Iskolák veszélyben. Tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről

ISKOLÁK VESZÉLYBEN

Tanulmányok a Székelyföldön kívüli

magyar oktatás helyzetéről

A SOKSZÍNŰSÉG ALAKZATAINUANŢE ALE DIVERSITĂŢII

SorozatszerkesztőHorváth IstvánBokor Zsuzsa


Tanulmányok a Székelyföldön kívüli

magyar oktatás helyzetéről

Barna Gergő, Kapitány Balázs, Kiss Tamás, Márton János, Toró Tibor

Kolozsvár 2016

Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Lektorálta: Dr. Tódor Erika Mária egyetemi tanárSapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Humántudományok Tanszék, Csíkszereda

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a RomânieiIskolák veszélyben : tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzeté

ről / Barna Gergő, Kapitány Balázs, Kiss Tamás, ... - Cluj-Napoca : Editura Institutu-lui pentru Studierea Problemelor Minorităţilor Naţionale, 2016

Conţine bibliografie ISBN 978-606-8377-41-4I. Barna, GergőII. Kapitány, BalázsIII. Kiss, Tamás

37(498.4)

Korrektúra: Demeter ZsuzsaNyomdai előkészítés: IDEA PLUS, KolozsvárBorítóterv és tipográfia: Könczey ElemérSzámítógépes tördelés: Kolcza Mátyás BarnaNyomda: IDEA, Kolozsvár

© Institutul pentru Studierea Problemelor Minorităţilor Naţionale

A kötet a 2012–2015 között folyó Iskolák veszélyben c. kutatási program keretében zajló munkák alapján készült.

A kötet tartalmáért a szerzők vállalnak felelősséget, a kifejtett vélemények nem feltét-lenül tükrözik az NKI és Románia Kormánya álláspontját.

Tartalom

Előszó 7

Barna Gergő: Az oktatás számokban. A romániai magyar közoktatás 1990 és 2014 között 11

Márton János – Kapitány Balázs: Veszélyeztetett oktatási helyszínek 33 Kapitány Balázs: Lemorzsolódási pontok a romániai magyar oktatási

rendszerben 61 Kiss Tamás: Romák a magyar tannyelvű oktatásban. Arányok,

folyamatok és kihívások 99 Márton János: Veszélyeztetett magyar tannyelvű városi kisiskolák/

tagozatok Erdélyben 151 Toró Tibor: Ingáztatás, iskolabuszrendszer és a romániai magyar

szórványoktatás 209 Márton János: Oktatásszervezési kihívások és lehetséges beavatkozási

pontok veszélyeztetett romániai magyar oktatási helyszínek esetében 233 Kapitány Balázs: Oktatásszervezői döntések és tanulságok 257 Márton János: Az erdélyi magyar közoktatás 2014/2015. tanévi

összesítő adatbázisa az Iskolák veszélyben program szemszögéből 271

Rezumate 371Abstracts 375

7

Előszó

Kötetünk az Iskolák veszélyben program keretében folyó munkából ad rövid válogatást. A program 2012 és 2015 között működött, célja pedig az volt, hogy – a tudományos normák és szabályok betartásával – hidat építsen a szocioló-giai, statisztikai alapkutatások és a szórványoktatás mindennapos gyakorlati oktatásszervezési problémái közé.

Az Iskolák veszélyben programot 2012-ben saját kezdeményezésre indítot-tuk, miután a 2011-es népszámlálás eredményeivel szembesültünk. Ezek az eredmények igen élesen világítottak rá az erdélyi magyar népességfejlődés kétarcúságára. Az eredmények a székelyföldi tömbterületeken, illetve a ve-gyesen lakott Partium nagy részén a magyar népesség mérsékelt, az országos átlagot nem meghaladó fogyását, illetve a nemzetiségi összetétel stabilitását mutatták. Másrészről azonban Erdély kiterjedt szórványterületein, illetve több vegyes lakosságú településen egy, a korábbi várakozásokhoz képest is drámai demográfiai eróziót tükröztek. Az eredmények láttán adódott a kér-dés, hogy egy ennyire gyorsan romló demográfiai környezetben meddig és hogyan tarthatók fenn azok az intézmények, amelyek a magyar közösség új-ratermelődését szolgálják. Ezen intézmények között pedig a magyar tannyel-vű oktatási hálózatnak van kiemelt szerepe.

Első lépésben a Temes megyei magyar oktatást tekintettük át szisztema-tikusan. Az ott talált kép meglepően sokszínű volt, és a hivatalos statisztikai adatokból feltételezettől igen sok ponton eltért. Ennek alapján úgy ítéltük meg, szükséges és hasznos lenne a romániai magyar oktatás egészében szisztemati-kusan összegyűjteni a vegyes és szórványterületek magyar oktatására vonat-kozó adatokat, majd terepmunka keretében felkeresni magukat a települése-ket is. Ezt a munkát – támogatóinknak köszönhetően – sikerült elvégeznünk.

A program keretében így összegyűjtöttük és rendszereztük az erdélyi ma-gyar oktatásról, gyermekekről rendelkezésre álló adatokat, elvégeztük ezen adatok forráskritikai vizsgálatát, és a legfontosabb adatokat településszintű adatbázisba rendeztük. A kötetben Barna Gergő tanulmánya mutatja be azo-kat a legfontosabb idősoros trendeket és következtetéseket, amelyek az okta-tásstatisztikai adatokból kiderülnek. A kötet végén található táblamelléklet pedig a program keretében létrehozott adatbázisból ad ízelítőt.

A program első fázisában végigjártunk – ebben a munkában Márton János-nak volt döntő szerepe – csaknem 300 oktatási helyszínt. Ezek több csoportba oszthatók. Egyrészt vannak köztük olyan települések, ahol a közelmúltban szűnt meg a magyar oktatás. Másrészt olyanok, amelyekben az adatok alap-

8

ján úgy tűnt, hogy veszélyben van vagy lehet a magyar tannyelvű oktatás. Végül olyan településeket is felkerestünk, amelyek központi, oktatásszer-vező funkciót töltenek be vagy kellene, hogy betöltsenek. A tanítók, tanárok mellett interjúkat készítettünk tanfelügyelőkkel, lelkészekkel, polgármeste-rekkel, helyi politikusokkal. Ezen munka alapján az oktatási helyszínekről egységes formában és adattartalommal szöveges adatlapokat készítettünk, illetve az adatlapoktól függetlenül megfogalmaztuk a fenntarthatóságra vo-natkozó elképzeléseinket.

Az adatlapok szöveges és – reményeink szerint – közérthető formában mutatják be az adott település magyar oktatásának legfontosabb jellemzőit: nemcsak a számokat, hanem azt is, ami a számok mögött van. Milyen a gyer-mekek nyelvállapota és a tényleges nyelvhasználat? Hány magyar gyermek választ nem magyar oktatási nyelvet? Vannak-e más településről bejáró gyer-mekek és azoknak milyen az aránya? Van-e iskolabusz, napközi, szakképzett tanár? Mekkora és hogyan változik a romák aránya az egyes tagozatokon? Milyen gyermekutánpótlás várható és merre vezet az iskolákból kikerült magyar gyermekek továbbtanulásának útja? Az adatlapokat nyilvánosan elérhetővé tettük a program honlapján, a www.iskolakveszelyben.ro inter-netes címen.

Később úgy tűnt, hogy az így összegyűjtött adatokra, adatbázisokra ala-pozva érdemes lenne továbblépni. Fontosnak tűnt számunkra, hogy bizonyos tipikus, a magyar oktatás jövője szempontjából kulcskérdésnek számító je-lenséget szisztematikusan, a tényekre alapozva megvizsgáljunk. Érzékeltük ugyanis, hogy helyi oktatásszervezők (tanfelügyelők, iskolaigazgatók) – mi-közben sok esetben nagyon nagy tárgyi és gyakorlati tudással rendelkeznek – nem rendelkeznek a „saját” iskolájukon, településükön, térségükön túlmu-tató tapasztalathorizonttal. Ennek következtében nem volt tényszerű elkép-zelésük arról, hogy az általuk is érzékelt jelenségek mennyiben tipikusak, illetve mennyiben speciálisak. Nem ismerték továbbá azt sem, hogy másutt milyen és mennyire hatékony megoldások születtek hasonló kihívások-ra. Például, hogyan és miként reagál az oktatási rendszer a magyar óvodai csoportokban egyre nagyobb számban megjelenő nem magyar anyanyelvű gyermekekre? Hogyan oldható meg hatékonyan a kisebbségi gyermekek tele-pülések közötti ingáztatása, melyek az egyébként meglehetősen kötött iskola-buszrendszer lehetőségei? Milyen szerepe van és lehet a szórványoktatásban a napköziknek, délutáni gyermekfelügyeleti rendszereknek? Milyen hatásai vannak egy szórványbentlakás indításának a helyi gyermekek iskolaválasz-tási szokásaira? Emiatt az adatok begyűjtése, frissítése, az adatlapok készí-tése és gondozása mellett úgy döntöttünk, hogy a program keretében célzott elemzéseket is készítünk.

Az ilyen célzott elemzések közül nem minden került be a kötetbe. Vannak olyanok, amelyek a honlapon találhatók meg. A kötetben szereplő tanulmá-nyok közül a Kiss Tamásé azt vizsgálja, milyen hatásai vannak, ha egy et-nikailag vegyes közegben a roma tanulók aránya folyamatosan növekszik. Ez egy olyan demográfiai, oktatáspolitikai szakkérdés, amely sokféle érzé-

9

kenységet sérthet, és amiről – épp emiatt – nem könnyű tárgyszerűen írni. Mégis, a terepmunka tapasztalatai arra utalnak, hogy a következő egy-két évtized egyik legfontosabb kisebbségi oktatási kérdéséről van szó. Így ennek a szövegnek a közlését igen fontosnak éreztük. Márton János egy speciális, de az erdélyi magyar városi közösségek jövője szempontjából kulcsfontosságú iskolatípust mutat be: a román többségű városokban működő külvárosi, la-kótelepi iskolákat. A Márton János és Kapitány Balázs által közösen jegyzett tanulmány a terepmunka ismertetése mellett arra törekszik, hogy bemutas-sa a veszélyeztetett oktatási helyszínek egyfajta tipológiáját. Kapitány Balázs tanulmánya arra törekszik, hogy bemutassa, milyen intézményes helyzetek hatására kezd el gyermekeket veszíteni a magyar oktatási rendszer: milyen demográfiai, földrajzi, iskolaszerkezeti okok vezetnek tannyelv-váltáshoz. Toró Tibor tanulmánya az iskolabuszok működésével kapcsolatos tapaszta-latokat összegzi.

Magunk egy harmadik fázis kivitelezhetőségében is reménykedtünk, ami a program anyagainak, a program keretében összegyűjtött adatoknak a policy célú hasznosítása lett volna. Azt láttuk azonban, hogy az a meglepően nagy és őszinte érdeklődés és támogatás, amelyet a program leíró részénél tapasz-taltunk, elfogyott, mihelyt konkrét, gyakorlati jelentőségű következtetések levonására, tennivalók meghatározására került volna sor. Ennek okai termé-szetesen sokrétűek. Azonban a legnagyobb problémának azt tarjuk, hogy az erdélyi magyar oktatási rendszernek – legalábbis a gondjainak – nincs valódi gazdája. A román állam sajnos mindmáig nem viselkedik gondos, jó szándé-kú gazdaként. A rendszerben dolgozó magyar tisztviselők kevesen vannak, hatásköreik korlátozottak, a „tűzoltásra” és nem a jövő tervezésére rendez-kedtek be. A budapesti szereplők megosztottak szervezetileg, személyileg és szándékaikban egyaránt, így az a támogató és koordináló szerep is szerte-foszlik, amit betölthetnének. Az RMDSZ oktatásszervező infrastruktúrája (vagy tágabb értelemben: közösségszervezői funkciói) leépültek. A szerve-zeten belül eluralkodott politikai logika szempontjából kontraproduktív, sőt akár veszélyes is lehet az oktatási rendszer kapcsán kifejtett társadalomépítő aprómunka. A magyar pedagógusok önszerveződése bár létezik, de egy al-kalmazottjai által önmagát tervező és szabályozó magyar oktatási rendszer kiépítésében bízni teljesen illuzórikus. Ilyen körülmények között pedig nincs olyan szereplő, aki örömmel magára venné a leépülő területek és közösségek oktatástervezésének hálátlan aprómunkáját.

A programra épülő gyakorlati oktatásszervezés így nem valósult meg, a policy jellegű javaslatok koraszülött formában papíron maradtak. Azonban ennek a munkának az érzékeltetésére is betettünk a kötetbe két rövid szöve-get. Márton János tanulmánya általában hívja fel a figyelmet néhány olyan gyakorlati jellegű következtetésre, amelyek fontosnak tűntek az oktatási rendszer minősége, fenntarthatósága szempontjából. Kapitány Balázs rövid szövege egy tucatnyi konkrét oktatásszervezési dilemmát vázol fel és próbál megválaszolni.

10

Bízunk abban, hogy a jövőben, egy szerencsésebb korszakban, arra is lehetőség nyílik, hogy az Iskolák veszélyben programhoz hasonló, kutatók által kezdeményezett, de gyakorlati indíttatású programok eredményei ne csak jelentések, honlapok vagy a mostanihoz hasonló kötetek legyenek. Ezen törekvések eredményességét ugyanis valójában mégis csak az jelentené, ha olyan gyakorlati lépések is születnének belőlük, melyek képesek hozzájárul-ni ahhoz, hogy az erdélyi magyar közösség a mindenkor éppen adott keretek között a lehető leghatékonyabb, az egyéni sikerességet és a közösségi megma-radást egyaránt segítő oktatási rendszert üzemeltethesse.

Kolozsvár, 2015. októberBarna Gergő – Kapitány Balázs – Kiss Tamás – Márton János

A program fontosabb támogatói voltak, segítségüket köszönjük. Bethlen Gábor AlapKözpolitikai Elemző KözpontNemzeti Kisebbségkutató IntézetNemzetpolitikai KutatóintézetRomániai Magyar Demokrata Szövetség

11

Az oktatás számokban. A romániai magyar közoktatás 1990 és

2014 között

Barna Gergő

1. Adatforrások, módszertan

A magyar oktatás helyzetéről két fontosabb adatforrás létezik Romániában. Egyrészt az Oktatási Minisztérium összesíti a beiskolázási számokat tanév elején, a megyei tanfelügyelőségek által, másrészt, ezzel párhuzamosan, a Sta-tisztikai Hivatal (INS) is rögzíti az oktatási adatokat. Mindkét intézmény kü-lön jegyzi a magyar nyelvű csoportokba, osztályokba járók számát. A Statiszti-kai Hivatal adatai nyilvánosan elérhetők, a minisztériumi adatok kikérhetők.

Az adatok megbízhatósága – mint általában Romániában – alacsony fokú, ez kiderül, ha például összevetjük a 2012-es tanév minisztériumi és az INS-ada-tokat. A magyar nyelvű óvodai csoportok esetében a tanfelügyelőségi adatok jelentősen magasabb számot mutatnak, mint a Statisztikai Hivatalból szárma-zók (lásd Temes, Arad, Máramaros, Brassó, Fehér). Legalább ennyire furcsa, hogy Szatmár megyében a Statisztikai Hivatal által közölt számok kiugróan magasabbak a minisztériumi adatokhoz képest. A magyar nyelvű alapfokú képzésben részt vevők esetében már nagyobb a megfelelés, de a különbségek itt sem elhanyagolhatóak.

1. táblázat. Tanfelügyelőségi és statisztikai adatok a magyar nyelven tanulókról, 2012/2013-as tanév

Megyék,2012-es tanév

Óvoda Alapfokú képzés (elemi és általános)

Tanügy INS Eltérésaránya (%) Tanügy INS Eltérés

aránya (%)

Arad 730 590 -19,2 1 491 1 490 -0,1

Beszterce- Naszód 401 438 9,2 833 781 -6,2

Bihar 3 558 3 801 6,8 11 310 11 142 -1,5

12


Megyék,2012-es tanév

Óvoda Alapfokú képzés (elemi és általános)

Tanügy INS Eltérésaránya (%) Tanügy INS Eltérés

aránya (%)

Brassó 824 742 -10,0 1 852 1 857 0,3

Fehér 305 279 -8,5 835 834 -0,1

Hargita 8 989 9 351 4,0 25 092 25 182 0,4

Hunyad 348 331 -4,9 571 588 3,0

Kolozs 2 473 2 550 3,1 5 186 5 067 -2,3

Kovászna 5 248 5 234 -0,3 14 393 14 670 1,9

Máramaros 456 399 -12,5 1 013 1 014 0,1

Maros 6 862 7 020 2,3 17 181 17 204 0,1

Szatmár 2 833 3 463 22,2 10 086 10 004 -0,8

Szeben 124 122 -1,6 200 200 0,0

Szilágy 1 574 1 569 -0,3 4 277 4 306 0,7

Temes 522 312 -40,2 588 592 0,7

Erdély (15 megye) 35 247 36 201 2,7 94 908 94 931 0,0

Mostani elemzésünk a Statisztikai Hivatalból származó adatok felhasználá-sával készül, mivel ezekkel rendelkezünk 1990-ig visszamenőleg.

A Statisztikai Hivatal idősoros adatbázisa (TEMPO) négy oktatási szintre bontva közli az oktatási rendszerben részt vevő óvodások és diákok számát, a tanítás nyelve szerint, éves és megyei bontásban. Az adatok jelenleg 1990–2014 között érhetők el, megyei megoszlások 1997-től kezdődően vannak. Az adatokat a tanév kezdésekor és végzésekor összesítik, tartalmazza azokat a diákokat is, akik esti vagy csökkentett látogatású oktatásban vesznek részt, illetve kiterjed mind az állami-, mind pedig a magánoktatás intézményeire, illetve a speciális osztályokban járókra is. Az adatbázis hátránya, hogy az elemi és az általános oktatásban részt vevőket összevonva kezeli. A követke-ző oktatási szintekre kérhetők le az adatok:1. Óvodai oktatás (învăţământul preşcolar, nivel 0 ISCED), 3–6/7 évesek.2. Elemi és általános oktatás (învăţământul primar şi gimnazial, inclusiv

special, nivel 1 ISCED şi nivel 2 ISCED), 7–14 évesek, I–VIII. osztály. Az elő-készítő osztály – annak 2012. évi bevezetése óta – ide kerül beszámításra.

3. Líceumi oktatás (învăţământul liceal nivel 3 ISCED), 15–18 évesek, IX–XII., XIII. osztályok, beleértve az elméleti és szaklíceumokat is (liceu, grup şcolar).

4. Szakiskolák (învăţământul profesional, nivel 3 ISCED) és posztliceális is-kolák (postliceal, nivel 4 ISCED). A 15–17 és 19–21 éves korosztály. (Unităţile de învăţământ profesional: scoli de arte si meserii, postliceal şi de maiştri,

13

Az oktatás számokban. A romániai magyar közoktatás 1990 és 2014 között

publice şi private.) Az adatbázisba külön szerepelnek a szakiskolák és a posztliceális iskolák.

A beiskolázási számok értelmezését a népszámlálási adatokhoz viszonyítva végezzük. Az 1992-es, 2002-es, illetve 2011-es népszámlálások etnikai, koré-ves adatai segítségével a következő összehasonlításokat végezzük:

• a magyar nemzetiségűek aránya a populáción belül, illetve a magyar nyelvű képzésben résztvevők aránya

• bruttó beóvodázási arány: a 3–6,5 éves korosztályon belül az óvodába já-rók aránya

• bruttó beiskolázási arány: a 7–14 éves populációban az iskolába járók ará-nya

• „nyers” anyanyelvi arány: magyar nyelven tanulók aránya a magyar nemzetiségűekhez viszonyítva (ennek megbízhatóságára a tanulmány so-rán kitérünk)

Az adatok értelmezésében alapvető problémát jelent (a kiinduló számok meg-bízhatóságán túl), hogy a magyar tannyelvű csoportokba, osztályokba járók számottevő része nem magyar nemzetiségűként volt regisztrálva a népszám-lálásokon (romák, svábok, vegyes háztartásban élő románok stb.), annak el-lenére, hogy anyanyelvük magyar. A 2011-es népszámlálás adatai is jól tük-rözik ezt, a magyar anyanyelvűek száma 2,6 százalékkal magasabb, mint a magyar nemzetiségűek száma. Ebből a szempontból a konklúziók levonásá-ban sokkal inkább a tendenciák megfigyelése, mint a konkrét számarányok egyenkénti értékelése fontos.

2. A magyar nyelven tanulók száma és aránya Romániában

Romániai szintjén a magyar nyelven tanulók összlétszáma évről évre csökken a rendszerváltás után. A csökkenés az alapfokú képzésben a legin-kább látványos, 1990 és 2011 között 39 százalékkal csökkent a magyar nyelvű elemi vagy általános iskolába járó gyerekek száma. A 2012 utáni számbeli növekedés az előkészítő osztályok bevezetésének köszönhető, ami egyben az óvodából való korábbi kilépést jelenti.

Ezzel szemben az arányok tekintetében pozitív trend figyelhető meg. A magyar oktatásban résztvevők aránya a teljes iskolai populációra vetít-ve az 1996-os 4,59 százalékos mélypont után folyamatos növekedést mutat (2014-ben 5,11 százalék). Az arányok értelmezéséhez fontos lenne tudnunk a magyar nemzetiségűek arányát az iskoláskorú populációban, viszont erre vonatkozóan megbízható becsléseink csupán a népszámlálási évek koréves adatai alapján vannak. A népszámlálások alapján Romániában a magyar

14


nemzetiségűek aránya 1992-ben 7,1, 2002-ben 6,6, 2011-ben pedig 6,4 száza-lék. Az iskoláskorú populációban a magyar nemzetiségűek aránya azonban elmarad ezektől az országos arányoktól, elsősorban a kedvezőtlenebb kor-struktúra, illetve a nagyobb mértékű migráció következményeként. A nép-számlálások koréves adatai szerint a magyarok aránya az iskoláskorú lakos-ság körében (a 3–18 éves korcsoporton belül), 1992-ben 6,2, 2002-ben pedig 5,7, 2011-ben pedig 5,6 százalékosra tehető.

2. táblázat. Magyar közoktatás Romániában. Magyar nyelven tanulók száma és aránya

Év Óvoda % Elemi ésáltalános % Líceum % Szak-

iskola % Posztlíceum % Összes %

1990 47 600 6,33 142 459 5,22 41 367 4,15 4 123 1,13 525 1,80 236 074 4,84

1991 47 530 6,40 134 486 5,10 33 447 4,30 6 380 1,70 1 103 2,01 222 946 4,86

1992 49 255 6,55 128 879 5,01 31 196 4,37 5 738 1,72 969 1,70 216 037 4,88

1993 48 192 6,77 125 480 4,95 30 475 4,22 6 112 2,03 1 058 2,09 211 317 4,89

1994 47 754 6,67 124 167 4,90 30 055 3,97 6 293 2,18 862 1,90 209 131 4,82

1995 45 839 6,57 121 215 4,77 29 950 3,80 5 491 1,92 905 1,66 203 400 4,66

1996 42 816 6,49 120 597 4,74 29 604 3,73 5 272 2,01 753 1,02 199 042 4,59

1997 40 978 6,57 121 244 4,74 29 196 3,81 5 984 2,42 1 087 1,26 198 489 4,63

1998 40 397 6,47 122 385 4,79 27 274 3,80 5 876 2,58 1 347 1,40 197 279 4,67

1999 40 207 6,52 119 157 4,77 26 430 3,81 5 747 2,59 2 094 2,21 193 635 4,69

2000 40 086 6,56 114 420 4,74 26 207 3,81 6 798 2,84 2 362 2,88 189 873 4,71

2001 40 266 6,54 109 498 4,72 28 301 3,98 7 090 2,81 2 001 2,75 187 156 4,71

2002 41 457 6,58 106 515 4,85 29 415 3,97 7 950 2,94 1 658 2,68 186 995 4,79

2003 40 811 6,41 104 068 4,90 29 634 3,90 8 281 2,97 1 427 2,61 184 221 4,78

2004 41 207 6,39 99 428 4,98 31 013 4,01 9 437 3,26 1 457 2,99 182 542 4,86

2005 41 104 6,34 96 266 5,07 30 876 4,02 10 139 3,56 1 512 3,47 179 897 4,94

2006 41 280 6,36 93 944 5,10 30 968 3,97 9 876 3,94 1 152 3,06 177 220 4,98

2007 41 054 6,31 92 816 5,19 31 559 3,99 8 770 3,98 1 102 2,42 175 301 5,01

2008 41 184 6,31 91 732 5,23 31 616 4,03 7 309 3,86 1 268 2,30 173 109 5,04

2009 41 857 6,28 90 930 5,29 33 563 4,01 4 221 3,66 1 185 1,89 171 756 5,05

2010 42 747 6,34 89 887 5,31 35 452 4,09 1 740 3,19 1 376 1,97 171 202 5,10

2011 43 412 6,44 87 541 5,37 36 632 4,12 153 1,24 1 382 1,74 169 120 5,15

2012 36 493 6,28 95 247 5,46 34 555 4,15 1 158 5,87 1 612 1,74 169 065 5,17

2013 35 431 6,23 95 824 5,50 32 418 4,17 1 926 7,27 1 401 1,36 167 000 5,19

2014 34 705 6,20 94 326 5,45 29 037 3,99 3 658 7,20 1 434 1,36 163 160 5,11

Forrás: INS, Tempo online, SCL103B

15


1. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok száma különböző oktatási szinteken. Románia (ezer fő)

2. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok aránya különböző oktatási szinteken. Románia

16


A képet tovább árnyalhatjuk, ha az arányok változását a különböző okta-tási szintek, illetve az erdélyi régiókon belül is megvizsgáljuk.

Mindenekelőtt kijelenthető, hogy a magyar óvodai csoportokba járók aránya folyamatosan meghaladja a magyarság arányát az adott korcso-portban. Ennek több oka lehet. Egyrészt az óvodai hálózat jelentősen fejlet-tebb az erdélyi régióban, másrészt feltételezhetően a magyar szülők nagyobb arányban íratják be gyerekeiket, harmadrészt nagy valószínűséggel a ma-gyar nyelvű óvodákban számottevő arányban járnak más nemzetiségű gyer-mekek is (akik a népszámláláskor romaként vagy románként lettek regiszt-rálva). Ez utóbbi szempontra visszatérünk a későbbiekben.

A népszámlálások koréves adatai segítségével bruttó beóvodázási arányt számíthatunk, összehasonlítva az adott oktatási szinten tanulók számát a ne-kik megfelelő korcsoportok létszámával. A beóvodázási arányt az 1991/92-es, a 2001/02-es, illetve a 2011/12-es tanévekre számítjuk. Az óvodások számát a 3 és 6,5 év közötti népességhez hasonlítjuk. Ezek szerint 1991-ben a 3–6,5 évesek 60 százaléka, 2001-ben 80 százaléka, 2011-ben pedig 90 százaléka járt óvodába Romániában.1 Ugyanezek az arányok a magyar nemzetiségűek kö-rében 68, 91, illetve 101 százalék. Amennyiben belekalkuláljuk, hogy a ma-gyar óvodákba járók egy jelentős része nem magyar nemzetiségű, akkor is komolynak tűnik az eltérés, azaz a magyar gyermekeknek az országos átlag-nál feltehetően nagyobb hányadát íratják be óvodába.

ÉvRománia Magyarok

3–6,5 évesek Óvodások % 3–6,5 évesek Óvodások %

1991 1 240 643 742 232 59,8 69 831 47 530 68,1

2001 774 848 616 014 79,5 44 039 40 266 91,4

2011 748 407 673 641 90,0 42 875 43 412 101,3

A magyar oktatás szempontjából a legfontosabb az elemi évfolyamokra járók aránya. Sajnálatos módon az INS ezt összesítve közli az V–VIII-as évfo-lyamokkal. Az I–VIII-as évfolyamok adatainak vizsgálatában figyelembe kell vegyük – hogy az óvodai szinthez képest – ezek a kötelező oktatás részét ké-pezik. Azt láthatjuk, hogy a kötelező oktatás e két szintjén, a magyar nyelven tanulók aránya a teljes oktatási populációban pozitív trendeket követ. 1990 és 2001 között alapvetően egy csökkenő tendencia volt (2001-ben az alapfokú képzésben a magyarok aránya 4,7 százalékos), 2002-től kezdődően folyamatosan növekszik a magyarul tanulók aránya az alapfokú képzésben. Feltételezhetően az elemi oktatásban még jobb az arány, és megközelíti a ma-gyarok arányát.

1 A beóvodázási arány a 2001/02-es tanévben, az Oktatási Minisztérium 2005-ös jelentése szerint 67,5 százalékos. http://www.edu.ro/index.php?module=uploads&func=downlo-ad&fileId=2222. A minisztériumi jelentés a 3–7 éves korosztályhoz viszonyítja az óvo-dások számát.

17


Az ezredfordulót megelőzően a magyar tannyelvű alapfokú képzésben résztvevők aránya jelentősen elmaradt a populáción belüli aránytól. 1991-ben a 7–14 éves lakosság körében a magyarok aránya 6,2 százalék, a magya-rul tanulóké pedig 5,1 százalék. 2001-ben már valamelyest csökken a különb-ség, a populációban 5,6, a tanulók között 4,7 százalék a magyarok aránya. 2011-ben a vonatkozó korcsoportban az arány 5,7, a tanulók körében 5,4 szá-zalék. A népesség, illetve a tanulási nyelv aránykülönbségeinek csökkenése egyszerre több tényezőnek köszönhető:

Egyrészt feltételezhető, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek egyre na-gyobb hányada anyanyelvén végzi az elemi és az általános iskolát. A pozitív trend ugyanakkor azzal is szorosan összefügg, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős mértékű tömbösödés figyelhető meg az erdélyi magyar népesség kö-rében. A jelen tanulmányban használt régiós besorolások alapján a 1992-ben a Székelyföldön az erdélyi magyarok 45 százaléka élt, ez az arány 2011-ben már 50 százalék. Ugyanebben a periódusban a szórványmegyék súlya 31 szá-zalékról 25 százalékra csökkent.

Másrészt a kiegyenlítődés annak is köszönhető, hogy egyre nő a magyar oktatáson belül a magyar anyanyelvű, de nem „népszámlálási magyarok” aránya. A magyar nyelven tanulók között olyanok is vannak, akiket a nép-számlálások időpontjában más nemzetiségűnek regisztráltak (románok, ro-mák, svábok). Ennek a csoportnak a méretére vonatkozó megbízható adatok viszont nem állnak rendelkezésre. Erre utalhat, hogy a magyar anyanyelvű-ek aránya 2,6 százalékkal nagyobb volt, mint a magyar nemzetiségűek ará-nya a 2011-es népszámlálás szerint.

Harmadrészt vannak arra utaló jelek is, hogy az elmúlt években – elsősor-ban szórványterületen – alacsony számban bár, de az óvodák után a magyar elemi oktatásban is megjelentek nem magyar anyanyelvű, magyarul nem is beszélő diákok, akik a „papíron” magyar, a valóságban román nyelvű okta-tásban részesülnek.

Negyedrészt az is egyértelműnek tűnik, hogy a magyarok és a románok korstruktúrája közötti eltérés csökkent az elmúlt évtizedben, elsősorban a kivándorlás etnikai kiegyenlítődése következtében.

A pozitív irány ellenére azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magyar nyelven tanulók aránya továbbra sem éri el az iskoláskorú populációban regisztrált etnikai arányokat. Figyelembe véve azt is, hogy a magyar anya-nyelvűek száma meghaladja a magyar nemzetiségűekét, kijelenthető, hogy a magyar gyerekek jelentős része továbbra sem anyanyelvén kezdi meg iskolai tanulmányait.

Elvégezve az összehasonlításokat az 1991-ben, a 2001-ben, illetve a 2011-ben regisztrált 7–14 évesek száma és az alapfokú képzésben résztvevők kö-zött, érdekes megállapításokat tehetünk.

18


ÉvRománia Magyarok

7–14 évesek Összes alapfok % 7–14 évesek Magyar alap

fok %

1991 2 870 587 2 639 279 91,9 178 214 134 486 75,5

2001 2 308 775 2 320 536 100,5 128 241 109 498 85,4

2011 1 715 333 1 629 406 95,0 97 243 87 541 90,0

Úgy tűnik, hogy 1991-ben Romániában a 7–14 évesek 92 százaléka járt is-kolába, 2001-re ez jelentősen javult. Bár a bruttó beiskolázási arány2 megha-ladhatja a 100 százalékot (mivel nem teljes az átfedés az iskoláskorú populá-ció és az iskolába járók kora között, vannak lemaradók stb.), a 2001-es 100,5 százalékos, illetve a 2011-es 95 százalékos romániai arány nagy valószínű-séggel az adatok inkonzisztenciájára is utal.3

Magyar vonatkozásban a koréves népesség és az oktatásban résztvevők hányadosa nem csupán a beiskolázási arányszámot mutatja, hanem – bár kor-látozottan – az anyanyelven tanulók arányáról is nyújt információt. Ahhoz, hogy az anyanyelven tanulók ilyen „nyers” arányát kiszámítsuk a fenti ada-tok alapján, legalább két – egyenként vitatatható – munkahipotézist el kell fo-gadnunk: 1) feltételezzük, hogy a bruttó beiskolázási arányszám megegyezik a teljes népesség és a magyar népesség esetében, 2) feltételezzük, hogy csak magyar nemzetiségűeknek regisztráltak tanulnak magyar nyelven. Ameny-nyiben ezek a feltételezések igazak lennének, azt mondhatnánk, hogy 1991-ben a magyar nemzetiségű diákok 82, 2001-ben pedig 85, 2011-ben pedig 95 százalékuk végezte anyanyelvén az elemi és általános iskolai képzést.

Intuitív módon, a valósághoz közelítve a hipotéziseket, ha azt feltételez-zük, hogy a beiskolázási arány 98 százalékos, illetve hogy a magyar anya-nyelvűek száma 4–5 százalékkal magasabb a magyar nemzetiségűnek re-gisztráltaknál, a nem anyanyelvükön tanuló magyar gyerekek arányát 12–14 százalék közöttire becsülhetjük a 2011-es tanévben.

2 A bruttó beiskolázási arány (rata bruta de cuprindere) megegyezik az adott oktatási szintre beiratkozott diákok teljes számának és az ugyanazon korcsoportba tartozó né-pesség számának a hányadosával.

3 A beiskolázási arány a 2001/02-es tanévben, az Oktatási Minisztérium 2005-ös jelentése szerint 97 százalékos az elemi és általános oktatást illetően. http://www.edu.ro/index.php?module=uploads&func=download&fileId=2222. A minisztérium jelentése szerint 2003-tól lépi át a beiskolázási arány a 100 százalékot.

19


3. Beiskolázási arányok régiók szerint

3.1. Székelyföld

Régiók szintjén az 1997–2014-es periódust tudjuk nyomon követni, ekkortól publikusak a megyei szintű adatok.

Székelyföld (Hargita, Maros, Kovászna megyék) esetében viszonylag sta-bil a magyar oktatásban részt vevő diákok aránya 1997 és 2011 között. A nép-számlálási adatok alapján a három megyében a magyarok aránya 1992-ben 60,7, 2002-ben 59,2, 2011-ben pedig 58,7 százalékos. A magyar lakosság száma 15 százalékkal csökkent 1992 és 2011 között.

3. táblázat. Magyar közoktatás Székelyföldön. Magyar nyelven tanuló óvodások, diákok száma és aránya.

Székelyföld Óvoda % Elemi ésáltalános % Líceum %

1997 25 222 58,8 69 867 54,9 18 117 47,9

1998 24 686 58,2 68 668 54,0 16 515 47,0

1999 24 721 59,4 68 053 54,1 16 164 47,5

2000 25 076 59,8 65 866 54,1 16 140 47,3

2001 25 228 59,4 63 684 53,9 17 368 48,0

2002 25 847 59,3 61 070 54,3 17 984 48,9

2003 25 147 58,7 59 239 54,3 18 401 48,7

2004 25 309 58,6 56 973 54,7 19 248 49,9

2005 25 243 58,0 55 309 55,0 19 312 50,0

2006 25 281 57,9 54 449 55,2 19 739 49,9

2007 25 258 57,8 53 740 55,2 20 353 49,9

2008 25 221 57,9 53 327 55,3 20 089 50,2

2009 25 630 57,9 52 866 55,6 21 022 49,7

2010 26 186 58,3 52 837 55,5 21 923 50,4

2011 26 440 58,9 51 669 55,2 22 524 51,1

2012 21 605 58,1 57 056 56,2 21 551 52,2

2013 20 349 57,8 57 069 56,2 19 796 52,2

2014 20 357 58,6 56 227 55,5 17 687 51,4

20


3. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok száma. Székelyföld

4. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok aránya. Székelyföld

A magyar óvodákban tanulók száma stabil, 25–26 ezer fő között mozog az elemzett periódusban, 2009-től enyhén növekszik. A 2012-es visszaesés az előkészítő osztályok beindításának köszönhető, amely értelmében a 6 évet betöltöttek kötelező módon iskolai intézményben, előkészítő osztá-lyokban kezdik el tanulmányaikat. Az óvodában járókon belül a magyar nyelven tanulók aránya 57,8–59,8 százalék közötti. A koréves népszámlálá-si adatok alapján az óvodáskorú népesség körében a magyarok aránya 55 százalékra tehető, mind 2001-ben, mind pedig 2011-ben. Tehát az óvodások

21


esetében is – akárcsak Románia szintjén – felülreprezentáltak a magyar nyelven tanulók.

Székelyföld összesen Székelyföldi magyarok


2001 42 710 42 451 99,4 23 446 25 228 107,6

2011 43 655 44 873 102,8 23 932 26 440 110,5

Erre utalnak a bruttó beóvodázási arányok is, míg a 2001-ben teljes lakos-ság 99 százaléka járt óvodába, a magyarok esetében ez az arányszám 107,6 százalékos, 2011-ben pedig 110 százalék fölötti. Az adatok arra engednek kö-vetkeztetni, hogy az óvodát magyar nyelven járók minimum 7–9 százaléka (a valóságban ez az arány nyilván nagyobb) a népszámlálások alkalmával nem magyar nemzetiségűnek (elsősorban romának) volt regisztrálva.

Az elemi és általános oktatás szintjén folyamatosan csökken a magyarul tanulók száma. A három székelyföldi megyében 1997-ben 70 ezren tanultak magyarul az alapfokú képzésben, 2011-ben már csak 51,7 ezren. Kovászna megyében 30 százalékkal, Hargita és Maros megyében 24–25 százalékkal csökkent a magyar iskolába járók száma az elmúlt tizenöt évben, ami alapve-tően a gyermekvállalási kedv visszaesésével magyarázható. 1991-ben a 7–14 éves korú magyar nemzetiségűek száma 88 ezer, ez 2001-re 26 százalékkal apad (65 ezer főre), 2011-re további 19 százalékkal csökken (53 ezer főre).

A folyamatosan stabil óvodások és az egyre csökkenő alapfokon tanulók száma ugyanakkor további kérdéseket vet fel. Az óvodások számából kiin-dulva azt várnánk, hogy 2005-től (ekkor lép iskolába az 1991-es kohorsz, akik 1997-ben még óvodában voltak) az alapfokú képzésben résztvevők száma is stabilizálódjon. Az okok többrétűek lehetnek: az óvodás populáció folyama-tos szinten tartása nem magyar nemzetiségűekkel, tannyelvváltás az elemi és az általános iskolai szintek között (elsősorban Maros megyében), korai is-kolaelhagyás, migráció.

A magyarok aránya mind az iskoláskorú populációban, mind pedig az is-kolába járók esetében 54–55 százalék közötti, a két arány nagyjából megegye-zik, illetve 2001 és 2011 között sem változik. A bruttó beiskolázási arányok is azt mutatják, hogy a magyar nemzetiségűek többsége anyanyelvén végezné az alapfokú képzést, ha kizárólag a magyar nemzetiségűeknek regisztráltak tanulnának magyar nyelven.

Székelyföld összesen Székelyföldi magyarok

7–14 évesek Összes alapfok % 7–14 évesek Magyar alapfok %

2001 119 815 118 067 98,5 65 331 63 684 97,5

2011 97 176 93 569 96,3 52 991 51 669 97,5

22


3.2. Partium

Partiumban (Bihar, Szatmár, Szilágy megyék) esetében enyhén növekvő ten-denciát figyelhetünk meg a magyar oktatásban résztvevők arányában 1997 és 2011 között. A népszámlálási adatok alapján a három megyében a ma-gyarok aránya 1992-ben 29,5, 2002-ben 28,2, 2011-ben pedig 27,5 százalékos. A magyar lakosság száma 18 százalékkal csökkent 1992 és 2011 között. Az erdélyi magyarság belső arányait tekintve a partiumi megyékben 1992-ben a magyarok 24 százaléka élt, ez 2011-re 25 százalékra emelkedett.

4. táblázat. Magyar közoktatás a Partiumban. Magyar nyelven tanuló óvodások, diákok száma és aránya

Partium Óvoda % Elemi ésáltalános % Líceum %

1997 8 770 19,9 31 675 21,9 5 754 12,6

1998 8 836 20,0 32 217 22,0 5 533 13,0

1999 8 774 20,3 30 675 21,3 5 399 13,3

2000 8 316 20,3 30 820 22,0 5 213 13,0

2001 8 337 20,2 29 144 21,7 5 755 14,2

2002 8 618 20,6 29 043 22,4 6 177 14,4

2003 8 788 21,1 28 601 22,7 6 686 14,9

2004 8 921 21,0 27 318 22,9 6 766 14,5

2005 8 950 21,0 26 218 23,1 6 675 14,1

2006 9 097 21,2 25 706 23,4 6 682 13,8

2007 9 098 21,3 25 285 23,7 6 733 13,7

2008 8 980 20,8 24 882 23,7 6 910 13,8

2009 9 302 21,3 24 864 24,0 7 624 14,5

2010 9 353 21,2 24 646 24,1 8 586 15,8

2011 9 791 22,1 23 841 24,3 9 132 16,6

2012 8 833 22,6 25 452 24,3 8 371 16,5

2013 8 690 22,6 25 765 24,6 8 133 17,5

2014 8 384 22,2 25 349 24,3 7 113 16,8

23


5. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok száma. Partium

6. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok aránya. Partium

Partiumi sajátosság, hogy a magyar óvodákban tanulók aránya jelentősen elmarad a népességen belüli magyar aránytól, elsősorban Szatmár és Bihar megyében. A magyar óvodákban tanulók száma enyhén növekszik 1997 és 2011 között, illetve javul az óvodásokon belüli arány is 20-ról 22 százalékra, ugyanakkor ez továbbra is alatta marad a koréves adatok által 2001-ben és 2011-ben is 24 százalékra becsülhető népességen belüli nemzetiségi aránytól.

24


Partium összesen Partiumi magyarok


2001 45 610 41 290 90,5 10 997 8 337 75,8

2011 45 037 44 347 98,5 10 874 9 791 90,0

A 2001/2002-es tanévre kiszámított beóvodázási arányok is ezt a lema-radást támasztják alá. Míg a teljes 3–6,5 éves populáció 91 százaléka be volt íratva óvodába, a magyarok esetében ez az arány csupán 76 százalék. Ez alap-ján az becsülhető (elfogadva korábbi elméleti munkahipotéziseinket), hogy az óvodát anyanyelven végzők maximális aránya 84 százalékos (Szatmárban 79, Biharban 80, Szilágyban 97 százalékos) a magyar nemzetiségűek esetében. 2011-re az összlakosság szintjén nő az óvodába járók aránya, viszont úgy tű-nik, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek jelentős része továbbra sem ma-gyar nyelvű csoportokba jár, különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy a magukat más nemzetiségűeknek regisztrálók, de magyar anyanyelvűek száma (svábok, romák) ebben a régióban talán a legjelentősebb. A lemaradás hátterében a magyar óvodai hálózat fejletlenségét feltételezhetjük a két határ menti megyében.

Az alapfokú képzésről már valamivel kedvezőbb képet kapunk. A 7–14 éves korosztályban a magyarok aránya 2001-ben 24,4 százalékos, a magyar tannyelvű iskolába járók hányada 21,7 százalék, 2011-ben ugyanezek az ará-nyok 24,3, illetve 23,8 százalék. Székelyföldhöz hasonlóan itt is folyamatosan csökken az iskolások abszolút száma. Az iskoláskorú népesség (7–14 évesek) 1991-ben 43,3 ezer, 2001-ben 32,9 ezer, 2011-ben 25,1 ezer, a fogyás mindkét népszámlálás között 24 százalékos.

A bruttó beiskolázási számok kedvezőtlenebbek, mint Székelyföldön, ezek alapján a partiumi magyarok csak 89 százaléka tanult volna anyanyelvén 2001-ben, ha a magyar nyelvű oktatásban kizárólag a magyar nemzetiségű-eknek regisztráltak tanultak volna.

Partium összesen Partiumi magyarok


2001 134 844 134 235 99,5 32 878 29 144 88,6

2011 103 362 98 114 94,9 25 158 23 841 94,8

A Partium esetében érdemes kitérni a középiskolai szintre is, mivel jelen-tősen elmarad a magyar nyelven tanulók aránya a populáción belüli aránytól. Nagy valószínűséggel ennek fő oka a magyar szakoktatási intézményhálózat fejletlensége, elsősorban Bihar és Szatmár megyékben. Pozitív fejleménynek könyvelhető el, hogy 2009-től jelentős javulás kezdődik, folyamatosan növek-szik a magyarok aránya a középiskolát végzők körében.

25


3.3. Szórvány

A szórvány kategóriába sorolt megyékben (Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Kolozs, Máramaros, Szeben, Temes) a legkedvezőtlenebb a magyar oktatás helyzete. Pozitív trend, hogy az óvodások és az alapfokú isko-lai tanulmányaikat végzők esetében sikerült stabilizálni a magyarul tanulók arányát, illetve a magyar óvodákba járó gyerekek száma is kiegyenlített az elemzett tizenöt év során. A probléma ott tevődik fel, hogy ezek az arányok jelentősen elmaradnak a magyar lakosság populáción belüli súlyától. A ki-lenc megyében a magyarok aránya 1992-ben 10,1, 2002-ben 8,8, 2011-ben pe-dig 7,5 százalékos a népszámlálási adatok alapján. A magyar lakosság száma 168 ezerrel (35 százalékkal) csökkent 1992–2011 között. Ebből kifolyólag az Erdélyen belüli súlya is csökkent a szórványnak, míg 1992-ben ezekben a me-gyékben élt az erdélyi magyarság 31 százaléka, ez 25 százalékra apadt 2011-re. Az adatok értelmezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy jelentősek az eltérések az egyes megyék között, a fontosabb különbségekre kitérünk.

5. táblázat. Magyar közoktatás a szórványban. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok száma és aránya

Szórvány Óvoda % Elemi ésáltalános % Líceum %

1997 6 913 4,9 19 251 3,6 5 263 3,1

1998 6 799 4,9 20 563 3,8 5 165 3,3

1999 6 586 4,9 18 838 3,6 4 505 3,0

2000 6 632 4,9 17 576 3,5 4 783 3,1

2001 6 573 4,9 16 418 3,4 4 984 3,2

2002 6 848 5,0 16 123 3,5 5 121 3,2

2003 6 735 4,9 15 973 3,7 4 477 2,7

2004 6 811 5,0 14 807 3,6 4 928 3,0

2005 6 791 4,9 14 391 3,7 4 824 2,9

2006 6 757 5,0 13 612 3,6 4 473 2,7

2007 6 615 4,9 13 493 3,8 4 394 2,6

2008 6 835 5,0 13 217 3,8 4 435 2,6

2009 6 785 4,8 12 899 3,7 4 735 2,6

2010 7 050 4,9 12 018 3,5 4 720 2,5

2011 7 064 4,9 11 743 3,6 4 964 2,6

2012 5 763 4,6 12 423 3,5 4 485 2,6

2013 5 729 4,5 12 688 3,6 4 378 2,7

2014 5 885 4,7 12 434 3,5 4 158 2,8

26


7. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok száma. Szórvány

8. ábra. Magyar nyelven tanuló óvodások és diákok aránya. Szórvány

A szórványban, akárcsak Románia vagy Székelyföld esetében az óvodá-ba járók körében a legmagasabb a magyarul tanulók aránya, viszonyítva a többi oktatási szinthez. Pozitív tendencia, hogy a magyar óvodások száma és aránya stabil 1997–2011 között, 6,5–7 ezren járnak magyar óvodai csoportba (azonban tény, hogy ez sok esetben csak „papíron” jelent magyar nyelvű cso-portot), ami 5 százalék körüli arányt jelent. A 2001-es koréves adatok alapján az óvodáskorú népességen belül a magyarok aránya 5,8, 2011-ben 5 százalék.

27


Figyelembe véve a magyar lakosság jelentős csökkenését ezekben a régiók-ban, feltételezhetjük, hogy a magyar nyelvű csoportokba beíratott óvodások aránya egyre inkább megközelíti a magyarok népességen belüli arányát. Ez feltehetően azért lehetséges, mert ezeken a területeken a magyar nyelvű cso-portokban igen jelentős mértékben megnőtt a nem magyar nemzetiségű (el-sősorban román) gyermekek aránya.

Szórvány összesen Szórvány magyarok


2001 157 215 134 779 85,7 9 054 6 573 72,6

2011 154 659 144 980 93,7 7 734 7 064 91,3

A teljes népességre vonatkozó 2001-es bruttó beóvodázási arány a szór-ványmegyékben a legalacsonyabb Erdélyen belül (86 százalékos), de még itt is magasabb az országos arányszámnál. A magyarok esetében ugyanez az arány 73 százalékos.

Az alapfokú képzés sokkal kedvezőtlenebb a magyar nyelven tanulók arányait tekintve. Nagy valószínűség szerint már az iskolába iratkozásnál jelentősebb a román nyelvű osztályokba való bekerülés, és hangsúlyos az általános iskolába való átlépéskor is a tannyelvváltás. (Főképp, hogy a ma-gyar csoportokba járó óvodások jó része nem magyar anyanyelvű, így szá-mára nem reális alternatíva a magyar iskola.) A 7–14 éves korosztályban a magyarok aránya a szórványban 6 százalékos, ezzel szemben az alapfokú képzésben résztvevők körében csupán 3,4 százalékos 2001-ben. 2011-ben 5,3 százalék az etnikai arány, illetve 3,8 százalék a magyar nyelvű osztályokban járóké. A bruttó beiskolázási arányszám így 58 százalékos 2001-ben, illetve 64 százalékos tíz évvel később.

Szórvány összesen Szórvány magyarok


2001 475 902 482 611 101,4 28 361 16 418 57,9

2011 344 072 327 422 95,2 18 311 11 743 64,1

Itt is említést kell tennünk a megyék közötti tekintélyes különbségekről: Kolozsban (80 százalék), Besztercén (71 százalék), Brassóban (68 százalék), Fe-hérben (66 százalék), Aradban (54 százalék), Hunyadban (38 százalék), Mára-marosban (37 százalék), Szebenben és Temesben 30 százalék az anyanyelven tanulók becsült aránya 2001-ben. 2011-re javul a helyzet, viszont Szeben és Te-mes megyékben továbbra is egyharmad körül alakul az anyanyelvükön tanuló magyar gyermekek nyers arányszáma. Máramarosban 50 százalék, Hunyad, Arad és Brassó megyékben kétharmad körülire becsülhető ez az arányszám.

28


A szórványmegyék nem kezelhetők egységesen. Az egyes megyéken belüli települési térszerkezet etnikai szempontból jelentősen eltér. A magyar okta-tás fenntarthatósága szempontjából egy olyan mutatót számítottunk, amely figyelembe veszi a megyén belüli etnikai térszerkezetet mind a magyarok aránya, mind pedig az abszolút számok tekintetében. Kiszámítottuk, hogy az egyes megyén belül a magyarok mekkora aránya élt 2002-ben olyan telepü-léseken (községi szinten), ahol a magyarság súlya meghaladja a 20 százalé-kot, illetve, hogy a magyarok mekkora hányada él olyan településeken a me-gyén belül, ahol legalább 500 magyar van. Az 500-as lélekszám egyrészt az alapfokú képzés fenntarthatóságának hozzávetőleges alsó küszöbét jelenti, másrészt ez az a határ, amely alatt a magyarok számbeli fogyása drasztikus-nak (20 százalék felettinek) tekinthető a 2002-es és 2011-es népszámlálások között. A fenntarthatósági skálán az erdélyi megyék közül Kovászna és Har-gita képviseli a felső határt (100–100 pont), Krassó-Szörény pedig 0 ponttal a viszonyítási alap. Az így kialakított skála szorosan összefügg más, az et-nikai reprodukciót vagy mobilizációt jelző mutatókkal, például a vegyes há-zasságok arányával vagy éppen az RMDSZ mozgósító képességével az egyes szórványmegyékben. A következőkben a rangsorok szerint mutatjuk be az általunk elemzett kilenc megye helyzetét:

Megye

Magyarok aránya(2002)

Fenntarthatósági skálaérték

Rang-sor↓

Rangsorok

Nyers anyanyelvi arány(2001)

Nyers anyanyelvi arány(2011)

Homogén házassá

gok(1992–2001)

Etnikai mobilizáció

a parlamenti választá

sokon(2004)

Kolozs 17,4 69 1 1 1 1 2

Brassó 8,7 66 2 4 3 4 3

Máramaros 9,1 62 3 7 7 6 6

Beszterce 5,9 61 4 3 2 3 1

Arad 10,7 60 5 5 5 5 7

Fehér 5,4 52 6 2 4 2 4

Hunyad 5,2 50 7 6 6 7 5

Temes 7,5 37 8 8 8 9 9

Szeben 3,6 29 9 9 9 8 8

Kolozs megye található a legjobb helyzetben az etnikai térszerkezet te-kintetében, és ennek megfelelően tartja az első helyet az anyanyelven tanuló magyar diákok szempontjából, illetve a vegyes házasságok aránya is itt a leg-kisebb a szórványmegyék közül. Temes és Szeben a rangsor másik végén őrzi pozícióit, az anyanyelvükön tanuló magyarok alacsony aránya egyértelmű-

29


en a megyéken belüli kedvezőtlen etnikai térszerkezetnek köszönhető. Arad megye középmezőnyben helyezkedik el a legtöbb mutató szerint.

A vártnál jobban Fehér, Beszterce-Naszód, illetve kicsivel Hunyad megye szerepel rangsorunkban. Fehér megyében, egy kedvezőtlen etnikai térszer-kezet mellett sikerül relatív jobb eredményeket elérni, mint például Márama-ros, Brassó vagy Beszterce megyékben. Hasonló helyzetben van Beszterce-Na-szód is, amely 1-2 helyezéssel jobbat foglal el „képességeihez” viszonyítva.

Brassó megye adottságaihoz képest kevéssel alul teljesít, mind az oktatás, mind pedig egyéb etnikai teljesítmények területén. A legkevésbé várt Mára-maros nagyon alacsony besorolása, egy viszonylag többre elegendő etnikai térszerkezet mellett.

4. Beóvodázási és beiskolázási arányok 2001-ben és 2011-ben, megyékre lebontva

6. táblázat. Beóvodázási arányok, illetve anyanyelvükön tanuló magyarok becsült aránya, 2001, erdélyi megyék

Megye

Teljes lakosság Magyarok Nyers anyanyelvi arány

3–6,5évesek Óvodások

Beóvodázási arány


Magyar beóvodá

zási arány

Arad 15 935 13 732 86,2 1 078 863 80,1 92,9

Beszterce 13 356 11 531 86,3 508 471 92,8 107,5

Bihar 22 034 18 325 83,2 4 657 3 102 66,6 80,1

Brassó 18 688 14 444 77,3 1 138 800 70,3 91,0

Fehér 13 624 12 345 90,6 501 304 60,7 67,0

Hargita 12 695 13 386 105,4 10 446 11 218 107,4 101,8

Hunyad 16 651 12 342 74,1 475 215 45,3 61,1

Kolozs 20 875 19 761 94,7 2 787 2 703 97,0 102,5

Kovászna 8 537 8 852 103,7 5 823 6 516 111,9 107,9

Máramaros 20 524 17 448 85,0 1 247 497 39,9 46,9

Maros 21 478 20 213 94,1 7 177 7 494 104,4 111,0

Szatmár 14 127 13 322 94,3 4 288 3 202 74,7 79,2

Szeben 15 395 14 000 90,9 360 183 50,9 56,0

Szilágy 9 450 9 643 102,0 2 052 2 033 99,1 97,1

Temes 22 169 19 176 86,5 963 537 55,8 64,5

Összesen 245 534 218 520 89,0 43 497 40 138 92,3 103,7

30


7. táblázat. Beóvodázási arányok, illetve anyanyelvükön tanuló magyarok becsült aránya, 2011, erdélyi megyék

Megye

Teljes lakosság Magyar nemzetiségűek Nyers anyanyelvi arány


Beóvodázási arány


Magyar beóvodá

zási arány

Arad 15 536 14 076 90,6 922 873 94,7 104,5

Beszterce 11 978 11 807 98,6 367 471 128,3 130,2

Bihar 22 279 21 556 96,8 4 935 4 154 84,2 87,0

Brassó 21 179 18 876 89,1 1 167 874 74,9 84,1

Fehér 12 115 12 057 99,5 354 409 115,7 116,3

Hargita 12 838 13 582 105,8 10 811 11 761 108,8 102,8

Hunyad 13 742 12 215 88,9 347 324 93,4 105,0

Kolozs 22 558 22 975 101,8 2 741 2 953 107,7 105,8

Kovászna 8 887 9 222 103,8 6 189 6 632 107,2 103,3

Máramaros 18 781 16 896 90,0 880 424 48,2 53,6

Maros 21 931 22 069 100,6 6 932 8 047 116,1 115,4

Szatmár 14 107 13 718 97,2 4 255 3 791 89,1 91,6

Szeben 15 891 15 513 97,6 235 136 58,0 59,4

Szilágy 8 651 9 073 104,9 1 685 1 846 109,6 104,5

Temes 22 881 20 565 89,9 723 600 83,0 92,4

Összesen 243 350 234 200 96,2 42 539 43 295 101,8 105,8

8. táblázat. Beiskolázási arányok, illetve anyanyelvükön tanuló magyarok becsült aránya, 2001, erdélyi megyék

Megye


7–14évesek

Összesalapfok

Beiskolázási arány

7–14évesek

Magyar alapfok

Magyar beiskolá

zási arány

Arad 47 136 47 106 99,9 3 359 1 820 54,2 54,2

Beszterce 37 704 37 604 99,7 1 557 1 109 71,2 71,4

Bihar 63 320 62 265 98,3 14 014 11 995 85,6 87,0

Brassó 59 637 61 497 103,1 3 406 2 377 69,8 67,7

Fehér 40 354 40 901 101,4 1 495 1 001 67,0 66,1

Hargita 35 003 34 070 97,3 28 590 27 557 96,4 99,0

Hunyad 51 815 52 826 102,0 1 891 739 39,1 38,3

Kolozs 64 427 65 769 102,1 8 655 7 086 81,9 80,2

Kovászna 24 324 24 235 99,6 16 578 16 319 98,4 98,8

Máramaros 59 575 60 434 101,4 3 745 1 397 37,3 36,8

31


Megye


7–14évesek

Összesalapfok


7–14évesek

Magyar alapfok

Magyar beiskolá

zási arány

Maros 60 488 59 762 98,8 20 163 19 808 98,2 99,4

Szatmár 43 415 43 786 100,9 13 001 11 881 91,4 90,6

Szeben 45 972 46 740 101,7 1 100 337 30,6 30,1

Szilágy 28 109 28 184 100,3 5 863 5 268 89,9 89,6

Temes 69 282 69 734 100,7 3 153 955 30,3 30,1

Összesen 730 561 734 913 100,6 126 570 109 649 86,6 86,1

9. táblázat. Beiskolázási arányok, illetve anyanyelvükön tanuló magyarok becsült aránya, 2011, erdélyi megyék

Megye

Teljes lakosság Magyar nemzetiségűek Nyers anyanyelvi arány

7–14évesek

Összes alapfok


7–14évesek

Magyar alapfok

Magyar beiskolázá

si arány

Arad 35 950 34 204 95,1 2 244 1 418 63,2 66,4

Beszterce 28 747 27 220 94,7 1 019 710 69,7 73,6

Bihar 50 182 48 697 97,0 10 939 10 237 93,6 96,4

Brassó 42 819 40 322 94,2 2 549 1 712 67,2 71,3

Fehér 29 095 27 621 94,9 1 052 806 76,6 80,7

Hargita 28 088 26 942 95,9 23 350 22 785 97,6 101,7

Hunyad 33 400 32 220 96,5 866 506 58,4 60,6

Kolozs 46 984 44 579 94,9 6 093 4 810 78,9 83,2

Kovászna 19 525 19 026 97,4 13 490 13 060 96,8 99,4

Máramaros 44 779 40 046 89,4 2 285 1 029 45,0 50,4

Maros 49 563 47 601 96,0 16 151 15 824 98,0 102,0

Szatmár 32 060 29 448 91,9 9 844 9 414 95,6 104,1

Szeben 34 605 33 482 96,8 586 194 33,1 34,2

Szilágy 21 120 19 969 94,6 4 375 4 190 95,8 101,3

Temes 47 693 47 728 100,1 1 617 558 34,5 34,5

Összesen 544 610 519 105 95,3 96 460 87 253 90,5 94,9

32


5. Összegzés

Az alapfokon (elemi és általános iskolában) magyar nyelven tanulók száma folyamatosan csökken 1990 és 2011 között. Ezzel szemben a magyar nyelvű oktatásban résztvevők aránya enyhe növekedést mutat az utóbbi tizenkét év-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar gyerekek egyre nagyobb aránya végzi anyanyelvén tanulmányait.

