SZAKDOLGOZAT

TUBOLY FRIGYES

2009

2

Semmelweis Egyetem

Testnevelési és

Sporttudományi Kar

4-3-3 TÁMADÁSBAN AZ ELMOZGÓ

RENDSZERŰ ÉS A POZÍCIÓS TÁMADÓJÁTÉK

ÖSSZEHASONLÍTÁSA

TUBOLY FRIGYES

SZAK: SZAKEDZŐ

TÉMAFELELŐS: TÓTH JÁNOS

3

Tartalomjegyzék

1 Bevezetés .................................................................................................................. 5

2 Téma felvetése .......................................................................................................... 7

3 Játékrendszerek kialakulása .................................................................................... 11

3.1 Történeti áttekintés ......................................................................................... 11

4 A 4-3-3 játékrendszer ismertetése........................................................................... 14

4.1 Alapfogalmak .................................................................................................. 14

4.2 A 4-3-3 ismertetése az U-17-es válogatott elitkörének tükrében ................... 15

4.3 A 4-3-3 alkalmazási lehetőségei ..................................................................... 17

4.4 A 4-3-3 jellemző jegyei .................................................................................. 18

4.5 Játékosok elhelyezkedése 4-3-3 felállási formában ........................................ 18

5 A 4-3-3 játékrendszer felépítése ............................................................................. 20

5.1 Taktikai feladatok és jellemző mozgások támadásvezetés során ................... 20

5.1.1 A támadás felépítése 4-3-3-ban .............................................................. 20

5.2 Taktikai feladatok és jellemző mozgások labdabirtoklás váltása során ......... 22

5.2.1 Átmenet támadásból védekezésbe .......................................................... 22

6 Támadás felépítése 4-3-3 játékrendszerben ............................................................ 24

6.1 Előnyei ............................................................................................................ 25

6.2 Hátrányai ......................................................................................................... 25

7 Játékosok helyezkedése .......................................................................................... 26

7.1 Támadások kivitelezése 4-3-3 játékrendszerben ............................................ 26

7.2 Védők .............................................................................................................. 26

7.2.1 Támadás egyik szélen felfutó védővel .................................................... 26

7.2.2 Támadás mindkét szélen felfutó védővel ................................................ 26

7.2.3 Támadás középen felfutó védővel .......................................................... 27

7.3 Középpályások ................................................................................................ 27

7.3.1 Egy vonalban .......................................................................................... 27

7.3.2 Háromszögben ........................................................................................ 28

7.4 Támadók ......................................................................................................... 29

7.4.1 A három támadó a pálya teljes szélességében helyezkedik .................... 29

7.4.2 A középső ék kissé elől helyezkedik ...................................................... 30

7.4.3 A középső ék visszalépő pozícióban ...................................................... 30

4

7.4.4 A középső ék felváltva mozog előre-hátra a pálya tengelyében ............. 31

8 Pozíciós és elmozgó rendszerű támadójáték ismertetése és összehasonlítása ........ 32

8.1 Pozíciós támadó játék ismertetése 4-3-3 játékrendszerben ............................. 32

8.2 Elmozgó rendszerű támadó játék ismertetése 4-3-3 játékrendszerben ........... 32

Elmozgó rendszerű támadójáték előnyei: ............................................................... 32

Elmozgó rendszerű támadójáték hátrányai: ............................................................ 33

8.3 Összehasonlítás a pozíciós illetve az elmozgó rendszerű támadójáték között 33

8.3.1 Pozíciós támadójáték (Magyar U-17 válogatott) .................................... 33

8.3.2 Elmozgó rendszerű támadójáték (FTC U-17 korosztályos csapat) ........ 36

9 Mérkőzéselemzés .................................................................................................... 39

9.1 Real Madrid – Bayer Leverkusen (BL döntő 2002. május 15., Glasgow) 2:1

(2:1) 42

9.1.1 Bayer Leverkusen ................................................................................... 43

9.1.2 Real Madrid ............................................................................................ 46

9.2 Támadójáték összehasonlítása (Spanyolország-Hollandia, VB 2006) ........... 51

9.2.1 Spanyolország (alapformáció 4-3-3) elmozgó rendszerű játék .............. 51

9.2.2 Hollandia (alapformáció 4-3-3) pozíciós támadójáték ........................... 52

9.3 Vizsgált mérkőzések ....................................................................................... 53

9.4 Vizsgált mérkőzések statisztikai elemzése ..................................................... 54

9.4.1 Támadó játék hatékonysága széleken ..................................................... 54

9.4.2 Támadójáték hatékonysága középen ...................................................... 55

9.4.3 Labdaérintések száma támadásban ......................................................... 55

9.4.4 Labdaszerzés (visszaszerzés) védekezésben ........................................... 56

9.4.5 Pontrúgások ............................................................................................ 56

10 Összefoglalás .......................................................................................................... 57

11 Felhasznált irodalom ............................................................................................... 58

5

1 Bevezetés

Tuboly Frigyesnek hívnak, Budapesten születtem 1968-ban. Nős vagyok,

gyermekeim Dóra 8, Máté 4 éves. UEFA D,B,A licenccel rendelkezem, jelen

pillanatban utolsó éves vagyok a Testnevelési Egyetem szakedzői szakán. 1978-ban tíz

éves koromban ismerkedtem meg versenyszerűen a labdarúgással, előtte a játszótéren

reggeltől estig fociztam. Később a BVSC serdülő csapataiban illetve a korosztályos

válogatottakban játszottam. Tizennyolc évesen kötöttem az első profi szerződésemet a

Vasassal.

1987 májusában bemutatkozhattam a felnőtteknél, Kisteleki István edző a

Videoton elleni hazai mérkőzésen dobott be a mélyvízbe, ahol 2-0-ra győztünk. Az első

gólomat is a Videoton ellen szereztem, Szabadi László beadását fejeltem Koszta János

hálójába. 1988 januárjában meghívást kaptam a felnőtt válogatottba, mindössze 19

évesen, sajnos nem léphettem pályára, mert egy autóbaleset megakadályozott ebben.

Közel 100 NB1-es mérkőzéssel a hátam mögött 1998-ban egy évet légióskodtam

Malajziában, ahol megismertem egy más futballkultúrát és tíz év távlatából

visszagondolva egy nagyon szervezett és profi hozzáállást. Pályafutásom során rengeteg

remek edzővel dolgozhattam – pl. Gellei Imre, Mészöly Kálmán, Mezei György, Kiss

László, Verebes József, csak néhány nevet említsek.

Játékos pályafutásom után az edzői karrieremet a Piliscsaba megyei amatőr

felnőtt csapatánál kezdtem 2001-ben, és két évig irányítottam az együttest, ahol meg

kellett küzdenem az amatőr labdarúgás minden problémájával. Kevesen jártak edzésre,

nem volt megfelelő pálya, és taktikailag képzetlen játékosok alkották a keretet. A

munkát nagyon élveztem, és ez azt jelentette, hogy elköteleztem magam a labdarúgó

edzők népes táborába. 2002-ben az utánpótlás labdarúgással is megismerkedhettem, az

UFC 1990 korosztályánál mint segédedző tevékenykedtem. 2003 második felében

Albert Flórián hívó szavára érkeztem az FTC utánpótlásához, ahol napjainkban is

dolgozom.

Az első évben az U-18 csapattal foglalkoztam. Következő évben az 1991-es

korosztályt, az U-15 csapatot vettem át. A legkiemelkedőbb eredményemet ezzel a

korosztállyal értem el. Tizenöt éveseknek kiírt Nike kupa budapesti illetve országos

döntőjét is megnyerhettük, így elutazhattunk Prágába az európai megmérettetésre, ahol

a döntőben is diadalmaskodtunk.

6

Ezzel a győzelemmel kivívtuk, hogy részt vehessünk Manchesterben a

klubcsapatok világ kupáján, ahol a világ 20 legjobb csapata vehetett részt. A csoportban

nem kisebb ellenfeleink voltak, mint a Sao Paulo, az Atletic Bilbao és a Manchester

United. De itt volt a tornán az olasz, az argentin illetve a francia bajnok is.

Végül két győzelemmel és három vereséggel a 14. helyen végeztünk, ami sajnos

kevés publicitást kapott. Az angol edzővel beszélgetve kiderült, hogy az eredményesség

nem volt szempont, inkább a jó hangulat, és hogy a gyerekek minél jobban érezzék

magukat a pályán. A körülmények fantasztikusak voltak, hihetetlen, hogy milyen

lehetőségei vannak itt a fiatal tehetségeknek. A gyerekek és az edzői stáb egy életre

szóló élménnyel gazdagabban tért haza. 2007 nyarától lehetőségem nyílt a 17 évesek

nemzetközi utánpótlás labdarúgásába is betekintést nyernem, mivel Zsivoczky Gyula

segítőjeként részt vehettem az U-17 EB selejtezőn Bulgáriában. Napjainkban is a

Ferencvárosnál, ill. az MLSZ-ben dolgozom, a 17 éves korosztálynál mint utánpótlás

edző.

Mottó:

„Tanuld meg a játékszabályokat, aztán már csak játszanod kell,

lehetőleg mindenkinél jobban.” (Albert Einstein)

Labdarúgó pályafutás:

1978 – 1987 BVSC korosztályos csapatok

1987 – 1993 VASAS

1993 – 1998 AUSZTRIA

1998 – 1999 MALAJZIA

1999 – 2001 AUSZTRIA

Edzői pályafutás:

2001 – 2002 Piliscsaba felnőtt megye I.

2002 – 2003 UFC utánpótlás

2003 – 2008 Ferencváros utánpótlás

2007 – 2008 MLSZ U-17 pályaedző

7

2 Téma felvetése

Melyik hatékonyabb, az elmozgó rendszerű vagy a pozíciós támadójáték?

Jelen pillanatban azért is aktuális ez a kérdés, mert a korosztályos

válogatottaknál, ahol az U-17-es csapat másodedzője vagyok, a pozíciós támadójátékot

követelik meg a holland szakemberek. A Ferencvárosnál, ahol az U-17-es csapat

vezetőedzőjeként tevékenykedek, az elmozgó rendszerű támadójátékra helyezik a

nagyobb hangsúlyt az angol szakemberek. Mivel mindkét csapatnál 4-3-3 az

alapformáció, ezért is érdekes az összehasonlítás, melyik csapat tud jobban érvényesülni

támadásban. Az egyéniségek, akik miatt kijárnak az emberek a mérkőzésekre, melyik

rendszerben tudják a maximumot nyújtani. A támadó futball a nézők szórakozása. Nem

mindegy, milyen hatékony a támadójáték, és mennyi gól születik egy mérkőzésen. A

2008-as EB mérkőzésein csak a holland csapat játszott pozíciós támadójátékot, a többi

csapat az elmozgó rendszerű támadójátékot favorizálta. Érdekes lehet a 2006-os

világbajnokság két nagyszerű csapatának, a spanyol (elmozgó rendszerű) illetve a

holland (pozíciós) csapatnak a statisztikája támadásban, mivel mindkét válogatott 4-3-3-

as hadrendben játszott. Szeretném bemutatni a Prozone rendszer segítségével a Real

Madrid – Leverkusen BL mérkőzésen három Real játékos összjátékát támadásban. A

bal oldali védő Roberto Carlos, bal oldali támadó Solari és a szervező szerepkörében

játszó Zidane játékát. Az elmozgó rendszert játszó csapat három egymáshoz közel

játszó játékosának összjátékából milyen hatékonysággal kerülnek olyan pozícióba,

amelyből sikerülhet a gólszerzés. A támadások pozícióváltással vagy elmozgással

valósulnak meg. Végezetül a korosztályos válogatott és a Ferencváros támadó játékát

hasonlítom össze.

