-
A mosoni túzok (Otis tarda) állomány hosszú távú fenntartásának
természetvédelmi problémái
SpakovSzky péter1, pellinger attila2 & Burda Brigitta3
Spakovszky, P., Pellinger, A. & Burda, B. 2011. Nature
conservation problems of sustenaining the population of the Great
Bustard (Otis tarda) on the Moson Plain on the long term – Ornis
Hungarica 19: 133–140.
Abstract On the Moson Plain there occur in the winter ca. 50, in
the spring 120-140 Great Bus-tards (Otis tarda), this is the
Hungarian part of the totally isolated West-Pannonian bustard
population. Habitats of the population are decreasing, on many
places even ceased, the former population of several thousand
individuals dropped to ca. 120 to the 90s. Thanks to the effective
protective measures the number of individuals has tripled since
then, despite this the status of the population cannot be said as
satisfactory. Their habitat is entirely on intensively cul-tivated
agricultural area, on which the conditions suitable for them can
only be maintained due significant monetary input (agricultural
schemes in all three countries affected), further human activity
leading to decrease and fragmen-tation of their habitat is still
ongoing. The most significant among these are following: 1.
Exploitation of resources (gravel mines, wind turbines), 2.
increasing human presence (expanding settlements, spreading of
outdoor sports, peripherial entertainment facilities, increase in
birdwatching tourism), 3. development of infrastructure (building
of motorways, high-speed railway, development of the road network,
increase of traffic, dense aerial high voltage line network,
planned gas lines), 4. Intensive agriculture. Conservation
possibilities to ward off or compensate for these processes are
limited. On the Moson Plain there is no protected area of national
importance, however on 25,715 hectares it is an Environmentally
Sensitive Area, on 13,038 hectares a Special Protection Area.The
assignment of the Natura 2000 area enabled the realization of
variuos subsidies and projects for the protection of the Great
Bustard, as well as facilitated the enforcement of conservation
goals in various planning, regulation and authorisation processes.
In the future, for the sake of the protection of the species the
restrictions necessary during authority procedures can be supported
by the results of a harmonized monitoring on the area of the
affected three countries.
keywords: great bustard, Moson Plain, habitat loss,
conservation
Összefoglalás A Mosoni-síkon télen mintegy 50, tavasszal 120–140
túzok fordul elő, ez a teljesen elszigetelődött nyugat-pannon
túzokpopulációnak a magyarországi része. A populáció élőhelyei
beszűkültek, sokfelé meg is szűn-tek, korábbi több ezres állománya
a ’90-es évekre kb. 120 egyedre csökkent. A hatékony védelemnek
köszönhetően az egyedszám azóta megháromszorozódott, ennek ellenére
nem mondható el, hogy az állomány helyzete kielégítő. Élőhelyük
kizárólag intenzív mezőgazdálkodással hasznosított területen van,
melyen a számukra megfelelő élő-helyi körülményeket csak jelentős
pénzbeli ráfordítással (agrár-környezetgazdálkodási programok
mindhárom érin-tett országban) lehet fenntartani. Az élőhelyek
beszűküléséhez és fragmentálódásához vezető emberi tevékenység
továbbra is kifejti hatását. A legjelentősebbek ezek közül a
következők: 1. erő- és nyersanyagforrások hasznosítá-sa
(kavicsbányák, szélerőművek), 2. fokozódó emberi jelenlét
(terjeszkedő települések, terjedő szabadtéri sportok, külterületi
szórakoztató létesítmények, népszerűsödő madarászturizmus), 3.
infrastruktúra fejlesztése (autópálya, szupervasút építése, az
úthálózat fejlesztése, forgalom növekedése, sűrű elektromos
légvezeték-hálózat, tervezett gázvezetékek), 4. Intenzív
mezőgazdaság. Az ezeket a folyamatokat kivédő vagy ellensúlyozó
természetvédelmi le-hetőségek korlátozottan állnak rendelkezésre. A
Mosoni-síkon nincs országos jelentőségű természetvédelmi terület,
viszont a 25 715 hektáros Mosoni-sík Érzékeny Természeti Terület,
illetve a 13 038 hektáros Különleges Madárvé-delmi Terület, a
Mosoni-sík Natura 2000 terület kijelölése lehetőséget nyitott
különböző túzokvédelmi támogatások, pályázatok megvalósítására,
valamint elősegítette a természetvédelmi érdekek érvényesítését
különböző tervezési, szabályozási, engedélyezési folyamatokban. A
jövőben a faj védelme érdekében hatósági eljárások során szükséges
korlátozások a három érintett ország területén végzett összehangolt
monitorozás eredményeivel alapozhatók meg.
kulcsszavak: túzok, Mosoni-sík, élőhely-csökkenés, védelem
Ornis Hungarica (2011) 19: 133–140.