Az aránynövekedés elsősorban a tömbösödés jelenségének köszönhető, ami azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság egyre nagyobb része olyan tele-pülésekre „szorul vissza”, ahol súlya lehetővé teszi az etnikai reprodukciót. A tömbösödés nem csupán Székelyföld erősödését jelenti, hanem a szórvány-megyéken belül is megfigyelhető, hogy a jobb etnikai térszerkezettel rendel-kező települések, kisrégiók „erősödnek meg”, itt kevésbé drasztikus a magyar lakosság fogyása. Egy másik jelentős oka a magyar nyelvű oktatás aránynö-vekedésének, hogy a magyarok és a románok korstruktúrája közötti eltérés csökkent az elmúlt évtizedben, elsősorban a kivándorlás etnikai kiegyenlí-tődésének köszönhetően. Harmadrészt az emelkedés annak is köszönhető, hogy egyre nő a magyar oktatáson belül a nem „népszámlálási magyarok” aránya: egyfelől magyar anyanyelvűek, akiket a népszámlálások időpontjá-ban más nemzetiségűnek regisztráltak (romák, svábok, románok), másfelől nem magyar nyelvűek (utóbbiak elsősorban az óvodákban).

A pozitív tendencia ellenére az oktatásban résztvevők aránya még min-dig elmarad a magyar iskoláskorúak népességen belüli súlyától. Figyelembe véve azt is, hogy a magyar anyanyelvűek száma magasabb a magyar nemze-tiségűeknek regisztráltaknál, a nem anyanyelvükön tanuló magyar gyere-kek arányát 12–14 százalék közöttire becsüljük a 2011-es tanévben. A román nyelven tanuló magyarok aránya regionálisan jelentős különbségeket mutat. Becsléseink alapján Temes és Szeben megyékben a magyarok csupán egyhar-mada, Máramarosban fele, Hunyad és Arad megyékben mintegy kétharmada folytatja anyanyelvén alapfokú tanulmányait.

Az óvodai oktatásban az abszolút számok stabilitása tűnik lényegi elem-nek. Az óvodába járatás általános elterjedésén túl a magyar óvodások szá-mának viszonylagos állandósága megítélésünk szerint annak a már említett jelenségnek köszönhető, hogy ezen a szinten a legmagasabb a népszámlálá-sok alkalmával nem magyarként regisztrált gyerekek aránya a magyar ok-tatásban.

A magyar óvodások stabil száma, illetve az alapfokú képzésben résztve-vők folyamatos csökkenése ugyanakkor felhívja a figyelmet a tannyelvvál-tás jelenségére is. A statisztikai adatokból arra következtethetünk, hogy a nyelvváltás már iskolába iratkozáskor jelentős mértékű, és a magyar nyelvű oktatás szintről szintre zsugorodik.

33

Veszélyeztetett oktatási helyszínek

Márton János – Kapitány Balázs

1. Bevezető

Az Iskolák veszélyben program elsődleges célja azoknak a kritikus pontoknak – vagy ahogy a program keretében neveztük: veszélyeztetett oktatási helyszí-neknek – a feltérképezése és bemutatása volt, ahol a 2014–2020-as időszakban a romániai magyar oktatási intézményrendszer fenntartása érdekében speci-ális tennivalókra lehet szükség. A romániai magyar oktatási hálózat meglévő struktúrájának feltételek nélküli fenntartása nyilván önmagában nem lehet cél, ezért vizsgálatunk során az egyik alapvető szempontnak a magyar anya-nyelvű gyerekek anyanyelven történő iskoláztatásának a biztosítását tekintet-tük.1 Jelen – alapvetően leíró jellegű – tanulmány célja ismertetni az Iskolák veszélyben program kereteit, tisztázva a program során használt legfontosabb fogalmakat, a romániai oktatás ide kapcsolódó legfontosabb jogszabályi rendel-kezéseit, illetve összefoglalni a legfontosabb számszerűsíthető eredményeket.

2. Fogalmi keret és jogszabályi háttér

A program keretében használt fogalmak közül talán az oktatási helyszín meghatározása tűnik a legfontosabbnak, hiszen mondhatni ez jelenti vizs-gálódásunk alapegységét. A program indulásakor oktatási helyszín alatt egy olyan települést értettünk, ahol magyar tannyelvű oktatás zajlik vagy zajlott az elmúlt tíz évben.2 Ezen belül vizsgálódásunk az elemi és általános iskolai

1 Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezt a program keretében alaptételként kezeljük, és nem kívánunk vitába bocsátkozni azokkal az álláspontokkal, amelyek megkérdőjelezik az etnikai-nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelven történő iskolázta-tásának létjogosultságát, szükségességét vagy ésszerűségét.

2 Azokról a helyszínekről, ahol az elmúlt tíz évben szűnt meg a magyar oktatás, a későb-biekben bővebben is lesz szó.

34


(gimnáziumi) szintre, azaz a román oktatási rendszer jelenlegi szerkezetét alapul véve a 0–VIII. osztályos oktatásra fókuszált.3 Ez nem azt jelenti, hogy a magyar tannyelvű óvodai, illetve középiskolai oktatás vizsgálatát teljesen mellőztük, ezeket szintén vizsgáltuk a két említett szinttel szoros összefüg-gésben – az óvodát mint az elemi oktatás legfőbb utánpótlási bázisát, a közép-iskolát pedig mint az általános iskolában végzett diákok továbbtanulási út-vonalát –, viszont a hangsúlyt a 0–VIII. osztályos oktatásra fektettük. Ennek megfelelően tehát a vizsgált oktatási helyszínek közé csak olyan települések kerültek be, amelyeken biztosított a magyar tannyelvű elemi és/vagy álta-lános iskolai oktatás, azokat a településeket pedig, ahol csak óvodai szinten van magyar nyelvű oktatás, csak abban az esetben vizsgáltuk a program ke-retében, amennyiben itt az elmúlt tíz évben bármikor magyar nyelvű iskolai oktatás is működött.

A romániai (magyar) oktatás sajátosságaiból következően az oktatási hely-szín az esetek nagyon nagy százalékában egybeesik az intézményi szinttel. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb településen – elsősorban vidéki településeken és a szórványban található kisebb városok többségében – legfeljebb egyetlen olyan iskola működik, ahol magyar tannyelvű oktatás is zajlik. Sőt, amint azt a későbbiekben látni fogjuk, a program célcsoportjának a városi kisiskolák kategóriájával való kibővítésével az oktatási helyszín fogalma a települési szintről ténylegesen is áttevődik az intézményi szintre.

A szóban forgó intézmények (iskolák) jogi szempontból lehetnek önállóak – nekik alárendelt tagintézményekkel vagy anélkül –, illetve jogi önállóság nél-küli tagintézmények. A romániai gyakorlatban általában minden községben vagy városban működik legalább egy, önálló jogi státusszal rendelkező iskola. Mivel az iskolák fenntartói a községi/városi önkormányzatok,4 az a legjellem-zőbb, hogy egy közigazgatási egységben egyetlen jogi szempontból önálló isko-la működik – székhelye általában, de nem mindig a községközpontban van –, amelynek több, a községhez tartozó többi településen működő iskola és óvoda is lehet alárendelve.5 Ennek hátterében a 2011/1-es számot viselő oktatási törvény két előírása áll: a 19. cikkely első bekezdése szerint egy állami oktatási intéz-mény akkor rendelkezhet önálló jogi személyiséggel, ha létszáma eléri a 300 iskolás diákot, vagy a 300 iskolás diákot, óvodás és bölcsődés gyereket együtt,

3 A román oktatási rendszer szerkezetére vonatkozóan lásd a tanulmány végén szereplő 1. számú mellékletet és az arra vonatkozó lábjegyzetet.

4 Leszámítva néhány sajátos esetet – pl. speciális, inkluzív oktatás, sportiskolák, egyházi iskolák –, amikor a fenntartó lehet a megyei önkormányzat, valamelyik minisztérium vagy felekezet, egy adott közigazgatási egységen belül – értsd: községközpontban és csatolt településein – a helyi önkormányzat dönt az iskolahálózat megszervezéséről, a megyei tanfelügyelőség jóváhagyásával.

5 Nagyobb magyar közösséggel rendelkező településeken általában egynél több iskolá-ban van magyar nyelvű oktatás. Ezek esetében is előfordul, hogy akár az adott telepü-lésen, akár a közigazgatási egységhez tartozó más településen működő tagiskolákkal rendelkeznek. A nagyobb településeken önálló jogi személyiséggel rendelkező óvodák is előfordulnak, amelyek szintén rendelkezhetnek egy vagy több tagintézménnyel, az utóbbi években azonban egyre gyakoribb, hogy az óvodák a városokban is az iskolák jogi alárendeltségébe tartoznak. Vidéki településeken ez szinte kivétel nélkül így van.

35


vagy a 150 óvodás és bölcsődés gyereket együtt. Tehát egy iskolának vagy egy iskolából és óvodából álló intézményegyüttesnek legkevesebb 300, egy óvodá-nak 150 fős létszámra van szüksége az önálló státuszhoz. Az említett cikkely második bekezdése ugyanakkor azokban a közigazgatási egységekben is lehe-tővé teszi egyetlen jogilag önálló oktatási intézmény megszervezését, ahol a di-ákok, óvodások és bölcsődések együttes száma nem éri el az előírt létszámot.

Tanítási nyelv szempontjából a magyarul is oktató intézményeknek két típusát különböztethetjük meg: magyar tannyelvű és két vagy több tannyel-vű intézmények. Előbbiekben kizárólag magyar tannyelven zajlik az okta-tás, utóbbiakban a magyar nyelv mellett más nyelveken – románul, illetve az esetek kis hányadában német vagy roma nyelven – is van oktatás. A két vagy több tannyelvű intézményekben a magyar oktatás szerveződhet tagozat formájában, de nem ritka az az eset sem, amikor az iskolán belül mindössze egyetlen összevont elemi osztály jelenti a magyar oktatást.

A fenti két tényező – iskola jogi státusza és tanítás nyelve – függvényében a romániai magyar oktatás vonatkozásában összesen négy iskolatípusról be-szélhetünk:

• Önálló, magyar tannyelvű iskolák: különálló jogi személyiséggel rendel-kező intézmények, amelyekben kizárólag magyar tannyelvű osztályok működnek, és az alárendeltségükben működő iskolákban is csak magyar nyelvű osztályok szerveződnek. Ezek általában a magyar többségű váro-sokra és színmagyar községekre, valamint nagyobb magyar közösséggel rendelkező szórványvárosokra jellemzőek.

• Önálló, két vagy több tannyelvű iskolák magyar tagozattal vagy osztályokkal: különálló jogi személyiséggel rendelkező intézmények, amelyekben a ma-gyar tannyelvű osztályok mellett egyéb (általában román) tannyelvű osztá-lyok is működnek. Az esetek többségében a román nyelvű oktatás van túl-súlyban, mind az osztályok és diákok számát, mind az oktatás presztízsét, mind az iskolavezetésben képviselt arányát illetően. A magyar oktatás szer-veződhet a központi iskola keretében ugyanazon iskolaépületben/telephe-lyen vagy külön épületben/telephelyen. Az ilyen típusú iskolák leginkább a szórványvárosokban és községközpontokban működnek, vagy a magyar tömbvidék olyan magyar többségű községeiben, ahol jelentősebb román anyanyelvű kisebbség is él. Utóbbi esetekben általában a magyar tagozat a domináns, a román oktatás pedig többnyire összevont formában működik.

• Magyar tannyelvű tagiskolák: önálló jogi státusz nélküli (tag)intézmények, amelyekben kizárólag magyar tannyelvű osztályok működnek. Ezek jogi-lag önálló, magyar, illetve két vagy több tanítási nyelvű intézményeknek lehetnek alárendelve. Ilyen iskolák működnek a legtöbb színmagyar vidé-ki településen – függetlenül attól, hogy szórványban vagy magyar tömb-vidéken találhatók –, amelyek közigazgatásilag egy község részét képezik, de nem rendelkeznek községközponti státusszal. Néhány esetben község-központokban is találunk ilyen iskolákat – általában ott, ahol a jogilag ön-álló községi iskola székhelye nem a községközpontban, hanem valamelyik csatolt településen van.

36


• Két vagy több tannyelvű tagiskolák magyar tagozattal vagy osztályokkal: olyan jogi önállóság nélküli intézmények, amelyekben a magyar tany-nyelvű osztályok mellett egyéb (általában román) tannyelvű osztályok is működnek. Ezek az iskolák értelemszerűen csak önálló, két vagy több tanítási nyelvű tannyelvű intézmények alárendeltségében működhetnek. Ilyen iskolákat találunk a legtöbb szórvány kistelepülésen, ahol a magyar közösség kisebbségben van, vagy ha többségben is van, mellette számot-tevő román anyanyelvű közösség is él.

Hogyha a 2014/2015-ös tanév romániai magyar oktatási hálózatát vesszük alapul, a magyar oktatást is biztosító iskolák és az ott tanuló diákok a fenti felosztás szerint a következőképpen csoportosíthatók:6

1. táblázat: A romániai magyar oktatás a 2014/2015-ös tanévben az intézmények jogi státusa szerint

Iskolatípus

Intézmények száma Diákok száma

Öss

zese

n

Ebb

ől e

lem

i és

/vag

y ál

ta

láno

s is

kola

i ta

goza

ttal

is

ren

delk

ező

Ele

mi i

sko

láso

k (0

–IV.

os

ztál

y)

Fels

ő ta

goza

to

s ál

talá

nos

isko

láso

k (V

–V

III.

osz

tály

)

Köz

épis

kolá

so

k (I

X–X

II/

XII

I. o

sztá

ly)

Öss

zese

n

önálló, magyar tan-nyelvű iskola 211 196 22 212 20 320 19 598 62 130

önálló, két vagy több tannyelvű iskola 339 283 19 323 16 471 14 359 50 153

magyar tannyelvű tagiskola 319 319 9 386 3 294 – 12 680

két vagy több tany-nyelvű tagiskola 87 87 2 217 1 311 – 3 528

ÖSSZESEN 956 885 53 138 41 396 33 957 128 491

A táblázatból leolvasható egyrészt, hogy a 956 magyar tannyelven okta-tó romániai iskola több mint 90 százalékában (885 iskolában) elemi és/vagy felső tagozatos általános iskolai oktatás is zajlik. A szóban forgó iskolák több mint fele (55,4 százaléka) kizárólag magyar tannyelvű, az elemi és/vagy ál-talános iskolai szinteken (is) oktató intézmények között ez az arány még ma-

6 Az adatok forrása az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkár-sága által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis, amely megyei bontásban, minden ok-tatási helyszínre vonatkozóan tartalmazza a magyar oktatás legfontosabb számadatait (osztályok, diákok és pedagógusok számát). A 2014/2015. évi adatbázisban több hibát is azonosítottunk, amelyeket a korábbi tanévre vonatkozó hasonló adatbázisok, az isko-láktól közvetlenül szerzett vagy más forrásból származó adatok alapján korrigáltunk. Ennek ellenére nem kizárt, hogy maradtak még kisebb hibák, amelyek elkerülték a figyelmünket. Az ezekből fakadó eltérések azonban csak kismértékben módosíthatják a táblázatban szereplő adatokat, a nagyságrendekre nincsenek befolyással.

37


gasabb (58,2 százalék). Az intézmények legkisebb csoportja a két vagy több tannyelvű tagiskoláké, amelyből összesen 87 van Romániában.

Talán az intézmények puszta számánál érdekesebb adat, hogy hány diák tanul magyar tannyelven a különböző intézménytípusokban. A románi-ai magyar elemi, felső tagozatos és középiskolás diákoknak 58,2 százaléka (74 180 fő) olyan intézményben végzi tanulmányait, ahol csak magyar tany-nyelvű oktatás van. A fennmaradó 41,8 százalék két vagy több tannyelvű intézmény tanulója. Ha csak az Iskolák veszélyben program elsődleges cél-csoportjának számító 0–VIII. osztályos diákokat vizsgáljuk, megállapítatjuk, hogy az elemisták körében 59,5 százalék, a felső tagozatos általános iskolások körében pedig 57 százalék azok aránya, akik magyar tannyelvű intézmény-ben tanulnak.

Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az önálló magyar tannyelvű in-tézmények – és értelemszerűen az azokban tanuló diákok – száma Erdély- szerte kisebb, mint amit a jogszabályi keret lehetővé tenne. Az oktatási tör-vény 45. cikkelyének 5. bekezdése szerint ugyanis lehetőség van bármely közigazgatási egységben, ahol több oktatási intézményben is van kisebbségi nyelvű (a mi esetünkben magyar tannyelvű) oktatás, legalább egy önálló, az illető nyelven oktató intézmény megszervezésére, a diáklétszámtól füg-getlenül. Ezzel a lehetőséggel elsősorban a román többségű városok magyar közösségei élhetnének, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy jóval kevesebb példa van ilyen helyzetre, mint amennyi ténylegesen lehetne. Ennek elsősor-ban politikai okai vannak – az önkormányzatokban kisebbségben levő ma-gyar képviselők a legtöbb esetben ennek szükségességéről nem tudják meg-győzni a román pártokhoz tartozó, többségben levő kollégáikat7 –, de egyéb, pénzügyi vagy magyar közösségen belüli okokkal is találkozhatunk. Azokon a településeken, ahol csak egy magyar nyelven oktató intézmény van, de a magyar tagozat létszáma meghaladja a 300 főt, a jogi lehetőség szintén adott lenne az önállósulásra, megfelelő politikai akarat esetén pedig 300 fő alatti diáklétszámú intézmények esetén is van példa az önállósodásra, még szór-ványterületeken is (pl. Kisjenő).

A következőkben azokat a kritériumokat ismertetjük, amelyek alapján egy oktatási helyszínt veszélyeztetettnek ítéltünk, és az Iskolák veszélyben program keretében vizsgálatra érdemesnek tekintettük. A veszélyeztetett-ség megítélésben alapvetően két szempontot tartottunk szem előtt: a magyar

7 Az elutasítás okai a legkülönfélébbek lehetnek, de általában a román többségű önkor-mányzatok arra hivatkozva utasítják el az önálló magyar iskolák létrehozására vo-natkozó javaslatokat, hogy nem tudnak ennek működéséhez megfelelő iskolaépületet biztosítani. Természetesen egy alapítandó önálló magyar iskola működhetne egy már meglévő román, illetve két vagy több tannyelvű iskola épületében is, miután onnan a román osztályokat egy másik iskolába költöztetnék át, de általában az átszervezésből fakadó érdekkonfliktusokat az érintett iskolák és a többségi tanácsosok nem vállalják fel. Ezért általában azokban a városokban járt sikerrel a magyar nyelvű önálló isko-lák alapításának terve, ahol lehetőség volt a működéshez különálló – egyházi, közös-ségi vagy önkormányzati – ingatlant biztosítani, esetleg támogatást szerezni új iskola-épület építésére.

38


oktatásban részt vevő diákok számát, annak várható alakulását és a helyi magyar oktatás szerkezetére gyakorolt hatását, valamint a magyar nemze-tiségű diákoknak román (vagy egyéb) tannyelvű oktatásba való be- és/vagy átíratásának, azaz a tannyelvváltásnak8 a veszélyét. A két tényező szorosan összefügg, ugyanis egy alacsony és/vagy csökkenő gyereklétszámú magyar oktatásban nagyobb eséllyel kell számolni a román oktatás irányába történő lemorzsolódással, és fordítva, a román oktatásba iratkozó gyerekek számá-nak növekedése jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar nyelvű oktatás létszámproblémáihoz és az ezekből következő leépüléshez. Amint a későbbi-ekben erre kitérünk, a tannyelvváltás veszélye fontos szelekciós tényező a veszélyeztetett iskolák meghatározásában.

A fenti szempontoknak megfelelően tehát a következő kategóriák valame-lyikébe sorolható oktatási helyszíneket tekintettük veszélyeztetettnek:

1. Ahol igen kis létszámú, összevont évfolyamokkal működik a magyar oktatás. „Igen kis létszámúnak” jellemzően azokat az intézményeket tekin-tettük, ahol az elemi vagy a felső tagozat évfolyamain a gyerekek együttes létszáma 12 főnél kevesebb. A jelenlegi jogi szabályozás szerint 12 fő az a létszámhatár, amely alatt egy osztály elindításához és működtetéshez évről évre tanfelügyelőségi/minisztériumi jóváhagyás szükséges.

Az összevont évfolyam vagy osztály azt a helyzetet jelenti, amikor adott oktatási szinten belül több évfolyam diákjai is egyetlen osztályba összevon-va tanulnak.9 Az igen kis létszámú magyar oktatási helyszínként megjelölt iskolákban ez szinte kivétel nélkül azt az esetet jelenti, amikor az elemi és/vagy a felső tagozat összes évfolyama egyetlen osztályba összevonva tanul. Az elemi szinten ezeket egytanítós elemiknek neveztük. Alsó létszámhatáru-kat az oktatási törvény nem határozza meg, a gyakorlatban általában 4–5 fő az a létszám, amivel még meg lehet szerezni a működéshez szükséges jóváha-gyást, viszont 12 fő alatti létszámmal mindenképpen kritikusnak tekintendő egy összevont elemi helyzete.10 Az egytanítós elemikre általában a 4–22 fő közötti létszám jellemző. Amennyiben ugyanis az elemi létszáma eléri a 23 főt, a törvény lehetővé teszi a két összevont osztályba történő szétválasztást. Van ugyanakkor egy másik fontos rendelkezés is az összevonásokra vonatko-zóan: eszerint nem vonható össze egyetlen osztályba öt elemi évfolyam, tehát

8 A tannyelvváltás alatt a program keretében és jelen kötet tanulmányaiban azt az ese-tet értjük, amikor a magyar tannyelvű oktatás bármely szintjén tanuló gyerek akár a szintek közötti átmenet során – tehát óvodából elemi szintre és elemi szintről általános iskolai szintre való jelentkezéskor –, akár adott szinten belül – tehát az elemi szint első négy évfolyamát, valamint az általános iskolai szint első három évfolyamát követően bármikor – más (elsősorban román) tannyelvű oktatásba iratkozik.

9 A gyakorlatban ennek megnevezésére még használják az osztatlan osztály vagy szi-multán oktatás kifejezéseket is.

10 Ez elsősorban abból fakad, hogy az engedély megszerzése nagymértékben függ a helyi viszonyoktól – román iskolavezetés érdekei, önkormányzat támogatása –, a tanfelügye-lőség hozzáállásától vagy akár politikai tényezőktől is. Így fordulhat elő, hogy vannak esetek, amikor 3 fővel is sikerült engedélyt szerezni összevont magyar osztály működ-tetéséhez, más esetekben viszont már 5, sőt ennél nagyobb létszámú magyar elemik felszámolására is volt példa.

39


amennyiben ez az eset állna fenn, szintén biztosítani kell a kéttanítós felál-lást.11 A felső tagozaton ez a szabály nem érvényes, ott ugyanis négy évfolyam van, amelyek egyetlen osztályba összevont oktatását engedélyezi a törvény.12

Az igen kis létszámmal működő elemi vagy felső tagozatok esetében a ve-szélyeztetettség tulajdonképpen a magyar oktatás megszűnésének, felszámo-lásának a veszélyét jelenti. Ezekben az esetekben a tannyelvváltás veszélye akkor állhat fel, ha a településen vagy legalább elérhető közelségben mű-ködik román tannyelvű oktatás, amely feltehetően befogadná a megszűnő magyar oktatás diákjait, míg nem veszélyeztetett magyar oktatási helyszín – ahová esetleg a magyar gyerekek járhatnának – nincs a közelben.

2. A másik kategória, amikor a település egyetlen magyar oktatási intéz-ményében vagy tagozatán a gyereklétszám csökkenése vagy a szülők más is-kolát választó magatartása miatt a néhány éves távlatban – de mindenképpen rövidtávon – (újabb) osztályösszevonások várhatók, és ennek következtében feltehetően be fog indulni vagy fokozódni fog a tannyelvváltás folyamata.

Az osztályösszevonás ebben az esetben is ugyanazt jelenti, mint az előző pontban – tehát a több évfolyam egyetlen osztályba történő összevonását –, vagyis nem soroljuk ide azokat az eseteket, amikor egy-egy évfolyamon belül két vagy több párhuzamos osztály működik, és ezeket kell átcsoportosítani kevesebb számú (általában egy) önálló osztályba. A veszélyeztetettség itt el-sősorban nem abból fakad, hogy fennállna a rövid távú megszűnés kockázata – habár teljesen ez sem zárható ki –, hanem inkább abból, hogy az összevonás miatti gyerekveszteség egyfajta dominóeffektusként is megnyilvánulhat, és – az összevonás mértékétől és szintjétől függően – néhány év alatt akár egy-egy tagozat komoly mértékű leépüléséhez is vezethet.13

Az ehhez a ponthoz sorolható helyszíneknél a veszélyeztetettséget, vagyis azt, hogy összevonás esetén várható-e negatív folyamat beindulása, egyedi mérlegelés alapján döntöttük el, a következő tényezők figyelembe vételével:

11 A gyakorlatban ezt a feltételt általában csak a nagyobb létszámú (legalább 15–20 fős) elemik esetében alkalmazzák, arra szinte egyáltalán nincs példa, hogy 12 fő alatti elemiket erre a szabályra hivatkozva két osztályba szervezzenek. A szabály alkalma-zásának elkerülésére több módszer is létezik. A leggyakoribb eset az, amikor egy év-folyamot szándékosan kiugratnak, azaz a szülők beleegyezésével egy évvel korábbra hozzák vagy későbbre halasztják az iskolakötelessé váló gyerekek beíratását, gyakor-latilag „üresen” hagyva egy évfolyamot, elkerülve ezzel azt, hogy mind az öt elemi évfolyamon legyen diák. Ennél kevésbé szerencsés eset az, amikor a magyar előkészí-tő osztályba jelentkező kisszámú gyereket a román oktatásba irányítják. Az, hogy egy induló előkészítő évfolyamra egyetlen diák sem jelentkezik, általában öt évre biztosít felmentést a fenti szabály alól. Ugyanakkor, sajnálatos módon a 2014/2015-ös tanévben már arra is volt példa egyes megyékben (pl. Maros), hogy 23 fős létszámú vagy 20–22 fő közötti létszámú, de hiányzó évfolyam nélkül működő magyar elemik esetében is csak egyetlen tanítói állást hagytak jóvá a törvény által előírt kettő helyett.

12 A szimultán oktatás működését az Oktatási Minisztérium 2012. évi 3062-es számú ren-delete szabályozza. (Ordinul MECTS nr. 3062/19.01.2012 privind aprobarea metodologi-ei de organizare a claselor din învățământul preuniversitar în regim simultan.)

13 Ez a demográfiai adottságoktól függően akár egy évtizednél hosszabb időszakra is ki-tolódhat, viszont van példa az összevonás utáni gyors – alig 3–4 év alatt lezajló – leépü-lésre és megszűnésre is.

40


• Amennyiben az adott településen már most is létezik a tannyelvváltás je-lensége – vagyis helyi magyar anyanyelvű diákok számottevő arányban helyi iskolában vagy más településre ingázva román nyelven tanulnak –, a további összevonás kockázatát nagyobbnak láttuk, így könnyebben ke-rült egy intézmény a veszélyeztetett csoportba.

• Minél nagyobb választék, jobb oktatási színvonal áll rendelkezésre román tannyelven az adott településen vagy közvetlen környezetében, annál kockázatosabbnak ítéltük a tannyelvváltás lehetőségét. Ez az oka annak, hogy szórványvárosokban, városkörnyéki falvakban sokkal könnyebben került egy, akár viszonylag nagy létszámú, összevonások által még alig érintett magyar iskola is a veszélyeztetett csoportba, mint pl. egy román oktatással nem is rendelkező etnikai szigettelepülés iskolája.

• Az összevonás mértéke és az érintett tagozat: tapasztalataink szerint egy ele-mi oktatási szinten bekövetkező osztályösszevonás alacsonyabb kockázattal jár, mint a felső tagozaton ugyanez a jelenség, illetve a szülők jobban tole-rálják két évfolyam egy osztályba való összevonását, mint három vagy több évfolyamét. Általában kritikusnak bizonyulnak azok a helyzetek, amikor egy tagozaton kettő vagy egy osztályba vonják össze az összes évfolyamot.

• Növeli a leépülés veszélyét, ha az adott oktatási helyszín tágabb körzeté-ben létezik egy, az érintettnél erősebb, de szintén gyermekhiánnyal küz-dő másik magyar oktatási helyszín, amely arra törekszik, hogy magához vonzza a környező települések jobb módú/jobb képességű gyermekeit, mi-közben helyben maradnak az ingázást megoldani nem képes, általában rosszabb szociális helyzetű magyar diákok.14

A program 2012 őszi indulásakor kizárólag a két fenti (1. és 2.) pontban megha-tározott kritériumok alapján vizsgáltuk egy-egy oktatási helyszín veszélyezte-tettségét, 2014-től azonban egy újabb kategóriával bővítettük a kört: a városi kisiskolákkal.15 Ebbe a kategóriába olyan városok kerültek be, amelyekben a magyar közösség aránya 50 százalék alatt van és a városban kettő vagy több iskolában van magyar oktatás. A szóban forgó városokban működő iskolák kö-zül azokat soroltuk ide, amelyek esetében a vonzáskörzetükben élő magyar gyerekek nem elhanyagolható része román tannyelvű oktatásba vagy a város-ban működő, nagyobb presztízzsel bíró magyar tannyelvű iskolákba jelentke-

14 Ez szintén inkább a szórványvárosokra jellemző, és nem is minden esetben a tény-leges gyerekhiány áll a háttérben, hanem nagyon sok esetben a szülő azon indítéka, hogy gyerekét inkább a feltételezett jobb színvonalú oktatást biztosító városi iskolába járassa a falusi iskola helyett. Nyilván ez általában azokra a családokra jellemző, ahol a gyerekek ingáztatásával, esetleg kollégiumi ellátásával kapcsolatos többletterheket vállalni tudják. Ugyanakkor, mivel a romániai iskolák finanszírozása többek között gyermeklétszám alapján – ún. fejkvóta-rendszerben – történik, az sem elhanyagolható tényező, hogy adott esetben azok az iskolák is hajlamosak lehetnek a környező települé-seken működő kisebb magyar tagozatokról elvonzani vagy csak egyszerűen befogadni a gyerekeket a többletfinanszírozás reményében, amelyek nem küzdenek létszámgon-dokkal és emiatt nem feltétlenül szorulnak rá ezekre a gyerekekre.

15 Ez a programot támogató BGA Zrt. kérésére történt.

41


zik, és leépülésük/megszűnésük esetén a település mérete, földrajzi és egyéb társadalmi adottságai miatt a magyar gyerekek körében reálisan fennáll a tannyelvváltás bekövetkeztének vagy növekedésének a veszélye. Az esetek döntő többségében ezek a városközpontoktól távolabbi, lakónegyedi iskolák.

A korábban meghatározott két kategóriához képest ezek az iskolák nem minősülnek a szó szoros értelmében vett – és többnyire a falusi településekre jellemző – „kisiskoláknak”. A kis jelzőt az indokolja az esetükben, hogy álta-lában csak az évfolyamonkénti egy osztály elindítására van lehetőségük és a magyar tagozat létszáma nem haladja meg a 245 főt,16 szemben a nagyobb városi iskolákkal, amelyekben jellemzően több osztály is működik egy-egy évfolyamon, létszámuk pedig több száz fő is lehet, vagy akár az ezret is meg-közelítheti, meghaladhatja.

Korábban szó esett arról, hogy a tannyelvváltás fontos kritériumnak számít a veszélyeztetett iskolák meghatározásában. Ennek megfelelően nem tekintet-tük veszélyeztetettnek a magyar többségű közigazgatási egységek kisebb tele-pülésein működő, magyar tannyelvű kisiskolákat (jellemzően tagiskolákat), amennyiben az adott faluban nincs román tannyelvű oktatás – vagy ha van is, akkor az a magyar tannyelvű oktatásnál alacsonyabb létszámú és színvonalú –, és a községközpontban vagy a község más településén, esetleg a közvetlen kör-nyezetében stabil magyar tannyelvű oktatás biztosított. Ezeken a helyszíneken a magyar oktatás esetleges megszűnése miatt ugyan a gyerekek ingázásra kény-szerülnének, de – a hiányzó vagy gyengébb színvonalú román oktatás és a közel-ben működő erős magyar oktatás miatt – jogosan feltételezhető, hogy továbbra is a magyar oktatás keretében maradnának, tehát nem áll fenn a tannyelvváltás veszélye. Ez utóbbi korlát miatt egyébként sok, a megszűnés előtt álló vidéki kis-iskola nem került be a program célcsoportjába. Az elemzésünkből kizárt isko-lák elsősorban, de nem kizárólag a magyar tömbvidéken találhatóak.

3. Módszertan

A veszélyeztetett oktatási helyszínek vizsgálata során használt módszertan-nak a következő fontosabb elemeire érdemes részletesebben is kitérnünk:

• a célhelyszínek kiválasztása;• a terepmunka és adatgyűjtés;• az adatok feldolgozása.

A célhelyszínek kiválasztása tulajdonképpen a veszélyeztetett(ként fel-tételezett) oktatási helyszínek listájának az összeállítását jelentette. A kivá-lasztás elsősorban demográfiai és oktatásstatisztikai adatok alapján történt: a demográfiai adatok közül a magyar közösség településen és községen belüli lélekszámát és arányát vettük figyelembe, az oktatásstatisztikai adatok közül

16 A városi kisiskolákról bővebben lásd a kötet erre vonatkozó, Veszélyeztetett magyar tannyelvű városi kisiskolák/tagozatok Erdélyben című tanulmányát.

42


pedig a magyar tannyelvű iskolák és tagozatok – évfolyamok szerinti bontás-ban szereplő – létszámadatai jelentették a kiindulópontot. Utóbbiak forrása a román Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya által a 2011/2012-es tanév óta minden évben rendelkezésünkre bocsátott megyei szintű magyar oktatási adatbázisok. A besorolásokat általában megyénként, a terepmunka megkezdése előtt végeztük el, mindig a legfrissebb rendelkezésünkre álló adatbázist használva. Volt rá példa, hogy az előzetes besorolásokat a terep-munka során szerzett tapasztalataink alapján módosítottuk.17

Az, hogy egy település vagy iskola megkapta a veszélyeztetett jelzőt, alap-vetően két dolgot jelent:

• Egyfelől azt, hogy az adott településen vagy iskolában rövid, egy évtize-den belüli időtávban veszélyben van a magyar nyelvű oktatás fennma-radása vagy számottevő mértékű tannyelvváltás feltételezhető a magyar anyanyelvű gyerekek körében.

• Másfelől azt, hogy az adott településen a magyar oktatás megerősítése, an-nak fennmaradása és a tannyelvváltás visszaszorítása érdekében a jövő-ben az erőteljesebb odafigyelés, a plusztámogatás erősen indokolt.

Ha egy település vagy iskola nem kapta meg a veszélyeztetett jelzőt, az álta-lában azt jelenti, hogy 2020-ig minden különleges, a jelenlegieken túlmutató támogatás nélkül a magyar nyelvű oktatás feltehetően megmarad, vagy ha megszűnik, akkor az nem eredményezi a tannyelvváltó magyar gyermekek számának növekedését.18

A veszélyeztetett besorolást kapó oktatási helyszínek mellett a program-ban két másik típusú oktatási helyszínt is vizsgáltunk:

• Megszűnt oktatási helyszínek: olyan települések, ahol a magyar iskolai ok-tatás az elmúlt tíz évben szűnt meg, tehát a 2004/2005-ös tanévben vagy azt követően bármikor még legalább egy összevont magyar elemi osztály mű-ködött. A célunk ezeknek a helyszíneknek a vizsgálatával egyrészt a meg-szűnés körülményeinek dokumentálása, hogy az ezekből levonható kö-vetkeztetések esetleg más helyszínek esetén tanulságul szolgálhassanak. Másrészt a megszűnt helyszínek esetében – amelyek közül több településen

17 Előfordult például, hogy egy településen a magyar oktatás az előzetes számadatok alap-ján nem tűnt veszélyeztetettnek – bár összevont osztályokban, de stabil gyermeklét-számmal folyt az oktatás, továbbá a születési és az óvodai adatok alapján stabil gyer-mekszám volt várható a következő években is –, a terepmunka során azonban kiderült, hogy a stabilitásnak az volt az „ára”, hogy ez elmúlt években – elsősorban tanítói és óvónői státuszok megtartása érdekében – nagy számban kerültek magyarul egyáltalán nem beszélő roma diákok a magyar tannyelvű oktatásba, aminek hatására a magyar családok jelentős része román oktatásba íratta a gyerekét. Ezek a települések felke-rültek a veszélyeztetett települések listájára, hiszen itt akár jelentős tannyelvváltásról is beszélhetünk. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy általunk előzetesen veszélyez-tetettként megjelölt helyszínről a terepmunka során derült ki, hogy valójában nem veszélyeztetett, az alacsony létszám ellenére stabil utánpótlással rendelkezik, és nem fenyeget a tannyelvváltás veszélye.

18 Ehhez nyilván feltételként szükséges az is, hogy a román oktatásszabályozás keretfel-tételei ne romoljanak jelentős mértékben.

43


is még működik magyar tannyelvű óvodai oktatás – azt is vizsgáltuk, hogy mennyire biztosítottak a közeljövőben a magyar elemi oktatás újraindí-tásának demográfiai és oktatásszervezési feltételei, továbbá a megszűnést követően a magyar nemzetiségű gyerekeknek milyen lehetőségeik vannak az anyanyelven való tanuláshoz a település szűkebb térségében.

• Stratégiai szempontból fontos, ún. „köztes” helyszínek: olyan települések és iskolák, ahol a magyar oktatás nem veszélyeztetett – és ezzel a terepmun-ka előtt is tisztában voltunk –, viszont amelyekről feltételezhető, hogy egy oktatási kistérségben oktatásszervezési szempontból fontos szerepet töl-tenek be a környező veszélyeztetett oktatási helyszíneken tanuló magyar gyerekek továbbtanulása szempontjából, középiskolától – vagy akár már korábban is – biztosítva a továbbtanulási útvonalakat.19

Az oktatási helyszínek vizsgálata a demográfiai és oktatásstatisztikai ada-tokon túlmenően az egyes helyszíneken a magyar oktatás működtetésében érdekelt és abban valamilyen mértékben részt vevő személyekkel készítetett interjúkon alapult.20 A helyszíni látogatásokat megelőzően a megyék többsé-gében a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelővel, főtanfelügyelő-helyet-tessel és/vagy tanfelügyelővel is készült interjú, amelyek keretében átbe-széltük a megye magyar oktatásának helyzetét. Ezeket követően került sor a tényleges terepmunkára, amely során interjúalanyaink általában a magyar oktatásban dolgozó pedagógusok voltak, de volt rá példa, hogy magyar köz-igazgatási vagy egyházi elöljárókkal került sor a helyi magyar oktatás hely-zetét részleteiben érintő beszélgetésekre.21 Törekedtünk arra, hogy lehetőleg minden oktatási helyszínről közvetlenül szerezzünk információt, tehát he-lyi (helyben élő és/vagy helyben oktató) interjúalannyal beszélgessünk. Az esetek többségében ez sikerült is, viszont néhány helyszínen előfordult, hogy

19 Az előzetesen köztes helyszínként feltételezett települések/iskolák esetében is volt pél-da arra, hogy a terepmunka során szerzett információk alapján úgy ítéltük meg, hogy ezek az iskolák nem töltenek be stratégiai fontosságú szerepet az adott kistérségben. Ezekben az esetekben a besorolásukat a nem veszélyeztetett jelzőre módosítottuk.

20 A program keretében dolgozó munkatársaink közül négy személy vett részt a helyszíni interjúk elkészítésében. Minden helyszínen legalább egy, de nem ritkán két személy interjúzott.

21 Azokon a helyszíneken/iskolákban, ahol a magyar oktatást magyar nemzetiségű igaz-gató vagy igazgatóhelyettes, esetleg hivatalos funkciót nem betöltő, de a magyar ok-tatásért az iskola keretében felelős magyar nemzetiségű tagozatvezető képviselte, ott velük próbáltunk interjút készíteni. Ez általában csak a nagyobb magyar tagozattal rendelkező iskolákban, tehát viszonylag kevés helyszínen volt jellemző. A helyszínek többségében interjúalanyaink elemi oktatásban tanító pedagógusok (tanítók, tanító-nők), esetleg óvodai és felső tagozatos pedagógusok voltak. Ahol nem sikerült elérnünk egyetlen pedagógust sem, vagy úgy ítéltük meg – pl. az utóbbi évekre jellemző magas pedagógusfluktuáció miatt –, hogy valamely más interjúalany nagyobb rálátással van a helyi magyar oktatás helyzetére, ott közigazgatási elöljárókkal (magyar polgármes-ter, alpolgármester vagy önkormányzati képviselő), esetleg egyházi személyekkel (pap vagy lelkész) beszélgettünk. Néhány helyszínen előfordult, hogy több, különböző kate-góriákba tartozó személlyel is sikerült interjúznunk.

44


csak közvetett információszerzésre volt lehetőségünk: az adatokat nem köz-vetlenül az adott településen, hanem egy szomszédos településen szereztük.22

A program keretében összesen több mint 280 személlyel interjúztunk, több-ségükkel személyesen. A személyes beszélgetések egy kisebb része csoportos interjú volt, amelyen kettő, esetleg több interjúalany is részt vett, az interjúk jelentős többségére azonban egyéni beszélgetés formájában került sor. A te-repmunka első részében 11 megyében összesen 13 magyar főtanfelügyelővel, főtanfelügyelő-helyettessel vagy tanfelügyelővel interjúztunk, emellett továb-bi 225 személlyel készült személyes vagy telefonos interjú.23 A terepmunka má-sodik fázisában, az ún. adatlapfrissítés során telefonos interjú készült közel 90 személlyel, akik közül mintegy 50 személlyel az első fázis során személyesen is interjúztunk, további közel 40 személy pedig új interjúalany volt.

Az interjúk, valamint a rendelkezésünkre álló demográfiai és oktatáss-tatisztikai adatok alapján a vizsgált oktatási helyszínek mindegyikéről ké-szült egy helyzetleírás, amit adatlapnak neveztünk. Egy adatlapon általában két-három oldalban ismertettük az illető oktatási helyszínre vonatkozó leg-fontosabb információkat, az alábbi négy szerkezeti egység mentén:

• Földrajzi fekvés: a település földrajzi elhelyezkedésére és a közlekedési há-lózathoz való csatlakozására, valamint közigazgatási besorolására vonat-kozó adatok.

• Etnikai struktúra és demográfiai viszonyok: a település (és a község) lakos-ságának alakulása az elmúlt három népszámlálás adatai alapján, ezen belül pedig kiemelten a magyar lakosság lélekszámának és arányának a változása. Ismertettük továbbá a település egyéb nemzetiségű lakóinak számát, különös hangsúlyt fordítva azokra az esetekre, amikor ennek a magyar oktatás szempontjából is jelentősége lehet (pl. magyar anyanyel-vű roma közösségek, vegyes házasságok magas aránya stb.) Felsoroltuk a legközelebbi településeket, ahol jelentősebb magyar közösségek élnek.

• Oktatási helyzet: ebben a részben próbáltunk minél átfogóbb képet adni a helyi magyar oktatás helyzetéről, felhasználva a terepmunka során szer-zett információkat. A helyi viszonyoktól függően külön ismertettük az egyes oktatási szintek – óvoda, elemi, gimnázium és középiskola – magyar oktatásának legfontosabb jellemzőit, kiindulási pontként az oktatás jogi helyzetét (magyar tannyelvű, illetve két vagy több tannyelvű, önálló vagy alárendelt intézmény), szerkezetét (osztályok száma, összevonások stb.) és a diáklétszámot tekintve. Lehetőség szerint kitértünk a helyi román (eset-leg egyéb) tannyelvű oktatásra, a tannyelvváltás jelenségére és a lehetsé-

22 Ez általában két esetben fordult elő: 1. Amikor egy községen belül jogilag egyetlen is-kolában, de több településen volt magyar oktatás és az iskolában volt magyar igazga-tó, igazgatóhelyettes vagy tagozatvezető, ott előfordult, hogy a községen belüli összes helyszínről tőle szereztünk információkat, mivel úgy ítéltük meg, hogy mint intéz-ményvezetőnek, közvetlen rálátása van a község összes magyar oktatási helyszínére. 2. A megszűnt oktatási helyszínek esetében szintén nem volt mindig lehetőségünk he-lyi interjúalannyal beszélgetni, így előfordult, hogy a község más településén (pl. a köz-ségközpont magyar iskolájában vagy tagozatán) szereztük az adatokat.

23 Utóbbiak száma kevesebb, mint öt.

45


ges lemorzsolódási pontokra, a magyar tannyelvű oktatásban tanuló más nemzetiségű diákokra, a más településekről ingázó diákokra, a magyar oktatásban oktató pedagógusokra. Ismertettük továbbá a jellemző és le-hetséges továbbtanulási útvonalakat, illetve több olyan egyéb tényezőre is kitértünk, amelyek a magyar oktatás szempontjából fontosak lehetnek (pl. afterschool program működése, hosszabbított programú óvodai okta-tás, fakultatív magyar nyelvoktatás léte a román oktatásban tanuló ma-gyar diákok számára stb.)

• Oktatási jövőkép: ebben a részben fogalmaztuk meg a helyi magyar okta-tás rövid, esetleg közép- és hosszútávú jövőjére vonatkozó következtetése-inket, kiemelten foglalkozva azokkal a lehetséges kihívásokkal, amelyek-kel a magyar oktatásnak az elkövetkező néhány évben (általában 2020-ig) szembe kell nézni. A rendelkezésünkre álló adatok alapján azt is megpró-báltuk megbecsülni, hogy a magyar oktatás szempontjából mely tanévek bizonyulhatnak kritikusnak az elkövetkező időszakban, és amennyiben volt rá lehetőségünk, megoldási javaslatokat is megfogalmaztunk ezek át-hidalására vonatkozóan.

A megszűnt és a köztes helyszínek adatlapjainak összeállítása többé-kevésbé szintén a fenti struktúra alapján történt, nyilván az adatlap típusa által megkí-vánt korrekciókkal. A megszűnt helyszínek esetében elsősorban a megszűnés körülményeire, a magyar nemzetiségű gyerekek további sorsára, továbbta-nulási lehetőségeire összpontosítottunk, emellett a magyar oktatás újraindí-tásának lehetőségeit is megvizsgáltuk. A köztes helyszínek esetében kistérségi kontextusba helyezve vizsgáltuk a településen működő magyar oktatásnak a környező települések magyar iskoláinak/tagozatainak működésében betöltött szerepét, illetve szükség esetén az iskolák egymás közötti, településen belüli viszonyára is kitértünk. A köztes helyszínekről készülő adatlapoknak volt egy sajátos változata, ami a városi kisiskolák kapcsán vált aktuálissá: ún. általá-nos városi helyzetleírásokat készítettünk, amelyek keretében a vizsgált váro-sok magyar oktatásának helyzetét tekintettük át anélkül, hogy részletesebben foglalkoztunk volna egy-egy intézménnyel. Ezek háttér-információkkal szol-gálnak a városi kisiskolákról készült adatlapokhoz.

Az adatlapok a 2012. szeptember – 2015. június időszakban készültek. Egy részüket – amelyek a 2012/2013-as tanévben készültek – a 2014/2015-ös tanév folyamán frissítettük (a program már említett második, adatlapfrissítési fá-zisa keretében),24 azaz a rendelkezésünkre álló legújabb oktatásstatisztikai adatok, valamint telefonos interjúk alapján aktualizáltuk a bennük szereplő

24 Kivételt képeznek a Temes megyei adatlapok, amelyek nem kerültek frissítésre.

46


oktatási helyzetleírást és oktatási jövőképet.25 Az alábbi táblázatban összesít-jük a terepmunka során elkészült adatlapokat megyei bontásban:

2. táblázat: A program keretében készült adatlapok megyei és az oktatási helyszín besorolása26 szerinti bontásban

Megye

Adatlapok számaösszesítve

Adatlapok száma oktatási helyszín besorolása szerint27

Összesen

Ebből városi kisiskola

Ebből városi

helyzetleírás

Veszélyezte

tett

Nem veszélyez

tetett

Köztes (stratégia

fontosságú)

Megszűnt

Arad 17 3 1 10 1 1 4

Beszterce Naszód 23 – – 12 4 1 6

Bihar 29 5 1 13 10 – 5

Brassó 23 5 2 11 7 1 2

Fehér 17 – – 9 5 1 2

Hargita 7 – – 2 4 – 1

Hunyad 8 – – 3 3 1 1

Kolozs 31 6 1 15 12 – 3

Kovászna 3 – – 2 1 – –

Krassó- Szörény – – – – – – –

Maros 64 13 4 24 25 1 10

Máramaros 14 3 1 7 4 1 1

Szatmár 11 2 1 2 8 – –

Szeben 8 – – 3 – 1 4

Szilágy 23 2 1 7 10 2 3

Temes 12 – – 10 – – 2

ÖSSZESEN 290 39 12 130 94 10 44

25 A telefonos interjúk az esetek többségében azokkal a személyekkel készültek, akikkel a helyszíni látogatások során is interjúztunk. Néhány esetben – többnyire pedagóguscse-re miatt – a korábbitól eltérő volt interjúalanyunk, ugyanakkor arra is próbáltunk oda-figyelni, hogy lehetőség szerint közvetlen forrásból szerezzük az információkat, tehát telefonon is az adott településen oktató pedagógust keressünk meg. Így tehát előfordult, hogy korábban közvetett módon történő információszerzés helyett a frissítés során si-került közvetlenül az adott helyszínen oktató pedagógustól megszerezni a szükséges információkat.

26 A besorolás nyilván elsősorban az illető helyszínről készült adatlap alapján történt. Amennyiben viszont a 2014/2015-ös tanév adatai alapján indokoltnak tűnt, egy-egy helyszín besorolását megváltoztattuk.

27 Kivéve a városi helyzetleírásokat.

47


A program során összesen 290 adatlapot készítettünk, ezek között 39 ún. városi kisiskolai adatlapot, valamint 12 városi helyzetleírást az erre vonat-kozó részprogram keretében. Ha utóbbiakat – a városi helyzetleírásokat – leszámítjuk, hiszen ezek nem a klasszikus értelemben vett adatlapok, tu-lajdonképpen 278 intézményi adatlapról beszélhetünk. Ezeknek közel fele olyan oktatási helyszínről készült, ahol a magyar tannyelvű oktatás a prog-ram besorolása szerint veszélyeztetettnek minősül. Ugyanakkor készült 92 adatlap olyan helyszínről, ahol az előzetes feltételezések ellenére sem ve-szélyeztetett a magyar oktatás.28 További 44 olyan helyszínről is készítettük adatlapot, ahol a magyar tannyelvű oktatás az elmúlt tíz évben szűnt meg. Utóbbiak közül 9 adatlap olyan településről készült, ahol a terepmunkát kö-vető időszakban került sor a magyar tannyelvű oktatás felszámolására, tehát az adatlap elkészítésekor ezek a helyszínek veszélyeztetettként voltak meg-jelölve. A megszűnésre mind a 9 helyszínen a 2013/2014-es tanévet követően került sor.

A legtöbb adatlapot Maros, Kolozs és Bihar megyékben készítettük, és abszolút értékben e három megyében van a legtöbb veszélyeztetett oktatási helyszín is. Ez nem azt jelenti, hogy ezekben a megyékben a legrosszabb a magyar oktatás helyzete, hiszen ennél jóval rosszabb helyzetben levő me-gyék is vannak, hanem sokkal inkább azzal magyarázható, hogy három igen összetett és kiterjedt magyar oktatási hálózattal rendelkező megyéről van szó, ahol a magyar oktatásban komoly jelei vannak a szórványosodásnak.

Az általunk veszélyeztetettnek ítélt oktatási helyszíneken összesen 3470 diák tanul magyar tannyelven, a magyarul tanuló elemi és általános isko-lás diákok 3,7 százaléka. Közülük 2089 diák elemi oktatásban, 1381 diák 5–8. osztályos oktatásban vesz részt. Ők az összes elemista diák 3,9 százalékát, a felső tagozatos diákok 3,3 százalékát teszik ki. Ez látszólag igen alacsony há-nyada a romániai magyar nyelvű oktatásnak, viszont szem előtt kell tartani két fontos tényt: 1. Egyrészt a 132 érintett intézmény a magyar tannyelvű ele-mi és/vagy általános iskolai oktatással rendelkező iskolák közel 15 százalékát jelenti, ami már nem feltétlenül elhanyagolható arány; 2. Másrészt, ameny-nyiben az oktatásszervezési és finanszírozási szabályozás a magyar oktatás-ra nézve a jelenlegihez viszonyítva hátrányosan módosulna, mind az érintett intézmények, mind az érintett diákok számában akár jelentős növekedésre is számítani lehetne. Ez pedig indokolja nemcsak a veszélyeztetettként meg-jelölt oktatási helyszínekre való fokozott odafigyelést, hanem a többi vizsgált helyszín folyamatos monitorizálását is.

28 Legalábbis az oktatás jelenlegi helyzete és a program fogalomhasználata szerint. Ez te-hát nem azt jelenti, hogy ezeken a településeken teljesen problémamentesen működik a magyar oktatás, hanem azt, hogy a jelenlegi struktúra és létszámkeret még néhány évig tartható, vagy ha összevonásra/megszűnésre kerül is sor, a diákok tannyelvváltá-sa kevéssé valószínű.

48


4. Veszélyeztetett oktatási helyszínek – egy lehetséges tipológia

A veszélyeztetett oktatási helyszíneknek van néhány olyan jellemző típusa, amelyek közé a legtöbb helyszín gond nélkül, néhány pedig kisebb kompro-misszumok árán besorolható. A vizsgálat keretében az oktatási helyzetből, illetve az adott településen élő magyar közösségek demográfiai helyzetéből kiindulva végül hét altípust különítettünk el. Egy ilyen tipológiaalkotás meg-ítélésünk szerint nemcsak azért lehet hasznos, mert a helyzet áttekinthetősé-gét növeli meg, hanem akár alapul szolgálhat különféle – az egyes típusokra célzott – beavatkozásoknak, támogatásoknak is.

A veszélyeztetett oktatási helyszínek hét csoportja közötti kapcsolatokat, a lehetséges átjárásokat és a megszűnés lehetőségét próbáltuk érzékeltetni a lenti, 1. sz. ábrán. Itt az egyes típusokat az adott település magyar közössé-gének demográfiai viszonyai (létszáma, aránya) által meghatározott térben ábrázoltuk. Természetesen más koordináták (pl. a magyar és a román okta-tás helyzete az adott településen) által kifeszített térben is lehet ábrázolni az egyes csoportokat.

1. ábra: A veszélyeztetett oktatási helyszínek típusai a települések magyar közösségének demográfiai helyzete függvényében

A magyar etnikum aránya

A m

agya

r kö

zöss

ég lé

tszá

ma

a magyar oktatás jellemzően nem veszélyeztetett

nincs magyar tannyelvű oktatás

1. Elszigetelt magyar mikroközösségek elemi oktatással

2. Szigettelepülés, csökkenő demo-gráfiai alapokkal

4. Etnikailag vegyes település le-épült magyar elemi oktatással

3. Etnikailag vegyes település, versengő iskolák-kal/tagozatokkal, csökkenő demo-gráfiai alapokkal

5. Szórvány kisváros egyetlen magyar tagozata, évfolyamonkénti legtöbb egy önálló osztállyal

6. Szórvány kis-város/nagyközség utolsó összevont elemi tagozata

7. Nagy- vagy középváros veszélyben levő kisiskolái

49


A következőkben röviden bemutatjuk az egyes típusokat, az ismertető(k) vé-gén azt is felsorolva, hogy mely oktatási helyszíneket soroltuk az adott cso-portba.

