetileg grafitbevonatos (?), erősen kopott. Fv: 8 mm. Kelta (?)341. Edény fenékoldal töredéke. Sárgás. Átfúrással. Fv: 6 mm. Kora vaskor (?)349. Edény válltöredéke. Karcolt, sraffozott háromszögekkel díszítve. Sárgásszürke. Fv: 8 mm. Halomsíros kultúra (XXVII. tábla)368. Edény síkozott szalagfüle oldaltöredékkel. Barna. Fv: 4 mm. Urnamezős kultúra370. Fogóbütyök. Vörösessárga. H: 83 mm. Átm: 44 mm. Bronzkor (?) (XXVIII. tábla)405. Edény váll-oldaltöredéke, bütykös lécdísszel. Fekete. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXVII. tábla)406. Edény 2 db oldaltöredéke. Szürke. Korongolt. Fv: 8 mm. Kelta125. Pohár. Kézzel formált, szürke, ragasztott. M: 70 mm. (XXIV., XXVIII. tábla)126. Bögre. Omphalosos. Fekete, fényezett. M: 78 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIV., XXVIII. tábla)128. Bögre. Felső része hiányzik, a vállán besimítás, a besimítás alatt girland dísz, ragasztott. Vörösbarna, fekete és szürke foltos. Fényezett. Fenékátmérője: 36 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIV., XXVIII. tábla)240. Bögre / csésze peremoldaltöredéke. Kívül szürke, belül vörösbarna. Fv: 5 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIV. tábla)

59

249. Bögre / csésze peremoldal töredéke a vállon bekarcolt vonallal, alatta kis bütyökkel. Szürke. Fv: 6 mm. Urnamezős kultúra (XXIV. tábla)369. Bögre (?) szalagfüle. Vörösbarna. Szé: 18 mm. Bronz- / vaskor377. Bögre (?) háromszögletes átmetszetű füle. Szürke. Szé: 10 mm. Késő bronz- / kora vaskor.127. Tálka. Feneke omphalosos. Vörösbarna, fekete és szürke foltos. Fényezett. Ragasztott. M: 58 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIV., XXVIII. tábla)130. Profillált tál perem-oldaltöredéke. Síkozott peremű, ikerfüles. Fv: 5 mm. Késő bronzkor, Urnamezős kultúra (XXIV. tábla)239. Tál oldaltöredéke vízszintesen álló füllel. Szürke. Fv: 5 mm. Bronz- / vaskor (XXIV. tábla)241. Mély tál peremoldaltöredéke két bütyökkel. Vörösbarna. Fv: 6 mm. Urnamezős kultúra (XXIV. tábla)244. Táltöredék hangsúlyozott fenékrésszel. Vörösessárga. Magasság: 37, Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIV. tábla)252. Tál peremtöredéke. A perem alatt vízszintes benyomkodott, valamint függőleges és ívelt lécdísszel. Vörösbarna. Fv: 9 mm. Késői Urnamezős kultúra268. Tál peremoldaltöredéke. A váll alatt plasztikus díszítéssel. Szürke, belül grafitsávos díszítés nyomai. Fv: 7 mm. Hallstatt-kultúra (XXV. tábla)283. Tál peremoldaltöredéke, a hason benyomkodott lécdísszel. Vörös. Fv: 9 mm. Urnamezős kultúra (XXVI. tábla)304. Tál (?) peremoldaltöredéke. Grafitos soványítású. Szürke. Átfúrással. Korongolt. Fv: 6 mm. Kelta (XXV. tábla)329. Tál peremtöredéke. A perem alatt egyenes és ívelt bordadísz, valamint rátett bütyökdísz. Vörösbarna. Fv: 6 mm. Hallstatt-kultúra325. Gömbszeletalakú tál peremtöredéke. Bebökdösött meander-dísszel. Fekete, fényezett. Fv: 6 mm. Hallstatt-kultúra (XXVI. tábla)263. Csupor profiltöredéke. Szürkésfekete, fényezett. M: 62 mm. Urnamezős kultúra (XXV. tábla)322. Csésze peremtöredéke. Bordadíszes. Barnásvörös, fényezett. Fv: 5 mm. Kora vaskor (?) (XXVI. tábla)

255. Csőtalpas edény csőtalp töredéke, vízszintes besimításokkal. Szürke és vörösbarna. Csőtalp Fv: 10 mm. Hallstatt-kultúra (XXV. tábla)262. Talpgyűrűs edény alsó része. Szürkésfekete, fényezett. Fenékátmérő: kb. 42 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXV. tábla)326. Urnaszerű edény válltöredéke. Karcolt és bevagdosott díszítéssel. Barna. Fv: 8 mm. Urnamezős kultúra. (XXVI. tábla)330. Urnaszerű edény váll- és oldaltöredéke. A vállon bordadísz, alatta besimított cikk-cakk sávminta között benyomkodott díszítés. Fekete, fényezett. Grafitos bevonatú. Fv: 6–8 mm. Hallstatt-kultúra (XXVII. tábla)331. Urnaszerű edény. A válla alatt és a válla besimított díszítéssel, a vállon kisméretű fül. Sárgásvörös, fényezett. Fv: 8 mm. Késő bronz- / kora vaskor.324. Szitula alakú edény oldaltöredéke, borda és bepecsételt dísszel. Korongolt. Szürke. Fv: 9 mm. Kelta (XXV. tábla)342. Szitula (?) peremtöredéke, plasztikus dísszel. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 9 mm. Kelta248. Fazék váll alatti oldaltöredéke rátett lécdísszel és bütykökkel Vörösbarna. Fv: 5–8 mm. Késői Urnamezős kultúra (XXIV. tábla)291. Fazék peremtöredéke. Benyomkodott peremmel. Sárgásbarna. Fv: 6 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXV. tábla)292. Fazék peremtöredéke. Grafitos soványítású. Szürke. Korongolt. Fv: 6 mm. Kelta300. Fazék peremtöredéke. Grafitos soványítású. Szürke. Fv: 8 mm. Kelta302. Fazék peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 6 mm. Kelta 303. Fazék peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 7 mm. Kelta 305. Fazék peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 7 mm. Kelta309. Fazék peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 7 mm. Kelta315. Fazék peremoldaltöredéke bordával. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 6 mm. Kelta316. Fazék peremtöredéke. A váll alatt durvított felületű. Fekete, grafitos soványítású. Fv: 8 mm. Kelta 317. Fazék peremtöredéke. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 9 mm. Kelta 318. Fazék peremtöredéke. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 14 mm. Kelta

60

XXIV. táblaTaf. XXIV

125.

130.

241.

126.

132.

244.

127.

239.

248.

128.

240.

249.

61

XXV. táblaTaf. XXV

255.

268.

291.

262. 263.

280.

265.

281.

304. 324.

62

XXVI. táblaTaf. XXVI

283.

320.

325.

284.

322.

326.

63

XXVII. táblaTaf. XXVII

327.

337.

354.

330.

339.

333.

340.

365.

334.

349.

405.

64

XXVIII. táblaTaf. XXVIII

25.

126.

138. 370. 750.a. 750.b.

127. 128. 129.

32. 33. 125.

65

319. Fazék peremtöredéke, a váll alatt átfúrt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 8 mm. Kelta320. Fazék perem- válltöredéke. Bekarcolt díszítéssel. Vörösessárga. Fv: 7 mm. Kora vaskor (XXVI. tábla)340. Fazék oldaltöredéke, átfúrással. Hajdani javításra utal. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 11–14 mm. Kelta (XXVII. tábla)344. Fazék peremtöredéke szalagfül indításával. Szürke. Fv: 6 mm. Bronzkor (?)346. Fazék válltöredéke, átfúrással. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 12 mm. Kelta353. Fazék peremoldaltöredéke lécdísszel. Vörösesbarna. Fv: 11 mm. Kora vaskor354. Fazék peremoldal töredéke. A perem alatt benyomkodott dísszel. Vörösesbarna. Fv: 10 mm. Kora vaskor (XXVII. tábla)356. Fazék oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 7 mm. Kelta357. Fazék oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 6 mm. Kelta358. Fazék oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 8 mm. Kelta365. Tárolóedény vagy fazék fenékoldal töredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Díszített. Fv: 11 mm. Kelta (XXVII. tábla)132. Tárolóedény oldaltöredéke, füllel. Fekete. Fül szélessége: 44 mm, fv: 7 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIV. tábla)281. Tárolóedény peremoldal töredéke, a perem becsipkedett és a perem alatt is becsipkedett sordísz. Vörösbarna. Fv: 9–11 mm. Késő bronzkor (XXV. tábla)282. Tárolóedény benyomkodott peremtöredéke. Vörösbarna. Fv: 14 mm. Urnamezős kultúra284. Tárolóedény peremoldal töredéke, a perem becsipkedett lécdíszes. Szürkésbarna. Fv: 10 mm. Urnamezős kultúra (XXVI. tábla)285. Tárolóedény peremtöredéke, a perem benyomkodott és alatta lécdísz fogóbütyökkel. Foltokban szürke és sárgásvörös. Fv: 7–10 mm. Urnamezős kultúra (XXIX. tábla)286. Tárolóedény peremtöredéke, a perem alatt lécdísszel. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 10 mm. Kelta (XXIX. tábla)

287. Tárolóedény benyomkodott peremtöredéke. Vörösbarna. Fv: 11 mm. Urnamezős kultúra288. Tárolóedény benyomkodott peremtöredéke. Csillámpala soványítással. Vörösbarna. Fv: 12 mm. Urnamezős kultúra.289. Tárolóedény benyomkodott peremtöredéke. Vörösbarna. Fv: 13 mm. Urnamezős kultúra290. Tárolóedény benyomkodott peremtöredéke. Vörösbarna. Fv: 9 mm. Urnamezős kultúra 293. Tárolóedény peremtöredéke. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 6 mm. Kelta (XXIX. tábla)294. Tárolóedény peremtöredéke, a perem alatt lécdísszel. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 16 mm. Kelta (XXIX. tábla)295. Tárolóedény peremtöredéke. Benyomkodott peremmel. Vörös. Fv: 11 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIX. tábla)296. Tárolóedény peremtöredéke. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 8 mm. Kelta297. Tárolóedény peremtöredéke. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 5 mm. Kelta298. Tárolóedény peremtöredéke. Szürke, grafitos soványítású. Korongolt. Fv: 15 mm. Kelta (XXIX. tábla)299. Tárolóedény peremoldal töredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 15 mm. Kelta301. Tárolóedény peremoldal töredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 16 mm. Kelta306. Tárolóedény peremoldal töredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 7 mm. Kelta307. Tárolóedény peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 14–21 mm. Kelta (XXIX. tábla)308. Tárolóedény peremoldal töredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 9 mm. Kelta310. Tárolóedény peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 7 mm. Kelta311. Tárolóedény peremoldal töredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 14 mm. Kelta

66

312. Tárolóedény peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 9 mm. Kelta313. Tárolóedény peremtöredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 10 mm. Kelta314. Tárolóedény peremoldal töredéke. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 7 mm. Kelta (XXIX. tábla)321. Tárolóedény perem- és válltöredéke bordával, függőleges kannelúrázott. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 14 mm. Kelta348. Tárolóedény válltöredéke. Foltokban szürke és sárgásvörös. Váll alatt lécdísz, alatta benyomott bütyök. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXIX. tábla)350. Tárolóedény nyak-váll- és oldaltöredéke. Benyomkodott lécdísszel. Szürke. Fv: 12 mm. Késő bronzkor351. Tárolóedény váll- és oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 11 mm. Kelta352. Tárolóedény oldaltöredéke. Korongolt. Szürke. Fv: 17 mm. Kelta (XXIX. tábla)355. Tárolóedény oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 9 mm. Kelta359. Tárolóedény oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 18 mm. Kelta360. Tárolóedény oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 13 mm. Kelta361. Tárolóedény oldaltöredéke lécdísszel. Korongolt. Szürke, grafitos soványítású. Fv: 10 mm. Kelta362. Tárolóedény (urnaszerű) peremtöredéke. Hornyolt / síkozott. Szürke. Fv: 9 mm. Urnamezős kultúra363. Tárolóedény fenékoldal töredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Fekte. Grafitos soványítású. Fv: 13 mm. Kelta364. Tárolóedény fenékoldal töredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke. Grafitos soványítású. Fv: 13 mm. Kelta366. Tárolóedény oldaltöredéke. Korongolt. Függőlegesen hornyolt. Szürke. Grafitos soványítású. Fv: 17 mm. Kelta367. Tárolóedény füle. Foltosan sárgás, vöröses, szürke. Fv: 13 mm. Késő

neolitikum – középső rézkor (?) (XXX. tábla)671. Tárolóedény perem – váll – oldaltöredéke. Fekete és vörösesbarna, belül odakozmált étellel. Durva palazúzalékos soványítású, kézzel formált. Szá: 330, Fv: 7 mm. Késő bronz- / kora vaskor250. Szűrő töredéke. Vörös és szürke. Fv: 8 mm. Bronz- vagy vaskor (XXIX. tábla)270. Szűrő töredéke. Szürke. Fv: 7 mm. Bronz- vagy vaskor (XXIX. tábla)343. Szűrő (?) fenékoldal töredéke. Sárga. Fv: 10 mm. Bronz- vagy vaskor345. Szűrő töredéke. Vörös és szürke. Fv: 8 mm. Bronz- vagy vaskor243. Kerámiakúp. Valószínűleg bikafejes edény töredéke. Szürke. H: 38 mm. Hallstatt-kultúra (XXIX. tábla)551. Edényfül (?). Vörösbarna, durva kavicsos-palazúzalékos soványítású. Szé: 36 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)552. Köpülőedény / pácolóedény fenéktöredéke bütyökkel. Vörösbarna, durva kavicsos-palazúzalékos soványítású Fenék átm: kb. 200, Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)553. Tárolóedény nyak-válltöredéke fogóbütyökkel. Durva kavicsos soványítású. Vörösbarna. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)554. Tárolóedény nyak-válltöredéke fogóbütyökkel. Durva kavicsos soványítású. Vörösbarna. Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)555. Tárolóedény oldaltöredéke fogóbütyökkel. Finom kavicsos soványítású. Barna, belül szürke. Fv: 8 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)556. Tárolóedény oldaltöredéke fogóbütyökkel. Durva kavicsos soványítású. Vörösbarna, belül szürke. Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)557. Tárolóedény oldaltöredéke fogóbütyökkel. Durva kavicsos soványítású. Fekete, foltokban barna, belül fekete. Fv: 7 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)558. Tárolóedény oldaltöredéke fogóbütyökkel, amelybe két benyomkodott lécdísz fut bele. Durva kavicsos soványítású. Vörösbarna. Fv: 10 mm. Urnamezős kultúra (XXX. tábla)559. Tárolóedény oldaltöredéke fogóbütyökkel. Durva kavicsos soványítású. Vörösbarna. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)560. Tárolóedény oldaltöredéke benyomkodott fogóbütyökkel. Durva kavicsos soványítású. Vörösbarna. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)