Mindkét csapat tíz mérkőzését elemzem a következő szempontok alapján:

Labdabirtoklás, helyezkedés – támadók, középpályások, szélső védők.

Labdaszerzés, helyezkedés – támadók illetve középpályások.

Labdavesztés esetén visszarendeződés – támadók, középpályások.

Labdabirtoklás, helyezkedés – bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező

vagy árnyék ék.

Labdaszerzés, helyezkedés – bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező

vagy árnyék ék.

8

Labdavesztés esetén helyezkedés – bal oldali védő, bal oldali támadó,

szervező vagy árnyék ék.

Támadások hatékonysága szélen illetve középen.

Jó beadás, rossz beadás, beadásból gól.

Támadások hatékonysága középen.

Védelem mögé bejátszott labda, egyéni játékkal védelem mögé kerülés.

Letámadás sikeres/sikertelen. Visszatámadás sikeres/sikertelen.

Labdaérintések száma – bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező vagy

árnyék ék.

Szögletek, szabadrúgások, gólok.

Az elmozgó rendszerű támadójátéknál szervező, a pozíciós támadójátéknál

árnyék ék. Az azonos poszton játszó játékosnak más feladatot kell ellátnia.

Ezen szempontok alapján szeretném bebizonyítani, hogy az elmozgó

rendszerű támadójáték hatékonyabb és eredményesebb, mint a pozíciós

támadójáték.

A legfontosabb a közönség kiszolgálása: a gól, az egyéniségek kibontakozása, a

kreativitás, amitől igazán élvezhető a labdarúgás. Nem véletlen a latin-amerikai futball

sikere. Ott a rengeteg tehetség kibontakozásában nagy szerepe van annak, hogy hagyják

kreatívan játszani a játékosokat. Ez nem azt jelenti, hogy nem szervezettek, csak

nagyobb szabadságot kapnak a játékban. Az elmozgó rendszerű támadójáték is pozíciós

játékból indul ki. Egy példát szeretnék említeni az oktatásban a fiatalok képzésében.

Egy kisjátékban, amikor rombusz alakzatban játszanak a gyerekek négy a négy ellen, és

az edző megköveteli a pozíciók tartását, akkor a szélső játékosok a feléjük tartó labdát

csak egyféleképpen játsszák meg, belsővel maguk elé teszik a labdát, ami ugyanabból

az irányból érkezik. Ha a játékos elmozog a területéről, a különböző játékhelyzetekben

különböző oldalról érkező átadásokat kell jól megoldania, ami sokkal jobban fejleszti a

képességeit.

Magyarországon rengeteg tehetséges gyerek van, nagyon sok a kreatív játékos,

akiket ha leszabályozunk, nem tudják kibontakoztatni a talentumukat. Mivel a

Ferencvárosnál és a válogatottban is rengeteg tehetséges gyerekkel dolgozom együtt,

ezért foglalkozom behatóbban ezzel a témával, hogy a gyerekek tehetsége, kreativitása,

melyik támadójátékban domborodik ki jobban. Úgy érzem, hogy az elmozgó rendszerű

játék jobban fejleszt, mert különböző játékszituációkban kell jó döntéseket hozni.

9

Később ezeket az erényeket jobban hasznosíthatja, felnőtt korában több poszton

használható játékos válhat belőle.

Az elmozgó rendszerű támadó játéknál könnyebb a mélységből beindulókat

megjátszani, keresztmozgás illetve az összekötőkbe való beindulások nagy veszélyt

okozhatnak az ellenfél védelmében. Négy-öt játékos is megjátszható, akik egyből

gólhelyzetbe kerülhetnek. A pozíciós támadójátéknál ez a szám lecsökken kettőre,

mivel a szélső támadók megjátszása nem okoz közvetlen gólveszélyt, minthogy távol

vannak az ellenfél kapujától. A két támadó játékos beindulását könnyebb kivédekezni.

Úgy érzem, hogy a pozíciós támadójáték inkább a biztos visszarendeződést

szolgálja jobban. A területen lévő játékosok a saját területüket biztosítják. A

statisztikából kitűnik, hogy a labdavisszaszerzésnél közel azonosan teljesítenek mind az

elmozgó rendszerű támadójátéknál, mind pozíciós támadójátéknál. Továbbá látszik az

is, hogy jó szervezéssel elmozgás után is sikeresen lehet védekezni. Ez az egyetlen

olyan pont, amelyben közel azonos százalékban teljesít a két játék, a többi statisztikai

adat azt bizonyítja, hogy az elmozgó rendszerű támadójáték hatékonyabb és

eredményesebb. A legszembetűnőbb különbség a labdabirtoklásban mutatkozik. Az

olyan szerepkörben lévő játékosok, akik a támadásoknál kulcspozícióban játszanak,

sokkal többet találkoznak a labdával az elmozgó rendszernél, mint a pozíciós

támadójátéknál. Az elmozgó rendszerű támadójátéknál a szervező játékos tíz mérkőzés

alapján 495 alkalommal találkozik a labdával. Ellenben a pozíciós támadójátéknál

hasonló szerepkörben játszó játékos csak 355 alkalommal. Ez azt jelenti, hogy a ritmust

és fazont adó játékosnak több lehetősége van kiszolgálni a társait, rövid és hosszú

átadásokkal egyaránt. Ha a labda többet van nálunk, akkor gazdaságosabb a futó munka,

és nagyobb az esély a gólszerzésre. A szélső játékosok többször kerülnek olyan

helyzetbe – beadás – melyben benne foglaltatik a gólszerzés lehetősége. A statisztikai

adatokból látszik, hogy az elmozgó rendszerű támadójátéknál a bal oldali szélső hátvéd

tíz mérkőzés alkalmával – 410 alkalom – közel kétszer annyit találkozik a labdával,

mint a pozíciós rendszerben játszó védő – 275 alkalom. Ezáltal többet tudja segíteni a

támadásokat. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy egy olyan képességű játékos, mint a

Roberto Carlos, milyen hatékonyan segíti a támadást. Bejátssza az egész bal oldalt,

rengetegszer kerül olyan helyzetbe, amiből gólveszély alakulhat ki. Ez jól követhető a

Prozone rendszer segítségével, melyen pontosan mutatják a játékos mérkőzésbeli

mozgását. Olyan területeket játszik be, ami veszélyt jelent az ellenfél védelmére, és

segíti a társait a támadásoknál. A védelem mögé bejátszott labdák hatékonysága is

10

szembetűnő az elmozgó rendszerű támadójátéknál, mivel elmozgásnál illetve

beindulásnál, keresztmozgásnál, a védők figyelme megoszlik több játékos irányába,

ezáltal nagyobb a hiba lehetősége. A pozíciós támadójátéknál az azonos területen játszó

játékosra kell figyelni a beindításoknál, ami megkönnyíti a védekező csapat dolgát. Ha

többet birtokolja egy csapat a labdát, és többet támad, megnő a lehetősége a rögzített

játékhelyzetek kihasználására. Szögletek, szabadrúgások óriási veszélyeket jelentenek

az ellenfelek kapujára, ha pontosan kivitelezik. Az elmozgó rendszerű támadójátéknál,

ahol megoszlik a védők figyelme, több lehetőség van pontrúgásokat kialakítani, ahogy a

statisztika mutatja. A labdarúgás legfontosabb momentuma a gólszerzés, ez tesz ki

mindent.

11

3 Játékrendszerek kialakulása

3.1 Történeti áttekintés

„A labdarúgás konzervatív sportág. De a hivatásos futball terjedése taktikai téren

is jelentős színvonal-emelkedéssel járt. Érdemes röviden áttekinteni a labdarúgó

játékrendszerek fejlődését, amíg eljutottunk a ma leginkább korszerűnek tartott

fennállásig, amely egy mozgó hálóval vagy harmonikával jellemezhető.

Kezdetben – a huszadik század első negyedében-harmadában – a támadás volt

az abszolút prioritás. Kellettek a jó bekkek, persze a jó kapus is, de hármójukon kívül

mind a három fedezetnek, mind az öt támadónak a támadás volt az elsőrendű feladat.

Ekkor a középhátvéd is támadó fedezet volt, ő irányított.

A harmincas évek szakemberei állapították meg az aránytalanságot, és

alakították ki a hosszú ideig uralkodó úgynevezett WM-rendszert. Ebben már

racionálisabb a játékosok alapfelállása. A WM-képződmény úgy alakult ki, hogy a

három hátvéd (két szélső, egy középhátvéd) és a három előretolt támadó (két szélső és

egy középcsatár) között a két fedezet és a két összekötő teremt kapcsolatot, ők négyen

irányítanak, a fedezeteknél a védekező, az összekötőknél a támadó feladatok

hangsúlyozásával.

A következő korszakot – ötvenes évek – a magyar futball határozta meg, ekkor

szerzett tekintélyünk mindmáig kitart. Ekkor született meg a 4-2-4-es játékrendszer –

kialakításában a brazilok is jeleskedtek – hátra vont középcsatárral és a beállóssal. A

három védőhöz csatlakozott a védekező feladatot ellátó egyik fedezet, a másik a

hátravont középcsatárral a középpályáról irányította a négy támadót. A magyar

aranycsapatnak ez volt az alapfelállása, de mint minden zseniális együttes, ezen

túlmenően is megelőzte korát azzal, hogy a szélsők is hátrajöttek segíteni, ha kellett, a

csapat tagjainak a többsége nem ragaszkodott a posztjához, bejátszotta a pályát, ez volt

a legnagyobb, előremutató újításuk.

Demonstrálva ezt a felállást az „évszázad mérkőzésén”, a Wembleyben Anglia

ellen győztes csapaton: Grosits állt a kapuban, Buzánszky, Lóránt, Lantos, a három

védő közé hátrahúzódott Zakariás (balfedezet) beállósnak. Bozsik és Hidegkuti

(hátravont középcsatár) uralták a középpályát, és gólokat is lőttek, Hidegkuti – íme, a

második hullámban érkezés haszna – éppenséggel hármat, ez volt élete legnagyobb

mérkőzése. Elől Budai, Kocsis, Puskás és Czibor, de ők is gyakran visszajöttek labdáért,

12

illetve segíteni a védőknek. A további fejlődés mindmáig a 4-2-4-et variálta. Divatba

jött a 4-4-2, a 4-3-3, a 4-3-2-1 és így tovább. A rendszerek is tükrözik a védekezés

prioritását.

Volt egy mindmáig visszatérő vargabetű, a svájci retesz, illetve az olasz Helenio

Herrera által bevezetett catenaccio, a betonvédelem. Ez a kilenc vagy tíz emberrel

védekező, a saját tizenhatost megszálló, a támadásról szinte lemondó stílus a játék

halála. Átmenetileg alkalmazható taktika, mérkőzés közben, de teljesen erre építeni ma

már többnyire céltalan is.

De ez a vargabetű is hozzásegített a mai követelmény kialakításához.