1. Elszigetelt magyar mikroközösségek elemi oktatással

Ebbe a csoportba azon igen kis létszámú (200 fő alatti) magyar lakossággal rendelkező települések kerültek, amelyekben oly módon működik egy kis létszámú, összevont magyar elemi, hogy annak megszűnése esetén az eset-legesen megmaradó (jellemzően 3–5) magyar diák feltehetően – de nem min-den esetben törvényszerűen – tannyelvet váltana. A 200 fős lélekszámhatárt – a 2011. évi népszámlálás adatai alapján – automatikus módon húztuk meg, a valóságban természetesen nincs teljesen egyértelmű határvonal például egy 180 és egy 200 fős közösség között.

A 200 fős definíció ilyen mechanikus alkalmazásával 13 oktatási helyszín sorolható ebbe a kategóriába, van közöttük szinte színmagyar település, illet-ve 20 százalék alatti szórványtelepülés is. Került ebbe a csoportba két olyan román többségű település is, ahol csak magyar tannyelvű oktatás működik a faluban. Ez utóbbi furcsa helyzet oka, hogy ebben a két faluban a többségben lévő román gyerekek már elemitől a községközpontban tanulnak, a magyar kisebbség pedig (mivel a közelben nincs magyar oktatás) helyben tanul, amíg ezt a gyereklétszám lehetővé teszi. Extrém példaként az egyik oktatási hely-színen (Magyarbükkösön) még felső tagozat is működik, miközben a kilenc évfolyamra összesen 11 diák jut (5 elemista és 6 felső tagozatos).

A sok eltérés ellenére egy nagyon fontos közös pont mégis összeköti a ve-szélyeztetett helyszíneknek ezt a csoportját: Ezeken a településeken a ma-gyar közösség annyira pici, hogy ebből következően értelemszerűen igen ke-vés gyermek születhet (jellemezően évi 0–2 gyermek), így a magyar oktatás demográfiai okokból vagy egyszerűen csak a szabályozás szigorúbb tanfel-ügyelőségi értelmezése miatt bármikor megszűnhet. Valójában ilyen kicsire csökkent magyar közösségek esetén a magyar oktatás léte Erdély egészét te-kintve inkább kivételesnek számít, így talán jogosabb lenne annak a kérdés-nek a vizsgálata, hogy mi a különös oka ezen oktatási helyszínek létezésének, mintsem, hogy miért vannak veszélyben.

1 – elszigetelt mikro-közösségek

érintett helyszínek száma:

13

Bélzerénd (Arad);Apanagyfalu, Tacs (Beszterce-Naszód);Lőrincréve, Maroscsúcs, Nagymedvés (Fehér);Égerhát (Máramaros);Kóródszentmárton, Magyarbükkös (Maros);Magyargyerőmonostor (Kolozs);Ojtoztelep (Kovászna);Középlak, Nagypetri (Szilágy)

50


2. Szigettelepülés, csökkenő demográfiai alapokkal

Ebbe a csoportba olyan magyar többségű szigetfalvak tartoznak (legalább 200 fős magyar lakossággal), amelyek közvetlen környezetében erőteljesen román többségű vagy akár színromán települések találhatók. Ezen szigetfal-vak esetében nagyon lényeges, hogy a településeken jellemzően nincs román tannyelvű oktatás (vagy ha van, akkor még a magyarnál is egyértelműen ki-sebb létszámmal működik), a magyar gyerekek többsége pedig a helyi ma-gyar oktatásba kerül. A legtöbb esetben csak elemi szinten működik a ma-gyar oktatás, de ritkábban összevont magyar felső tagozatokra is lehet példa.

Ezeken az oktatási helyszíneken a magyar oktatást általában kétfajta ve-szély fenyegeti:

• A település elöregedése, a népességcsökkenés és az ebből fakadó kisebb gyerekvállalási hajlandóság miatt lecsökken az iskoláskorú gyerekek szá-ma. Ezáltal kétségessé válik a magyar oktatás utánpótlása, és az alacsony diáklétszám miatt az intézmény fenntartása néhány éven belül ellehetet-lenülhet. Ez a veszély általában az „igen kis létszámú” összevont magyar elemik esetében áll fenn.

• Az oktatási térségen belül korábban létező magyar továbbtanulási útvona-lak megszűnése vagy megroppanása. Az említett szigettelepülések eseté-ben ötödik osztálytól jellemzően vagy egy közeli – általában a községköz-pontban működő – román tannyelvű iskolában folytatják tanulmányaikat a magyar elemiben végzett gyerekek, vagy a helyi, ennek hiányában pedig egy elérhető közelségben levő magyar tannyelvű felső tagozaton. Ameny-nyiben utóbbi megszűnik vagy megroppan (pl. összevonásokra kerül sor, vagy többségbe kerülnek a roma diákok és komoly színvonalveszteséget szenved – lásd. 6. típus), a szigettelepülésen élő szülők, nem látván bizto-sítva legalább az általános iskola végéig egy elfogadható színvonalú ma-gyar oktatási életpálya lehetőségét, úgy döntenek, hogy már elemi szint-től kezdve románul iskoláztatják gyerekeiket, megkímélve őket a később törvényszerűen bekövetkező tannyelvváltás okozta nehézségektől. Erre jellemzően valamely közeli település – pl. a községközpont – iskolájában kerülhet sor. Azokban az esetekben, amikor már több éves vagy akár évti-zedes hagyománya van annak, hogy a szigettelepülés magyar elemi isko-láját elvégezve román oktatásban folytatják tanulmányaikat a gyerekek, kevésbé áll fenn ez a veszély, mint azokban az esetekben, amikor a ma-gyar továbbtanulási útvonal ellehetetlenülésére „frissen” kerül sor. Utób-bi ugyanis a szülőket egyfajta „sokkhatásként” éri, és hajlamosak teljesen átértékelni gyerekeik iskoláztatásának lehetőségeit. Ebben az esetben a szigettelepülés elemi iskolája nem feltétlenül demográfiai tényezők miatt szűnhet meg, hanem sokkal inkább a szülőknek a tannyelvváltás szüksé-gességét feltételező magatartása miatt.

51


2 – szigettelepülés

érintett helyszínek

száma:16

Szentpál, Zimándújfalu, Kispereg (Arad);Cegőtelke (Beszterce-Naszód);Gyanta (Bihar);Vajdakamarás, Mezőkeszü (Kolozs);Kisfülpös (Maros)Magyarberkesz, Domokos (Máramaros);Bősháza, Lecsmér (Szilágy);Igazfalva, Pusztakeresztúr, Ötvösd, Ótelek (Temes)

3. Etnikailag vegyes település, versengő iskolákkal/tagozatokkal, csökkenő demográfiai alapokkal

Ebbe a típusba román többségű régiók olyan vegyes lakosságú települései (általában falvak) tartoznak, amelyekben jelenleg párhuzamosan működik román és magyar tannyelvű általános iskolai szintű oktatás, de a román ta-gozat, vagy a románság demográfiai ereje, vagy a magyar gyermekek tan-nyelvváltása miatt erősebb, népesebb. Előfordulhat olyan eset is, hogy a két tagozat többé-kevésbé egyensúlyban van, esetleg a magyar tagozat a népe-sebb, viszont a következő években egyértelműen olyan egyensúly-eltolódás-ra kell számítani, ami a román tagozat dominanciáját vetíti előre.

Itt a jellemző az, hogy alsó és felső tagozatos oktatás is működik, s jóval rit-kább az (összesen négy veszélyeztetett oktatási helyszín tartozik ide), amikor az adott településen csak elemi oktatás működik, mind román, mind magyar tannyelven. Ez utóbbi ritka esetben a tagozatok közötti versengés értelemsze-rűen csak az elemi oktatás szintjén nyilvánul meg.

A szóban forgó helyszínek esetében az a jellemző, hogy bár a magyar gye-rekek többségét a magyar oktatásba íratják, ez alól vannak kivételek, emel-lett a vegyes házasságból született gyerekek túlnyomó többsége is a román tagozatra kerül. Ha az adott településen csökkenő gyermekvállalási kedvvel kell számolni a magyar közösség körében, feltételezhető, hogy veszélybe fog kerülni a magyar tagozat fenntartása, és annak esetleges leépülésével, felszá-molódásával a magyar gyermekek a helyben maradó román tagozatot fogják erősíteni. Paradox módon ezekre a magyar oktatási helyszínekre az is nagy veszélyt jelenthet, hogyha a magyar tagozat létszáma mellett a román tagozat létszáma is csökken. Ha ugyanis nyilvánvaló, hogy nincs két párhuzamos ta-gozat fenntartására elegendő gyermek, akkor a román tagozat a saját túlélése és létszámgondjainak enyhítése érdekében a legegyszerűbb megoldásnak azt tekinti, ha felszámolja a magyar tagozatot vagy legalábbis intenzíven toboroz a magyar gyerekek körében.

Az ebbe a típusba sorolt oktatási helyszínek, intézmények esetében a ve-szélyzóna határa magasabban van, mint a szigetfalvak esetében. A tapaszta-lat azt mutatja, hogy amennyiben a magyar osztályok összevonásra kerülnek, a román osztályok pedig továbbra is önállóan működnek, már beindulhat a magyar tagozat leépülése. Ebben az esetben ugyanis a magyar szülők von-zóbbnak, jobb színvonalúnak ítélhetik meg a helyi román oktatást, mivel a magyar oktatásban az összevonás miatt nemcsak a szimultán oktatás feltéte-

52


lezett hátrányaival kell szembe nézni, hanem gyakran azzal is, hogy a csök-kenő óraszámok miatt a tanárok számára is kevésbé vonzó az adott helyszín, így gondok adódhatnak a szaktanárok biztosításával. Amíg kevésbé fontos-nak ítélt tantárgyakat tanítanak szakképzetlen pedagógusok, addig a szak-tanárhiányt a szülők jobban tolerálják, amikor viszont a vizsgatárgyakat is érinti a probléma, általában jelentősen romlik az összevont magyar tagozat megítélése a szülők körében.

Ez az az intézménytípus, ahol a helyi politikai viszonyoknak erőteljes sú-lya lehet. Tereptapasztalataink azt mutatják, hogy amennyiben a magyarság politikai képviseletének súlya erős az adott településen (pl. magyar a polgár-mester vagy jó politikai alkupozícióval rendelkező magyar frakció van a köz-ségi önkormányzatban), addig a magyar politikum presztízsszempontok mi-att, vagy őszinte meggyőződésből, de jobb eséllyel ragaszkodik az alacsonnyá vált gyermekszámú magyar oktatás fenntartásához. Ha ezek a hatalmi pozí-ciók elvesznek, a magyar tagozat igen könnyen felszámolható.

Amennyiben a versengő pozíció fenntarthatatlanná válik, és beindul a magyar oktatás leépülése, két kimenet fordulhat elő: vagy sikerül – rövidebb vagy hosszabb ideig – némi gyerekveszteség árán stabilizálni helyben, ele-mi szintre visszaszorulva a magyar oktatást (ld. a következő típust), vagy az adott településen teljesen felszámolódik a magyar tannyelvű iskoláztatás.

3 – etnikailag vegyes település, versengő iskolákkal/tagoza-tokkal


száma:34

Nagyiratos (Arad);Sófalva, Mezőköbölkút, Várkudu, Árpástó, Felőr, Magyarnemegye, Retteg (Beszterce-Naszód);Vajasd (Fehér);Várasfenes, Rév, Tenke, Mezőtelegd (Bihar);Barcaújfalu, Keresztvár, Zajzon, Apáca, Ürmös, Olthévíz (Brassó);Vasláb (Hargita);Detrehemtelep, Magyarszovát, Ördöngösfüzes (Kolozs);Hídvég (Kovászna); Magyarkirályfalva, Marosfelfalu, Marosbogát, Mezőbodon, Héjjasfalva, Szőkefalva, Szederjes Bonyha (Maros);Hosszúmező (Máramaros); Patóháza (Szatmár)Magyarkecel (Szilágy)

4. Etnikailag vegyes település leépült magyar elemi oktatással

Ebbe a csoportba azok a települések tartoznak, amelyek etnikai szempontból szórványnak nem tekinthetők – néhány esetben akár enyhén magyar több-ségűek is lehetnek –, de az adott településen mégis csak elemi szinten, össze-vont formában működik magyar oktatás, miközben helyben román nyelvű felső tagozat is működik. Falvakról, jellemzően községközpontokról van szó, ahol sok esetben a helyi román közösség demográfiai lehetőségei szintén csak

53


egy, a magyarhoz hasonló struktúrájú elemi tagozat működtetését tennék lehetővé, viszont a községen belüli oktatásszervezési, helyi hatalmi sajátos-ságok lehetővé tették a román felső tagozat kizárólagos létezését. (Ilyesmire tipikus példa, amikor a környező román falvakból beszállított román gyer-mekek segítségével lett domináns a román tagozat. Másik jellemző példa, amikor a két közösség párhuzamos fogyásával egyértelművé vált, hogy két tagozat fenntartása nagyon költséges, és ekkor mintegy „feláldozták” a ma-gyar tagozatot, a román megerősítése érdekében. Egyes dél-erdélyi területe-ken mindig is csak elemi szinten volt magyar oktatás stb.).

Akármilyen módon is alakult a korábbi helyzet, közös jellemző, hogy je-lenleg ezeken az eredendően többnyelvű, több nemzetiségű településeken az iskolák jellemzően román vezetéssel, román nyelvi dominanciával működő intézményekké váltak, amelyekben a magyarnyelvűséget csak egy-két elemi osztály és tanító képviseli.

Ha elemi szinten esetleg még megjelenik valamiféle versengés a román és magyar elemi osztályok között, a magyar elemi tagozat általában védekező helyzetbe szorul. Ezeken a településeken ugyanis a legegyszerűbb továbbtanu-lási út a román tannyelv felé vezet, így már elemi szinten is racionális iskola-választási tényezőként megjelenik a román tannyelven való oktatás lehetősé-ge, amely a negyedik osztály után akár dominánssá is válhat, hiszen a más településen történő magyar nyelvű továbbtanulás nehézkesebb, költségesebb.

Az ilyen esetekben a tannyelvváltást jellemzően az képes tompítani, hogy ha helyben a román tagozaton magas a roma diákok aránya, így a magyar szülők többsége számára nem jelent vonzó továbbtanulási alternatívát. Eb-ben az esetben, ha a közelben van magyar nyelvű felső tagozat, akkor általá-ban a magyar elemiben végzett gyerekek ott folytatják tanulmányaikat.

4 – etnikailag vegyes település leépült magyar elemi okta-tással


száma:18

Gyorok, Vadász (Arad);Magyarborzás (Beszterce-Naszód);Belényesújlak Mezőbaj, Fugyivásárhely, Köröstarján (Bihar);Miriszló (Fehér);Galócás (Hargita); Tordatúr, Kolozs, Magyarpalatka (Kolozs);Gógán, Kutyfalva, Marosugra, Alsóbölkény, Bátos, Beresztelke (Maros)

5. Szórvány kisváros egyetlen magyar tagozata, évfolyamonkénti legtöbb egy önálló osztállyal

Noha szám szerint jelenleg meglehetősen kevés (13) települést érint, a gyerme-kek számát és a romániai magyar oktatási rendszer szempontjából tekintve is egyértelműen ez az egyik legjelentősebb típusa a veszélyeztetett iskoláknak. Az ide sorolt oktatási helyszínek általában olyan erőteljesen román többségű kisvárosok, amelyekben differenciált román nyelvű oktatási kínálat létezik (több iskola, évfolyamonként önálló normál, esetleg step by step osztályok stb.),

54


ezzel szemben a magyar nyelvű elemi és általános iskolai oktatás egyetlen is-kolában, évfolyamonként legfeljebb egyetlen (nem ritkán már összevont) osz-tályban szerveződik. Ezeken a településeken a demográfiai potenciál (a szüle-tett magyar gyermekek száma) alapján alapvetően nem lenne veszélyeztetett a magyar tannyelvű oktatás, de a magyar szülők nem elhanyagolható része nem magyar intézményt választ gyermekének, ez pedig a magyar oktatás utánpót-lási esélyeit jelentősen rontja. E településeken ráadásul szinte törvényszerűen igen magas a vegyes házasságok aránya is, és a vegyes házasságokban született gyermekek esetében szinte normális a román iskola választása.

Tapasztalataink szerint bizonyosan nem veszélyeztetett oktatási helyszín-ről valójában csak akkor beszélhetnénk, ha az adott településen több párhu-zamos magyar osztály indítására is lehetőség nyílna. Ekkor volna ugyanis valós lehetőség differenciált anyanyelvű oktatási kínálatot biztosítani, amely képes arra, hogy a magasabb társadalmi státuszú, illetve akár vegyes család-ból származó gyermekek számára is oktatási alternatívát nyújtson. A szűken értelmezett, egyértelmű veszélyövezet – és mi is most itt húztuk meg a határt – ezen kisvárosi iskolák esetében ott kezdődik, amikor már az évfolyamonkénti egyetlen nem összevont osztály indítása érdekében is speciális lépéseket kell tenni. Ilyen speciális lépés például, hogy magyar gyermekek „kreatív” beis-kolázásával/óvodában tartásával teljesen egészében kimarad egy évfolyam, annak érdekében, hogy az ezt megelőző vagy követő évben meglegyen az ön-álló osztály indításához szükséges diáklétszám. (Ez utóbbi hivatalosan 12 fő, azonban sok helyen már 9–11 gyerekkel is sikerül önálló osztályokat indítani, sőt néhány igen sajátos esetben ennél alacsonyabb létszámmal is.)

Szintén az összevonás, illetve megszűnés elleni küzdelem jelei az utánpót-lás biztosításának különféle sajátosabb módszerei. Ennek egyik – a magyar oktatás jövője szempontjából igencsak kétséges végkimenetelű – eszköze a nem magyar anyanyelvű roma gyermekek „papíron” történő vagy akár tény-leges beiskolázása, nem utolsósorban a magyar állam által biztosított oktatá-si-nevelési támogatás lehetőségének felkínálásával. Ehhez hasonló megoldás a szociálisan igen rossz helyzetű, dominánsan román nyelvi környezetben élő vegyes családokból való gyerekek magyar tagozatra történő beiskolázása. Jobb lobbierővel, szervezőképességgel, anyagi forrásokkal rendelkező kisvá-rosi magyar elitcsoportok jellemzően olyan kisebb gyermekotthon/kollégium telepítésén gondolkodnak, illetve ilyet valósítottak meg, ahonnan kipótolható a hiányzó gyermeklétszám. Ezek mindegyike nem mondható sikertörténet-nek, hiszen nagyon sok esetben az előző két módszerhez hasonlóan történik a toborzás, azaz szintén románul beszélő roma vagy szociálisan igen rossz hely-zetű gyerekek kerülnek ezekbe az otthonokba más – nem is feltétlenül közeli – településekről, akiket a helyi szülők és gyerekek ráadásul bizalmatlanul is fogadnak. A tapasztalat az, hogy minél nagyobbnak tűnik a baj a magyar ok-tatásban, annál szélsőségesebb ötletek születnek megoldásként, amelyek sok esetben ugyan a magyar oktatás létszámgondjait enyhítik – legalábbis átme-netileg –, viszont a jobb képességű és a magasabb társadalmi státuszú csalá-dokból származó gyerekek esetében felgyorsítja a tannyelvváltás folyamatát.

55


Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy ebből a típusból kevés a közvetlen megszűnés, de a magyar felső tagozat feladása, összeomlása után vagy egyáltalán nem sikerül stabilizálni a helyzetet és hamar megszűnik az elemi tagozat is (pl. Fogaras), vagy a megmaradó elemi tagozat a helyi magyar gyermekeknek csupán a töredékét tudja bevonzani. (pl. Nagyszentmiklós). Ha pedig a megmaradt elemi tagozat stabilizálni is tudja a helyzetét (pl. Ma-rosújvár) a környező települések és a helyi gyermekek V–VIII. osztályos to-vábbtanulási útjának megszűnése nagyon káros helyzetet eredményez.

Ezen iskolák, felső tagozatok megszűnése sajnos jellemzően a településen túlmutató oktatási következményekkel jár(hat), ugyanis a környező telepü-lések magyar elemi iskoláiban/tagozatain tanuló diákok számára ezek az intézmények jelentik/jelentették a továbbtanulás útvonalat. Így a városi ma-gyar tagozat megszűnése, egyértelmű színvonalesése a környező kis elemik megszűnéséhez vezethet, illetve vezetett a múltban.

5 – szórvány kisvá-ros egyetlen magyar tagozata

érintett helyszínek száma:

13

Élesd (Bihar);Vajdahunyad, Lupény (Hunyad); Aranyosgyéres, Dés (Kolozs); Nagysármás, Radnót (Maros); Felsőbánya, Szinérváralja (Máramaros); Nagyszeben (Szeben); Zsibó (Szilágy); Lugos, Zsombolya (Temes)

6. Szórvány kisváros/nagyközség utolsó összevont elemi tagozata

Szélsőséges, de sajnos nem ritka példa, hogy egy szórvány kisvárosban, na-gyobb létszámú községben a magyar oktatás egyetlen elemi tagozatra szorult vissza. (Ez minden esetben összevont osztályokat is jelent, hiszen ha nem szükséges összevonást végrehajtani elemi tagozaton, akkor általában a fel-ső tagozat fenntartásához is van elegendő gyermek.) Ezek az általában 4–22 gyermekkel, egy-két tanítónő irányításával üzemelő elemi osztályok kivétel nélkül egy nagyobb román iskolában működnek, minden jogi önállóság nél-kül. Mivel az adott településeken nincs magyar nyelvű felső tagozat, a jel-lemző az, hogy az évente magyar nyelven végző néhány diák (általában 1-2, ritkábban több) ötödik osztálytól helyben, román nyelven folytatja tanulmá-nyait. Még akkor is, hogy ha esetleg valamely közeli faluban létezik magyar tannyelvű felső tagozat – kivéve, ha utóbbi tudatos oktatásszervezési szere-pet tölt be, és a gyerekek ingáztatását/kollégiumi ellátását biztosítani képes. Arra viszont szinte egyáltalán nincs példa – egy-egy jellemzően lelkészgye-rek kivételével –, hogy ilyen helyzetben városról falura ingáztatnák gyereke-iket a szülők, csak azért, hogy magyar nyelven tanulhassanak.

A tapasztalataink szerint ezen oktatási helyszínek a valóságban igen sok esetben a magyar oktatási hálózathoz ténylegesen nem kapcsolódó zárvány-ként működnek, létük, megszűnésük jellemzően egy személy (a tanítónő,

56


ritkábban helybeli lelkész) tevékenységének eredménye. Amíg neki sikerül „összeszedni”, összetoborozni a fenntartáshoz szükséges gyermekszámot, az oktatási helyszín fennmarad, amikor ez a személy nyugdíjba megy, elköltö-zik, akkor megszűnik a magyar oktatás is.

Noha kicsit kilóg a sorból, de végül ebbe (és nem az előző) csoportba so-roltuk azt a két különösen veszélyeztetett oktatási helyszínt, ahol az elemi oktatás (már) megszűnt magyar nyelven, de a felső tagozat (még) működik: Balázsfalvát és Egeres-Gyártelepet.

6 – szórványtelepü-lés utolsó összevont elemi tagozata


száma:25

Óradna (Beszterce-Naszód);Belényes (Bihar); Bodola, Krizba, Zernyest, Kaca (Brassó);Balázsfalva, Búzásbocsárd, Küküllővár, Csombord (Fehér);Vulkán (Hunyad);Szentmihály, Egeres-gyártelep, Gyalu (Kolozs);Bún, Szásznádas (Maros);Égerhát, Magyarlápos (Máramaros);Apa (Szatmár);Vízakna, Erzsébetváros (Szeben);Nagyszentmiklós, Nagycsanád, Újszentes, Detta (Temes)

7. Nagy- vagy középváros veszélyben levő kisiskolái

Ezeken a többnyire jelentős magyar közösséggel rendelkező, de a magyar-ság aránya szempontjából szórványnak számító településeken egynél több iskolában van magyar nyelvű elemi oktatás. Teljesen normális, hogy a ma-gyar iskolák között ezeken a településeken differenciálódás indul meg. Az in-tézmények között általában van legalább egy nagy hagyományokkal, magas presztízzsel rendelkező iskola – jellemzően a belvárosban, városközpontban vagy annak közelében –, amely sok esetben egészen érettségiig tovább vi-szi a gyermekeket, és sok esetben kizárólag magyar tanítási nyelvű. Ezzel szemben a külvárosokban, a lakónegyedekben két vagy több tanítási nyelvű, román dominanciájú iskolákban indulnak magyar elemi és általános iskolai osztályok. A külvárosi iskolák körzeteihez tartozó szülők egy jelentős része városközponti iskolába járatná gyermekeit, de ezzel ellehetetleníti a lakó-negyedi magyar oktatást. Ráadásul pont azok az iskolázottabb, öntudatosabb szülők viszik el gyermekeiket a lakónegyedi két tannyelvű intézményekből, akik helyben maradva a magyar tagozat érdekeit hathatósan képviselhet-nék. Így a külvárosi magyar tagozatok meggyengülnek, presztízsük csökken, majd legrosszabb esetben meg is szűnnek. A nagy problémát az jelenti, hogy a megszűnés esetén a külvárosi szülők másik része nem engedheti meg ma-gának a gyermeke napi ingáztatását a városközponti iskolába, így a körzeti magyar oktatás megszűnése után a közelben lévő román iskolába vagy ép-pen az adott iskola román tagozatára íratja be. Utóbbi jelenség egyébként a

57


lakónegyedi magyar oktatás helyzetétől függetlenül is elég gyakori a két vagy több tannyelvű iskolák körzetében lakó magyar szülők körében.

7 – (nagy/közép)városi kisiskola


száma:11

Aurel Vlaicu Általános Iskola, Neuman Fivérek Ál-talános Iskola, Aron Cotruș Általános Iskola (Arad);Roman Ciorogariu Ortodox Líceum, Lucreția Suciu Általános Iskola (Nagyvárad);8-as számú Általános Iskola (Brassó);Emil Isac Általános Iskola (Kolozsvár); Ion Vlăduțiu Általános Iskola (Marosludas);Zaharia Boiu Általános Iskola (Segesvár);Florea Bogdan Általános Iskola (Szászrégen);Iuliu Maniu Általános Iskola (Zilah)

A fenti tipológiában ismertetett típusok között – mint ahogy azt az ábrán is érzékeltetni próbáltuk – a magyar oktatás helyzetének alakulása függvényé-ben megvannak az átjárási lehetőségek. A 2-es típushoz sorolt helyszínek leginkább a 3-as vagy a 4-es típusba kerülhetnek át, mivel azonban ehhez általában az szükséges, hogy a településen belül jelentősen átalakuljanak az etnikai viszonyok a magyar közösség hátrányára, ezek az esetek kevésbé valószínűek. A 2-es típushoz sorolt helyszínek esetében sokkal valószínűbb, hamarabb bekövetkező forgatókönyv a magyar oktatás teljes leépülése, meg-szűnése. A 3-as típusból leginkább a 4-es típusba van átjárás, amennyiben egy településen oly módon dől el a román és magyar tagozatok közötti „ver-seny” a gyermekekért, hogy megszűnik a magyar felső tagozat és csak egyet-len összevont magyar elemi marad. Az 5-ös típusból a legjellemzőbb útvonal a 6-os típus felé vezet, amikor a kisváros egyetlen magyar tagozatán leépül az V–VIII. osztályos oktatás és csak az elemi oktatás marad meg, amely azon-ban már csak a magyar gyermekek egy kisebb részét tudja bevonzani. Fon-tos azonban hangsúlyozni, hogy az összes veszélyeztetett típusból van esély arra, hogy magyar oktatás közvetlen leépülése is bekövetkezzen. Nyilván, az egyes kategóriák között a fordított irányú átjárásra is van lehetőség, eh-hez azonban a magyar közösség és a magyar oktatás jelentős megerősödésére van szükség, ami a gyakorlati tapasztalat alapján kevésbé valószínű.

A veszélyeztetett helyszíneknek a fenti tipológia szerinti csoportosításá-ból láthatjuk, hogy a két leggyakrabban előforduló típus a versengő iskolák-kal/tagozatokkal rendelkező etnikailag vegyes település (az összes helyszín több mint negyede), valamint az utolsó összevont magyar elemivel rendel-kező szórványtelepülés (az összes helyszín közel ötöde). Előbbi helyszíneken a veszélyeztetettség lehetséges oka szinte egyenlő arányban oszlik el a meg-szűnés és az összevonás között: a megszűnés veszélye általában a 12 főnél alacsonyabb, egy osztályba összevont elemi és felső tagozatokat érinti, az ösz-szevonás veszélye elemi és felső tagozatokra nézve egyaránt veszélyt jelent-het. Utóbbi helyszíneken szinte kivétel nélkül egy osztályba van összevonva a magyar elemi oktatás (néhány esettől eltekintve, jellemzően 12 főnél alacso-

58


nyabb létszámmal), és mindössze két olyan helyszín van, ahol a lehetséges (újabb) összevonás jelenti a veszélyt. Mivel ezeken a helyszíneken a román oktatás lényegesen jobb helyzetben van, mint a magyar, a tannyelvváltás ve-szélye a legtöbb esetben igen magas, bár kevésbé jellemző a román oktatás irányából érkező toborzás.

A harmadik legtöbb esetet összesítő kategória (etnikailag vegyes telepü-lés leépült magyar elemi oktatással) az összes veszélyeztetett helyszín kb. hetedét teszi ki, a szigettelepülések kategóriája pedig kb. nyolcadát. Néhány esetet leszámítva (ahol az összevonás elkerülése a kihívás), mindkét típus esetében a megszűnés veszélye jelenti a fenyegetettséget. A szigettelepülések többségén viszont kevésbé jellemző a román nyelven történő továbbtanulás ötödik osztálytól, az ide sorolt települések többségénél általában elérhető tá-volságban működik magyar tagozat, amely képes a folytonos továbbtanulási útvonalat biztosítani.

A fennmaradó három típus egyenként legfeljebb tíz százalékát összesíti a veszélyeztetett helyszíneknek. Az elszigetelt mikroközösségek eléggé ha-sonlóak a szigettelepülésekhez, ezek is kivétel nélkül a megszűnés veszélye miatt kapták a veszélyeztetett jelzőt. A kisváros egyetlen magyar iskolája/tagozata kategóriába sorolt helyszínek többségében inkább már az összevont osztályokkal működő magyar oktatás a jellemző, kevés azoknak a helyszínek száma, ahol az évfolyamok többségén még sikerült megtartani az önálló osz-tályokat. Itt a veszélyeztetett jelző elsősorban a közeljövőben várható újabb összevonások miatt indokolt, de van példa megszűnés előtt álló felső és elemi tagozatra is. A (nagy/közép)városi kisiskolák kategóriájába sorolt helyszínek többsége kifutó rendszerű elemi tagozat, ahol az érintett városokon belüli beiskolázási tényezők miatt válik elkerülhetetlenné a magyar oktatás ön-kéntes feladása. Az utóbbi kategóriába sorolt, fennmaradó néhány magyar tagozatot az összevonás vagy éppen a megszűnés veszélye fenyegeti – egy ré-szüknél pedig, hogy ha a fenyegetettség oka nem szüntethető meg, szintén önkéntes feladásra kerülhet sor, akár kifutó rendszerben is.

59

Veszélyeztetett oktatási helyszínekM

EL

LÉ

KL

ET

1. m

ellé

klet

: A r

omá

nia

i okt

atá

s sz

erke

zete

(201

4/20

15)29

29

Az

álta

láno

s is

kola

i (va

gy a

hogy

a r

omán

okt

atás

i ter

min

ológ

ia n

émik

épp

meg

téve

sztő

en n

evez

i: gi

mn

áziu

mi)

okta

tás

utol

só é

vfol

yam

a es

etéb

en p

onto

kkal

jelö

lt ce

llák

a r

omán

okt

atás

i sz

abál

yozá

s és

a g

yako

rlat

köz

ötti

elt

érés

ekre

hív

ja f

el a

figy

elm

et: m

íg a

z ok

tatá

si

törv

ény

szer

int a

z is

kola

IX. é

vfol

yam

a az

als

ó kö

zépf

okú

okta

tás

rész

e –

ann

ak u

tols

ó év

foly

amát

jele

nti –

, a g

yako

rlat

ban

a fe

lső

közé

p-fo

kú o

ktat

ásho

z ta

rtoz

ik –

an

nak

els

ő év

foly

amát

jele

nti.

Az

okta

táss

zerv

ezés

ben

ez a

zt je

lent

i, ho

gy a

IX

. osz

tály

ba v

aló

felv

étel

a V

III.

oszt

ályb

an te

tt o

rszá

gos

szin

tű z

áróv

izsg

a er

edm

énye

iből

és

az V

–VII

I. os

ztál

yos

tané

v vé

gi á

tlag

ok e

redm

énye

iből

szá

mít

ott á

tlag

jegy

al

apjá

n tö

rtén

ik. A

z Is

kolá

k ve

szél

yben

pro

gram

ker

etéb

en te

hát,

amik

or e

lem

i szi

ntű

okta

tásr

ól b

eszé

lün

k, a

kkor

a 0

–IV.

osz

tály

okra

go

ndol

un

k (e

lőké

szít

ő év

és

I–IV

. osz

tály

), am

ikor

ped

ig á

ltal

ános

isko

lai o

ktat

ásró

l vag

y fe

lső

tago

zatr

ól e

sik

szó,

akk

or a

z V

–VII

I. os

ztá-

lyos

okt

atás

t ért

jük

alat

ta. A

köz

épis

kola

i okt

atás

meg

neve

zést

a IX

–XII

/XII

I. év

foly

amok

ra h

aszn

álju

k. É

ppen

a m

ár je

lzet

t, ro

mán

iai é

s m

agya

rors

zági

term

inol

ógia

köz

ötti

elt

érés

mia

tt a

gim

náz

ium

i okt

atás

meg

neve

zést

tuda

tosa

n ig

yeks

zün

k ke

rüln

i.

01

23

45

67

89

1011

1213

1415

1617

1819

2021

2223

2425

26

Elők

é-sz

ítő é

vXI

II. o

.

Elm

élet

i - 3

év

Voka

cion

ális

- 3 é

v

Tech

noló

giai

- 3-

4 év

Mag

iszt

eri k

épzé

s - 1

-2 é

v

Posz

tlíce

um -

1-3

év

Bölc

sőde

(Pre

-prim

ary

educ

atio

n -

Early

chi

ldho

od e

duca

tiona

l dev

elop

men

t)

Alsó

köz

épfo

kú o

ktat

ás (L

ower

seco

ndar

y ed

ucat

ion)

Felső

köz

épfo

kú o

ktat

ás (U

pper

seco

ndar

y ed

ucat

ion)

Posz

tsze

kund

ér, n

em fe

lsőfo

kú k

épzé

s (Po

st-s

econ

dary

non

-ter

tiary

edu

catio

n)

Bölc

sőde

Dokt

ori k

épzé

s (Ph

D)

Dokt

ori/

Phd

képz

és -

3 év

ISCE

D 6

Köte

lező

okt

atás

ISCE

D 0

ISCE

D 0

Óvo

dai o

ktat

ás (P

re-p

rimar

y ed

ucat

ion)

Szak

okta

tás -

0,5

-2 é

v

Óvo

daKö

zépi

skol

a

X-XI

I. os

ztál

y

Elem

iÁl

talá

nos i

skol

a

I-IV.

osz

tály

V-IX

. osz

tály

ISCE

D 2C

Felső

köz

épfo

kú sz

akok

tatá

s (Vo

catio

nal u

pper

seco

ndar

y ed

ucat

ion)

ISCE

D 1

ISCE

D 2

Elem

i okt

atás

(Prim

ary

educ

atio

n)

ISCE

D 5

Felső

fokú

kép

zés (

Tert

iary

or H

ighe

r edu

catio

n)

Egye

tem

i ala

pkép

zés -

3-4

év

ISCE

D 3

ISCE

D 4

01

23

45

67

89

1011

1213

1415

1617

1819

2021

2223

2425

26

Elők

é-sz

ítő é

vXI

II. o

.

Elm

élet

i - 3

év

Voka

cion

ális

- 3 é

v

Tech

noló

giai

- 3-

4 év

Mag

iszt

eri k

épzé

s - 1

-2 é

v

Posz

tlíce

um -

1-3

év

Bölc

sőde

(Pre

-prim

ary

educ

atio

n -

Early

chi

ldho

od e

duca

tiona

l dev

elop

men

t)

Alsó

köz

épfo

kú o

ktat

ás (L

ower

seco

ndar

y ed

ucat

ion)

Felső

köz

épfo

kú o

ktat

ás (U

pper

seco

ndar

y ed

ucat

ion)

Posz

tsze

kund

ér, n

em fe

lsőfo

kú k

épzé

s (Po

st-s

econ

dary

non

-ter

tiary

edu

catio

n)

Bölc

sőde

Dokt

ori k

épzé

s (Ph

D)

Dokt

ori/

Phd

képz

és -

3 év

ISCE

D 6

Köte

lező

okt

atás

ISCE

D 0

ISCE

D 0

Óvo

dai o

ktat

ás (P

re-p

rimar

y ed

ucat

ion)

Szak

okta

tás -

0,5

-2 é

v

Óvo

daKö

zépi

skol

a

X-XI

I. os

ztál

y

Elem

iÁl

talá

nos i

skol

a

I-IV.

osz

tály

V-IX

. osz

tály

ISCE

D 2C

Felső

köz

épfo

kú sz

akok

tatá

s (Vo

catio

nal u

pper

seco

ndar

y ed

ucat

ion)

ISCE

D 1

ISCE

D 2

Elem

i okt

atás

(Prim

ary

educ

atio

n)

ISCE

D 5

Felső

fokú

kép

zés (

Tert

iary

or H

ighe

r edu

catio

n)

Egye

tem

i ala

pkép

zés -

3-4

év

ISCE

D 3

ISCE

D 4

61

Lemorzsolódási pontok a romániai magyar oktatási rendszerben

Kapitány Balázs

A tanulmány célja, fogalmi kerete, felépítése

Tanulmányunk célja, hogy strukturális, intézményi szempontból kiindulva áttekintse és bemutassa a romániai magyar oktatási rendszerben található fontosabb, jellemző lemorzsolódási pontokat. A szövegben lemorzsolódási pontnak nevezünk minden olyan helyzetet, amikor egy magyar diák a köz-oktatásban (óvodától a középfok végéig) nem magyar tanítási nyelvű csoport-ban, osztályban tanul vagy – főképp középfokon – teljesen kimarad az oktatá-si rendszerből. A tanulmány logikája tehát abból az alapfeltételezésből indul ki, hogy az ’ideális helyzet’ egy olyan romániai magyar közoktatási rendszer lenne, amelyben az óvodától a középiskola végéig minden magyar anyanyel-vű diák anyanyelvén végezné tanulmányait. Ez természetesen ideológiai jel-legű – és így elvileg természetesen vitatható – alapvetés, de a szövegben ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, ezt a megközelítést adottságnak tekintjük.

A tanulmány másik jellegzetessége, hogy makro- és mezoszintre koncent-rálva az intézmény- és tannyelvválasztás döntéseit elsősorban az oktatási rend-szer szempontjából kiindulva mutatja be, a lemorzsolódási pontokat egyben beavatkozási pontokként értelmezve. E megközelítés szerint tehát az oktatási rendszeren keresztül kínált megfelelő (minőségű, elhelyezkedésű, presztízsű stb.) magyar tannyelvű oktatási kínálat kialakítása lehet a garanciája annak, hogy a nem anyanyelvi oktatás irányába történő lemorzsolódás csökkenjen.

A kisebbségi iskolaválasztási döntések elméletével foglalkozó szakiroda-lom, így például Papp Z. Attilának a kisebbségi iskolaválasztás megközelí-tésének elméleti modelljeiről szóló tanulmánya (Papp Z. 2012) fényében fel-tűnhet, hogy ez az intézményi megközelítés eltér a szakirodalom főáramától. Ennek megfelelően a tanulmány elüt az erdélyi magyar oktatásszociológiai elemzésekben az elmúlt években általában alkalmazott személyközpontú elemzésektől is, amelyek elsősorban az érintettek (szülők, diákok) motiváció-it elemzik, ezekből kiindulva magyarázzák a tannyelvválasztási döntéseket. (pl. Bodó 2013; Márton 2013a; Magyari 2013) Úgy véljük, minkétfajta elem-

62


zési módszer indokolt és szükséges. Itt most azért döntöttünk az intézményi vizsgálat mellett, mert más tudományterületekről származó tapasztalataink szerint az intézményi elemzések eredményei inkább hasznosíthatók esetle-ges konkrét közpolitikai, támogatáspolitikai dilemmák megválaszolásakor.

A jelentés első részében – tekintettel a nem erdélyi olvasókra is –, a romá-niai magyar oktatási rendszer néhány témánk szempontjából fontos jellegze-tességét mutatjuk be. Itt a lehetőség szerint röviden olyan tudnivalókat fog-lalunk össze, melyek nélkül az egyes lemorzsolódási pontok ismertetése nem lenne érthető, néhány esetben további hasonló jellegű, a projekt honlapján elérhető elemzésekre utalva.

Ezután oktatási szintenként (lemorzsolódási pontokként) bemutatjuk az általunk fontosnak érzett intézményi elemzés által feltárt konkrét lemorzso-lódási helyzeteket, törekedve arra, hogy a helyzeteket és a mögötte meghú-zódó okokat minél konkrétabb, közérthetőbb módon írjuk le. Jelen tanulmá-nyunknak nem tárgya, így – egy-egy elkerülhetetlen megjegyzés, ’kiszólás’ kivételével – nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen konkrét oktatás-politikai döntések, intézkedések segítségével lenne lehetséges csökkenteni az egyes lemorzsolódási pontok kapcsán kialakuló gyermekveszteségét.

A romániai magyar oktatási rendszer szerkezetének néhány jellemzője

Diáklétszám – lefedettség

A romániai magyar tannyelvű oktatási rendszer méretét tekintve a legkiter-jedtebb a határon túli magyar oktatási rendszerek között. Jellemzője, hogy miközben egyfelől nem képes lefedni/elérni az összes magyar anyanyelvű diákot, és oktatási szintenként előrehaladva egyre több diákot veszít, más-felől nem elhanyagolható arányban vonz nem magyar nemzetiségűeket is. A magyar nyelven tanuló diákok, a romániai magyar oktatási rendszer fon-tosabb adatait, az időbeli változásokat bemutatja jelen kötetben Barna Gergő tanulmánya (Az oktatás számokban), így azokat itt most nem ismételjük meg. Itt most csak két, ennek a tanulmánynak a témája szempontjából fontos spe-cialitásra hívnánk fel a figyelmet.

Egyfelől lényeges, a romániai magyar oktatási rendszer nemcsak a leg-nagyobb létszámú, hanem a legösszetettebb is a határon túli magyar, illetve romániai kisebbségi oktatási rendszerek között. Gyakorlatilag a régió kisebb-ségi oktatási rendszerei között csak a romániai magyar oktatási rendszer-re jellemző, hogy nemcsak hagyományos oktatási intézmények működnek kisebbségi nyelven, hanem például különböző formájú fogyatékos oktatás

63


(például hallássérülteknek speciális magyar nyelvű intézmény), a legkülön-bözőbb irányú szakképző osztályok, művészeti képzés, esti jellegű, felzárkóz-tató jellegű esti képzés stb. is. Ezen speciális oktatási intézmények és formák létezése igen sok olyan lemorzsolódási ponttól védi meg a romániai magyar oktatást, amely a többi kisebbség tagjainak esetében szinte alig létezik.

Másfelől fontos felhívni a figyelmet, hogy bár a romániai magyar kisebb-ségi oktatási rendszer dominánsan egynyelvű magyar oktatási rendszernek tekinthető, de a magyar tannyelvű oktatáson felül léteznek még egyéb, a ma-gyar nyelvhez gyengébben kötődő kisebb oktatási rendszerek is. E rendszerek azonban összesítve is maximum egytizedét tehetik ki a fenti csoportnak. Ezek közül a legjelentősebb az úgynevezett fakultatív magyar nyelvoktatás. Például a 2013/14-es tanévben Bákóban és tíz erdélyi megyében – a legnagyobb szám-ban Máramaros, Temes, Brassó – összesen mintegy 3300-an vettek részt ro-mán tannyelvű oktatási intézményű magyar nyelvoktatásban. De a hivatalos fakultatív oktatáson túl létezik iskolán kívüli magyar nyelvoktatás (például, de nem kizárólag Csángóföldön), és román tannyelvű iskolákban hivatalosan magyar nyelven működő iskolai anyanyelvű hitoktatás is. Ezenkívül van hi-vatalosan kétnyelvű osztály is, de ilyenek magyar–román viszonylatban nem, csak magyar–roma viszonylatban működnek (például Marosvásárhelyen).

Tanulmányunkban ezért amikor majd a magyar oktatás kifejezést hasz-náljuk, mindig és kizárólagosan a magyar tannyelvű romániai állami közok-tatást értjük ezalatt, tehát az előbb említett kiegészítő oktatási rendszereket nem vizsgáljuk.

Oktatásigazgatás1

A romániai magyar oktatási rendszerről, az oktatásigazgatás problémáit is ismertetve, már több kiváló ismertetés született, (pl. Mandel–Papp Z. 2007; Péntek–Bálint 2009), itt csak néhány olyan alapismeretre hívnánk fel ismét a figyelmet, amelyek nélkül nem értelmezhetőek a későbbiekben írtak. Az első ilyen kérdés az úgynevezett „magyar oktatási rendszer” kérdése. Az előzőek-ben ugyanis a romániai magyar tannyelvű oktatásról mint valamiféle önálló oktatási rendszerről írtunk, de ez valójában távolról sincs így. Szükséges rö-viden áttekinteni a tényleges helyzetet.

Az országos szintű tanügyi igazgatást tekintve a romániai magyar tany-nyelvű oktatási rendszer nem autonóm oktatási rendszer, hanem a teljes ro-mániai oktatási rendszer szerves része. Ez gyakorlatilag az önálló magyar tankerületeknek az 1940-es évek végén történő megszüntetése óta így van (B. Kovács 1997). A tényleges független szabályozás irányába mutató jelek or-szágos szinten alig figyelhetőek meg vagy a gyakorlatban nem működnek.

1 A romániai oktatásigazgatás helyi szintjét (közigazgatási egységek, oktatási intézmé-nyek önállósága, tagozatok stb.) itt most nem ismertetjük, nem romániai olvasóknak az alapismeretek elérhetőek itt: http://www.iskolakveszelyben.ro/tanulmanyok/ko-zig_okt_rendszer.pdf

64


A kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, illetve minisztériumi főosztály hatásköre meglehetősen tisztázatlan, személyi állománya csekély, a való-ságban – a törvényi előírás ellenére – szinte egyáltalán nem állnak rendel-kezésükre speciális országos hatáskörű háttérintézmények. Ráadásul az a struktúra – noha a vezető pozíciókat hagyományosan magyarok, RMDSZ-de-legáltak töltik be az aktuális kormányzattól függetlenül – általában a kisebb-ségi, tehát nem csak magyar tannyelvű oktatásért felelős. A minisztériumi főigazgatóság évi egy, a magyar tanfelügyelőknek szóló félhivatalos tájékoz-tatást, megbeszélést tart (Magyar Oktatásért Felelős Tanfelügyelők és Mód-szertanosok Országos Tanácskozása), itt azonban az érintettek többsége nem jelenik meg, tényleges döntések még informálisan sem születnek.

Ugyanakkor a hétköznapi gyakorlatot tekintve beszélhetünk bizonyos hagyományosan, a „szürke zónában működő” autonóm szerkezetekről, tár-sadalmi gyakorlatokról: a pedagógusállományok, a karrier- és kommuniká-ciós csatornák a magyar tannyelvű oktatás szereplői esetében a valóságban a román oktatástól meglepően elkülönülten működnek. A gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy a tényleges tantervek és részben a tankönyvek szintjén, a továbbképzési csatornák, a tantárgyversenyek, ellenőrzések és sok egyéb dolog tekintetében is a magyar tannyelvű oktatás meglehetősen nagy – bár megyénként különböző – önállósággal működik.

A magyarországi közoktatási rendszerrel összevetve ugyanis feltűnő, hogy a megyei oktatásszabályozási szintnek igen komoly a jelentősége Romá-niában. Ebben a tekintetben a megyei tanfelügyelőségek mint intézmények szerepe meghatározó. Minden törvényi változás ellenére – vagy éppen amiatt – a megyei tanfelügyelőségek a valóságban mindmáig nagy valós hatalom-mal rendelkező oktatásigazgatási szervezetek, amelyek döntései, cselekede-tei az egyes oktatási intézményekre, a pedagógusok mindennapi életére igen nagy hatással vannak. Igen sok esetben tapasztalható, hogy az egyes megyék tényleges szabályozási gyakorlata sok esetben nagyon eltér,2 beleértve azt is, hogy akár megdöbbentően szabadon értelmeznek országos jogszabályokat, rendeleteket.3 A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tanfelügyelőségek veze-tősége a helyi és országos aktuális politikai erőviszonyok függvényében vál-tozik (jellemző, hogy a főtanfelügyelő egyben a megyei tanácsban egy adott párt képviselője, vannak esetek, amikor a megyei pártvezető a főtanfelügye-lő), sok esetben egyes tanfelügyelők is pártkinevezettnek tekinthetőek. Ez alól csak részben kivétel a magyar oktatási rendszer képviselete. Itt (2011 óta

2 Két évvel ezelőttig például léteztek olyan megyék, ahol az egyes oktatási intézmények finanszírozása ténylegesen a diákok után járó állami fejkvóták alapján történt, míg másutt a tanfelügyelőség döntésére a teljes megyei fejkvótamennyiséget diáklétszám-tól függetlenül, pedagógus-béralap arányában osztották ki a megyei oktatási intézmé-nyek között. Ha belegondolunk, a két finanszírozási mód esetén teljesen eltért, hogy mi az anyagi szempontból „logikus” viselkedés például egy kis létszámú kisebbségi osztály kapcsán hozott döntésnél.

3 Több megyében gyakorlat, hogy a megyei főtanfelügyelők a minisztériumi leiratokat, jogszabályokat a kísérőlevélben ’értelmezik’, akár az eredeti leirattal lényegében el-lentétes módon.

65


az oktatási törvényben szabályozott módon!) az RMDSZ delegálhat a kisebb-ségi oktatásért felelős tanfelügyelőket. Tehát a pártfüggés itt is létezik, annyi eltéréssel, hogy a kinevezettek státusza részben függetlenül az RMDSZ aktu-ális politikai helyzetétől fennmarad, így ezeken a posztokon azóta az átlagos ’román’ posztokénál nagyobb stabilitás a jellemző. A gyakorlatban a megyei szabályozás szintjén négy rendszer különül el:

Hargita és Kovászna megyékben mind a főtanfelügyelők, mind a tanfel-ügyelőségek alkalmazottjai, a vezetőtanács többsége magyar nemzetiségű. Ebben a két megyében az oktatásirányítás döntéseit kettős lojalitású (magyar közösség, román állam) magyar nemzetiségű tisztviselők határozzák meg. A két megyében szám szerint a magyar oktatási rendszer a domináns, de a számszerű kisebbségben lévő román oktatási rendszer pozitív megkülönböz-tetése erőteljesen létezik.4

Az etikailag vegyes Szatmár, Maros, Bihar és részben Szilágy megye ese-tében a tanfelügyelőségeken magyar – RMDSZ által delegált – főtanfelügye-lő-helyettesek és a magyar oktatás különböző szintjeiért felelős magyar szak-tanfelügyelők dolgoznak. Ezen „magyar vonalon” dolgozó, a magyar oktatás problémáival törődő személyzet aránya általában valamivel a magyar di-ákság aránya alatt marad,5 illetve jellemző, hogy a megyei tanfelügyelőség háttérintézményeiben, illetve segédszemélyzetében végképp igen kevés a magyar vagy egyáltalán a magyarul beszélő személy. További kulcsfontos-ságú tényező, hogy a tényleges stratégiai döntéseket meghozó tanfelügyelő-ségi vezetőtanácsokban kivétel nélkül mindig román többség van. Ezekben a megyékben az aktuális főtanfelügyelő és a magyar főtanfelügyelő-helyettes személyes viszonya, beágyazottsága határozza meg, hogy a megyei döntések esetén mekkora a magyar oktatás lobbiereje, mozgástere. Ugyanakkor e me-gyékben a magyar szaktanfelügyelők nagyobb száma lehetővé teszi, hogy a hagyományos ’átlagos’ iskolákban – elsősorban a kizárólag magyar tanítási nyelvűekben – , a hétköznapi problémák kapcsán a magyar oktatási rendszer felügyelete a román rendszertől meglehetősen elkülönülten működjön. Ezen e megyékben gyakorlati okokból nem is nagyon lehet változtatni, például mi-vel a magyar diákok jó része rosszul beszéli a román nyelvet, a román nemze-tiségű tanfelügyelők pedig általában nem értenek magyarul. Ugyanakkor a speciális oktatás – pl. szakoktatás – esetében a töredékes magyar struktúrák a román rendszerbe betagozódva, román nemzetiségi tanfelügyelők felügye-lete alatt léteznek.

A magyar oktatásirányítás autonómiája meglepő módon sok esetben a szórványmegyékben tűnik a legnagyobbnak. Itt a magyar oktatási rendszer

4 Például jellemző, hogy a magyar tanfelügyelőségi alkalmazottak úgy manipulálnak a beiskolázási keretekkel, hogy létszámhiánnyal küzdő román osztályok megmentése érdekében tannyelvváltásra kényszerített magyar diákokkal töltik fel a hiányzó diák-létszámot stb.

5 Pl. Szatmár megyében a 22 tanfelügyelőből a politikai kurzus függvényében 4–6 ma-gyar, miközben a magyar nyelven tanuló diákok aránya 30% körül van. Maros megyé-ben a 27 tanfelügyelőből 6–8 magyar, a magyar diákok aránya 35% körüli.

66


súlya már olyan kicsi, leépülési tempója gyors, így az nem jelent „veszélyt” a román oktatásra nézve. Emellett ezekben a megyékben a megyei magyar ok-tatási helyszínek fenntartásához igényelt esetleges arányon felüli finanszíro-zás/státuszigény megyei szinten nem jelent komoly terheket. Ezzel szemben az oktatásirányításban a magyar oktatást az RMDSZ által kinevezett főtanfe-lügyelő-helyettes és/vagy esetlegesen egy-két beosztott tanfelügyelő képvise-li, akikre sok esetben mintegy ’ráhagyják’ a magyar oktatási hálózat működ-tetését, annak minden gondját és baját.

És végül vannak olyan megyék (Bákó, Krassó-Szörény, Bukarest, illetve részben Szeben, ahol van magyar tanfelügyelő, de nem a kisebbségi oktatá-sért felel), ahol bár még létezik magyar tannyelvű oktatás, de ennek megyei szinten nincs képviselete.

Alternatív magyar oktatásirányítási szervezetek a valóságban sem or-szágos, sem megyei szinten nem működnek. A két szóba jöhető struktúra (RMDSZ Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztály és az RMDSZ-es megyei okta-tási bizottságok, illetve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövegsége és me-gyei szervezetei) mérete, szervezettsége jelenleg nem elég erős ehhez, tény-leges hatásköreik alig vannak, finanszírozásuk megoldatlan. Potenciálisan, amennyiben az állami rendszeren belüli autonóm magyar struktúrák nem alakulnak ki, a jövőben elvileg mindkét szervezet oktatásirányítási szerepe növelhető lenne, de ehhez komoly stratégia és anyagi források kellenének.

A romániai magyar oktatás belső tagoltsága

Amennyiben a romániai magyar oktatási rendszert nem a közigazgatási beosztás (és az ezt leképező oktatásigazgatás) szempontjából vizsgáljuk, ha-nem a tényleges társadalmi szerep, oktatási útvonalak, iskoláztatási minták mentén, akkor megállapíthatjuk, hogy az oktatási rendszer szintjén a valós egység nem a megye, hanem egy ennél kisebb, ideális esetben mintegy ma-gyarországi járási méretű térség, melyet a romániai magyar szakirodalom többek között oktatási kistérségnek szokott nevezni (pl. Csata–Kiss 2007). Ugyanakkor van, amikor a „kistérségi iskolahálózat” (pl. Márton János 2007) vagy az „oktatási kisrégió” (Erdei Ildikó 2003) kifejezést használják lényegé-ben ugyanerre a fogalomra. Itt – a használt fogalomtól függetlenül – olyan valós egységként működő településegyüttesekről van szó, amelyeken belül jellemzően az ott élő diákok lefutják közoktatási életpályájukat. A kötet vé-gén, a táblamellékletet megelőző térképen megtalálható az Iskolák veszély-ben programban használt egyes kistérségek neve, jellege és elhelyezkedése, a hozzá tartozó oktatási helyszínek listája és főbb adatai.

Aszerint, hogy a magyar oktatási rendszer helyzete milyen, három egé-szen különböző típusú oktatási kistérséget kell megkülönböztetnünk.

Egyfelől beszélhetünk dominánsan magyar oktatási kistérségekről. Eze-ken a területen, ha létezik is román tannyelvű oktatás, annak mérete, ösz-szetettsége, elérhetősége (sőt sok esetben színvonala is) elmarad a kisrégió

67


magyar oktatásának jellemzőitől. Olyan területekről van szó, ahol a hétköz-napi életben is a magyar nyelv szerepe a domináns, a közoktatásba bekerülő magyar gyermekek jellemzően nem beszélik a román nyelvet. Mindezekből következik, hogy ezeken a területeken valójában nincs komoly oktatási ver-senyhelyzet a magyar anyanyelvű diákokat illetően: számukra a magyar ok-tatásba történő belépés szinte természetes adottságnak tekinthető. Ezekben a kistérségekben a magyar oktatási rendszer nemcsak a ’hagyományos’ ma-gyar családok számára jelent vonzó alternatívát, hanem a vegyes családok, illetve a magyar anyanyelvű roma családok jelentős része is a magyar ok-tatást választja. Ebbe a csoportba jellemzően – de nem csak – székelyföldi kistérségek tartoznak, a szinte kizárólag magyar oktatással rendelkező szen-tegyházi kistérségtől egészen a sepsiszentgyörgyi kistérségig, amely utóbbi már csaknem a következő csoportba tartozik.

A másik típus a párhuzamos oktatási rendszerekkel rendelkező, versengő oktatási hálózatokkal leírható kistérségek. Ezeken a területeken magyarok és románok egyaránt laknak, ugyanakkor a nyilvános terekben a román nyelv magasabb használhatósága, presztízse egyértelműen megnyilvánul. Az ilyen oktatási kisrégiók területén mind a két közösség számára rendelkezésre áll elérhető közelségben lévő, többé-kevésbé hasonló méretű, összetettségű anyanyelvi közoktatási hálózat. E területeken tehát a két oktatási rendszer bizonyos értelemben versenyhelyzetben van, bár ez a verseny korlátozott, és részben egyenlőtlen. Itt jellemző, hogy a román gyermekek szinte kizá-rólag román nyelven, míg a magyar családból származó gyermekek erős többsége magyar nyelven végzi majd tanulmányait. Ugyanakkor elsősorban a vegyes házasságból származó, másodsorban a magyar anyanyelvű, de nem magyar nemzetiségű gyermekek többsége nem a magyar oktatási rendszer-be került beíratásra. Ilyen versengő kisrégióra tipikus példa Marosvásárhely és környéke, illetve Nagykároly és környéke. Ezzel szemben Nagyvárad és agglomerációja vagy például Kolozsvár jelenleg már a szórvány kistérségek csoportjába sorolható.