67

561. Tárolóedény oldaltöredéke kettős fogóbütyökkel. Durva kavicsos soványítású. Barna, belül szürke. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)562. Tárolóedény válltöredéke bevagdosott fogóbütyökkel. Kavicsos soványítású. Barna, belül szürke. Fv: 7 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXX. tábla)563. Tárolóedény válltöredéke fogóbütyökkel. Durva kavicsos-kerámiazúzalékos soványítású. Fekete, belül vörösbarna. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)564. Fazék, benyomkodott peremű, a váll alatt kettős bütyökkel. Vörösbarna, durva kavicsos soványítású. Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)565. Gömbös testű edény oldaltöredéke kettős fogóbütyökkel. Vörösbarna-szürke. Kavicsos soványítású. Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)692. Tárolóedény perem-válltöredéke. Kihajló peremű, becsipkedett lécdísszel. Vörösbarna. Kavicsos, grafit-palás soványítású. Kézzel formált. Fv: 10 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)693. Tárolóedény perem-válltöredéke. Kihajló peremű, becsipkedett lécdísszel. Vörösbarna. Durva kavicsos, grafit-palás soványítású. Kézzel formált. Fv: 12 mm. Késő bronz- / kora vaskor 694. Tárolóedény perem-válltöredéke. Kihajló peremű, becsipkedett lécdísszel. Vörösbarna. Finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 8 mm. Késő bronz- / kora vaskor695. Tál peremtöredéke. A perem alatt benyomkodott lécdísszel. Szürke. Kézzel formált. Fv: 8 mm. Kora vaskor (XXXI., XXXVII. tábla)696. Tárolóedény peremtöredéke. Kihajló, benyomkodott peremű. Vörösbarna. Durva kavicsos soványítású. Kézzel formált. Fv: 8 mm. Késő bronz- / kora vaskor697. Tárolóedény peremtöredéke. Kihajló, benyomkodott peremű. Barna. Apró kavicsos soványítású. Kézzel formált. Fv: 11 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)698. Fazék peremtöredéke. Benyomkodott és a perem alatt becsipkedett lécdísszel. Fekete, belül fényezett. Finom kavicsos soványítású. Kézzel formált. Fv: 9 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)699. Fazék benyomkodott peremtöredéke. Kívül-belül fekete fényezett. Finom kavicsos és kerámiazúzalékos soványítású. Kézzel formált. Pá: kb. 160 mm, Fv: 6 mm. Késő bronzkor / kora vaskor700. Tárolóedény benyomkodott peremtöredéke. Barna. Kerámiazúzalékos soványítású. Kézzel formált. Fv: 13 mm. Késő bronzkor / kora vaskor

701. Tárolóedény benyomkodott peremtöredéke. Vörösbarna. Durva kavicsos soványítású. Kézzel formált. Fv: 10 mm. Késő bronzkor / kora vaskor702. Tárolóedény síkozott peremoldal töredéke, háromszögletes átmetszetű füllel. Kívül-belül fekete fényezett. Finom soványítású. Kézzel formált. Pá: kb. 170 mm, Fv: 6 mm. Urnamezős kultúra (XXXI., XXXVII. tábla)703. Fazék peremoldal töredéke. Fekete, belül odakozmált ételmaradvánnyal. Finom kavicsos soványítású. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Késő bronzkor / kora vaskor704. Tárolóedény síkozott peremoldal töredéke. Fekete, fényezett. Kerámiazúzalékos soványítású. Kézzel formált. Pá: kb. 300 mm, Fv: 10 mm. Urnamezős kultúra (XXXI. tábla)705. Tál, gömbszeletalakú. Fekete, fényezett. Finom soványítású. Kézzel formált. Pá: kb. 210 mm, Fv: 7 mm. Bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)706. Tárolóedény peremtöredéke. Egyenesen álló, benyomkodott peremű. Fekete, kívül-belül fényezett. Durva kerámiazúzalékos soványítású. Kézzel formált. Szá: 400 mm, Fv: 14 mm. Késő bronz- / kora vaskor707. Tárolóedény peremtöredéke. Elvágott, benyomkodott peremű. Vörösbarna. Durva kerámiazúzalékos soványítású. Kézzel formált. Fv: 14 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXI. tábla)708. Csupor, omphalosos. A vállán bucchero-díszes. Szürkésfekete, fényezett. Finoman soványított. Szá: 110, M: 52, Fv: 7 mm. Kora vaskor. (XXXII., XXXVII. tábla)709. Csupor, perem-válltöredéke. A vállán bucchero-díszes. Fekete, fényezett. Finoman soványított. Fv: 7 mm. Kora vaskor710. Csupor, perem-válltöredéke. A vállán bucchero-díszes. Kívül vörösbarna fényezett, belül szürke. Finoman soványított. Fv: 6 mm. Kora vaskor711. Fazék peremoldal töredéke vízszintesen álló, benyomott fogóbütyökkel. A nyak alatt bekarcolt, függőleges barázdákkal díszített. Barnásszürke, kavicsos soványítású. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Bronzkor / kora vaskor712. Edény, a csőtalp töredéke. Fekete, fényezett. Karcolt díszítéssel. Finom soványítással. Csőtalp átm: 10, Fv: 11 mm. Kora vaskor (XXXII. tábla)714. Szitula perem-válltöredéke. Szürke, finom, grafitos soványítású, korongolt. Ragasztott. Szá: 400, Fv: 11 mm. Kelta

68

XXIX. táblaTaf. XXIX

243.

286.

295.

314.

250. 270.

293.

298.

348.

285.

294.

307.

352.

69

XXX. táblaTaf. XXX

367.

554.

558.

551.

555.

559.

552.

556.

560.

553.

557.

561. 562.

70

XXXI. táblaTaf. XXXI

563.

695.

702.705.704.

707.

697. 698.

564. 565. 692.

71

XXXII. táblaTaf. XXXII

708.

720.

725.

712.

721.

726.

716.

724.

729.

72

715. Szitula perem-válltöredéke. Fésűzetlen. Fekete, finom, grafitos soványítású, korongolt. Szá: 230, Fv: 12 mm. Kelta716. Szitula perem-válltöredéke. Vörösbarna, finom kavicsos soványítású, korongolt. Fv: 12 mm. Kelta (XXXII. tábla)717. Fazék peremoldaltöredéke. Szürkésfekete, durva grafitos soványítású. Korongolt. Szá: kb. 190 mm, Fv: 7 mm. Kelta718. Szitula perem-válltöredéke. Fésűzetlen. Szürke, finom soványítású, korongolt. Fv: 12 mm. Kelta719. Szitula perem-válltöredéke. Fésűzetlen. Fekete, finom soványítású, korongolt. Szá: kb. 220, Fv: 8 mm. Kelta720. Szitula perem-válltöredéke. Fésűzetlen. Szürkésfekete, közepesen durva, grafit-palás soványítású, korongolt. Pá: kb. 300, Fv: 8 mm. Kelta (XXXII. tábla)721. Szitula perem-válltöredéke. Szürke, közepesen durva grafitos soványítású, korongolt. Pá: kb. 550, Fv: 14 mm. Kelta (XXXII. tábla)722. Szitula perem-válltöredéke. Szürke, finom kavicsos soványítású, korongolt. Szá: kb. 400, Fv: 10 mm. Kelta723. Szitula perem-válltöredéke. Szürkésfekete, finom grafitos soványítású, korongolt. Szá: kb. 350, Fv: 10 mm. Kelta724. Szitula perem-válltöredéke. Szürkésfekete, finom grafitos soványítású, korongolt. Szá: kb. 150, Fv: 7 mm. Kelta (XXXII., XXXVII. tábla)725. Tál perem-oldaltöredéke. Szürkésfekete, finom grafitos soványítású, korongolt. Szá: 230, Fv: 8 mm. Kelta (XXXII. tábla)726. Szitula perem-válltöredéke, a vállon benyomkodott lécdísszel. Szürkésfekete, finom grafitos soványítású, kézzel formált. Szá: kb. 250, Fv: 8 mm. Kelta (XXXII. tábla)727. Szitula fenék- és oldaltöredékei, fésűzött. Több darabból ragasztott. Kívül sárgásbarna, belül szürke, finom soványítású, korongolt. Fá: 150, Fv: 8–14 mm. Kelta728. Szitula oldaltöredéke, sakktábla-szerűen fésűzött. Szürke, grafitos soványítású, korongolt. Fv: 10 mm. Kelta729. Fazék nyaktöredéke két bordadísszel. Szürkésfekete, grafitos soványítású. Korongolt. Fv: 14 mm. Kelta (XXXII. tábla)730. Edény oldaltöredékei (2 db). Függőleges bekarcolt vonalakkal. Szürkésfekete, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 9 mm. Bronzkor (?)

731. Edény oldaltöredéke. Háromszögben bekarcolt kettős vonalcsoporttal. Szürkésfekete, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 8 mm. Késő bronz- / kora vaskor732. Edény oldaltöredéke. Vízszintesen bekarcolt 7-es vonalköteggel. Világosbarna, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 5 mm. Késő bronz- / kora vaskor733. Edény oldaltöredéke. Két vízszintesen elhelyezett, benyomott vonalköteggel. Szürkésfekete, közepesen finom, kavicsos soványítású. Kézzel formált. Fv: 8 mm. Urnamezős kultúra (XXXIV. tábla)734. Edény oldaltöredéke. Két vízszintesen elhelyezett, 3-as vonalcsoport között bepecsételt kör-mintasor. Kívül barna, belül szürke, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Urnamezős kultúra (XXXVII. tábla)735. Edény oldaltöredéke. Kéttős, karcolt vonalközben függőleges bekarcolások egy fülcsonk alatt. Fekete, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 9 mm. Urnamezős kultúra736. Edény nyak-válltöredéke, ferdén bevagdosott díszítések kombinációjával. Barnásszürke, kívül fényezett, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 6 mm. Urnamezős kultúra (XXXIV., XXXVII. tábla)737. Edény nyak-válltöredéke, a váll alatt bekarcolt háromszög motívum részletével. Szürke, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Halomsíros kultúra738. Edény oldaltöredéke. Három benyomkodott díszítés sorral. Vörösbarna, finom soványítású. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Urnamezős kultúra (XXXV. tábla)739. Tárolóedény válltöredéke benyomkodott lécdísszel, amelyet benyomott fogóbütyök szakít meg. Barna, közepesen durva kavicsos-palás soványítású. Kézzel formált. Fv: 11 mm. Halomsíros / Urnamezős kultúra740. Tárolóedény válltöredéke benyomkodott lécdísszel, a köröm nyomaival. Barna, közepesen durva soványítású. Kézzel formált. Fv: 9 mm. Halomsíros / Urnamezős kultúra (XXXVII. tábla)741. Tárolóedény fenékoldal töredéke. Szürke, durva soványítású. Korongolt. Fenék átm: kb. 350, Fv: 20 mm. Kelta742. Tárolóedény fenékoldal töredéke. fekete, durva kavicsos-grafitos soványítású. Utánkorongolt. Fenék átm: kb. 300, Fv: 16 mm. Kelta (XXXV. tábla)

73

743. Szitula fenékoldal töredéke, fésűzött. Kívül szürke, belül sárgásbarna, közepesen kavicsos soványítású, korongolatlan. Fv: 17 mm. Kelta744. Szitula fenékoldal töredéke, fésűzött. Szürke, durva kavicsos soványítású, korongolatlan. Fenék átm: kb. 210, Fv: 13 mm. Kelta745. Szitula fenékoldal töredéke. Szürke, foltos, finom soványítású, korongolt. Fenék átm: kb. 150, Fv: 8 mm. Kelta746. Edény fenékoldal töredéke. Fekete, grafitos soványítású, korongolt. Fenék átm: 120, Fv: 10 mm. Kelta747. Edény talpkorongos fenékrésze. Barna, durva kavicsos-kerámiatöredékes so-nyítású. Kézzel formált. Fenék átm: 85, Fv: 10 mm. Urnamezős kultúra (?) (XXXV. tábla)749. Fazék fenékoldal töredéke. (két darabból ragasztott.) Szürke, finom soványítású, korongolt. Fenék átm: 70, Fv: 5–10 mm. Kelta762. Tárolóedény peremtöredéke. A peremen mély facettált barázdák. Fekete, kavicsos soványítású. Kézzel formált. Szá: kb. 390, Fv: 10 – 12 mm. Hallstatt-kultúra (XXXV., XXXVII. tábla)763. Tárolóedény síkozott peremtöredéke. Vörösbarna, durva kavicsos-kerámia-zúzalékos soványítású. Kézzel formált. Szá: kb. 500, Fv: 13 mm. Urnamezős kultúra764. Palack felső része. Fekete, finom soványítású. Korongolt. Pá: 80, Fv: 6 mm. Kelta767. Tál peremtöredéke vízszintesen álló füllel. Fekete, durva kavicsos-palás soványítású. Belül fényezett. Kézzel formált. Fv: 8 mm. Korai Halomsíros kultúra (XXXV. tábla)768. Fazék peremoldal töredéke szalagfüllel. Szürke, finom soványítással. Kívül fényezett. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Késő bronzkor (XXXV. tábla)769. Fazék peremoldal töredéke szalagfüllel. Pereme enyhén síkozott. Szürke és barna, finom soványítással. Kézzel formált. Pá: 200, Fv: 7 mm. Urnamezős kultúra770. Csésze peremoldal töredéke háromszögletes átmetszetű füllel. A váll alatt függőlegesen kannelúrázott. Barna, finom soványítással. Kézzel formált. Fv: 6 mm. Urnamezős kultúra (XXXV. tábla)771. Csésze peremoldal töredéke háromszögletes átmetszetű füllel. A váll alatt függőlegesen kannelúrázott, fényezett. Szürke és barna, finom soványítással. Kézzel formált. Fv: 4 mm. Urnamezős kultúra

772. Amfóra alakú edény válltöredéke kis alagútfüllel. A váll alatt ferdén kannelúrázott, fényezett. Fekete, finom kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Urnamezős kultúra (XXXV. tábla)773. Tál fenékoldal töredéke kis alagút füllel. Fekete, finom soványítású. Kívül-belül fényezett. Kézzel formált. Fv: 5 mm. Késő bronzkor774. Fazék peremoldal töredéke szalagfüllel. Kívül barna, belül szürke és fényezett, finom soványítással. Kézzel formált. Fv: 4 mm. Urnamezős kultúra775. Csésze perem töredéke szalagfüllel. Barna, finom soványítással. Kézzel formált. Fv: 6 mm. Késő bronzkor776. Amfóra alakú edény válltöredéke háromszögletes átmetszetű füllel. Barna, finom kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Urnamezős kultúra 777. Fazék síkozott peremoldal töredéke háromszögletes átmetszetű füllel. Fekete, finom soványítással. Kívül-belül fényezett. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Urnamezős kultúra (XXXV. tábla)778. Bögre peremoldal töredéke szalagfüllel. Fekete, foltokban szürke, finom sová-nyítással. Kívül-belül fényezett. Kézzel formált. Fv: 5 mm. Késő bronzkor (XXXVI. tábla)779. Fazék peremoldal töredéke szalagfüllel. Vörösbarna, durva kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 5 mm. Urnamezős kultúra780. Amfóra alakú edény válltöredéke háromszögletes átmetszetű füllel. Fekete, finom kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 5 mm. Urnamezős kultúra781. Fazék peremoldal töredéke szalagfüllel. Vörösbarna, durva kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 8 mm. Késő bronzkor (XXXV.I tábla)782. Amfóra alakú edény válltöredéke szalagfüllel. Fekete, durva kavicsos-palazúzalékos soványítással. Kézzel formált. Fv: 6 mm. Késő bronzkor 783. Csésze peremváll töredéke háromszögletes átmetszetű füllel. Fekete és barna, fényezett, finom soványítással. Kézzel formált. Fv: 6 mm. Késő bronzkor784. Amfóra alakú edény válltöredéke kannelúrázott szalagfüllel. A nyak vízszintesen, a váll alatt függőlegesen kannelúrázott. Szürke, durva kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 7 mm. Urnamezős kultúra (XXXVI. tábla)785. Fazék perem töredéke szalagfüllel. Vörösbarna, durva kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 6 mm. Késő bronzkor

74

788. Szalagfül töredéke. Szürke, finom soványítású. Szé: 27 mm. Késő bronz- / kora vaskor 789. Szalagfül töredéke az ép végén csapolással. Barna, finom kavicsos soványítású. Szé: 26 mm. Késő bronz- / kora vaskor790. Háromszögletes átmetszetű fültöredék az ép végén csapolással. Barna, finom kavicsos soványítású. Szé: 21 mm. Késő bronz- / kora vaskor791. Szalagfül töredéke mindkét végén csapolással. Barna, finom kavicsos soványítású. Szé: 20 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXVI. tábla)792. Négyszögletes átmetszetű fül töredéke ép végén csapolással. Barna, durva kavicsos soványítású. Szé: 16 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXVI. tábla)793. Szalagfül töredéke, síkozott. Szürke, finom soványítású. Szé: 30 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXVI. tábla)794. Szalagfül töredéke. A fül alatt függőlegesen kannelúrázott. Szürke, finom soványítású. Szé: 33 mm. Urnamezős kultúra795. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke, síkozott. Fekete, finom soványítású. Egyik végén csapolással. Szé: 19–40 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXVI. tábla)796. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke, síkozott. Szürke, finom soványítású. Szé: 27–37 mm. Késő bronz- / kora vaskor797. Szalagfül töredéke, enyhén síkozott. Szürke, finom soványítású. Egyik végén csapolással. Szé: 27–39 mm. Késő bronz- / kora vaskor798. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke, síkozott. Barna, finom soványítású. Szé: 22–30 mm. Késő bronz- / kora vaskor799. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke, síkozott. Fekete, finom soványítású. Szé: 16–24 mm. Késő bronz- / kora vaskor800. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke. Barna és szürke, finom soványítású. Szé: 17–22 mm. Késő bronz- / kora vaskor801. Szalagfül töredéke, párhuzamos kannelúrákkal. Szürke, finom soványítású. Egyik végén csapolással. Szé: 22–27 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXVI. tábla)802. Szalag- és háromszögletes átmetszetű fül töredéke, síkozott. Szürke, finom soványítású. Szé: 23–27 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXVI. tábla)803. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke. Szürke, finom soványítású. Szé: 11–15 mm. Késő bronz- / kora vaskor