Megmaradtak a posztok, alapvetően a támadással, illetve a védekezéssel megbízott

játékosok. De a hangsúly – ez a modern játék kulcsa – a középpályára került. Talán ez

teszi a futballt minden más labdajátéknál érdekesebbé. És bár a játék sava-borsa a gól,

azért lehet látványos, emlékezetes egy kevés gólt hozó vagy akár gól nélküli mérkőzés

is, mert – szemben a kézilabdával vagy a vízilabdával – nemcsak a kapuk előtti játék

érdekes. Sőt a meccsek többsége a középpályán dől el. Itt kell az ellenfél fölé kerekedni,

labdát szerezni, azt jól megjátszani. A legnépszerűbbek persze a támadók, mai nyelven

az ékek, az ő feladatuk a góllövés. Ők olykor két-három védő gyűrűjében küzdenek,

mivel ma minden labdajáték alfája és ómegája a jó védekezés (de nem a bunker).

A legnagyobb a középpályások igénybevétele. Jellemző például az 1-3-5-2-es

játékrendszer, melyben a három védő lehúzódik a kapu elé, a két szélső középpályást

találóan jobb- és baloldali futónak nevezik, egyszerre pótolják a korábbi klasszikus

bekkeket és a szélsőket.

A legfontosabb, hogy az egész csapat állandó mozgásban van, megpróbál

uralkodni a pálya egész területén. Valamennyire elmosódnak a posztok közötti

különbségek. A pontrúgásokhoz felmenő hátvédek mérkőzéseket eldöntő gólokat

szereznek. De egyébként is mindenkinek nemcsak megengedett, hanem mindenkitől

megkívánt, hogy alkalmanként előretörjön, vegyen részt a támadásban, teremtsen

váratlan helyzetet. Ilyenkor egy társa húzódik vissza a helyére. Ma tehát a

területvédelem az uralkodó a labdarúgásban is, sőt ma talán itt leginkább. Ezt

esetenként kombinálják, főleg egy-egy veszélyes támadó szigorú őrzésével. Főleg ha az

ellenfél nagy erővel támad, kinyílik, akkor lesz lehetőség a mai futball egyik

leglátványosabb, hatékony elemére, a kontratámadásra. Több csapat igen tudatosan

alkalmazza ezt a fegyvert.

13

Hasonlóan átjött a futballba is a letámadás vagy visszatámadás taktikája, ami azt

jelenti, hogy ha elvesztettük a labdát, azonnal megpróbáljuk az ellenféltől

visszaszerezni. Azaz nem hátrálunk a kapunk felé, hanem akár többen rárontunk a

labdát birtokló ellenfélre, hálóba vonjuk.

Mindez persze más edzést, más képzést, alapvetően más szelekciót kíván meg,

mint az egykori futball. Egyszerre kell atletikusnak és technikásnak lennie a mai

játékosnak, képesnek lenni mozgás közben, ellenféllel a nyakán jól megjátszani a labdát

és bírni kilencven percen át az egész pálya bejátszását. Ez a fizikai adottságokon túl

mentálisan is sokkal többet kíván meg a mai labdarúgóktól. A klasszis

tulajdonságokhoz tehát a taktikai felkészültség, műveltség is hozzátartozik. Az egész

csapat taktikai repertoárjának az ismerete és benne – a különböző variációkban – a saját

szerep megértése és megvalósítása a játékos feladata.” [Frenkl 2005]

14

4 A 4-3-3 játékrendszer ismertetése

4.1 Alapfogalmak

Felállási forma: A játékosok elhelyezkedése a pályán a támadó és védőfeladatoknak

megfelelően.

A játékrendszer: Azon szabályok egésze, amelyeket a felállási formákból kiindulva a

játékosoknak alkalmazniuk kell a pályán.

Taktika: Ésszerű és tervszerű játék, amely alkalmazkodik a körülményekhez

Labdabirtoklásban;

Ellenfél labdabirtoklása során;

Labdabirtoklás váltása kapcsán.

Modern taktika

„A taktika alkalmazása során a mérkőzéseken a játékosok folytonos döntési

helyzetben vannak. A döntéshelyzetek jó megoldási százaléka egyben minősíti a

csapatot és a labdarúgót egyaránt. A jó játékosnak közben küzdenie kell a labda

megszerzésért és a labda megtartásáért egyaránt, hiszen ez a modern taktika

elengedhetetlen követelménye.

A játékosoknak reagálni kell az ellenfél mozgására a megváltozott környezetre.

A taktikába kell beleépítenünk a technikai elemeket. A taktikai, technikai elemeket

komplex egészként kell értenünk.

A játék gyorsítására a védők váratlan helyzet elé állítására kitűnő lehetőség a

kényszerítő átadás. A támadójátékosok gondolati előnyben vannak a védőjátékosokkal

szemben.

A nemzetközi élcsapatok mérkőzéseinél megfigyelhető, hogy az egyből

továbbított átadások jelentősége megnőtt. A kényszerítő átadások szinte minden taktika

ellen hatásosnak bizonyulnak az egész pálya területén. Sikeresen lehet alkalmazni a

labdakihozataloknál, támadás gyorsításánál, lestaktika, felállt védelem ellen. A gyors

támadásoknál a kényszerítők száma megmutathatja a csapat összeszokottságát, tudatos

játékát.

A technikai tudás alapvető feltétele a taktikai gondolkodásnak és cselekvésnek.

A rossz technikai képzettségű játékost az ellenfél könnyebben hatástalanítja, mert a

15

technikai kivitelezése körülményes. A taktikai játékformák edzésével a játékosok

taktikai szemléletét lehet fejleszteni. Az 1-1 elleni játéktól 11-11 elleni játékig, mert a

mérkőzéseken a játékosok különleges feladathelyzetekbe kerülnek. A gyakorlások

következtében automatikusan fejlődik a taktikai gondolkodásuk és cselekvésük.

Szélességi játék; az ellenfél védelmének feltörése,

Mélységi játék; meglepetésszerű, gyors ellentámadások.

Irányváltoztatás; hosszú átadások létszámfölényes helyre.

Ritmusváltás; a labdatartásából gyors ritmusos megindulások, gyors

labdavisszaszerzés lehetőségei.” [Kállai 5. oldal]

4.2 A 4-3-3 ismertetése az U-17-es válogatott elitkörének tükrében

A jelenkori labdarúgás a túlbiztosított védekezésről és a gólt nem kapni elvről

szól. Ezért szeretnék én a támadófutballal foglalkozni, bemutatni a 4:3:3 játékrendszer

előnyeit.

Résztvevője lehettem mint pályaedző az U-17-es válogatott hollandiai elitkörben

lejátszott mérkőzéseinek, ahol 4 csapatból három ezt a variációt használta. A mai

támadófutballban a legfontosabbak – bármilyen rendszerben játsszák – az egyéniségek,

a kreatív játékosok, akik meghatározzák a csapat támadótaktikáját, illetve váratlan

húzással eldöntik a mérkőzéseket. Meg kell találni a pozícióknak megfelelő kvalitású

játékosokat, akik mind pozíciós, mind elmozgó támadójátékra képesek. Saját

tapasztalatom, hogy a pozícióban játszó támadókat sokkal könnyebb levédekezni, mint

az elmozgókat, mivel kevesebb energia, illetve koncentráció szükséges. Természetesen

nem mindegy, hogy hol kezdjük a támadásépítést: a védőzónából, ahol rengeteg

labdaérintésre vagyunk kényszerítve, nagyobb a hibalehetőség, vagy a középpályás

zónában labdaszerzés után, ahonnan egy-két pontos passzal helyzetbe lehet kerülni.

Lehet építkezni az üres területekre berúgott labdával. Ezt megfelelően szervezett

csapatjátékkal lehet megszervezni. Rátolódó középpályával, védelemmel, illetve jó

fizikális képességű támadókkal. A támadásoknál nem mindegy, hogy milyen típusú

ékkel, illetve szélső támadóval rendelkezünk. Az ékjátékos lehet erős fizikumú, akire rá

lehet játszani a labdát, megtartja, megjátssza a mélységből érkező középpályásokat;

illetve lehet fürge, aki az üres területekre berúgott labdákat megfutja, és gyorsan

befejezi az akciókat. Szélső támadók támadásnál vonal mellől indulnak, területet

16

engedve a szervezőnek, illetve a mélységből érkező szűrőknek. Támadásban 4-2-1-3,

összekötőből indulva ékjátékos területet nyit a szélső bekkeknek, és a vonalban

helyezkedő bekkek közé mélységből beindulva zavart kelt. Érkezések beadásra:

ékjátékos rövidre, szervező mögé érkezik, ellenkező oldali támadó zárja be a hosszú

oldalt, szűrők közül az egyik második hullámban érkezik.

Természetesen rengeteg variációs lehetősége van egy három támadóval felálló

csapatnak, de a csapatjátékot a játékosok minősége határozza meg. Nem véletlen, hogy

az összes nagy klub rengeteg pénzért minőségi támadót, úgymond sztárjátékost vásárol.

Ezekért a játékosokért jönnek a nézők, a pénz, példaképek lesznek, és a mögöttük

érkező generáció rájuk akar hasonlítani.

Éppen ezért volt érdekes, hogy az U-17 válogatottak milyen szerkezetben illetve

taktikával lépnek pályára, mivel ők lesznek a következő generáció. Ők a futball jövője.

Merre indul ismét a labdarúgás?

Hollandiában, az elitkörben az első mérkőzésünket a norvég válogatott ellen

játszottuk. Mérkőzés előtt ledöbbentem, hogy mennyire erős, fizikálisan fejlett

játékosok alkották a csapatukat. Nemzetközi labdarúgásra jellemző a magas, erős

játékosok szerepeltetése. 4-3-3 hadrendben játszottak két méter magas csúcs ékkel,

akire folyamatosan rugdosták fel a labdát. Eszük ágában sem volt labdakihozatalt

játszani. Ahol labdát szereztek, onnan egyből keresték a támadójukat, akire mélységből

zártak rá a támadó középpályások. Négy védő és a két védekező középpályás nem

hagyta el a területét. Érdekesség volt, hogy a szélső bekkek sem léptek be a játékba. Hat

védekező játékos mindig szemben fogadta az ellenfél támadásait. Ebből az egysíkú

támadójátékból illetve pontrúgásokból próbáltak veszélyeztetni. Egy alkalommal, egy

védelmi hibából szereztek egy gólt, amit az utolsó percben sikerült kiegyenlíteni. Négy

támadó játékosuk folyamatosan letámadta a védőinket.

Második mérkőzésünket a bosnyák csapat ellen játszottuk. 2:2 lett a vége.

Sokkal jobban játszottunk, mint ők, mégis meg kellett elégednünk az egy ponttal.

Harmadik mérkőzésünket a csoport legjobb csapatával, a holland válogatottal

játszottuk. A hollandok 4-3-3 hadrendben két szűrővel, egy támadó középpályással és

három támadóval játszottak. Támadásban 3-4-3 – az egyik belső védő fellépett a

középpályára, védekezésben 4-4-2. Hátulról építkezve próbáltak támadni, a szélső

védők felléptek a középpályások vonalába. Amelyik oldalon elindult a támadás, a másik

oldali bekk visszalépett a védővonalba befelé, és az ellenkező oldali támadó szintén

beljebb lépett, hogy az oldalváltásnál a forgató mindig meg tudja játszani. Másik

17

variáció, hogy a szervező visszalépett a védőkhöz a labdáért, és a két szűrő

keresztmozgással pozíciót váltott a középpályán. Ha nem támadták a szervezőt, akkor

ráfordult, ha megtámadták, akkor a belső védőnek visszajátszott labdát tették fel a

keresztbe induló szűrőknek, és onnan indították a szélsőket, akik egy az egyben, vagy

kényszerítővel megpróbáltak mögénk kerülni és így veszélyeztetni. A holland csapatnak

is két méteres centere volt, mégis inkább játékkal hozták fel a labdát. Rendkívül labda-

biztos, gyors és stabil csapat volt a holland, nagyon nehéz volt ellene játszani. Két gólt

rúgva, megérdemelten nyertek ellenünk.