Végül a harmadik típust szórvány kistérségeknek nevezzük. Ezeken a te-rületeken a magyarság kisebbségben él, és jellemzően a magyarok létszáma és aránya igen gyorsan csökkent az elmúlt két évtizedben, és igen sok magyar tannyelvű oktatási helyszín is megszűnt. E területekre már jellemző a vegyes, alternatív oktatási rendszerek megjelenése is (iskolán kívüli nyelvoktatás, fakultatív magyar nyelvoktatás). A magyar tannyelvű oktatás jelenleg létező rendszere e kistérségekben legjobb esetben is hiányos (pl. nincs szakoktatás, csak összevont osztályokban folyik a tanítás), és sok esetben már nem is mű-ködik hálózatként (hiányoznak anyanyelvű továbbtanulási utak). Ezekben a kistérségekben már a ténylegesen magyar anyanyelvű diákok jelentős része (akár többsége) is román nyelven végzi tanulmányait. Emellett a magyar kö-tődésű gyermekek jelentős aránya már nem magyar anyanyelvű: igen magas az etnikailag vagy ’csak’ nyelvhasználatát tekintve vegyes családokból szár-mazó gyermekek aránya. E csoportnak túlnyomó többsége román tannyelvet választ, s csupán kevesen kerülnek magyar intézménybe, de még ez a ’kevés’

68


is egyre több helyen a magyar tannyelvű intézmények diákanyagának jelen-tős részét teszi ki. Ennek a csoportnak extrém példáját jelentik azok a kistér-ségek, amelyekben az elmúlt évtizedben lényegében meg is szűnt a magyar tannyelvű oktatás (pl. Fogaras-Halmágy kistérség Brassó megyében vagy a Hegyaljai oktatási kistérség Arad megyében).

Statisztika és valóság

Az Iskolák veszélyben program keretében elvégzett terepmunka tapasztala-tai azt mutatják, hogy Romániában – talán még más országoknál is nagyobb mértékben – bizonyos esetekben eltérhetnek egymástól a hivatalosan jelen-tett adatok és a valóság. Mivel ezen eltérések lényegesek a lemorzsolódási helyzetek értékelésekor, érdemes ezeket is áttekinteni.6

Romániában az oktatásstatisztikai adatok (is) részben megbízhatatlanok és pontatlanok. Ennek oka egyfelől a figyelmetlenség és a túlzott leterheltség (az oktatás szereplőinek a legkülönbözőbb helyekre a legkülönbözőbb adato-kat kell elküldeniük, és ezen adatszolgáltatások jelentős részben átfedik egy-mást, illetve nyilvánvalóan feleslegesek vagy a valóságnak megfelelően nem tölthetőek ki.) Emiatt fordul elő rendszeresen, hogy egyes, valójában magyar tanítási nyelvű csoportok, osztályok nem kerülnek be a minisztériumi sta-tisztikákba úgy, mint magyar tanítási nyelvű csoport. A 2013/14-es tanév kapcsán például találtunk 4 összevont elemit és mintegy 6 óvodai csoportot, amelyek hivatalosan is magyar nyelvűek, (még) léteznek, de nem szerepel-nek az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Oktatásért Felelős Főosztályának adatbázisában, így az összesített adatokban sem. Az előző tanévek statiszti-káiban is megfigyelhető ugyanez a jelenség.

Másfelől az egyre szigorúbb elszámolási, nyilvántartási rendszerek elle-nére tömegesnek tűnik a gyermekszámmal történő manipulálás. Egyes cso-portok, osztályok fenntartása, párhuzamos csoportok indítása stb. érdekében jellemző (természetesen nem csak a magyar oktatásra), hogy egyes gyerme-kek hivatalosan másutt szerepelnek, mint a valóságban. Például az önálló magyar osztály indítását/megmaradását úgy biztosítják, hogy a nagyobb létszámú román osztályból csak papíron ’átvesznek’ gyermekeket a magyar osztályba. Nem ritka jelenség az sem, hogy valójában az oktatásban már nem részt vevő (jellemzően roma, mélyszegénységben élő vagy életvitelszerűen külföldön tartózkodó) gyermekeket ’tartanak bent’ vagy ’rajzolnak be’ papí-ron az oktatásba, így biztosítva az osztálylétszámot, növelve a finanszírozást. Létszámproblémákkal küszködő óvodai csoportok esetén szinte már nem is kivétel, hanem szabály, hogy két és fél éves kortól papíron minden gyermek beíratásra kerül, függetlenül attól, hogy a valóságban jár-e.

A ténylegesen működő csoportok és osztályok száma sem egyezik minden esetben, az oktatási helyszínekkel is vannak problémák. Van olyan eset, hogy

6 Ebben az alfejezetben konkrét településnevet a pedagógusok védelmében csak akkor említünk, ha másutt már nyilvánosságot kapott a jelenség.

69


a tanító néni egyben óvó néni is (délelőtt tanít, délután óvónő), miközben nyil-ván a valóságban ez kevéssé különül el. Másutt az óvodás gyermekek papíron a szomszéd falu óvodájába járnak, valójában viszont a magyar elemi osztály-ban vannak a foglalkozások, közösen az elemistákkal. Több helyütt előfordul, hogy papíron az egyik faluban működő elemi a valóságban ’ideiglenesen’ a másik faluban működik stb. Ez utóbbi jelenségre talán valamennyire közis-mert példa, hogy a Neamț megyei Háromkút magyar iskolája ténylegesen a Hargita megyei oktatásigazgatás hatáskörébe tartozik (onnan kapja a finan-szírozást, tankönyveket stb.). Ez úgy lehetséges, hogy ’papíron’ úgy van leje-lentve, mintha az iskola Gyimesközéplokon lenne. De ez nem egyedi példa és nem csak a közigazgatási határok bizonytalanságához kötődik.

Az adatok értelmezését nagyban nehezíti, hogy a hivatalos tannyelv és az oktatás-nevelés tényleges nyelve sem minden esetben egyezik. Ez a jelenség a szórványóvodák esetén tömeges. Több tucat ténylegesen román, hivatalosan magyar tannyelvű csoport mellett akár a százas nagyságrendet is elérheti a valóságban legalább részben vegyes nyelvhasználatú, hivatalosan magyar csoportok száma. Ugyanakkor nagy számban léteznek papíron román óvodai csoportok is magyar nemzetiségű óvónővel és vegyes nyelvhasználattal. Ugyan-ezen jelenségek – bár lényegesen ritkábban, de – az elemi oktatás szintjén is megfigyelhetőek. Létezik néhány olyan összevont elemi, ahol a gyakorlatban egyetlen gyermek sem beszél magyarul, és nagyobb számban jelentek meg azok a magyar tannyelvű – jellemzően összevont – elemik, amelyekben a tényleges oktatás kétnyelvű, mert a diákok jelentős része egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet. A felsőbb oktatási szinteken, hangsúlyosan ide értve a szakképzést, a pedagógushiányra visszavezethető részleges kétnyelvűség jelentkezik: a tan-tárgyak egy (sok esetben nem is elhanyagolható) részét román nyelven tanítják.

Amikor lemorzsolódási helyzetekről beszélünk, az adatokat értelmezzük, mindig figyelembe kell/kellene venni a valós helyzetet is, nem csak a hiva-talosat. Például, amikor egy román anyanyelvű, magyarul nem is beszélő, de papíron magyar óvodai csoportba járó gyermek román elemi osztályt vá-laszt, az a statisztikák alapján nyelvváltásként jelenik meg, míg a valóságban ilyesmiről nincs szó.

Fogalmi keret: a „lemorzsolódási helyzetek”

Az Iskolák veszélyben program keretében, a terepmunka, a statisztikai ada-tok elemzése közben az oktatási helyszínek leírása mellett mindig adatokat gyűjtünk azon gyermekekről is, akik nyelvállapota lehetővé tenné, hogy magyar nyelven tanuljanak az elemi oktatásban, de más nyelven végzik ta-nulmányaikat. Emellett próbáltuk követni azokat a diákokat, akik tanulmá-nyaikat magyar nyelven kezdték el, de később tannyelvet váltottak. Ennek a munkának a következében egyes települések helyzetének feltérképezésén

70


túl folyamatosan törekedtünk azonosítani olyan általánosítható, rendszer-szinten is megfigyelhető lemorzsolódási helyzeteket, amelyek miatt magyar anyanyelvű gyermekek nem anyanyelvükön végzik tanulmányaikat.

Lemorzsolódásnak nevezünk minden olyan helyzetet, amelynek eredmé-nyeképpen egy magyar (nyelvű) gyermek a romániai közoktatás valamelyik szintjén (óvodától a középfok végéig) nem magyar tanítási nyelvű csoportba, osztályba kerül: román vagy német tannyelven tanul, vagy – főképp középfo-kon – teljesen kimarad az oktatási rendszerből.

A programot áttekintve összesen mintegy három tucat ilyen, a romániai magyar oktatási rendszerre jellemző intézményes lemorzsolódási helyzetet sikerült azonosítanunk. Az áttekinthetőség kedvéért megpróbáltuk ezeket csoportosítani. Végül csoportosítási logikának az oktatási életút logikájából indultunk ki, egyes lemorzsolódási helyzeteket az oktatási életpálya szaka-szaihoz kapcsoltuk. Az 1-es ábrán ezeket a fontosabb lemorzsolódási ponto-kat vagy csatornákat mutatja az iskolai életpálya logikáját követve. Elemzé-sünk a közoktatási rendszerre koncentrál, tehát – a Romániában egyébként meglehetősen fejletlen – bölcsődei rendszerrel csak érintőlegesen tudunk foglalkozni, az egyéb lemorzsolódási pontok között. A középfok utáni esetle-ges továbbtanulással szintén nem foglalkozunk.

1. ábra.: Oktatási utak és lemorzsolódási pontok a romániai magyar nyelvű oktatásban

nem jár bölcsődébe

Jelmagyarázat:

jellemző anyanyelvi oktatási útvonal

egyéb anyanyelvi oktatási útvonal

jellemző lemorzsolódási pontok

ritkább lemorzsolódási pontok

magyar nyel-vű bölcsőde

más nyelvű bölcsőde

magyar nyel-vű óvoda

más nyelvű óvoda

magyar nyelvű elemi

oktatás

más nyelvű elemi oktatás

magyar nyelvű felső

tagozat

más nyelvű felső tagozat

magyar nyel-vű középfok

más nyelvű középfok

nem jár óvo-dába

kimarad a középfokról

71


A fentebb vázolt logikát követve a lemorzsolódási helyzeteket négy plusz egy csoportba soroltuk:* elsősorban az óvodai szintet érintő lemorzsolódási hely-zetek (I.); elsősorban az elemi iskolai szintet érintő lemorzsolódási helyze-tek (II.); a felső tagozatot érintő lemorzsolódási helyzetek (III.); a középfokot érintő lemorzsolódási helyzetek (IV.), és végül az általános, az oktatási élet-út szerint nem besorolható vagy egyéb jellegű lemorzsolódási helyzetek (V.). Természetesen az egyes típusok, lemorzsolódási csatornák részben ismétlőd-nek oktatási szintenként. Például a helyben történő továbbtanulási út hiánya lemorzsolódáshoz vezet az óvodai szint után (ha helyben nincs csak román nyelvű elemi), és elemi után is (ha helyben nincs, csak felső tagozat.)

Másfelől bizonyos esetekben az egyes pontok közötti elhatárolás részben esetleges kellett legyen. Például a külvárosi iskolák működő/megszűnő ma-gyar tagozatairól román tagozatra átlépő diákok mint tipikus lemorzsolódási csatorna kapcsán több megközelítés is indokolt. Egyfelől vizsgálható a jelenség a városközponti magyar iskolák ebben betöltött szerepe szempontjából (lásd. II.4. lemorzsolódási pont: Településen belüli belső verseny káros hatásai). Más-felől ugyanezen jelenség okaként meghatározható az ezekben a negyedbeli iskolákban uralkodó tagozatok közötti aszimmetrikus hatalmi viszony szem-pontjából is (lásd. III.6. lemorzsolódási pont: Nyelvi, hatalmi diszkrimináció). Mindkét megközelítés indokolt, ugyanakkor a két kiindulópont más-más jel-legű beavatkozásokat indokolna, ha intézkedéseket terveznénk ennek a lemor-zsolódási csatornának a csökkentésére. Ez indokolja, hogy mindkét megköze-lítést szerepeltettük a felsorolásban. Összességében mégis bízunk abban, hogy sikerült valamennyire áttekinthető logikai rendet felállítanunk.

Óvodai szint

A vonatkozó szakirodalomból – pl. Bodó (szerk.) 2013; Márton 2013b – ismert, hogy az óvoda az oktatási rendszernek az a szintje, ahol a nyelvtudás és az etnikum – Romániában legalábbis – a legkevésbé befolyásolja az intézmény-választást, így a legnagyobb arányban ezen óvodai szinten találhatóak a ma-gyar közoktatási rendszerben nem magyar anyanyelvű, illetve semmilyen magyar családi kötődéssel nem rendelkező gyermekek Romániában. Ezen gyermekek jelentős része esetében nem reális opció a későbbi magyar nyelvű továbbtanulás. Tehát az adatok értelmezésekor fontos tisztában lenni azzal, hogy a (papíron) magyar nyelvű óvodai csoportból román osztályba kerülő gyermekek egy részénél ez a váltás nem tekinthető a magyar oktatási rend-szerből történő klasszikus lemorzsolódásnak, hiszen e tannyelvváltás ered-ményeképpen nem kerül magyar gyermek román nyelvű oktatásba. Ezért aztán nem ezres, hanem ’csak’ évente néhány százas nagyságrendű azon ma-

* A tanulmány alcímeinek számozása a továbbiakban ezt az osztályozási logikát fogja követni. (szerk. megj.)

72


gyar gyermekeknek a száma, akik magyar óvoda után nem magyar iskolá-ba iratkoznak. Viszont ennél feltehetően nagyobb, akár az évfolyamonként ezer főt is megközelítheti azon magyar anyanyelvű gyermekek aránya, akik román óvodát végeznek. (Bár utóbbiak esetében a valóságban sok esetben szintén a magyar nyelvet is használó óvónő által vezetett óvodai csoportok-ról van szó.) Ezen gyermekek jelentős része aztán nem kerül magyar elemibe sem, tehát itt is egy speciális, a papíron nem, de a valóságos helyzetben meg-jelenő lemorzsolódási útról beszélhetünk. Ennek alapján tettünk kísérletet az óvodai szintet érintő konkrét lemorzsolódási helyzetek felvázolására.

I.1. „Gazdátlan” magyar óvodai csoportok

Szórványvidéken sok olyan magyar oktatási-nevelési nyelvű óvodai csoport található, amelyekből ’hagyományosan’ igen kevés gyermek kerül magyar elemi iskolákba. Ennek a jelenségnek – az egyik tipikus esetben – az az oka, hogy az érintett – a magyar oktatás számára kevés gyermeket ’hozó’ – óvodai csoport egy olyan oktatási intézmény keretében működik, ahol nincs magyar, de van román elemi oktatás (amely sok esetben maga is gyermekhiánnyal küszködik), és így a beiskoláztatás természetes útja egyre inkább a közelben fekvő intézményen belüli román oktatás felé vezet.

Mivel az elmúlt években anyagi okokból jellemzővé vált, hogy a korábbi jogilag önálló intézményként működő óvodákat is az iskolákhoz csatolták – és e folyamat közben jellemzően nem vették figyelembe a magyar óvodai cso-port létét –, így ez a jelenség évről évre egyre nagyobb problémává válik. Az óvodákat átvevő iskolák egyre jobban belefolynak az átvett óvodák irányítá-sába, és nem nagyon tudnak ’mit kezdeni’ a magyar csoportokkal. Míg a ro-mán csoportok fenntartása, színvonalának emelése létkérdés az adott iskola számára, hiszen minden iskola egyre inkább az intézményen belülről, ezek-ből a csoportokból reméli az iskolai utánpótlását. Ezzel szemben a magyar csoportra az iskola vezetése vagy mint ebből a szempontból ’haszontalanra’ tekint, vagy megpróbál innen is toborozni az elemi tagozat számára. Mindkét megoldás veszélyeket rejt magában.

A lemorzsolódási helyzet által érintett települések egyfelől azon közigaz-gatási egységek, ahol nincs magyar oktatás, de magyar óvodai csoport mű-ködik (pl. Temes megyében: Újmosnica, Szapáryfalva, Nagybodófalva stb.). Másfelől ez a jelenség jellemző azon városok esetében is, amelyekben olyan román többségű óvodákban működnek magyar óvodai csoportok, amely óvodák magyar elemi tagozattal nem rendelkező iskolával kerültek jogi ösz-szevonásra (pl. négyfalusi 1-es iskola magyar óvodai csoportja, de vannak ilyen óvodai csoportok Temesváron, Aradon, Kolozsváron stb.). A tapaszta-latok szerint az esetleges lemorzsolódást csökkentheti, ha informális vagy akár formális (írásos megegyezésen alapuló, erre például Temesvár esetén van példa) kapcsolat alakul ki az adott jelenség által érintett óvodai csopor-tok és a közelben lévő magyar elemi osztályok között.

73


I.2. Román nyelvű magyar óvoda

A szórványterületeken az elmúlt évtizedben kialakultak olyan – egyébként jellemzően jó színvonalú – óvodák vagy óvodákon belüli magyar óvodai cso-portok, melyek bár papíron csak magyar nyelvűek vagy több magyar csopor-tot is működtetnek, a valóságban vegyes vagy inkább román nyelvű intéz-ményként működnek, mivel a beíratott gyermekek jelentős része nem beszél magyarul, és ehhez idomul a pedagógusok nyelvhasználata is. (A ’magyar’ csoportot például az óvoda jó színvonala vagy közeli fekvése, az óvónő jó híre vagy a román csoportok telítettsége miatt választják a román vagy elromá-nosodott szülők.)

A fentebb ismertetett jelenség hatására ezekben az intézményekben jel-lemző, hogy egyfelől a ’magyar’ óvodai csoportokban az iskoláskor elérésé-re a ’ténylegesen’ magyar gyermekek is tökéletesen megtanulnak románul, másfelől ezek a magyar gyermekek aztán román csoporttársaik beiskolázási mintáját követve jellemzően román tannyelvű iskolákba is iratkoznak.

Az elmúlt években több településen (pl. Nagyszentmiklós, Lugos, Medgyes) érzékelték a probléma súlyosságát, és kísérletet tettek arra, hogy ’tisztítsák’ a magyar csoportok nyelvi profilját, vagyis többcsoportos óvodák esetében a va-lós nyelvi helyzet figyelembe vételével került sor a csoportok elkülönítésre (ma-gyar nyelvű oktatásra felkészítő anyanyelvi csoport, magyar nyelvoktató cso-port). Ez azonban újabb problémákat vet fel (életkorilag vegyes csoportok stb.).

I.3. A napközi vonzereje

Azokon a településeken, ahol román és magyar óvodai csoportok is elérhető-ek, komoly –versenyelőnye van annak a tannyelvnek, amely képes napközit („hosszított programot”) kínáló7 csoportot (is) indítani. Ha ugyanis egy ilyen településen nincs hosszított programos magyar csoport, a napközit igény-lő, dolgozó magyar szülők esetében tendenciaszerűen megjelenhet a román hosszított programos csoport választása. (Ez a jelenség nemcsak azon telepü-lések esetében létezik, ahol román óvodai csoport normál és hosszított prog-ramos is létezik helyben, hanem érinti a városkörnyéki települések magyar óvodai csoportjait, ahonnan ilyen városi hosszított csoportok elérhetőek.)

A problémára elsődlegesen nyilván a magyar napközis csoportok bein-dítása jelentett olyan megoldási lehetőséget, amely ezt a lemorzsolódási utat csökkenteni képes volt (pl. Belényes). A napközi beindítása azonban kisebb létszámú, csak egy magyar óvodai csoporttal rendelkező szórványközössé-gek esetében szinte lehetetlen, hiszen a magyar szülők egy része nem igényli a napközit.

7 Romániában az óvodai csoportok jelentős többsége mindmáig egyetlen óvópedagógus-sal csak délelőtt működik.

74


I.4. Demográfiai okokból megszűnő óvodai csoport

A jelenleg hatályos romániai oktatási szabályozás szerint a szórványterü-leteken jellemzően az óvodai szint fenntarthatósága jelenti a szűk kereszt-metszetet a magyar oktatásban. Amíg ugyanis egy összevont magyar elemi tagozat mindaddig fenntartható, amíg az öt évfolyamban összesen négy-öt gyermek be van iratkozva, addig egy óvodai csoport fenntartásához tíz, leg-alább 2 és fél éves gyermek beíratása szükséges, a szóba jöhető évfolyamok-ból. (Ezek száma az előkészítő osztály bevezetésével három és fél évfolyamra csökkent.) Így az olyan magyar közösségek esetében, ahol az elmúlt években a születések száma évi 1–3 főre csökkent, a magyar óvodai csoport léte kerül először veszélybe, nem az elemi iskoláé. Természetesen az óvodai csoportok tényleges működése lényegesen rugalmasabb, mint az iskolai oktatás, így sokkal nagyobb lehetőség nyílik a hiányzó gyermekek roma vagy román gye-rekekkel „papíron” való pótlására, valójában nem is a településen élő, vagy óvodába járni nem kívánó gyermekek beíratására stb. is. Azonban előbb-utóbb a tényleges gyermekszám fogyásával ezekben az esetekben hozzá kell nyúlni a tényleges nevelési rendszerhez is, legkésőbb akkor, amikor már a tíz gyermek8 papíron sem biztosítható. A tereptapasztalatok szerint a magyar óvodai oktatás valamilyen formában való átmentésére három megoldás szo-kott körvonalazódni:

• A csoport papíron magyar tannyelvű marad, de a román anyanyelvű gyermekek beengedésével valójában vegyes, majd román nyelvű csoport-tá alakul. (Ez a legjellemzőbb, pl. Pankota – Arad megye, Fogaras – Brassó megye.)

• A magyar csoport papíron megszűnik vagy félcsoporttá alakul, de a ma-gyar óvónő átvesz egy román csoportot/félcsoportot, s átveszi a magyar gyermekeket, így a csoport a valóságban kétnyelvű csoportként működik tovább (pl. Gógán – Maros megye).

• A csoport hivatalosan félcsoporttá alakul, az óvónő tényleg félállásba kerül, és az ellátás hivatalosan heti 3 napra vagy minden második hétre korlátozódik. Ekkor előfordul az, hogy a szülők nem hivatalosan kiegé-szítik az óvónő juttatását, és a valóságban a csoport tovább működik (pl. Istvánháza, Magyarózd, néhány éve pedig Kisfülpös – Maros megye). Az elmúlt évek tapasztalatai azt sugallják, hogy ez a megoldást tűnt legin-kább olyannak, amely legalább középtávon képes volt fenntartani a ma-gyar elemi oktatást az adott településen.

8 Vannak megyék – elsősorban a jelentős román hegyi szórványokkal rendelkező, ezért igen sok, kis létszámú csoportot üzemeltető Fehér megye –, ahol, úgy tűnik, tartósan működnek 10 fő alatti óvodai csoportok, de más megyékben ez nem jellemző.

75


I.5. Óvodai csoport nélkül

Mivel – az iskolai szinttel szemben – az a jelenség, miszerint valaki gyerme-két más településre járassa óvodába, meglehetősen ritka és speciális hely-zetekhez kötődik (pl. városkörnyéki településről városra napi ingázás), így általában is jellemző, hogy azokon a településeken, ahol nincs magyar óvo-dai csoport, ott a magyar gyermekek román óvodába járnak. Lényeges, hogy ez nemcsak a szórványok-szórványára igaz, hanem olyan etnikailag vegyes településekre is – s ilyen több tíz van –, ahol elemi oktatás létezik magyar és román nyelven is, de óvodai csak románul. (Annak, hogy ez így alakult, jellemzően történeti és demográfiai oka van – valójában nem volt két óvodai csoportra elég kapacitásigény/gyermek ezeken a településeken, így a hatalmi logikából kifolyólag az egyetlen óvodai csoport románul működik.) Ez a meg-oldás tapasztalataink szerint jellemzően olyan szerencsétlen helyzetet jelent, amely állandó bizonytalanságot teremt a magyar oktatás számára, és konk-rét lemorzsolódási helyzetként is azonosítható.

A demográfiai és hatalmi viszonyok és az elmúlt évtized gyakorlati ta-pasztalatai azt sugallják, hogy ebből a csapdahelyzetből esetlegesen egyházi fenntartású és alapítású, de később az állam által átvett magyar csoportok indítása segíthetett. Például Beszterce-Naszód megyében ilyen települése-ken (Apanagyfalu, Magyarborzás, Somkerék, Feketelak, Kékes, Nagysajó) az 1990-es évek végén összehangoltan református óvodai csoportok indultak a szórványban, amelyek aztán egy politikai alkuval 2002–2004 környékén át-alakultak állami óvodai csoportokká.

Lemorzsolódási helyzetek az elemi oktatás szintjen

Noha pontos adatok értelemszerűen nem állnak rendelkezésünkre, úgy be-csülhetjük, hogy a magyar gyermekek mintegy 10%-a, évi hozzávetőleg ezer fő végezheti román vagy német nyelven elemi iskolai tanulmányait Romá-niában.9 (Barna Gergő tanulmányában szereplő 12–14%-os arány a teljes 0–VIII. osztályos alapfokú oktatásra vonatkozik.) Többségük nem a magyar tömbvidéken él, ilyen gyermekek legnagyobb arányban román többségű vá-rosokban találhatóak, másfelől olyan községekben, ahol a magyar oktatás gyengébb vagy nem is létezik. Természetesen más csoportok is elkülöníthető-ek (pl. a Székelyföldön a román nyelv elsajátítása érdekében román iskolába íratott kisdiákok, vagy Szatmár megyében egyes helyeken az ’elcigányosodó’ magyar oktatásból román oktatásba ’menekített’ kisdiákok. lásd. Kiss Tamás tanulmányát a kötetben.)

9 A bevezetőben említett – meglehetősen nagyszámú – magyar nyelven tanuló, de magát nem magyar nemzetiségűnek tekintő diákokkal és az általuk jelentett kihívásokkal ebben a jelentésben nem foglalkozunk.

76


Emellett évente még bőven ezer feletti lehet azon magyar, iskolakezdés-hez elvileg elégséges, magyar nyelvi kompetenciákkal rendelkező erdélyi di-ákok száma, akik nem magyar nyelven kezdik meg iskolai tanulmányaikat. Ez utóbbi csoport azonban igen inhomogén: a két legnagyobb alcsoportja a vegyes származású, nem magyar nemzetiségű, de magyarul beszélő gyer-mekek, illetve azon nem magyar többségű környezetben élő, magyar nyelvű romák, akik nem magyar nyelven tanulnak. A lemorzsolódási pontok vizsgá-lata esetében, bár nem elsődleges súllyal, de részben figyelembe vesszük eze-ket a magyar nemzetiségű, de magyarul beszélő, potenciális magyar iskolás gyermekeket is.

II.1. A napközi vonzereje

Romániában hivatalosan nincs olyan, amit ’napközinek’ neveznek Magyar-országon, az elemi oktatásnak nem része az étkezés, és dél körül véget ér a tanítás. Viszont óriásinak tűnik az igény az elemista gyermekek délutáni felvigyázására, a lecke közös megírására, elsősorban a városokban, ahol a szülők dolgoznak, és a gyermekek egyedül nem mehetnek haza, de egyre in-kább a kisebb településeken is tapasztalható ez az igény.

A problémát így jellemzően10 feketén, nem hivatalosan vagy valamilyen iskolai alapítványon keresztül félhivatalosan oldják meg, azokban az isko-lákban, ahol a szülők ezt megengedhetik maguknak/igénylik. A tipikus mód-szer, hogy napközis tanárok hiányában a délutáni felvigyázásért a délelőtt órát tartó tanároknak a szülők külön fizetnek, az ételt – mivel iskolai kony-hák csak nagyon kevés helyen vannak – valamilyen közeli étteremből hozat-ják, eldobható evőeszközöket használva. Ez a jelenség – amelyet a romániai magyar köznyelv afterschoolnak nevez, függetlenül annak hivatalos, rész-ben vagy egyáltalán nem hivatalos formájától –, bár gyorsan terjed, de még mindmáig nem tekinthető általánosan elterjedtnek.

Ebben a helyzetben hátrányba kerül az az iskola vagy tagozat, ahol nem biztosított az afterschool (pl. Marosújvár, Erzsébetváros). Több esetben meg-figyelhető, hogy a dolgozó (középosztályi) szülők az alapján választanak is-kolát vagy az iskolán belül román vagy magyar tagozatot, hogy hol lesz majd jobb eséllyel megoldható a gyermek délutáni felügyelete. Ebben a ’verseny-ben’ a kisebb létszámú tagozatok hátránnyal indulnak, mert esetükben ne-hezebben szedhető össze elég (ez jellemzően 15–20 gyermeket jelent egy vagy akár több évfolyamról) fizetőképes szülő.

Ennek hatására lemorzsolódási helyzet alakul ki minden olyan települé-sen, ahol magyar és román elemi oktatás is működik, és bár valamekkora

10 Vannak más megoldások, így például a jellemzően felső középosztályi szülők gyerme-keinek indított „lépésrőllépésre” osztályok kilobbizása (ez a gyakorlatban sok esetben lényegében napközis osztályt jelent), a még PHARE-pénzekből indított és mindmáig létező felzárkóztató napközik stb., de ezekre ritkaságuk miatt itt nem térünk ki.

77


igény lenne rá, a magyar oktatás nem biztosít afterschoolt, mert nincs elég szülő, aki meg tudná ezt engedni.

Nem urbánus környezetben, tehát községekben, esetleg kisvárosokban, ahol a magyar tannyelvű oktatás egyetlen vegyes tannyelvű, román domi-nanciájú intézményben működik, amelyben nincs és nem várható hivatalos napközi szervezése, ott felmerül, illetve több településen (pl. Salamás – Har-gita megye) már megvalósításra is került egyházi/civil fenntartású önálló napközik létrehozása. Ezen intézmények nem az iskola épületében működ-nek, hanem annak közelében, egyházi vagy civil fenntartású épületben. A jelenleg működő ilyen intézmények többsége azonban elsősorban szociá-lis jellegű, vagyis a szegény családok gyermekei számára nyújt lehetőséget étkezésre, tanulásra. Noha ezek fontos intézmények, nem tudják pótolni az ’afterschool’-t, hiszen pont a lemorzsolódási jelenség által érintett dolgozó családok gyermekei számára nem nyújtanak alternatívát.

II.2. Alacsony oktatási kínálat

A román tannyelvű elemi oktatás irányába vezető egyik legkomolyabb le-morzsolódási helyzet azon városokban jelentkezik meg, ahol a román tan-nyelvű oktatás több párhuzamos osztályban, több iskolában szerveződik, míg a magyar oktatásban csupán egy (több esetben akár szimultán módon szervezett) osztályban nyílik lehetőség tanulni, illetve általában a magyar oktatási kínálat nem strukturált. Ezeken a településeken ugyanis a román osztályok/tanítók/oktatási programok között egyfajta versengés alakul ki,11 amely a szülők számára a választás lehetőségét nyújtja, ezzel szemben a magyar szülők (amennyiben nem szeretnék más településen bentlakásba küldeni az elemista gyermeket) csupán a magyar és román tannyelv között választhatnak. Így értelemszerűen megjelenik a román tannyelv választá-sa az alternatívát kereső szülők számára. Ilyen település márpedig igen sok van (pl. Szinérváralja, Pécska, Kisjenő, Máramarossziget, Dicsőszentmárton, Vajdahunyad, Petrozsény stb.), és összességében igen magas magyar lakos-ságszámmal rendelkeznek, tehát egy szám szerint jelentős lemorzsolódási helyzetről van szó. Ráadásul ez a lemorzsolódási helyzet jellemzően a jobb társadalmi helyzetű családok gyermekeit érinti – általában itt találhatóak azok a szülők, akik jobb eséllyel tényleges oktatási kínálatból szeretnének vá-lasztani gyermekük számára, és nem fogadják el az adott, kijelölt megoldást.

Mivel ezeken a településeken több magyar osztály indítása, az osztályok között strukturált magyar oktatási kínálat megteremtése demográfiai okok-ból nem lehetséges, olyan beavatkozások jelenthetnek megoldást, amelyek a választási lehetőséget, alternatívákat igénylő magyar szülők számára a belső választás lehetőségét vagy legalábbis ennek illúzióját kínálták fel már elemi

11 Elvileg Romániában a beiskolázás a több iskolával rendelkező városokban lakókör-zetenként történik, a gyakorlatban azonban a körzetesítés meglehetősen könnyen ki-játszható.

78


szinten is. Erre többé-kevésbe működőképes megoldások középfokon már lé-teznek, illetve kialakulóban vannak,12 ugyanez azonban elemi szinten hiva-talosan nem lehetséges.

II.3. Ellátatlan városnegyedek

A szórványvárosok jelentős részében bekövetkezett az elmúlt évtizedben, hogy a városon belül a magyar elemi oktatást kínáló helyszínek száma igen jelentősen lecsökkent (Arad, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad, részben Zilah és Brassó). Sőt, sok jelentős lakosságú és területű városban, municí-piumban a magyar elemi osztályok napjainkra már egyetlen helyszínre és intézménybe koncentrálódtak (Temesvár, Dés), vagy pedig a közeljövőben várható ez az „egyintézményes” rendszer kialakulása (Segesvár, Négyfalu, Marosludas). Ez az oktatási helyszínekben történő „visszavonulás” sok eset-ben meglehetősen szervezetlen, ad hoc módon történt, így több városban jelentős magyar lakossággal és gyermekszámmal rendelkező negyedek ma-radtak elemi szintű magyar oktatás nélkül. Extrém példa, hogy Kolozsvár Szamoson túli északi részén nem maradt magyar körzeti elemi iskola.

Szinte elkerülhetetlen, hogy ez folyamat lemorzsolódáshoz vezessen, és nagyon komoly lemorzsolódási helyzetet eredményezzen. Az ilyen esetekben ugyanis mindig vannak olyan családok, akik nem tudják, kívánják megolda-ni, hogy 10 év alatti elemista gyermekük a város távoli pontjára járjon iskolá-ba, így a közeli magyar tanítási helyszín megszűnése esetében inkább közeli „negyedbeli” román iskola mellett döntenek.

II.4. A településen belüli belső verseny káros hatásai

Erdély vegyesen lakott nagyvárosaiban, ahol vagy egykor, vagy a mai napig még nagy számban állnak rendelkezésre az egyes városnegyedekben ma-gyar 0–VIII. osztályos oktatást kínáló iskolák, jellemző trenddé vált, hogy a városközpont hagyományosan középfokú, minőségi oktatást kínáló egynyel-vű magyar iskolái elemi osztályokat indítanak. Ezen elemi osztályok igen népszerűek a városi magyar elit körében, hiszen nemcsak színvonalas ok-tatást, hanem ’zárt magyar világot’ és gyakorlatilag az érettségiig vezető fo-lyamatos továbbtanulási utat kínálnak az ide beíratott gyermekek számára.

Az ilyen típusú osztályok indításának a városi magyar közösségre gyako-rolt összesített hatása azonban néhány nagyváros esetében negatív, mert a városközponti elit középiskolák elemi osztályaiba beíratott gyermekek mind mennyiségi, mind minőségi értelemben hiányoznak a városnegyedi iskolák-ból. Ez egyfelől elindít egy olyan folyamatot, amely ezen iskolák felszámo-

12 Ez az úgynevezett fél osztályok rendszere, amikor például nem két teljes, hanem négy fél különböző profilú középiskolai osztály kerül meghirdetésre – miközben valójában ez ugyanakkora kapacitást jelent.

79


lódásához vezethet. (Ez a folyamat például Kolozsváron gyakorlatilag mára már a vége felé jár.) Ez viszont azt eredményezni, hogy a nem városközpont-ban lakó, nem jómódú családból származó magyar gyermekek jelentős része román tannyelven folytatja majd tanulmányait. (lásd II.3.) Azonban a tany-nyelvváltás már a negyedi magyar tagozat megszűnése előtt bekövetkezhet. A középosztálybéli gyermekek elvitele ugyanis annyira ronthatja a magyar tagozat színvonalát, hogy megjelennek azok a szülők, akik nem tudják a vá-rosközpontba ’menekíteni’ a gyermekeket, de a román tagozatra igen.

II.5. Az iskolabuszrendszer problémái

Amennyiben helyben nem érhető el elemi szinten a magyar nyelvű oktatás, úgy tapasztalataink szerint igazán sikeresen akkor szervezhető meg a más településre való ingázás, ha ehhez iskolabusz áll rendelkezésre. Felső tago-zatos gyermekek esetében már működőképes lehet a tömegközlekedéssel tör-ténő ingázás – bár itt is fennáll egy komoly lemorzsolódási helyezet, ld. III.9. –, de elemi szinten a szülők egy részének ez utóbbi nem felel meg, valós meg-oldást csak az iskolabusz jelenthet. Emiatt az ingázni kényszerülő elemista magyar diákok román iskola felé való lemorzsolódásának egyik komoly oka az iskolabuszrendszer hiányosságaira, anomáliáira vezethető vissza.

Romániában van egy meglehetősen kiterjedt állami iskolabuszrendszer (’sárga buszok’), amelyhez a helyi magyar oktatás is hozzáfér.13 Ez a rendszer azonban meglehetősen rosszul működik: rengeteg helyen nincs busz, noha valós igény lenne rá (például politikai okokból nem kap az adott iskola buszt). Sok a csak elvben járó, valójában költségvetési okokra visszavezethetően álló busz (pl. az intézménynek elvileg két busza van, de ténylegesen csak egyet üzemeltet). Sok az értelmetlen menetrendi korlátozás (városi busz nem hagy-hatja el a közigazgatási határt stb.). A rendszer alulfinanszírozott (elsősorban a sofőrök fizetésének a kérdése nem megoldott). Van, ahol komoly problémát jelent, hogy a vegyes intézmények esetében a menetrend elsősorban nem a magyar gyermekek igényeit szolgálja (rengeteget kell várniuk/feleslegesen utazniuk). Másutt a szülőktől hivatalosan/nem hivatalosan beszedett hozzá-járulás összegét nem tudják sokan megfizetni stb.

13 A sárga buszok mellett léteznek egyéb, jellemzően önkormányzatok által támogatott is-kolabusz-megoldások (koncesszionált útvonal stb.) Végül léteznek magyar iskolák által – jellemzően civil szervezetek közbeiktatásával – üzemeltetett iskolabuszok, bérelt já-ratok, amelyeket jelentős részben magyar költségvetési pénzből finanszíroznak. Ezek a rendszerek is problémásan működnek, de erre most helyhiány miatt nem térünk ki. Az iskolabuszrendszerről lásd a kötetben Toró Tibor tanulmányát.

80


II.6. Elszlömösödés

Egyes jól behatárolható, elsősorban partiumi területeken, ahol párhuzamo-san működnek román és magyar tannyelvű oktatási struktúrák, a magyar anyanyelvű roma gyermekek magyar oktatásban történő aránya igen gyor-san növekedett és növekszik. Ennek hatására tömeges jelenség lett a magyar tagozatok ’elcigányosodása’.14 Ezzel együtt megjelent a lemorzsolódásnak az a formája is, hogy magyar szülők gyermekeiket roma–magyar diákok előli román tannyelvű osztályokba ’menekítik’. 15 A romák alacsony óvodai rész-vétele miatt ez a jelenség az elemi iskola választásakor válik látványossá.

A probléma csak részben vezethető vissza az etnikai előítéletekre, jelentős részben szociális és oktatásminőségi kérdés, ugyanis a mélyszegénységben élő roma családok gyermekeinek nagy aránya ténylegesen komoly mérték-ben befolyásolja az oktatás minőségét, és ez visszahathat akár a tanári gár-dára is. Ennek következtében még egy romák szempontjából sikeres, előre-lépést jelentő oktatásban is16, egyes ’elcigányosodott’ osztályban megmaradt magyar gyermekek ismereteinek a színvonala sok esetben igen komoly prob-lémát jelent egy tervezett gimnáziumi továbbtanulásnál.

Ezzel a jelenséggel Kiss Tamás külön tanulmánya részletesen foglalkozik a kötetben.

II.7. A szimultán oktatás hátrányai

Azokon a településeken, ahol a magyar oktatásban nincs annyi (12, esetleg 10–11) gyermek, hogy évfolyamonként önálló osztály indulhasson, szimultán oktatás kerül bevezetésre. Ezekben az esetekben szinte mindig megjelenik a lemorzsolódás jelensége, amennyiben helyben a román oktatásban minden évfolyamon önálló osztályok indulnak (esetleg több is), vagy ha a román ok-tatás helyzete lényegesen erősebb, mint a magyaré. A szülők egy része számá-ra ugyanis önmagában az a tény, hogy egy osztályban több évfolyam kerül összevonásra, olyan hátrányt jelent, amely indokolja a tannyelvváltást. Ez ott jelenti a legnagyobb problémát, ahol a magyar szimultán oktatásnak nincs nagy hagyománya, hanem újonnan megjelenő jelenségről van szó. Ezeken a településeken a szimultán oktatás bevezetése sok esetben tömeges román tannyelv felé irányuló menekülést indít meg, amely akár a magyar oktatás gyors megszűnéséhez is vezethet (pl. Fogaras esetén).

Színvonalas és teljes értékű román oktatási kínálat esetében városi kör-nyezetben a lemorzsolódás alacsony szinten tartására tapasztalataink sze-rint ott és addig nyílik esély, amíg egy elemi osztályba maximum két évfo-

14 Köznyelvi kifejezés, jelentésünkben teljesen ideológiailag semlegesen használjuk.15 A jelenségről az Iskolák veszélyben program keretében a jövőben külön részletes elem-

zés készül.16 Sok esetben tényleg analfabéta szülők gyermekeiről van szó, ahol pedagógiai értelemben

komoly siker, hogy a gyermekek az alapismereteket jól elsajátítják.

81


lyam kerül összevonásra. Ennél nagyobb összevonás esetén maximum a jelenség mérséklése lehetséges (a törvényi szabályozás akár négy évfolyam összevonását is megengedi, és utóbbi is tömeges jelenség, bár elsősorban fa-lusi iskolákban fordul elő).17 A községekben ez sokkal rugalmasabb, rengeteg helyütt tartósan gyermekveszteség mellett képes együtt élni összevont ma-gyar és önálló csoportokkal működő román nyelvű oktatás.

Román domináns oktatási rendszerben jelenleg szimultán oktatást fenn-tartó, jelentős lemorzsolódással küzdő, de még nem csak formális magyar oktatási kínálatot (ld. II.9.) nyújtó település sok van (pl. városok: Felsőbánya, Lugos, Bethlen, Szinérváralja, Vajdahunyad, Lupény; Nagyszeben; községek között például Marosfelfalu – Maros megye; Hosszúmező – Máramaros me-gye). Emellett van számos olyan település, ahol a szimultán oktatás beveze-tésére akármikor rákényszerülhet a magyar közösség, az összevonás akár katasztrofális következményekkel járhat (pl. Dés – ahol jelenleg zajlik ez a folyamat, Máramarossziget, Élesd).

II.8. A kistérségi együttműködés hiánya, a városi iskolák elszívó ereje

Jó néhány erdélyi városban (pl. Szászrégen, Medgyes, Marosludas, részben Dicsőszentmárton, Segesvár, illetve egy-egy iskola esetén Szatmárnémeti, Nagyvárad, Nagykároly, Négyfalu, Brassó, Zilah) jellemzővé vált, hogy a vá-rosi – jellemzőbben vegyes tannyelvű – iskola magyar tagozata a környező, egyébként helyben magyar elemivel rendelkező falvakból az elemistákat örömmel fogadja, sőt különböző módokon csábítja. A városi iskola számá-ra ez azért fontos, mert ezekkel a gyermekekkel képes pótolni a körzetéhez tartozó, de román iskolát – esetleg városközponti magyar iskolát, lásd II.4. – választó magyar gyerekeket, és biztosítja az önálló osztályhoz, osztályokhoz szükséges létszámot.

A gyakorlatban ez a jelenség igen károssá képes válni, hiszen ezek a gyer-mekek hiányoznak a helyi magyar elemikből, s mivel a városi ingázást jel-lemzően a jobb módú családok képesek megengedni maguknak, a városkör-nyéki magyar elemi osztályokban minőségi és mennyiségi gyermekhiány is keletkezik. Ez sok település esetében a magyar oktatás olyan leépülését in-dítja el, amely viszont sok falusi magyar gyermeket – akik a városi iskolá-ba történő ingázást nem tudják maguknak megengedni – a román oktatásba juttat. A helyzet paradoxona, hogy ezekből a városkörnyéki magyar elemik-ből ötödik osztálytól a természetes továbbtanulási út jellemzően épp abba a magyar tagozatba vezetne, amely aktív toborzásával ellehetetleníti az elemi működését, így amikor a magyar oktatás helyben megszűnik, a lemorzsoló-dási jelenség súlya tovább nő.

17 A fontosabb tudnivalók magyar nyelven elérhetők: http://www.iskolakveszelyben.ro/tanulmanyok/minimumfeltetelek.pdf

82


Jelentős és fontos lemorzsolódási jelenségről van szó, amelynek létrejötte valós társadalmi folyamatok (a városkörnyéki falvak városokhoz kötődésé-nek erősödése) mellett elsősorban a romániai magyar oktatásszervezés gyen-geségére vezethető vissza.

II.9. Formális oktatási kínálat

A szórványvárosokban a magyar oktatás leépülésének utolsó fázisa, amikor az adott városban már csak elemi tagozat működik egy vagy két osztályba összevont négy vagy öt évfolyammal. (Ilyen városok például Nagylak, Resi-cabánya, Óradna, Nagyszentmiklós, Detta, Erzsébetváros, Zernest, Kiskapus, Vulkán, Magyarlápos; illetve gyakorlatilag már idesorolható Zsombolya és Radnót is.) Ezekre a településekre jellemző, hogy az itt létező összevont, jel-lemzően továbbtanulási szempontból zsákutcának számító elemi osztályok-ba nagyon nehéz helyi, magyar származású családból származó, magyar anyanyelvű gyermekeket toborozni. Ezek a gyermekek, ha még egyáltalán él-nek az adott településen, román tannyelven tanulnak, tehát a lemorzsolódás szinte teljesnek tekinthető. Ezeken a településeken jellemzővé válik, hogy a diákok többsége roma, esetleg ’gyermekotthonos’, valójában nem is magyar anyanyelvű, igen elesett családból származik stb. Néhány esetben – pl. Nagy-lak – arról is beszélhetünk, hogy a településen a magyar oktatás valójában csupán papíron létezik.18

II.10. Nyelvi ’elitizmus’

Bánság és Dél-Erdély városaiban a gyermekvállalási korban a magyar kö-zösségnek immár a többsége etnikailag vegyes házasságban él. Tapasztala-taink szerint amíg azonban ezekben a városokban van annyi ’színmagyar’, jó nyelv állapotú családból szármázó gyermek, hogy az önálló magyar osztály gond nélkül beindítható, a magyar közösség és a pedagógusok jellemzően nem szorgalmazzák, csupán elfogadják a vegyes házasságból származó, gyengébb magyar nyelvtudással rendelkező gyermekek magyar osztályba való íratását.

Ennek oka, hogy a gyermekekre a magyar oktatás fennmaradása érdeké-ben nincsenek rászorulva, ugyanakkor a vegyes családból származó magyar gyermekek nyelvállapota még az otthon következetesen magyarul beszélő édesanya esetében is általában rosszabb, mint a teljesen magyar családból származóké, így pedagógiai szempontból megnehezítik a munkát. Emellett integrálásuk sok gyakorlati (pl. szülői értekezletek nyelve) és szimbolikus értelemben is kellemetlen kérdést (magyar nemzeti ünnepeken való részvé-telük stb.) vethet fel. Így tehát gyakorlatilag a helyi magyar oktatás szervezői lemondanak a potenciális diákok egy részéről.

18 A szöveg megírása közben meg is szűnt a nagylaki magyar elemi.

83


A vegyes házasságból származó gyermekek tudatos toborzása jellemzően már csak vészhelyzetben, a magyar oktatás megmentése érdekében indul be, akkor azonban már nehéz sikert elérni, hiszen láthatóan bajban lévő magyar iskolába/osztályba, ahová ’pénzzel fogják a gyermekeket’, a középosztályi et-nikailag vegyes családok nem szívesen adják gyermekeiket; ráadásul az így csábított gyermekeknek már gyakorlatilag meg kell engedni a román nyelv használatát. Ekkorra már általában megjelenik a jó magyar nyelvállapotú családok kilépése is a magyar oktatásból, így ezek a kísérletek igen alacsony sikerességgel kecsegtetnek.

II.11. Káros fakultatív oktatási kínálat

Sajnos néhány kisrégióban (pl. a Temes megyei Újvár községben, Szatmár-pálfalva község egyes falvai, Misztótfalu stb.) a fakultatív magyar oktatás mindmáig a magyar tannyelvű oktatás – sok esetben oktatási-nevelési támo-gatással megerősített – alternatíváját jelenti, vagyis olyan helyen és oktatási szinten is működik fakultatív magyar oktatás, ahol közelben magyar tany-nyelvű elemi oktatás is elérhető. Ezekben az esetekben19 a fakultatív nyelv-oktatás ténye a magyar oktatásból kifelé vezető lemorzsolódási pontot jelent, és így egyértelműen káros.

Az oktatási-nevelési támogatással való visszaélés másik, ha lehet ezt mon-dani ’minősített’ formája, amikor a tényleges magyar oktatási helyszín kö-zelében románul tanuló magyar gyermekek még fakultatív nyelvoktatásban sem vesznek részt, csupán – a 2014-ig amúgy is valamilyen formában köte-lező – hitoktatásban részesülnek anyanyelven, és mégis megkapják a támo-gatást. Hiripen például a magyar anyanyelvű romákat a román iskola meg-mentése érdekében ily módon ’tartják bent’ a román nyelvű oktatásban stb.

II.12. Az iskola alacsony láthatósága

Elsősorban nagyobb létszámú, magyarok által alacsony arányban lakott tele-pülések esetében létező, sőt az elmúlt években talán növekvő gondot is jelent a magyar intézmények alacsony láthatóságára visszavezethető lemorzsoló-dás. A magyar iskola kapcsán nagy az információhiány a magyar közösség azon tagjaiban, akik dominánsan román közegben élnek, nem kapcsolódnak magyar egyházakhoz, civil szervezetekhez, gyermekeiket esetlegesen román óvodai csoportba íratják. Ezekben az esetekben a körzeti román iskola vá-lasztásának oka részben az információk hiányára vezethető vissza, és nem minden szükséges ismeret birtokában meghozott tudatos döntés.

19 Természetesen több esetben és helyszínen a fakultatív nyelvoktatás funkciója egyértel-műen pozitív, például V–VIII. osztályban olyan helyeken, ahol nincs elérhető közelség-ben magyar oktatás.

84


Lemorzsolódási helyzetek – felső tagozat

Az oktatásstatisztikai adatok alapján arra következtethetünk, hogy az ele-mi tagozat befejezése után tanévenként mintegy 200 és 300 között lehet azon gyermekek száma, akik a magyar tannyelvet románra cserélik. Ez hozzáve-tőleg a magyar gyermekek 2%-a. A jelenség a magyar tanulókhoz viszonyított arányát tekintve leginkább Fehér, Beszterce-Naszód, Hunyad, Máramaros, Szeben és Krassó-Szörény megyékben jellemző, itt a gyermekek több mint egy tizede lemorzsolódik a román oktatás felé az elemi elvégzését követően. Mivel azonban ezek a szórványmegyék igen alacsony létszámú magyar okta-tással rendelkeznek, az abszolút számokat tekintve Szatmár megyében a leg-nagyobb a lemorzsolódás. Emellett az abszolút számokat tekintve több tucat gyermeket veszít ezen a szinten a magyar oktatás Bihar és Maros megyében is évente. A lemorzsolódás elsődlegesen azon települések esetében figyelhető meg, ahol a magyar oktatás helyben csak elemi szinten biztosított. Ugyan-akkor itt sorolunk fel olyan egyéb lemorzsolódási nehézségeket is, amelyek a felső tagozatos magyar oktatás problémáira vezethetőek vissza: ezek né-hány esetben csak az elemi osztályok után, de legalább ennyi esetben már az alapfokú beiskolázásnál vagy korábbi évfolyamokban20 is tannyelvváltáshoz vezethetnek.

III.1. A továbbtanulási út hiánya

Azon községekben, ahol csak elemi szinten működik a magyar oktatás, igen sok helyütt tapasztalható az a jelenség, hogy a diákok a magyar elemi befejezé-se után helyben, román tannyelven folytatják tanulmányaikat. Egyfelől nagy számban vannak olyan települések, ahol ez a jelenség részleges, és általában a rosszabb képességű, szociális helyzetű gyermekeket érinti: pl. Érszakácsi, Kismajtény (Szatmár megye), Felvinc, Nagymedvés (Fehér megye) Szentpál (Arad megye) Alsóbölkény, Bátos (Maros megye) Magyarberkesz (Máramaros megye). Azonban jelentős azon települések száma is, ahol a negyedik osztály befejezése után szinte mindenki ’hagyományosan’ tannyelvet vált. Ilyen tele-pülések például: Gógán, volt Gödemesterháza (Maros megye) Belényesújlak, Magyarremete, Mezőbaj (Bihar megye) Fazekasvarsánd, Szapáryliget (Arad megye) Nagymajtény, Batiz (Szatmár megye) Búzásbocsárd, Küküllővár, Ma-roscsúcs. Marosújvár (Fehér megye). A román nyelvű továbbtanulásnak van, ahol ’történelmi hagyománya van’ (pl. Belényesújlak, Magyarremete), másutt egy (közeli) felső tagozat megszűnése/színvonalcsökkenése miatt következett be (pl. Maroscsúcson és Marosújváron a marosújvári magyar felső tagozat

20 Több helyen megfigyelhető, hogy a gyermekek egy része a harmadik osztály után vált tannyelvet, a negyedik osztályt a gyermek már román nyelven végzi. Ennek oka, hogy a szülők így próbálják csökkenteni azt a hátrányt, amelybe majd gyermekük ötödik osztálytól kerül a nem anyanyelvi oktatási környezet és a gyengébb nyelvtudás miatt.

85


megszűnése miatt). Harmadrészt vannak olyan települések, ahol a továbbta-nulási út megtörése következében nem csak gazdátlan maradt, hanem már meg is szűnt a magyar oktatás. Például Temes megyében Lugos környékén Szapáryfalván amiatt szűnt meg a magyar elemi, mert a hagyományos to-vábbtanulási csatornának számító Lugoson a magyar tagozat elszlömösödött.

Látható, hogy ezen helyszínek egy része nem a magyar oktatási hálózattól elszigetelt település, hanem olyan falu, amelytől naponta bejárható távolságra találunk felső tagozatos magyar iskolát. Melyek akkor a lemorzsolódás okai?

A jelenség okai igen összetettek: egyfelől nyilván kényelmi/anyagi jellegű-ek. A magyar szülőknek könnyebb, olcsóbb helyben vagy a községközpont-ban román nyelven taníttatni a gyermeket, mint más közigazgatási egység-be ingáztatni. Ugyanakkor más települések esetében az is látszik, hogy ha a közigazgatási egységen belül, de távol van magyar felső tagozatos oktatás, a magyar nyelven továbbtanulók aránya lényegesen magasabb. A különbsé-gek megítélésünk szerint közigazgatási és oktatásszervezési okokra vezethe-tők vissza. Az ilyen „elszigetelt” elemi iskolák magyar tanítónője/tanítónői a román községi iskola alkalmazottai, és amennyiben a községi iskolának demográfiai vagy egyéb okokból szüksége van a felső tagozaton ezen gyerme-kekre, ez az intézményi érdek jó eséllyel meg is valósítható. Noha a magyar szülőknek elvileg joguk van gyermeküket továbbra is anyanyelven taníttatni és ennek költségeit biztosítani kell számukra, azonban a konkrét – pl. szállí-tási – lehetőségek megteremtése azon községi önkormányzat felelőssége len-ne, aki néhány esetben erőteljesen ellenérdekelt ebben. Sok helyütt felmerül, hogy ha a magyaroknak támogatnák például a közeli városban a felső tago-zat elvégzését, a román szülők is tömegesen élnének ezzel a lehetőséggel, ami pedig a helyi román oktatás ellehetetlenítését jelentené stb.

A másik oldalról sok esetben a szívóerők is gyengék: amennyiben nincs a közigazgatásilag elszigetelt magyar elemi közelében egy olyan magyar isko-la/tagozat, amely gyermekhiánnyal küszködik, akkor jellemzően senki nem nyúl az ezen intézményekben magyar oktatásban végzett negyedikesek után.

III.2. Minőségi problémák a szaktantárgyakban

A szórványterületeken a magyar nyelvű oktatás vonzereje sok helyütt azért igen gyenge, mert maga az oktatás, elsősorban a felső tagozaton tanító szakta-nárok kapcsán merülnek fel látszólagos vagy tényleges minőségi problémák. Ezek elsősorban természetesen a romániai oktatás általános problémáira ve-zethetőek vissza. Tapasztalataink szerint azonban ezeknek a gondoknak a hátterében ezen általános okon túl egy jól meghatározható, speciális oktatás-szervezési ok is felfedezhető. Amennyiben egy oktatási intézményben a fel-ső tagozaton évfolyamonként csak egy magyar osztály kerül meghirdetésre, csak a főtantárgyak (magyar, román, matematika) esetén ’jön össze’ akkora tanári óraszám, hogy az egy teljes katedrát jelentsen, esetleges szimultán ok-tatás esetén a helyzet még rosszabb.

86


Ennek a problémának az áthidalására városokban és városkörnyéki tele-püléseken az a jellemző gyakorlat, hogy a kisebb óraszámú tárgyak magyar szaktanárai vagy áttanítanak több iskolába, vagy a román és a magyar tago-zaton is tanítanak.

Van, ahol ennek a fordítottja is megjelenik, miszerint – jellemzően tör-vénytelen módon – a kevésbe fontos tárgyakat román tagozaton tanító, de magyarul többé kevésbe beszélő pedagógusok tartják (pl. Balázsfalva).

Községekben a problémát jellemzően azzal hidalják át, hogy a fő tantárgya-kat tanító tanárok olyan nem vizsgatárgyakat (pl. technológia, állampolgári nevelés, rajz, de akár biológia, földrajz, kémia, fizika) is tanítanak, amelyek-ben nincs szakképesítésük (előfordul, hogy akár 5–6 tantárgyat egy személy tanít), szakképzetlen tanárok tanítanak, esetleg nyugdíjasok segítenek be.