804. Szalag- és háromszögletes átmetszetű fül töredéke, síkozott. Szürke, finom soványítású. Szé: 25–34 mm. Késő bronz- / kora vaskor805. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke. Fekete, finom soványítású. Szé: 17 mm. Késő bronz- / kora vaskor (XXXVI. tábla)806. Háromszögletes átmetszetű fül töredéke. Vörösbarna, finom soványítású. Szé: 18 mm. Késő bronz- / kora vaskor807. Szalagfül töredéke, párhuzamos kannelúrákkal. Vörösbarna-fekete foltos, finom soványítású. Szé: 40 mm. Késő bronz- / kora vaskor808. Fültöredék, síkozott. Fekete, finom soványítású. Szé: 29–40 mm. Késő bronzkor / kora vaskor810. Tál, félgömbös, síkozott peremtöredéke. A perem alatt fogóbütyökkel, a bütyök alatt fésűs díszítéssel. Vörösbarna és fekete, kívül-belül fényezett. Szá: 300, Fv: 4 mm. Urnamezős kultúra (XXXVI. tábla)811. Fazék benyomkodással díszített peremoldal töredéke bütyökfüllel. Vörösbarna, durva kavicsos-kerámiazúzalékos soványítással. Kézzel formált. Fv: 9 mm. Késő bronzkor 812. Bögre nyaktöredéke háromszögletes átmetszetű fül indításával. A fül másik végének csapjával az edény falában. Fekete, finom kavicsos soványítással. Kézzel formált. Fv: 4 mm. Késő bronzkor (XXXVI., XXXVII. tábla)813. Köpülőedény / pácolóedény fenéktöredéke bütyökkel. Fekete, durva kavicsos-kerámiazúzalékos soványítással. Kézzel formált. Fv: 9 mm. Késő bronzkor (XXXVI. tábla)814. Edény oldaltöredéke árkolt bütyökkel. Vörösbarna, durva kavicsos-kerámiazúzalékos soványítással. Kézzel formált. Fv: 9 mm. Késő bronzkor (XXXVI. tábla)815. Talpcsöves edény töredéke, az edényalj és a talpcső indítással. Kör alaprajzúra faragva. Vörösbarna, közepesen durva kavicsos-kerámiazúzalékos soványítással. Kézzel formált. Átm: 47, Fv: 6, 12 mm. Késő bronzkor 847. Gömbszeletalakú tál szalagfüle, síkozott. Vörösbarna-fekete foltos, finom soványítású. Szé: 22 mm. Kora vaskor 884. Oldaltöredék: 133 db korong alakú. Különböző korúak, de főleg őskoriak. (XXXVII. tábla)885. Oldaltöredék: 1415 db, köztük korong alakra faragott darabok is. Különböző korúak, de főleg őskoriak.

75

1.1.3.4. Üveg alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Glas

183. Üvegedény (illatszeres) töredéke. Kobaltkék, kívül sárga és világoskék festésMérete: 14 x 15 mm. Súlya: 0.78 g. Kelta (XXXIII. tábla)387. Üveggyöngy töredéke. Fekete alapon fehér pávaszemes. M: 20 mm. Vaskor (XXXIV. tábla)

1.1.3.5. Ezüst alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Silber

208. Hajkarika / halántékkarika / fülbevaló, bronz magra ezüst fólia van ráhúzva. Rovátkolással díszített. Átm: 11 mm. Súlya: 1.94 g. Szkíta (XXXIV. tábla)12. Karperec, ezüst, bordázott, a bordák között poncolás, mindkét vége kettős stilizált sárkányfejben végződik. Hajlítástól egy helyen megrepedt a középborda. Átm: 70 mm. Szé: 33 mm. Súlya: 80 g. Hamvas Ferenccel (†) a Kőszegi MÁV Nevelő Intézetben tanító pedagógussal cserélte, aki a Garabonciás / Cserkészházak melletti mélyútban találta. Kora vaskor vége / korai kelta (XXXIII., XXXVIII. tábla)

1.1.3.6. Bronz alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Bronze

155. Öntőlepény. Nagyméretű, pereméből 2 kis darabot kitörtek. Átm: 170 x 180 mm. Súlya: 4270 g. Késő bronzkor (XXXIII., XXXVIII. tábla)156. Öntőlepény, negyede. Méretei: 60 x 52 x 17 mm. Súlya: 108 g. Késő bronzkor (XXXIII., XXXVIII. tábla)168. Babos karperec, bronz, üreges. Átm: 75 x 84 mm. Súlya: 28 g. Kelta (XXXIII., XXXVIII. tábla)191. Bronztárgy töredéke. H: 44 mm. Súlya: 6.3 g.181. Gyöngy (?), bronz. Átm: 21 mm. Súlya: 8.9 g. Bronz- / vaskor.212. Csüngő, bronz, tölcsér alakú. M: 26 mm. Súlya: 1.26 g. Késő bronzkor (XXXIV. tábla)206. Gomb, bronz. Átm: 17 mm. Súlya: 1.6 g. Bronz- / vaskor (XXXIV. tábla)209. Fibulatöredék, rugója. Bronz. Rugó hossza: 23 mm. Súlya: 2 g. Kelta (?) (XXXIV. tábla)220. Fibulatöredék (?), bronz. H: 30 mm. Súlya: 0.94 g. Vaskor (XXXIV. tábla)

211. Gyűrű, rovátkolt, „babos”, nyitott végű. Bronz. Külső átm: 23 mm. Súlya: 0.8 g. (XXXIV. tábla)214. Gyűrű vagy nyitott végű karika. Bronz. Mérete: 30 x 20 mm. Súlya: 4 g. 219. Pántgyűrű, bronz. Háromszögletes átmetszetű. Külső átm: 25 mm. Súlya: 4.4 g.197. Tű, mákfejű, bronz. H: 131 mm. Súlya: 6.5 g. Urnamezős kultúra (XXXIII. tábla)198. Tű, fibuláé (?), bronz. H: 114 mm. Súlya: 3.4 g. Késő bronz- / vaskor (XXXIII. tábla)199. Tű feje, bordázott, bronz. H: 22 mm, átm: 6 mm. Súlya: 2.38 g. Késő bronzkor (?)(XXXIII. tábla)200. Varrótű, bronz. H: 127 mm. Súlya: 5.6 g. Bronzkor (?) (XXXIII. tábla)201. Tű, bronz. Feje visszahajtott, elkalapált. Elhajlott. Legnagyobb mérete: 53 mm. Súlya: 3.24 g. Késő bronzkor (?) (XXXIII. tábla)202. 1. Huzal töredéke, korrodált. Bronz. Kör átmetszetű. H: 35 mm. Súlya: 0.6 g.

Bronzkor (?) (XXXIII. tábla)2. Tű töredéke, bronz. Kör átmetszetű. H: 47 mm. Súlya: 0.96 g. Bronzkor (?) (XXXIII. tábla)3. Huzal töredéke, négyszögletes átmetszetű. Bronz. H: 46 mm. Súlya: 1.38 g. Bronzkor (?) (XXXIII. tábla)4. Huzal töredéke, korrodált. Kör átmetszetű. Bronz. H: 73 mm. Súlya: 3.2 g. Bronzkor (?) (XXXIII. tábla)5. Tű, hegye hiányzik, bronz. Bunkósfejű. Kör átmetszetű. H: 60 mm. Súlya: 2.38 g. Késő bronzkor (?) (XXXIII. tábla)6. Huzal töredéke, négyszögletes átmetszetű. Bronz. H: 41 mm. Súlya: 1.18 g. Bronzkor (?) (XXXIII. tábla)7. Huzal töredéke, korrodált. Kör átmetszetű. Bronz. H: 41 mm. Súlya: 2.78 g. Bronzkor (?) (XXXIII. tábla)

189. Kés pengetöredéke heggyel, bronz. H: 105 mm. Súlya: 14.6 g. Késő bronzkor 190. Kés hegye, bronz. H: 47 mm. Súlya: 4.8 g. Késő bronzkor221. Ár, bronz. H: 32 mm. Súlya: 0.74 g. Bronz- vagy vaskor222. Poncoló (?), tüskés. Bronz. H: 60 mm. Súlya: 4.5 g. Bronz- vagy vaskor224. Poncoló / véső, bronz. H: 66 mm. Súlya: 5 g. Bronz- vagy vaskor225. Véső (?) éltöredéke. Bronz. Méretei: 17 x 11 mm. Súlya: 2.46 g. Bronz- vagy vaskor

76

12.

159.

199. 200. 201. 202.

168.

183. 197. 198.

155.156.

158.

XXXIII. táblaTaf. XXXIII

77

204.

220.

267. 278. 387. 388. 733.

237. 257. 260.

205. 206. 208. 209. 211. 212.

XXXIV. táblaTaf. XXXIV

78

736.

765.

768. 770. 772. 777.

766. 767.

738. 742. 747. 762.

XXXV. táblaTaf. XXXV

79

810. 812. 813. 814.

778.

793.

781.

795.

784.

801.

791.

802.

792.

805.

XXXVI. táblaTaf. XXXVI

80

695. 702.

734.

740. 762. 812. 884.

736.

708. 724.

XXXVII. táblaTaf. XXXVII

81

1.2. Római kor / Römerzeit


232. Edény oldaltöredék hurkafüllel. Szürke, fényezett. Korongolt. Fv: 5 mm.257. Pohár / kisfazék peremoldal töredéke, a vállon díszített. Szürke. Korongolt. Fv: 6 mm. (XXXIV. tábla)260. Fazék / pohár peremtöredéke. Fekete. Korongolt. Fv: 5 mm. (XXXIV. tábla)267. Fazék / pohár peremtöredéke. Szürke. Korongolt. Fv: 6 mm. (XXXIV. tábla)278. Fedő. Szürke. Korongolt. A gomb átmérője: 45 mm. (XXXIV. tábla)765. Tál peremtöredéke. Fekete, finom kavicsos soványítású. Korongolt. Szá: 350, Fv: 7 mm (XXXV. tábla)766. Hombár / tárolóedény peremtöredéke. Fekete, finom kavicsos soványítású. Korongolt. Szá: 500, Fv: 11 mm. (XXXV. tábla)787. Háromszögletes átmetszetű fültöredék. Barna, apró kavicsos soványítású. Szé: 17 mm.519. Tégla. Ép, de egy része lepattant. Vörösbarna. Méretei: 400 x 240 x 50 mm.520. Tégla. Ép. Vörösbarna. Méretei: 260 x 255 x 60 mm.

1.2.2. Üveg alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Glas

388. Üvegedényke, illatszeres, zöld. M: 53 mm. (XXXIV. tábla)

1.2.3. Ólom alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Blei

205. Ólomtárgy. Négyszögletes, peremmel ellátott, három sávban díszített. Öntött. Mérete: 23 x 25 mm. Súlya: 9.3 g. (?) (XXXIV. tábla)

1.2.4. Bronz alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Bronze

237. Fibula, hiányos. Bronz. H: 120 mm. Súlya: 30 g. (XXXIV. tábla)204. Gyűrű töredéke, üveg. Bordázott, sötétkék. Külső átm: 20 mm. Súlya: 0.80 g. (XXXIV. tábla)

1.2.5. Vas alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Eisen

158. Famegmunkáló eszköz, kovácsoltvas, nyéltüskés. H: 120 mm. Súlya: 56 g. A Garabonciás felé vezető mélyútból. (XXXIII., XXXVIII. tábla)159. Kés, kovácsoltvas, nyéltüskés. Hegye hiányzik. H: 144 mm. Súlya: 46 g. A Garabonciás felé vezető mélyútból. (XXXIII., XXXVIII. tábla)

1.3. Népvándorlás kori tárgyakGegenstände aus der Völkerwanderungszeit

135. Kettős kónikus edény. Pereme és oldala hiányos, feneke eredetileg kilyukasztva. Szürke. M: 130 mm. (XXXVIII–XXXIX. tábla)259. Fazék / pohár peremtöredéke. Szürke. A perem alatt függőlegesen elhelyezett benyomott pontsorok. Fv: 6 mm. (XXXIX. tábla)273. Fazék váll-oldaltöredéke karcolt hullámvonal-dísszel. Szürke. Fv: 9 mm. (XXXIX. tábla)274. Edény oldaltöredék két karcolt hullámvonalköteg-dísszel. Szürke. Fv: 7 mm. (XXXIX. tábla)275. Edény oldaltöredék karcolt hullámvonalköteg-dísszel. Szürke. Fv: 7 mm. (XXXIX. tábla)

82

12.

156.

158.159.

168.

135.

155.

162.a. 162.b.

XXXVIII. táblaTaf. XXXVIII

83

XXXIX. táblaTaf. XXXIX

133.

203.

274. 275. 277. 713. 786.

207. 259. 273. 372.

134. 135. 192. 193. 194.

84

1.4. Árpád-, közép- és újkori tárgyak Árpádenzeitliche, mittelalterliche- und neuzeitliche Gegenstände


133. Fazék fenékoldaltöredéke, korongolt, a fenekén mesterjegy. Fenékátmérője: 73 mm. Fv: 4–5 mm. Árpád-kor (XXXIX. tábla)134. Fazék fenék-oldaltöredéke, korong lenyomatával. Szürke, foltokban fekete. Fenékátmérője: kb. 97 mm. Fv: 6 mm. Árpád-kor (XXXIX. tábla)713. Fazék peremoldal töredéke bekarcolt dísszel. Szürkésfekete, finom kavicsos soványítású. Korongolt. Fv: 7 mm. Árpád-kor (XXXIX. tábla)848. Fazék nyak-válltöredéke. A nyakon egy sor körömbenyomkodáshoz hasonló dísz alatt három széles, karcolt csigavonal. Szürke, durva kavicsos soványítású. Korongolt. Fv: 6 mm. Kora Árpád-kor849. Fazék válltöredéke. A nyakvonal alatt sűrű, ferde bevagdosás-sor, alatta pedig három hullámvonalban bekarcolt dísz fut. Kívül szürke, belül barna, durva kavicsos soványítású. Korongolt. Fv: 7 mm. Kora Árpád-kor277. Edény fenékrésze. Szürke és vörösbarna. Fenék átm: 40 mm. Középkor (XXXIX. tábla)748. Fazék fenékoldal töredéke. Barna, finoman soványított, gyorskorongolt. Fenék átm: 90, Fv: 6 mm. Középkor371. Kiöntős edény oldaltöredéke a kiöntő indításával. Szürke. Fv: 5 mm. Késő középkor372. Pohár. Korongolt. Foltokban sárgás, szürkés, vöröses. Magasság: 72, fenékátmérő: 29 mm. Késő középkor (XXXIX. tábla)373. Fedő töredéke. Korongolt, szürke. Fv: 5 mm. Késő középkor386. Kerámiacső töredéke. Lyukkal és egy lyukfúrás kezdeményével. Vörösbarna. H: 136 mm. Fv: 12 mm. Középkor (?)786. Fedő töredéke szalagfüllel. Fekete és vörösbarna. Korongolt. Fv: 4 mm. Késő középkor – kora újkor. (XXXIX. tábla)

809. Fültöredék, rombikus átmetszetű. A fül alatt 3 ujjbenyomás. Szürke, finom soványítású. Szé: 29 mm. Késő középkor761. Tégla töredéke, állat (kutya?) láblenyomatával. Méretei: 190 x 150 x 58 mm. Késő középkor / újkor