Összességében mind a két másik válogatottnál – norvég, bosnyák – jobbak

voltunk, többet birtokoltuk a labdát, és több helyzetünk volt, mégsem tudtunk föléjük

kerekedni. Helyzetkihasználásunk gyatra volt, és mentálisan is fölénk nőttek. Van mit

tanulnunk. Nemzetközi szinten még a tizenhét éveseknél is nagyon sokat kell tenni egy

gólért, pláne egy győzelemért. Azt elmondhatjuk, hogy a fiatalok közül is nagyon sokan

használják a 4-3-3-as felállás különböző variációit. A grúz, a horvát, a holland, a norvég

és a bosnyák válogatott is így állt fel.

Elmondható, hogy a jövőben a támadók növelése lesz a cél, 3, 4 akár 5

támadóval is felállhatnak a csapatok, de a legfontosabb a visszarendeződés, illetve,

hogy öt játékos mindig a labda mögött legyen. Reméljük, a jövőben a támadó futball

teret nyer, mert a nézőket csak így tudjuk megtartani.

4.3 A 4-3-3 alkalmazási lehetőségei

Gyors szélsők (védők, támadók)

Erős, technikás, jól helyezkedő és fejelő center

A pozíciós játékban jártas labdarúgók

A párharcokban jártas labdarúgók

A 2:1 elleni lehetőségeket főként széleken megteremteni tudó labdarúgók

A védekezésbe besegítő szélső támadók

Technikás, mozgékony középpályások

Jól indító belső védők és középpályás

A területvédekezés törvényszerűségeivel tisztában lévő csapat

A mélységből feljövő támadást segítő védők, akár belsők is

18

4.4 A 4-3-3 jellemző jegyei

A játékosok egyenletes eloszlása a pályán

Szabad ember szerepe a védelemben

Hangsúlyozott szélső játék (vonal szélsők)

Klasszikus centerjáték

Pozíciós jellemzők a játékban

Kombinációs játék

Egyéni akciók

Felfutó védő labda nélkül

Szabad helyek készítése támadáskor

Olyan pozíciókba helyezkedés, hogy a szabad embert biztosítani tudják, váltások

Megfelelő területfelosztás

4.5 Játékosok elhelyezkedése 4-3-3 felállási formában

A klasszikus forma:

Területvédekezés

Egy belső stabilizátor

Tipikus szélsőjáték

Pozíciós elemek

Klasszikus center

19

(1. kép)

A modern változat (4-2-3-1):

Területvédekezés

Két belső stabilizátor

Árnyékékként fellépő irányító

Különleges feladattal ellátott szélső játékosok

A hagyományostól esetenként eltérő centerjáték

(2. kép)

20

5 A 4-3-3 játékrendszer felépítése

5.1 Taktikai feladatok és jellemző mozgások támadásvezetés során

5.1.1 A támadás felépítése 4-3-3-ban

Fontos törvényszerűségek:

1. A védők által megszerzett labda után vagy a kapus által védőknek kijátszott

labdákkal indulhat a saját támadás előkészítése, majd kivitelezése.

2. A középpályásokkal történő kombináció, összjáték, a szélső támadók

bekapcsolásával. Középpályás labdaszerzés esetén első gondolat a gyors

támadásbefejezés, ha nem megy, a védőknek visszajátszott labdával lehet

elkezdeni a támadás felépítését.

a. Minden védő részt vehet a támadás felépítésében

b. Ha nem jelent veszélyt a saját védekezésre

3. Ha a társak szükség esetén átveszik egymás védőfeladatait, biztosítják a

védekezést a területről támadásba belépő társnak.

4. Segíteni a támadás felépítését, de figyelni az egymás közti fedezésre, biztosításra.

A csapattaktika meghatározza, hogy kinek kell biztosítani a védőterületet, ha

valamelyik társunk belép a támadásba.

5. Hosszú keresztindításokkal a támadók közvetlen bekapcsolása, ha megfelelő

pozícióban helyezkedve várják az indítás lehetőségét.

6. Rövid és hosszú átadások váltogatása meglepheti az ellenfelet, de nagyobb

követelmény elé állítja a csapatot, mert a mozgások megváltoznak rövid és hosszú

indítások esetén.

Kombinációs játék együttműködéssel

1. Felfutó védőkkel, középpályásokkal, kínálkozó támadókkal összhang, megfelelő

csapattaktika

a. A centrumon keresztül középpályás átlövések, betörések

b. Széleken indítások a társak felé, hosszú vagy rövid átadások.

2. Egyéni akciók a széleken és centrumban. Egy az egy elleni párharcok

kierőszakolása és megnyerése széleken támadásban.

21

3. A támadók felépítő játéka:

a. A védők és középpályások támogatásával, együttműködésével

történik, jól helyezkedő, taktikailag érett támadókkal.

b. A támadók játéka függ:

i. A saját csapat és az egyének képességétől

ii. Az ellenfél képességétől és felállási formájától

A támadás felépítését a következők határozzák meg:

1. A saját játékosok tudása. Ha minőségi támadó játékosok alkotják a keretet, bátran

lehet a támadásokra helyezni a hangsúlyt. Gyors, erőszakos, gólerős támadókra

van szükség. Ha gyengébb támadókkal rendelkezik a csapat, akkor mélységből

meg kell segíteni a támadókat a védőknek és a középpályásoknak, és meg kell

szervezni a visszarendeződést.

2. Az ellenfél tudása. Ha kimagasló, jól fejelő védők vannak az ellenfélnél, akkor a

földön kell megverni a támadóknak. Ha kicsi, gyors védők alkotják az ellenfél

védelmét, akkor magas labdákkal kell megbontani a védekezésüket.

3. Az ellenfél által választott játékrendszer és felállási forma. Ha minőségi csapattal

rendelkezünk, és mi irányítjuk a játékot, akkor csak az esetleges hibákat kell

figyelni, hol lehet rést találni az ellenfél védelmében. Ha kevésbé jó a csapatunk,

akkor nekünk kell alkalmazkodnunk az ellenfélhez, és az ellenfél rendszerének

figyelembevételével kell megszerveznünk a támadójátékunkat.

4. A mérkőzés helyszíne. Nem mindegy, hogy otthon vagy idegenben játszik a

csapat. A hazai pálya előnye és a közönség óriási lökést adhat támadásban egy

csapatnak. Idegenben egy kicsit mindig visszafogottabbak a csapatok, felmérik az

erőviszonyokat, és ahhoz igazítják a támadójátékot.

5. A mérkőzés állása. Az eredmény nagyban befolyásolja a támadójátékot. Ha vezet

a csapat, automatikusan visszavesz a tempóból, pedig akkor kellene még

hatékonyabban támadni. Ha több góllal vezet egy csapat, nagyobb hangsúlyt fektet

a biztonságra. Ha hátrányba kerül egy csapat, sokkal többet kockáztat támadáskor

az egyenlítés érdekében. A mérkőzés vége felé pedig mindent egy lapra téve

játszik a jobb eredmény érdekében.

6. A saját csapat mentális állapota. Nagyon fontos szempont a mentalitás. Akkor

eredményes egy támadójáték, ha mentálisan erős játékosok alkotják a csapatot,

akik egymást segítik, kisegítik. Ha egy támadó mentálisan erős, két-három rossz

22

megoldás után is képes jó és eredményes döntéseket hozni. Nem fél egy rossz

megoldás után ismét vállalkozni.

7. Az időjárási viszonyok befolyásolhatják a támadójátékot. Ha esős, csúszós a

pálya, a gyors, technikás játékosok előnyben vannak a védőkkel szemben. Ezért

minél több alkalommal kell rávinni a labdát lendületből a védelemre, mert nehéz

fordulni. Napsütésben ki lehet használni a magas labdákkal, hogy az ellenfél

védelme, kapusa nem látja a labdát. Szélben, ha a saját csapatot segíti, bátran lehet

vállalkozni átlövésekre, de a földön kell tartani a labdát, mert indításnál megtolja a

szél. Ha az ellenfelet segíti a szél, bátran lehet hosszú labdákkal indítani a

támadókat, mert a szél megfogja a labdát, megtréfálhatja az ellenfelet.

8. Csapatra jellemző hagyományok. Vannak csapatok, ahol a hagyományok nem

engedik meg, hogy ne a támadójáték kerüljön előtérbe. A Ferencvárosnál hazai

pályán elképzelhetetlen, hogy ne a támadójátékon legyen a hangsúly, és

visszaálljon a csapat védekezni és kontrára játszani, mert a közönség azonnal

kifütyülné a kedvenceket.

5.2 Taktikai feladatok és jellemző mozgások labdabirtoklás váltása során

5.2.1 Átmenet támadásból védekezésbe

A támadók feladatai:

Azonnali visszatámadás labdavesztés esetén

A mélységi átadások fedezése, szélességi játékra kényszerítés

Széleken a felfutó labdás vagy labda nélküli védők zavarása, a center támogató

játékával

A labdától távolabbi szélső visszalépése a középpályára

Keresztlabdánál kitolódás, a labdás azonnali felvétele

Nagy játékerővel rendelkező ellenfél esetén a szélsők visszarendeződése a

középpályára (4-5-1)

A középpályások feladatai:

Zavarás, visszatámadás alkalmazása, a visszazárkózás segítésére

Visszazáró helyezkedéssel a középpálya egy részét átengedni, pihenés lehetősége

23

A játéktér leszűkítése, így könnyebb a védekezés

A kontra játéknál több hely a kibontakozásra, erős ellenféllel szemben

Esetenként a védősor kisegítése

A szögletek, szabadrúgások felállásának megszervezése

A védők feladatai:

Visszarendeződés támadásból

Területvédekezés szabályainak megfelelő helyezkedés

Helyezkedést segítő játék

Párharcok kierőszakolása a szélsőkkel, a labdás felvétele

A párharcban részt vevő saját játékos támogatása

Tolódások

Emberfogás az adott területen

Szögletek, szabadrúgások felállási helyzetei

A védők játékmódja védekezésben

Fontos a szabad ember szerepe, ennek kiléte változó lehet

A védők fedezését a labda helyzete határozza meg

Egymás biztosítása

Váltások

Párharcok

Segítő játék

A védők játékmódja középső támadás esetén:

Hátsó fedezés, biztosítás

Szükség esetén a biztosító kiléphet a védővonalra

A biztosító kiléte változó lehet a két belső védő közül

Területen emberfogás

Váltások

A stabilizátor segítő játéka

24

6 Támadás felépítése 4-3-3 játékrendszerben

Fontos törvényszerűségek:

Csak a védők által megszerzett labda után indulhat a saját támadás előkészítése,

majd kivitelezése

A középpályásokkal történő kombináció, összjáték, a szélső támadók

bekapcsolásával

Minden védő részt vehet a támadás felépítésében

Ha nem jelent veszélyt a saját védekezésre

Ha a társak szükség esetén átveszik egymás védőfeladatait

Segíteni a támadás felépítését, de figyelni az egymás közti fedezésre, biztosításra

Hosszú keresztindításokkal a támadók közvetlen bekapcsolása

Rövid és hosszú átadások váltogatása meglepheti az ellenfelet, de nagyobb

követelmény elé állítja a csapatot

Kombinációs játék együttműködéssel

Felfutó védőkkel, változó középpályásokkal, kínálkozó támadókkal

A centrumon keresztül középpályás átlövések, betörések

Széleken indítások a társak felé

Egyéni akciók

Széleken és centrumban

A támadók felépítő játéka:

A védők és középpályások támogatásával, együttműködésével történik

A támadók játéka függ:

o A saját csapat és az egyének képességétől

o Az ellenfél képességétől és felállási formájától

A támadás felépítését a következők határozzák meg:

A saját játékosok tudása

Az ellenfél tudása

Az ellenfél által választott játékrendszer és felállási forma

25

A mérkőzés helyszíne

A mérkőzés állása

A saját csapat mentális állapota

Az időjárási viszonyok

6.1 Előnyei

Egyszerű, könnyen érthető és alkalmazható

Rugalmas, a játékosok arányosan népesítik be a játékteret

Védekezésből kiindulva sikerrel lehet támadni

Védők felléphetnek középpályára, középpályások a támadókhoz

Támadók hatékonyan segítik a védekezést

Alkalmas az ellenfél megtévesztésére, mélységből, lendületből fellépőket nehéz

követni

Támadók széljátéka jól alkalmazható

Egyik oldal támadásban, másik oldal marad, biztosítja a védekezést

Arányos elosztás miatt jól alkalmazható védekezésből támadásba, támadásból

védekezésbe való átmenet

6.2 Hátrányai

Mérkőzések a középpályán dőlnek el, így kevés a három középpályás

Támadókat mélységből nem segítik, a középpályások védők

Szélső támadók nem elég gyorsak, nem tudnak egy az egy ellen támadásban

eredményesek lenni

26

7 Játékosok helyezkedése

7.1 Támadások kivitelezése 4-3-3 játékrendszerben

7.2 Védők

7.2.1 Támadás egyik szélen felfutó védővel

A jobb oldali védőjátékos felfut a szélen, a védelem azonnal áttolódik a

labdavesztést biztosítani. A szélső középpályás befelé lép, megnyitja a területet a

mögötte érkező szélső védőnek. Az egyik középpályás biztosítja a védők előtti területet,

a másik a visszakészített labdát továbbítja a szélső védőnek. A harmadik középpályás,

az elől lévő támadó és az ellenkező oldali szélső játékos beérkezik a kapu elé befejezni

a támadást.

(3. kép)

7.2.2 Támadás mindkét szélen felfutó védővel

Mindkét oldali szélső védő játékos felfut a támadással. Az egyik középpályás

biztosítja a területet a két belső védő előtt. A másik középpályás figyel a középpálya

biztonságára. A befelé húzódó szélső támadók közül az egyik beérkezik a kapu elé a

beadásra, a másik biztosítja az oldaláról a kapu felé induló középpályás helyét.

A középen helyezkedő támadó a rövid oldalra érkezik. Az ellenkező oldali védő

játékos, aki nem ad be, zárja a hosszú oldalt.

27

(4. kép)

7.2.3 Támadás középen felfutó védővel

A középen felfutó védő esetében a három védőjátékos biztosítja a védekezést. A

belső stabilizátor a védők előtti területet felügyeli, az egyik középpályás középre zár,

míg a másik középpályás játssza meg a mélységből beinduló védőt. A három támadó

segíti a támadás befejezését, figyel a kipattanó labdára.

(5. kép)

7.3 Középpályások

7.3.1 Egy vonalban

A játékosok egyvonalban helyezkedése esetén mindhárom középpályás a

védekezés stabilitását adja meg középen. Ebből a pozícióból tolódnak és segítik a

28

védekezést, illetve támadásban elmozgással kerülnek olyan helyzetbe, hogy a

támadójátékot hatékonyan tudják segíteni. Ebben a rendszerben játszó

középpályásoknak nagyon jól kell ismerniük egymás mozgását, mert a vonalban

játszókat könnyebb átjátszani. Védekezésben és támadásban is megfelelően kell

tagozódni.

(6. kép)

7.3.2 Háromszögben

1. A csúcs a védelem felé néz

A három belső középpályás közül az egyik játékos biztosítja a területet a belső

védők előtt. Általában ez a játékos nem vesz részt tevékenyen a támadásokban. Tolódik

jobbra, balra, és az elvesztett labdákra próbál figyelni, illetve megakadályozni az

ellenfél támadásépítését, valamint a játék szervezésében oldalváltásoknál lehet

hatékony.

A belső stabilizátor előtt helyezkedő két középpályás inkább a támadások

építésében segíti a csapatát. Az ellenfél kapujához közel próbálnak részt venni a

támadásban. A veszélyes területekre mozogva veszélyeztetik az ellenfelet, és

kiszolgálják a támadókat.

29

(7. kép)

2. A csúcs a támadók felé néz

A négy védő előtt két belső stabilizátor helyezkedik el. Támadásban

labdafelvevőként próbálnak segíteni a támadások építésében, labdacentrikusan

tolódnak. Rajtuk fut át először a labda, nekik kell a labdakihozataloknál tevékenyen

részt venni. Védekezésben egymás mögött biztosítják a területet. A harmadik

középpályás üres területre lemozogva próbál a támadásban részt venni, illetve az

ellenfél védelme előtti területen zavart okozni. Védekezésnél a két védekező

középpályás elé zár.

(8. kép)

7.4 Támadók

7.4.1 A három támadó a pálya teljes szélességében helyezkedik

A pozícióban lévő támadók a betömörülő védelem ellen szélességben

helyezkedve segítik a mélységből fellépő középpályásokat, illetve támadásban

30

próbálnak a védők mögé kerülve helyzeteket kialakítani, pontos beadásokkal kiszolgálni

a társakat. A középső támadójátékos a leshatáron mozogva próbál a védelem mögé

kerülni.

(9. kép)

7.4.2 A középső ék kissé elől helyezkedik

A középső támadó játékos az ellenfél utolsó védőjátékosán a hosszú indításokra

vagy a felívelt labdák megjátszására koncentrál. A felívelt labdákat vagy megcsúsztatja,

vagy megtartja, és megpróbálja megjátszani a mélységből érkező társakat.

(10. kép)

7.4.3 A középső ék visszalépő pozícióban

A középső támadó a visszalépéssel a középpályára területet nyit a szélről

összekötőbe beinduló szélsőknek. Amelyik területről eljött a szélső, annak a helyére

indul be a támadó. Keresztmozgással próbálnak zavart kelteni az ellenfél védelmében.

31

(11. kép)

7.4.4 A középső ék felváltva mozog előre-hátra a pálya tengelyében

A középső támadó és a mögötte helyezkedő támadó középpályás helycserével,

pozícióváltással próbál rést találni az ellenfél védelmében.

(12. kép)

32

8 Pozíciós és elmozgó rendszerű támadójáték ismertetése és összehasonlítása

Támadás fogalma: a csapat labdabirtoklása esetén a játékosok cselekvései és

helyezkedése azzal a céllal, hogy gólt szerezzenek.

8.1 Pozíciós támadó játék ismertetése 4-3-3 játékrendszerben

Pozíciós támadójáték: a játékosok tartják a rendszer és az alapfelállás által

meghatározott pozíciójukat. A játékot innen irányítják a gólszerzés reményében.

Pozíciós támadójáték előnyei:

Gazdaságos, szervezettebbnek tűnő

Könnyebben begyakorolható

Egy alapvető feladatra kell felkészülni a játékosnak

Labdavesztés után egyszerűbb a védekezésbe való átmenet

Pozíciós támadójáték hátrányai:

Ellenfél könnyen kiismeri, jobban fel tud készülni ellene

Sokszor egysíkú, nem olyan közönségszórakoztató

Ha az ellenfél védelmét nem tudja áttörni, kicsi a változtatás lehetősége

8.2 Elmozgó rendszerű támadó játék ismertetése 4-3-3 játékrendszerben

Elmozgó rendszerű támadójáték: a támadó játékot a játékosok állandó helyváltoztatásra

alapozzák.

Elmozgó rendszerű támadójáték előnyei:

Az elmozgással a támadójátékosok tempóelőnyhöz jutnak

Az állandó elmozgásokkal rések keletkezhetnek a védelmi falban, ahová be lehet

törni

33

Az ellenfél egyes védőjátékosai mindig másik ellenféllel találják szemben

magukat

Technikailag képzettebb labdarúgókat kíván, így látványosabb labdarúgást tesz

lehetővé

Elmozgó rendszerű támadójáték hátrányai:

A labda elvesztése után az elmozgások miatt előfordulhat, hogy szervezetlenebb

a védekezésbe való átmenet

Ha nincs elég technikás játékos, nehéz megoldani az elmozgó rendszerű

támadójátékot

Jobb edzettségi állapotot kíván, mint a pozíciót tartó támadójáték

8.3 Összehasonlítás a pozíciós illetve az elmozgó rendszerű támadójáték

között

8.3.1 Pozíciós támadójáték (Magyar U-17 válogatott)

Alapformáció:

(13. kép)

34

Labdabirtoklásnál helyezkedés

Hátul labdajáratás után 6-os és 8-as játékosok feljebb lépnek, területet biztosítva

a belső védőknek a játékba való belépésre, illetve a mélységi átadásra. 7-es és 11-es

játékosok teljesen kinyitnak az oldalvonal mellé, és fellépnek a támadók vonalába. 9-es,

10-es játékosok közül az egyik a labda iránya felé mozogva vonalban felkínálja

mélységi passzok lehetőségét a szélső hátvédeknek, a másik játékos ellenkező irányban

elindul az ellenfél kapuja felé hosszú átadásra várva. 2-es és 4-es játékosok fellépnek a

középpályások vonalába a vonal mellett, az egyik labdát kap, az ellenkező oldali játékos

pedig betolódik belső védő mellé.

Ha a labdabirtoklás középpályán történik (6-os illetve 8-as játékosnál van a

labda), megpróbálják megjátszani a szélső pozícióban helyezkedő 7-es, 11-es játékos

valamelyikét, aki egy az egy elleni játékot próbál kialakítani a védőjével szemben.

10-es és 9-es játékosok egyike próbál segítséget nyújtani szélső támadóknak, a másik

játékos a kapu előtti befejezésekre koncentrál. Ellenkező oldali szélső támadó zárja a

hosszú oldalt.

Támadók mozgása labdaszerzés esetén

Támadózónában labdaszerzés, majd kontratámadás indítása, előremozgással.

Középpályás zónában labdaszerzés; szélső támadók (7-es és 11-es játékosok) nyitnak,

és a vonal mellé helyezkednek. 9-es és 10-es játékosok előre mozgással megnyitják a

területet a mélységből labdavezetéssel előretörő 6-os vagy 8-as játékosnak, akik közül,

akinél a labda van, elindul előre, vagy játékba hozza a támadókat. A másik játékos

biztosítja a 3-as és 5-ös játékos előtti területet.