Akárhogy is próbálják azonban megoldani ezeket a problémákat, ezek a megoldások – ha van a környéken párhuzamos osztályokkal működő, és így ilyen problémákkal nem küszködő román tagozat – az egész magyar oktatás színvonaláról rossz képet sugallnak. Emiatt a szülők sok esetben úgy érzik, hogy az egész magyar iskola/tagozat valójában 3–4 ember, az összes többi tanár nem is igen kötődik, ’ideiglenes, vagy pótmegoldás’ vagy esetleg ’a ta-nárnő már átmenekült a román tagozatra, mert tudja, itt nincs jövő’. Valós probléma jó néhány településen az is, hogy a román és a magyar tagozaton is tanító szaktanárok esetében csökken a kötődés a magyar oktatáshoz, és en-nek hatására sok esetben nő az egymás közelében működő magyar tagozatok közötti ellentét.

III.3. Káros történelmi hagyomány

Speciális erdélyi magyar sajátosságnak tűnik szórványterületeken a „párhu-zamosan leépülő” iskolák jelensége. Ezekben az esetekben egymástól néhány kilométerre, akár egy közigazgatási egységen (községen) belül két egymással történelmileg rivalizáló faluban, két hasonló méretű magyar oktatási hely-szín működik. (Ilyen „párosokra” példa Árpástó és Magyardécse; Küküllő-széplak és Héderfája; Désfalva és Harangláb; Magyarbükkös és Magyarózd stb.) Ezekben az esetekben mindkét intézmény egyaránt gyermekhiánnyal küzd, de a szülők, a faluközösségek, a pedagógusok lehetetlennek tartják az együttműködést, az egyik oktatási helyszínen a felső tagozat feladását a má-sik helyszín megmentése érdekében.

Ráadásul ha az egyik helyszínen megszűnik a felső tagozat, jó eséllyel in-kább maradnak helyben a magyar gyermekek tannyelvet váltva (lásd pl. Gó-gán esetét), vagy választanak egy távolabbi települést gyermekeiknek, mint-sem, hogy a közeli „egykori konkurens” intézményt válasszák.

87


III.4. Szervezetlenség, hatáskör hiánya Romániában az alapfokú oktatási intézmények alapvetően közigazgatási egységekhez hozzárendelve szerveződnek. A szórványterületeken azonban kialakultak önálló magyar tannyelvű (vagy dominánsan magyar) önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolák, amelyek vonzereje jócskán túlnyú-lik vagy túlnyúlhatna az adott közigazgatási egység határain. A középfokú oktatási központok (pl. Nagyenyed) mellett ilyen iskolák például a medgyesi Báthory István Általános Iskola, Erdőhegyi Általános Iskola – Kisjenő; szat-márnémeti 10-es iskola, Dsida Jenő Általános Iskola – Vice; stb.

Komoly lemorzsolódáshoz, más intézmények válságos helyzetbe kerülé-séhez vezető problémát jelent, hogy az ebbe a csoportba tartozó intézmények közül több nem vagy csak korlátozottan tud eleget tenni azon szerepnek, ame-lyet be kellene töltenie: elsődlegesen a saját közigazgatási egység igényeinek felel meg, a vonzáskörzetének azon túli részén élő magyar közösségre némely esetben csak vésztartalékként tekint, valós felelősséget értük nem tud/kíván vállalni. Ha az adott intézménynek szüksége van a településen kívülről érkező magyar gyermekekre, behozza őket – akár elemistákat is olyan településről, ahol magyar elemi működik –, másutt viszont nem gondoskodik a gyermekek anyanyelvi iskolázásáról stb. Noha ez szervezetszociológiailag érthető, hiszen az adott intézmények fenntartója a helyi közigazgatási egység és nem az összes település, a gyakorlatban mégis sok esetben lemorzsolódási helyzetet jelent.

III.5. Önállóság hiánya

Az előző jelenségnél magasabb azon magyar oktatási helyszínek száma, ame-lyek bár önálló alapfokú kistérségi funkcióval kellene rendelkezzenek, de jelenleg saját maguk sem önállóan, hanem egy román többségű és vezetésű iskola magyar tagozataként működnek, ahol a magyar tagozat szimbolikus helyzeti és gyakorlati mozgástere sok esetben egyértelműen rossznak tekint-hető. Önálló státusz nélkül ezek az intézmények szinte minden esetben csak negatív kistérségi funkciót tudnak betölteni. Egy pozitív kistérségi szerep betöltése ugyanis a civil szervezeti háttéren, iskolabuszon stb. felül olyan adottságokat is feltételez, amelyek csak magyar igazgató, menedzsment által vezetett intézményben oldhatóak meg reálisan.

A helyzetet Dicsőszentmárton példáján a következőképpen lehet bemutat-ni: egyfelől a dicsőszentmártoni magyar oktatás jelenleg felesleges, sőt káros módon már elemi szinten elszívja olyan környező településekről a magyar gyermekeket, amely miatt aztán több falusi iskolában meg is szűnt az elmúlt években a magyar oktatás, vagy a magyar oktatás színvonalát csökkentő ösz-szevonásokra került a sor.

Másfelől középfokon a város nem csak a legjobb diákoknak nem tud hely-ben magyar nyelvű továbbtanulási alternatívát nyújtani, de nem volt képes stabilan vonzó magyar nyelvű szakképzési kínálatot sem nyújtani a város-

88


környék magyar végzőseinek, ezzel megteremtve nyolcadik osztály után a tannyelvváltás jellemző jelenségét.

A problémára – amennyiben a szükséges minimális diáklétszám rendel-kezésre áll – a megoldást egy olyan önálló magyar oktatási intézmény kiala-kítása jelentené, amely óvodától (esetleg elemi oktatástól) középiskoláig in-tegrálná a városban működő összes magyar tannyelvű csoportot és osztályt, és kistérségi oktatásszervező feladatkört is belátna. Kihívást jelent, hogy a tényleges önállóságot elnyerő, bőven támogatott intézmények többségének sem sikerül ennek a feladatkörnek megfelelnie (ld. előző pont.)

III.6. Nyelvi, hatalmi diszkrimináció

Versengő vagy szórvány oktatási kistérségek esetében városi környezetben21 az egyik legkomolyabb lemorzsolódási jelenség a vegyes, két tannyelvű isko-lákra vezethető vissza. Ezeken a területeken a hétköznapi oktatási gyakorlat-ban ezek az iskolák nem a békés és kiegyensúlyozott együttélés helyszínei, hanem a két tagozat közötti egyenlőtlen szimbolikus és hatalmi viszonyok a jellemzőek. A legtöbb vegyes iskolára jellemző, hogy a magyar tagozat létszá-ma jóval a román tagozat létszáma alatt van, az iskola vezetőtanácsa román többségű, az iskolában nem érvényesül a kétnyelvűség, nem hogy a valóság-ban, de még szimbolikus gesztusok szintjén sem, sőt azokon a pontokon sem, amelyet törvény ír elő.22 Némely esetekben a magyar tagozat számára bizto-sított oktatási körülmények is egyértelműen rosszabbak, mint a román tago-zaton. (Pl. az alacsony létszámú magyar osztályok nem egyszer oktatásra al-kalmatlan, kisméretű és sötét tantermekben tanulnak.) A vegyes iskolákban a magyar tagozatok tehát nemcsak szimbolikusan, hanem nagyon sokszor a gyakorlatban is másodrendűnek számítanak a román tagozatokkal szemben.

Ezen viszonyoknak egyértelmű – noha sok esetben ez érintettek által sem tudatosított – következményei a menekülés különféle formái: A jobb módú, erős magyar identitású családok esetében a városközponti ’színmagyar’ kö-zépiskola felé, ahol megtörténik az általános iskolai osztályok megalapítása, a vegyes családok esetében pedig a román tagozat felé. Egy-egy negyedi isko-lában akár a magyar tagozaton járó gyerekek számának 25–30 százalékát is meghaladhatja a román tagozaton tanuló magyar diákok száma Különösen magas arányú a veszteség a vegyes családból származó gyerekek esetében: egy iskolán belül akár 90 százalék fölött is lehet körükben a román oktatásba iratkozók aránya, a magyar oktatásba általában csak néhányan jelentkeznek.

21 Falusi környezetben, községi iskolák esetében ez sok esetben nincs így, tehát ott általá-nos szabályról semmiképpen sem beszélhetünk. Rurális területeken mindmáig a loká-lis hagyományok sokszor felülírják a két nyelv országos presztízsviszonyát; másfelől gyakoribb az is, hogy a két tagozat fizikailag is elkülönülten működik.

22 A magyar feliratok hiányoznak, a hivatalos rendezvények, honlapok egynyelvűek, a szülők magyar nyelvű írásbeli tájékoztatása nem létezik, az iskola statútuma nem ér-hető el magyarul stb.

89


A gyakorlatban úgy látjuk, hogy a legtöbb városi vegyes tannyelvű általá-nos iskola csupán magyar nyelvű oktatási lehetőséget biztosít, de olyan von-zó oktatási kínálat biztosítására már képtelen, amely megszólíthatja a vegyes családokban tanuló jó nyelvállapotú, vagy a magyarsághoz kevésbé kötődő családokat is. Mivel a városokban jellemzően magas és növekszik az etnika-ilag vegyes családok aránya, itt az aszimmetrikus beiskolázás miatt jelent-kező folyamatos veszteség a magyar közösségek számára kritikus helyzetet teremt. Mivel az oktatás nyelve a későbbi szocializáció és identitásválasztás szempontjából kulcsfontosságú, így amennyiben ezen a helyzeten nem sike-rül reális időtávon belül változtatni, akkor a vegyesen lakott, de román több-ségű erdélyi városok gyors tempójú szórványosodása nem állítható meg vagy nem lesz lassítható.

III.7. Osztályösszevonás

Még egy nem elöregedett közösségben is természetes jelenség, hogy a születé-sek évi száma és így az egyes iskolai évfolyamok létszáma ingadozik. Ez a ter-mészetes ingadozás időnként azonban lemorzsolódási folyamatokat indít be. Ennek oka, hogy felső tagozaton egy-egy alacsony létszámú évfolyam beisko-lázásának következtében fellépő osztályösszevonások értelemszerűen több évfolyamot érintenek, melyek közül az egyik általában megfelelő létszámú lenne ahhoz, hogy önállóan működjön. Az összevonás megjelenése egy isko-lában így egyfelől általános ’veszélyérzetet’ jelent minden évfolyamra, még a 12 főt elérő osztályokra is, másfelől pedagógusi státuszok csökkentéséhez ve-zethet, és így általános kockázatot jelent a színvonalra. Általános tapasztalat, hogy a szülők sokkal nehezebben ’tűrik’ az osztályösszevonást a felső tagoza-ton, mint az elemi osztályokban. Részben ez is az oka annak, hogy felső tago-zatos osztályösszevonások hatására a magyar oktatás hirtelen, dominószerű leépülése, átiratkozás volt megfigyelhető volt több településen (Fogaras, And-rássytelep, Radnót). Ez a folyamat több esetben visszafordíthatatlannak és olyan mértékűnek bizonyult, amelyet az adott közösség demográfiai alapjai nem indokoltak, és így a tannyelvváltás tömegessé válásához vezetett. Ezért igen fontos lenne a jövőben ezen – egy-egy gyenge évfolyamra visszavethető – dominóhatás-szerű összeomlások megakadályozása.

III.8. Elérési problémák

Míg elemi tagozatokon a közigazgatási egységek közötti napi ingázás elsődle-ges eszköze az iskolabusz kellene hogy legyen (lásd II.5.), addig felső tagozatos diákok esetében már igen sok esetben elkerülhetetlen a tömegközlekedés hasz-nálata. Ebben az esetben elvben kedvező az új oktatási törvény által teremtett jogszabályi környezet, a valóságban azonban rengeteg a gond. Az ingázási költ-ségek (az erdélyi magyar köznyelvben „navétapénzek”) kifizetését elvileg bár

90


a minisztérium intézné az önkormányzatok közbeiktatásával, a valóságban a kifizetések késedelmesek és sok esetben feltételekhez kötöttek. A rossz szociális helyzetű magyar családok esetében, ahol az elemi oktatás helyben megoldható, de felső tagozaton más közigazgatási egységbe kellene ingázni, sok esetben a bérletek költségeinek több hónapos megelőlegezése olyan terhet jelent, amely sok esetben döntő érv a helyi román V–VIII. osztály választása mellett.

Lemorzsolódás a középfokú oktatás kapcsán

Általános iskolai tanulmányait befejezve évről évre mintegy 7–800,23 a nyol-cadik osztályt még magyar nyelven végző gyermek folytatja román nyelven középiskolai tanulmányait. Ez a szám arányát tekintve a diákok kevesebb mint egytizedét jelenti.24 A tannyelvváltók földrajzi elhelyezkedése megyék szerinti bontásban többé-kevésbe megegyezik a diákokéval, a szórványme-gyék érdekes módon csak kis mértékben felülreprezentáltak. Ezzel szemben a visszaváltás jelensége is megjelenik, de a nyolcadikat románul végzők kö-zül csupán egy-két tucat gyermek tér át a magyar tannyelvre.

IV.1. Beiskolázási anomáliák

A tágan vett Székelyföldön (Hargita, Kovászna és Maros megyék) a 8. osztályt követő tannyelvváltások jelentős része valójában tervezett, az oktatási rend-szer által kikényszerített tannyelvváltás, amelyre alacsony létszámú román osztályok megmentése érdekében kerül sor.

Romániában a középiskolai helyek elosztása – néhány speciális iskola, il-letve a szakoktatás kivételével – egy országosan egységes számítástechnikai rendszer segítségével, lényegében az általános iskolai eredmények figyelem-be vételével történik. A rendszer lényege a következő: a felvételi szándékoknál minden diák – sorba állítva – több továbbtanulási célt nevezhet meg. Ezután a rendszer a legjobb tanulmányi átlaggal (a romániai magyar köznyelvben „médiával”) rendelkező diákoktól halad a rosszabb eredményeket nyújtó diákok felé. Így a nem olyan jó általános iskolai eredményeket hozó diákok jellemzően nem az elsőként megjelölt osztályba kerülnek. Míg az általános is-kolát románul végző diákok lényegében csak a román középiskolai osztályok

23 Ez a szám 2008-és 2011 között meglehetősen stabil volt. Az ezt megelőző években azon-ban lényegesen kevesebb (4–500) diák váltott tannyelvet VIII. osztály után. A növeke-dés fő oka feltehetően a kötelező középfokú oktatás (pontosan a 10 kötelező osztály) bevezetése lehetett. 2014 őszén a szakképzés ismételt hangsúlyos vezetése miatt még nem ismertek pontosan a számok.

24 A nyolcadik osztályt követő tannyelvváltásról még 2011 őszén készült egy részletesebb elemzés.

91


között választhatnak (a magyarra történő tannyelvváltás lehetőségeiről lásd IV.5.), addig a magyarul tanuló diákok minden korlátozás nélkül választhat-nak román tannyelvű osztályt. Amennyiben a középiskolai osztályok meghir-detésekor a tanfelügyelőségek a tényleges igényeken túl hirdetnek meg román nyelvű gimnáziumi vagy elit szakközépiskolai osztályokat, akkor a gyengébb jegyeket hozó magyar diákok számára tannyelvváltással lehetővé válik a vá-gyott gimnáziumi vagy vágyott szakon történő továbbtanulás.

Két példával szeretnénk ezt érhetővé tenni: Székelyudvarhelyen 2014 őszén csak legalább 6,6-os médiával lehetett magyar nyelvű elméleti líceumi osztályba bekerülni, ugyanakkor a román elméleti líceumi osztályba minden román diák felvétele után is maradt 14 szabad hely. Azon 6,6-osnál rosszabb átlagosztályzattal rendelkező magyar diákokat, akik – sokadik választásuk-nak, a magyar osztályok elfogyta után – nem magyar nyelvű szakképzést, hanem román nyelvű elméleti líceumi osztályt is megjelöltek, a rendszer au-tomatikusan a román osztályba irányította. Valójában tehát arról van szó, hogy nem lenne elég gyermek az adott román osztály stabil megindításához (13 román és egy magyar gyermek jelentkezett ténylegesen ide), de ’átirányí-tott’ 14 magyar gyermekekkel sikerült megtölteni a román osztályt.

Ez a jelenség időnként egészen extrém mértéket ölt. Csíkszeredában pél-dául a Kájoni János Szakközépiskolában a román tannyelvű közgazdasági osztály 28 diákjából 20 ilyen ’átirányított’ magyar diák, akik eredetileg a magyar közgazdaságtani szakirányú osztályba szerettek volna jelentkezni, de osztályzatuk ezt nem tette lehetővé. Amennyiben a tanfelügyelőség két magyar közgazdasági szakirányú osztályt hirdetett volna meg, mindkettő megtelt volna – de nem indulhatott volna román osztály.

Ez a lemorzsolódási jelenség mintegy évi 100–150 magyar gyermeket érint, és elvileg egyszerűen megszüntethető lenne a tanfelügyelőségek tu-datosan aránytalan osztálymeghirdetési gyakorlatának a megszüntetésével. Ugyanakkor fontos látnunk, hogy ez a jelenség a románság romló demográfi-ai helyzetére vezethető vissza, és az ilyen átirányított gyermekek nélkül Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen gimnáziumi, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen szakközépiskolai román osztályok szűnnének meg, amely komoly érdeksérelmekkel és politikai kockázatokkal járna az adott tanfelügyelőségek számára.

IV.2. „Csaliosztályok”

A vegyes és szórványterületeken található másik, bár lényegesen kisebb je-lentőségű, évente néhány tucat magyar gyermeket érintő beiskolázási ano-mália a magyar „csaliosztályok” meghirdetése. Ez alatt azt értjük, hogy dominánsan román nyelvű, gyermekhiánnyal küszködő szakközépiskolák valamely olyan szakból, ahol román gyermekből is kevés van, meghirdetnek egy magyar osztályt is. Noha ezt így senki sem mondja ki, emögött feltehető-en a hátsó szándék az, hogy az osztály indításához elégséges számú magyar

92


gyermek úgysem jelentkezik, viszont miután szeptemberben kiderül, hogy gyermekhiány miatt nem indul meg a magyar osztály, ezen magyar gyerme-kek jó része átkerül román tannyelvre, és ezzel megmenti a román osztályt. (Például a zilahi Gelu Vajda Szakközépiskola 2013-ben így mentette meg a román fodrászosztályát.)

IV.3. Kínálati probléma

Szórványterületeken, azokban a szórvány városokban, ahol csupán há-rom-négy vagy még kevesebb magyar középiskolai osztály indulhat, jellemő-zen teljesen megoldatlan a szakképzés problémája, így ezeken a területeken a gyengébb képességű diákok egy része, aki szakképzésben szeretne része-sülni, elkerülhetetlenül csak román nyelvű osztályt választhat. (Ahonnan egyébként jó eséllyel hamar lemorzsolódik.) Ez tömegesen megjelenik pél-dául: Balázsfalva, Bethlenszentmiklós, Székelykocsárd (Fehér megye) eseté-ben. A jelenség Erdély-szinten mintegy évi 150–200 magyar gyermeket érint, jellemzően szórványterületek nem városi gyermekeit. Erre a problémára érdemi megoldást azért is nehéz találni, mert ezen magyar diákok jó része hátrányos szociális helyzetű, kevésbe motivált.

Megoldást jelenthet a magyar szakképzés lehetőségének közelben törté-nő megoldása, illetve a gyermekek távoli, bentlakással rendelkező magyar szakképző intézményekben való beiskolázása. Mindkét irányban történtek az elmúlt években kísérletek.

IV.4. Presztízshátrány

Míg a szórványterületeken szinte nem is létezik, addig az etnikailag vegyes oktatási kistérségekben a szakképzés (ide értve a szakközépiskolai osztályo-kat és a szakmunkásképző osztályokat is) magyar nyelven csak korlátozottan érhető el. Ezeken a területeken – az elmúlt években induló egyházi intézmé-nyekben történő szakképzés kivételével – ilyen osztályok dominánsan román intézményekben működnek, jellemzően, periférikus helyzetben egyedüli – sok esetben hátrányos megkülönböztetéssel érintett – magyar osztályként. Ezekben az osztályokban jellemző, hogy a szakoktatás tényleges nyelve, a szakkönyvek jelentős részben román nyelvűek. Emiatt a magyar szülők je-lentős része arra törekszik, hogy magyar vagy valóban kétnyelvű elméleti líceumok magyar osztályaiba adja gyermekeit képességeiktől és készségeik-től függetlenül.

E tendencia miatt (hiszen látszólag ’nincs igény a magyar szakosztályok-ra’) tovább szűkül és periferizálódik a magyar szakoktatási kínálat ezeken a településeken, és megjelenik a valamilyen szakmai profil iránt elhivatott ma-gyar tanulók körében a román szakosztályok választása. A folyamat másfelől kihat a magyar tannyelvű elméleti líceumokra is, ugyanis kialakulnak olyan

93


intézményen belüli alacsonyabb presztízsű osztályok, ahová a bejutásért nem kell versenyezni, mindenkit felvesznek. Ez viszont negatívan visszahat az intézmény általános presztízsére is, tehát emiatt ’elit’ gyermekeket veszít.

IV.5. Szabályozatlanság

Elsősorban Kolozsvár, de más erdélyi nagyvárosok (például Szatmárnémeti és Marosvásárhely) kapcsán is felmerül az a jelenség, hogy egyes nagyváro-si gyenge líceumok/líceumi osztályok az alacsony helyi gyermeklétszám mi-att minden jelentkezőt felvesznek, a más településről ingázó, vagy bentlakást választó diákokat minden módon támogatják. Miért küldené például a szülő helyben – például Bánffyhunyadon – magyar szakképző osztályba a gyerme-két, amikor akármilyen rossz osztályzatokat is hozott, gond nélkül bekerülhet kolozsvári belvárosi líceum gyengébb, sőt akár legerősebb osztályába (pl. a ko-lozsvári Brassai Líceum mindkét osztálya vagy az Apáczai filológia osztályai, amelyekbe 2014 őszén mindenkit felvettek). Ez a jelenség viszont ahhoz vezet, hogy a városi líceumi pluszkapacitások elszívják a környező kisvárosokban (Kolozsvár esetén – Bánffyhunyad, Torda, részben Szamosújvár és Dés; Maros-vásárhely esetén – Dicsőszentmárton) a helyi magyar városi magyar líceumok, illetve a szakképző intézmények elől még a gyengébb a gyermekeket is. (A jobb képességű gyermekek nagyvárosi beiskolázása már régi hagyomány.)

Az ennek következtében bekövetkező megszűnése/leépülése a kisvárosi magyar oktatási helyszíneknek azonban ahhoz vezet, hogy a városi gyenge líceumot nem választó/maguknak ezt nem megengedő magyar gyermekek tannyelvváltásra kényszerülnek, illetve fognak kényszerülni.

IV.6. A tannyelv ’visszaváltásának’ hiánya

Egy nyelvi vizsga letételével elvileg lehetőség van arra, hogy valaki maga-sabb fokon kapcsolódjék be a nem államnyelvi oktatásba. Erre Romániában a legtöbb esetben a középfokú beiskolázásokkor van példa. A ‘visszafelé’ tör-ténő tannyelvváltás Romániában a német, az ukrán és a szlovák nemzetiségi osztályok esetében jellemző, de igen ritka a magyar középiskolák esetében.25

Látván a már I–IV. osztályba is román nyelven beiratkozott magyar nem-zetiségű, illetve az 5. évfolyamtól románra váltó magyar nemzetiségű diákok nem elhanyagolható számát, a magyar tannyelvre visszaváltók igen alacsony száma mindenképp figyelemre méltó, és lemorzsolódási csatornaként értel-mezhető. Az elmúlt évek ilyen próbálkozásai (elsősorban Nagyszalontán és Szatmárnémetiben) arra utalnak, hogy az ilyen diákok visszailleszkedése az anyanyelvi iskolai közegbe megoldható.

25 Az elmúlt években jellemzően még Hargita megyében fordult ilyesmi nagyobb szám-ban elő, jellemzően mintegy tucatnyi diák esetében. Az abszolút csúcs a 2008 őszi beis-kolázás volt, 36 románról magyarra váltó diákkal.

94


Általános és egyéb lemorzsolódási helyzetek

V.1. Bölcsődéztetés

Az Iskolák veszélyben program nem foglalkozik a bölcsődei ellátás kérdései-vel, így e téren nincs annyi empirikus tapasztalatunk, információnk, hogy ér-demi megállapításokat tudjunk tenni. Ugyanakkor közismert az a tény, hogy növekszik a bölcsődék, és más, három év alatti gyermekek ellátását szolgáló intézmények iránti igény, A kisgyermekkori ellátásnak ez a része egyre in-kább funkciójában az oktatási rendszer részévé válik. Romániában jelenleg is komoly városi bölcsődeépítési programok vannak több településen.

Mivel azonban a bölcsődei ellátás szabályozását tekintve nem az oktatási, hanem a szociális rendszer része, meglehetősen szabályozatlan, hogy milyen jogalapja és szabályai vannak az „anyanyelvű bölcsődéztetésnek”. Míg pél-dául Kolozsváron vagy Sepsiszentgyörgyön önkormányzati intézményben is működnek magyar nyelvű bölcsődei csoportok,26 addig Nagyváradon magyar bölcsődei ellátást csoportszinten csak egyházi intézményben nyújtanak (40 gyermek, két csoport), az önkormányzati intézményekben nincsenek elkü-lönített magyar csoportok, csak magyarul is értő nevelők, de nem garantált az anyanyelvhasználat tényleges joga. (Így egyébként a magyar családok egy része gyakorlatilag kiszorul az ellátásból.) Mivel a nem anyanyelvű bölcső-déztetés szintén lehet lemorzsolódási helyzet, mindenképpen szükséges len-ne a vonatkozó szabályozás és gyakorlat áttekintése, és ez alapján magyar bölcsődei csoportok városokban történő kiépítése.

V.2. A szórványkollégiumi rendszer anomáliái

A magyar nyelvű szórványkollégiumok rendszere méretében, kiterjedtsé-gében, költségeit tekintve az erdélyi magyar közoktatás legnagyobb etni-kumspecifikus, csak a magyar oktatási rendszerre jellemző alrendszerének tekinthető. (A román közoktatásban a kollégiumok szinte kizárólag a közép-fokra szorultak vissza, általában is jelentőségük alacsony és csökken, a ma-gyar szórványkollégiumokhoz kapcsolódó kiegészítő funkcióik pedig szinte egyáltalán nincsenek.)

Ugyanakkor a magyar szórványkollégiumi rendszer sem egységes, sem fenntartókat, sem a finanszírozókat, sem az oktatási funkciót tekintve. Utób-biak szerint három típus egyértelműen elkülönül. Egyfelől vannak egy adott oktatási intézményt (szinte) kizárólagosan kiszolgáló intézmények (pl. a Te-

26 Kolozsváron 2014 őszén indult be a negyedik és az ötödik magyar bölcsődei csoport, így városban a magyar bölcsődések száma már elérte a száz főt. (Az összehasonlítás miatt megjegyezzük, hogy a magyar óvodások száma 1239 fő volt a városban a 2013/14-es óvodai évben.)

95


mesvár, Arad, Kalotaszentkirály stb.). Vannak olyan bentlakások, melyek nem csak egy iskolát látnak el diákokkal (pl. Segesvár, Szamosújvár, Dés). A harmadik jellemző intézménytípus az ’iskolamentő gyermekotthon’. Jel-lemzője, hogy az adott településre a természetes vonzáskörzeten kívülről ’importál’ szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket az iskola megmenté-se érdekében (pl. Vice, Torockó, Zsombolya, Magyarfülpös).

Jelenleg a támogatási rendszer sok esetben nem tesz különbséget a három különböző intézménytípus között, amely rontja a hatékonyságot, és konkrét lemorzsolódási helyzetet is jelent. Egyfelől támogatást kap egynéhány, okta-tási szempontból hasznot nem hajtó intézmény (Barcasági Csángó Kollégium, Nagyszebeni Szórványkollégium). Másfelől olyan fejlesztésekre is sor került, amelyek teljesen (Felőr) vagy jelentős részben (Kalotaszentkirály) megala-pozatlanok. Harmadrészt olyan nem problémás családi hátterű gyermekek szórványkollégiumokba való bevonása is támogatásra került, akik eredeti lakhelyükön vagy annak napi ingázásra alkalmas körzetében tanulhatná-nak magyar nyelven. Sajnos több szórványkollégium esetében tömegessé vált ez a jelenség.

V.3. Kétkedés a hálózatként való működésben

Szórványkörnyezetben tapasztalataink szerint a román oktatást választó magyar családok egy része azért választja a többségi oktatási rendszert, mert nem bíznak a magyar oktatási hálózat rendszerként való működésében, nem látják biztosítva az adott intézményen túli megfelelő továbbtanulási lehető-ségeket. (Hiába működik helyben magyar nyelvű elemi, ha a továbbtanulási út ötödik osztálytól egy alacsony presztízsű városi iskola összevont osztá-lyokkal működő, elcigányosodott magyar tagozata felé vezet; ha nincs a kö-zelben magyar tannyelvű középfokú oktatás stb.)

Azokon a településeken, ahol a magyar oktatás valóban nem működik hálózatként, ott a továbbvezető csatornák hiánya valóban komoly probléma. (lásd I.1.; II.1.) A fent vázolt félelem azonban ott is él és tannyelvváltáshoz ve-zet, ahol a valóságban működőképes a magyar tannyelvű oktatás egymásra épülő intézményrendszere. Itt a szülők számára nagyon hiányzik annak a kommunikálása, hogy amikor a magyar oktatás mellett dönt, nem csak egy lépésnyire láthat előre; a magyar oktatási rendszer valóban rendszerként, hálózatként működik, és épp a magyar nyelvű közoktatásra jellemző az, hogy mivel minden gyermek számít, az ide belépő gyermekek sorsát szinte végig-kíséri a rendszer.

V.4. Magyar óvónők, pedagógusok a román tannyelvű oktatásban

A romániai magyar oktatási rendszer egyes pontjain egyfelől mindmáig jel-lemző a képzett, jó színvonalú magyar pedagógusok hiánya: bár a teljesen

96


szakképesítés nélküli pedagógus egyre kevesebb, ugyanakkor mindmáig tö-megesek a nyugdíjas, illetve a szakképzett, de szakjain kívül akár 4–5 másik tantárgyat is tanító pedagógusok. Emellett nem ritka, hogy – a törvényi elő-írásokkal szemben – román nemzetiségű, a magyar nyelvet nem vagy alig beszélő szaktanárok tanítanak egyes szaktantárgyakat. Ez utóbbi jelenség elsősorban két tannyelvű községi iskolákban, illetve szakoktatásban fordul el, de másutt is megjelenik.

Másfelől viszont nagy számban találunk kiváló, magyar anyanyelvű és identitású, magyar tannyelven végzett, de kizárólag román nyelven tanító pedagógusokat. Az ilyen helyzetek jellemzően nem tudatosan alakultak ki. Például jellemző, hogy egykor létezett még magyar oktatás az adott iskolá-ban, a pedagógus ekkor került felvételre és véglegesítésre, a magyar tagozat megszűnt, de a magyar tanári gárda jó része helyben maradt (Kolozsvár – Emil Isaac Általános Iskola, Teke stb.) Másutt a magyar oktatás néhány éven belül bekövetkező feltételezett megszűnése elől menekül át a magyar peda-gógus (jellemzően tanító) helyben vagy a környéken a román oktatásba, ahol stabil jövőképpel számolhat, míg a halódó magyar csoportot ideiglenes vagy helyettesítő tanárok viszik (pl. Fugyivásárhely). A bizonytalan jövőjű magyar csoportok esetében a tanfelügyelőség több helyütt nem engedélyezi a státus véglegesítését, a pedagógusokat ez is a román oktatás felé terelheti. A magyar pedagógusok egyes generációi átlagában jobb képességekkel rendelkeznek,27 mint román kortársaik, így néhány esetben kifejezetten csábítják őket a ro-mán oktatásba.

Ez a helyzet sok esetben lemorzsolódási csatornát jelent: egyfelől közvetlen módon, néhány, a román oktatásban dolgozó magyar nemzetiségű tanítónő, óvónő vagy akár líceumi vezető mintegy üzenetként szolgál a magyar szülők felé: nyugodtan adhatják az adott iskola román osztályába a gyermekeket, azért magyar ember fog velük foglalkozni, ez egyben garanciát jelent, hogy nem éri őket etnikai megkülönböztetés stb. Másfelől a román pedagógusok megjelenése a magyar oktatásban közvetett módon rombolhatja a magyar oktatás presztíz-séről alkotott képet. Az ilyen ellentmondások kialakulásának alapvető oka a romániai pedagógusok kinevezésének, véglegesítésének, az ezt célzó pályázati rendszernek a sajátosságaiban,28 működési hibáiban keresendő.

27 Ennek oka egyszerűen a magyar nyelvű felsőoktatási kínálat múltbeli aránytalansá-ga, miszerint a magyar anyanyelvű fiataloknak kevesebb anyanyelvi továbbtanulási csatorna létezett, így sok, kifejezetten jó képességű gyermek ment pedagógiai pályára, akiknek román „megfelelőik” más, hagyományosan elit pályát (jogász, közgazdász, épí-tész, köztisztviselő stb.) választottak.

28 E rendszer részletes ismertetésétől eltekintünk.

97


Zárszó

A tanulmányban arra tettünk kísérletet, hogy a romániai magyar oktatás in-tézményi logikájából kiindulva áttekintését adjuk a romániai magyar oktatást érintő lemorzsolódási helyzeteknek. Az elemzés keretében 35 lemorzsolódási helyzetet azonosítottunk és csoportosítottunk az oktatási életutak logikáját követve. Természetesen ismét hangsúlyozzuk, hogy az egyes lemorzsolódási helyzetek pontos lehatárolása és csoportosítási módja részben esetlegesnek tekinthető. Elemzésünk talán ugyanakkor rámutatott arra, hogy a diákvesz-teség okai összetettek, és csak részben orvosolhatóak anyagi juttatásokkal, ide értve a Magyarországról érkező támogatásokat is. Az eredmények arra utalnak, hogy a lemorzsolódások csökkentéséhez szükséges törvénykezési, szabályozási módosítások igénye szintén nem általános, és sok esetben rá-adásul olyan szabályozási igények merülnek fel, amelyek elérése nem tűnik reális célnak. Ezzel szemben igen sok esetben hatásos lehet a hálózatépítés célként kitűzése, a helyi és kistérségi stratégiai tervezés és odafigyelés. A ta-pasztalt kihívások, problémák jelentős része nem valamiféle elkerülhetetlen végzet vagy sorscsapás. A felmerülő lemorzsolódási helyzetek jelentős része csökkenthető lenne a helyi szereplők együttműködése, stratégiai gondolko-dás, városi magyar oktatási paktumok, helyi politikai alkuk, tanfelügyelő-ségi háttérmunka és általában a magyar oktatási rendszerre való nagyobb odafigyelés segítségével. A továbblépés iránya lehet(ne) ezen felül egyes ki-emelt lemorzsolódási pontok csökkentése kapcsán a helyi szereplők legjobb gyakorlatainak a gyűjtése, és ezek alapján célzott intézkedések tervezése.

Felhasznált irodalom

B. KOVÁCS András1997 Szabályos kivétel. A romániai magyar oktatásügy regénye. Kri-terion Könyvkiadó, Bukarest–Kolozsvár.

BODÓ Barna 2013 Magyar fiatalok többségi iskolaválasztása Aradon. Kisebbség-kutatás 4. 31–48.

BODÓ Barna (szerk.)2013 Bánsági magyar óvodák. Szórvány Alapítvány, Temesvár .

CSATA István – KISS Tamás2007 Népesedési perspektívák. Az erdélyi magyar népesség regioná-lisan tagolt népesség-előreszámítása 2022-ig és 2032-ig. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár.

98


ERDEI Ildikó2003 Szórvány és oktatás. Kisebbségkutatás 2. http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2003_02/cikk_nyomtatas.php?id=753

MAGYARI Tivadar 2013 A román tanítási nyelv választásának motivációi erdélyi ma-gyar családokban. Erdélyi Társadalom 1. 29–60.

MANDEL Kinga – PAPP Z. Attila (szerk.)2007 Cammogás Minőségkoncepciók a romániai magyar középfokú oktatásban. Soros Oktatási Központ, Csíkszereda.

MÁRTON János (szerk.)2007 Romániai magyar kistérségi iskolahálózatok. Működés és jövő-kép. RMDSZ ÜE Kolozsvár.

MÁRTON János 2013a Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemze-tiségű diákok körében. Kisebbségkutatás 4. 18–30.2013b Nyelvhasználat a magyar óvodai csoportokban. Kutatási jelen-tés, kézirat Iskolák veszélyben projekt.

PAPP Z. Attila 2012 Az iskolaválasztás motiváció és kisebbségi perspektívái. Ki-sebbségkutatás 3. 399–417.

PÉNTEK János – BÁLINT Emese (szerk.)2009 Oktatás – nyelvek határán. Közelkép és helyzetkép a romániai magyar oktatásról. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár.

99

Romák a magyar tannyelvű oktatásban. Arányok, folyamatok és kihívások

Kiss Tamás

1. Bevezető. A tanulmány célja és szerkezete

Tanulmányunk az erdélyi (illetve tágabban Kárpát-medencei) romák ma-gyar nyelvű oktatásban való részvételével kapcsolatos kihívásokat próbálja meg áttekinteni. Úgy véljük, hogy a magyar nyelvű romák kérdése jelenleg Erdélyben az egyik legfontosabb magyar identitáspolitikai kérdés. Az ezzel kapcsolatos stratégiák alapjaiban határozhatják meg azt, hogy a (nem is any-nyira távoli) jövőben hogyan alakul a Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeinek súlya, vagy hogyan változnak a magyar/többségi nyelvi ha-tárok. A romákkal kapcsolatos lehetséges magyar identitáspolitikák legfon-tosabb fókusza pedig az oktatási rendszer. Felülnézetből az ezzel kapcsola-tos lehetséges stratégiai választások meglehetősen egyszerűnek tűnhetnek. Axiómaként fogalmazható meg, hogy a magyar nyelvű romákat lehetőleg a magyar kultúra és oktatás vonzásában kell tartani. Az erre vonatkozó kuta-tások alapján azonban Erdélyben a romák és a nem romák közötti (a hétköz-napokban is szerepet játszó) társadalmi cezúra nemhogy nem halványodott, hanem élesebb lett az elmúlt két évtizedben.1 Ez azt eredményezi, hogy a (magyar nemzetpolitikai szempontból) egyértelmű axiómát, miszerint a ro-mákat a magyar kultúra és oktatás vonzásában kell tartani, gyakran keresz-tezik a helyi identitáspolitikák, illetve a lokális szinten folyó klasszifikációs küzdelem. Ennek egyik fő fókusza pedig szintén az oktatási rendszer és igen gyakori, hogy a nem roma szülők (illetve bizonyos helyi intézményes szerep-lők) a szegregált oktatás fenntartásában érdekeltek. A tanulmány azt kísérli

1 Ebben a vonatkozásban a makrostrukturális változásoknak van kiemelkedő szerepük, amelyek következtében a romák munkaerő-piaci integrációja egyre problematiku-sabb. Az 1989-et követően összeomló teljes foglalkoztatottság egész Kelet-Európában fokozottan érintette a romákat (Ladányi-Szelényi 2006; Kertesi 2005; Messing ed. 2012). Romániában ráadásul a Household Labor Force Survey (LFS) tanúsága szerint az el-múlt 10 évben is nagymértékben csökkent a roma foglalkoztatottság, aminek oka a me-zőgazdasági termelés átalakulása. A fokozódó marginalizáció több településen egyre élesedő társadalmi konfliktusokhoz vezet.

100


meg bemutatni, hogy ez az ütközés milyen problémákhoz vezethet, illetve milyen kérdéseket vet fel.

A tanulmány során a makroszintű helyzetkép felvázolásától próbálunk a lokális szinten észlelhető variációk bemutatása fele haladni:1. A magyar nyelvű romák identitáspolitikai jelentősége mellett a kisebbségi

magyar (nyelvi) közösségeken belüli súlyuk, a demográfiai növekedésük és a hosszú távon „többesélyes” identifikációs/kategorizációs folyamatok bemutatásán keresztül próbálunk érveket felhozni. Ebben az első megkö-zelítésben Erdély egészére koncentrálunk.

2. Ezt követően vázoljuk, hogy az oktatás hogyan válik Kelet-Európában (leginkább Romániában, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon) általában véve a klasszifikációs küzdelem terepévé. Rámutatunk, hogy mennyiben jelent eltérő helyzetet és milyen stratégiai lehetőségeket nyit meg a helyi szereplők számára az a helyzet, ha (a magyar kisebbség lakta területeken) a többségi és a magyar nyelvű oktatási rendszer egyaránt je-len van. A tanulmányunk ezt a helyzetet vizsgálja, az oktatási integráció/szegregáció sajátosságaira összpontosítva.

3. Végül megpróbálunk egy tipológiát készíteni azokról a helyi szinten fel-lelhető stratégiákról, amiket a nagymértékben a többségi szereplők kö-vetnek azokban az iskolákban, ahol megnő a roma tanulók aránya. Eb-ben a részben két vizsgálatra támaszkodunk. Az első és legfontosabb az Iskolák veszélyben program. Ennek keretében jelen tanulmány szerzője Kapitány Balázzsal közösen Szatmár megyében készített interjúkat olyan iskolákkal kapcsolatban, ahol igen magas (sok esetben gyakorlatilag 100 százalékos) volt a roma diákok aránya.2 Ezenkívül az EDRC keretein belül végzett Integro 2014 vizsgálat tapasztalataira támaszkodunk. Ennek so-rán 12 településen3 közel 240 (roma és nem roma) interjút készítettünk, a romák munkaerő-piaci integrációjáról, helyi erőforrásokhoz (így az ok-tatáshoz) való hozzáféréséről és az etnikai kategorizációs folyamatokról. A harmadik rész így elsősorban a Szatmár megyei helyzetet próbálja meg bemutatni, amely Erdélyen belül ebből a szempontból a legérdekesebb, hisz egy kiterjedt vegyes lakosságú régióról van szó, ahol a romák többsé-ge magyar nyelven tanul. Szatmár megyéről megkísérlünk egy viszonylag teljes helyzetképet felvázolni, a tipológiakészítésben azonban helyenként a más régiókban szerzett tapasztalatokra is utalunk.

2 Az interjúzás módszertana követte az Iskolák veszélyben vizsgálatban kialakult általá-nos protokollt. Vagyis csupán egy vázlatos helyzetfeltárásra került sor, egy, maximum két interjú segítségével. Ezt a vázlatos helyzetfeltárást azonban viszonylag sok helység esetében elvégeztük. Interjúkat készítettünk Ákos, Erdőd, Krasznabélteg, Szatmár-hegy, Ombód, Géres, Amac, Hirip, Szamoskrassó, Patóháza, Szatmárudvari, Apa, Batiz, Lázári község, Pusztadaróc község, Halmi, Túrterebes, Kismajtény, Nagymajtény, Me-zőterem, Érendréd és Iriny, Érszakácsi, Pelekeszi, illetve Tasnád vonatkozásában.

3 A vizsgálat Szatmár, Bihar, Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyékre terjedt ki. A vizsgált települések Túrterebes, Mezőterem, Székelyhíd, Nagyvárad, Bánffyhunyad, Magyarszovát, Bonyha, Egrestő, Siménfalva, Csíkkozmás, Ozsdola és Zágon voltak.

101


Mielőtt rátérnénk a vizsgált kérdésekre, szükségesnek érezzük két szemléle-ti/normatív szempont tisztázását:

Egyrészt, a tanulmány szerzője (a teljes Iskolák veszélyben projekthez ha-sonlóan) felvállaltan magyar identitáspolitikai szempontot képvisel, és eb-ből a perspektívából igyekszik a magyar nyelvű romák iskolaválasztásának kérdését végiggondolni. Ez a szempont – miközben az egyéb oktatás-politikai kérdések esetében teljességgel megszokott – a romák vonatkozásában rend-hagyónak tűnhet. Ennek oka, hogy a roma témával kapcsolatos tudományos szövegeket, illetve politikai megnyilatkozásokat más diskurzusok uralják. Ilyenek a roma identitáspolitika (nemzetépítés) diskurzusa, a(z ezzel bizo-nyos értelemben szemben álló) nemzetállami integracionizmus, vagy az em-beri-jogi beszédmód. Az is belátható, hogy azok számára, akik ezen diskurzu-sok fenntartásában érdekeltek, a kérdés magyar identitáspolitikai szempontú tárgyalása akár per definitio illegitimnek tűnhet. Magunk ezt nem gondoljuk így, azzal a feltétellel, hogy a (magyar identitáspolitikai) megközelítés kellő-képpen reflektált tud maradni és megőrzi az érintettekkel (vagyis a romák-kal, illetve a velük együtt élő nem romákkal) szembeni empátiát.

Másrészt, az elemzés arra koncentrál, hogy a romák aránynövekedése milyen folyamatokat indít be lokális szinten. Szükséges azonban leszögez-ni, hogy a bemutatott folyamatok (különböző kilépési, illetve intézményes szegregációs stratégiák) beindulása nem szükségszerű és nem is következi be minden esetben, ahol a roma diákok aránya növekszik. Ehhez az is szükséges, hogy az aránynövekedést a nem romák problémaként érzékeljék. Ez abban az esetben következik be, ha számukra a romák és a nem romák közötti etni-kai határvonal az egyik fontos, vagy akár a legfontosabb lokális társadalmi különbség. Amennyiben tehát a roma származású gyermekek aránya növek-szik, de a roma-nem roma megkülönböztetésnek nincs különösebb jelentő-sége, akkor az oktatási intézmény vonatkozásában nem indul be a stigmati-záció folyamata és nem beszélhetünk az iskola „cigányiskolává” válásáról. Ilyen esetben a demográfiai arányeltolódás nem indít be a többség részéről kivonulási vagy egyéb ellenstratégiákat sem (amelyek a maguk során szin-tén hozzájárulnak ahhoz, hogy egy oktatási intézményt „cigányiskolaként” kezdjenek reprezentálni). Az Iskolák veszélyben programban, illetve az In-tegro 2014 vizsgálatban végzett terepkutatások során olyan helyzeteket is ta-láltunk, ahol a roma tanulók arányának növekedését a (nem roma) „többség” tényleg nem érzékelte veszélyként és a folyamat az iskola presztízsromlását sem indította meg.4 Ez az helyzet azonban relatíve ritka. Az azonban már sokkal gyakoribb, hogy a romák egy része megpróbál a többséghez adaptá-lódni/asszimilálódni, így a releváns törésvonalak nem a romák és nem ro-mák, hanem egyfelől a nem romák és a „civilizált” romák, másfelől pedig a „nem civilizált” („tanyasi”, „gödörbéli”, „telepi”, „újonnan/máshonnan jött” stb.) romák között húzódnak. Vagy pedig, hogy épp az a(z iskolára is kiterje-dő) klasszifikációs küzdelem tétje, hogy hol húzódjanak ezek a törésvonalak.

4 Ilyen az Arad megyei Kisjenő, illetve a Hargita megyei Siménfalva. Részben hasonló a helyzet a Maros megyei Bonyha román tagozata esetében.

102


2. Magyar nyelvű romák Erdélyben

2.1. A magyar nyelvű romák száma és területi megoszlása Erdélyben

A romák „reális” számára vonatkozó kérdés Kelet-Európában majd’ minden-hol napirenden van. Általános, hogy a roma érdekvédelmi szervezetek, a tár-sadalomtudományok képviselői, illetve a szélesebb közvélemény a valóság-tól távolinak tekinti a népszámlálási adatokat. Vagyis közkeletű feltételezés, hogy a romák száma jóval magasabb annál, amit a cenzusadatok mutatnak. A későbbiekben (az identifikációs és kategorizációs folyamatokat taglaló rész-ben) ismertetjük majd azt a (szociológiai szakirodalomban standard) keretet, amiben ezt a kérdést megpróbáltuk végiggondolni. Most csupán annyit szö-gezünk le, hogy a magyar anyanyelvű romák számára és elhelyezkedésére vonatkozó adataink nem a népszámlálásokra, hanem egyéb, hetero-identifi-kációt (külső besorolást) alkalmazó vizsgálatokra támaszkodnak.

Erdélyben több ilyen módszert alkalmazó vizsgálat készült. 2006-ban, illetve 2009-ben az Életünk Fordulópontjai – Erdély vizsgálat egy véletlen-szerűen kiválasztott, 20–45 évesekre vonatkozó 20 ezer fős mintából (nyelv-tudásra vonatkozó screeninget követően) kérdezte le a magyarul beszélő népességet. A kérdezés során (az önbevallás mellett) arra kértük a kérdező-biztosainkat, hogy a kérdezetteket romaként, illetve nem romaként azonosít-sák. Munkatársaink a 2492 magyarul beszélő kérdezett 9,6 százalékát minő-sítették utólag romának. A roma és nem roma népesség korfájából kiindulva ezt az arányt a teljes népességre is elfogadhatónak tartottuk (lévén, hogy a 20 év alattiak között a romák aránya ennél magasabb, a 45 év fölöttiek eseté-ben viszont alacsonyabb). Így arra a következtetésre jutottunk, hogy mintegy 120–150 ezer olyan roma élhet Erdélyben, aki beszéli a magyar nyelvet olyan szinten, hogy a kérdőívezés lefolytatható legyen (lásd Kapitány–Kiss 2009). Érdemes megjegyezni, hogy ez a szám nem csupán a magyar anyanyelvűeket tartalmazza, hanem minden magyarul is jól beszélő romát.

Emellett az elmúlt évtizedben négy olyan országos szintű, az önkormány-zatokat megcélzó adatfelvételt azonosítottunk, amelyek rákérdeztek a romák számára. A módszer az összes esetben hetero-identifikációra épült: a vizs-gálatok ugyanis a helyi adminisztráció perspektívájára voltak kíváncsiak.5 Ezen vizsgálatok eredményeit a magyarok (illetve magyar anyanyelvű ro-mák) lakta megyék vonatkozásában összegeztük. A bizonytalan adatokat

5 A vizsgálatok időrendi sorrendbe a következők: ProRomi, amit egy Dumitru Sandu (2005) vezette csoport készített a Világbank számra; az Inclusion 2007, Fleck Gábor és Cosima Rughiniș (2008) vezetésével; az Etnikai szegregáció mintázatai vizsgálat (Mode-le de segregare etnică), amit Toma Stefánia (2009) végzett a kolozsvári Nemzeti Kisebb-ségkutató Intézet keretében, végül a bukaresti Soros Alapítvány 2011-es vizsgálata, Gabriel Bădescu vezetésével.

103


további telefonos lekérdezés, illetve terepmunka segítségével pótoltuk,6 így a nagyobb arányban magyarlakta Erdélyi megyék esetében viszonylag meg-bízható község, illetve településsoros adatbázissal rendelkezünk. Az alábbi táblázatot ezen adatbázis alapján készítettük:

1. táblázat. A romák száma 5 (részben) magyarlakta megyében oktatási kisrégiók szerint

Megye Oktatási kistérség

Teljes népesség

RomákMagyara

nyanyelvű összesen

Magyar anyanyelvű

romák

Magyar másodnyelvű romákSzám % Szám % Szám %

Kovászna

Kézdivásárhelyi 52 550 4971 9,5 48 797 94,9 4971 10,2

Sepsiszent-györgyi 82 200 8519 10,4 65 475 82,7 8519 13,0

Kovásznai 25 627 3975 15,5 18 260 73,0 3075 16,8

Baróti 24 024 5332 22,2 20 048 85,8 2112 10,5

Hidvég-Előpatak 6790 4130 60,8 1079 15,9 0 0

Bodzaforduló 18 986 1610 8,5 69 0,4 0 0

Összesen 210 177 28 537 13,6 153 728 75,3 18 677 12,1

Hargita

Csíki 114 647 6830 6,0 100 141 89,6 6830 6,8

Udvarhelyi 113 779 12 971 11,4 108 066 97,7 12 971 12,0

Gyergyói 50 356 1271 2,5 45 741 93,2 678 1,5 557

Maroshévízi 32 085 1126 3,5 7469 24,1 172 2,3

Összesen 310 867 22 198 7,1 261 417 86,4 20 651 7,9 557

Maros

Szovátai,Nyárádszeredai,Erdőszentgyör-gyi

52 246 9000 17,2 44 739 89,0 7330 16,4 1670

Marosvásár-helyi 234 704 20 280 8,6 112 825 50,3 8660 7,7 4430

Egyéb 263 896 40 917 15,5 48 848 19,3 1920 4,0

Összesen 550 846 70 197 12,7 206 412 39,1 17 910 8,7 6100

6 Hargita és Kovászna megyék esetében külön lekérdezésre is sor került. Hargita eseté-ben erre egy, a Megyei Tanács által rendelt népesség-előreszámításhoz volt szükség, míg a Kovászna Megyei Tanács a 2013-as roma stratégiához rendelt ilyen vizsgálatot. Jelenleg a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben a SocioRoMap vizsgálat keretében egy országos vizsgálat zajlik, aminek nyomán remélhetőleg Románia teljes területére ha-sonló pontosságú adatokat kapunk majd. Bihar, Szatmár és Maros esetében szintén pót-lásra kerültek az adatok.

104


Megye Oktatási kistérség

Teljes népesség

RomákMagyara

nyanyelvű összesen

Magyar anyanyelvű

romák

Magyar másodnyelvű romákSzám % Szám % Szám %

Szatmár

Szatmárnémeti 191 021 13 419 7,0 82 295 46,0 12 729 15,4 1140

Nagykárolyi 55 493 4886 8,8 33 171 61,9 4886 14,7 0

Tasnádi 16 770 2464 14,7 7516 46,1 1818 24,2 300

Bogdándi 10 159 985 9,7 4837 48,5 0 0 320

Avasság, egyéb 70 917 4350 6,1 2068 3,1 0 0 0

Összesen 344 360 26 104 7,6 129 887 40,0 19 433 15,0 1760

Bihar

Észak Bihari 73 664 10 902 14,8 57 386 79,9 10 002 17,4 900

Margittai 42 111 5560 13,2 13 086 32,2 1550 11,8

Élesdi, Belényesi, Nagyszalontai

83 956 10 680 12,7 21 534 27,0 500 2,3

Nagyváradi 230 610 7560 3,3 49 880 23,3 2000 4,0

Egyéb 145 057 12 564 8,7 2491 1,8 0 0

Összesen 575 398 47 266 8,2 144 377 26,4 14 052 9,7 900

Az említett adatfelvételek összesítése, tisztítása és kiegészítése nyomán arra a következtésre jutottunk, hogy öt megyében Szatmárban, Biharban, Marosban, Kovásznában és Hargitában élnek legnagyobb számban magyar anyanyelvű romák. Kolozs, illetve Szilágy megyéket, amikre a tisztítást szin-tén elvégeztük nem tüntettük fel a táblázatban. Szilágy megye északi részén egy viszonylag nagy kiterjedésű területen magyar többségű települések sorát találjuk, a vidéken ráadásul nagyszámú roma él. Néhány kivételtől eltekintve (pl. Sarmaság, a nagyfalusi romák egy része) azonban nem magyar, hanem romani anyanyelvű romákról van szó, akik a magyart több helyen másod-nyelvként használják. Kolozs megyében szintén léteznek részben, vagy tel-jesen magyar nyelvű közösségek (pl. Bánffyhunyad; Méra). Az itteni romák döntő többsége azonban nem beszél magyarul és a magyar nyelvű közössé-geken belül is nagyon jelentős a nyelvi asszimiláció (pl. Bánffyhunyadon7).

A megye szintjén a romák aránya Kovásznában a legmagasabb (13,6 szá-zalékos). A megyében élő 28 500 roma közel kétharmada, vagyis 18 600 sze-mély magyar anyanyelvű, míg a többiek a román nyelvet használják. A ro-mán és magyar anyanyelvű romák között meglehetősen éles az elkülönülés. A nyelvi különbségek a magyar, illetve a román közösség fele való orientáci-óval is együtt járnak. Így miközben a magyar nyelvű romák szinte kizárólag magyar nyelven tanulnak, a román nyelvűek között nem igen találunk olya-nokat, akik magyar iskolába íratnák a gyermekeiket. Míg a magyar anya-nyelvű romák döntő többsége a népszámláláson is magyarként került össze-

7 Egy sor településen (köztük Kolozsváron) a romák nyelvi asszimilációja már korábban lezajlott. Lásd Könczey (2009); Kiss–Toró (2015).

105


írásra, a román anyanyelvűek körében erős a román identitás. A történelmi Kézdi-, illetve Sepsiszéken (kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi oktatási körzet) kizárólag magyar anyanyelvű romák élnek és a zágoni közel 1000 fős román nyelvű és identitású lingurár közösséget leszámítva Orbaiszéken (kovásznai körzet) is hasonló a helyzet. A baróti medence ezzel szemben ve-gyes. Bölönpatakon, Magyarhermányban és Székelyszáldoboson nagyméretű román anyanyelvű roma (rudár) közösségek találhatók, míg Baróton, Köpe-cen, Felsőrákosnon, Nagy- és Kisbaconban magyar anyanyelvű romák élnek. Előpatak és Hidvég községekben, illetve a román többségű Bodzafordulóban kizárólag román anyanyelvű romákat találunk. A megyében összességében 12,1 százalék a romák aránya a magyar nyelvi közösségen belül, míg a román nyelvi közösségen belüli arányuk ennél is magasabb, közel 20 százalékos.

Hargita megyében a romák aránya 7,1 százalékos. Mivel a romák döntő többsége magyar anyanyelvű, a magyar nyelvi közösségen belüli arány ma-gasabb, 7,9 százalékos. A romák aránya Udvarhelyszéken a legmagasabb (11 százalékos). Csíkban ez az arány 6, Gyergyóban 2,5, a megye többségében román északi részen pedig 3,5 százalék. Csíkon belül jelentős a különbség Alcsík és Felcsík között. Az itt élő romák döntő többsége Alcsíkban koncent-rálódik, míg a felcsíki falvakban csak szórványos roma jelenlétről beszélhe-tünk. Csíkban és Udvarhelyen a romák döntő többsége magyar nyelvű. Ezt árnyalja, hogy léteznek olyan közösségek, ahol a magyar mellett a romanit is beszéli a romák egy része (Korond, Alsósófalva, Etéd, Csíkszentkirály, Csík-szentmárton, Csíkszentgyörgy stb.). Jellemző azonban, hogy ma már ezekben a közösségekben sem a romani, hanem a magyar az egymás közötti kommu-nikáció leggyakrabban használt (még ha nem is kizárólagos) nyelve. Gyer-gyóban (elsősorban Gyergyószentmiklóson, illetve Tekerőpatakon) ennél nagyobb mértékben maradt fenn a romani használata. Ezért az itt élő romák több mint fele romani anyanyelvűként és magyar másodnyelvűként lett fel-tüntetve a táblázatban. Természetesen a gyergyói romákról is elmondható, hogy a magyar nyelvtudásuk jó, illetve sokkal jobb, mint a román nyelvtudá-suk. Ez egyben azt jelenti, hogy romani anyanyelvük ellenére a magyar ok-tatási rendszerhez kapcsolódnak. A megye északi részén élő romák többsége román anyanyelvű vagy romani anyanyelvű és román másodnyelvű. Maros-hévízen, illetve Galócáson vannak magyar anyanyelvű romák (is).