203. Csüngő. Karikáján gömbök, csüngő része spirális, karika taggal összekapcsolva és egy további nyitott láncszem. Karika átmérője: 38, csüngője: 34 mm. Súlya: 10.8 g. Árpád-kori ékszer késő bronzkori tárgy felhasználásával? (XXXIX. tábla)207. Gomb. Átm: 25 mm. Súlya: 5.4 g. Középkor / újkor (XXXIX. tábla)


192. Nyílhegy, 3 élű, tüskés, hiányos. H: 78 mm. Súlya: 6.18 g. Árpád-kor (XXXIX. tábla)193. Nyílhegy, 2 élű, számszeríjhoz. H: 105 mm. Súlya: 46.5 g. Középkor (XXXIX. tábla)194. Balta. Hiányos. M: 137 mm. Súlya: 146 g. Középkor (XXXIX. tábla)195. Karika. Külső átm: 30 mm. Súlya: 5 g. Középkor (?)196. Vödörfül (?). H: 188 mm, vastagsága: 7 x 4 mm. Súlya: 26 g. Középkor / újkor

85

1.5. Ismeretlen korú tárgyak / Nicht datierbare Funde


254. Agyagtárgy, átlyukasztott. Szürke. Átmérője a lyuknál: 23 mm. (XL. tábla)436. Agyagtárgy, kúp alakú, üreges. Fekete. H: 19 mm. (XL. tábla)


210. Huzal, összehajtott. Kör átmetszetű. Legnagyobb mérete: 39 mm. Súlya: 4.4 g. 213. Lemez lyukkal. Mérete: 10 x 10 mm. Súlya: 0.4 g. (XL. tábla)215. Karika, zárt. Külső átm: 12 mm. Súlya: 0.8 g. (XL. tábla)216. Karika, zárt. Külső átm: 17 mm. Súlya: 3.58 g. (XL. tábla)217. Karika, zárt. Külső átm: 22 mm. Súlya: 6.5 g. (XL. tábla)218. Karika, zárt, haránt irányú bemélyedéssel. Külső átm: 21 mm. Súlya: 6.6 g. 223. Huzal töredéke. H: 46 mm. Súlya: 4.46 g.226. Henger, összenyomódott. H: 27 mm. Súlya: 1 g.227. Félhenger, elhajlott. H: 52 mm. Súlya: 4 g.228. Huzal, egyik vége ellapított. H: 134 mm. Súlya: 6.8 g.


162. Vassalak. Amorf. Megfolyt, fekete. Méretei: 27 x 45 x 53 mm. Súlya: 104 g. A Szent Vid teraszáról. (XXXVIII. tábla)845. Vasbuca. Átm: 110 x 100 mm. Súlya: 642 g.

2. RÁKÓCZI U. 56. (Urnamezős, Hallstatt, kelta)

(Urnenfelder-, Hallstatt- und La Tène)

625. Szitula fenékoldal töredéke. Szürke, finom soványítású, korongolt. Fá: 210, Fv: 12 mm. (XLII. tábla)906. Edénytöredékek. Kern I. telke hátsó részén álló új, épülete (vendégház) alapozási árkaiból nagy mennyiségű leletanyag került elő. Ezen szám alatt egy ládában 152 db peremtöredék, egy másik ládában általam kiválogatott 26 db urnamezős kori, 5 db kora vaskori (Hallstatt-kultúra), 20 db kelta, 2 db római és 5 db Árpád-kori edénytöredék. Utóbbiakból leírásra és lerajzolásra az alábbi legjellegzetesebbek kerültek.906/1. Urna, síkozott, kihajló peremtöredéke. Világosbarna, fényezett. Fv: 7 mm. Urnamezős kori (XLI. tábla)906/2. Urna, síkozott, kihajló peremtöredéke. Sárgásbarna, fényezett. Fv: 11 mm. Urnamezős kori (XLI. tábla)906/3. Tál, behúzott peremű, vízszintesen síkozott. Fekete, fényezett. Fv: 4–10 mm. Urnamezős kori (XLI. tábla)906/4. Tál, behúzott, turbántekercses peremű. Szürke és sárga foltos. Fv: 6 mm. Urnamezős kori (XLI. tábla)906/5. Bögre perem-váll töredéke. A vállon zsinórszerű, finoman bekarcolt ferde sraffozás. Szürke, fényezett. Fv: 5 mm. Urnamezős kori (XLI. tábla)906/9. Urna kihajló peremtöredéke. A perem alatt két fekete, grafitfestéses sávval. Fv: 10–11 mm. Hallstatt C2-D1? (XLI. tábla)906/6. Hombár peremtöredéke. Szürke, de a perem széle barna. Kavicsos soványítású, korongolt. Fv: 6–7 mm. Kelta (XLI. tábla)906/7. Palack nyak-peremtöredéke. A nyakon két vízszintes borda. Szürke, homokos soványítású. Korongolt. Fv: 6 mm. Kelta (XLI. tábla)906/8. Tál, behúzott, duzzadt peremű. Szürke, homokos soványítású. Korongolt. Fv: 7 mm. Kelta (XLI. tábla)906/10. Dörzstál peremtöredéke. Vörös, belül erősen kopott zöld mázzal. Homokos soványítású. Korongolt. Fv: 7 mm. Római kori (XLI. tábla)

86

3. Jókai u. – Dózsa Gy. u. sarok (Kelta) (La Tène)

586. Nagyméretű tárolóedény peremtöredéke. Szürke, durva kavicsos soványítású, korongolt. Fv: 8 mm. (XL. tábla)587. Nagyméretű tárolóedény peremtöredéke. Szürke, durva kavicsos soványítású, korongolt. Fv: 9 mm. (XL. tábla)588. Nagyméretű tárolóedény peremtöredéke. Sárgásszürke, durva grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 9 mm. (XL. tábla)589. Tál peremtöredéke. Világosszürke, finom grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 7 mm. (XL. tábla)590. Szitula peremtöredéke. Világosszürke, finom grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 6 mm. (XL. tábla)591. Csupor peremtöredéke. Vörösbarna, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 5 mm. (XL. tábla)592. Szitula peremtöredéke. Vörösbarna, finom grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 5 mm. (XLI. tábla)593. Szitula peremtöredéke. Fekete, nagyon finom grafitos soványítású, korongolt. Fv: 9 mm. (XLI. tábla)594. Szitula peremtöredéke. Vörösbarna, kaviccsal és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 8 mm. (XLI. tábla)595. Szitula peremtöredéke. Barnásszürke, durva grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 5 mm. (XLI. tábla)596. Szitula oldaltöredéke, függőleges seprűzéssel. Fekete, durva grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 10–12 mm. (XLI. tábla)597. Szitula oldaltöredéke, függőleges seprűzéssel. Szürke, durva kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 10 mm. (XLI. tábla)598–599. Szitula oldaltöredéke, függőleges seprűzéssel. Szürke, durva kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 5–6 mm. (2 db – egy edény nem összeilleszthető töredékei.) (XLI. tábla)600. Szitula oldaltöredéke, függőleges seprűzéssel. Szürke és barna foltos, durva kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 7 mm. (XLI. tábla)

601. Szitula oldaltöredéke, függőleges seprűzéssel. Szürke, durva kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 11–14 mm. (XLI. tábla)602. Szitula oldaltöredéke, függőleges seprűzéssel. Szürke, belül barnás, durva kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 10–12 mm. (XLI. tábla)603. Palack oldaltöredéke. Szürke, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 9 mm. (XLI. tábla)604. Fazék (?) oldaltöredéke. Szürke, barna foltos, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 7 mm. (XLI. tábla)605. Oldaltöredék. Szürkésbarna, durva kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 8–9 mm. (XLI. tábla)606. Oldaltöredék. Szürke, finom, grafitos soványítású, korongolt. Fv: 7 mm. (XLI. tábla)607. Palack oldaltöredéke. Szürke, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 8 mm. (XLII. tábla)608. Fenékoldal töredék. Szürke, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 8–10 mm. (XLII. tábla)609. Fenékoldal töredék. Szürke, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 18–21 mm. (XLII. tábla)610. Fenékoldal töredék. Külső bevonata lekopott. Szürke és barna foltos, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 8–9 mm. (XLII. tábla)611. Fenékoldal töredék. Sárgásbarna, durva kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 9–10 mm. (XLII. tábla)612. Hastöredék. Szürke, kavicsos és grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 3 mm.613. Fenékoldal töredék. Vörösbarna, finom grafittal soványított, korongolt. Fv: 8 mm.

87

210.

587. 588.

591.589.

213. 215. 216. 217. 254. 436.

586.

XL. táblaTaf. XL

590.

88

XLI. táblaTaf. XLI

592.

595.

599.

603. 604. 605. 606.

600. 601. 602.

596. 597. 598.

593. 594.

89

XLII. táblaTaf. XLII

607.

627.

608.609.

610.

611.

628.

632. 633.

629. 630.

631.

625. 626.

90

XLIII. táblaTaf. XLIII

638.

641.

643.

644. 647.

639. 640.

649. 653.

655. 656.

91

4. Stirling-villa (Rákóczi u., Vasi Kézművesek Alkotótábora) (Késő bronzkor / Urnamezős kultúra, vaskor / kelta, római kor, késő középkor)(Urnenfelder-, La Tène, römer- und spätmittelalterzeitliche)

626. Tál peremtöredéke. Szürke, finom soványítású, korongolt. Szá: kb. 350, Fv: 7 mm. Kelta (XLII. tábla)627. Tál peremtöredéke. Fekete, finom soványítású, korongolt. Szá: kb. 350, Fv: 9 mm. Kelta (XLII. tábla)628. Tál peremtöredéke. Fekete, finom soványítású, korongolt. Szá: kb. 250, Fv: 6 mm. Kelta (XLII. tábla)629. Szitula fenékoldal töredéke. Fekete, közepes soványítású, kavicsos, korongolt. Fá: 200, Fv: 7 mm. Kelta (XLII. tábla)630. Szitula fenékoldal töredéke. Szürke, közepesen kavicsos soványítású, korongolt. Fá: 240, Fv: 12 mm. Kelta (XLII. tábla)631.Tárolóedény fenékoldal töredéke. Szürke, durva grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fá: kb. 300, Fv: 13 mm. Kelta (XLII. tábla)632. Tárolóedény fenékoldal töredéke. Szürke, erősen grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Erősen kopott. Fv: 17 mm. Kelta (XLII. tábla)633. Edény fenékoldal töredék. Fekete, finom soványítású, korongolt. Fv: 9 mm. Kelta (XLII. tábla)638. Szitula peremtöredéke. Szürke, finom soványítású, korongolt. Szá: 380, Fv: 8 mm. Kelta (XLIII. tábla)639. Tál peremtöredéke. Fekete, finom soványítású, korongolt. Szá: kb. 350, Fv: 7 mm. Kelta (XLIII. tábla)640. Öntőforma töredéke. Ismeretlen tárgyé. Erősen használt, égett. Homokkő / agyag ? Méretei: 82 x 31 x 22 mm. Kelta (?) (XLIII. tábla)642–643., 646., 650. Tárolóedény oldaltöredékei. Szürke, finom soványítású, korongolt. Fv: 9, 9, 10, 11 mm. Kelta (XLIII. tábla)644. Tál oldaltöredéke. Szürke, grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 7 mm. Kelta (XLIII. tábla)

645. Tárolóedény oldaltöredéke. Szürke, durva grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 13 mm. Kelta647. Tál (?) oldaltöredéke. Szürke, finom soványítású, korongolt. Fv: 7 mm. Kelta (XLIII. tábla)648. Tárolóedény oldaltöredéke. Szürke, durva grafitos-palazúzalékos soványítású, korongolt. Fv: 14 mm. Kelta651. Edény oldaltöredéke. Szürke, apró kavicsos soványítású, korongolt. Fv: 7 mm. Kelta652. Edény oldaltöredéke. Fekete, apró kavicsos soványítású, korongolt. Fv: 6 mm. Kelta654. Szitula fenékoldal töredéke. Szürke, közepesen kavicsos soványítású, korongolt. Fá: 130, Fv: 8 mm. Kelta655. Szitula fenékoldal töredéke. Szürke, erősen grafitos soványítású, korongolt. Fv: 18 mm. Kelta (XLIII. tábla)656. Szövőszéknehezék töredéke. Agyag. Vörösbarna, szürke. Méretei: 67 x 36 x 33 mm. Késő bronz- / vaskor (XLIII. tábla)637. Vasbuca töredéke. 56 x 39 mm. Súlya: 124 g. Kelta (?)649. Edény oldaltöredéke. Fekete, apró kavicsos soványítású. Fv: 8 mm. Római kori (XLIII. tábla)641. Fazék peremtöredéke. Vörösbarna, finom soványítású. Fv: 4 mm. Késő középkori (XLIII. tábla)653. Fültöredék. Vörösbarna, apró kavicsos soványítású, korongolt. Szé: 39 mm. Késő középkori (XLIII. tábla)634. Állatcsont. Szarvasmarha metacarpus (Lábközépcsont) III-IV. H: 175 mm. Kora ismeretlen635. Állatcsont. Szarvasmarha metacarpus töredéke III-IV. H: 134 mm. Kora ismeretlen636. Állatcsont. Szarvasmarha metacarpus töredéke III-IV. H: 95 mm. Kora ismeretlen657. Állatcsont. Sertés humerus. (Felkarcsont). H: 76 mm. Kora ismeretlen914. Kézimalom alsó őrlőköve. Bazalt. Szürke. A lyuk nem töri át a lapot.Átmérője: 290 mm, vastagsága: 120 mm. Kelta – késő középkor?2 (XLIV. tábla)

2 Miske 1908. Taf. LXIX.

92

XLIV. táblaTaf. XLIV

3.

164.a. 164.b.

165. 914. 844.

161.

163.a. 163.b.

93

5. Gesztenyés u. – Erdő u. sarok; Trafóház, 2. sz. környéke (Kelta) (La Tène)

624. Szitula fenékoldal töredéke. Szürke és vörösbarna foltos, közepesen finom soványítású, korongolt. Fá: 130, Fv: 7 mm. (XLVI. tábla)

6. Sétány (Kelta) (La Tène)

658–668. Szitula oldaltöredékei. Szürke, finom, grafitos soványítású, korongolt. Fv: 8–10 mm. (XLVI. tábla)669. Edény nyaktöredéke. Fekete, apró kavicsos soványítású, kézzel formált. Fv: 7 mm. (XLVI. tábla)670. Szitula fenékoldal töredéke. Szürke, erősen grafitos soványítású, korongolt. Fv: 10 mm. (XLVI. tábla)163. Vassalak. Amorf. Korrodált. Méretei: 60 x 85 x 115 mm. Súlya: 902 g. (XLIV. tábla)164. Vassalak. Amorf. Korrodált és törékeny. Méretei: 53 x 110 x 155 mm. Súlya: 1130 g. (XLIV. tábla)844. Vassalak. 488 db töredék. Súlya: 27,5 kg. (XLIV. tábla)

7. Rákóczi u. 74. (Kelta) (La Tène)

623. Edény fenékoldal töredéke. Szürke, finom soványítású, korongolt. Fá: 110, Fv: 12 mm. (XLVI. tábla)

8. Rákóczi u. 45. (Kelta) (La Tène)

900. Hombár perem-, fenékoldal és oldaltöredékei. Szürke, kavicsos és grafitos soványítású, korongolt. Fv: 12, perem szélessége: 65 mm. (XLVI. tábla)901. Szitula peremtöredéke. Szürke, kavicsos és grafitos soványítású, korongolt. Fv: 10 mm. 902. Tál, duzzadt, behúzott peremű. Szürke, homokos soványítású. Korongolt. Fv: 6 mm.903. Tál, duzzadt, behúzott peremű. Kívül vörösbarna, belül szürke, homokos soványítású. Korongolt. Ragasztott. Fv: 7 mm. (XLVI. tábla)904. Tál, duzzadt, behúzott peremű. Szürke, homokos soványítású. Korongolt. Fv: 7 mm. 905. Korong. Korongolt edénytöredékből. Szürke. Átm: 46–49 mm. Gyerekjáték?