Labdavesztés utáni visszarendeződés

Támadózónában a legközelebb helyezkedő pozícióban levő játékos azonnal

visszatámad. Labdavesztés szélen (baloldal): 11-es játékos visszatámad, 6-os és 8-as

játékos áttolódik baloldalra, és az ellenkező oldalon helyezkedő 7-es játékos betolódik

6-os játékos mellé.

Középpályás zónában is a legközelebb helyezkedő pozícióban levő játékos

azonnal visszatámad. 6-os és 8-as játékosok egymást biztosítják. 2-es, 4-es játékosok

35

befelé segítik a védekezést, 3-as és 5-ös játékosok területet szűkítve próbálnak labdát

szerezni. Kapus figyeli a hosszú indítást.

Labdabirtoklás-helyezkedés (bal oldali támadó, árnyék ék, bal oldali védő)

A 11-es játékos vonal mellett helyezkedik, 4-es játékos szintén a vonal mellett

helyezkedik hátrébb, mint 11-es játékos 4-es játékos nem passzolhat a vonalban

helyezkedő 11-es játékosnak. 10-es játékos 9-es játékossal ellentétes mozgással

felkínálja a hosszú indításlehetőségét. A 8-as játékos háromszöget alkotva 4-es 11-es

játékosokkal próbál segíteni a 11-es játékos megjátszásában.

Labdaszerzés-helyezkedés (bal oldali támadó, árnyék ék, bal oldali védő)

Bal oldali támadó 11-es vonal mellett helyezkedik, bal oldali védő 4-es játékos

11-es játékos mögött szintén a vonal mellett van, szélesítve a területet. 10-es játékos

üres területre mozog, labdát kap, majd pontos passzal megjátssza a vonal mellett

helyezkedő 11-es játékost, aki a labdavezetéssel befelé mozog, területet nyitva a

mögötte érkező 4-es játékosnak. 11-es játékos megjátssza 4-es játékost, majd beadással

fejezik be az akciót.

Labdaszerzés előtti mozgás: négy játékos együttmozgással illetve a mögöttük

helyezkedő játékosok területszűkítéssel segítik a labdaszerzést. Az ellenfél jobb oldali

védő játékosa labdát kap, 11-es játékos lezárja az oldalvonal melletti területet, így

kényszerítve a védőjátékost, hogy a rosszabbik lábával középre passzoljon. A 9-es

játékos lezárja a jobb védő mellett helyezkedő belső védő bal oldalát 10-es játékos

szűkíti a területet, 8-as játékos kicsit távolabb helyezkedik az ellenfél középpályásától,

felkínálva a passz lehetőségét. Majd mikor jobb védő felpasszolja a labdát társának, 8-

as játékos letámadja a labdát kapó játékost, a többi játékos szűken helyezkedve

körbezárja a labdást.

Labdaszerzés középpályás zónában: előre mozgással a 11-es játékos vonal

mellett elindul az ellenfél kapuja felé. 9-es játékos mélységi passzra helyezkedik, 10-es

játékos 9-es játékos irányának ellentétes mozgásával elindul az ellenfél kapuja felé

hosszú átadásra várva.

36

Labdavesztés esetén helyezkedés (bal oldali támadó, bal oldali védő, árnyék ék)

Támadó zónában visszarendeződés támadó vonalig, ami az ellenfél

félpályájának közepén található. 11-es játékos befelé visszalép a középpályások

vonaláig, és 10-es játékos elfoglalja a 9-es játékos mögötti pozíciót. 4-es játékos az 5-ös

játékos mellé zár.

8.3.2 Elmozgó rendszerű támadójáték (FTC U-17 korosztályos csapat)

Alapformáció

(14. kép)

Labdabirtoklás-helyezkedés (támadók, középpályások, szélső védők)

Labdabirtoklásnál helyezkedés: labdajáratás hátul, szélső védők (2-es és 4-es)

fellépnek a középpályások vonalába. A két belső középpályás egyike, 8-as játékos,

feltolódik a támadók vonalába, a másik játékos, 6-os, visszalép a két belső védő közé

labdafelvevőnek. 10-es játékos ellenkező oldalra mozog, mint 8-as játékos. 7-es 11-es

játékosok vonal mellett helyezkednek, 9-es játékos az ellenfél utolsó játékosára tolódik

fel.

37

Labdaszerzés-helyezkedés (támadók illetve középpályások)

Labdaszerzés támadózónában: gyors támadásbefejezés 7-es és 11-es játékosok

összekötőbe való beindulásával. 9-es játékos arra az oldalra orientálódik, amelyik

játékos labdát kap, ezzel létszámfölényt kialakítva. 10-es és a 8-as játékosok rátolódnak

a támadókra, hogy labdavesztés esetén segítség a visszatámadást.

Labdaszerzés középpályás és védő zónában. Az első gondolat a gyors

támadásvezetés lehetősége. Ha nem lehetséges, megjátsszuk a védőket, és elkezdjük

felépíteni a támadást. A 7-es 11-es játékosok kinyitnak, 10-es játékos lehelyezkedik a

vonal mellé üres területre, ahol labdát kaphat. 6-os vagy 8-as játékos elindul

összekötőben az ellenfél kapuja felé. 10-es játékos megpróbálja hosszú átadással

megjátszani 6-os vagy 8-as játékost. Amelyik oldalra indult a játékos, azon az oldalon

helyezkedő szélső támadó mellézár, kialakítva létszámfölény lehetőségét. 9-es játékos

belül helyezkedik, hogy a lepattanó illetve beadott labdát értékesítse. Ellenkező oldali

szélső támadó befelé tolódva zárja a hosszú oldalt. Azonos oldali szélső védő feljebb

lép, 3-as és 5-ös játékosok tolódnak a labda felé. Ellenkező oldali szélső védő középre

tolódik.

7-es, 11-es játékosok kinyitnak a vonal mellé, majd onnan befelé mozogva kérik

a labdát. 3-as vagy 5-ös játékos megjátssza a szélről befelé mozgó 7-es játékost, aki

visszakészíti a labdát a 6-os vagy 10-es játékosnak, aki mélységből érkező 2-es játékost

játssza meg a szélen. 2-es beadja a labdát középre az érkező 9-es, 11-es és a 8-as

játékosoknak illetve a második hullámban érkező 10-es játékosnak.

Labdavesztés esetén visszarendeződés (támadók, középpályások)

Támadózóna: azonnali visszatámadás. Jobb oldalon 7-es a beinduló, védekező

középpályás 6-os, 10-es és 9-es játékosok. Az ellenkező oldali szélső középpályás

befelé szűkíti a területet. Négy védő játékos közül azonos oldali szélső védő feljebb lép,

segítve a labdaszerzés lehetőségét. 8-as játékos a labda felé tolódik.

Középpályás zóna: a labdához legközelebb álló középpályások visszatámadnak.

A védők szűkítik a területet előremozgással. Ha nem sikerül a labdaszerzés, a védők

visszamozgással lassítják az ellenfél gyors támadásvezetésének lehetőségét, és a hosszú

indítással kísérletező ellenfél előtt lereagálják a szituációt. Ha az ellenfél rávezeti a

védelemre a labdát, a védők együttmozgással a labda irányának megfelelően

visszaszűkítik a területet a saját tizenhatosuk előterébe, ezzel kizárva a mélységi

38

beindítás lehetőségét. 22-25 méterre a kaputól a labdát vezető játékoshoz legközelebb

álló védő kilép, megakadályozza a kapura lövést. A többi védőjátékos mögé zár,

biztosítja a veszélyes területet. Ha a támadó oldalra passzol, tolódásos védekezéssel

kényszerítik hibára, és védik a kapu előtti területet.

Labdabirtoklás-helyezkedés (bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező

középpályás)

Bal oldali védő (4-es játékos) nyit oldalra a középpályások vonalába, az ellenfél

helyezkedésétől függően teljesen a vonal mellett vagy kicsit beljebb. Bal oldali támadó

(11-es játékos) vonal mellett helyezkedik el 9-es támadó játékossal egyvonalban.

Szervező 10-es játékos üres területre mozog oldalra vagy vissza. Ha a 4-es

játékos teljesen a vonal mellett helyezkedik el, a 11-es játékosnak befelé kell lépni,

mivel vonal mellett nagyon nehéz megjátszani. Befelé lépve megnyitja a területet 4-es

játékosnak, és lehetőséget ad a belső védőnek arra, hogy több lehetőség közül

válasszon. Megjátszhatja 4-es, 11-es 10-es játékost egyaránt.

Labdaszerzés-helyezkedés (bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező játékos)

11-es játékos összekötőben indul, a 4-es játékos szélen fellép a támadók

vonalába. 10-es játékos lemozog üres területre, ahol megjátszható és támadást tud

indítani.

Labdaszerzés előtti helyezkedés: a 11-es játékos behúzódik összekötőbe

szűkíteni a területet. 4-es játékos befelé mozog segíteni a belső védőknek, míg 10-es

játékos 6-os és 8-as játékosok előtt biztosítja a területet.

Labdavesztés esetén helyezkedés

Labdához közel visszatámadás. 11-es játékos befelé zár, 4-es játékos belső védő

mellé helyezkedik, illetve 10-es játékos 6-os és a 8-as játékosok elé zár vissza.

39

9 Mérkőzéselemzés

Milyen szempontok alapján lehet egy mérkőzést elemezni?

A nemzetközi szakirodalom az alábbi általános mérkőzéselemzési szempontokat

javasolja. Andy Roxboro elemzési kerete alkalmazható a saját csapatra és az ellenfél

csapatára egyaránt.

Csapatjáték

Úgy játszik a csapat, mint egy egység?

Hatásos a stratégia?

Változatos a játék, a játéktempó kontroll alatt van?

Van a csapatnak belső vezérlete?

Kulcsjátékosok felvállalják a felelősséget a játék folyamán?

Tudatosan végrehajtottak az alapvető közös mozgások?

A labdabirtoklás során alkalmaz a csapat behatolásokat passzal, mögé futással,

beadásokkal?

Van a csapatnak mélysége, szélessége, mozgékonysága?

A védekező csapat együtt oldja meg az alapvető védekezési eljárásokat?

Egyéni labdás megoldások, ügyesség

A játékos az első labdaérintésével nyit új támadólehetőségeket?

Komfortos a játékos a labdával?

Labdavezetés közben a labda kontrol alatt van?

Egyéni védekezés

Gondolkodnak a játékosok labdavesztés után?

Kerülik az ostoba kihívásokat?

Lábon maradnak a játékosok? Milyen gyakran csúsznak be?

Együttműködés fegyelmezett?

Kényszeríti az ellenfelet szélességi mozgásra?

Megállítja az ellenfél forgatását?

A legközelebbi játékos a labdást megfelelően fedezi?

40

Támadásbefejezéseknél pozitív, felelősségteljes a magatartás?

Elfogadják, felvállalják a felelősséget a játékosok?

Minden játékos látja az egész pályát?

Olvassák a mérkőzés szituációkat?

Alkalmazzák a megfelelő megoldásokat?

Támogató játékosok

Hatásos a játékos ügyessége, hogy lerázza az emberét?

Van megfelelő távolság a játékosok között?

Tudják a játékosok, hogyan kell játszani a labda előtt és mögött?

Felismeri a játékos a tanult taktikai jeleket, sikeresen végrehajtja a taktikai

viselkedést?

Világos a játékosok közötti kommunikáció?

Támogató futás jól időzített?