Maros megyében összesen mintegy 70 ezer roma él, akiket azonban igen nagymértékű nyelvi sokszínűség jellemez. Nagy számban találunk romani, román és magyar anyanyelvű romákat. A magyar anyanyelvű romák számát 17 ezerre becsülhetjük. A megye két térségében, a Székelyföldhöz kapcsoló-dó Nyárádmentén (szovátai, erdőszentgyörgyi és nyárádszeredai körzetek), illetve Marosvásárhelyen és vonzáskörzetében élnek nagy számban magyar anyanyelvű romák. Az előbbi egy közel 90 százalékban magyar nyelvű-ek lakta terület, ahol a romák 80 százaléka magyar anyanyelvű. A többiek egymás között romani nyelven beszélnek, azonban a magyar számukra is a legfontosabb környezeti nyelv. Az itt élő romák döntő többsége (függetlenül attól, hogy magyar vagy romani anyanyelvű) a magyar oktatási rendszerhez

106


kapcsolódik. Az egykori Marosszék ezen részén a magyar nyelvi közösségen belül 16 százalékos a romák aránya. Marosvásárhely vonzáskörzetében a helyzet jóval összetettebb. Az itt élő 20 ezer roma a népesség közel 9 százalé-kát teszi ki, közülük azonban csak 8600 a magyar anyanyelvűek száma (43 százalék). A többiek zömmel romani anyanyelvűek, de – kisebb számban – találunk román anyanyelvű romákat is. Jelentős azok száma is, akik domi-nánsan magyar környezetben élnek és legfontosabb környezeti nyelvük a magyar. Az is feltételezhető, hogy ennél is nagyobb azon romák száma, akik valamilyen szinten beszélnek magyar nyelven. A megye egyéb területein, ahol a magyarok egyértelműen kisebbségben vannak, már jóval kevesebb magyar anyanyelvű romát találunk. Ezeken a területeken a román anyanyel-vű romák vannak többségben, de jelentős a romani anyanyelvűek aránya is. Egyes közösségekben (például a Küküllő mentén) az is megfigyelhető, hogy a romani a román javára szorul háttérbe. A segesvári, szászrégeni, dicsőszent-mártoni és marosludasi oktatási körzetben 2000 fő alatt lehet a magyar anya-nyelvű romák száma (a 40 ezerből). Nyilvánvalóan ennek többszöröse azon romák száma, akik valamilyen szinten beszélnek, értenek magyarul, döntő többségük azonban nem kapcsolódik a magyar oktatási rendszerhez.8

Szatmár megye helyzete mondható talán a leginkább sajátosnak. A me-gyét két részre oszthatjuk. Az Avasság, illetve a megye keleti pereme egyér-telműen román többségű. A fennmaradó (nagyobb) rész nyelvileg és etni-kailag vegyes. Ezen a részen (a szatmári, nagykárolyi, tasnádi és bogdándi oktatási körzetekben) a magyar anyanyelvűek a népesség felét teszik ki, míg a román anyanyelvűek aránya szintén 50 százalék. A romák esetében azon-ban az arányok teljesen másak. A megyében élő romák 75 százaléka magyar anyanyelvű. Ha az Avasságot – ahol több mint 4 ezer román anyanyelvű roma él – leszámítjuk, ez az arány 90 százalékos. A nem magyar anyanyelvű közös-ségek az Avasságon kívül inkább kivételnek számítanak. Ilyenek a román nyelvű érszakácsi, illetve tasnádszarvadi vagy a romani nyelvű kökényesdi, krasznaterebesi, mikolai, illetve hadadnádasdi romák. Ez a megoszlás egy-ben azt jelenti, hogy miközben a megyében a romák aránya 7,6 százalékos, a magyar nyelvi közösségen belüli arányuk 15 százalék.

Bihar megyében a megye északi-nyugati, magyar többségű területén ta-láljuk a legtöbb magyar nyelvű romát. Ezen a területen a magyar anyanyel-vűek aránya 80 százalékos, ami gyakorlatilag a csak a Székelyföldhöz hason-lítható etnolingvisztikai viszonyokat teremt. A magyar nyelvi közösségen belül azonban a romák aránya a szatmárinál is magasabb (17,4 százalékos). Az itt élő romák döntő többsége ugyanis magyar anyanyelvű, bár érdemes megjegyezni, hogy több telepen (Diószegen, Érselénden, jóval kisebb mérték-ben Székelyhídon) fennmaradt a (magyarral párhuzamos, esetenként akár domináns) romani nyelvhasználat. Az itt élő romák döntő többsége (függetle-

8 Az Iskolák veszélyben keretében folytatott terepmunka alapján elmondható, hogy Szászrégen-Abafája, Segesvár-Szőlőhegy, Vámosudvarhely, Vámosgálfalva, Szőkefalva, Szászcsávás, Harangláb, Küküllőszéplak, Héderfája és Kóródszentmárton roma közös-ségei képeznek kivételt ebben a tekintetben.

107


nül attól, hogy beszéli-e a romanit) a magyar nyelvű oktatáshoz kapcsolódik. Az észak-bihari magyar tömb mellett Nagyváradon találunk nagy számban magyar anyanyelvű romákat. Ők elsősorban a város keleti peremterületén, a Cinka Panna telepből kialakított Voltaire utcai tömbházakban és ezek kör-nyékén, illetve Várad-Velencén élnek. Az itt elő magyar anyanyelvű romák döntő többsége magyar oktatásban részesül. Ezenkívül Margittán és környé-kén, illetve Nagyszalontán élnek nagyobb számban magyar anyanyelvű ro-mák.

2.2. A romák és a magyar–román nyelvhatár

Ha az 1. táblázat megfelelő értékeit összeadjuk, azt kapjuk, hogy az öt vizsgált megyében 90 ezer magyar anyanyelvű roma él. A megyék területén található kisrégiókat három típusba sorolhatjuk. Az első a magyar tömb/többség: ide tartozik a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai, baróti, udvarhelyi, csíki, gyergyói, nyárádmenti, észak-bihari, illetve nagykárolyi kistérség. Az ezekben élő 644 ezer személy 84 százaléka magyar anyanyelvű. Itt él a ma-gyar romák többsége, 61 ezer ember. Ez egyben azt jelenti, hogy ezeken a területeken a magyar nyelvi közösség 11,3 százaléka roma. A következő tí-pus a nyelvi paritással jellemezhető kisrégió, ahol a magyar anyanyelvűek aránya 40 százalék feletti. Szatmárnémeti és Tasnád környéke, a bogdándi kisrégió, valamint Marosvásárhely környéke esik ebbe a kategóriába, ahol a 452 ezres népesség 48,2 százaléka magyar anyanyelvű. A romák aránya a magyar nyelvi közösségen belül hasonlít a tömbben regisztrálthoz: 11,2 szá-zalék. 23 ezer magyar anyanyelvű roma él ezekben a területeken. Végül a magyar kisebbségű régiók csoportjában közel 900 ezer ember él, akinek a 18,2 százaléka magyar anyanyelvű. Itt (miközben a romák aránya nem ala-csonyabb, mint a másik két régióban), jóval kevesebb magyar anyanyelvű roma él. Elmondható az is, hogy ugyan élnek a vizsgált területeken kívül is magyar anyanyelvű romák, de már jóval kisebb számban, illetve arányban.9 A szórványterületeken a magyar nyelvi közösségen belül jóval az átlag alatt van a romák aránya.10

9 A tárgyalt megyéken kívül leginkább olyan területeken élnek magyar anyanyelvű ro-mák, amelyeket egykor nagyobb arányú magyar jelenlét jellemzett. Ilyen a már érin-tett Kolozs, illetve Arad Marostól északra fekvő része (Zimándköz, Ágya, Erdőhegy, Feketegyarmat, Zerind).

10 A SocioRoMap projekt keretében országos szinten az egyes községekben, illetve telepü-léseken élő romák nyelvhasználatát vizsgáltuk. Ennek adatai feldolgozás alatt vannak, annyi azonban jelezhető, hogy az említett megyéken kívül jóval kisebb arányú a romák között a magyar nyelv használata.

108


2. táblázat. A romák megoszlása régiótípusok szerint Kovászna, Hargita, Maros, Bihar és Szatmár megyékben

Össz népesség Romák %Magyar

anyanyelvű

%Magyar

anyanyevű roma

%

Magyar tömb, többség 644 586 68 657 10,6 541 824 87,3 61 374 11,3

Paritás 452 654 37 148 8,2 207 473 48,2 23 207 11,2

Magyar kisebbség 894 408 88 497 9,9 146 524 18,2 5182 3,5

A magyar nyelvű romákat tehát leginkább a magyar–román nyelvi határ ma-gyar oldalán, illetve a vegyes zónákban találjuk. Néhány sajátosságot, illetve kivételt azonban érdemes kiemelni:

1. A Székelyföldön a magyar–romám nyelvi határ többé-kevésbé konzisz-tens a roma és a nem roma népesség vonatkozásában. A legfontosabb ki-vétel Háromszék nyugati, illetve délkeleti pereme: a Baróti medencében, illetve Zágonban ugyanis jelentős román–roma közösségeket találunk.

2. Megfigyelhető, hogy bizonyos (túlnyomó többségében városi) magyar–roma közösségek a nyelvi határ eltolódásával a kontaktzónába, illetve ro-mán többségű területre kerültek. A legfontosabb példa Nagyvárad, ahol nagyszámú magyar anyanyelvű roma él, úgy, hogy nyelvében egyáltalán nem asszimilálódik11 a rohamosan románosodó nagyvárosban. Hasonló a helyzet – a magyar nyelvűek magasabb aránya mellett – Szatmárnémeti-ben és Marosvásárhelyen. A Kárpát-medencében máshol is megfigyelhető ez a jelenség. Tipikus eset a munkácsi magyar nyelvű romáké, akik jelen-leg egy masszívan ukrán többségű városban élnek.

3. A vegyes lakosságú területek között Szatmár az, ahol a romák döntő több-sége magyar nyelvű.

4. Végül a szocialista rendszer belső migrációs folyamatai következtében is kerülhettetek különböző magyar–roma közösségek a nyelvhatár túl-oldalára, helyenként akár egészen távolra a hagyományosan magyar-lakta településektől. Sok székelyföldi, illetve partiumi roma került pél-dául a Zsil völgyébe, vagy a dél-erdélyi, illetve bánsági nehézipari zóna egyéb településeire (pl. Resicabánya). Az Iskolák veszélyben program során végzett terepmunka során azt tapasztaltuk, hogy ezen roma kö-zösségek esetében a magyar nyelv fennmaradása, megőrzése gyakran nagyobb mértékű, mint a szintén ezekre a terültekre költözött nem ro-mák esetében.

11 2014 augusztusában a Voltaire utcai telepen mintegy 600 személyre vonatkozó adat-lapot töltöttünk ki. Kiderült, hogy az itt élő romák nem egészen 1/3-a beszél román nyelven. Ez az arány a nagyváradi magyarok között közel 100 százalékos.

109


2.3. Demográfiai folyamatok

Erdélyben a magyar nyelvi közösségen belül a romák aránya körülbelül 8 szá-zalék. Ha a magyarul is beszélő népességet vesszük alapul, még magasabb arányt kapunk (lásd az Életünk Fordulópontjai – Erdély). Emellett az is megfi-gyelhető, hogy a magyar anyanyelvűek között a (kedvezőbb demográfiai kilá-tásokkal rendelkező) tömbterületeken magasabb a romák aránya. Itt megha-ladja a 11 százalékot. A következőkben röviden vázoljuk azokat a tényezőket, amelyek a romák aránynövekedését eredményezték, illetve eredményezni fogják. Ezt követően az országos (romániai) roma korfából kiindulva (az ará-nyok rávetítésével) becslést készítünk arról, hogy az egyes oktatási kisrégi-ókban a 6–10 éves magyar anyanyelvű gyermekek mekkora százaléka roma.

2.3.1. Termékenység

Sokan rámutattak arra, hogy Kelet-Európában a romák reproduktív magatar-tása nagymértékben eltér a többségétől.12 A különbséget Románia vonatkozá-sában két adatsorral tudjuk illusztrálni. Az első különböző életkorú nők meg-valósított, illetve befejezett termékenysége a 2011-es népszámlálás alapján.13

1. ábra. A különböző női korcsoportok megvalósított (illetve befejezett) termékenysége nemzetiség szerint, a 2011-es népszámlálás alapján

12 Ez az adat ötéves korcsoportok szerinti bontásban áll rendelkezésünkre.13 Ez a megszült gyermekek számát mutatja. Befejezett termékenységről a 49 év feletti

(vagyis a termékeny életszakasz utáni) nők esetében beszélhetünk, a többieknél a meg-valósított termékenység kifejezést használja a szakirodalom.

110


A 45 évnél idősebb nők esetében (gyakorlatilag) befejezett termékenységről beszélhetünk. Az ábrán jól látható, hogy a befejezett termékenység vonato-zásában a roma nők esetében nem igazán beszélhetünk csökkenésről, illetve a nem roma termékenységhez való közeledésről. Mi több, a befejezett termé-kenység az 50–55 évesek esetében a legmagasabb (3,7). Természetesen azt is érdemes aláhúzni, hogy az idősebb korosztályok esetében már a halandóság is nagymértékben szelektál. A több gyermeket szülő roma nők (miután min-den bizonnyal rosszabb anyagi körülmények között élnek, mint a kevés gyer-meket világra hozók) minden valószínűség szerint korábban haláloznak el.

2. ábra. A roma nők (naptári éves) termékenységének változása 1964 és 2010 között Romániában (népszámlálási adatok alapján;

önmagukat romaként identifikáló nőkre becsülve)

Érdemes a megvalósított, illetve befejezett termékenységre vonatkozó adato-kat a naptári éves termékenységre vonatkozó becsléssel párhuzamosan értel-mezni, amit az 1992-es, 2002-es, illetve 2011-es népszámlálási eredményekre

111


alapozva végeztünk el.14 Ez alapján jól látszik egyrészt, hogy az 1966-ban be-vezetett és 1989-ig érvényben lévő abortusztilalom a romák termékenységét nagyobb mértékben emelte meg, másrészt pedig, hogy a feloldását követő másfél évtizedben a roma termékenység (naptári éves TFR) 3-3,2 körül stabi-lizálódott és további közeledést a többségi modellhez nem mutatott. Az utóbbi évtizedben a roma termékenység enyhe növekedése érzékelhető, összességé-ben pedig az a nem roma terménység több mint kétszerese.

További adalékokkal szolgálhat és földrajzi szempontból is közelít az Integro 2014 vizsgálat, aminek során 12 településen 2287 háztartási adatlapot kérdez-tünk le. Ebből 5309 roma és 3415 nem roma személyre vonatkozóan nyertünk különböző információkat, többek között lejegyeztük 1820 roma ás 1392 nem roma (15 év feletti) nő termékenységtörténetét (megszült gyermekei számát és a szülések időpontját). Itt a romák és nem romák között kisebb termékeny-ségkülönbséget találunk, azonban a mintánk egymáshoz szociális értelemben közelebb álló népességekre vonatkozott. Egyrészt zömében periférikus telepü-léseken végeztünk felmérést, másrészt a nem romák esetében kihagytuk a fel-sőfokú végzettséggel, illetve érettségivel rendelkezőket. Ezzel együtt a romák (és az azonos településen élő, alacsonyabb státusú) nem romák termékenysége között a különbség továbbra is jelentős. Az alábbi táblázat ezeket az adatokat tartalmazza, korcsoportok (illetve születési kohorszok) szerinti bontásban.15

3. táblázat. Az átlagos gyermekszám korcsoportok szerint

Életkor/születési kohorsz

Nem romák, teljes minta Romák, teljes minta

N Átlagos gyermekszám N Átlagos

gyermekszám

70+ (1944 előtt) 122 2,80 95 4,03

45–69 (1945–1969) 415 2,33 468 3,68

40–44 (1970–1974) 173 1,63 187 2,59

35–39 (1975–1979) 162 1,67 213 2,70

30–34 (1980–1984) 156 1,47 191 2,60

14 A 2002 és 2010 közötti becslés során a 2011-es adatokra, az 1992 és 2001 közötti becslést a 2002-es, míg a korábbi évekre vonatkozót az 1992-es népszámlálás koréves adataira támaszkodva végeztük el, mintegy „visszaszámolva” a roma népességet. Természete-sen tudatában vagyunk azoknak a módszertani problémáknak, amelyek abból adód-nak, hogy az egyes népszámlálások nem „ugyanazt” a roma népességet tartalmazzák (mivel változó, hogy mikor mely roma csoportok kerültek a roma/cigány kategória alatt összeírásra).

15 Az etnikai változó vonatkozásában mind heteroidentifikációs (minek sorolta be a min-tába került személyt a helyi közigazgatás hivatalnoka), mind autoidentifikációs (mi-lyen etnikai identitást vallott a kérdezett) adatokkal rendelkezünk. A táblázatban a romákat és nem romákat külső besorolás alapján különböztettük meg. A továbbiakban jóval cizelláltabb, több változó elemzés elvégzését tervezzük, aminek a segítségével specifikálható az etnikai változó tényleges hatása. Az etnicitás hatását vizsgáló kauzá-lis modellekről lásd Rutter–Tienda ed. (2005). A romák termékenységi magatartásának különbségei vonatkozásában Durst (2007); Husz (2008).

112


Életkor/születési kohorsz

Nem romák, teljes minta Romák, teljes minta

N Átlagos gyermekszám N Átlagos

gyermekszám

25–29 (1985–1989) 132 0,82 248 1,76

20–24 (1990–1994) 118 ,16 193 1,05

15–19 (1995–1999) 114 ,03 225 ,26

A 70 év fölötti, illetve a 45–69 év közötti nők esetében befejezett termékeny-ségről beszélhetünk, és a megvalósított gyermekszám a 40–44 év közöttiek esetében sem fog már jelentős mértékben növekedni. A fiatalabb generáci-ók esetében ezzel szemben nem ismerjük a végső (csak a bizonyos életkorig megszült) gyermekszámot. Látható, hogy a mintába került roma, illetve nem roma nők termékenysége az országoshoz viszonyítva kisebb mértékben tér el. A 70 év fölöttiek esetében a roma termékenység a nem roma 1,4, míg a 45–69, 40–44 és 35–39 évesek esetében 1,6-szorosa.16 A fiatalabbak esetében a kü-lönbség ennél jóval nagyobb, azonban figyelembe kell venni, hogy a roma nők nem csupán több gyermeket vállalnak, hanem azt fiatalabb korban is teszik. Így a különbség nem csupán a magasabb termékenységből, hanem a gyermekvállalás eltérő időzítéséből adódik.

Érdemes megjegyezni, hogy az említett vizsgálat nem csupán a romák ma-gasabb termékenységét, hanem az egyes roma közösségek közötti igen nagy eltéréseket is feltárta. A befejezett termékenység a (45 fölötti) roma nők ese-tében 2,8 és 5,2 között változott településenként. Megállapítható volt, hogy az idősebb korosztályokban ott volt alacsonyabb a roma termékenység (illetve kisebb a roma és nem roma termékenység közötti különbség), ahol a romák a múlt rendszerben az iparban dolgoztak. A később született korosztályok termékenységére egyrészt a family planning programok, másrészt a migráció hatott egyértelműen csökkentőleg. Összességében azonban az is elmondható, hogy ha a 45 alatti nőket nézzük (így eltekintünk az abortusztilalom feloldá-sát követő kétségtelen csökkenéstől), a roma termékenység, illetve a roma és nem roma termékenység közötti különbség nem csökken. Ez pedig a romák további erőteljes aránynövekedését vetíti előre.

2.3.2. A romák területi elhelyezkedését és a magyar nyelvi közösségen belüli arányát befolyásoló egyéb folyamatok

2.3.2.1. Területi mobilitás

Lényeges, hogy (Romániában, illetve annak magyarlakta megyéiben) a ro-mák általában a periférikus jellegű településeken koncentrálódnak. Ez első-

16 Ismét érdemes kiemelni a szelektív halandóság okozta torzítást.

113


sorban a múltban lezajlott etnikailag szelektív migrációs folyamatok ered-ménye. A magyar nyelvű szakirodalomban jól ismert, hogy magyar–román vonatkozásban a múlt rendszerben a belső (falu-város irányú) migrációs folyamatok szelektívek voltak.17 Egyes nagyvárosokat úgynevezett „zárt városokká” nyilvánítottak, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy magyar nemzetiségűeknek nagyon nehezen adtak letelepedési engedélyt. A román nemzetiségűek a szocialista modernizációban általában nagyobb arányban vettek részt a falu-város migrációban, amit az erdélyi nagyvárosok etnikai szerkezetváltozásának legfontosabb okaként tartunk számon. Ezzel párhu-zamosan az is megfigyelhető volt, hogy egyes vegyes lakosságú falusi térsé-gekben (Mezőség, Küküllőmente, Szilágy egyes részei) jelentősen növekedett a magyarok aránya.

Kevésbé ismert – holott legalább ennyire nyilvánvaló –, hogy a belső mig-ráció roma–nem roma vonatkozásban is szelektív volt. Mi több, a romák (ne-gatív) szelekciója jóval következetesebb és általánosabb volt, mint a magya-roké. A városba költözők között a romák nem csupán a románokhoz, de a magyarokhoz viszonyítva is messze alul voltak reprezentálva. Így miközben 1950 és 1989 között a korábban döntően falusi és agrárnépesség nagymérték-ben átstrukturálódott, a romák döntő többsége helyben maradt. Körükben az urbanizációs folyamat egész egyszerűen nem (vagy nagyon kis mértékben) zajlott le.18 Ez a legfontosabb oka annak, hogy Romániában, illetve az álta-lunk vizsgált öt megyében a romák döntő többsége vidéken koncentrálódik.

4. táblázat. A romák aránya Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Bihar megyékben településtípus szerint

ÖsszesenEbből roma Magyar

anyanyelvű

Ebből roma

Szám % Szám %

KovásznaKözség, kisváros 135 680 24 597 18,1 95 408 14 737 15,4

Municípium 74 497 3940 5,3 58 320 3940 6,8

HargitaKözség, kisváros 205 338 18 846 9,2 179 293 18 371 10,2

Municípium 105 529 3352 3,2 82 124 2280 2,8

MarosKözség, kisváros 333 098 55 997 16,8 130 634 12 890 9,9

Municípium 217 748 14 200 6,5 75 778 4000 5,3

17 Lásd leginkább Varga (1998). László–Novák (2013) levéltári anyagok segítségével is do-kumentálták, hogy az etnikai szerkezet megváltoztatására irányuló törekvés (aminek eszköze a szelektív belső vándorlás volt) explicit állami politika volt, legalábbis Maros-vásárhely esetében.

18 Az Integro 2014 vizsgálat kutatási jelentésében részletesen tárgyaljuk ezt a kérdést, ami nem csupán az urbanizációs folyamatokat, hanem a romák múlt rendszerbeli munkaerő-piaci integrációját is érinti. Csehszlovákiával vagy Magyarországgal szem-ben Romániában a romák kis része kapott ipari munkát. Inkább az volt a jellemző, hogy a többségi lakosság ipari munkavállalása nyomán a téeszekben keletkezett mun-kaerőhiányt a romák mezőgazdasági munkába állításán keresztül pótolták.

114


ÖsszesenEbből roma Magyar

anyanyelvű

Ebből roma

Szám % Szám %

SzatmárKözség, kisváros 220 837 24 364 11,0 80 328 16 863 21,0

Municípium 123 523 2570 2,1 49 559 2570 5,2

BiharKözség, kisváros 334 859 39 966 11,9 80 238 10 552 13,2

Municípium 240 539 6400 2,7 64 139 3500 5,5

ÖsszesenKözség, kisváros 1 229 812 163 770 13,3 565 901 73 413 13,0

Municípium 761 836 30 462 4,0 329 920 16 290 4,9

A Magyarországgal foglalkozó szakirodalomban nem csupán a falu-város mig-ráció szelektivitása, hanem a romák (illetve leszakadók) periférikus telepü-lésekre való beköltözése is felmerül (Ladányi–Szelényi 2006: 85–86). A romák közelmúltban történő beköltözése sok erdélyi faluban is erőteljes narratíva. Az Integro 2014 vizsgálatba került települések között azonban nem akadt olyan, ahol nagyszámú roma beköltözőt regisztráltunk volna.19 Mi több, az elsősorban házasodás révén beköltöző romák aránya a többségi beköltözők alatt marad. Ezt a 2002-es népszámlálási adatok is megerősítik, amelyek azt mutatják, hogy a romák az átlagnál jóval kisebb mértékben érintettek a belső vándorlásban.

5. táblázat. A 2002-es népszámlálás által regisztrált belső vándorlásban érintettek aránya

Románok Magyarok Romák

Összes 31,3 28,3 16,3

Városok 42,0 37,9 19,6

Falvak 19,4 17,8 14,3

Így azt mondhatjuk, hogy az erdélyi magyar falvakban a romák aránynöve-kedése mögött általában nem beköltözés, hanem az eltérő reproduktív maga-tartás, illetve a múlt rendszer szelektív migrációs politikája áll.

2.3.2.2. A magyarok nyelvi-etnikai asszimilációja

Egy következő tényező, ami a romák magyar nyelvi közösségen belüli továb-bi aránynövekedését valószínűsíti, az asszimilációs folyamatok társadal-mi státus szerinti szelektivitása. Az erdélyi magyar elit által forgalmazott diskurzusok szerint az asszimiláció elsősorban az alacsonyabb státusúak (Monostor negyedbeli munkások, mezőségi parasztok) körében erőteljes. A vegyes házasságkötésre, illetve a vegyes családokon belüli nyelvi szociali-zációra vonatkozó adatok azonban nem ezt mutatják. Az 1977-es, 1992-es és

19 Minden személy esetében rákérdeztünk a születési helyre, illetve a településre költö-zés időpontjára.

115


2002-es népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a vegyes házasságban élők aránya több mint duplája az elemi vagy általános iskolát végzettekéhez képest.

6. táblázat. A vegyes házasságot kötő magyarok aránya iskolai végezettség szerint az 1977-es, 1992-es és 2002-es népszámlálás szerint

1977 (N=85443) 1992 (N=82328) 2002 (N=72981)

Alapfokú 8,0 9,4 10,0

Szakiskola 13,0 17,3 16,9

Középiskola 15,6 16,5 15,4

Felsőfokú 14,8 23,0 23,3

Ráadásul az adatok alapján az is elmondható, hogy – vegyes házasság eseté-ben – az alacsonyabb státusú családokban van nagyobb esélye annak, hogy a gyermeket magyarként regisztrálják a szülei.

7. táblázat. A magyar anyanyelvű gyermekek aránya a vegyes családokon belül a szülők (átlagos) iskolázottsága szerint

A szülők iskolá-zottsága 1977 (N=8401) 1992 (N=10863) 2002 (N=7127)

Alacsony 31,6 31,5 31,8

Közepes 23,7 24,3 28,3

Magas 22,6 25,3 28,5

Az Integro 2014 vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a (zömmel szeg-regált telepeken élő) magyar anyanyelvű romák körében a nyelvi endogámia az alacsony státusú nem romákhoz viszonyítva is igen magas. Így az erdélyi magyarságot érintő asszimilációs folyamatok szintén hozzájárulnak a romák magyar nyelvi közösségen belüli aránynövekedéséhez.

2.3.3. A romák aránya az iskoláskorú népességen belül

A demográfiai folyamatok vonatkozásában érdemes még a roma és nem roma népesség eltérő korstruktúrájából adódó következményeket kiemelni. Az ok-tatási rendszerben ugyanis a roma tanulók nem a teljes népességen belüli arányuknak megfelelően reprezentáltak. A 2011-es népszámlálás szerint a 6–10 éves népességen belül a romák aránya a teljes népességen belüli arány 2,1-szerese. Az egyes roma közösségek korösszetételében ugyan jelentős el-térések vannak, mégis azt gondoljuk, hogy jó közelítést ad, ha a romák 6–10 éves magyar nyelvű népességen belüli arányát egy 2-es szorzó segítségével becsüljük. Ezt a becslést az Iskolák veszélyben program során kialakított ok-tatási kistérségekre végeztük el, az eddig is tárgyalt öt megyére.

116


8. táblázat. A romák aránya a magyar anyanyelvű és ezen belül az elemi iskoláskorú (6–10 éves) népességen belül

Megye Oktatási kistérségMagyar

anyanyelvű

Ebből roma

Romák aránya

Romák aránya a 6–10 éves népességben

Hargita

Székelykeresztúri 18 850 4719 25,0 50,1

Székelyudvarhelyi 56 910 4040 7,1 14,2

Korondi 11 849 2778 23,4 46,9

Zetelaki 7085 394 5,6 11,1

Szentegyházi 13 372 1040 7,8 15,6

Tusnádi 17 841 3160 17,7 35,4

Csíkszeredai 56 223 3067 5,5 10,9

Gyimesi 8 360 234 2,8 5,6

Csíkdánfalvi 17 717 369 2,1 4,2

Gyergyói 45 741 678 1,5 3,0

Maroshévízi 7 469 172 2,3 4,6

Összesen 261 417 20 651 7,9 15,8

Kovászna

Kézdivásárhelyi 48 797 4971 10,2 20,4

Sepsiszentgyörgyi 65 475 8519 13,0 26,0

Kovásznai 18 260 3075 16,8 33,7

Baróti 20 048 2112 10,5 21,1

Hidvég-Előpataki 1079 0 0,0 0,0

Bodzafordulói 69 0 0,0 0,0

Összesen 153 728 18 677 12,1 24,3

Maros

Erdőszentgyörgyi 13 480 2200 16,3 32,6

Nyárádszeredai 12 291 1440 11,7 23,4

Szovátai 18 968 3690 19,5 38,9

Marosvásárhelyi 112 825 8660 7,7 15,4

Egyéb 48 848 960 2,0 3,9

Összesen 206 412 16 950 8,2 16,4

Szatmár

Szatmárnémeti 82 295 12 729 15,5 30,9

Nagykárolyi 33 171 4886 14,7 29,5

Tasnádi 7516 1818 24,2 48,4

Bogdándi 4837 0 0,0 0,0

Egyéb 2068 0 0,0 0,0

Összesen 129 887 19 433 15,0 29,9

117


Megye Oktatási kistérségMagyar

anyanyelvű

Ebből roma

Romák aránya

Romák aránya a 6–10 éves népességben

Bihar

Észak Bihari 57 386 10002 17,4 34,9

Margittai 13 086 1550 11,8 23,7

Nagyváradi 49 880 2000 4,0 8,0

Egyéb 24 025 500 2,1 4,2

Összesen 144 377 14 052 9,7 19,5

Érdemes kiemelni, hogy egyrészt nem minden magyar anyanyelvű roma gyermek tanul magyar nyelven, másrészt pedig vannak olyan nem magyar anyanyelvű roma gyermekek is, akik a magyar iskolák padjaiban foglalnak helyet. Nem magyar nyelven tanuló magyar anyanyelvű romákat Szatmár megyében találunk tömegesen. Ezt a megyét részletesen tárgyaljuk. A leg-több magyar nyelven tanuló romani anyanyelvű roma gyermeket Maros me-gyében találjuk, de szintén magyarul tanulnak a Gyergyói-medence szintén nem magyar anyanyelvű roma gyermekei.

3. Ütközések a roma gyermekek magyar oktatásban való részvétele kapcsán

A romák jelentőségét az oktatási rendszer szempontjából jól mutatja, hogy Szatmár megyében az iskoláskorú magyar (anyanyelvű) gyermekek 30, Ko-vászna megyében 24, Bihar megyében 20, Hargita és Maros megyékben 16-16 százaléka roma. Három oktatási kistérségben, a székelykeresztúriban, a tasnádiban és a korondiban a roma gyerekek aránya 50 százalék körüli. Al-csíkon, Orbai-széken, az erdőszentgyörgyi és szovátai, a szatmárnémeti és észak-bihari körzetekben ez az arány szintén 30 százalék feletti. Így egyrészt a magyar nyelvű oktatási hálózat szempontjából a romák rendszeren belül tartása létkérdésnek látszik. Másrészt azonban a romák aránynövekedése olyan, gyakran helyi konfliktusokhoz vezet, amelyek gyújtópontja az iskola. A tanulmány második részében ezekre koncentrálunk.

3.1. Klasszifikációs küzdelem és az etnikai kategorizáció szintjei

A jobb megértés érdekében elengedhetetlen pontosítani az (eddig is használt) fogalmi nyelvezetet. A romák számának meghatározásában az eddigiek so-rán külső meghatározásra (szakértői heteroidentifikációra) támaszkodtunk. Ugyan meggyőződésünk, hogy ezzel a módszerrel jobban leírható azok köre, akiket különböző helyzetekben romaként kategorizálnak, nem gondoljuk,

118


hogy ez a módszer „valóságosabb” képet festene az etnikai viszonyokról, mind mondjuk egy önbevallásra alapuló adatfelvétel.

A továbbiak szempontjából két fogalmat érdemes bevezetni. Egyrészt a klasszifikációs küzdelem kifejezést (Bourdieu 1991), amely arra irányítja rá a figyelmünket, hogy a megszilárduló/intézményesülő kategorizációs gyakor-latok a politikai küzdelmek nyomán alakulnak olyanná, amilyenné. A másik fogalom a külső (mások általi) kategorizációs és a belső identifikációs folya-matok közötti különbségtétel, ami Jenkinsnél (2008) kap központi szerepet. Jenkins központi tétele, hogy a társadalmi identitások kialakulása és megszi-lárdulása e két folyamat eredőjeként, mintegy azok metszéspontjában kerül sor, mind individuál-pszichológiai, mind közösségi értelemben. Ilyen érte-lemben ezek együttes vizsgálata indokolt. Abban az esetben pedig, ha ezek között (ahogy a romák esetében) jelentős az eltérés, intenzív klasszifikációs küzdelemről, illetve a konszenzus hiányáról beszélhetünk.

Másik fontos szempont, hogy Jenkinsnél központi szerepet kap a kateg-orizációs gyakorlatok különböző szintjeinek/színtereinek a szétválasztása, mégpedig a formális-informális tengely mentén. Az informális-formális ten-gely valójában egyfajta fokozatosságot jelent, hisz – ahogy Jenkins mondja – minden egyes kategorizációs aktusban benne van a formalitás és informa-litás, még ha különböző mértékben is. A kategorizáció leginkább informális kontextusát a hétköznapi rutinjellegű interakciók szintje jelenti. Ennél for-malizáltabbak és tartósabbak a közösségi és informális kapcsolatok, illetve a házassági/rokoni viszonyok. Még formalizáltabb a munkaerő-piaci, illetve az adminisztratív elosztás (ahova az oktatás is tartozik) és végül a formális tengely végpontján a politikai képviseletet és hivatalos osztályozást találjuk. Fontos kiemelni egyrészt, hogy mind a cenzuson, mind a most bemutatott adatokon keresztül a kategorizáció formális szintjét vizsgálhatjuk, és nem nyerünk közvetlen információt az alsóbb szintekről. Másrészt pedig az is lé-nyeges, hogy a kategorizációs küzdelem ezekben a kontextusokban párhuza-mosan zajlik, a különböző szereplők érdekei pedig, nem minden kontextus-ban, de ugyanabba az irányba mutatnak.

3. ábra. Az etnikai kategorizáció kontextusai Jenkinsnél

INFORMÁLIS

FORMÁLIS

Rutinszerű nyilvános interakcióSzexuális kapcsolatokKözösségi kapcsolatokInformális kapcsolatokHázasság és rokonságPiaci kapcsolatokMunkavállalásAdminisztratív elosztásIntézményesített politikaHivatalos osztályozás

119


Hipotetikus példaként elképzelhető például, hogy egy faluban a legtöbb (nem roma) magyar egyetértene egy olyan konstellációval, ahol a hivatalos reprezentációk (például népszámlálás, illetve politikai képviselet) szintjén a falu egy etnikailag homogén egységként jelenik meg (vagyis a romák nem képviselnek külön kategóriát), miközben a kevésbé formális kontextusok-ban működik a társadalmi distinkció (vagyis a „cigány” és „magyar” tár-sadalmi terek elkülönülnek). Természetesen az is elképzelhető, hogy ebben a tekintetben a nem roma közösség sem egységes, a különböző csoportok különböző mértékben hajlandók saját társadalmi tereiket megosztani a ro-mákkal. Másik részről a roma elitek (amennyiben lokálisan léteznek) ellen-érdekeltek lehetnek egy ilyen (a legtöbb nem roma számára kedvező/ottho-nos) kategorizációs rend fenntartásában. Ők inkább abban érdekeltek, hogy a formális kategorizáció vonatkozásában (népszámlálás, politikai képvise-let) a romák külön entitásként nyerjenek elismerést, miközben a hétközna-pokban az etnikai határ kevésbé merev és jelentőségteljes. A makroszintű magyar identitáspolitika nyilván el akarja kerülni a magyar romák „statisz-tikai”, illetve politikai disszimilációját. A helyi magyar identitáspolitikák viszont sok esetben nem erre irányulnak, hanem arra, hogy a különböző társadalmi terek homogenitását (vagyis „cigánymentességét”) megőrizzék. Kérdés, hogy középtávon a kettő milyen mértékben sikerülhet egyszerre. A romák tekintetében nyilván szintén nem kell a politikai elit és a helyi sze-replők stratégiái között megfelelést feltételezni. Egyrészt elképzelhető (és tényszerűen is így van), hogy a roma közösségek egy része a politikai képvi-selet és a hivatalos identifikáció tekintetében is a „magyar opciót” (vagyis az asszimilációt, vagy legalábbis a magyar politikai képviseletbe való betago-lódást) képviseli. Másrészt az is gyakori, hogy a romák számára a hétközna-pi interakciók során megnyilvánuló megkülönböztetés természetesnek hat (mintegy habituálódott).

3.2. Az oktatás mint a klasszifikációs küzdelem egyik legfontosabb terepe

Az Integro 2014 vizsgálat, illetve az Iskolák veszélyben projekt alapján el-mondható, hogy az iskola az intézmények szintjén zajló klasszifikációs küzde-lem legfontosabb gyújtópontja. A szegregált versus integrált oktatás vonatko-zásában általában elég jól megmutatkoznak az egyes településeken meglévő törésvonalak, illetve a különböző elképzelések arról, hogy hol kellene húzód-janak a faluban a releváns társadalmi határvonalak és ezeknek mennyire kellene egybe esniük a romák és a nem romák közötti etnikai határral.

Általános, hogy többségi (nem roma) szempontból az oktatás az egyik olyan dimenzió, ahol elsőként mutatkozik meg az egyes településeken egy-re „akutabbá váló” „cigányprobléma”. Az oktatás azért is az ütközések ki-emelt terepe, mert a romák aránynövekedése általában jobban érzékelhető az iskoláskorú generációkon belül. Az egyik alapvető probléma, hogy a nem

120


roma szülők a roma gyermekek arányának a növekedését az adott intézmény süllyedéseként érzékelik, és ennek megfelelően különböző ellenstratégiákat dolgoznak ki, hogy gyermekeiket kiléptessék. A másik probléma a fegyelme-zés sikertelenségének a kérdése, amivel a romániai (különösképp a vidéki) oktatási rendszer nem igazán tud mit kezdeni. A fegyelmezés sikertelensége egyszerre oka a romák oktatási rendszeren belüli sikertelenségének és an-nak, hogy a nem roma szülők nehezen mennek bele az integrált oktatásba. A kérdést érdemes a Foucault-tól (1990) eredeztethető modernizációértelme-zés keretében végiggondolni. E szerint a modernizálódó társadalmak a (bér)munkássá nevelés különböző technikáit és intézményeit dolgozták ki. Ezek közül talán a legfontosabb az iskola, amely nem csupán képesítést és diplomát ad, hanem segít azoknak a rutinoknak (koncentráció, finommozgás-koordi-náció, egyéb drillek) a kialakításában, amelyeket a munkaerőpiac megköve-tel. Kétségtelen, hogy ha a nagy általánosságok szintjén maradunk, a romák esetében az oktatási rendszer ezt a funkcióját csak korlátozott mértékben ké-pes betölteni. Az okok összetettek. Magunk sem az Iskolák veszélyben, sem az Integro 2014 vizsgálat keretében nem vizsgáltuk a roma gyermekek otthoni szocializációját. A pedagógusinterjúkban azonban visszatérő elem volt, hogy az iskola sikertelensége a támogató családi háttér hiányával függ össze.20 Egy másik nyilvánvaló ok, hogy ma is igen elterjedt, hogy a roma gyermekek nem járnak óvodába (miközben a nem roma gyermekek többsége igen). A roma gyermekek óvodai oktatásának a fellendülése csak az utóbbi években kezdő-dött el (nem a nagyobb odafigyelésnek, hanem a csökkenő gyermeklétszám-nak köszönhetően).

A romák aránynövekedésével asszociált társadalmi süllyedés képzete, il-letve a roma gyermekek fegyelmezésének a sikertelensége azok a tényezők, amelyek miatt a nem roma szülők a szegregált oktatást célzó ellenstratégiá-kat dolgoznak ki. Ez nyilvánvalóan Romániában vagy Kelet-Európában egy jóval általánosabb probléma, amely nem pusztán a kisebbségi magyar okta-tást érinti. Az általunk vizsgált esetek specifikumát az adja, hogy a magyar kisebbség által nagy arányban lakott területeken általában két alternatíva kínálkozik a szülők számára: az anyanyelvi, illetve a többségi nyelvű okta-tás. Az első alternatíva pedig a kisebbségi közösség etnokulturális repro-dukciójának, a második a többség irányában való asszimilálódásnak az esé-lyeit növeli.

A következőkben ebben a helyzetben próbáljuk meg a nem roma szülők empirikusan megfigyelhető stratégiáit egy tipológiába rendezni. A vizsgá-latunk ebben a vonatkozásban elsősorban Szatmár megyére irányult, ahol

20 Az Integro 2014 vizsgálatban Siménfalva, Mezőterem és Zágon kivételével minden eset-ben erős volt ez a narratíva (vagyis, hogy a roma gyermekek diszciplinálhatatlanok és ebben a családnak, illetve a cigány közösségnek van szerepe). Az Iskolák veszélyben in-terjúi során a kérdés szintén folyamatosan felvetődött. Az oktatási intézmények (illetve általában a többségi intézményrendszer) és a családi szocializáció szembenállását az erre vonatkozó antropológiai vizsgálatok is megerősítik. Lásd Stewart (1993); Scheffel (2005); Engebrigsten (2007).

121


igyekeztünk teljes képet felvázolni. Eljárásunkat az indokolja, hogy nem akartuk a vizsgálatot olyan régiókra kiterjeszteni, ahol a többségi oktatásban való részvétel csupán elvi lehetőség. Ilyennek tekinthetjük a székelyföldi ok-tatási régiókat (Udvarhely, Csík, Gyergyói-medence, Háromszék, Marosszék keleti részei), ahol a román tannyelvű oktatás nem képez elérhető alterna-tívát (főként a városokon kívül). Bihar megye északnyugati, közel 80 száza-lékban magyarlakta részén a helyzet szintén hasonló. Nyilvánvalóan a nem roma szülők itt is működtetnek oktatási szegregációt célzó stratégiákat. Ezek azonban nem sokban különböznek azoktól, amiket bárhol Kelet-Európában megfigyelhetünk. A fennmaradó (vegyes) oktatási térségek közül a szatmá-riban a legmagasabb a romák aránya a magyar nyelvi közösségen belül és egyben ez a legkiterjedtebb vegyes lakosságú terület. A vizsgálatot a jövőben elsősorban Marosvásárhely környéke irányában érdemes bővíteni.

4. Romák és nem romák a magyar oktatásban Szatmárban

4.1. Szatmár megyéről

4.1.1. Nemzetiségi és nyelvi viszonyok

A mai Szatmár megye nemzetiségi és nyelvi viszonyairól 1880-tól a magyar, majd a román népszámlálások segítségével próbálhatunk meg képet kapni. A térség vonatkozásában különösen lényeges azonban, hogy a népszámlálási eredményeket (ha használjuk is) ne abszolutizáljuk. A népszámlálási adatok nem adnak az etnikai viszonyokról objektív képet, illetve az általuk sugallt kép sok esetben eltér attól, amit a „terepen tapasztalhatunk”.21

Az 1880 és 1910 közötti magyar népszámlálások a térség igen erőteljes ma-gyarosodására utalnak. Ez még hangsúlyosabban mutatkozna meg, ameny-nyiben elkülönítenénk a megye masszívan román többségű részeit (Avasság, keleti peremközségek), ahol ez a folyamat nem volt megfigyelhető. A magyar térnyerés elsősorban a svábság és a zsidóság magyarosodásának tudható be. Egyes magyar környezetben lévő román települések esetében szintén megfi-gyelhető a nyelvi asszimiláció, ami elsősorban az 1900 és 1910 közötti nép-számlálási adatsorok különbségében mutatkozik meg.

21 Lásd ezzel kapcsolatban Tátrai (2010: 106–131) vizsgálatára utalhatunk. Tátrai a 2002-es népszámlálást követően 8 Szatmár megyei faluban végzett terepkutatást. Ennek során (általában az önkormányzatnál dolgozó), a települést ismerő adatközlőkkel soroltatta etnikailag be az egyes falvak lakóit. Az eredmények nem csupán roma–nem roma, hanem magyar–román, illetve magyar–német vonatkozásban is nagymértékben eltértek a népszámlálási adatoktól.

122


Érdemes aláhúzni, hogy a magyar népszámlálások – miközben jól tük-rözik a magyar nyelvi dominancia megerősödését – nem tükrözik vissza a terület továbbra is meglévő nagyfokú etnikai kevertségét. A sváb származá-súak a népesség közel 15 százalékát tehették ki. Több településen ők voltak többségben és Nagykároly környékén egy sváb(–magyar) etnikai tömbről beszélhetünk. A döntően magyar anyanyelvű zsidók 1910-ben a népesség 8 százalékát adták.

9. táblázat. Szatmár megye anyanyelvi és nemzetiségi viszonyai 1880 és 2011 közötti időszakban

Magyar Román Német Cigány/Roma

Anyanyelv

Nemzetiség

Anyanyelv

Nemzetiség

Anyanyelv

Nemzetiség

Anyanyelv

Nemzetiség

1880 194 326 49,2 - 39,5 - 6,9 - 0,0 -

1890 216 158 53,1 - 39,6 - 6,5 - 0,0 -

1900 245 855 56,2 - 38,1 - 4,9 - 0,0 -

1910 267 310 62,2 - 34,5 - 2,5 - 0,0 -

1920 262 937 - 30,9 - 47,3 - 13,3 0,0 -

1930 301 105 42,2 31,6 46,5 48,9 5,2 8,3 0,4 1,6

1941 315 641 59,2 63,3 36,1 32,3 2,3 1,9 0,4 0,7

1956 337 531 - 43,2 - 53,6 - 1,1 0,0 0,7

1966 359 393 43,2 41,1 55,2 56,7 1,1 1,2 0,0 0,5

1977 393 840 - 38,8 - 57,8 - 1,6 0,0 1,3

1992 400 789 39,1 35,0 58,9 58,5 1,4 3,6 0,4 2,5

2002 367 281 39,1 35,2 59,4 58,8 0,4 1,7 0,7 3,7

2011 344 360 40,0 34,6 58,7 57,9 0,2 1,5 0,7 5,3

Az impériumváltást követően a magyarok aránya Szatmárban más vidékkel összehasonlítva jóval drasztikusabban esett vissza, aminek több oka volt. Az első ok, hogy a magyar nyelvi dominancia ellenére meglévő származási-etni-kai sokszínűség képlékenyebb etnikai határokat eredményezett. A többes kö-tődésű népesség (például a felvidéki, magyar nyelvterületen kívül városi te-lepülésekhez hasonlóan) könnyebben váltott (egyfajta „politikai”) identitást. A változó népszámlálási bevallás persze nem feltétlenül jelentette a nyelv-használati szokások, illetve a kulturális orientáció hasonló sebességű vál-tozását. A következő ok a román népszámlálások eltérő módszertanában és nemzetpolitikai célzatosságában keresendő. A módszertani váltás abban ész-lelhető, hogy az etnikai kategorizációt az eredet irányába tolták el. Egyrészt bevezették a nemzetiséget, amit etnikai eredetként határoztak meg, másrészt az anyanyelv definícióját a legjobban beszélt nyelvtől a gyermekkori család-ban beszélt nyelv irányába tolták el. A cél egyértelműen a magyar nyelvű népesség etnikai sokféleségének a kimutatása volt, ami Szatmáron más vi-

123


dékeknél jobban sikerült. A gyakorlatban az etnikai kategorizáció valójában sok esetben a kérdezők általi, eredet alapján történő hetero-identifikációt je-lentett.22 Végül a térség a román nemzetiesítő politika kiemelt célterülete volt (lásd Livezeanu 1995). A korabeli Erdélyben két összefüggő magyar többségű terület volt. Az egyik a Székelyföld, a másik pedig a Nagyváradtól Halmiig terjedő határ menti sáv. Ez utóbbi összehasonlíthatatlanul jobban ki volt téve a nemzetiesítő politikának, ami a falusi területek (Erdélyben ismeretlen) ko-lonizációját is magában foglalta. A városok (Szatmárnémeti és Nagyvárad) esetében is meredekebb volt a román népesség aránynövekedése a két vi-lágháború között, mint Erdélyben (pl. Kolozsvár, Marosvásárhely vagy akár Brassó esetében).

A második világháborút követően, a szocializmus alatt a román népes-ség viszonylag lassú aránynövekedését és a magyarok hasonlóan mérsékelt csökkenését tapasztalhatjuk. Ez két tényezőnek, a magyarok elvándorlásá-nak, illetve az avasi románok megyei átlag feletti termékenységének volt kö-szönhető. A megyét jelentősebb bevándorlási hullám nem érintette. Jelentő-sebb etnodemográfiai változás volt viszont a megyeszékhely, Szatmárnémeti növekedése, illetve etnikai-nyelvi dominanciaváltása. A város nagyarányú növekedésére az 1968-as megyésítést követően került sor. Az ekkor 68 ezres lakosság a rendszerváltásig megduplázódott, a magyar anyanyelvűek közel 60 százalékos aránya pedig 40 százalékra esett. A megye másik jelentősebb városközpontjában, a jelenleg 21 ezres Nagykárolyban a lakosságszám növe-kedése nem volt ilyen jelentős, és ott megmaradt a magyar anyanyelvűek 60 százalékos többsége.

A rendszerváltást követően az etnikai és nyelvi arányok viszonylag sta-bilnak mutatkoztak a cenzusok szerint. A magyar nemzetiségűek aránya kis mértékben 35-ről 34,6 százalékra csökkent, miközben a magyar anyanyel-vűeké 39,1-ről 40 százalékra nőtt. A legjelentősebb fejlemény az 1992-es nép-számlálásban megmutatkozó „sváb revival”, illetve a roma népesség cenzu-sadatokban is megmutatkozó növekedése. 1992-ben a megyében több mint 14 ezren vallották magukat németnek a megyében, és több sváb–magyar tele-pülés ekkor németnek mutatkozott. A 2002-es és 2011-es népszámlálások so-rán a svábok többsége ismét magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A roma népesség száma a cenzusadatok szerint 1992-ben 9823, 2002-ben 13 478, 2011-ben pedig 17 388.

Lényeges, hogy Szatmár megyében a magyarnyelvűség, illetve a magyar-nyelv-tudás ma is túlterjed a magyar etnikumúak körén. Egyrészt 2011-ben a magyar anyanyelvűek aránya több mint 5 százalékkal volt magasabb a magyar nemzetiségűekénél. Ez elsősorban a romáknak, másodsorban a svá-boknak tudható be. Kisebb számban magyar anyanyelvű román nemzeti-

22 A népszámlálásokat általában véve politikai aktusnak tekinthetjük (Kertzer–Arel 2002), így semmi meglepő nincs az 1930-as román népszámlálás körülményeiben. Ezt az elemet azért hangsúlyozzuk, mert a nemzetközi szakirodalomban gyakran rutinsze-rűen felhozott (és helyenként erdélyi magyar szerzők által is hangoztatott) vélemény, hogy az 1930-as népszámlálás egy „nagyon jó”, „megbízható”, „objektív” cenzus volt.

124


ségűeket is találunk (például Batizon, Domahidán, Szatmárudvariban, Petén stb.). Másrészt a nem magyar anyanyelvűek jelentős része is beszél magya-rul. Az Életünk Fordulópontjai 2006 vizsgálat szerint Szatmár megyében a 20–45 évesek 46 százaléka beszélt magyarul (annyira, hogy a kérdőív kérdé-seire válaszolni tudjon). Szatmárnémetiben ugyanez az arány 60 százalékos volt. A teljes népességen belül a magyarul beszélők aránya minden bizony-nyal magasabb ennél, mivel egyrészt az idősebb korosztályokban magasabb a magyarnyelv-tudás, a fiatalabbak között pedig a magyar anyanyelvű ro-mák aránya magasabb. Ugyanakkor (elsősorban Szatmárnémetiben, illetve néhány, a vonzáskörzetében lévő falu esetében) a magyar nyelv egyértelmű visszaszorulása tapasztalható. Ennek következtében a fiatalabb generációk-ban csökken a magyarul beszélők aránya.

4.1.2. Roma jelenlét

Az előzőekben már érintettük, hogy az önkormányzati alkalmazottak klasz-szifikációja alapján a romák száma a népszámlálási adatoknál magasabbra, mintegy 26 ezer főre becsülhető. Ez egyben azt jelenti, hogy a szatmári romák körülbelül kétharmada vallotta magát romának, míg a többiek magyar, illet-ve román nemzetiséget regisztráltattak. A magukat romának vallók kéthar-mados aránya (a székelyföldi, illetve az észak-bihari értékekhez viszonyítva) magasnak tekinthető.

Az 1. térkép a romák számának községek/városok szerinti megoszlását mutatja (az önkormányzati heteroidentifikáció alapján). Az adatok szerint Szokond, Ákos, Krasznaterebes, Terem, Kökényesd, Érszakácsi, Szilágypér, Szatmárpálfalva, Sződemeter, Apa, Krasznabélteg és Pusztadaróc községek-ben haladja meg a romák aránya a 20 százalékot. A romák döntő többsége falvakon koncentrálódik, ugyanakkor a kisvárosokban (Erdőd, Sárközújlak, Tasnád, Avasfelsőfalu) szintén magas a romák aránya. A jelentősebb város-központok (municípiumok) közül Szatmárnémetiben 2,1,23 Nagyárolyban 5,2 százalékra becsüljük a romák arányát.

Érintettük, hogy a megye vegyes lakosságú területein a romák többsége magyar, míg az Avasban és a keleti peremközségekben román nyelven beszél. Kivételt képeznek az érszakácsi, illetve tasnádszarvadi romák, akik többségé-ben románul beszélnek. Mellettük több romani anyanyelvű közösséget talá-lunk, akik magyar többségű vagy nyelvileg vegyes környezetben élnek.

23 Szatmárnémeti esetében – ahogy máshol is – a polgármesteri hivataltól kapott adatokra támaszkodhatunk. A korábban említett adatfelvételek közül nem volt olyan, amelyik ennél nagyobb arányt tartalmazott volna.

125


4.1.3. Oktatási helyzetkép

A megye vegyes lakosságú területein négy oktatási kistérséget különíthe-tünk el. Ezek közül kettő, a nagykárolyi, illetve a szatmári tekinthető „való-di” oktatási térségnek, ahol a városok valóban iskolaközpontként működnek a vonzáskörzetük számára. Ugyanez Tasnádról csak korlátozott mértékben mondható el, hisz itt jóval szűkösebb az oktatási kínálat. Ezzel együtt a kis-város leginkább a magyarcsaholyiak, érszakácsiak és tasnádszántóiak szá-mára tölt be egyfajta oktatási központ funkciót. Ez azért is fontos, mert az utóbbi két településen élő magyar gyermekek az elemi elvégzése után csak Tasnádon tanulhatnak magyarul. A bogdándi kisrégió leginkább egyfajta maradékelven nevezhető oktatási körzetnek, miután az ide tartozó falvak: Dobra, Szilágyszrér, Bogdánd, Lele, Hadad és Hadadnádasd annyira távol es-nek a megye városközpontjaitól, hogy nem vagy csak nagyon kis mértékben tartoznak azok vonzáskörzetébe. Sok itteni diák számára a továbbtanulás te-kintetében inkább a közeli Szilágcseh a reálisabb alternatíva, mint Szatmár-németi vagy Nagykároly. Már érintettük, hogy a nagykárolyi oktatási körzet-ben a magyar anyanyelvűek aránya meghaladja a 60 százalékot, míg a másik három körzetben 45 és 50 százalék közötti. (Lásd 2. térkép.)

A megyében relatíve csekély a „klasszikus értelemben” (vagyis az Isko-lák veszélyben program során alkalmazott definíció szerint) veszélyeztetett oktatási helyszínek száma. A szatmári oktatási körzetben Amac, Apa, Batiz, Kiskolcs, Krasznabélteg és Patóháza tekinthetők ilyennek. A nagykárolyi körzetben veszélyeztetett Kismajtény, míg a Tasnádiban Magyarcsaholy és Érszakácsi. A bogdándi kistérségben (lévén, hogy egymáshoz közeli, magyar többségű falvakról van szó) nincsenek veszélyeztetett helyszínek. Érdemes megjegyezni, hogy a statisztikai adatok alapján Barna–Kapitány (2014: 21) a magyar nyelven tanulók arányának viszonylag jelentős növekedését állapí-totta meg.

Ennek ellenére a megyében megfigyelhető a magyar gyermekek lemor-zsolódása, ami azonban csak részben követi a más régiókban fellelhető min-tázatot. Más erdélyi nagyvárosokkal közös, hogy Szatmárnémetiben a ma-gyar oktatás struktúrája igen előnytelen irányban változott. Megfigyelhető a magyar oktatás központi intézményekben való koncentrációja, ami a legfőbb oka annak, hogy egy sor negyedbeli iskolában megszűnt a magyar nyelvű ok-tatás (a magyar gyermekek számának csökkenése ugyanis nem volt jelenté-keny). Egyben a központi iskolák beiskolázási számainak növelése a magyar oktatás számára a lehető legrosszabb fejlemény. A további negyedbeli tago-zatok megszűnése ugyanis minden bizonnyal megemelné a román tagozatra járók arányát. A vidéki oktatási helyszíneken (és néhány városi tagozaton) a magyar tagozat presztízsének a csökkenése jelenti a fő gondot, ami már szo-rosan összefügg a roma tanulók növekvő arányával.