94

2. CELLDÖMÖLK, SÁG HEGY (IV. tábla)

165. Lándzsahegy, bronz. Köpűje díszített, hegye hiányzik. M: 197 mm. Súlya: 178 g. Késő bronzkor (XLIV., XLV. tábla)Kevésbé díszes párhuzamát ismerjük pl. Borotín és Černotín depóiból (Morvaország).3 Köpűjének díszítésmegoldása a Svend Hansen felosztása szerinti 2. és 4. variáns keveréke.4

3. KŐSZEG, KENYÉR HEGY (IV. tábla)

161. Középső szárnyállású bronzvéső, ép. M: 128 mm. Súlya. 150 g. A síugrósánc építésekor, valamikor az 1960-1970-es évek fordulóján került elő.5 Késő bronzkor (XLIV., XLV. tábla)

4. KŐSZEGDOROSZLÓ, FŐ U. 22. (IV. tábla)

397. Kályhacsempe töredéke. Sárgás vörösbarna. Sas, pallossal. Belül koromnyomokkal. Méretei: 105 x 195 x 53 mm. A 396. számú kályhacsempével azonos típus, de nem ugyanabban a nyomódúcban készült. Késő középkor (XLV. tábla) 398. Kályhacsempe peremtöredéke. Vörösbarna. Indatöredékkel. Méretei: 46 x 69 mm. Késő középkor (XLV. tábla) 399. Kályhaszem alsó része. Szürke. Fenékátmérője: 70 mm. Késő középkor (XLV. tábla) 400. Edény oldaltöredéke. Szürke, belül sárgásbarna. Korongolt. Fv: 7 mm. Középkor (XLV. tábla)

3 Salaš 2005. II. Tab. 93/20; Tab. 335/4.4 Hansen, Svend: Studien zu den Metalldeponierungen während der älteren Urnenfelderzeit zwischen Rhônetal und Karpatenbecken. I. UPA 21. Bonn, 1994. Abb. 40.5 A hajdan társadalmi munkában történő építkezésnek mára minden vezetője elhunyt. Így tőlük már információt nem szerezhettem. A város sporttörténetét összefoglaló munkában (Jenkei Ede: A 75 éves kőszegi sportegyesület története. 1912–1987. Kőszeg, 1987, 80.) a sánc felavatásának dátuma (1965) bizonyosan hibás, hiszen a terület kisajátítási eljárását csak 1965 októberében indították el. 1967 végéig azonban építési engedélyt nem igényeltek, s ennek később sincs nyoma a kőszegi levéltár iratanyagában. Söptei Imre kőszegi levéltáros szíves segítségét (2012. április 24.) e helyütt is köszönöm.

401. Fazék peremtöredéke. Fekete, korongolt. Fv: 7 mm. Középkor (XLV. tábla) 402. Korsó (?) nyak-váll-oldaltöredéke bordadísszel. Fekete, korongolt. Fv: 5 mm. Középkor (XLVI. tábla) 403. Edény fenéktöredéke. Fekete. Korongolt. Fenékátmérő: kb. 100 mm. Fv: 8 mm. Középkor (XLVI. tábla) 404. Tárolóedény peremtöredéke. Szürke, korongolt. Fv: 7 mm. Középkor (XLVI. tábla) Az ajándékozó Kern Csaba a fenti tárgyakat vízvezeték árka ásásakor 2001-ben találta.

5. NEMESCSÓ, BÉKE U. 4. (IV. tábla)

396. Kályhacsempe, hiányos. Sárgás vörösbarna. Koronás kétfejű sas pallossal és városcímerrel. Belül koromnyomokkal. Méretei: 250 x 250 x 53 mm. Késő középkor, 1670. Az ajándékozó Mogyorósy Dénes a lakóháza folytatásában épülő vasipari műhelye bővítésekor 2002-ben, alapozási árokban találta. (XLV. tábla)

6. SZOMBATHELY, ÚJPERINT (KAVICSBÁNYA?) (IV. tábla)

3. Csákány (fejsze-hasító), réz, ellentett élű. A nyéllyuk két oldalán 1-1 kör alakú beütés. M: 233 mm. Súlya: 784 g. Középső rézkor: Balaton-Lasinja kultúra. (XLIV., XLV. tábla) Az ún. Jászladányi típusú ellentett élű fejszék (Kreuzschneidige Äxt) Petreşti variánsának egyik példánya. A tárgyat Ökrös Márton szombathelyi lakos rendőrrel cserélte még 1970 előtt, Kőszegen. Azt Fekete Mária vitte el Patay Pálnak készülő monográfiájához. A lelőhelytévesztésnek az lehetett az oka, hogy Óperintből számos bronztárgy6 került 1898-99 előtt a Magyar Nemzeti Múzeumba.

6 Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata. Avagy a római kor előtt is volt élet. Outline of the Pre-historic settlement of Szombathely, or life before the Roman Age. Szombathely, 2004. 52, Tab. XXVII.

95

XLV. táblaTaf. XLV

3.

161.

242.

400. 398. 399.

401.397.

165.396.

96

402.

623.

670. 900. 903.

624. 658-668. 669.

403.

404.

XLVI. táblaTaf. XLVI

97

Patay Pál monográfiájában Óperint lelőhellyel bizonyosan ezt a tárgyat közölte. Nem csak a tulajdonos személy azonossága, de a mért súlyadat egy grammos eltérése is ezt igazolja.7 A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „Szombathely környéki” darab a típus Bradu variánsa. Sajnos a Szombathely–Kendereskert téglagyári – talán hasonló – példányok máig nincsenek meg. A variáns elterjedési területe egyébként a Tisza-vidék, Erdély és a Bánát, de nyilván importként került pl. a közeli Kónyba és Sopronbánfalvára.

7. BAKONY-HEGYSÉGBŐL (IV. tábla)

242. Balta. Nyéllyukas, bazalt. Szürke. M: 210 mm. Lyuk átm: 31–29 mm. Súlya: 1955 g. Késő bronzkor (XLV. tábla)Egy Velemben földmunkát végző munkagépessel cserélte. A település nevére nem emlékszik. A cseréptöredékeket a munkagépes nem tudta átadni neki, mert azokat eldobta. Az ugyancsak kis számban ismert, talán késő bronzkori, nagyméretű, bazaltból készített, nyéllyukas baltát8 fahasításra, de rangjelzőként is hosszú évszázadokon át használták.

7 Patay 1984. 74–75, 81, 93, Taf. 33. 370; Tf. 44. 442; Taf. 65B8 Ugyanilyen példányokat a Bakonyból, Németbányáról és Farkasgyepűről ismerek. Ilon Gábor: A késő halomsíros – kora urnamezős kultúra temetője és tell települése Németbánya határában. Das Gräberfeld und Tell der Späthügelgräber – Frühurnenfelderkultur in der Gemarkung Németbánya. – Acta Musei Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő 6. (1996) XVI. tábla 1, 6; Térben távolabbiak, a csabrendeki, a maklári 41., a tiszafüredi 9. sír Halomsíros kultúrához tartozó darabjai. Kovács, Tibor: Neue Angaben und Beobachtungen zur untersuchung der Gesellschaftsstruktur der Hügelgräberkultur im Karpatenbecken. – Acta Archaeoligica Akad. Scient. Hung. LI. (2000) 104, Abb. 4. 2.

98

881.a.

881.b.

883.a.

883.b.

882.a.

882.b.

XLVII. táblaTaf. XLVII

876.a.

876.b.

875.a.

875.b.

878.a.

878.b.

879.a.

879.b.

880.a.

880.b.

99

B. ISMERETLEN LELŐHELYEK / UNBEKANNTE FUNDORTE

Az alábbi tárgyakat – szinte kivétel nélkül – vásárlás útján szerezte.

1. Kő alapanyagú tárgyak / Gegenstände aus Stein

876. Kőeszköz: bifaciális levélhegy. Nyújtott ovális, levél alakú, kétoldali kidolgozású eszköz. Bázisa egyenes, elvékonyodó. Mindkét oldalának teljes felületét formálták felfutó, széles leválasztásokkal. Előoldalának a bázishoz közelebb eső felén ezek a leválasztások mindkét felől többször is csapottan végződtek pattintási hiba miatt. Így az eszköz szabálytalanabb lett, mint ahogy a készítője akarta. A keresztmetszete a csúcs felé bikonvex, a bázis felé plánkonvex. A bal és a jobb élt finom retusálással szabályos lefutásúvá alakították.Anyaga szürkésbarna tűzkő. Mérete: 97 × 36 × 13 mm. Súlya: 43,13 g. (XLV.II tábla)Kora valószínűleg a késői középső paleolitikum. Kulturális besorolása bizonytalan, hasonló nyújtott levéleszközök megtalálhatók az észak-európai síkvidéken a Lincombien-Ranisien-Jerzmanowicien kultúrkomplexum iparaiban, Észak-Bulgáriában (Mussilievo), az északnyugat-afrikai Atérien-kultúrában is.Lelőhelye ismeretlen, a pattintási negatívokban lévő üledékmaradványok és a hátoldalon látható „ekenyom” alapján egy nyílt színi löszlelőhely feltételezhető.

877. Kőeszköz: bifaciális retusú csúcsos kaparó. Háromszögletű, aszimmetrikus keresztmetszetű szilánkon kialakított eszköz. Széles bázisának jobb oldalán rövid, de határozott vállazás, bal oldalán pedig egy enyhén bemélyedő völgyelés. A kettő összhatásában egy aszimmetrikusan kiképzett nyelezésre emlékeztet. Előlapját felfutó, hosszú leválasztások nyomai borítják. Hátlapja megmunkálatlan, a bal élen a bázisnál egy vékonyítás nagy negatívja, a felső (disztális) harmadánál egy nagy csorbulás látható. Bal éle ívelt, jobb éle egyenes lefutású, mindkettőt bifaciális (kétoldali) retusálással szabályosan alakították ki, a csúcsnál lekerekített hegyben találkoznak.Anyaga vörösesbarna, a jobb szélén világosbarna, átkovásodott, valószínűleg limnikus

üledék, növénymaradványokkal, zárványokkal. Mérete: 95 × 52 × 14 mm. Súlya: 51,63 g. (XLVII. tábla)Kora legvalószínűbben a középső paleolitikum. Kulturális besorolásaként szóba jöhet a tág értelemben vett Moustérien-kultúra, de a nyelezés miatt az Atérien-kultúra sem zárható ki.Lelőhelye ismeretlen, de feltételezhető egy észak-afrikai előkerülési hely.

878. Kőeszköz: levél alakú kaparó. Széles, vékony, szimmetrikus levéleszköz. Bázisa egyenes, elvékonyodó, megmunkált. Mindkét éle ívelt lefutású, csúcsa tompa. Előoldalát és hátoldalát egyaránt teljes felületes megmunkálták széles lapos leválasztásokkal. Keresztmetszete enyhén plánkonvex.Anyaga világosbarna tűzkő. Mérete: 74 × 42 × 11 mm. Súlya: 32,4 g. (XLV.II tábla)Kora a középső paleolitikum lehet. Kulturális besorolása legvalószínűbben a tágan értelmezett Moustérien-kultúra, esetleg a késői Acheuléen-kultúra is felvethető.Lelőhelye ismeretlen, de egy észak-afrikai vagy egy közel-keleti előkerülési hely feltételezhető.

879. Kőeszköz: széles, levél alakú hegy. Nyújtott háromszögletű, vékony és széles szilánkon készült eszköz. Bázisa egyenes, a bal oldalának egy szakasza kivételével megmunkált és elvékonyodó. A 878. számú eszközzel azonos típus, de finomabb kidolgozású, szabályosabb és hegyes. Mindkét éle enyhén ívelt lefutású, bifaciális peremretussal gondosan alakították ki. Előlapját és hátlapját teljes felületen lapos leválasztások negatívjai borítják.Anyaga világosbarna (patinával borított?) tűzkő. Mérete: 86 × 46 × 9 mm. Súlya: 35,54 g. (XLVII. tábla)Kora a középső paleolitikum lehet. Kulturális besorolása legvalószínűbben a tágan értelmezett Moustérien-kultúra, esetleg a késői Acheuléen-kultúra is felvethető.Lelőhelye ismeretlen, de egy észak-afrikai vagy egy közel-keleti előkerülési hely valószínűsíthető.

100

880. Kőeszköz: szabálytalan retusú penge. Közepes, vékony penge. Bázisa összeszűkülő, ferde, talonja sarkantyú alakú. Előlapját három borda tagolja, a negatívok tanúsága szerint bipoláris magkőről választották le. Jobb éle enyhén ívelt, retusálatlan, egy-két csorbulást visel. Bal éle nagyobbrészt retusálatlan, de a csúcsnál egy rövid szakaszon tompításra emlékeztető, szabálytalan retus látható rajta. Hátlapja megmunkálatlan. Anyaga fehér (patinával borított?) tűzkő. Mérete: 72 × 27 × 6 mm. Súlya: 12,89 g. (XLVII. tábla)Kora a felső paleolitikum. Kulturális besorolását pontosabban megadni lehetetlen, mivel általános eszköztípus.Lelőhelye ismeretlen, de bizonyára Európában került elő felszíni gyűjtés során.

881. Kőeszköz: bifaciális dárdahegy. Lapos, vékony, nyújtott levél alakú, kissé aszimmetrikus darab. Bázisa jobb oldalon egyenes, bal oldalon homorú. Előlapja enyhén domború, hátlapja szinte egyenes, s ezáltal erőteljesen plánkonvex keresztmetszetű. Mindkét lapját teljes felületen megmunkálták. Éleit finoman retusálták, a bázis felőli végeiken vállazást alakítottak ki. Anyaga barna tűzkő. Mérete: 60 × 27 × 6 mm. Súlya: 10,17 g. (XLVII. tábla)Kora feltehetőleg a késői paleolitikum. Kulturális besorolása bizonytalan, de az amerikai paleoindián dárdahegyekre emlékeztet.Lelőhelye ismeretlen, de nem kizárt, hogy az amerikai kontinensen került elő.

882. Kőeszköz: bifaciális nyílhegy. Kisméretű, vékony, bifaciális (kétoldali) kidolgozású hegy. A csúcs felé eső fele szabályos háromszögletű, csúcsa törött, a bázis felé eső felén széles nyelet alakítottak ki. Minkét felületét finom retusálással munkálták meg, valószínűleg nyomásos technikával. Anyaga barna tűzkő. Mérete: 20 × 7 × 2 mm. Súlya: 2,68 g. (XLVII. tábla)Kora minden bizonnyal a neolitikum. Kulturális besorolására nézve az észak-afrikai Capsien-kultúra valószínű.Lelőhelye ismeretlen, de az észak-afrikai terület (Maghreb) a legvalószínűbb előkerülési hely.

883. Kőeszköz: kisméretű, bifaciális levélhegy. Nyújtott ovális alakú, vékony levéleszköz. Bázisa lekerekített, elvékonyodó. Körvonala szabályos. Mindkét felületén finoman kidolgozott, nyomásos retussal. Élei és végei finoman élesek. Anyaga barna tűzkő. Mérete: 36 x 16 x 4 mm. Súlya: 2,64 g. (XLVII. tábla)Kora feltehetőleg a neolitikum. Kulturális besorolása valószínűleg azonos a 882. számú darabbal, mert az észak-afrikai iparokban gyakran együtt található a két típus.Lelőhelye ismeretlen, de az észak-afrikai terület (Maghreb) a legvalószínűbb előkerülési hely.