-
OrNIS HuNGArICA 19:1-2 (2011)134
1. Bevezetés
A túzokot (Otis tarda) az európai és a glo-bális IuCN Vörös
Lista egyaránt sérülé-keny kategóriába sorolja (BirdLife
Interna-tional 2004; IuCN 2008). A világállomány 44 000–51 000
egyedre tehető (Palacín & Alonso 2008), melyből hazánkban
mintegy 1400 pld. él (2008. január 11-12-i szinkron-számolás
eredménye: 1397 egyed). A Kisal-földön a történelmi időkben sokfelé
elterjedt volt, de ma már szinte kizárólag a Mosoni-sík az
élőhelye. Télen mintegy 50, tavasszal 120–140 egyed fordul itt elő,
mely ingado-zás annak köszönhető, hogy a határ-menti térségben a
szezonális területhasználati elté-rések miatt Ausztriában,
Szlovákiában vagy éppen Magyarországon tartózkodnak többen
(Spakovszky 2007). A nyugat-pannon tú-zokpopuláció élőhelye, minden
más populá-ció élőhelyéhez hasonlóan jelentős degradá-ción ment
keresztül különösen a XX. század folyamán. A korábbi több ezres
állomány az 1990-es évekre kb. 120 egyedre csökkent, élőhelyei
beszűkültek, sokfelé meg is szűn-tek, főleg antropogén hatások
miatt (Faragó 2005). Ám az 1990-es években kezdődött, ún. bölcs
élőhely-gazdálkodáson alapuló intézkedések az állománycsökkenést
meg-állították (Faragó et al. 2001), sőt más vé-delmi
beavatkozásoknak is köszönhetően az állomány azóta
megháromszorozódott. Ennek ellenére nem mondható el, hogy a
tú-zokállomány helyzete kielégítő (Pellinger & Váczi 2005).
Élőhelyük kizárólag intenzív mezőgazdálkodással hasznosított
területen van, melyen a számukra megfelelő habita-tot csak jelentős
költségráfordítással (agrár-
környezetgazdálkodási programok mind-három érintett országban)
lehet fenntartani, illetve az élőhelyük beszűküléséhez és
frag-mentálódásához vezető emberi tevékenység továbbra is kifejti
hatását, sőt a nyomás oly-kor egyre nagyobb. Jelen munkánkkal
eze-ket a folyamatokat mutatjuk be.
2. Túzokélőhelyeket veszélyezte-tő tényezők a Mosoni-síkon
A túzokok egyedeit és élőhelyét veszélyez-tető emberi
tevékenységeket jellegük alap-ján négy csoportra osztottuk, melyek
azon-ban teljesen szét nem választhatók: az egyik térnyerése
rendszerint magával hozza a töb-bi erősödését is.
2.1. Erő- és nyersanyagforrások hasznosítása
A Mosoni-sík sekély, átlagosan 40–70 cm vastag termőrétege alatt
a Duna által lera-kott, vastag kavicsréteg található, mely ki-váló
minőségű építési nyersanyag és köny-nyen kinyerhető külszíni
fejtéssel. Már most is számos kavicsbánya működik a Mosoni-síkon –
nagy kapacitású, külföldre is ki-termelő négy; kisebb kapacitású,
helyi igé-nyeket kiszolgáló pedig további hat bánya –, de a térség
nagy népsűrűsége, gazdasági fejlettsége és fejlődése, az ausztriai
és szlo-vákiai fizetőképes piac miatt több helyen, új vagy már
meglévő bányatelkeken tervezik a bányászat beindítását, illetve a
termelés nö-velését. Ezek közt van olyan, amelyik Kö-zép-Európa
túzokok által talán legsűrűbben
1Nyugat-magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces
Állattani Intézet, H-9400 Sopron, Ady E. u. 5; e-mail:
[email protected], 2Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság,
H-9435 Sarród, Kócsagvár; e-mail: [email protected],
3Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, H-9435 Sarród, Kócsagvár;
e-mail: [email protected]
-
135
benépesített élőhelyén létesülne. A külszíni kavicsbányák
azontúl, hogy nagy kiterje-désben csökkentik az élőhelyet, a
hozzájuk köthető forgalmas szállítási útvonalak miatt annak
fragmentálódását is okozzák.