Átadás

A játékosok technikája sikeres?

Milyen a minősége az alkalmazott átadásoknak? Pontosság, erő, időzítés, szög.

Megfelelő az átadások kiválasztása?

o Hosszú vagy rövid

o Egyritmusú vagy forgatja a játékot?

o Átadás lábra vagy területre?

Kondíció

Mutatnak a játékosok gyorsaságot, mozgékonyságot, erőt, állóképességet a

kimondott szerepük szerinti pozícióban?

Mentalitás

Milyen a versenyszellem, a határozottság, a koncentráció, a bizalom, a mentális

keménység, és munka hatásfoka?

41

A nemzetközi szakirodalom ismeretében a csapatok támadójátékát az alábbi

szempontok alapján elemeztem:

Labdabirtoklás, helyezkedés – támadók, középpályások, szélső védők.

Labdaszerzés, helyezkedés – támadók illetve középpályások.

Labdavesztés esetén visszarendeződés – támadók, középpályások.

Labdabirtoklás, helyezkedés – bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező

vagy árnyék ék.

Labdaszerzés, helyezkedés – bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező

vagy árnyék ék.

Labdavesztés esetén helyezkedés – bal oldali védő, bal oldali támadó,

szervező vagy árnyék ék.

Támadások hatékonysága szélen illetve középen.

Jó beadás, rossz beadás, beadásból gól.

Támadások hatékonysága középen.

Védelem mögé bejátszott labda, egyéni játékkal védelem mögé kerülés.

Letámadás sikeres/sikertelen. Visszatámadás sikeres/sikertelen.

Labdaérintések száma – bal oldali védő, bal oldali támadó, szervező vagy

árnyék ék.

Szögletek, szabadrúgások, gólok.

Az elmozgó rendszerű támadójátéknál szervező, a pozíciós támadójátéknál

árnyék ék. Az azonos poszton játszó játékosnak más feladatot kell ellátnia.

Ezen szempontok alapján szeretném bebizonyítani, hogy az elmozgó

rendszerű támadójáték hatékonyabb és eredményesebb, mint a pozíciós

támadójáték.

A Prozone mérkőzéselemző program alapján végeztem az elemzést.

A világ labdarúgása folyamatos változásban van. A labdarúgó szakmának is

előre kell tekinteni a fejlődés érdekében, ezért kell figyelemmel kísérni a legújabb

technikákat, a mérkőzések megfigyelésére, hogy képet kapjunk az ellenfél illetve a saját

csapatunk teljesítményéről. A Prozone rendszer segítségével hatékonyan lehet elemezni

a mérkőzéseket. A rendszer három szempont alapján elemez:

42

1. Kondicionális elemzés

Párharcok fizikai mutatói (kezdő és maximális sebesség, megtett távolság)

Mozgások intenzitásának mérése (percekre lebontva)

Összes futóteljesítmény (alacsony, magas intenzitás, gyaloglás)

Bármely kiválasztott labdarúgók teljesítményének összehasonlítása

A mozgások intenzitásának a szempontjából (totál és átlagos időtartam, átlagos

regenerálódási idő a mozgások között) az értékeket táblázatokban,

grafikonokban adja meg

2. Taktikai elemzés

Támadások elemzése

Csapatrészek mozgásának elemzése, összehasonlítása

Labdabirtoklási arány (öt percekre lebontva) különböző szempontok szerint

Egyes játékosok (játékospárok) szelektív követése

Oktatási (elemzési) célzattal

3. Játékelemzés

Az egész mérkőzésnek a lejátszását lehetővé teszi két dimenzióban, így

egyszerre lehet a játékot elemezni taktikailag, a teljes pályaméret megjelenítésével a

pályán levő összes játékos mozgása együttesen elemezhető, valamint le lehet kérni a

tetszőlegesen kiválasztott játékos motorikus teljesítményét. [Tőttősi Attila]

9.1 Real Madrid – Bayer Leverkusen (BL döntő 2002. május 15., Glasgow)

2:1 (2:1)

Gólok: Raúl (9. perc), Lució (14. perc), Zidane (45. perc)

Bayer Leverkusen: Butt, Sebescen, Zivkovic, Lúció, Placente, Schneider, Ramelow,

Basturk, Ballack, Brdaric, Neuville.

Real Madrid: Cesar, Salgadó, Hierro, Helguera, Roberto Carlos, Figó, Makelele,

Zidane, Raul, Solari, Morientes.

43

9.1.1 Bayer Leverkusen

A következő adatok segítségével a Bayer Leverkusen játékrendszerében (amely

a 4:2:3:1 felállási formából indul ki) a csapat baloldali játékát kielemezve szeretném

bemutatni, hogy ez a játékrendszer miképpen működött.

Az 15. kép és 16. kép az első és második félidőben baloldalon játszók

kapcsolatát ábrázolja.

Majd a 1. táblázat az ezen játékosok kapcsolatát igazolja a passzok és átvételek

számának alapján.

(15. kép) – 1. félidő

(16. kép) – 2. félidő

44

(1. táblázat)

A táblázatban a színes keretbe foglaltak azok a játékosok, akik a baloldalon vagy

inkább a baloldal felé orientálódtak a mérkőzés jelentős részében.

A számok azt mutatják, hogy az azonos oldalon, illetve pozíciókat figyelembe

véve közel játszók többször keresték egymást a labdával a mérkőzés folyamán.

M. Ballack a szervező középpályás szerepében a balhátvédnek és a baloldali

védekező középpályásnak adta passzainak legtöbbjét.

A baloldali támadó pozíciójában lévő Brdaric, majd Neuville – aki a 2.

félidőben lépett a baloldali támadó szerepébe – Ballacknak adta a legtöbb

passzt.

Placente a balvédő pozíciójából a baloldali támadó pozíciójában játszó

Neuville-lel kereste a kapcsolatot.

A labda nélküli mozgásokat is analizálnunk kell ahhoz, hogy egy játékrendszerre

jellemző alapelveket felismerhessünk. A Bayer Leverkusen 4-2-3-1 játékrendszeréből

adódó mozgásokra az adatokból jól tudunk következtetni és felismerni a rendszer

jellemzőit. Ha megfigyeljük a baloldalon játszók előfordulási helyeit a pályán, akkor a

rendszerből adódó mozgások helyességét elemezhetjük.

A következő 2 képen (17. kép és 18. kép) látható, hogy Placente a balhátvéd

pozíciójából több alkalommal is támogatta a támadásokat és futott fel a baloldalon

illetve játszotta meg a labdát a támadózónába.

45

(17. kép)

(18. kép)

A 19. kép mutatja, hogy Ballack inkább a baloldal felé nyitott és került

kapcsolatba a baloldali támadó és baloldali védő társával.

(19. kép)

Brdaric a baloldali támadó szerepében előfordulási helyei alapján inkább

tartotta pozícióját (20. kép).

46

(20. kép)

Neuville 2. félidei játéka hasonlóan pozíciós játékot mutatott (21. kép).

Jellemzően inkább a pálya középső és támadó zónáiban tartózkodott, és innen indította a

futásait.

(21. kép)

9.1.2 Real Madrid

A következő képek és adatok segítségével, a csapat baloldali játékát elemezve

szeretném bemutatni, hogyan épül fel a Real Madrid játékrendszere (mely a 4-2-3-1

felállási formából indul ki).

4:2:3:1 játékrendszerben a Real Madrid bal oldala:

Roberto Carlos (3) – balhátvéd

Solari (21) és Zidane (5) – helyüket állandóan változtatva a középpályán

47

(22.kép)

(23. kép)

A következő ábrák azt mutatják, hogy milyen kapcsolat alakult ki a mérkőzés

folyamán a fent említett játékosok között a passzarányokat figyelembe véve.

Egyértelműen látszik, hogy a 3 játékos a mérkőzés folyamán egymást keresték

leginkább a passzaikkal. Roberto Carlos passzait több alkalommal a középső és támadó

zónába indította.

Roberto Carlos a balhátvéd pozíciójából (24. és 25. kép) passzainak közel 50%-

át a következő játékosoknak adta:

- 13 passz Zidane-nak

- 9 passz Solarinak

48

(24.kép)

(25. kép)

Zidane a passzainak közel 40%-át az alábbi játékosoknak adta (26. és 27. kép):

- 12 passz Solarinak

- 9 passz R. Carlosnak

49

(26. kép)

(27. kép)

Solari a bal oldali támadó pozíciójából (28. és 29. kép) passzainak közel 50%-át

a következő játékosoknak adta:

- 9 passz Zidane-nak

- 10 passz R. Carlosnak

A képek az átadások hosszúságát és irányait is megmutatják. Lehet látni, hogy

mind Roberto Carlos, mind Zidane és Solari átadásainak nagyobb százalékában rövid és

közepes hosszúságú átadásokat alkalmazott, a hosszú indításokkal ellentétben. Ez azt

50

támasztja alá, hogy a három játékos egymással alakított ki kombinációs összjátékot, így

próbálták felépíteni a támadásaikat.

(28. kép)

(29. kép)

Nemcsak a passzok mutatják azt, hogy a 3 játékos mennyire együtt dolgozott a

mérkőzés folyamán, de a labdanélküli mozgások is. Például Roberto Carlos több

alkalommal segítette a támadásokat mélységi beindulásaival, melyeket Solari és Zidane

készített elő (30. kép).

51

(30. kép)

Megfigyelve Roberto Carlos mozgásterületét, megállapíthatjuk, hogy a

játékosok elmozgás és helycserék (mélységi és szélességi váltások) segítségével

építették fel támadásaikat a baloldalon.

Ugyancsak kimutatható, hogy Solari a bal oldali támadó pozíciójából kiindulva

több alkalommal is mélységi váltásokat végzett Roberto Carlos-szal, és befelé

mozgásaival Zidane-nal is helycserét alkalmaztak (31. kép).

(31. kép)

9.2 Támadójáték összehasonlítása (Spanyolország-Hollandia, VB 2006)

9.2.1 Spanyolország (alapformáció 4-3-3) elmozgó rendszerű játék

A széleket a támadások befejeztével az elől helyezkedők mélyen visszahúzódva

segítik.

Minden esetben két-két játékos zárja oldalt az áttörési lehetőséget.

52

Labdaszerzés után felállnak két szélre, így adott a háromcsatáros játék.

Oldalról helyet csinálnak a mélységből érkezőknek.

A középső ék posztjáról indul el, lehetőséget biztosítva a dinamikus mozgással

előretörő középpályásoknak gólhelyzet teremtésére.

Spanyolország statisztikái

4 mérkőzés, 2 kapott gól, kapott gólátlag 1

83 szerelés, 102 labdavesztés, 71 elkövetett szabálytalanság, 74 elszenvedett

szabálytalanság

6 sárga lap, 0 piros lap

Támadás: 4 mérkőzés, 9 gól (2.25 gólátlag), 3 db 11-es, 35 kapura lövés, 69

lövési kísérlet, 37 szöglet, 5 szabadrúgás, 3 les, 1814 rövid passz, 372 hosszú

átadás, 98 keresztlabda

Kapura lövés összesen 69, ebből kapura 35.

9.2.2 Hollandia (alapformáció 4-3-3) pozíciós támadójáték

Labdaszerzéskor hátulról építkeznek. Pontos adogatással keresik a felpasszolási-

beindítási lehetőségeket.