883. 1. Kőeszköz: csonkolt penge. Egyik éle fűrész-szerű, a másikon finom retus. Anyaga fekete obszidián. Méretei: 29 x 17 x 4 mm. Súlya: 3,35 g. Papírra ragasztva, felirata: aus Catal Hüyük Klein Asien. 870. Vésőbalta. Éle helyenként kitöredezett. Szerpentin, zöld, fekete sávokkal. M: 132 mm. Őskor (LV. tábla)871. Vésőbalta. A foka egyik sarka hiányzik. Durva felületű. Bazalt (?), szürke. M: 94 mm. Őskor (LV. tábla)872. Vésőbalta. Ép. Durva felületű, csak az él közelében sima. Bazalt (?), szürke. M: 78 mm. Őskor (LV. tábla)873. Nyéllyukas kőbalta. Az egyik oldalán a lyuknál hiányos. Szerpentin? Zöldes, fekete foltokkal. Lakkozott. M: 92 mm. Lyuk átm: 16 mm. Súlya: 193 g. Őskor / újkőkor? (LV. tábla)874. Nyéllyukas kőbalta. Szerpentin? Fekete, az él közelében az egyik oldalon zöld folt. M: 155 mm. Lyuk átm: 22 mm. Súlya: 377 g. Őskor / rézkor?875. Nyéllyukas kőbalta él felőli része. Lyuk fúrási iránya jól tanulmányozható. Szerpentin? Szürke, fekete foltokkal. M: 76 mm. Lyuk átm: 22 mm. Őskor / rézkor? (LV. tábla)

Az alábbi, kézimalmokhoz tartozó őrlőköveket (a 914. számú kivételével, amelyet a Stirling-villa – lásd ott, azaz a 4. számú velemi lelőhelynél! – pincéjének ásásakor találtak) a település házainál, asszonyaitól gyűjtötte. Ezeket savanyú káposzta készítésénél, nehezékként használtak. Egy részüket korábban – nagy

101

valószínűséggel – a Szt. Vidről9 hozták le, de a falu lelőhelyeinek tanúsága szerint a falu belterületéről is származhatnak. Ugyanakkor koruk – kísérőleletek hiányában – sok esetben csak fenntartással határozható és régészeti koruk sem biztos, miután évszázadokon át formatartóak.909. Őrlőkő. Kör átmetszetű lyukkal. Metamorf kőzetből apró és nagyobb kavicsokkal. Szürke. Átmérője: 440, vastagsága: 60 mm. (L. tábla)910. Őrlőkő, alsó. Kör átmetszetű lyukkal, amely nem töri át a lapot. Homokkő, apró kavicsokkal. Vöröses. Átmérője: 400, vastagsága: 70 mm. Tőkés (azaz állványra szerelt) kézimalom része. Ezt a megoldást az Árpád-kortól a XX. századig használták.10 (XLIX. tábla)911. Őrlőkő, felső. A lyuk rombikus, a peremén is lyuk van. Homokkő. Vöröses. Átmérője: 400, vastagsága: 100 mm. Peremkaros hajtású. Ezt a megoldást a kelta kortól a XX. századig használták. (XLIX. tábla)912. Őrlőkő. Kör átmetszetű lyukkal és a tengely rögzítését szolgáló csatlakozó elem helyével. Homokkő vagy mészkő. Szürkésfehér. Átmérője: 360, vastagsága: 90 mm. Tengelyes hajtású, alsó és felső kőkénti használata az ókortól az újkorig11 elképzelhető. (XLIX. tábla) 913. Őrlőkő, alsó. Homokkő. Vöröses. A lyuk nem töri át a lapot. Átmérője: 320, vastagsága: 150 mm. (L. tábla)915. Őrlőkő, alsó. Homokkő. Vöröses. A lyuk nem töri át a lapot. Átmérője: 420, vastagsága: 80 mm. (L. tábla)916. Őrlőkő alsó részének fele. Homokkő. Vöröses. A lyuk nem töri át a lapot. Átmérője: 380, vastagsága: 150 mm. (L. tábla)917. Őrlőkő alsó részének kétharmada. Bazalt. Szürke. A lyuk nem töri át a lapot.

9 Miske 1908. Taf. LXIX.10 Selmeczi Kovács Attila: Kézimalmok a Kárpát-medencében. Hand-mills in the Carpathian Basin. Budapest, 1999; Az őrlés régészeti korú tárgyi emlékeivel hazánkban úttörő módon Horváth Tünde már idézett (2000) munkjában foglalkozott. Az tárgyak szisztematikus összegyűjtése azonban máig nem valósult meg, ugyanakkor figyelemre méltó archeometriai vizsgálatok már történtek. Péterdi Bálint – Szakmány György et al.: Bazaltos andezit nyersanyagú szarmata szerszámkövek kőzettani és geokémiai vizsgálata (Üllő 5. lelőhely) – Archeometriai Műhely VI/2. (2009) 43–59; Szakmány György – Nagy-Szabó Tibor: Zalalövőről származó római kori malomkövek archeometriai vizsgálati eredményei. Results of archaeometrical analysis of roman millstones from Zalalövő. – Archeometriai Műhely VIII/1. (2011) 85–98.11 Legújabb hiteles, kora középkori példányait Thanau am Kamp (Niederösterreich) tárták fel. Szameit, Erik – Obenaus, Martin: Thanau am Kamp. – Fundberichte aus Österreich 49. (2010) Abb. 39–40, 323–324.

Átmérője: 360, vastagsága: 130 mm. (L. tábla)918. Őrlőkő. Csillámos pala. Szürkésfehér. Kör átmetszetű lyukkal és a tengely rögzítését szolgáló plusz-jel alakú csatlakozó elem helyével. Átmérője: 530, vastagsága: 50 mm. (XLIX. tábla)919. Őrlőkő fele. Csillámos pala. Szürkésfehér. Kör átmetszetű lyukkal és a tengely rögzítését szolgáló plusz-jel alakú csatlakozó elem részletével. Átmérője: 550, vastagsága: 40 mm. (L. tábla)

2. Agyagtárgy és edények Tongegenstände und Keramik

11. Csonkakúp alakú agyagtárgy. Belül üreges, továbbá átlyukasztott, stilizált emberi arcábrázolással. Szürke. M: 50 mm. Késői újkőkor – korai rézkor: Lengyeli kultúra? Vásárlás a pécsi piacon. (XLVIII., LII. tábla)136. Miniatűr edény. Szalagfüllel, a hason 5 bütyökkel, karcolt díszítéssel. Szürke. M: 50 mm. Koszideri időszak / Szeremlei kultúra. Vásárlás a pécsi piacról. (XLVIII., LII. tábla)137. Miniatűr edény, korsó. Befűzött nyakkal, szalagfüllel. Díszített. M: 90 mm. Koszideri időszak. Vásárlás a pécsi piacról. (XLVIII., LII. tábla)

3. Réz-, bronz és ezüst alapanyagú tárgyakFunde aus Kupfer, Bronze und Silber

1. Karperec. Legömbölyített háromszögletes átmetszetű, tömör, díszített. Bronz. Átm: 113, vastagsága: 43 x 22 mm. Súlya: 1200 g. Urnamezős kultúra, Bronzkor D – Hallstatt B1 periódus. Rolkó István komáromi magángyűjtőtől, annak lakásán vásárolta meg. (XLVIII., LI. tábla)Hasonló hatású díszítésű és tömör darabokat Kleedorf (Niederösterreich) és Windsbach (Bajorország)12 kincsleleteiből közöltek. Ilyeneket a hazai anyagban nem ismerek.

12 Müller-Karpe, Hermann: Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alpen. I-II. Römisch-Germanische Forschungen Band 22. Berlin, 1959. 127, 147, 281, 287, Taf. 140. A/6, Taf. 155. A/1.

102

2. Kalapács-fejsze (Hammeräxt), réz. A nyéllyuk két oldalán 3-3 kör alakú beütés. Középső rézkor. H: 190 mm. Súlya: 1310 g. A „Szeged környékéről” származó tárgyat az 1970-es évek közepén vásárolta egy „kereskedőtől”. (XLVIII., LI. tábla)A Székely-Nádudvari típus apagyi variánsa. Az ilyen darabok a Felső-Tisza-vidéken és a Kárpát-medence északi részén, a mai Szlovákiában13 is megtalálhatók. A jászladányi ellentett élű csákánnyal egyidős, a Bodrogkeresztúri kultúra emlékének tartható.4. Csákány (fejsze-hasító), réz, ellentett élű (Kreuzschneidige Äxt). Erősen korrodált. Középső rézkor. M: 263 mm. Súlya: 1330 g. Lelőhelye ismeretlen. Származási helye: Erdély. 2000-ben a csíkszeredai vásáron árusoktól vette meg. (XLVIII., LI. tábla)Lásd a 3. számú tárgynál írottakat.5. Csákány (fejsze-hasító), réz, ellentett élű (Kreuzschneidige Äxt). Erősen korrodált. Középső rézkor. M: 163 mm. Súlya: 362 g. Lelőhelye ismeretlen. Származási helye: Erdély. 2000-ben a csíkszeredai vásáron árusoktól vette meg. (XLVIII., LI. tábla) Lásd a 3. számú tárgynál írottakat.6. Rövid kard, bronz, markolatnyújtványos. Hegye és a markolat vége hiányzik, pengéje vége enyhén hajlik. 5 db nittszeg helyével. H: 460 mm. Súlya: 310 g. Budapesti „kereskedőtől” vásárolta. (XLVIII., LI. tábla)Hasonló Mosonszolnokon (Győr-Moson-Sopron megye) és Vaszaron (Veszprém megye) került elő, hogy csak a legközelebbi példányok némelyikét említsem. Ezek a Kemenczei Tibor14 típusbesorolása szerinti C1 kardok közé tartoznak, amelyeket a késő halomsíros – korai urnamezős időszakra, a Bronzkor D periódusára, a Kr. e. 14. századra keltez. Ez más néven a Sprockhoff IIa kardtípus.7. Hosszú kard, bronz, markolatnyújtványos. A markolat vége töredékes. 2 db nittszeg a Heft-en eredeti helyén. H: 735 mm. Súlya: 532 g. Késő bronzkor. Az 1. sz. tárgynál említett komáromi magángyűjtőtől vásárolta. (XLVIII., LI. tábla)Valószínűleg – mindössze 5 mm a méretbeni eltérés – ezt a Dunából származó

13 Patay 1984. 49–51; Novotná, Maria: Die Äxte und Beile in der Slowakei. PBF IX, 3. München, 1970. 24, Taf. 4–5.14 Kemenczei, Tibor: Die Schwerter in Ungarn I. PBF IV, 6. München, 1988. 53–56, Mosonszolnok: Taf. 27. 258, Ilon Gábor: Későbronzkori kard Vaszarról. Frühurnenfelderzeitliches Schwert von Vaszar. – Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1. (1989) 239–241.

példányt közölte Kemenczei Tibor15, amikor a tárgy még egy komáromi magángyűjtő tulajdonában volt. A kardok B1 típusvariánsába sorolta. Ez a Sprockhoff Ib típus. A fiatalabb halomsíros időszak emlékének tekinti.8. Hosszú tőr (Rapier). Bronz. Markolatlemezen 5 db nittszeg helyével, közöttük 2 db eredeti nittszeg. H: 532 mm. Súlya: 326 g. Bronzkor C? Budapesti „kereskedőtől” vásárolta. (XLVIII., LI. tábla)Érdekes darab, ugyanis az átmenetet képviseli a hosszú tőr (neve ellenére vannak rövid, a mienkhez hasonló méretű példányai pl. Keszthely, „Zala megye?”, „Magyarország”, Visegrád) és a kard között. Díszítetlen példányát éppen Velemből, egy szombathelyi magángyűjteményből közölték. Kialakítása (Heft-je, a penge ezt követő részének formája, a penge átmetszete) azonban szerintem a legfiatalabb daraboknál is újabb fejlemény eredménye.16 A Koszideri horizontot követő halomsíros időszak fémművessége termékének tartom és a Kr. e. 16–15. századra keltezem.157. Öntőlepény. Nagyméretű negyede. A körcikk íves sarkánál recens törés nyoma. Méretei: 120 x 150 mm. Súlya: 2145 g. Komáromi magángyűjtőtől vásárolta. (XVLIII.tábla)166. Alabárd / tőr. Bronz, háromszögletes pengéjű, lekerekített markolatlapján eredetileg 3 nittszeges. 2 nittszeg a helyén. Törött, recens javítással, díszített. Az egyik nitszeg mellett 2 kerek mintavételi hely nyoma (?). H: 270 mm. Súlya: 176 g. A fent említett komáromi magángyűjtőtől vásárolta, nem Kern I. javította. (XVLIII., LII. tábla)E kora bronzkori – az Aunjetitzi kultúrkörhöz kapcsolható – tágytípussal legutóbb itthon Kemenczei Tibor17 és Kovács Tibor18, külföldön Gordona Divac és Zbyněk Sedláček19, valamint Knut Rassmann20 foglalkoztak. Szinte nincs közöttük két egyforma, így nem meglepő, hogy pengéjének kialakítása egyedülálló. Leginkább – de csak rajzi közlést ismerek ezekről – a pengebordák kialakítása alapján itáliai

15 Kemenczei 1988. 51–52, Taf. 25. 241A16 Kemenczei 1988. 36–42. különösen Taf. 12. 149–151, Taf. 15. 172.17 1988. 8–9, Taf. 1. 6–12.18 Halberds in Hungary and adjacent territories. In: Kovács, T. (Hrsg.) Studien zur Metallindustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest, 1996. 90–101.19 Hortfund der altbronzezeitlichen Dolche von Praha 6-Suchdol. Fontes Arch. Pragensis Suppl. 1. Pragae, 1999.20 Die frühbronzezeitlichen Stabdolche Ostmitteleuropas – Anmerkungen zu Chronologie, Typologie, technik und Archäometallurgie. In: Meller, H. – Bertemes, F. (Hrsg.) Der Griff nach den Sternen. Int. Symposium in Halle (Saale) 16.-21. Februar 2005. Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle (Saale) Band 05/II. Halle, 2010. 807–821.

103

példányokat (Castellano, Ripatransone21) említhetek, amelyeken azonban 5 nitszeg van a penge markolati végén. 3 pengebordás és 3 nitszeges viszont a skóciai Blackwaterfoot22 kitűnő minőségű fényképen közölt darabja.167. Csákány, nyélcsöves, nyakkorongos, bronz. (Nackenscheibenaxt) Korongján három koncentrikus borda, a korong és az él sérült. M: 260 mm. Nyélcső hossza: 76 mm. Súlya: 544 g. Miskolc környéki magángyűjtőtől vásárolta. (XLVIII., LII. tábla) Ilyen, nem használt két darab van az erdélyi Felőr (Uriu) I. és Szarvaszó (Sarasău) III. bronzkincsében 23, amelyeket az urnamezős kor kezdetére (Uriu–Ópályi kincs horizont, Bz D) datáltak. Ilyet tartalmaz a hasonlóan datált szlovákiai Horná Štubňa24 depója is. Hasonló van a berkeszi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és több példány a vajdácskai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) késő bronzkori depóban, amelyeket Mozsolics Amália a Kurdi bronzkincs horizontra (Mozsolics B Vb, Ha A1 = Kr. e. 13–12. század)25 keltezett. 169. Tokos, füles véső. Bronz. M: 63 mm. Súlya: 84 g. Késő bronzkor (XLVIII., LII. tábla)170. Tokos, füles véső. Éle kitörött. Bronz. M: 120 mm. Súlya: 318 g. Késő bronzkor (XLIX., LII. tábla)171. Tokos, füles véső. Bronz. M: 107 mm. Súlya: 118 g. Késő bronzkor (XLIX., LII. tábla)Díszítésének jó párhuzama egy hasonló, félkész eszközön, a keszőhidegkúti depóban26 található meg.172. Tokos, füles véső. Bronz. M: 108 mm. Súlya: 330 g. Késő bronzkor (XLIX., LII. tábla)174. Lándzsahegy. Köpűs, ép. Bronz. M: 138 mm. Súlya: 82 g. Korai urnamezős kultúra (XLIX., LII. tábla)Jó párhuzama pl.: Balatonkiliti, Bükkaranyos I., Pécs II. és Peterd depóban.27 Ez a

21 Divac – Sedláček 1999, 16, Abb. 3. 10–11.22 Meller, Herald: Nebra: Vom Logos zum Mythos – Biographie eines Himmelsbildes. In: Meller, H. – Bertemes, F. (Hrsg.) Der Griff nach den Sternen. Int. Symposium in Halle (Saale) 16.-21. Februar 2005. Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle (Saale) Band 05/II. Halle, 2010. Abb. 18. 2.23 Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma I. Őskor. Kolozsvár, 1942. 86–87, 106. kép 13–14; Kacsó, Karol: Depozitul de bronzuri de la Uriu (I). Revista Bistriţei XXIII, 2009. Pl. 4.; Kacsó, Karol: Descoperirile din epoca bronzului de la Sarasău. Marmatia 9/1, 2009. 68, Pl. 10. 1.