A Mosoni-síkkal szomszédos Hanságban – ahol a közelmúltban a
túzoknak még fész-kelő állománya volt – korábban jelentős volt a
tőzegbányászat, mely jellegében hasonló hatást fejtett ki, mint a
kavicsbányászat, de ennek ma nincs relevanciája, mivel a XX. század
második felében erről az élőhelyről a túzokok kipusztultak.
A megújuló energiaforrások hasznosítá-sában jelenleg a szél
energiáját kiaknázó turbinákból álló „farmok” terjednek a
leg-jobban, melyek kiemelkedő támogatásban részesülnek. A térség a
Kárpát-medence egyik legszelesebb vidéke, ennek köszönhe-tően csak
a Mosoni-sík hazai részén 45, míg a szomszédos Ausztria
túzokélőhelyeinek közelében további kb. 150 széltorony léte-sült
2008-ig, de az építkezések tovább foly-tatódnak. A Kisalföldön
2002–2007 között 251 db turbina kapott környezetvédelmi en-gedélyt,
ám a tervezés összesen több, mint 800 db telepítésére indult meg és
további szélerőműparkok tervezése és engedélye-zése várható.
Hasonló a helyzet az osztrák és a szlovák oldalon. A szélerőművek
túzo-kokra gyakorolt veszélyeztető hatását hazai környezetben –
vizsgálatok híján – ma még nehéz megítélni. Feltételezhető
lehetőség az ütközés okozta közvetlen pusztulás an-nak ellenére,
hogy máig nincs tudomásunk – más országokból sem – arról, hogy
túzok ütközött volna szélkerékkel. A szélerőmű-parkok tervezése
során készített környe-zetvédelmi munkarészekben rendszeresen
szerepeltetett állítással szemben a túzokok képesek a rotorlapátok
magasságáig emel-kedni, így ma még kellő tapasztalat híján nehéz e
veszélyforrás hosszú távú jelentősé-
gét megítélni. Jelenlegi ismereteink szerint a szélerőműparkok a
legnagyobb kárt az élőhelyek fragmentációjának növelésével okozzák.
riasztó hatásuk a túzokoknál el-kerülő magatartást vált ki, ezáltal
távolság-tartásuk miatt csökken a hasznosítható élő-hely nagysága
(1. ábra).
2.2. Fokozódó emberi jelenlét
A térség gazdasági fejlettsége miatt a te-lepülések, ipari
létesítmények területi nö-vekedése tapasztalható. rajka és Bezenye
(ugyanígy Szlovákiában Oroszvár [rusov-ce] és Horvátjárfalu
[Jarovce], Ausztriá-ban Köpcsény [Kittsee] és Lajtakörtvélyes
[Pama]), mint Pozsony agglomerációjába tartozó falvak, a
nagyvárosból kiköltöző be-települők miatt potenciális
túzokélőhelyek rovására terjeszkednek. Az 1990-es évek-ben jellemző
volt az osztrák állampolgárok betelepülése, ezzel párhuzamosan
évtizedek óta tapasztalható áttelepülés a keleti me-gyékből és
bevándorlás (pl. ukrajnából, Törökországból) is (KSH 2008). Egyes
te-lepüléseken, mint például Jánossomorján, Mosonszolnokon,
Mosonmagyaróváron az üzemek száma és az általuk igénybe vett
te-rület növekszik, többnyire a település szélén kialakított ipari
parkokban. Ezen jelensé-gek túzokokra és azok élőhelyeire
gyako-rolt közvetlen negatív hatásait felerősítik az általuk
generált egyéb antropogén tényezők káros hatásai (pl.
infrastruktúra fejlesztése, forgalom növekedése).