126


4.2. Roma tanulók a szatmári iskolákban

Szatmár vonatkozásában – az eddig hivatkozott község, illetve településsoros adatbázis mellett – további adatforrásokra támaszkodhatunk. Ezek közül a legfontosabb a roma tanulók iskola és oktatási szint szerinti adatbázisa.24 Ezt a 2012/2013-as tanév vonatkozásában bocsátotta rendelkezésünkre a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség.25 Az adatok (néhány kivételtől eltekintve) konzisztensek az aracip.eu honlapon településenként elérhető, a tanulók et-nikumára vonatkozó adatokkal, illetve a község és településsoros roma adat-bázis eredményeivel.26 A jobb felhasználhatóság érdekében a tanfelügyelő-ségtől kapott adatokat dezagregáltuk, egyrészt tannyelv, másrészt oktatási helyszín (település) szerint. Így egy olyan adatsort alakítottunk ki, amiből kiderül, hogy az egyes településeken (illetve településenkénti több iskola ese-tében az egyes iskolákban) mekkora a roma tanulók aránya a magyar, illetve a román tagozaton. A dezagregálás során csupán a terepen készített interjúk-ra támaszkodhattunk, amelynek során a romák tannyelvválasztását jártuk körül. Ebben a tekintetben az általunk megadott adatok (a tanfelügyelőség adatbázisához képest is) becslésnek tekinthetők. A roma tanulók oktatási helyszínek és tannyelv szerinti számára vonatkozó becslésünket az I., illetve a II. számú melléklet tartalmazza.

Emellett az Oktatási-Nevelési Támogatás 2010-es adatbázisból azt néz-tük meg, hogy mely oktatási helyszínekről járatják a szülők más települések-re iskolába a gyermekeiket.27 Ez a jelenség elsősorban Szatmárnémeti von-záskörzetében elterjedt. Az eredményeket az oktatási helyszínváltást taglaló alfejezetben tárgyaljuk.

A roma tanulók adatbázisa szerint az elemi iskolákban 2766, az általános iskolákban pedig 1863 roma diák tanult a 2012/2013-as tanévben. Ez a teljes tanuló népesség 16,4, illetve 13 százalékát tette ki. Becslésünk szerint a roma tanulók aránya a magyar tagozaton jóval az megyei átlag fölötti. A magyar

24 Az adatbázist a tanfelügyelőség gyűjti be az iskolák igazgatóitól, akik azt a vezető-tanáccsal konzultálva töltik ki. A tanfelügyelőség az iskolák számára nem mellékel explicit metodológiát, ami meglehetősen nagyfokú esetlegességhez vezet. Gyakoribb esetben az iskola igazgatója vagy az osztályfőnökök általi heteroidentifikációja alapján jelentik a romák számát, de van olyan eset is, ahol a diákok önbevallásos adatai alapján töltik ki.

25 Gál Gyöngyi tanfelügyelő asszonynak köszönjük az adatokat.26 Konzisztencia alatt természetesen nem számszerű, hanem nagyságrendi egyezést kell

érteni. A községsoros adatok a teljes népességre vonatkoznak, amiből – ahogy azt ko-rábban érintettük – megbecsültük a romák iskolás népességen belüli arányát. Ezt ve-tettük össze a tanfelügyelőség roma adatbázisával. Látványos különbség tapasztalható Tasnádszántó esetében. Itt a tanfelügyelőség adatbázisa nem jelez romákat, miközben az önkormányzati adatbázisunk igen. Olyan iskola is volt (például a tasnádi), ami nem szerepelt a tanfelügyelőségi adatbázisban, de sikerült pótolni a romák számára vonat-kozó adatokat az aracip.eu honlapról.

27 Az adatbázis egy anonimizált verzióját még korábban az Iskola Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.

127


tagozatra járó elemi iskolások 31, az általános iskolások 25 százaléka roma. A román tagozaton az arányok 8,6, illetve 7,7 százalék.

10. táblázat. A roma tanulók aránya Szatmár megyében a tanfelügyelőség kimutatására alapozott becslés szerint (2012/2013-as tanév)

Roma tanulók

Tanulók száma Szám %

Elemi

Összesen 16 828 2766 16,4

Magyar tagozat 5 900 1822 30,9

Román, egyéb 10 928 944 8,6

Általános

Összesen 14 313 1863 13,0

Magyar tagozat 4521 1091 24,1

Román, egyéb 9792 772 7,8

4.2.1. Magyar anyanyelvű romák román tagozaton

Annak ellenére, hogy a szatmári romák többsége magyarul tanul, a nyelvi arányokhoz viszonyítva messze alulreprezentáltak a magyar tagozaton. Mi-közben a szatmári romák több mint háromnegyede magyar anyanyelvű, az elemi iskolás romák csupán 66, az általános iskolások 57 százaléka tanul ma-gyarul (a különbség még szembeötlőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a roma-ni nyelven beszélők jelentős része magyar tagozatra jár).

11. táblázat. A roma tanulók aránya a romák és nem romák között Szatmár megyében a tanfelügyelőség kimutatása szerint (2012/2013-as tanév)

ÖsszesMagyarul tanul

Szám %

Elemi

Összes 16 828 5900 35,1

Roma 2766 1822 65,9

Nem roma 14 062 4078 29,0

Általános

Összes 14 313 4521 31,5

Roma 1863 1091 58,6

Nem roma 12 450 3209 27,5

A tanfelügyelőségi adatokból kiindulva (a dezagregálást követően, illetve is-merve a romák nyelvi megoszlását) azt becsülhetjük, hogy elemi szinten több mint 400, általános iskolában pedig mintegy 360 magyar anyanyelvű roma tanul román nyelven. Ennek nagy része olyan nagy létszámú magyar-cigány telepekből adódik, ahol nincs (vagy „csökevényes”) a magyar oktatás. Több altípust különíthetünk el:

128


Vannak hagyományosan román dominanciájú falvak, ahol azonban a ro-mák magyar nyelven beszélnek és esetenként a teljes, illetve az iskolásko-rú népesség jelentős hányadát adják. Ilyen Apa, Érkávás, Aranyosmedgyes, Szentmiklós, Vezend, illetve Sződemeter. Apát leszámítva ezeken a települé-seken nincs magyar oktatás és nem is létezett soha olyan magyar elit, amely azt működtetni tudná. A szélesebb vertikumú magyar oktatás működtetésére Apán sincs kapacitás.

Vegyes települések, esetenként egykor magyar többséggel, ahol azonban már nincs magyar nyelvű oktatás. Ilyen Nagykolcs, Szakasz, Csengerbagos, Érszentkirály, Domahida.

Végül egy jelentős csoportot képeznek azok a roma gyermekek, akik a ma-gyar elemi oktatás megszűnése következtében kerülnek román tannyelvű osztályba. Így válik ötödik osztálytól a hiripi és amaci magyar nyelvű roma gyerekekkel roma többségűvé a (román nyelvű) pálfalvi oktatási helyszín. De a királydaróci, kis- és nagymajtényi, szatmárudvari és batizi roma gyer-mekek is román nyelven kénytelenek folytatni a tanulmányaikat. Mezőte-remben szintén ötödik után jelennek meg (a román tagozaton) a vezendi és porteleki magyar nyelvű romák. (Lásd 3. térkép.)

4.2.2 Roma gyermekek a magyar tagozaton

A Szatmár megyei romák többsége a magyar tagozaton tanul, ahol az arányuk 31 százalék az elemi és 24 százalék az általános iskolások között. A roma je-lenlét szempontjából érdemes különbséget tenni a municípiumok (Szatmár, Nagykároly), kisvárosok (Tasnád, Erdőd, Sárköz) és a falvak között.

A megye két municípiumában az elemi tagozaton 14, az általános iskolák-ban 8 százalékos a romák aránya. Az erre vonatkozó minőségi információ (interjúk) alapján arra következtettünk, hogy a romák majdhogynem száz százalékban a magyar tagozaton koncentrálódnak. Ha ez így van, akkor Nagykárolyban az 1. számú Általános Iskola magyar tagozatán a roma tanu-lók arány 80 százalék feletti. Itt a magyar tagozatot gyakorlatilag cigányis-kolaként tartják számon a városban. Emellett a 3. számú Általános Iskolában vannak roma tanulók (az elemiben 23 százalék). A tanfelügyelőség adatbá-zisa szerint Szatmárnémetiben két iskolában, a Mircea Eliade (14. Micro), illetve a Vasile Lucaciu (Solidarității negyedben) iskolákban koncentrálód-nak a romák, ami a térbeli eloszlásukat is leképezi. Amennyiben itt is azt feltételezzük, hogy a romák a magyar tagozaton koncentrálódnak (ahogy arra az interjúk alapján következtetni lehet), akkor a magyar tagozatokon egyharmad körüli a romák aránya. A városban a Lucaciut, illetve az Eliadet „cigányiskolaként” reprezentálják. Amennyiben a tanfelügyelőség adatbá-zisában szereplő romaszámot elfogadjuk, akkor ez a megoszlás szintén nem igazolódik.

129


12. táblázat. A roma tanulók aránya a magyar tagozaton településtípus szerint

Településtípus ÖsszesEbből roma

Szám %

Elemi

Municípum 1662 231 13,9

Kisváros 468 259 55,3

Falu 3406 1333 39,1

Általános

Municípum 1588 133 8,3

Kisváros 457 137 29,9

Falu 2476 821 33,1

A kisvárosi iskolák esetében az elemi tagozaton a roma diákok vannak több-ségben. Ez annak köszönhető, hogy Erdődön az arányuk 90 százalékos. Itt a teljes (román vonallal együtt számolt) elemi tagozaton is többségben van-nak már a magyarul tanuló romák, illetve 2014-ben már 2 magyar előkészítő osztály indult az egy román osztály mellett. Az V–VIII. osztályos tagozaton a roma gyermekek aránya 70 százalékos, ami elsősorban az általános isko-lát Erdődön végző géresi magyar gyermekeknek köszönhető. Tasnádon ala-csonyabb arányok mellett hasonló a helyzet. Az elemin a romák aránya 37 százalékos, míg az általános tagozaton (a kihulló romák, illetve a beingázó érszakácsi, illetve tasnádszántói gyermekek mellett) 15 százalékos. Sárközön 42, illetve 30 százalék a romák aránya. A román tagozaton egyik kisvárosban sincsenek nagyobb számban roma diákok.

Végül a falvakon összességében 39, illetve 33 százalékos a roma tanulók ará-nya. Ha az elemi tagozatot nézzük, 100 százalékos a roma diákok aránya Hirip, Kismajtény, Batiz, Amac és Krasznabélteg esetében. Ezek (a 94 százalékban roma Királydaróccal együtt) relatíve kis létszámmal működő összevont elemi tagozatok, amelyek – Krasznabélteg kivételével – az V–VIII.-ban nem folytatód-nak, vagyis az itt tanuló romák az általános iskolában tannyelvet váltanak. A 70 és 84 százalék között roma elemik esetében már nagyobb létszámú, helyenként évfolyamonként egy osztállyal működő oktatási helyszíneket találunk. Ilyenek Csedreg, Piskolt, Szatmárudvari, Nagypeleske, Ombód, Mezőterem, Ákos és Pe-lekeszi. Ezek közül Ombód önálló jogi személyiséggel rendelkező, csak magyar nyelven tanító oktatási helyszín, Ákos pedig több mint 200 diákot tömörítő nagy létszámú, magyar többségű iskola. Az 50–65 százalék közötti roma oktatási helyszíneken nagyon különböző jellegű iskolákat találunk. Pusztadaróc nagy létszámú, magyar dominanciájú oktatási intézmény. Józsefháza és Krasznami-hályfalva kis összevont tagozatok, míg Vetés, Hadadnádasd, Szilágypér, Hadad közepes létszámmal működő oktatási helyszínek. A jelentős, egyharmad fölötti aránnyal rendelkező oktatási helyszínek közül a jelentősebbek Szaniszló, Túr-terebes, Csanálos, Szatmárhegy, Kálmánd, Halmi és Börvely. (Lásd 4., 5. térkép.)

130


4.3. Változatok az oktatási „klasszifikációs küzdelemre”: egy lehetséges tipológia alapjai

A szatmári tereptapasztalatok alapján elmondható, hogy a nem roma szülők a legtöbb esetben problémaként élik meg a roma tanulók arányának növeke-dését és azt az iskola (illetve a település) társadalmi süllyedésével, presztízs-romlásával azonosítják. A válaszstratégiáik azonban nagymértékben függe-nek a rendelkezésükre álló lehetőségektől, eszközöktől, illetve erőforrásoktól. Kérdés, hogy milyen távolságra van alternatív (lehetőleg a településhierarchi-ában fentebb lévő) oktatási helyszín? Ez milyen eszközzel közelíthető meg? Ugyanakkor az egyéni erőforrások és társadalmi pozíciók is meghatározóak abban, hogy ki tudja és ki nem tudja a gyermek ingáztatását megoldani. Továb-bi kérdés, hogy jelen van-e, illetve mennyire versenyképes helyben a román tagozat. Esetleg létezik-e a településvezetés, illetve a helyi román elit részéről egy olyan stratégia, illetve ajánlat, hogy a (nem roma) magyar gyermekeket a román tagozatra irányítsa? Elsősorban ezen erőforrások és lehetőségek kom-binációi határozzák meg, hogy a most vázolt tipológia mely stratégiái jelennek meg egy adott településen. Nyilvánvalóan – miután rétegzett közösségekről beszélünk, ahol az erőforrások egyenlőtlenül oszlanak el – az egyes stratégiák szimultán módon jelen lehetnek az egyes településeken.

4.3.1. Együtt tanulás az eltolódó demográfiai arányok ellenére

Az első lehetőség, amikor az eltolódó demográfiai arányok ellenére a szülők döntő többsége a romákkal való együtt tanulás, az integrált oktatás fenntartá-sa mellett dönt. Érintettük már, hogy amennyiben a romák aránynövekedését a nem roma szülők nem érzik problémának, értelmetlen az iskola stigmatizá-ciójáról beszélni. Elképzelhető, hogy az oktatási folyamat során az etnikai kü-lönbségtétel nem releváns. Szabó Töhötöm (2015) siménfalvi esettanulmányá-ban leírja például, hogy a helyi iskola a romák igen magas (70–80 százalékos) aránya ellenére nem számít a térségben alacsony presztízsűnek. A továbbta-nulási arányok viszonylag kedvezőek (akár más, kisebb arányban roma falusi iskolákhoz képest is), és elsősorban társadalmilag mobil roma szülők gyerme-kei hozzák a sikeres oktatási életpályákat. Ezek a roma gyermekek a faluból elkerülve gyakorlatilag problémamentesen illeszkednek be a nem roma kö-zegbe. A roma–nem roma törésvonal pedig egy adott életkor alatt a gyermekek közötti kapcsolatok tekintetében sem releváns. Siménfalva általában véve sem tipikus a roma–magyar viszonyok vonatkozásában. Természetesen a faluban mindenki számon tartja kinek-kinek a származását, így a faluban a mobil ro-mák sem léphetnek ki teljesen a velük azonosított etnikai címke alól. Viszont a releváns társadalmi törésvonalak nem feltétlenül a romák és nem romák kö-zött, hanem a mobil, gazdaságilag sikeres és életvezetésben a magyarokhoz asszimilálódott és a szegényebb roma réteg között húzódnak.

131


Az ilyen roma közösségen belüli különbségtétel sok Szatmár megyei tele-pülésen is megvan, a siménfalvi eset azonban nem mondható jellemzőnek. Vagyis a vizsgált térségben az együtt tanulás fenntartása nem annyira a ne-gatív előítéletek hiánya vagy az etnikai törésvonal jelentéktelensége, hanem alternatívák hiánya miatt következik be. Vagyis olyan települések esetében várhatjuk, hogy a romák aránynövekedése semmilyen kézzelfogható ellenst-ratégiát ne váltson ki, ahol:1. a földrajzi távolság, illetve az infrastrukturális ellátottság nem teszi lehe-

tővé az iskolai helyszínváltást, 2. nincs alternatívaként kevésbé roma román tagozat, 3. a helybeliek alacsony státusuk miatt egyénileg sem bővelkednek az erő-

forrásokban, 4. a közösség mérete kicsi, ami lehetetlenné teszi a helyben megvalósítható

szegregációt.

A Szatmár megyei oktatási helyszínek közül ilyennek tekinthetjük Gérest, illetve Krasznamihályfalvát, ahol a roma diákok többségbe kerülése nem vonta maga után az oktatási migrációt. Hozzá kell tenni, hogy ez annak is betudható, hogy a kézen fekvő alternatív helyszínek (Erdőd, illetve Ákos) ese-tében a romák aránya még magasabb. Hasonló a helyzet Szilágypér és Iriny esetében, ahol a romák aránya meghaladta, illetve megközelítette az 50 szá-zalékot. Hadad községben a Wesselényi Általános Iskolában a romák aránya összességében 40 százalék körüli. Az oktatás három helyszínen működik, Hadadon, Hadadnádasdon és Lelén. Tudomásunk szerint itt sem történt kí-sérlet az intézményen belüli szegregációra, például azáltal, hogy a nem roma diákok egyik vagy másik helyszínre járnak át tömegesen.

4.3.2. Együtt tanulás az intézményen belüli szegregációs próbálkozásokkal

Az intézményen belüli szegregációs törekvések azon nagy lélekszámú (jelen-tős tőkepotenciállal rendelkező) települések esetében válhatnak domináns-sá, ahol nincs földrajzi szempontból kézenfekvő alternatíva és nem létezik (vagy a magyar szülők számára nem kívánatos) a román nyelvű oktatás. Az intézményen belüli szegregációs törekvések a legtöbb nagyobb létszámú (és sok roma diákot tömörítő) oktatási intézményben működnek, hisz (1) álta-lában igen erős az ilyen irányban megnyilvánuló társadalmi nyomás; (2) az oktatási intézmény az intézményen belüli teljes vagy részleges szegregáci-óval kívánja elkerülni a nem romák kilépését, illetve azt, hogy az oktatási intézmény „cigányiskolává” váljon. Az intézményen belüli szegregáció mér-téke különböző lehet és eszköztára is igen változatos, az intézmény, illetve a településvezetés számára azonban jelentős politikai kockázatot jelent.

A belső szegregációs törekvések, illetve az ezzel összefonódó klasszifiká-ciós küzdelem egy igen tanulságos példáját szolgáltatja Túrterebes, ahol je-

132


len tanulmány szerzője Kiss Dénessel közösen kéthetes terepmunkát végzett (lásd Kiss–Kiss 2015).

Túrterebes erős magyar identitású, részben sváb gyökerekkel rendelkező 2000 lelkes település, ahol a magyarul beszélő romák száma 420 körüli, az iskolán belüli arányuk pedig meghaladta a 40 százalékot. Túrterebes (mint sváb gyökerű és viszonylag gazdag település) a kisrégió településhierarchi-ájában a környező települések fölött van (Halmi, Kökényesd, Sárköz), így az itteniek számára nehezen elképzelhető, hogy ezekre a településekre járassák a gyermekeiket. Ráadásul ezen oktatási helyszíneken is hasonló a romák ará-nya. Szatmárnémeti viszont elég messze van ahhoz (mintegy 30 kilométerre), hogy a gyermekek ingáztatása ne váljon tömegessé. A román oktatás szintén nem reális alternatíva. Ez a szintén nagyon alacsony presztízsű, a községhez tartozó telepesfaluban, Dragușeni-ben, Halmiban, Sárközön vagy a „vasá-nyoknál” (Turc, Kisgérce falvakban) lenne elérhető. A faluban azonban elkép-zelhetetlen, hogy valaki ténylegesen ezen alternatívák valamelyikét válassza.

A romák aránynövekedése a faluban fokozatos volt, arányuk már a mosta-ni 30–40 éves generációban is 20 százalékos volt.28 Így a romákkal való együtt tanulás nem idegen a nem roma szülők számára. A mostani 10–14 éves gene-rációban azonban a falubeliek számára kritikus helyzet alakult ki, ami azt jelentette, hogy a romák aránya elérte a 40 százalékot. Ez azt jelenti, hogy 7–8 éve alakult ki a nem roma szülők részéről egy erőteljes nyomás a szegregált oktatás irányába. A polgármesteri hivatal, illetve az iskola különböző tech-nikákkal igyekszik kezelni a helyzetet. A település, illetve az iskola vezetése egyértelműen fél az oktatási „white flight” jelenség beindulásától. Jelenleg a nem roma gyermekek kevesebb mint 10 százalékát járatják máshova (döntő-en Szatmárra), a jelenség tömegessé válása azonban tovább növelné a romák arányát, ami – a település vezetése szerint – egy „ördögi kör” beindulását eredményezné. A nem roma szülők részéről érkező erős nyomás alatt 2010-ben került sor a roma és nem roma tanulóknak az addiginál drasztikusabb szétválasztására. Miután évfolyamonként két párhuzamos osztály működött, különválasztották a roma és a nem roma tanulókat. Ez azonban kellemetlen politikai botrányt okozott. A Roma Párt helyi képviselőjének a fellépését a prefektúra, illetve a tanfelügyelőség beavatkozása követte.

Az eset az oktatási rendszeren belül folyó klasszifikációs küzdelem szem-pontjából is igen tanulságos. E tekintetben nem csupán a romák és nem romák, hanem a különböző roma csoportok közötti viszony is kulcsfontosságú. A he-lyi romák mintegy kétharmada (300 személy) él egy meglehetősen szegény, szegregált telepen (a „Tanyán”). A roma közösségen belül viszont nagyarányú a térbeli és társadalmi mobilitás, aminek legfontosabb alapja a külföldi mun-kavállalás. Így közel 150 roma él két további (a Tanyáról kirajzott, de összeha-sonlíthatatlanul jobb körülményekkel jellemezhető szegregátumban), illetve a falu nem romák lakta részeit. A „Tanyáról” való kiköltözés egyértelmű élet-módváltást is jelent. Ez nemcsak a külföldi munkában, hanem a kiköltözött

28 A romák körében teljes körű adatfelvételt végeztünk az Integro 2014 vizsgálat keretében.

133


romák „parasztosodásában” (epertermesztés, állattartás) is megnyilvánul. A Tanyáról kiköltözöttek többféleképpen próbálnak a „tanyasiaktól” elhatá-rolódni. Így például a népszámlálások során, vagy az általunk végzett adat-felvételen magukat általában magyarnak vallják. Ezt az igyekezetüket a nem romák egy része méltányolja, így a kiköltözők számára ténylegesen is van egy-fajta játéktér, az asszimilációs igyekezetük nem tekinthető per definicio hiába-valónak. A befogadás ugyanakkor nem konszenzuális és nem minden kontex-tusban igaz. Azt mondhatjuk, hogy a nem roma közösségen belül ténylegesen nincs konszenzus, hogy a releváns törésvonalak a romák és a nem romák, vagy pedig a „tanyasi romák” és a többiek között kell húzódjanak.

Az oktatási rendszeren belül az erre vonatkozó különböző elképzelések küzdöttek, illetve próbálták saját magukat intézményesíteni. A 2010-ben lét-rejött teljes szegregáció egy olyan alternatívát intézményesített, amely a ro-mákat homogén csoportként kezelte és a határvonalat köztük és a nem romák között vonta meg. Ez a végeredmény leginkább a Tanyáról kiköltözött, társa-dalmilag mobil romák perspektívájából volt elfogadhatatlan. A diszkriminá-cióellenes eljárást elindító roma képviselő narratívájában gyakorlatilag ez a nézőpont megjelenik, miközben a „standard” antiszegregációs/antidiszkri-minációs narratívának nem sok nyomát találjuk:

„[– Hallottuk, hogy volt egy eset, amikor a roma és magyar gyerekeket szétválasztották]

– Ezt maguk honnan tudják? Én akkor voltam roma képviselő. Akkor volt, hogy kiszedték a roma gyermekeket és betették külön osztályba. Én nem volt honnan tudjam ezt. A lányom már nem járt iskolába. De jöttek a gyerekek a szomszéd ut-cából [a kiköltözöttek szegregátuma]. Az ott lévő kislánytól megtudtam. Egyszer sírva jött haza a kislány, hogy nem megy többet iskolába, mert már nem jár az osz-tálytársával. Magyar kislány volt az osztálytársa. Mert már külön iskola van. Ő meg csak a cigány pulyákkal van, akik verekedősek. Magyarban, cigányban, min-denben van koszos is, büdös is. De van másféle is. Ezek meg az olyan úri kis cigány-leányokat odatették a büdös tanyasi mellé. Azt mondta szegény kislány. Az koszos, büdös. Ellopta az uzsonnámat. Ilyen viták voltak a gyerekek között. Én bementem az igazgatóval beszélni. Mondtam, hogy ez így nem mehet tovább. Beteszed ezeket a tanyaiak közé? Normális vagy te? Azt mondja erre, hogy nincs nekem ehhez sem-mi közöm. Na mondom, jó. Lássuk. Akkor bemegyek Szatmárra és lássuk, hogy van-e nekem ehhez közöm. Megkérdeztem Ignácot [a Roma Párt megyei elnökét]. Elmentem a prefektúrára is. És kijött végül az igazgatónő a tanfelügyelőségtől. Ki-jöttek kocsival. De én kértem előtte kétszer is, hogy tegye vissza, mert nem akarom kihozatni Szatmárról…” (Túrterebes; roma interjúalany, volt roma képviselő)

A jelenlegi helyzet a részleges szegregáció, vagyis gyakorlatilag a „tanya-siak”, illetve azok nagy részének leválasztása. Ezt az alternatívát egyértelmű-en támogatják a mobil romák is és egyelőre többé-kevésbé elfogadják a nem roma szülők is.

A – túrterebesi esethez hasonlóan – részlegesen megvalósított szegregáció eszközei: (1) az „összebuktatás”; (2) a beíratások késleltetése, illetve siette-tése, hogy nagyobb mértékben, illetve kisebb mértékben roma évfolyamok

134


alakuljanak ki; (3) a „második esély” program, ami a több mint két alka-lommal buktatott diákok számára hozható létre. A több párhuzamos osztály-lyal rendelkező iskolák számára jogi szempontból még az alternatív oktatás (step-by-step) adódik. Ezekkel az eszközökkel a túrterebesinél jóval nagyobb mértékben roma iskolákban is élnek. Székely (2015) például Mezőteremben – ahol egyébként az oktatási helyszínváltás a domináns stratégia – a kevésbé roma évfolyamokra való törekvést figyelte meg. A különböző technikák mű-ködtetésének a gyermeklétszám szab kemény korlátot. Ha például összevont osztályok vannak, az iskola manőverezési lehetősége minimális.

Összességében úgy tűnik, hogy a stratégia leginkább a 30–50 százalék kö-zötti roma, nagyobb létszámú iskolákban működtethető hatékonyan. Ilyeneket Nagykároly környékén találunk nagy számban (Kaplony, Kálmánd, Mezőfény, Csanálos, Szaniszló, Csomaköz, Mezőpetri). A következő pontban látni fogjuk, hogy ezekről a helyekről – legalábbis 2010-ben – nem volt domináns a Nagyká-rolyba való bejárás (még ha létezett is). Közvetett információink vannak, hogy azóta ez a tendencia felerősödött. A sváb falvak mellett Sárköz, illetve Halmi tartoznak még dominánsan ebbe a csoportba. Itt azonban az oktatási helyszín-váltás helyett inkább a tannyelvváltás jelent meg (nem domináns ugyanakkor).

Részben szintén intézményen belüli szegregációs formaként értelmezhető a kökényesdi Általános Iskola esete. Ehhez két oktatási helyszín tartozik, a község két, gyakorlatilag összenőtt települése: Kökényesd és Csedreg. A romák, mivel a telep Csedregen van, az itteni iskolába járnak, ahol a roma jelenlét 80 százalék feletti. A kökényesdi oktatási helyszínen viszont nincsenek egyálta-lán romák. Ide jár viszont a csedregi nem roma gyermekek döntő többsége. A közeljövőben egy integrált oktatási pályázat keretében egy közös iskolaépü-let fog épülni. Ez minden bizonnyal a Kökényesddel szintén összenőtt Halmi magyar tagozatának az „erősödését” fogja eredményezni, miután a kökényes-di és csedregi nem roma gyermekek egy része várhatóan oda irányul majd.

4.3.3. „White-fight”: a nem roma diákok oktatási helyszínváltása

Amennyiben a roma gyermekek aránya jóval meghaladja az 50 százalékot, esetleg a kétharmadot, általában majdnem minden esetben megtörténik a nem romák valamilyen irányban történő kilépése. Ilyen esetben ugyan kísérletek történhetnek nem roma évfolyamok létrehozására, de a domináns stratégia nagy valószínűséggel a „white flight” valamilyen formája lesz. A kétharmad fölötti arányban roma oktatási helyszínek majd mindegyikén (15 esetből 13-ban) a kilépés valamely formáját találjuk. A két kivételünk Ákos, ahol a romák aránya 77 és Pelekeszi, ahol 71 százalékos. Az összes többi esetben a nem roma tanulók többsége vagy elhagyja a települést, vagy tannyelvet vált.

A tannyelvváltás vonatkozásában sajnos nem rendelkezünk mennyiségi adatokkal, így pusztán az Iskolák veszélyben vizsgálat keretében készített interjúkra hagyatkozhatunk. Az oktatási helyszínváltást viszont viszonylag jól tudjuk adatolni, az Oktatási-Nevelési Támogatásra beadott kérelmek adat-

135


bázisa segítségével. Az Oktatási-Nevelési Támogatást minden olyan gyermek igényelhette, aki magyar tannyelvű iskolába járt, illetve magyar oktatás hiá-nyában fakultatív magyar nyelvoktatásban vett részt. A következőkben csak az előbbieket vesszük figyelembe.

Az adatbázis szerint 1110 szatmári elemi és 1118 általános iskolában tanu-ló gyermek után igényeltek Oktatási-Nevelési Támogatást. Nagykárolyban az elemisták száma 349, az V–VIII. osztályosok száma 359. Ez a magyarul tanu-ló diákok 85–90 százaléka. Az adatbázis szerint a falusi gyermekek számára leginkább Szatmárnémeti jelent vonzerőt. 2010-ben a városban tanuló I–IV. osztályos diákok közel 18, az V–VIII. osztályosok 16 százaléka származott a környező falvakból. Nagykároly környékén ez a jelenség korántsem annyira elterjedt, illetve nagyobb mértékben jellemző az V–VIII. osztályosokra. Itt a diákok 5, illetve 11 százaléka származik a környező falvakból.

13. A bejáró diákok aránya Szatmárnémeti és Nagykároly iskoláiban

ÖsszesBejáró

Szám %

SzatmárnémetiElemi 1110 197 17,7

Általános 1118 182 16,3

NagykárolyElemi 349 16 4,6

Általános 359 39 10,9

A 6. térkép alapján látható, hogy Szatmár környékén a gyermekek nagy szám-ban történő bejárása egyrészt a város közvetlen vonzáskörzetére jellemző, másrészt azonban nem független a romák arányától a helyi iskolában. A leg-több gyermek Lázári (22; 22), Pusztadaróc (26; 14), Ombód (17; 9) Szatmárud-vari (10; 13), Vetés (10; 2) Amac (8; 7), Nagypeleske (8; 6), Szamosdara (4; 9), Kakszetntmárton (8; 4), Pettyén (5; 6), Szatmárpálfalva (6; 5), Erdőd (3; 3), Szamoskóród (4; 5), Batiz (3; 5), Szatmárhegy (4; 4), illetve Patóháza (V–VIII. osztályos) településekről jár be.

A gyermekek városi iskolába járatása Szatmárpálfalva, illetve Nagykolcs községekre jellemző a leginkább. Ezekben a községekben két önálló jogi sze-mélyiséggel rendelkező oktatási intézmény, az ombódi Soltész János, illetve a szamoskrassói Bem József Általános Iskola működik. Emellett Amacon, Hiri-pen és Kiskolcson vannak magyar tagozatok. Az amaci és a hiripi tagozat tel-jes mértékben roma tanulókból tevődik össze és az ombódi iskola esetében is majdhogynem hasonló a helyzet. Az adatbázis alapján látható, hogy a térség falvaiból (Ombód, Pálfalva, Szamoskóród, Dobrácsapáti, Pettyén, Amac, Hirip, Nagykolcs, Kiskolcs) 54 elemi iskolás és 42 általános iskolás járt 2010-ben Szat-márra (túlnyomó többségük a Ion Creangă Általános Iskolába). Az interjúk alapján a bejárók aránya az utóbbi években tovább emelkedett. Ebben a tér-ségben (ahol a városi iskola viszonylag jól megközelíthető) egyértelműen az iskolai helyszínváltás a romák aránynövekedésére adott domináns válasz.

136


Pusztadaróc, illetve Lázári községekből szintén nagyszámú gyermek jár be a városi általános iskolákba. Ezeknek a gyermekeknek a nagyobb része a 10. számú Általános Iskolában tanul. Itt azonban a gyermekek ingáztatá-sa nem annyira elterjedt, mint az előbb tárgyalt falvakban, és csak részben függ össze a romák aránynövekedésével. Pusztadarócon a gyermekek be-hordása azt követően erősödött fel, hogy Atyában és Petén megszüntették a teljesen roma elemi tagozatokat.29 Az atyai és petei gyermekekkel a romák aránya megközelítette az 50 százalékot, majd a megkezdődő ingáztatás miatt a javukra billent el az arány. A lázári Petőfi Sándor Általános Iskola okta-tási helyszínei közül a nagypeleskein legmagasabb a roma tanulók aránya (ide járnak a kispeleskei romák). Innen a nem roma szülők döntő többsége Szatmárra hordja a gyermekét. Nagyszámú gyermek jár be viszont Lázári, Sándorhomok és Szárazberek településekről is, ahol pedig a romák aránya relatíve alacsonyabb. Itt a város közelsége a romák aránynövekedése nélkül is elindította a folyamatot.

Szatmárudvari községből Udvariból, illetve Kakaszentmártonból is rela-tíve nagy számú ingázó gyermek kerül ki. Az Udvariban működő alsó tago-zaton szintén szinte kizárólag roma gyermekek tanulnak. Udvariban a vá-rosra való bejárás mellett elterjedt alternatíva a tannyelvváltás is. Vetésen sok szempontból hasonló a helyzet az Udvariban tapasztalthoz. Itt azonban a beingázók aránya a tannyelvváltókhoz képest magasabb, a helyi magyar tagozaton a romák aránya pedig alacsonyabb. Batizról, illetve Erdődről az előbbi településekhez viszonyítva alacsony a Szatmárra (magyar tagozatra) bejárók aránya, itt a tannyelvváltás tűnik domináns stratégiának.

Összegzésként elmondható, hogy bár olyan távoli falvakból is behorda-nak (illetve bennlakatnak) néhány gyermeket, mint Tamásváralja, illetve Szilágyszér, az ingázás csak Szatmárnémeti közvetlen vonzáskörzetében tű-nik domináns stratégiának. Ez minden bizonnyal összefügg a meglehetősen gyenge infrastrukturális ellátottsággal (sok helyen rossz utak, illetve még in-kább gyenge tömegközlekedés). Nagykároly környékén relatíve kevesen jár-nak be a város magyar iskoláiba. Ez csupán Mezőteremben tűnik domináns stratégiának. Ebben a térségben azonban létezik még a német iskolába való bejáratás, ami azonban már nemcsak oktatási helyszín-, hanem tannyelvvál-tást is jelent. A németül tanuló gyermekek értelemszerűen nem jelennek meg az Oktatási-Nevelési Támogatás adatbázisában.

4.3.4. Tannyelvváltás, illetve a magyar tagozat mint a szegregáció formája

Az Iskolák veszélyben program során készített interjúk alapján elmondható, hogy a romák nagymértékű aránynövekedésére adott domináns stratégia több esetben a tannyelvváltás. Krasznabélteg, Batiz, Kismajtény, Király-

29 Petén román és magyar tagozat is működött. A magyar és román gyermekek a román, a sokkal számosabb roma gyermek pedig a magyar tagozaton tanult (Tátrai 2010: 116).

137


daróc és Erdőd esetében készítettünk ezt igazoló interjúkat, amit a város-ba ingázók igen alacsony aránya is megerősített. Piskolt esetében, ahol a magyar tagozat szintén többségében roma és nem találunk máshol tanuló roma gyermekeket az oktatási-nevelési támogatás adatbázisában szintén nagyarányú tannyelvváltást feltételezhetünk. A roma aránynövekedéssel (részben) összefüggő tannyelvváltás jelen van még Szatmárudvari és Vetés esetében, illetve Mezőterem képez egy sajátos esetet, ahol a nem roma gyer-mekek egy része a károlyi német tagozaton tanul. Tátrai (2010: 116) vizsgá-latából tudjuk, hogy a 2005 óta megszűnt petei oktatási helyszínen szintén megtörtént a tannyelvváltás. Vagyis a román és a magyar gyermekek tanul-tak a román tagozaton, a roma gyermekek pedig a jóval nagyobb létszámú magyar tagozaton.

14. táblázat. Nem roma ellenstratégiák a Szatmár megyei oktatási helyszíneken

Oktatási helyszín Romák aránya Domináns ellenstratégia Egyéb

Krasznabélteg 100,0 tannyelvváltás

Batiz 100,0 tannyelvváltás kismértékű helyszínváltás

Kismajtény 100,0 tannyelvváltás

Amac 100,0 helyszínváltás

Hirip 100,0 helyszínváltás

Királydaróc 94,3 tannyelvváltás

Erdőd 90,1 tannyelvváltás nagyon kismértékűhelyszínváltás

Csedreg 84,1 helyszínváltás oktatási intézményenbelüli szegregációval

Nagykároly – 1 83,5 Helyszínváltás/tan-nyelv vál tás (német)

Piskolt 81,5 tannyelvváltás

Szatmárudvari 81,5 helyszínváltás jelentős mértékűtannyelvváltás

Nagypeleske 79,2 helyszínváltás

Ombód 78,9 helyszínváltás

Mezőterem 77,6 helyszínváltás részleges tannyelvváltás(német)

Ákos 76,7 együtt tanulás

Pelekeszi 71,1 együtt tanulás

Pusztadaróc 65,7 helyszínváltás részleges, rétegfüggő

138


A tannyelvváltással kapcsolatban érdemes néhány alapvető fontosságú té-nyezőt aláhúzni:

A legfontosabb, hogy a megfigyelt esetek mindegyikében egy olyan folya-matról volt szó, amit a roma aránynövekedés kétségtelenül felerősített, azon-ban nem tekinthető az egyetlen kiváltó oknak. A felsoroltak mind olyan tele-pülések, amelyeken nemrég (nyolcvanas–kilencvenes években) még magyar nyelvi dominancia volt megfigyelhető. Ez a nyelvi dominancia azonban mára megfordult, elveszett és az élet legkülönbözőbb területein megfigyelhető a magyar nyelvűség térvesztése. A tannyelvváltás részben ebbe illeszkedik.

A felsorolt települések mindegyikén jelentős előzményei voltak (a ma-gyarnyelvűség) mellett az etnikai többes kötődésnek. Batizon nagyszámú görög katolikus lakosság él, akik nyelvükben ugyan már a XIX. században magyarrá váltak, de identitásukban nem egyértelműen. Erdődön, Béltegen és Királydarócon a magyar anyanyelvűek jelentős része sváb származású. Lényeges, hogy napjainkban a nyelvváltás egy korábban is többes kötődésű népesség esetében történik meg. Így az sem meglepő, hogy a nem romák („ro-mánok” és „magyarok”) között a törésvonalak általában nem élesek, míg a romáktól való elhatárolódás szándéka általános.

Miközben a nem roma népességen belül az etnikai törésvonalak nem éle-sek, semmi sem gátolja, hogy megjelenjenek erős (román) nemzetiesítő prog-rammal rendelkező helyi szereplők. Egyértelműen ez a helyzet Kismajtény és Erdőd esetében, ahol a nem „törzsökös” származású polgármester képviseli ezt a vonalat. Batiz esetében a beköltöző avasiak képviselnek egy erősebb román álláspontot, ami azonban (miután nem ütközik különösebb ellenál-lásba) gyors ütemben megváltoztatja a helyi nyelvhasználati és együttélési normákat. Ebben a tekintetben a nemzetiesítő helyi elit részéről létezik egy tényleges nyomás a román tannyelvválasztás irányába.

Ennél a nemzetiesítő szempontnál még erősebb a román helyi elit érde-ke, amely egyrészt a román nyelvű oktatást fenn akarja tartani (lehetőleg nem összevont osztályokban), másrészt pedig szegregáltan (romáktól men-tesen) akarja fenntartani. Ebben természetesen jól megmutatkozik a két-fajta kisebbséggel szembeni eltérő magatartás. Míg a magyar gyermekeket szívesen fogadják a román osztályokban (a szülők és az elit), a romáktól megpróbálnak elzárkózni. A tannyelvváltás, illetve a romák által látogatott magyar tagozat kialakítása tehát nemcsak a magyar szülők kilépési stra-tégiájaként, hanem a domináns (román) helyi elit szegregációs stratégiája-ként is felfogható.

Ebből következően a tannyelvváltás mint általánosan alkalmazott stra-tégia csak specifikus körülmények között figyelhető meg. Olyankor, amikor létezik egy általánosabb nyelvváltási, illetve asszimilációs stratégia, illetve létezik egy domináns helyzetben lévő helyi román elit, akinek az érdekei szintén ebbe az irányba mutatnak.

139


4.3.4.1. Német tagozatok

A sváb gyökerű falvakban létezik/létezett egy sajátos, szintén tannyelvváltást indukáló stratégia, a német tagozat beindítása. Krasznabéltegen, Mezőterem-ben, Mezőpetriben, Kálmándon, Mezőfényben kísérleteztek ilyen tagozatok-kal. Jelenleg Kálmándon és Mezőfényen működnek kis létszámú összevont német tagozatok az elemi szinten. Ez a stratégia részben a kilencvenes évek „sváb revival”-jában gyökerezett, de az egyik legfontosabb mozgatórugója mégis a roma gyermekek növekvő aránya volt, hisz a szegregációra terem-tett megfelelő jogi formát. A falusi német tagozatok azonban gyakorlatilag mind kudarcot vallottak (megszűntek vagy vegetálnak). Ennek okai, a német nyelvtudás hiánya a pedagógusok és a diákok részéről, illetve a kis gyermek-létszám, amit még inkább fokozott, hogy a gyermekek a magyar és a német tagozat között oszlottak meg.

A német oktatás egy másik változata, a Nagykárolyban létesített tagozat, illetve a Szatmárnémetiben létesített líceum már sokkal életképesebb volt. Erre a környező falvakból több gyermek bejár. Mezőteremben például a né-met iskolába történő ingáztatás vezette fel a szélesebb, ma már magyar isko-lába is irányuló „white flight” stratégiát. Ezt az tette lehetővé, hogy a Német Fórum az ingázó gyermekeknek ingyenes mikrobuszt biztosított (ami ma a magyar iskolába járó gyermekeket is beviszi).

4.3.5. Intézményes stratégia: osztozás a román tagozattal

Érintettük, hogy a roma tanulók aránynövekedése nem csupán a szülők szintjén működtetett egyéni stratégiákat generál, hanem intézményes stra-tégiákat is. Az intézményen belüli szegregációs formák esetében létezhet egy közösségi nyomás, azt azonban csak az intézmény képes életbe léptetni. Ha-sonlóképpen a magyar tagozat „cigányosztállyá” változtatása is értelmezhető a szegregáció egy intézményes formájaként.

A roma diákokon való „osztozás” (megosztásuk a román és a magyar ta-gozat között) szintén egy intézményes szereplők által működtetett stratégia, ami egyrészt biztosíthatja az egyes tagozatok fennmaradását, másrészt azt is, hogy a romák aránya mindkét tagozaton a „kritikus” érték alatt maradjon.

A szatmári terep során ezen stratégia viszonylagos ritkaságát figyelhettük meg. Egyrészt Érendréd, másrészt pedig Szatmárhegy esetében volt nyilván-valóan ez az eset. A stratégia működtetéséhez a következők kellenek: (1) a román és a magyar tagozat párhuzamos prosperálása iránti elkötelezettség, ami (2) általában viszonylagos paritásos helyzetben lévő elitet feltételez, il-letve (3) az ezek közötti kooperáció.

Érdemes kiemelni, hogy a tagozatok közötti osztozás egy szélesebb körben elterjedt stratégia volt, amit azonban jelentős mértékben visszaszorított az Oktatási–Nevelési Támogatás. Ezt a juttatást, amit a szatmári romák „magyar pénz”-nek neveznek, 2003 óta folyósítja a magyar állam, a magyar nyelven

140


tanuló gyermekek után. Ennek összege évi 20 000 forintnak megfelelő kb. 300 lej. Ez természetesen a nem marginális helyzetű családok esetében nem egy jelentős összeg, de egy marginális helyzetű család számára számottevő té-tel. Három iskolás-/óvodáskorú gyermek után a „magyar pénz” gyakorlatilag kéthavi szociális segély összegét teszi ki. A jelentőségéről árulkodik az alábbi roma interjúalanytól származó idézet:

„Ősszel megkapják még ezt a magyar pénzt, az RMDSZ-tűl. Abból télire be-vásárolnak. Akinek van sok gyermeke, főleg az. Abból szoktak venni egy disz-nót. Meg vesznek egy kis lisztet. Azt lehet mondani, hogy sokan avval a magyar pénzzel indulnak neki a télnek.” (Túrterebes, roma interjúalany).

5. Összefoglalás

Erdélyben a romák magyar nyelvi közösségen belüli aránya összességében 8 százalék körül van, ami nagyjából megegyezik az országos (romániai) arány-nyal. Ennél magasabb arányokat találunk azonban a nagy arányban ma-gyarlakta (tömb) vidékeken. Kovászna megyében a magyar anyanyelvűek 12 százaléka roma, míg a határ menti sávban, Szatmárban, illetve Bihar északi részén az arány ennél is magasabb 17, illetve 15 százalékos. A demográfiai trendek vonatkozásában jellemző a romák magasabb gyermekszáma, ami-nek következében a 6–10 évesek között a romák aránya a teljes népességen belüli aránynál kétszer nagyobb. Másrészt jellemző, hogy a romák elsősor-ban a periférikus településeken koncentrálódnak, vagyis arányuk magasabb a falvakon, illetve a kisvárosban. Ezen demográfiai trendek következtében egyes kisrégiókban meredeken megnő a roma tanulók aránya.

Az is megfigyelhető, hogy azon oktatási intézmények esetében, ahol meg-nő a roma tanulók aránya, szinte törvényszerűen csökkeni kezd az iskola presztízse, ami a többségi szülőket különböző menekülési stratégiák kidol-gozására készteti. A tanulmányban Szatmár megyére koncentráltunk, hisz ott a roma diákok elsősorban a magyar nyelvű oktatásban csoportosulnak, és egy kiterjedt területen a magyar mellett ténylegesen is létezik a román nyelvű oktatás mint alternatíva. A megyében sok helyen megfigyelhető, hogy valójában a magyar tagozat formájában valósul meg a romák szegregált ok-tatása. Véleményünk szerint ez a régióban igen komoly oktatásszervezési és identitáspolitikai problémát vet fel. A jelenlegi megoldás pedig sem a ma-gyar nyelvű romák, sem a magyar nemzetpolitika számára nem tekinthető kedvezőnek.

141


Felhasznált irodalom

BOURDIEU, Pierre 1991 Language and Symbolic Power. Harvard University Press, Cam-bridge, Mass.

DURST Judit 2007 Kirekesztettség és gyermekvállalás. A romák termékenységének változása néhány „gettósodó” aprófaluban (1970–2004). PhD-érteke-zés, Corvinus Egyetem, Budapest.

ENGEBRIGSTEN, Ada 2007 Exporing Gypsyness. Power, Exchange and Interdependence in a Transylvanian Village. Bergham Books, New York – Oxford.

FLECK Gábor – RUGHINIȘ, Cosima 2008 Vino mai aproape. Incluziunea și excluziunea romilor în societa-tea românească de azi. Human Dynamics, București.

HUSZ Ildikó 2008 Ethnic Effect? Structural Effect? Childbirth Among Roma and Non-Roma Women of Low Educational Level in Hungary. Europe-an Population Conference, Barcelona. Conference Papers. http://epc2008.princeton.edu/download.aspx?submissionId=80468.

JENKINS, Richard 2008 Rethinking Ethnicity. Arguments and Explorations. 2end ed. Sage, London.

KERTESI Gábor2005 A társadalom peremén – Romák a munkaerőpiacon és az iskolá-ban. Osiris, Budapest.

KERTZER, David – AREL, Dominique 2002 Census and Identity. The Politics of Race, Ethnicity and Langua-ge in National Censuses. Cambridge University Press, Cambridge.

KISS Ágnes – TORÓ Tibor 2015 Integrarea pe piața muncii și mobilizarea politică a romilor. Stu-diu de caz Huedin. Raport de cercetare. CRDE, Cluj.

142


KISS Tamás – CSATA István 2010 Demográfiai perspektívák Hargita megyében. Hargita megye né-pességének regionálisan bontott előreszámítása nemzetiségek szerint. Kutatási Jelentés. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár.

KÖNCZEI Csongor 2009 De la Kodoba la Codoba. Despre schimbarea identităţii etnice secundare într-o familie de muzicanţi romi dintr-un sat din Câmpia Transilvaniei. Studii de Atelier 25. ISPMN, Cluj.

LADÁNYI János – SZELÉNYI Iván 2006 Patterns of Exclusion: Constructing Gypsy Ethnicity and the Ma-king of an Underclass in Transitional Societies of Europe. Columbia University Press, New York.

LÁSZLÓ Márton – NOVÁK Zoltán 2012 A szabadság terhe. Marosvásárhely 1990. március 16–22. Pro Print, Csíkszereda.

LIVEZEANU, Irina 1995 Cultural Politics in Greater Romania: Regionalism, Nation Buil-ding, and Ethnic Struggle, 1918–1930, Cornell University Press.

MESSING Vera (ed.) 2012 Overview of the Labour Market Situation of Low-educated and Roma Population and Regulations Affecting Their. Neujobs State of the Art Report no. d 19.1 Employment.

RUTTER, Michael – TIENDA, Martha (eds.) 2005 Ethnicity and Causal Mechanisms. Cambridge University Press, Cambridge.

SANDU, Dumitru2005 Comunităţile de Romi din România. O hartă a sărăciei comunita-re prin sondajul PROROMI. Banca Mondiala, București.

SCHEFFEL, David 2005 Svinia in Black and White. Slovak Roma and their Neigbours. University of Toronto Press,Toronto.

STEWART, Michael 1997 The Time of Gypsies. Westview Press, Boulder.

143


SZABÓ Töhötöm 2015 A romák munkaerő-piaci integrációja és politikai mobilizációja. Esettanulmány: Siménfalva. Kutatási jelentés. EDRC, Kolozsvár.

TÁTRAI Patrik 2010 Az etnikai térszerkezet változása a történeti Szatmárban. MTA Földrajzi Kutatóintézet, Budapest.

TOMA, Stefania 2009 Modele de segregare etnică. Ghetoizare și relații interetnice. Ra-port de cercetare. ISPMN, Cluj.

VARGA E. Árpád 1998 Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Püski, Buda-pest.

144

ISKOLÁK VESZÉLYBEN1.

tér

kép.

A r

omá

k sz

ám

a a

nya

nye

lv s

zeri

nt

Sza

tmá

r m

egye

köz

sége

iben

és

váro

saib

an

Térképmelléklet

145

Romák a magyar tannyelvű oktatásban. Arányok, folyamatok és kihívások2.

tér

kép.

Sza

tmá

r m

egye

okt

atá

si t

érsé

gei

146


tér

kép.

A r

omá

n n

yelv

en t

an

uló

ma

gya

r a

nya

nye

lvű

rom

a gy

erm

ekek

szá

ma

okta

tási

hel

yszí

nen

kén

t

147


tér

kép.

A r

oma

tan

uló

k a

rán

ya a

ma

gya

r ta

goza

ton

okt

atá

si h

elys

zín

enké

nt

– el

emi t

ago

zat

148


tér

kép.

A r

oma

tan

uló

k a

rán

ya a

ma

gya

r ta

goza

ton

okt

atá

si h

elys

zín

enké

nt

– á

lta

lán

os

149


tér

kép.

A b

ejá

ró d

iáko

k sz

ám

a Sz

atm

árn

émet

i és

Na

gyká

roly

kör

nyé

kén

151

Veszélyeztetett magyar tannyelvű városi kisiskolák/tagozatok Erdélyben1

Márton János

1. Bevezetés, előzmények

A 2012-ben induló Iskolák veszélyben című program2 elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze azokat a romániai oktatási helyszíneket, ahol a magyar tannyelvű elemi és általános iskolai oktatást az elkövetkező szűk évtizedben a leépülés és/vagy a megszűnés veszélye fenyegeti, és emiatt tannyelvváltás-sal kell számolni. A projekt célkeresztjébe elsősorban a szórványban működő falusi és kisvárosi iskolák kerültek be. Kimaradtak – a célcsoport behatárolá-sára vonatkozó elsődleges kritériumainknak megfelelően3 – azok a települé-sek, ahol több intézményben is zajlott magyar nyelvű oktatás, azt feltételezve, hogy ezeken a településeken egy magyar iskola vagy tagozat megszűnése ese-tén is biztosított az anyanyelven történő tanulás lehetősége a fennmaradó in-tézmény(ek)ben. A terepmunka során szerzett tapasztalataink ezzel szemben arra világítottak rá, hogy (elsősorban nagyobb) városokban egy-egy magyar iskola vagy tagozat megszűnése jelentősen hozzájárulhat a tannyelvváltás fokozódásához, fennáll a veszélye, hogy a gyerekek inkább a lakhelyükhöz közelebb eső román tannyelvű iskolába iratkoznak, mint egy távolabbi ma-gyar (tagozatos) iskolába. Jóllehet a nagyobb városokban tömegközlekedéssel általában elérhetők a város más részein működő magyar tagozatos iskolák, a szülők közül nem mindenki vállalja – kényelmi, biztonsági, anyagi vagy egyéb okok miatt – elemista korú gyereke napi ingáztatását. A lakóhelyhez közeli magyar oktatás hiányában a szóban forgó gyerekek többnyire a lakó-negyedi román oktatásba kerülnek beiskolázásra, és amennyiben az elemit

1 Az elemzés eredeti változata az Iskolák veszélyben projekt keretében, a BGA Zrt. megbí-zásából készült 2014. február–június időszakban. Jelen szöveg a tanulmány 2014/2015. tanévi adatok alapján aktualizált, 2015 augusztusában lezárt változata.

2 Lásd bővebben a projekt honlapját: www.iskolakveszelyben.ro3 Lásd erről jelen kötet Veszélyeztetett oktatási helyszínek (Márton János – Kapitány Ba-

lázs) című tanulmányát.

152


román nyelven járják, esetükben minimális az esélye akár a felső tagozaton, akár középiskolában a tannyelv-visszaváltásnak.

A fentieket figyelembe véve, valamint a projekt támogatói részéről meg-fogalmazódó igényt szem előtt tartva, 2014-ben a projekt célcsoportjának kibővítése mellett döntöttünk: vizsgálatunkat olyan városi kisiskolákra is kiterjesztettük, amelyek a korábbi kritériumrendszerünknek megfelelően kimaradtak a projektből.

2. A célhelyszínek kiválasztása

A projekt kibővítése a városi iskolákkal két lépésben történt: előbb kiválasz-tottuk a célhelyszíneket (városokat), majd azokon belül kijelöltük a vizsgálni szándékozott iskolákat. A célhelyszínek kiválasztása során a következő két kritérium együttes érvényesülését tartottuk szem előtt:

• a magyar lakosság aránya a legutóbbi, 2011-es népszámlálás hivatalos adatai szerint 50 százalék alatt legyen;

• a városban – figyelmen kívül hagyva a városhoz közigazgatási szempont-ból hozzácsatolt egyéb településeket –a 2013/2014-es tanévben legalább két iskolában legyen magyar tannyelvű elemi és/vagy általános iskolai oktatás.

A fenti kritériumoknak összesen 12 erdélyi város felelt meg:4 Arad, Brassó, Kolozsvár, Marosludas, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyvárad, Négyfalu, Segesvár, Szatmárnémeti, Szászrégen és Zilah.5 A szóban forgó tizenkét város összesíti a 2011-es népszámlálás adatai alapján a romániai magyarok 21,5 százalékát. A rendszerváltás utáni első, 1992-ben szervezett népszámlálás adatai szerint ebben a tizenkét városban élt a romániai magyarok több mint negyede, tehát a mintegy húsz év alatt 4,4 százalékpontos a veszteség, míg Románia-szinten a magyarok összlakossághoz viszonyított részaránya 1992–2011 között csak 0,62 százalékponttal csökkent. Abszolút értékben a tizenkét város magyarságának vesztesége 157 429 fő, ami a romániai magyar közösség teljes húsz évi veszteségének (396 519 fő) közel kétötöde. (Lásd az 1. sz. táblázatot.)

4 A magyar oktatással rendelkező román többségű erdélyi városok száma természetesen ennél magasabb, azonban egynél több magyar tagozatos iskola csak ezekben a váro-sokban működik.

5 Az elemzés 2015-ös frissítése alapján elmondhatjuk, hogy az általunk kiválasztott tele-pülések a 2014/2015-ös tanévre vonatkozóan is teljesítik a fenti kritériumot.

153

Veszélyeztetett magyar tannyelvű városi kisiskolák/tagozatok Erdélyben

1. táblázat. A magyar lakosság számának és arányának alakulása 1992–2011 között

Város

1992 2002 2011Változás az

1992–2011 időszakban

Mag

yaro

k sz

áma

Mag

yaro

k ar

ánya

Mag

yaro

k sz

áma

Mag

yaro

k ar

ánya

Mag

yaro

k sz

áma

Mag

yaro

k ar

ánya

*

Abs

zolú

t ér

tékb

en

(fő)

Szá

za-

lék-

pon

tba

n

Arad 29 828 15,68 22 492 13,01 15 396 10,54 -14 432 -5,14

Brassó 31 546 9,74 23 176 8,14 16 551 6,94 -14 995 -2,80

Kolozsvár 74 871 22,78 60 287 18,96 49 565 16,44 -25 306 -6,34

Marosludas 4 875 25,94 4 414 25,22 3 557 24,28 -1 318 -1,66

Marosvásárhely 84 493 51,38 70 108 46,72 57 532 45,24 -26 961 -6,14

Nagybánya 25 944 17,38 20 466 14,83 12 750 11,33 -13 194 -6,05

Nagyvárad 74 225 33,32 56 985 27,58 45 305 24,94 -28 920 -8,38

Négyfalu 8 231 27,23 7 164 23,94 6 210 23,13 -2 021 -4,10

Segesvár 7 159 19,79 5 934 18,36 4 643 17,73 -2 516 -2,06

Szatmárnémeti 54 013 40,92 45 298 39,34 35 441 37,87 -18 572 -3,05

Szászrégen 12 471 31,78 10 396 28,77 8 252 26,29 -4 219 -5,49

Zilah 13 637 19,93 11 016 17,50 8 662 16,48 -4 975 -3,45

Románia 1 624 142 7,12 1 431 807 6,60 1 227 623 6,50 -396 519 -0,62

A 12 város összesen 421 293 25,93** 337 736 23,58** 263 864 21,49** -157 429 -4,44

Forrás: insse.ro* A százalékos arány a nemzetiségükről nyilatkozók körében.** A magyarok országos szinten regisztrált számához viszonyított arány.