24 Novotná 1970. 58, Taf. 22. 373.25 Bronzefunde aus Ungarn. Budapest, 1985. 96–97, 210–211, Taf. 175.13, Taf. 205.1–4.26 Mozsolics 1985. Taf. 35. 1.27 Mozsolics 1985. Taf. 103. 4; Taf. 1. 15; Taf. 47. 6; Taf. 61. 7.

Svend Hansen tipológiája szerinti III. forma.28

175. Lándzsahegy, bronz. Köpüs, hegye hiányzik. M: 162 mm. Súlya: 84 g. Korai urnamezős kultúra (XLIX., LII. tábla)Jó párhuzama pl.: sióagárdi II. depóban.29 Ez a Svend Hansen tipológiája szerinti II. forma.176. Lándzsahegy, bronz. Köpűs, a vége hiányzik. Eredeti – fehéres színű – patinája alapján talán vízből származhat. M: 318 mm. Súlya: 392 g. Restaurálta: Archeolore Kft. (Budapest). Korai urnamezős kultúra (XLIX., LII. tábla)Ez a típus, de a 174–175. szám alatt leírtak is megtalálhatók a kurdi horizontra keltezett mezőnyárádi kincsben sisaktöredék, bronzedény és ékszerek mellett.30 A Svend Hansen tipológiája szerinti I. forma.177. Sarló, bronz. H: 240 mm. Súlya: 206 g. Terramare típus. Késő bronzkor (XLIX., LIII. tábla)Ez a típusú sarló a késő bronzkor elejének, a korai urnamezős időszaknak (Bz D – Ha A1)31 jellemző tárgya a Kárpát-medencének, elsősorban annak keleti felén.178. Sarló, bronz. Hegye erősen, egyenesre elkopott, 3 ferdén bevagdosott bordával. H: 172 mm. Súlya: 162 g. Késő bronzkor (XLIX., LIII. tábla)Jó párhuzama ismert pl.: Pécs II., Peterd és Pölöske depóiban.32

179. Sarló, bronz. Hegye erősen, ívesre kopott, 3 ferdén bevagdosott bordával. H: 175 mm. Súlya: 184 g. Késő bronzkor (XLIX. tábla)A síkozott pengelapos darabok közül csak néhányat említek: Keszőhidegkút33, de a csehországi Vinoř és Pětipsy depójából is ismeretesek.34

28 Hansen 1994. 59–73.29 Mozsolics 1985. Taf. 43. 14.30 Hellebrandt, Magdolna: Der Bronzefund von Mezőnyárád. – Acta Archaeologica Acad. Scient. Hung. LI, 2000. 228, Abb. 4–6.31 Mozsolics, Amália: Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely. Budapest, 1985. 45–46, Taf. 114. 12, Taf. 172. 14 – 15, Taf. 180. 20, Taf. 286; Novotná, Maria – Furmánek, Vacláv: Die Sicheln in der Slowakei. Stuttgart, 2006. PBF XVIII, 6. Taf. 55; Rezi, Botond: The bronze hoard from Aluniş (Mureş County) – In: Berecki, S. – Németh, E. R. – Rezi, B. (Eds.) Bronze Age communities in the Carpathian Basin. Proceedimgs of the Int. Coll. from Târgu Mureş 24–26 October 2008. Bibliotheca Mvsei Marisiensis. Ser. Archaeologica I. Cluj-Napoca, 2009. 259–272.32 Mozsolics 1985. Taf. 49. 3–4; Taf. 56. 2, 4; Taf. 126. 2, 127. 1–6.33 Mozsolics 1985. Taf. 33. 4, 13, 16–18.34 Kytlicová 2007. Taf. 48/62; Taf. 62/31, 42, 48.

104

XLVIII. táblaTaf. XLVIII

1.

7. 8.157. 167. 169.166.

11. 136. 137.

2. 4. 5.

6.

105

XLIX. táblaTaf. XLIX

170.

176.

889. 910. 911. 912. 918.

177. 178. 179. 180.

171. 172.

174. 175.

106

L. táblaTaf. L

909.910.911.912.913.914.915.916.917.918.919.

910., 909. 912., 911. 914., 913.

919., 918., 917.916., 915.

107

180. Huzal karperec, nyitott végű, végei hegyesek, elkeskenyednek. Átm: 70 x 73 mm. Súlya: 18 g. Késő bronzkor / kora vaskor (XLIX. tábla)A római kori kulcsok és zárszerkezetek is vásárlás útján kerültek gyűjteményébe.856. Kulcs. Bronz. H: 51 mm. Súlya: 14,9 g. (LIV. tábla)857. Kulcs. Bronz. H: 61 mm. Súlya: 26,07 g. (LIV. tábla)858. Kulcs. Bronz. H: 61 mm. Súlya: 26,25 g. (LIV. tábla)859. Kulcs. Bronz. H: 63 mm. Súlya: 27,6 g. (LIV. tábla)860. Zárszerkezet. Bronz. H: 75 mm. Súlya: 28,74 g. (LIV. tábla)861. Zárszerkezet. Bronz. H: 43 mm. Súlya: 4,87 g. (LIV. tábla) 862. Gyűrűkulcs. Bronz. H: 39 mm. Súlya: 19,97 g. (LIV. tábla)863. Gyűrűkulcs. Bronz. H: 40 mm. Súlya: 14,34 g. (LIV. tábla)864. Gyűrűkulcs. Bronz. Gyűrűje hiányos. H: 40 mm. Súlya: 11,93 g. (LIV. tábla) 865. Kulcs. Egytollú, ép. Bronz. H: 80 mm. Súlya: 43,12 g. (LIV. tábla)866. Kulcs, ládikához vagy amulett. Egytollú, bronz. H: 24 mm. Súlya: 4,7 g. (LIV. tábla)867. Kulcs. Ládikához? Kéttollú, bronz. H: 42 mm. Súlya: 9,13 g. (LIV. tábla)868. Kulcs töredéke/bronztárgy. Bronz. H: 68 mm. Súlya: 125 g. (LIV. tábla)886. Zárszerkezet. Bronz. Hossza: 92 mm. Súlya: 40,12 g. (LIV. tábla)887. Zárszerkezet. Bronz. Hiányos. Hossza: 78 mm. Súlya: 34,14 g. (LIV. tábla)888. Zárszerkezet. Bronz. Hiányos. Hossza: 57 mm. Súlya: 23,73 g. (LIV. tábla)889. Kulcs bronz fogantyúja (?) vasmaggal. Emberi alak felső része jól kidolgozott fejjel (nagy szemekkel, széles orral, körcikk-szerű füllel), az arc jobb fele korrodálódott, nyakában torques. M: 49 mm. Szélessége a stilizált karoknál: 22 mm. Súlya: 61,79 g. (XLIX., LIII. tábla)Kelta plasztikákra emlékeztető35 megjelenítés, de római kori.851. Nyílhegy, 2 élű, köpüs, bronz. Keresztirányban repedéssel. H: 29 mm. Súlya: 1.9 g. Késő bronzkor / vaskor (LIII. tábla)852. Nyílhegy, 2 élű, tüskés, bronz. H: 29 mm. Súlya: 1,5 g. Késő bronzkor / vaskor(LIII. tábla)

35 Orr és a száj kialakítása a Seine-i faszobron és a Manerbio-i (Brescia) ezüst phalerán. In: The Celts. Bompiani, 1991. 437, 466, 468; Badacsony-Lábdihegy kettősfejen. In: Szabó Miklós: A keleti kelták. Budapest, 2005. 169.

853. Nyílhegy, 4 élű, tüskés, számszeríjhoz, vas. H: 84 mm. Súlya: 13 g. Középkor(LIII. tábla)854. Nyílhegy, 4 élű, számszeríjhoz, vas. H: 57 mm. Súlya: 25 g. Középkor (LIII. tábla)855. Nyílhegy, 2 élű, vége törött, bronz. H: 29 mm. Súlya: 1,5 g. Késő középkor (LIII. tábla)869. Lándzsahegy. Vas, köpűs, nitszeg helyével. M: 162 mm. Késő középkor / újkor (LIII. tábla)920. Bronzkarika. Dudorokkal. Átm: 33 mm. Súlya: 16,8 g. Kelta? Hasonlókat Miske is közölt.36

921. Ezüstérem. Simmering-Réte típus, Lanz37 853-854. Súlya: 2,25 g. Kr.e. I. század közepe–második fele. Boius. (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 2. számú kelta érem)922. Ezüstérem. Kapos-völgyi drachma. KHMMünzkabinett38 1433. Kr.e. II. század vége – I. század első fele (?). Súlya: 3,14 g. (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 3. számú kelta érem)923. Bronzérem. Regölyi bronz, Lanz 780-790. Súlya: 7,02 g. Kr.e. I. század? (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 8. számú kelta érem)924. Bronzérem. Regölyi bronz, Lanz 780-790. Súlya: 6,45 g. Kr.e. I. század? (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 9. számú kelta érem)Torbágyi lista 9.sz. kelta érem, regölyi925. Bronzérem. Regölyi bronz, Lanz 780-790. Súlya: 5,8 g. Kr.e. I. század? (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 12. számú kelta érem)926. Bronzérem. Regölyi bronz, Lanz 776-777. Súlya: 9,22 g. Kr.e. I. század? (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 14. számú kelta érem)927. Ezüstérem. Velemi tetradrachma, Lanz 751-752. Súlya: 9,9 g. Kr.e. I. század első fele? (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 15. számú kelta érem)928. Bronzérem. Regölyi bronz, Lanz 778. Súlya: 9,89 g. Kr.e. I. század? (Kern gyűjteménybeni számozás szerinti Torbágyi 16. számú kelta érem)

36 Miske 1908. Taf. XL. alul37 Kostial, Michaela: Kelten im Osten. Gold und Silber der Kelten in Mittel- und Osteuropa, Sammlung Lanz. München, 1997.38 Dembski, Günther: Münzen der Kelten. Kunsthistorisches Museum. Wien, 1998.

108

LI. táblaTaf. LI

1.

6. 7. 8.

2. 4.

5.

109

LII. táblaTaf. LII

169.

174. 175. 176.a.

170.

171. 172.

11. 136.

166.

167.

137.

176.b.

110

LIII. táblaTaf. LIII

177.

869.

889.a. 889.b.

178. 177.

851. 852.

853.

854.

855.

111

856. 857.

860. 861.

862.

865.

866. 867.

868.

863.864.

858.859.

886.

887.a.

887.b.

888.a.

888.b.

LIV. táblaTaf. LIV

112

LV. táblaTaf. LV

870.a. 871.a. 872.a. 873.a. 874.a. 875.a.

870.b. 871.b. 872.b. 873.b. 874.b. 875.b.

113

LVI. táblaTaf. LVI

906.1.

906.2.

906.3.

906.4.

906.5.

906.8.

906.6.

906.9.

906.10.

906.7.

114

LVII. táblaTaf. LVII

A gyűjteményi raktár és annak részletei Kern István sokrétű érdeklődéséről tanúskodnak. Festett szekrény; mestergerenda; bélyeges téglák; afrikai, festett teknősbéka páncél-pajzs a kőszegi Chernel-ház padlásáról.

Das Fundmagazin und seine Teile bezeugen die vielfältige Interesse von István Kern. Bemalter Schrank; Hauptbalken; gestempelte Ziegel; afrikanische bemalte Schildkrötenschild vom Dachboden des Chernel-Hauses in Kőszeg.

115

Zusammenfassung

István Kern, der 1943 in Muraszombat (Murska Sobota, Slowenien) geboren war, kenne ich seit mehr als ein Jahrzehnt. Er sammelt Antiquitäten seit er 12 war. 1970 gelangte er durch seine Heirat nach Velem.Über seine Kollektion hatte ich nur ein allgemeines und vages Bild. Ich habe mich damals als leitender Archäologe und Stellvertretender Direktor des Savaria Museums entschieden, um zum Anlass des 100 Jahrestages der Museumsgründung oder zum irgendwelchen Jahrestag in Zusammenhang mit dem Baronen Kálmán Miske die archäologischen Funde dieser Kollektion aufzuarbeiten bzw. aus den Funden eine Ausstellung zu erstellen.Meine fachliche Laufbahn nahm jedoch eine andere Richtung. Ab dem 1. Juni 2008. arbeite ich als Mitarbeiter des Instituts des Fachdienstes für Kulturerbe, heute Ungarische Nationalmuseum – Zentrum für Kulturerbe. Die früheren Ziele wurden nicht vergessen und deshalb besuchte ich am 9. März 2009 zusammen mit meinen Kollegen den Sammler (Taf. I.). Die Bearbeitung der Funde nahm ihren Anfang. Der letzte bei ihm verbrachte Tag war der 27. Juni 2012 (Taf. II.).Das Manuskript wurde im September 2012 abgeschlossen. Der Kern des Buches, der Katalogteil beinhaltet die Beschreibung von 928 Einträgen.

Bei der Bestimmung der Funde und Objekte wirkten mehrere Kollegen behilflich mit. Die Beschreibung und Bestimmung der geschlagenen Steinartefakte (B/1. Unterkapitel Kat. Nr. 876–883. (Taf. XLVII.) wurde von den Archäologen dr. Zsolt Mester (ELTE, Budapest) angefertigt. Mein Dank für die Bestimmung der durch Kauf erworbenen keltischen Münzen (B/3. Unterkapitel Kat. Nr. 921–928.) soll die Archäologin/Numis-matikerin dr. Melinda Torbágyi (UNM, Budapest) erhalten. Bei der Beurteilung der Steingeräte und der geschliffenen Steinwerkzeugen war mir die Expertin für Steinwerk-zeuge, dr. Judit Antoni (Budapest) behilflich. Die Tierknochen wurden von meinem nächsten Kollegen, den Biologen Gábor Nagy bestimmt. Außer ihnen standen weitere

Kollegen mir zur Hilfe, so wie die Zeichner der Funde: Magdolna Mátyus und Ferenc Zoltán Tóth, und der Fundfotograf: Tibor Takács.

Welche Ursachen bewegten mich zur Erfüllung dieser Arbeit?

Der Großteil seiner Sammlung stammt aus dem international auch gut bekanntem St. Veit bei Velem. Und auch wenn wir den Kontext der Funde nicht genau wissen, fühlte ich mich der Vergangenheit verpflichtet. Auch wenn diese Vergangenheit nicht besonders von Glück begünstigt war. Aus der von Kálmán Miske geplanten Velem-Serie erschien nur der erste Teil. Ich versuchte zwar in der zweiten Hälfte der 90-ern die nicht dokumentierte Miske-Sammlung zu bearbeiten, es fehlte mir entweder die Zeit oder die Energie. Das vorgesehene Buch und/oder CD erschien niemals, nur ein Hinweis ist unter dieser Adresse zu erreichen: www.ace.hu/VELEM/. Mit diesem Vorhaben wollte ich die Publikation der Ergebnisse der Grabungen von Mária Károlyi, Gábor Bán-di (1939–1988) und Mária Fekete (1972–1986) vorbereiten. Ihre Forschungen sind nämlich bis heute fast unveröffentlicht. Hoffentlich wird die junge Archäologin des Sa-varia Museums – Nagy Marcella – im Rahmen ihrer PhD Dissertation diese Frage mit Erfolg abschließen. Es ist mir nichts üblich geblieben, nur dass ich meine Verpflichtung gegenüber István Kern erfülle. Dieses Buch sollte mein Streben bezeugen.Das Ziel der Bearbeitung war nicht jeden Artefakt einzeln zu bewerten, da ich mich hauptsächlich mit der ungarischen Bronzezeit beschäftige. Trotzdem war mir angelegen, die Sammlung der internationalen Forschung zu präsentieren, da sie etliche Funde beinhaltet, die auch internationale Aufmerksamkeit erwerben können. Trotz dem Wissen, dass der Großteil der Funde als Streufund angesehen werden kann, da die genaue Fundstelle auf dem Berg nicht mehr lokalisierbar ist, oder die Verkäufer des Fundes den Fundort nicht verrieten.