A térségben terjedő városias életmód, nagyobb városok
(Mosonmagyaróvár), fő-városok (Bécs, Pozsony) viszonylagos
kö-zelsége miatt megnövekedett az igény a szabadtéri sportok,
szabadidős tevékenysé-gek (gyaloglás, kerékpározás, görkorcsolya,
motorsport, quad) iránt is. Az új túraútvo-nalak kijelölése,
kerékpárutak építése to-
Spakovszky Péter, Pellinger Attila & Burda Brigitta
-
OrNIS HuNGArICA 19:1-2 (2011)136
vább fokozza az élőhelyek fragmentációját, használatuk növeli a
zavarást. Kísérő jelen-ségként szórakoztató létesítmények
építésé-re is születtek elképzelések: a Várbaloghoz tartozó
Albertkázmérpusztán golfpálya épí-tésére kaptak engedélyt (és
szintén golfpá-lyát szeretnének építeni a nyugat-pannon
túzokállomány legjelentősebb telelőhelyé-nek közepére, Oroszvár
külterületén), emel-lett Bezenye és Hegyeshalom közt tervezik
megépíteni Európa legnagyobb játékkaszi-nóját is. Ausztria
legnagyobb szabadtéri, könnyűzenei rendezvényét Miklóshalma
(Nickelsdorf) déli részén tartják minden év-ben, túzokélőhelyen, a
Mosoni-sík Natura 2000 terület közvetlen szomszédságában.
A madarászturizmus – mint szabadidős tevékenység – egyre
kedveltebb célpontjai a helyi túzokok. Az elsősorban internetről
szerzett ismeretek alapján „túzoknézőbe” érkező és a
fészkelőterületen bolyongó (fő-ként német) turisták alkalmanként
komoly zavarást okozhatnak.
2.3. Infrastruktúra fejlesztése
A térség úthálózata rendkívül fejlett, az oszt-rák oldalon
szinte valamennyi mezőgazda-sági út is burkolt. Itt ágazik el a
Pozsonyba és a Bécsbe vezető autópálya, s ide csatla-kozik majd az
M86-os autópálya is, mely a tervek szerint kettészeli a túzokok
legje-lentősebb dunántúli telelőhelyét. (A közel-múltban készült el
a Bécset Pozsonnyal ösz-szekötő autópálya – szintén túzokélőhelyet
érintve.) Ezenkívül több, lakott területeket elkerülő útszakasz
megépítése, a mellé-kúthálózat fejlesztése is szóba került már
(Somfai 2001), fokozva ezzel a közlekedés által keltett károkat. Az
országhatárok meg-nyílásával új útvonalakon, a határhoz vezető
földutakon és taposott nyomvonalakon ed-dig nem létezett,
szabályozatlan forgalom
keletkezett, melyek kiemelkedően fontos fészkelőhelyeket is
érintenek.
Az ország legforgalmasabb nemzetközi vasútvonalának további
fejlesztését is ter-vezik. Itt, ám új nyomvonalon szeretnék
megépíteni a Bécs és Bukarest közt vezető, nagy sebességű
„szupervasutat”. Valamint elképzelések vannak már a Hegyeshalom és
Csorna közti pálya villamosítására is.
Nincs tudomásunk arról, hogy a légi-közlekedés fejlesztése
közvetlenül is érin-tené a Mosoni-síkot, de a nyugat-pannon
túzokállományt máshol már veszélyezteti: a schwechati repülőtéren
új kifutópályát szeretnének építeni, Oroszvárnál és Dar-nózseli
mellett pedig új, sportrepülőgépek számára alkalmas repülőteret
létesítenének, túzokélőhelyek közvetlen szomszédságá-ban. Az
alacsonyan szálló gépek zavarják a madarakat, ami ennek az érzékeny
fajnak az esetében különösen problémás lehet. Az ütközéses
balesetek sem zárhatók ki, hiszen repülőgép is ütött már el túzokot
(Torsten Langgemach közlése).
Az elektromos légvezetékekkel történő ütközés jelenti a
leghangsúlyosabb, nem ter-mészetes mortalitási tényezőt a kifejlett
tú-zokok számára Spanyolországban (Alonso et al. 1994), de minden
bizonnyal a faj egész elterjedési területén jelentős veszteségeket
okoznak a légvezetékek (pl. Faragó 1981). Kiemelkedően jelentős
veszélyforrás ez a nyugat-pannon térségben is, ahol
középfe-szültségű és a három érintett ország elekt-romos hálózatait
összekötő nagyfeszültségű vezetékek húzódnak (2. ábra). ugyancsak
itt lépnek ki Ausztria felé a szénhidrogén-szállító csővezetékek
is, melyek száma az ún. Nabucco és Déli Áramlat földgázveze-tékek
megépítésével tovább nő.