Mélységben visszalépő szélsők egyéni áttörésekkel kísérleteznek, folyamatosan

cserélve az oldalakat.

Hollandia statisztikái

4 mérkőzés, 2 kapott gól, kapott gólátlag 0,5

91 szerelés, 73 labdavesztés, 85 elkövetett szabálytalanság, 67 elszenvedett

szabálytalanság

12 sárga lap, 2 piros lap

Támadás: 4 mérkőzés, 3 rúgott gól (0,75 gólátlag), 21 kapura lövés, 50 lövési

kísérlet, 19 szöglet, 4 szabadrúgás, 12 les, 1275 rövid passz, 411 hosszú átadás,

80 keresztlabda

Kapura lövés összesen 50, ebből kapura 26

53

9.3 Vizsgált mérkőzések

Pozíciós játék (Magyar U-17 válogatott)

Magyar válogatott 1992-es születésű kerete

Kapusok: Ambrusics Róbert (Leicester City), Nacsa Péter (Győri Eto FC)

Védők: Tar Krisztián (Haladás), Kelemen Dávid (MTK Budapest), Baráth Botond

(Budapest Honvéd), Otigba Kenneth (Heerenveen), Nagy Bálint (Haladás), Farkas

Márk (Haladás), Tóbiás Zsolt (Ferencváros)

Középpályások: Kalász Milán (Haladás), Nagy Armand (Budapest Honvéd), Magos

Mátyás (Újpest), Kovács István (Haladás), Ponczok Csaba (MTK Budapest), Gyurján

Bence (Haladás)

Támadók: Angyal Norbert (DVSC-Teva), Skriba Máté (Haladás), Tóth Lajos (DVSC-

Teva)

Vezetőedző: Wilko van Buuren, pályaedzők: Zsivoczky Gyula, Tuboly Frigyes

(2. táblázat)

Mérkőzés Mérkőzés időpontja Végeredmény

Dánia – Magyarország 2008. szeptember 4. 3-0

Magyarország – Grúzia 2008. szeptember 22. 0-1

Bosznia Hercegovina – Magyarország 2008. szeptember 24. 0-1

Magyarország – Csehország 2008. szeptember 27. 0-0

Magyarország – Budafok u – 19 2009. február 7. 5-0

Magyarország – Vasas u – 19 2009. február 21. 3-1

Hollandia – Magyarország 2009. március 4. 2-2

Szerbia – Magyarország 2009. március 25. 1–0

Magyarország – Portugália 2009. március 27. 0-1

Anglia – Magyarország 2009. március 30. 0-2

Elmozgó rendszerű játék (FTC U-17 korosztályos csapata)

Ferencváros 1992-es születésű kerete

Kapusok: Cseh Olivér, Szente Gábor

Védők: Bálint Dávid, Batta Tibor, Birtalan János, Erdélyi Dávid, Gál Szabolcs, Josh

Lee, Kator Bence, Nyárasdi Zsombor

54

Középpályások: Csordás Szabolcs, Héjjas Dávid, Gyürki Gergő, Oszvári Tamás, Simon

Imre

Támadók: Lőrincz Adrián, Rézműves Dávid, Szentgyörgyi Róbert

Vezetőedző: Tuboly Frigyes, pályaedző: Dukon Béla.

(3. táblázat)

Mérkőzés Mérkőzés időpontja Végeredmény

ZTE – FTC 2008. szeptember 10. 2-3

Újpest - FTC 2008. október 4. 0-1

FTC – Honvéd 2008. október 11. 0-3

Debrecen – FTC 2008. október 19. 2-3

FTC – Békéscsaba 2008. október 29. 3-1

Nyírsuli – FTC 2008. november 1. 1-1

FTC – MTK 2008. november 15. 1-1

Győr – FTC 2008. december 10. 1-0

FTC – ZTE 2009. március 7. 2-0

Fehérvár – FTC 2009. március 14. 3-2

9.4 Vizsgált mérkőzések statisztikai elemzése

9.4.1 Támadó játék hatékonysága széleken

(4. táblázat)

Támadójáték hatékonysága a széleken (10

mérkőzés alapján), poziciós játékan

Összes

(játékelem)Jó Rossz Hatékonyság

Beadás 125 65 60 52%

Párharc 90 55 35 61%

Jónak minősül egy beadás, ha saját társat talál. Rossz a beadás, ha nem jó.

Támadójáték hatékonysága a széleken (10

mérkőzés alapján), elmozgó rendszerű

játékban

Összes

(játékelem)Jó Rossz Hatékonyság

Beadás 170 105 65 62%

Párharc 90 70 20 78%

55

9.4.2 Támadójáték hatékonysága középen

(5. táblázat)

Támadójáték hatékonysága középen (10

mérkőzés alapján), poziciós játékban

Összes

(játékelem)Jó Rossz Hatékonyság

Védelem mögé beemelt lada 85 50 35 59%

Egyéni játékkal a védelem mögé kerülés 180 90 90 50%

Védelem mögé beemelt labda jó, ha saját társunkat játsszuk meg. Rossz, ha nem jó. Egyéni játékkal a

védelem mögé kerülés jó, ha nem veszítjük el a labdát. Rossz, ha az ellenfél megszerzi a labdát.

Támadójáték hatékonysága középen (10

mérkőzés alapján), elmozgó rendsezrű

játékban

Összes

(játékelem)Jó Rossz Hatékonyság

Védelem mögé beemelt lada 125 80 45 64%

Egyéni játékkal a védelem mögé kerülés 235 125 110 53%

9.4.3 Labdaérintések száma támadásban

(6. táblázat)

Labadérintések száma támadásban (10

mérkőzés alapján), poziciós játékban

Összes

(játékelem)Jó Rossz Hatékonyság

Baloldali középpályás játékos 235 150 90 64%

Balodali védő játékos 275 190 90 69%

Irányító középpályás 355 235 160 66%

Jó megoldásnak számít a megjátszott labda, rossznak az eladott labda.

Labdaérintések száma támadásban (10

mérkőzés alapján), elmozgó rendszerű

játékban

Összes

(játékelem)Jó Rossz Hatékonyság

Baloldali középpályás játékos 275 190 85 69%

Balodali védő játékos 410 270 140 66%

Irányító középpályás 495 335 160 68%

56

9.4.4 Labdaszerzés (visszaszerzés) védekezésben

(7. táblázat)

Labdaszerzés védekezésben (labdavesztés

utáni labda visszaszerzés) - 10 mérkőzés

alapján, poziciós játékban

Összes

labdaszerzési

kisérlet

Jó Rossz Hatékonyság

Baloldali középpályás játékos 65 40 20 62%

Balodali védő játékos 40 30 10 75%

Irányító középpályás 85 55 30 65%

A labdaszerzés utáni pontos labdamegjátszás jó, a labdavesztés rossz.

Labdaszerzés védekezésben (labdavesztés

utáni labda visszaszerzés) - 10 mérkőzés

alapján, elmozgó rendszerű játékban

Összes

labdaszerzési

kisérlet

Jó Rossz Hatékonyság

Baloldali középpályás játékos 115 70 45 61%

Balodali védő játékos 85 60 25 71%

Irányító középpályás 135 90 45 67%

9.4.5 Pontrúgások

(8. táblázat)

Szabadrúgás szélről Szabadrúgás középen Szöglet

Pozíciós játék 50 30 50

Elmozgó rendszerű játék 60 35 75

Százalékos megoszlás 17% 14% 33%

57

10 Összefoglalás

Véleményem szerint mind az elmozgó rendszerű, mind a pozíciós támadójáték

hatékony és eredményes. Az elvégzett mérések illetve mérkőzéselemzések alapján

azonban az elmozgó rendszerű támadójáték tekinthető sikeresebbnek a két rendszer

közül. Ezt a következtetést személyes tapasztalatom is alátámasztja, továbbá edzői

hitvallásomnak, azaz az eredményes közönségszórakoztató támadójátéknak is jobban

megfelel az elmozgó rendszerű támadójáték. Sok kiváló edző és csapat használja és

játssza a pozíciós támadójátékot eredményesen, de sokkal több az olyan csapat, amelyik

az elmozgó rendszerre esküszik.

Dolgozatomban utaltam a két rendszer taktikájára. Pozíciós játéknál a szélső

védők nem tudják segíteni a támadásokat úgy, mint az elmozgó rendszerűnél. A szélső

támadó játékos lezárja előlük a területet, ezáltal kevesebb ember vesz részt a

támadásban, nehezebb megmozgatni az ellenfél védelmét. A védekezés is egyszerűbb,

mert mindenki csak a saját területét védi, a figyelem nem oszlik meg más területről

érkező játékos felé. Kevesebb futás szükségeltetik az ellenféltől, kevesebb koncentráció,

ezáltal frissebb marad a mérkőzés végéig. A szélső támadók lehetőségei is leszűkülnek.

Előre játékban egy az egy elleni játékra kényszerülnek, ha nem segíti őket valamelyik

támadó. Az ellenfél jó tolódása esetén létszámfölény alakul ki a védekező csapat javára

a szélen, ami megnehezíti a támadás befejezését. Ha meg is veri ellenfelét a szélső

támadó, és eljut a beadásig, a kapu elé csak két játékos ér be: a csúcsék és mögötte

érkező árnyék ék. Az ellenkező oldali szélső támadó a pozíciós játékból adódóan kizárja

magát a támadás befejezéséből. Ezáltal a védekező csapat öt-kettőben védekezik, ami

megnehezíti a gólszerzést. Ezzel szemben az elmozgó rendszerű támadójátéknál az

egyik védő és az egyik védekező középpályás is bekapcsolódik a támadásba. A szélen

vezetett támadásokra négy ember érkezik, csúcsék, szervező, védekező középpályás,

ellenkező oldali támadó. Az azonos oldali támadó befelé húzódva második hullámban

ér a kapu elé, megkönnyítve a gólszerzést.

Minden taktika annyit ér, amennyit megvalósít a játékos és a csapat. Ha győz a

csapat, jó volt a taktika, ha veszít, rossz. A mérkőzés megnyeréséhez nagyon sok

dolognak össze kell jönni, szerencse, jó forma, egyéniségek, jó döntések. Azt szokták

mondani, hogy a szerencsét ki kell érdemelni, akarattal, lelkesedéssel, jó taktikával.

Minderre úgy gondolom nagyobb lehetőség kínálkozik az elmozgó rendszerű

támadójáték esetében.

58

11 Felhasznált irodalom

Dajka László: 4-3-3 felépítése. A-licenszes anyag részleges felhasználásával (7.

pont, 3-12. kép)

Frenkl Róbert (2005): A háló tudománya – hálók a sportban.

http://epa.oszk.hu/00400/00458/00102/2005honap6cikk1022.htm

Kállai Imre: Támadás variációk a modern labdarúgásban – A modern taktika.

Mezei György, Dr.: FIFA 2006 a helyszínről. Mérkőzéselemzés Hollandia, ill.

Spanyolország (9.2 pont)

Roxboro, Andy skót szövetségi edző A-licenszes tanfolyamon tartott előadása

(9. pont)

Tőttősi Attila: AMISCO mérkőzéselemző- és modellező rendszer

http://www.sportmax.co.hu/szakmai/egyeb/amisco.htm

TF órai anyag: Tóth János (6.1 pont)

Prozone mérkőzéselemző program (Real Madrid – Bayer Leverkusen) (9.1, 1.

táblázat, 15-31. kép)