116

Natürlicher Weise ist es kein Geheimnis, dass dieses Buch auch zur näheren Untersuchung der Funde inspirieren sollte.István Kern entdeckte in der Gemarkung von Velem 7 bisher unbekannte Fundorte (p. 18–24; Taf. IV., XL–XLIII., XLVI.). Am 29.03. 2012 führten wir mit István Kern und meinen Kollegen (Tamás Csuti Grabungstechniker, István Eke Archäologe-Geodät) Geländebegehungen durch. Die neu registrierten Fundplätze wurden an dem seither aufgelösten Amt für Kulturerbe angemeldet. Mit dem Kenntnis dieser Fundorten wird die Geschichte der gut bekannten und durch die Keltern befestigten, im Mittelalter mit einem Burg erweiterten Höhensiedlung mehr ergreifbar. Unter den neuen Fundorten ist ein keltischer Eisenverhüttungsort am interessantesten (Nr. 6, Sétány), wo Schlacke in größerer Menge und Keramik gefunden wurden. Die Liste wurde mit dem, durch Marcella Nagy – ihre Genehmigung zur Veröffentlichung sei es auch hiermit bedankt – dokumentierten Fundplatz erweitert. Mit den insgesamt 10 bekannten Fundplätzen erhielt der Leser die archäologische Topographie des Dorfes Velem.Während der Vorbereitung des Buches hatte ich den Absicht, nur die aus Velem stam-menden Funde zu erörtern. Diese Idee wurde rasch aufgegeben, deshalb wurden wei-tere Funde aus Komitat Vas, sowie aus dem Bakony-Gebirge, Komitat Baranya, aus Transsylvanien (Taf. V.) und sogar aus Nord-Afrika/aus dem Nahen Osten in den Ka-talog aufgenommen. Die wissenschaftliche Anerkennung oder das eventuelle Marktwert der Sammlung er-höht die Tatsache, dass sie systematisiert und katalogisiert wurde. Die Registrierungs-nummer entspricht den Katalognummern. Damit kann sie unter Schutz und für die Erhaltung sogar staatliche finanzielle Hilfe in Anspruch genommen werden. Vielleicht finden Historiker und Ethnologen auch Anregung, um die Teile der Sammlung ihrer Forschungsfelder betreffend zu bearbeiten. Dank dem Buch möge die Sammeltätigkeit des Herrn Kern innerhalb der Familie in ein anderes Licht gestellt werden. Und hof-fentlich wird die mehrere Tausend Jahre umfassende Geschichte des Dorfes für seine Bewohner mit neuer Bedeutung erfüllt werden und zeigen, wie ein einfacher, jedoch sich interessierender Mitbürger in diesem Prozess eine aktive Rolle spielen kann.

Einige interessante Artefakte

In einem einzigen Fall entnahm er zusammen mit seinem Sohn ein spektakulär deko-riertes Webgewicht aus der Profile eines offen gebliebenen1 Schachtes der, von Gábor Bándi und Mária Fekete geleiteten Grabungen zwischen 1973–1986 (Kat. Nr. 10 - Taf. XVIII.). Der Schacht in Frage befand sich auf der ersten Terrasse2 unter dem Plateau (Zitadelle).Ein seltener Fund in prähistorischen Fundplätzen ist die aus Stein angefertigte Säge3 (Kat. Nr. 428 - Taf. VI.). Schöne Serien bilden die, auf die Spätbronze- und Früheisen-zeit datierten doppelkegelförmigen (Kat. Nr. 13–36, 537–540 - Taf. XVIII.) und ring-förmigen (Kat. Nr. 37–39 - Taf. XIX.) Webgewichte aus Ton4 sowie aus Schiefer (Kat. Nr. 389, 391, 408, 412 - Taf. VII.). Besondere Exemplare (Kat. Nr. 537–540. - Taf. XXIII.) sind mit Sonnenmotiv5 verziert.Nicht weniger imposant ist die Spinnwirtel-Kollektion aus der Spätbronzezeit und Frü-heisenzeit (Kat. Nr. 67–80 - Taf. XIII–XIV.) sowie die keltischen Exemplare (Kat. Nr. 49, 52, 63, 102–104 - Taf. XIII., XVI.).Wie der Berg, so besitzt auch István Kern die reichste Kollektion von Funden aus der Urnenfelderzeit. Die aus Sandstein hergestellten Gussformen (insgesamt 8 St.) sind nicht besonders aufsehenerregend, trotzdem sind die Gussformen eines Meißels (Kat. Nr. 120) und einiger Stäbe (Kat. Nr. 121, 417-418, 420) wissenschaftlich namenswert. Der Gusslöffel (Kat. Nr. 117 - Taf. 10.)6 und die Einheiten der Bronzetransport / Lagerung und

1 Die Schächte befanden sich am Fuße der sog. großen Schanze die während der ungarisch-französischen Freilegungen eröffnet wurden. Die Einfüllung dieser Grabungsschächte wurde unter Leitung des Verfassers und mit Hilfe von András Figler - durch die finanzielle Unterstützung des Amtes für Kulturerbe - 2002 durchgeführt.2 Fekete, Mária: Früheisenzeitliche Forschungen im Komitat Vas. – In. Jerem, E. (Red.) Hallstatt Kolloquium Veszprém 1984. Antaeus Beiheft 3. Budapest, 1986., besonders 59–63, Taf. 6, Taf. 10.3 Antoni, Judit: Útmutató a csiszolt kőeszközök világához. Guide to the world of polished stone artefacts. Az MNM NÖK Tudományos-népszerűsítő füzetei 4. Budapest, 2012. 27–29. és 17, 19. ábra4 Marton, Erzsébet: Weaving-related Finds from Western Hungary from the First Millennium BC. Webstuhlfunde aus Westungarn im 1. Jahrtausend v. Chr. – In. Lippert, A. (Hrsg.) Die Drau-, Mur- und Raab-Region im 1. vorchristlichen Jahrtausend. Akten des internationalen und interdisziplinären Symposiums vom 26. bis 29. April 2000 in Bad Radkersburg. UPA 78, Bonn, 2001. 243–267.5 Gute Parallele sind aus dem, auf die Hallstatt-Kultur datierten Befund 2/69 in Pobedim (Slowakei, früher Pobedény) bekannt. Studeníková, Etela – Paulík, Jozef: Osada z doby bronzovej v Pobedime. Bratislava, 1983. 196, Tab. XXXI. 4, 6, 9.6 Ähnliche Stücke sind in den Altfunden von Miske (1908. Taf. LVI. 24) und aus Ság-Berg bekannt (Patek Erzsébet: Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Budapest, 1968. Taf. XXXVI.).

117

Tausch, die Gusskuchen (Kat. Nr. 155–156 - Taf. XXXIII., XXXVIII.) sind genauso wichti-ge Funde bei der Beurteilung der spätbronzezeitlichen lokalen Bronzeindustrie.Unikale Funde sind der vogelförmige Askos (Kat. Nr. 9 - Taf. X., XII.), ein Votiv Hand (Kat. Nr. 160 - Taf. X.) und das aus Ton hergestellte Speichenrad (Kat. Nr. 375 - Taf. X.). Die sogenannten Sauggefäße7 (Kat. Nr. 233, 272, 279 - Taf. XXIII.) sind Denkmäler der einstigen Kinder- oder Krankenpflege oder vielleicht auch Ritualen.Auf die Früheisenzeit, genauer auf die Schlussphase der Hallstatt-Kultur können die – in der Sammlung nur in geringer Menge vorfindlichen – Feinkeramikfunde datiert werden, die durch eine Mäander-verzierte Schale (Kat. Nr. 325 - Taf. XXVI.) und ein Ro-setten-verziertes Gefäßfragment (Kat. Nr. 265 - Taf. XXV.) repräsentiert sind.Der skythische Silberschmuck (Kat. Nr. 208 - Taf. XXXIV.) besitzt keine Analogien im skythischen Fundensemble der ungarischen Tiefebene8 und auch die neuesten Funde im Komitat Vas (Bucsu, Sé9) weisen wesentliche Unterschiede auf.Imposant und ohne Zweifel von europäischer Bedeutung ist ein mit Tierkopf ausge-statteter Silberarmring (Kat. Nr. 12 - Taf. XXXIII., XXXVIII.). Das besondere Kunstwerk kann auf die späteste Hallstatt-Zeit oder auf die früheste Keltenzeit datiert werden. Es war auf jedem Fall im Besitz einer Person, die über ein besonderes gesellschaftliches Prestige verfügte. Es sind nicht einmal ein halbes Duzend solche Exemplare aus Europa bekannt.Auf die römische Besiedlung des Berges deuten nur ein Fibelfragment (Kat. Nr. 237 - Taf. XXXIV., eingliedriger, norrisch-pannonischer Flügelfibel, letzte Drittel des 1. Jahr-hunderts – erste Drittel des 2. Jahrhunderts) und ein schönes Duftfläschchen (Kat. Nr. 388 - Taf. XXXIV.) hin.Unter den Árpádenzeitlichen Funden kann nur ein mit Bodenstempel ausgestattetes Gefäßfragment (Kat. Nr. 133 - Taf. XXXIX.) erwähnt werden. Ein mittelalterlicher Ohr-hänger ist aus meiner Sicht interessant, da seiner Anhänger aus einer sekundär verwende-

7 Zusammenfassend über das Thema siehe: Eibner, Clemens: Die urnenfelderzeitlichen Sauggefäße. Ein Beitrag zur morphologischen und ergologischen Umschreibung. – Prähistorische Zeitschrift 48. (1973) 144–199.8 Kemenczei, Tibor: Studien zu den Denkmälern skythisch Geprägter Alföld Gruppe. Magyar Nemzeti Múzeum. IPH 12. Budapest, 2009.9 Időcsiga. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. – Zeitschnecke. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas. Őskorunk 3. – Prähistorie Bd. 3. Farkas Csilla (Szerk./Hrsg.) Szombathely, 2011. 268/1, 4.

ten bronzezeitlichen Spirale (Kat. Nr. 203 - Taf. XXXIX.) hergestellt wurde.

Ein wichtiger Teil der Kollektion bilden die Artefakte, die nicht aus St. Veit, jedoch noch immer auf dem Gebiet des heutigen Komitates Vas ans Tageslicht kamen. Eine bedeu-tende mittelkupferzeitliche Kupferwaffe (Beil / Axt–Spalter: Kat. Nr. 3 - Taf. XLIV–XLV.) stammt aus Szombathely–Újperint (und nicht Óperint!), und kann zum Fundgut der Balaton-Lasinja-Kultur gereiht werden. Der Gegenstand gelangte wahrscheinlich aus dem in der Fachliteratur seither gut bekannten Kiestagebau10 ins Privateigentum und später zu István Kerr. Mit dem Fundtypus befassten sich zusammenfasend Pál Patay11 und neulich János Makkay12.Dank der Offenheit von Herrn Kern können wir Kőszeg–Kenyér-hegy als neuen Fundort registrieren. Aus diesem Fundort stammt der bei dem Bau der Sprungschanze gefun-dene frühurnenfelderzeitliche bronzene Lappenmeißel (Kat. Nr. 161 - Taf. XLIV–XLV.). Aus Mangel an archäologischen Beobachtungen vor Ort ist es heute nicht mehr zu ent-scheiden ob der Meißel aus einem größeren Schatzfund stammt oder nur Einzeldepot ist, oder vielleicht ein verlorengegangenes Gerät.Weitere, neulich registrierte Fundorte sind Nemescsó (Ofenkachel: Kat. Nr. 397 - Taf. XLV.) und Kőszegdoroszló (Fragment einer Ofenkachel und Keramikbruchstücke: Kat. Nr. 398–399 - Taf. XLIV–XLV.).Aus dem gut bekannten urnenfelderzeitlichen Höhensiedlung von Celldömölk–Ság hegy entstammt eine Bronzelanze (Kat. Nr. 165 - Taf. XLV), die durch Tausch erworben wurde.

In diversen Messen/Börsen erworbene, aus Ungarn, außerhalb des Komitates Vas (Umgebung von Komárom, Pécs und Szeged: Taf. V.) stammende Funde: Hellebarde/Dolch (B/3 Unterkapitel: Kat. Nr. 166 - Taf. XLVIII., LII.), Nackenscheibenaxt (B/3 Un-terkapitel: Kat. Nr. 167 - Taf. XLIII., LII.), Schwerter (B/3 Unterkapitel: Kat. Nr. 6–8 - Taf. XLVIII., LI.) und wahrscheinlich aus der Donau stammende Lanze (B/3 Unterka-

10 Károlyi, Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében. The Early Copper Age in County Vas. Szombathely, 1992. 36, 39–40, 34. Tafel11 Kupferzeitliche Meißel, Beile und Äxte in Ungarn. PBF IX, 15. München, 198412 Copper and Gold in the Copper Age of the Carpathian Basin. In: Kovács, T. (Hrsg.) Studien zur Metallindustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest, 1996. 45, Fig. 3–4.

Kat.Nr.1

pitel: Kat. Nr. 176 - Taf. XLIX., LII.), bzw. der gewichtige, mit eingeritzter Dekor ver-sehene Bronzearmring (B/3 Unterkapitel: Kat. Nr. 1 - Taf. XLVIII., LI–LII.). Die Paral-lele und Datierung der aus dem östlichen Teil des Karpatenbeckens (Transsylvanien, Rumänien) stammenden zweier kreuzschneidigen Kupferäxte (B/3 Unterkapitel: Kat. Nr. 4–5. Wallfahrtsmarkt von Csíksomlyó / Şumuleu - Taf. XLIX., LIII.), bzw. der von unterschiedlichen Fundplätzen stammenden Stein- und Bronzegegenstände (unter den letztgenannten z.B. römische Schlüssel und Schlösser: B/3 Unterkapitel: Kat. Nr. 856–868, 886–888 - Taf. LIV.) werden im Katalogteil näher beschrieben. Eine Beson-derheit ist der Schlüssel mit Bronzegriff (?) und Eisenkern (B/3 Unterkapitel: Kat. Nr. 889 - Taf. XLIX., LIII.). Die menschliche Figur mit dem gut ausgestalteten Kopf erin-nert uns an keltische Plastiken13, ist jedoch römerzeitlich.

13 Die Nasen- und Mundausbildung an der Holzfigur von Seine und an der Silberphalere von Manerbio (Brescia). In: The Celts. Bompiani, 1991. 437, 466, 468; an dem Doppelkopf von Badacsony-Lábdihegy. In: Szabó, Miklós: A keleti kelták. Budapest, 2005. 169.

118

119

Mutató / Verzeichnis

Katalógus tárgyrajzai / Fundzeichnungen des Katalogs:130–157, 160, 889, 900, 906.1–10: MÁTYUS Magdolna

1–129, 158–159, 161, 165–180, 183–188, 192–194, 196–218, 220–222, 224, 229–231, 233, 235–245, 247–255, 257–280, 281, 283–286, 291, 293–295, 298, 304, 307, 314, 320, 322, 324–327, 330, 333–334, 337, 339–340, 348–349, 352, 354, 365, 367, 372, 375–376, 381–382, 387–389, 391, 396–405, 408, 412, 414–415, 417–418, 420, 428, 435–436, 450, 454, 480, 484, 497, 526–539, 533, 535, 537–540, 551–566, 568–569, 578, 585–613, 623–633, 638–641, 643–644, 647, 649, 653–654, 656, 658–670, 692, 695, 697–698, 702, 704, 705, 707–708, 712–713, 716, 720–721, 724–726, 729, 733, 736, 738, 742, 747, 750–755, 758–759, 762, 765–768, 770, 772, 777–778, 781, 784, 786, 791–793, 795, 801–802, 805, 810, 812–814, 817–821: TÓTH Zoltán Ferenc

Katalógus műtárgyfotói / Fundfotos:Tábla / Tafel VII, XII, XVII, XXVII, XXXVII–XXXVIII, XLIV, XLVII, LI–LV: TAKÁCS Tibor

Egyéb fotók / Übliche Fotos:pagina: 19, 21–23: CSUTI TamásTábla / Tafel I/3–4: HALÁSZ FerencTábla / Tafel I/1–2, III, L, LVI, pagina: 17, 18, 20, 24: ILON Gábor

Date post:	07-Jan-2023
Category:	Documents
Upload:	independent
View:	0 times
Download:	0 times

Sammler am Fusse des St. Veit Berges bei Velem. Führer in der Privatsammlung von István Kern....

Documents