A túzokélőhelyek fragmentálódása és be-szűkülése rendszerint
csak túl későn válik egyértelművé, amikor egyes állományok már
-
Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx 137
1. ábra
-
OrNIS HuNGArICA 19:1-2 (2011)138
2. ábra
-
139
elszigetelődtek egymástól vagy túzokélőhe-lyek végleg
elnéptelenedtek. Egy-egy új em-beri létesítmény tervezésekor nehéz,
vagy akár szinte lehetetlen is előre megállapítani negatív
hatásának mértékét, mert az rend-szerint csak bizonyos időbeli
eltolódással jelentkezik, s más negatív hatásokkal együtt fejtenek
ki észrevehető változást. Ilyen ösz-szesített hatást mutatott ki és
próbált elemez-ni néhány recens kutatás a túzokokkal kap-csolatban
(Lane et al. 2001, Osborne et al. 2001).
2.4. Intenzív mezőgazdaság
A Mosoni-sík termőtalaja kiváló minőségű, s ahol annak
viszonylag csekély vastagsá-ga lehetővé teszi az eredményes
gazdálko-dást, ott intenzív művelést folytatnak. Igaz ez a XIX.
század óta, amikor a császári csa-ládhoz tartozó földbirtokokon a
kor neves szakemberei itt alkalmazták először a világ-újdonságokat
(Major 1878). Hazánkban itt használtak például először gőzgépet
szán-táshoz, gazdasági vasúthálózatot építettek, s már ekkor
telepítették az első mezővédő erdősávokat. A legeltetéses
állattartás utol-só hírmondói az 1980-as években tűntek el, s
ugyanekkor felszántották a kaszálóréteket is, egyetlen reliktum
folt (24 ha Várbalog) kivételével. A rendszerváltást követően a
mezőgazdaságban bekövetkezett általános visszaesést a Mosoni-síkon
alig lehetett ér-zékelni. A pénzügyi nehézségekkel küzdő vagy a
kárpótlás során földet szerzett, de nem gazdálkodó tulajdonosok
földjeit főleg osztrák befektetők vették meg. Ezek inten-zív
gazdálkodást folytatnak, de a termények könnyű értékesíthetősége
miatt a magyar gazdálkodók is elsősorban az intenzív
föld-művelésben érdekeltek. Tapasztalataink sze-rint az a jellemző,
hogy a magas költsége el-lenére egyre elterjedtebb az öntözés, s
nem
csak a „klasszikus”, vizet megháláló növé-nyeket öntözik, hanem
egyre gyakrabban gabonát is. Az erre használt öntözőkutak,
többnyire nem is rendelkeznek vízjogi en-gedéllyel.
3. Túzokvédelem
A Mosoni-síkon nincs országos jelentőségű természetvédelmi
terület, a túzokok védel-me a kezdetektől fogva feltételezi a
gazdál-kodókkal, vadgazdálkodókkal s más érintet-tekkel való szoros
együttműködést (Faragó et al. 2001). A mezőgazdasági termelők a
pillanatnyi gazdasági körülményektől füg-gően hajlandóak részt
venni a túzokvédelmi munkában, ezért ezen a területen kiemel-kedő
jelentőségűek az erre a célra fordít-ható támogatási rendszerek,
konkrétan az agrár-környezetgazdálkodási programok. A 25 715
hektáros Mosoni-sík Érzékeny Ter-mészeti Terület kijelölésével
(Ángyán et al. 2003) lehetőség nyílt zonális, túzokvédelmi
célprogram működtetésére. A 2004-ben in-duló program keretében
Mosoni-sík ÉTT-en belül nyolc gazdálkodó 5614 hektárra adott be
nyertes pályázatot ilyen célprogramra, ez mintegy 1,5 Mrd Ft
támogatás kifizetését je-lenti az 5 éves ciklus folyamán.
Az európai jelentőségű Különleges Ma-dárvédelmi Terület – a
Mosoni-sík Natura 2000 terület, kijelölése 2005-ben – 13 038
hektáron egyfelől elősegítette a természet-védelmi érdekek
érvényesítését különböző tervezési, szabályozási, engedélyezési
fo-lyamatokban, másfelől a Natura 2000 há-lózat fenntartására
elkülönített támogatások ellensúlyozhatják a veszélyeztető tényezők
kedvezőtlen hatásait.
A nehézségek ellenére az Észak-Dunán-túli KTvF és a Fertő-Hanság
Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésével a hatósági
Spakovszky Péter, Pellinger Attila & Burda Brigitta
-
OrNIS HuNGArICA 19:1-2 (2011)140
eljárásokban eddig többnyire sikerült a ter-mészetvédelmi
érdekek érvényesítése, azon-ban több, a Natura 2000 területek
kijelölésé-nek időszakában indult eljárás (bányanyitás,
szélerőműparkok építése) kimenetele kétsé-ges, jelenleg bírósági
szakaszban van.
A jövőben a faj védelme érdekében hatósá-gi eljárások során
szükséges korlátozások a három érintett ország területén végzett
össze-hangolt monitoring eredményeivel alapoz-hatók meg. Ebben
együttműködő partnerek Magyarországon a Fertő-Hanság Nemzeti
Park Igazgatóság, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Magyar
Madártani és Termé-szetvédelmi Egyesület. A területi védelem-ben és
a predátor-kontrollban a Lajta-Han-ság rt. ugyancsak közreműködő
fél.
A faj védelmére indult és 2008-ban lezárult LIFE pályázat
eredményeinek fenntartásához szükséges anyagi források
bizonytalanok, akárcsak az agrár-környezetgazdálkodási
támogatásokhoz való hozzáférés is, amely biztosíthatja a
gazdálkodók kedvező hozzá-állását az extenzívebb
gazdálkodáshoz.
Alonso, J. C., Alonso, J. A. & Múñoz-Pulido, r. 1994.
Mitigation of bird collisions with transmission lines through
groundwire marking. – Biological Conservation 67: 129–134.
Ángyán J., Podmaniczky L. & Pellinger A. 2003. A FHNP
„Mosoni-sík” ÉTT mintaterületének programterve. – Környezet- és
Tájgazdálkodási Intézet Kht. Gödöllő p. 90.
Barsi B., Dusek T., Grosz A., Lados M., Nárai M., rechnitzer J.,
Szörényiné Kukorelli I., Tóthné Hermann J. & Vasvári B. 2001.
Győr-Moson-Sop-ron megye területfejlesztési programja. – MTA
regionális Kutatások Központja Nyugat-magyar-országi Tudományos
Intézete, Győr
BirdLife International 2004. Birds in Europe. Popu-lation
Estimates, Trends and Conservation Status. Cambridge, uK. –
BirdLife International Conser-vation Series No. 12.
IuCN 2008. red List of Threatened Species. – www.iucnredlist.org
(2008. szeptember 25.)
Faragó S. 1981. Villanyvezetékek okozta túzokpusz-tulások a
Hanságban. – Madártani Tájékoztató 1981(3): 136–137.
Faragó, S. 2005. One-hundred-year trend of the Great Bustard
(Otis tarda) population in the Kisalföld region. – Aquila 112:
153–162.
Faragó, S., Giczi, F. & Wurm, H. 2001. Management for the
Great Bustard (Otis tarda) in Western Hungary. – Game and Wildlife
Science 18(2): 171–181.
KSH 2008. A belföldi vándorlás főbb folyamatai 1990-től
napjainkig. – Statisztikai Tükör II./132.: 4.
Lane, S. J., Alonso, J. C. & Martín, C. A. 2001. Habitat
preferences of great bustard Otis tarda flocks in the arable
steppes of central Spain: are potentially suitable areas
unoccupied? – Journal of Applied Ecology 38: 193–203.
Major P. 1878. Mosonymegye (sic!) Monographiája. – Kiadta:
Mosonymegye közönsége.
Osborne, P. E., Alonso, J. C. & Bryant, r. G. 2001.
Modelling landscape-scale habitat use using GIS and remote sensing:
a case study with great bus-tards. – Journal of Applied Ecology 38:
458–471.
Palacín, C. & Alonso, J. C. 2008. An updated estima-te of
the world status and population trend of the great bustard Otis
tarda. – Ardeola 55(1): 13–25.
Pellinger, A. & Váczi, M. 2005. Factors endangering the
great bustard (Otis tarda) population of the Kisalföld and the
nature conservation measures to protect the species. – Aquila 112:
211–213.
Somfai A. 2001. Győr-Moson-Sopron megye
mellék-úthálózat-fejlesztési programja. Az önkormányza-ti
településközi forgalmi utak ötven éves fejleszté-si ajánlata 2001.
– Egyeztetési anyag, Győr
Spakovszky P. 2007. A túzokok (Otis tarda L.) disz-perziója a
Mosoni-síkon 2005-2006-ban. – Nyu-gat-magyarországi Egyetem
Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferencia (2007. december 11.)
Poszter
Irodalom