A tizenkét vizsgált városban nemcsak a magyarok száma, hanem a magyar-ként regisztrált újszülöttek6 száma is csökkent, egyes esetekben igen számot-tevően. Ugyan csak az 1994–2010-es időszakra vonatkozóan állnak rendelke-zésünkre a magyar újszülöttek számára vonatkozó adatok, ezek nemcsak a trendekről, hanem a 2015–2017 közötti időszakban iskolakötelessé váló ma-gyar gyerekek számáról is szolgáltatnak információt, ami a magyar oktatás közeljövőbeli utánpótlásáról ad képet. (Lásd a 2. sz. táblázatot.) A táblázat két utolsó oszlopában látható, hogy kivétel nélkül mind a 12 város esetében csök-kent a magyar nemzetiségű újszülöttek száma a szóban forgó időszakban. Jól-lehet szinte minden városban voltak kiugró évek, amikor több magyar gye-rek született, mint a referenciának tekintett 1994-es évben, a csökkenő trend egyértelműen beazonosítható, sőt egyes városok esetében akár drámainak is

6 Az adatok a születéskor a kórházban hivatalosan magyarként regisztrált újszülöttek számára vonatkoznak. Ezek megbízhatósági problémáiról lásd http://www.iskolakve-szelyben.ro/tanulmanyok/adatforrasok.pdf

154


mondható.7 Azzal tisztában vagyunk, hogy az adatokból nem következtethe-tünk pontosan az adott településen élő magyar gyerekek számára, emellett a magyarként regisztrált gyerekek közül sem mindenki kerül magyar tan-nyelvű oktatásba, viszont ezek a számadatok mindenképpen hasznos kiindu-lópontot jelenthetnek az iskolai populáció tervezésekor.

2. táblázat. Magyar újszülöttek száma éves bontásban (1994–2010)

Város 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Veszteség 1994–2010

Fő %

Arad 157 88 94 83 131 117 100 87 75 88 85 91 84 48 50 45 36 121 77,1

Brassó 103 145 91 69 104 91 113 85 103 71 85 91 85 74 75 82 74 29 28,1

Kolozs-vár 353 366 344 339 336 337 351 317 260 206 258 346 315 291 250 286 271 82 23,2

Maroslu-das 45 46 30 36 49 43 35 25 26 35 25 37 26 28 20 22 23 22 48,9

Marosvá-sárhely 629 554 571 596 639 572 543 514 509 495 528 543 636 552 576 574 502 127 20,2

Nagybá-nya 183 178 142 105 122 95 75 96 67 74 86 93 96 29 57 29 33 150 81,9

Nagyvá-rad 494 509 453 409 467 410 402 366 333 367 354 397 379 385 345 333 330 164 33,2

Négyfalu 32 41 30 35 47 32 32 41 31 29 33 38 30 32 42 33 25 7 21,9

Segesvár 74 64 63 66 60 62 50 43 53 46 49 46 34 42 31 32 33 41 55,4

Szatmár-németi 378 341 380 375 395 350 400 396 358 377 372 426 367 365 334 342 353 25 6,6

Szászré-gen 99 87 86 89 80 75 84 81 81 73 80 85 73 67 79 63 57 42 42,4

Zilah 99 102 100 101 113 104 81 90 82 85 68 92 98 87 87 72 89 10 10,1

A fenti két táblázatban ismertetett demográfiai adatok egyértelműen jelzik, hogy az általunk kiválasztott román többségű városokban a magyar közös-ségek jelentős mértékben ki vannak téve a fogyásnak, és ez minden kétséget kizáróan az oktatási rendszer szintjén is érezteti hatását.

A célhelyszínek kiválasztása után, második fázisban a vizsgálandó isko-lák kiválasztására kerül sor. Az elemzésbe kerülő 12 városban – és a közigaz-gatási szempontból hozzájuk tartozó falvakban – a 2013/2014-es tanévben

7 Pl. Aradon és Nagybányán több mint 75 százalékkal kevesebb magyar gyerek született 2010-ben, mint 1994-ben, és nem túl jó a helyzet e téren Segesváron, Marosludason vagy Szászrégenben sem. A legkisebb mértékű csökkenés Szatmárnémetiben és Zila-hon tapasztalható (előbbi városban 6,6 százalékkal, utóbbiban 10,1 százalékkal keve-sebb magyar újszülöttet regisztráltak 2010-ben, mint 1994-ben).

155


összesen 90 olyan iskola működött,8 ahol magyar tannyelvű elemi és/vagy általános iskolai oktatás zajlott. Természetesen, a szóban forgó iskolák/tago-zatok közül nem mindegyik sorolható a veszélyeztetett kategóriába, emellett néhány iskolára sajátos beiskolázási szabályok érvényesek, amelyeknek kö-szönhetően szintén esetükben nem releváns a veszélyeztetettség vizsgálata. Az általunk veszélyeztetettnek feltételezett iskolák kiválasztásában a követ-kező két kritérium egyszerre történő érvényesülését tartottuk szem előtt:

• A magyar elemi és általános iskolai tagozat együttes létszáma a 2013/2014-es tanévben 245 fő alatt volt;9

• Az osztályok száma nem vagy csak kivételes esetben haladta meg az év-folyamonkénti egyet, esetleg előfordultak teljesen kimaradó évfolyamok vagy összevont osztályok.10

A fenti szempontok szerint vizsgálva az említett 90 iskolát, 68-at sikerült azo-nosítanunk, amelyek megfeleltek a fenti két kritériumnak.11 Ezeket tovább szűkítettük, elsősorban annak függvényében, hogy a rájuk jellemző beisko-lázási szabályozás mennyire tér el a szokványostól, és ez milyen mértékben képes az esetlegesen előforduló alacsony létszámú osztályok okozta negatív hatásokat tompítani. Ennek megfelelően töröltük a listáról a következő típu-sú intézményeket:

• A fogyatékkal élőket oktató speciális, inkluzív iskolákat, amelyek sajátos igényeket elégítenek ki az oktatási rendszeren belül, a beiskolázás sajátos kritériumok szerint, az oktatás pedig általában igen alacsony létszámú osztályokban zajlik. (6 iskola)

• Az ún. vokacionális vagy „hivatási profilú” iskolákat, amelyekben a ma-gyar nyelvű elemi és általános iskolai oktatásművészeti és sportprofilú

8 A 2014/2015-ös tanévben szintén 90 iskolában működött elemi és/vagy általános isko-lai magyar tannyelvű oktatás a szóban forgó 12 városban, mégis van némi eltérés a korábbi listához képest: egyrészt Nagybányán megszűnt a Petre Dulfu Általános Iskola magyar elemi tagozata – átköltöztették a Németh László Elméleti Líceumba –, másrészt Marosvásárhelyen megjelent az Oktatási Minisztériumi adatbázisban a Rozmaring Központ roma iskolája. Utóbbi az elemzés alapjául szolgáló 2013/2014-es oktatási mi-nisztériumi adatbázisban nem szerepelt.

9 Az oktatási törvény által meghatározott maximális osztálylétszámok mellett (elemiben 25 fő, felső tagozaton 30 fő) ez lehetne egy kilenc évfolyamos iskola/tagozat „elvárt” lét-száma. A törvény által meghatározott átlagos osztálylétszámok ugyanakkor elemiben 20, felső tagozaton 25 fő, tehát az átlagos iskola/tagozatlétszámnak a 200 főt lehetne tekinteni.

10 Míg az előző pontban meghatározott kritériumhoz szigorúan ragaszkodtunk, a második pontban szereplő feltétel érvényesülését rugalmasabban kezeltük, tehát előfordulhatnak olyan iskolák is az általunk kiválasztottak között, ahol még egy-egy évfolyamon két párhuzamos osztály működött. Ezek általában kifutó rendszerben vannak (elemi és felső tagozaton egyaránt egy-két éven belül végeznek), vagy annyira alacsony létszámmal működnek, hogy bármikor fennállat az egy osztályba történő összevonás lehetősége.

11 A fennmaradó 22 iskolában a magyar tagozat létszáma meghaladta a 245 főt, és több évfolyamra is jellemző volt a párhuzamos osztályok megléte.

156


osztályokban zajlik.12 Ezekben az iskolákban szintén nem a hagyományos értelemben vett beiskolázási szabályok érvényesek: nem lévén beisko-lázási körzetük, bárhonnan felvehetnek gyermekeket, akik a speciális képességeket felmérő vizsgán az ehhez szükséges alkalmasságukat bizo-nyítják. (5 iskola)

• Magániskolákat, alapítványi iskolákat, amelyek a finanszírozást és a beis-kolázást tekintve is eltérnek az állami fenntartású oktatási intézmények-től, így esetükben a veszélyeztetettség más tényezők függvénye. (3 iskola)13

• A városokhoz tartozó falusias jellegű – valamikor önálló településnek számító – településrészeken működő iskolákat.14 Ezek az iskolák elhelyez-kedésük miatt nem illeszkednek szervesen a városi oktatási hálózatba, így a projekt keretében nem városi kisiskolaként határoztuk meg őket. (2 iskola)

• A városközpontban működő iskolák, amelyekben ugyan az elemi és ál-talános iskolai tagozat együttes létszáma 245 fő alatt van, viszont erős középiskolai tagozattal rendelkeznek. Itt többnyire egyházi iskolákról és nagy hagyománnyal bíró középiskolákról van szó, amelyek általában a rendszerváltást követően – nem egy esetben csak az elmúlt egy évtized-ben – indítottak alsóbb szinteken is osztályokat a meglévő középiskolai osztályaik mellé. Ezekben az iskolákban az elemi és általános iskolai ta-gozatok alacsony létszámuk ellenére sem tekinthetők a projektben meg-határozott értelemben véve veszélyeztetettnek, már csak azért sem, mert többnyire a vizsgált városok legnépszerűbb iskoláinak számítanak, ahol ritkán adódnak beiskolázási gondok. (10 iskola)15

A szűkítés második körét követően tehát további 26 iskola került le a listáról, így végül 42 iskola maradt elemzésünk célcsoportjában.16 A továbbiakban

12 A szintén a vokacionális szakirányhoz tartozó teológiai középiskolákat nem ebbe a ka-tegóriába soroltuk, hiszen azok közös jellemzője, hogy a teológiai osztályok mellett leg-alább ugyanannyi, de általában annál több hagyományos rendszerű osztály működik, így ennek köszönhetően ezek az iskolák közelebb állnak az elméleti líceumokhoz.

13 Ide soroltuk a marosvásárhelyi Rozmaring Központ roma iskoláját is, amely a 2013/2014-es minisztériumi adatbázisból hiányzott, és csak az elemzés 2015-ös fris-sítése során került említésre. A marosvásárhelyi magyar oktatás 2014/2015-ös tanévi adatait ismertető táblázatban ezt az intézményt is feltüntettük.

14 A Szászrégenhez tartozó Abafáján és a Marosvásárhelyhez tartozó Besén működő isko-lákról van szó.

15 Maradt ugyanakkor a listán négy olyan iskola, amelyek rendelkeznek középiskolai tagozattal is. Ezek közül kettő olyan városban működik, ahol rajtuk kívül még csak egy-egy iskolában van magyar oktatás és az iskolák között egyfajta egyensúlyhelyzet és/vagy versenyhelyzet áll fenn (Nagybánya és Négyfalu), kettő pedig olyan iskola, amelyek nem a városközpontban, hanem lakónegyedekben működnek, és a városon belül nem számítanak kiemelt presztízsű iskolának (Szászrégen és Kolozsvár). Emiatt a szóban forgó iskoláknak a célcsoportból való kizárását nem tartottuk indokoltnak.

16 Ezek között szerepel a nagybányai Petre Dulfu Általános Iskola időközben megszűnt magyar tagozata is.

157


ezekre az intézményekre vonatkozóan használjuk a városi kisiskolák elne-vezést.17

Már az elemzés előtt érdemes felhívni a figyelmet a vizsgált városi kisis-kolák néhány közös jellemzőjére. Így például ezeknek az iskolákban általá-ban közös, hogy az elemi és általános iskolai tagozaton (0–VIII. osztály) évről évre évfolyamonként legfeljebb egy magyar tannyelvű osztály elindítása tű-nik reális célkitűzésnek, és jellemzően nem sikerül feltölteni minden évben a meghirdetett helyeket. Kevés kivételtől eltekintve vegyes tannyelvű – ál-talában román és magyar, ritkábban román, német és magyar osztályokkal működő – iskolákról van szó, ahol a magyar tagozat nemcsak létszámát te-kintve, hanem általában az iskolán belüli presztízsviszony vonatkozásában is hátrányban van a román tagozathoz képest. Ezekben az iskolákban szinte kivétel nélkül román többségű a vezetőtanács, a magyar tagozatot pedig álta-lában egyetlen magyar nemzetiségű igazgatóhelyettes, tagozatvezető képvi-seli, vagy néha még az sem.

3. Városi helyzetleírások – veszélyeztetett városi kisiskolák

A városi kisiskolákra vonatkozó elemzésünk során hasonló módszerrel dol-goztunk, mint a többi típusú veszélyeztetett iskola esetében: minden iskolá-ról készítettünk egy adatlapot, amelyben a magyar oktatás aktuális helyzetét ismertettük, és megfogalmaztuk az oktatás jövőjére vonatkozó legfontosabb kihívásokat. Az adatlapokat a rendelkezésünkre álló demográfiai és okta-tásstatisztikai adatok18 mellett a helyszíni interjúkból, személyes beszélgeté-sekből, valamint a sajtóból szerzett információk alapján készítettük el.19 Az interjúk 2014. március–május időszakban készültek.20

Az alábbiakban az elemzésünk célhelyszínéül szolgáló 12 település ma-gyar oktatásának helyzetét foglaljuk össze,21 rávilágítva az utóbbi egy-másfél évtizedben bekövetkezett legfontosabb változásokra, azok lehetséges követ-

17 Természetesen a megnevezés relatív, hiszen a listán szereplő iskolák vagy magyar tago-zatok többsége az Iskolák veszélyben projektben szereplő falusi vagy szórvány kisvárosi magyar iskolák vagy tagozatok többségéhez viszonyítva nagy iskolának számít, és azok-tól eltérő kihívásokkal kell szembenéznie. A jelzőt inkább a nagy létszámú, nem veszé-lyeztetett, általában városközponti iskoláktól való megkülönböztetés miatt használjuk.

18 A demográfiai adatok közül elsősorban a magyar közösség létszámának az alakulását, valamint a magyar gyerekszületések számát, az oktatásstatisztikai adatok közül pedig a beiskolázási számok, valamint az intézményi struktúra alakulását vizsgáltuk.

19 Az interjúkat magyar intézményvezetőkkel – iskolaigazgatókkal és aligazgatókkal –, valamint pedagógusokkal készítettük.

20 A listánkon szereplő 42 iskolából összesen 39 esetében sikerült interjút készítenünk. 21 Elsősorban az elemi és általános iskolai oktatásra összepontosítunk, az óvodai és kö-

zépiskolai oktatást csak ezekkel összefüggésben érintjük, mint az utánpótlást, illetve a továbbtanulási útvonalakat biztosító oktatási szinteket.

158


kezményeire, valamint a következő néhány évben várható kihívásokra, kü-lönös hangsúlyt fordítva a vizsgált iskolákra.22 A diáklétszámra vonatkozó adatok a 2014/2015-ös tanévből vannak.23

1. Arad

Aradon nemcsak a magyarok számában, hanem a magyar újszülöttek számá-ban is jelentős visszaesésre került sor a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Míg a város lakossága 21 százalékkal csökkent 1992–2011 között, a magyarok száma közel felére, több mint 14 000 fővel esett vissza (1. sz. táblázat). A magyar újszü-löttek esetében még ennél is drámaibb, több mint négyszeres a csökkenés: 1994-ben 157, 2010-ben már csak 36 magyar újszülöttet regisztráltak (2. sz. táblázat).

A magyar gyerekek számában tapasztalt visszaesés az aradi magyar oktatási hálózatot is érzékenyen érintette. Jóllehet az elmúlt 10 évben csak egyetlen két tannyelvű iskolában szűnt meg a magyar oktatás (a 12-es szá-mú, ma Regina Maria Általános Iskolában), városszinten a létszámcsökkenés számottevő. Míg 2004-ben 1003 iskolás gyerek tanult magyar tannyelven a városban – elemi szinttől középiskoláig –, a 2014/2015-ös tanévben már csak 720 diák, a csökkenés tehát közel 30 százalékos.24 Két általános iskolában – a Mosóczy-telepi Aron Cotruşban és a gáji Neuman Fivérekben – már csak ösz-szevont elemi osztályokban van magyar oktatás, jóllehet itt még nem is olyan régen felső tagozatos osztályok is működtek magyar nyelven. Így jelenleg két iskolában – az Aurel Vlaicu Általános Iskolában és a magyar tannyelvű Csiky Gergely Főgimnáziumban – működik magyar felső tagozat.25 Magyar nyelvű középiskolai oktatás csak utóbbi intézményben van.26

22 A szóban forgó iskolák oktatási helyzetét részletesebben a róluk készült adatlapokon ismertetjük, amelyek a program honlapján érhetők el (http://iskolakveszelyben.ro/telepuleslista_.html).

23 A 2014/2015-ös tanév oktatási számadatait a 2004/2005. tanévi adatokkal hasonlítjuk össze, amelyek a vizsgált városok legtöbb intézménye esetében rendelkezésünkre áll-nak. A legutóbbi tanévből óvodától középiskoláig minden oktatási szintre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal, a tíz évvel ezelőtti tanévből csak a magyar tagozatok összesí-tett létszámadatai elérhetők.

24 Már a 2013/2014-es tanév óta is tapasztalható egy közel 5 százalékos csökkenés: akkor 756 diák tanult a város magyar tannyelvű osztályaiban.

25 Az aradi magyar oktatás 2014/2015-ös tanévre vonatkozó létszámait lásd a 3. táblázatban.26 A Csikyben elméleti, szakközépiskolai és szakmunkásképző osztályok egyaránt mű-

ködnek.

159


3. táblázat. Az aradi magyar oktatás létszámadatai a 2014/2015-ös tanévben27

Iskola neve

A 2014/2015-ös tanév oktatási adatai28

ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m a

20

04/2

005-

ös t

anév

ben

ben

Elemi Felső tagozat

Közép-iskola

oszt. diák oszt. diák oszt. diák

Csiky Gergely Főgimnázium 6 126 6 118 15 331 575 244 20,3 761

Aron Cotruş Általános Iskola 2i 22 – – – – 22 22 4,4 18

Aurel Vlaicu Általános Iskola 4ii 52 4 60 – – 112 112 14 111

Neuman Fivérek Általános Iskola 1iii 11 – – – – 11 11 2,2 68

megszűnt magyar tagozatok – – – – – – – – – 45

ÖSSZESEN 13 211 10 178 15 331 720 389 16,9 1003

Forrás: Oktatási Minisztériumi Összevont osztályok, két tanítóval.ii A második és harmadik osztály összevont.iii Összevont osztály, egyetlen tanítóval. Nincs negyedik osztály.

Az aradi magyar oktatás egyik legnagyobb kihívását a lakónegyedi iskolák le-épülésének megakadályozása jelenti. Az összevont elemi osztályok fenntartását nemcsak a városközpontban működő, jobboktatási feltételeket kínáló Csiky Ger-gely Főgimnázium vonzereje, illetve a román és német tannyelvű oktatás vonze-reje miatt elveszített gyerekek, hanem a román iskolavezetők támogatásának a hiánya is nehezíti. A román oktatás irányába lemorzsolódó diákok száma mind-egyik lakónegyedi iskola esetében számottevő, főként, hogyha ezt az egyes is-kolákban működő magyar tagozatok létszámához viszonyítjuk. A lemorzsolódó diákok azonban nemcsak a lakónegyedi magyar iskolák számára nagy veszte-ség, hanem a felsőbb tagozatokra kivetítve a Csiky számára is, hiszen az alsóbb szinteken román oktatásba iratkozó gyerekek a későbbiekben már nem jelente-

27 A táblázatban – és a többi város oktatási helyzetét ismertető hasonló táblázatokban is – sötétebb háttérrel jelölt iskolákról készült adatlap a projekt keretében.

28 Az adatok forrása az Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkár-sága által a rendelkezésünkre bocsátott adatbázis. Ezeket az adatokat a projektbe beke-rült és általunk meglátogatott iskolák esetében a helyszínen szerzett információk alap-ján korrigáltuk. Ugyanez a forrás a többi város esetében is, így a későbbi táblázatokban ezt külön nem jelezzük.

160


nek utánpótlást a magyar felső tagozatos és/vagy középiskolai oktatás számára. Ráadásul a lakónegyedi magyar tagozatok esetleges megszűnése további lemor-zsolódási kockázatokat rejt magában: főként azokban a lakónegyedekben, ame-lyek távolabb esnek a többi magyar tagozatos iskolától, számolni kell azzal, hogy a magyar oktatás felszámolása esetén a gyerekek egy része a lakónegyedi román oktatásba kerül, mivel a szülők számára anyagilag vagy kényelmi szempontból megterhelő a gyerekek napi ingáztatása városon belül.

A 2014/2015-ös tanévben az aradi magyar oktatásban a 2013/2014-es tan-évhez viszonyítva is visszaesés következett be: a Csikyben a meghirdetett két előkészítő osztály helyett csak egyet sikerült elindítani – ide 26 gyerek jelentkezett. A 2015/2016-os tanévre már a beiskolázási tervben is csak egyet-len előkészítő osztályt hirdettek meg, ide az első körben 27 gyerek iratko-zott be. Az Aurel Vlaicuban az előírt létszám alatt, mindössze 10 fővel indult előkészítő osztály 2014 őszén – fennállt a veszélye, hogy emiatt nem kapnak jóváhagyást önálló osztály elindítására –, a 2015/2016-os tanévre pedig 12 diákok írattak be. Az Aron Cotruș és a Neuman Fivérek esetében nem várha-tó létszámcsökkenés, azonban utóbbi helyzetét a felszámolására vonatkozó kísérletek mindenképpen bizonytalanná teszik.29

A 2015 őszén kezdődő tanévre városszinten összesen 46 gyerek iratkozott be,30 ami a 2014-ben beiskolázott 43 gyerekhez viszonyítva enyhe növekedést jelent. Mivel az aradi magyar óvodai csoportokban a 2014/2015-ös tanévben 137 gyerek járt – akik közül várhatóan nem mindenki fog magyar nyelvű iskolába iratkozni –, az elkövetkező években sem várható számottevő növe-kedés,31 még ha a román óvodai oktatásból vagy a környező településekről

29 A Neuman Fivérek 2010 óta jogilag az Aurel Vlaicuhoz tartozik, az ottani román in-tézményvezetés pedig a két iskola adminisztratív egyesítése óta szeretné a Neuman magyar tagozatát megszüntetni és a diákokat átirányítani az Aurel Vlaicuba. Ezt a kísérletet az aradi magyar érdekképviselet és a tanfelügyelőség közbelépésének kö-szönhetően sikerült megakadályozni, azonban nem zárható ki, hogy a későbbiekben lesznek még hasonló próbálkozások. A Neuman felszámolása azért sem indokolt, mivel az Aurel Vlaicu magyar tagozatának beiskolázási gondjait nem vagy csak rövid távon lenne képes enyhíteni, ezzel szemben fennáll a veszélye, hogy az elemi megszűnésével az arad-gáji magyar gyerekeket a szülők inkább az ottani román tagozatra íratnák be.

30 Forrás: az Arad Megyei Tanfelügyelőség honlapja (http://www.isjarad.ro/images/Cla-sapregatitoare/2015/Locuri%20 libere%20pentru%20Etapa%20II%2023.03.2015.pdf). Letöltés időpontja: 2015. június 17.

31 Az óvodákban elvileg kis-, közép- és nagycsoportos gyerekek tanulnak, a gyakorlatban ez általában 2,5–6,5 év közötti gyerekeket jelent. Tehát az iskola-utánpótlás tervezé-sekor nem lehet egyértelműen három évfolyammal számolni, sok esetben ugyanis az óvodáskorú gyerekek a beiskolázhatóság szempontjából négy évfolyamon oszlanak el. Ezért az évente iskolakötelessé váló gyerekek számának becslésekor egy olyan inter-vallummal számolunk, amelynek két szélső értékét az óvodások számának néggyel, illetve hárommal történő osztásával kapjuk meg, vagyis az óvodáskorú gyerekek négy, illetve három évfolyamra történő szétosztásának kerekített eredményeképpen. Ara-don ez a jelenlegi magyar óvodások száma alapján évi 35–46 iskolaköteles magyar gyereket jelent. A magyar oktatásba ténylegesen beiskolázott gyerekek száma a gya-korlatban ettől eltérhet, annak függvényében, hogy a magyar óvodások közül mennyit íratnak román iskolába a szülők, illetve hogy a román óvodai csoportokból, valamint a környező településekről hány gyerek iratkozik magyar oktatásba. Az elemzés további

161


is számolunk néhány előkészítős gyerekkel.32 Ennek alapján viszont néhány éven belül el kell dőlnie, hogy melyik úton indul el az aradi magyar elemi oktatás. Egyfelől lehetséges, hogy Temesvárhoz hasonlóan egy teljes magyar oktatási spektrumot kínáló intézményben (Csiky) párhuzamos osztályokban szerveződik az oktatás, felvállalva az ezzel járó igen komoly ingázási-szállí-tási költségeket, illetve gyermek- lemorzsolódást. Másfelől lehetséges a Csiky-ben évi egyre korlátozva az elemi osztályok számát, a városon belül legalább 2–3 helyszínen megpróbálni tartósan fenntartani az elemi osztályokat.33

2. Brassó

Brassó magyar közössége – Aradhoz hasonlóan – szinte megfeleződött az el-múlt negyed században. Ezzel szemben az 1992–2011 közötti időszakban a város összlakossága „csak” 27,3 százalékkal csökkent. A magyar közösség abszolút vesztesége az említett időszakban 14 995 fő. Számottevően csökkent a magyar gyerekszületések száma is: míg 1994-ben és 2002-ben is 103 ma-gyar újszülöttet regisztráltak, a kétezres évek elejétől kisebb-nagyobb kiug-rásokkal folyamatosnak mondható csökkenés következtében 2010-ben már csak 74 magyar újszülöttet. Ennek ellenére az 1994–2010 közötti időszakban nem ez a legalacsonyabb születési szám, hiszen 1997-ben csak 69, 2003-ban 71, míg 2007-ben is csak 74 magyar gyerek született a városban. (Lásd a 2. sz. táblázatot.)

Brassóban a 2014/2015-ös tanévben négy állami fenntartású iskolában és egy magániskolában volt magyar tannyelvű elemi és/vagy általános iskolai oktatás. Az elmúlt évtizedben egy intézményben (a város északkeleti részén, a Virág–Kraiter lakónegyedben található 27-es számú Általános Iskolában) szűnt meg a magyar tagozat,34 és számottevő létszámcsökkenés sem követ-kezett be a diáklétszámban: 2004-ben összesen 1157 diák tanult magyar tan-nyelven brassói iskolákban elemitől középiskoláig, a 2014/2015-ös tanévben 1091, ami alig 5,7 százalékkal kevesebb.

részében – a többi város esetében is – ugyanezt a számítási módszert alkalmazzuk a magyar iskolai oktatás lehetséges utánpótlásának a magyar óvodás gyerekek száma alapján történő becslésekor.

32 Utóbbiak közül elsősorban a Szentpálról, Újzimándról, Zimándközről és Nagyiratosról bejáró gyerekeket kell megemlíteni, akiknek hiánya az említett településeken működő magyar nyelvű elemi és/vagy általános iskolai oktatás számára jelentős érvágásnak számít, akár még az ottani magyar oktatás fennmaradását is veszélyeztetve.

33 Harmadik lehetőségként elvileg felmerül, hogy egy egységes intézmény (Arad eseté-ben a Csiky Gergely Főgimnázium) a közigazgatási egységen belül kihelyezett tagoza-tot/-okat működtet, így jogilag egy intézményen belül, de több helyszínen szerveződjék az elemi oktatás.

34 Az említett lakónegyedben élő magyar gyerekek ezt követően többnyire a város más magyar tagozatos iskolái között oszlottak meg: a legtöbben az Áprily Lajos Főgimnázi-umba, illetve a közeli 8-as iskolába iratkoztak, emellett minden bizonnyal voltak, akik a román oktatás irányába morzsolódtak le.

162


A számadatok mögött zajló folyamatok viszont nem tekinthetők pozitívnak, hiszen közben szinte teljesen leépült a 8-as iskola magyar tagozata (amely tíz évvel ezelőtt az Áprily után a második legnépesebb volt a városban), emellett leépült a környező települések magyar tagozatai közül is néhány, ahonnan a gyerekek egy része brassói iskolákba jár be. A 8-as iskola térvesztése több tényező eredménye, ezek közül kettő valószínűleg közvetlenül is kihatással van a folyamatra: az Áprily beiskolázási politikája– a magyar középiskola azzal, hogy évi két előkészítő osztályt hirdet meg, sok gyereket elszív a lakó-negyedi általános iskolák elől –, illetve a magyar nyelvű oktatást is biztosító Jules Verne nevű magániskola elindulása mindössze a 8-as iskolától néhány száz méterre.35 Mindezekhez hozzátevődik az is, hogy városszinten jellemző a magyar (és főként a magyar–román vegyes családban élő) gyerekek román nyelvű iskoláztatása: a lakónegyedi iskolák mindegyike évi legalább 4–5 gye-reket veszít el emiatt, ami városszinten összesítve egy szűk osztálynyi diákot jelent minden évben.

A brassói magyar elemi és általános iskolai oktatás 2014/2015-ös tanévi helyzete a következő (4. számú) táblázatban látható:

4. táblázat. A brassói magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben

Iskola neve

A 2014/2015-ös tanév oktatási adatai

ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Áprily Lajos Főgimnázium 8 145 8 165 16 411 721 310 19,4 608

Diaconu Coresi Általános Iskola 5 84 4 67 – – 151 151 16,8 136i

8-as számú Általános Iskola 1ii 15 1iii 11 – – 26 26 13 194

15-ös számú Általános Iskola 5 71 4 55 – – 126 126 14 118

Remus Răduleț Szakközépiskola – – – – 3iv 51 51 – – 43

Jules Verne Magániskolav 2vi 16vii – – – – 16 16 8 –

35 A Vernében nem tanul sok magyar gyerek (eddig négy év alatt összesen kb. 16), viszont az a néhány, akit a 8-as iskola körzetéből iskoláznak be évente, jelentős érvágásnak szá-mít az utóbbi számára, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a magyar előkészítő osztály elindítását a 8-as iskolában.

163


Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola



ÖSSZESEN 21 331 17 298 19 462 1091 629 16,6 1157

Forrás: Oktatási Minisztériumi Akkor még a 10-es számú Általános Iskola magyar tagozataként.ii Csak negyedik osztály.iii Csak hatodik osztály.iv A kilencedik és a tizedik osztály összevont.v Nem szerepel az Oktatási Minisztérium adatbázisában.viCsak első és harmadik osztály.vii Közvetlenül számított adat, a valós adat ettől néhány fővel eltérhet.

A brassói magyar oktatás jövője kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy a 8-as iskolában néhány éven belül meg fog szűnni a magyar tagozat (a legva-lószínűbbnek az tűnik, hogy a 2016/2017-es tanévet követően, amikor végez a mostani hatodik osztály), és csak három olyan iskola marad a városban, ahol lesz elemi és általános iskolai oktatás magyar nyelven. A 2015/2016-os tanévre az Áprily kettő, a két lakónegyedi iskola egy-egy magyar előkészítő osztályt hirdetett meg, emellett a Jules Verne iskolában is meghirdettek egy kb. 15 fős magyar előkészítő osztályt. Az első beiratkozási körben a három állami iskolába összesen 68 gyereket írattak be, így egyelőre az Áprilyban – ahová 32 diák iratkozott – a két osztály elindítása nem biztos,36 míg a két lakónegyedi iskolában megvan az önálló osztályok indításához szükséges gyereklétszám.

Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a 2014/2015-ös tanévben 293 gye-rek járt a brassói magyar óvodai csoportokba, ami évi kb. 74–98 gyereket jelenthetne a magyar osztályokban. Ez csak szűkösen – az előbbi intervallum felső értékéhez közelítő évi beiskolázási szám esetén – elég ahhoz, hogy az elkövetkező néhány évben a négy magyar tannyelvű állami plusz egy magán előkészítő osztály elindulhasson Brassóban. Amennyiben tehát az Áprily tar-tósan két osztályra kap beiskolázási keretet, ezzel komolyan veszélyeztetni fogja a két – egyébként tartósan fenntartható – lakónegyedi magyar tagozat és/vagy a városkörnyék magyar iskoláinak/tagozatainak a létét. A város és agglomerációja ráadásul akkora, hogy már a jelenleg fenntarthatónak tűnő

36 Bár minden valószínűség szerint a második körben lesz még néhány beiratkozó, így elindulhat a két előkészítő osztály.

164


három oktatási helyszín is területileg csak nehezen képes lefedni a város egé-szét, így valószínűsíthető, hogy növekedni fog a román oktatásba jelentkező diákok száma.

3. Kolozsvár

Miközben a főváros utáni legnépesebb romániai város lakossága 1992–2011 között alig 1,2 százalékkal csökkent,37 a kolozsvári magyarok száma ugyan-ebben az időszakban mintegy harmadával esett vissza. Csökkenő trend jel-lemzi a magyar újszülöttek számát is: 1994-ben 353 újszülöttet regisztráltak magyarként, 2007 óta viszont ez a szám tartósan 300 fő alatt van, 2010-ben 271 fő. Igaz, utóbbi érték még mindig magasabb, mint a 2000-es évek első felében regisztrált adatok (2003-ban pl. mindössze 206 magyar újszülött volt a városban).

A kolozsvári magyar gyerekek számának csökkenése a magyar tannyelvű oktatásban is éreztette hatását, jóllehet a visszaesés nem nagymértékű, alig 6 százalék körül van: 2004-ben több mint 4700 diák38 tanult magyar nyelven elemitől középiskoláig, a 2014/2015-ös tanévben 4428 diák. Ez részben an-nak köszönhető, hogy a kolozsvári magyar oktatásnak nagy a vonzereje, így a környező településekről nagyon sok diák jár be kolozsvári iskolákba, nem-csak nyolcadik osztály után, hanem alsóbb szinteken – akár már óvodába – is. A diáklétszám alakulását jellemző viszonylagos stabilitásnak a kolozs-vári magyar oktatási hálózat esetében már nyoma sincs: az elmúlt tíz évben Kolozsváron hat lakónegyedi iskolában szűnt meg a magyar tagozat, egész városrészek maradtak magyar oktatás nélkül vagy egy-egy magyar tagoza-tos iskolával. (Köztük olyanok is, ahol a magyar lakosság aránya viszonylag magas, akár még a városi átlagot is meghaladja). A város északkeleti részén, a Mărăşti negyedben két iskola, az Állomás negyed környékén egy iskola, a város délkeleti részén található Györgyfalvi negyedben egy iskola, a város nyugati részén található Monostor negyedben egy iskola, a városközponttól északra elterülő Fellegváron pedig egy magyar tagozat szűnt meg.39

A lakónegyedi magyar tagozatok megszűnésének legfőbb oka a városköz-ponti magyar iskolák beiskolázási politikájában keresendő: a nagyszámú osztályok elindításával és a lakónegyedi gyerekek elvonzásával fokozatosan ellehetetlenültek a lakónegyedekben működő magyar tagozatok. Az utóbbi években, amikor már a városközponti iskolák között is van, amelyik beis-kolázási gondokkal küzd (pl. a Brassai), ez a jelenség már nem csak spontán

37 Az 1992-ben regisztrált 328 602 főről a 2011-ben regisztrált 324 576 főre.38 Néhány iskola esetében nem rendelkezünk a magyar tagozatra vonatkozó 2004. évi

adatokkal, így a fenti szám egy hozzávetőleges, részben becsült adat.39 A Mărăşti negyedben található Ion Agârbiceanu Általános Iskola magyar tagozata nem

megszűnt, hanem egyesült a hozzá nem éppen közeli, Györgyfalvi negyedi Nicolae Ti-tulescu Általános Iskola magyar tagozatával. Hasonlóképpen, a Monostor negyedi Ion Creangă Általános Iskola magyar tagozatát a közeli Octavian Goga Általános Iskola ma-gyar tagozatával vonták össze.

165


módon zajlik, hanem szabályozási szinten is megjelent: egyes lakónegyedi iskolák nem kaptak engedélyt előkészítő osztály elindítására, beiskolázási körzetüket belvárosi iskolákhoz csoportosították. Jelenleg a kolozsvári ma-gyar elemi és általános iskolai hálózat döntően a városközponti iskolákat je-lenti,40 a város külső lakónegyedeiben összesen öt magyar tagozat működik. Utóbbiakban a 2014/2015-es tanévben a Kolozsváron magyarul tanuló 0–VIII. osztályos diákoknak csak mintegy 22,8 százaléka tanul. (A kolozsvári ma-gyar oktatás fontosabb számadataira vonatkozóan lásd az 5. sz. táblázatot.)

5. táblázat. A kolozsvári magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben41

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0-

8. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Emil Isac Általános Iskola 1i 14 – – – – 14 14 14 60

Octavian Goga Általános Iskola 5 118 4 93 – – 211 211 23,4 66ii

Tálentum Református Iskola 5 66 3iii 13 – – 79 79 9,9 33iv

Nicolae Titulescu Általános Iskola 5 110 4 84 – – 194 194 21,6 181

Waldorf Líceum 3v 67 2vi 39 – – 106 106 21,2 102vii

Sigismund Toduță Zenelíceum 5 120 4 78 4 65 263 198 22 180

Báthory István Elméleti Líceum 15 375 12 278 12 323 976 653 24,2 1060

Apáczai Csere János Líceum 5 126 8 145 12 319 590 271 20,8 512

János Zsigmond Unitárius Kollégium

12 304 8 180 8 220 704 484 24,2 226

Református Kollégium 5 130 4 107 11 270 507 237 26,3 323

40 A város központi részén 6 magyar iskolában van elemi és általános iskolai tagozat. Ebből a Montessori módszerrel oktató Tálentum Református Iskola magániskolaként működik. Emellett a központtól mintegy 1,5 km-re található Sigismund Toduță Zenelí-ceumban is van egy-egy magyar osztály évfolyamonként.

41 A táblázatban nem szerepelnek a speciális/inkluzív oktatási intézmények létszámadatai.

166


Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0-

8. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Brassai Sámuel Elméleti Líceum 4viii 82 4 91 8 204 377 173 21,6 709

Onisifor Ghibu Elméleti Líceum 5 77 4 54 4 93 224 131 14,6 256

Transilvania Szállítási Szakközépiskola

– – – – 5 114 114 – – 81

Tehnofrig (1-es számú) Szak-középiskola

– – – – 3ix 69 69 – – n.a.


ÖSSZESEN 70 1589 57 1162 67 1677 4428 2751 21,7 4729x

Forrás: Oktatási Minisztériumi Csak második osztály.ii A 2010/2011-es tanévtől az iskolába költözött a közeli Ion Creangă Általános Iskola magyar tagozata.iii Az ötödik osztály hiányzik.iv 2003/2004-es tanévi adat. A 2004-es adat nem áll rendelkezésünkre.v Az első és negyedik összevont, az előkészítő és a harmadik önálló, a második osztály hiányzik.vi Ötödik osztály önálló, hatodik és hetedik osztály összevont, a nyolcadik osztály hiányzik.vii 2001/2002-as tanévi adat. A 2004-es adat nem áll rendelkezésünkre.viii A második osztály hiányzik.ixA kilencedik osztály hiányzik.x Hozzávetőleges adat. Néhány iskola esetében nem állnak rendelkezésünkre a 2004-es ada-tok, ezeket 1-2 évvel korábbi vagy későbbi adatokkal pótoltuk.

Mind az öt lakónegyedi magyar tagozat 245 fő alatti létszámmal működik, azaz általában az évfolyamonkénti legfeljebb egy osztály fenntartására van lehetősége. Tulajdonképpen csak két iskolában mondható többé-kevésbé stabilnak a helyzet: a Monostor negyedi Octavian Gogában és a Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescuban, ahol egy-két kivételtől eltekintve minden év-folyamon megfelelő létszámú osztályok működnek.42 A másik három iskola helyzete vagy nem ennyire jó, vagy egyéb sajátosságok jellemzik:

42 Az Octavian Goga magyar tagozatán az átlagos osztálylétszám 23,4 fő, a Nicolae Titules-cuban pedig 21,6 fő volt a 2014/2015-ös tanévben.

167


A Donát (Grigorescu) negyedben működő Onisifor Ghibu Líceumban ugyan minden évfolyamon van egy-egy önálló magyar osztály, ezek azonban alacsony létszámúak: a kilenc osztályból kettő a törvény által előírt minimális 12 fő alatti létszámmal, egy pedig 12 fős létszámmal működik, a 20 főt egyedül a 2014 őszén indult előkészítő osztály létszáma haladja meg.43 Ez folyamatos veszélyt jelent a magyar tagozatra nézve, hiszen ha az alacsony létszámú osztályokból elveszítenek egy-két gyereket, és emiatt ezek létszáma 12 fő alá csökken, fennáll az összevonás veszélye, ami további lemorzsolódást idézhet elő, egyfajta dominóeffektusként nyilvánulva meg.

A Hajnal negyedben működő Waldorf Líceum egyrészt az alkalmazott alternatív oktatási módszer miatt van sajátos helyzetben, másrészt amiatt, hogy a magyar tagozaton többnyire alacsony létszámú osztályok működnek – ezekből néhány összevont –, emellett több évfolyamon is hiányzik a magyar osztály. Mivel azonban az iskola civil szervezeti támogatásban is részesül az állami finanszírozás mellett, a magyar tagozatot a megszűnés veszélye elvileg nem fenyegeti. Ettől eltekintve – elsősorban a módszerrel szembeni nem túl széles körű érdeklődés miatt – az iskola nem képes betölteni egy hagyományos értelemben vett tömegoktatási intézmény szerepét, így a lakónegyedi magyar gyerekek többsége más iskolákba kénytelen iratkozni, viszont az azokhoz vi-szonyított távolságok miatt fokozatosan fennáll a tannyelvváltás veszélye.

A Kerekdombon működő Emil Isac iskolában a magyar tagozat a megszű-nés szélén áll: az ezredfordulóig még I–VIII. osztályosként működő magyar tagozaton jelenleg egyetlen második osztály működik, és nincs túl sok esély arra, hogy a következő években újabb magyar osztályokat indítsanak. Leg-később 2017-ben tehát– amikor az említett osztály kifut az elemi szintről – az iskola magyar tagozata meg fog szűnni.

A fentiek alapján a kolozsvári lakónegyedi magyar tagozatok jövője nem tűnik túl biztatónak. A lakónegyedi iskolák megszűnésének már korábban is az volt az egyik következménye, hogy sok magyar gyereket írattak a szülők román tannyelvű oktatásba, mivel nem vállalták a városközponti iskolákba történő ingázás terheit. További megszűnések a románul tanulók számának növekedését eredményezik majd. Emiatt Kolozsváron mindenképpen fontos-nak tűnik, hogy a városközponti iskolák beiskolázási kerete oly módon ke-rüljön megállapításra az elkövetkező években, hogy ez a még meglévő lakó-negyedi iskolák létét semmiképpen ne veszélyeztesse. A 2015/2016-os tanévre mind a négy megmaradó lakónegyedi iskola magyar előkészítő osztályába be-iratkozott legalább a minimálisan szükséges számú diák,44 és amennyiben ez tendencia a következő években is tartható, a négy lakónegyedi magyar tago-zat elvileg hosszabb távon is képes megmaradni. Városszinten a 2014/2015-ös tanévben 1302 gyerek járt magyar óvodai csoportba, ami elvileg évi 326–434

43 Kivételt képez a magyar középiskolai tagozat, ahol minden osztály létszáma eléri a 20 főt.44 A második beiratkozási kör adatai szerint a Titulescuba 27, a Gogába 22, a Ghibuba 20

és a Waldorfba 12 diákot vettek fel. Forrás: A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség honlap-ja (http://www.isjcj.ro/htm/2015/Cls_pregatitoare_2015/ Documente/Locuri%20rama-se%20libere%20dupa%20a%20doua%20etapa.pdf) Letöltés időpontja: 2015. július 3.

168


diákot képes biztosítani a magyar előkészítő osztályok számára. Az elmúlt öt-hat évben 265 és 364 között volt az induló osztályokba beiskolázott magyar gyerekek száma (a 2015/2016-os tanévre 349 gyereket írattak be), így a jelen-legi helyzet fenntartásához, úgy tűnik, még néhány évig megvan a szükséges számú gyerek a magyar óvodai csoportokban.

4. Marosludas

A Maros megye nyugati részén található kisváros, hat faluval együtt alkot közigazgatási egységet: Andrássytelep, Csorga, Csorgó, Eckentelep, Maros-gezse és Mezőalbisitelep. A hozzácsatolt településekkel együtt lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 15 328 fő volt, ez közel 20 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. Magában a városban a lakosság mintegy 80 száza-léka, azaz 12 486 személy él. A magyar lakosság aránya (a teljes közigazgatási egység szintjén) 24,3 százalék volt (3557 fő) 2011-ben, ez 878 fővel (szintén közel 20 százalékkal) kevesebb, mint 1992-ben. A magyarok közel háromne-gyede (2664 fő) a városban él, fennmaradó részük a magyar többségű And-rássytelepen (611 fő), Eckentelepen (118 fő) és Mezőalbisitelepen (103 fő) él.

A magyar újszülöttek számát tekintve Marosludason sem túl jó a helyzet: az 1994–2010 közötti időszakban számuk gyakorlatilag megfeleződött, hi-szen míg 1994-ben 45 magyar gyermeket regisztráltak, sőt 1998-ban 49-et, 2010-ben már csak 23-at. Utóbbi viszont valamivel magasabb, mint az előző két évi: 2008-ban 20, 2009-ben 22 magyar újszülött volt a városban.

Marosludason az elmúlt évtizedben a magyar oktatásban tanuló diákok száma nem változott jelentősen: 2004-ben elemitől középiskoláig 408-an ta-nultak a városi és a közigazgatásilag hozzá tartozó andrássytelepi magyar iskolai oktatásban, a 2014/2015-ös tanévben 377-en, tehát kevesebb, mint 10 százalékos a csökkenés. A számadatok mögött azonban jelentős szerkezeti át-alakulások vannak: a 2012/2013-as tanévet követően felszámolták az egy év-tized alatt majdnem teljesen leépült andrássytelepi Petőfi Sándor Általános Iskola magyar tagozatát – ahol 2008 óta már csak egyetlen összevont osztály keretében működött a magyar oktatás –, a 2014/2015-ös tanévet követően pe-dig megszűnik a magyar elemi oktatás a Ioan Vlăduţiu Általános Iskolában is. A 2015 őszén kezdődő tanévtől tehát egyetlen intézménybe – az 1-es számú Általános Iskolába – szorul vissza a magyar nyelvű elemi és általános isko-lai oktatás a városban. Emellett megmarad a magyar tannyelvű középiskolai oktatás az 1-es számú Szakképző Líceumban. (A 2014/2015-ös tanévre vonat-kozó adatokat a 6. sz. táblázatban ismertetjük.)

169


6. táblázat. A marosludasi magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


1-es számú Általános Iskola 6 128 6 123 – – 251 251 20,9 189

Ioan Vlăduţiu Általános Iskola 1 i 12 – – – – 12 12 12 57

1-es számú Líceum – – – – 4 114 114 – – 86


ÖSSZESEN 7 140 6 123 4 114 377 263 20,2 408

Forrás: Oktatási Minisztériumi Csak negyedik osztály.

A ludasi magyar oktatás leépülésének okait elsősorban a magyar gyerekek számának csökkenésében kell keresni: míg az 1990-es évek második felében még annyi magyar gyerek született a városban, hogy – vidékről ingázó gye-rekekkel kiegészítve – évente sikerült elindítani a két városi és a kis létszámú andrássytelepi első osztályt, az új évezred első évtizedének közepétől már csak egy osztályra elegendő magyar gyerek születik a városban.45 Az önálló magyar iskola létrehozására irányuló kezdeményezések a román többségű önkormányzat támogatásának hiányában mindezidáig meghiúsultak, így a magyar közösség célja az 1-es iskola magyar tagozatának a megerősítése lett.46 Ennek érdekében a városban és csatolt településein gyakorlatilag fel-áldozták a többi magyar tagozatot, ugyanakkor jelentősen támaszkodnak a környező falvakban élő magyar diákokra is. Utóbbiak közül többen is olyan településekről járnak be a városi iskolába, ahol még van elemi és/vagy fel-ső tagozatos magyar tannyelvű oktatás (Csekelaka, Istvánfalva, Marosbogát, Magyarbükkös, Magyarózd, Kutyfalva és Radnót), így a hiányuk gyorsíthatja az ottani magyar oktatás leépülését.47

45 Közülük pedig nem is mindenki kerül magyar tannyelvű oktatásba, egy részüket ugyanis a szülők román iskolába íratják.

46 A város két általános iskolája közül utóbbiban kisebb létszámú a román tagozat.47 A ludasi magyar elemi és általános iskolai oktatásban járó gyerekek kb. negyede falu-

ról ingázik.

170


A városi magyar gyerekeknek egyetlen magyar tagozatra történő koncent-rálása, valamint az ingázó gyerekek viszonylag magas száma ellenére a ma-rosludasi magyar oktatásnak már a közeljövője sem túl biztató: a 2015/2016-os tanévre egyetlen magyar előkészítő osztály hirdettek meg 17 fős beiskolázási kerettel, ahová az iratkozás első két körében mindössze 12 gyerek jelentke-zett,48 tehát éppen csak biztosított az önálló osztályhoz szükséges létszám. A ludasi magyar óvodai csoportokban a 2014/2015-ös tanévben összesen 74 gyerek tanult (közülük 26-an Andrássytelepen), ami elvileg évi 19–25 gye-reket képes biztosítani az 1-es iskola számára. Ezt figyelembe véve évi több mint egy magyar előkészítő osztály indítása még akkor is nehezen lehetséges, hogyha már elemi szinten jelentős számban iratkoznak be a környező – lé-tükben veszélyeztetett magyar oktatással rendelkező – falvakról gyermekek. Már rövid távon valószínűsíthető, hogy a ludasi magyar tannyelvű oktatás évfolyamonként egyetlen osztályba szorul vissza, sőt a 2015-ös beiratkozási adatokat alapul véve ennek elindítása sem lesz problémamentes.

5. Marosvásárhely

Marosvásárhely az egyetlen az általunk vizsgált városok közül, amely a rend-szerváltást követően még magyar többségű volt: 1992-ben 84 493 fő (a lakos-ság 51,4 százaléka) vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 2011-ben viszont már csak 56 994 fő (45,2 százalék). A magyar közösségben tehát 1992–2011 között mintegy 32 százalékkal, miközben a város összlakossága az említett időszakban 18,3 százalékkal csökkent.

A magyar újszülöttek tekintetében is csökkenés tapasztalható: 1994-ben 629 magyar gyerek született Marosvásárhelyen, 2010-ben viszont már csak 502. Az 1994–2010 közötti időszakban a csúcspontot az 1998. évi 639 újszülött, valamint a 2006. évi 636 újszülött jelentette, míg a mélypont 2003-ban volt (495 újszülött).

Marosvásárhely abban a sajátos helyzetben van a jelen elemzés keretében vizsgált városok többségétől eltérően, hogy az elmúlt tíz évben a magyar ok-tatási hálózatban számottevő strukturális átalakításokra nem került sor,49 egyetlen elemi és/vagy általános iskolai magyar tagozatot sem kellett felszá-molni. Mi több, a magyar tannyelvű oktatásban tanuló diákok száma 2004 óta jelentősen növekedett: a 2004/2015-ös tanévben közel 7500 diák50 tanult

48 Forrás: A Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapja (http://www.edums.ro/clp2015/Lo-curi%20libere%20dupa%20 etapa%20II.pdf). Letöltés időpontja: 2015. május 17.

49 Leszámítva az óvodák szintjén történő átszervezéseket, amely keretében a legtöbb óvo-da valamely iskola jogi alárendeltségébe került. Ez viszont egy állandóan változó folya-mat része, és nem is marosvásárhelyi jellegzetesség, hanem az összes nagyobb méretű oktatási hálózattal rendelkező városban előfordul.

50 A 6. táblázat utolsó oszlopában szereplő összesített számadatot kerekítettük, hozzászá-molva a Tudor Vladimirescu Általános Iskola alsó tagozatának hiányzó, kb. 90-110 főre becsülhető adatait is.

171


magyar nyelven a városban, a 2014/2015-ös tanévben közel 8500. (A maros-vásárhelyi magyar oktatás legfontosabb számadatait lásd a 7. táblázatban.)

7. táblázat. A marosvásárhelyi magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben51

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Serafim Duicu Általános Iskola 5 95 4 70 – – 165 165 18,3 325

Dacia Általános Iskola 5 111 5 105 – – 216 216 21,6 371

Romulus Guga Általános Iskola 6 120 4i 74 – – 194 194 19,4 266

Tudor Vladimi-rescu Általános Iskola

5 108 4 78 – – 186 186 20,7 65ii

Mihai Viteazul Általános Iskola 5 126 3iii 76 – – 202 202 25,3 232

Friedrich Schiller Általános Iskola 5 95 8iv 220 – – 315 315 24,2 156

Bernády György Általános Iskola 10 264 7 195 – – 459 459 27 351

George Coşbuc Általános Iskola 5 114 4 87 – – 201 201 22,3 205

Europa Általános Iskola 8 163 7 129 – – 292 292 19,5 302

7-es Általános Iskola 8 159 5 117 – – 276 276 21,2 364

A. I. Cuza Általános Iskola 5 129 6 130 – – 259 259 23,6 271

Nicolae Bălcescu Általános Iskola 8v 170 6 114 – – 284 284 20,3 400

Liviu Rebreanu Általános Iskola 16 387 10 240 – – 627 627 24,1 591

Bolyai Farkas Líceum 5 144 4 124 32 917 1185 268 29,8 853


172


Református Kollégium 2vi 49 – – 9 276 325 49 24,5 60

Unirea Főgimnázium 3vii 71 4 123 8 221 415 194 27,7 399

Művészeti Líceum 5 122 8 195 8 183 500 317 24,4 350

Szász Adalbert Sportlíceum 5 106 4 111 7 164 381 217 24,1 287

Elektromaros Líceum – – – – 17 450 450 – – 243

Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum – – – – 11 309 309 – – 256

Gheorghe Șincai Szakközépiskola – – – – 12 297 297 – – 287

Aurel Persu Szakközépiskola – – – – 0,5viii 9 9 – – n.a.

Traian Vuia Szakközépiskola – – – – 12 277 277 – – 67

Ion Vlasiu Szakközépiskola – – – – 10,5 223 223 – – 156

Constantin Brâncuși Szakközépiskola

– – – – 5,5 93 93 – – 187

Avram Iancu Szakközépiskola – – – – 8,5 190 190 – – n.a.

19-es Általános Iskola (Bese) 2ix 35 – – – – 35 35 17,5 37

Szivárvány Alapítvány roma iskolája

5 79 – – – – 79 79 15,8 n.a.

Rozmaring Központ 2x 38 38 38 19

megszűnt magyar tagozatok – – – – – – – – – 120xi

ÖSSZESEN 120 2685 93 2188 141 3609 8482 4873 22,9 7201xii

Forrás: Oktatási Minisztériumi Két ötödik osztály van, a hatodik osztály hiányzik.ii Csak 5–8. osztályos adatok: a 2004-es adatbázisból hiányoznak az elemi osztályokra vonat-kozó adatok.iii Az ötödik osztály hiányzik.iv Ebből 4 osztály csökkentett látogatású. A 2014/2015-ös adatbázisból ezek létszámadatai hiányoznak, így az előző két évi létszámadatok és lemorzsolódási arány alapján becsült adatokkal dolgoztunk: 33 fős átlagos osztálylétszámmal, összesen 132 diákkal számoltunk. A normál képzésben 4 osztályban 88 diák tanult a 2014/2015-ös tanévben.v Az egyik negyedik osztályban diszlexiás gyerekeket oktatnak.vi Csak előkészítő és első osztály. Az iskolában a 2013/2014-es tanévben indult az elemi okta-tás.

173


vii A második és negyedik osztály hiányzik.viii Egyetlen tizenkettedik osztály, kifutó rendszerben.ix Összevont elemi két tanítóval.x Csak előkészítő és első osztály. A második, harmadik és negyedik osztály hiányzik.xiAz Emil A. Dandea Szakközépiskola magyar tagozatának adatait tartalmazza. Az iskolát 2013 őszétől összevonták a Traian Vuia Szakközépiskolával.xiiHozzávetőleges adat. Egy iskola esetében hiányosak a 2004-es adatok.

A strukturális átalakításokra Marosvásárhelyen már a kétezres évek legele-jén sor került: ekkor több lakónegyedi iskola önállósága is megszűnt – a ro-mán és magyar tagozat egyaránt – azáltal, hogy egymáshoz közeli iskolák adminisztratív egyesítését hajtották végre. (Ennek köszönhető, hogy a ma-rosvásárhelyi iskolák közül néhánynak52 kettő vagy akár ennél is több iskola-épülete van, amelyek nem egy esetben egymástól több száz méter távolságra helyezkednek el.53) A 2014/2015-ös tanévben Marosvásárhelyen 21 iskolában volt 0–IV. vagy 0–VIII. osztályos magyar oktatás:54 ezek közül kettő magyar tannyelvű állami intézmény, egy a Marosvásárhelyhez tartozó Bese nevű fa-luban működik – tehát nem tartozik szervesen a városi oktatási hálózathoz –, kettő civil szervezeti, állami és önkormányzati fenntartással működő iskola (a Szivárvány Alapítvány hidegvölgyi roma iskolája és a Rozmaring Központ roma iskolája), kettő vokacionális iskola (a Művészeti Líceum és a Sportlí-ceum), tizennégy pedig két vagy több tannyelvű, román és magyar tagozattal is rendelkező iskola.55

Ami a diáklétszámban bekövetkező mintegy tíz százalékos növekedést illeti, a többlet elsősorban a középiskolai oktatás kibővülésében keresendő: egyrészt a kétezres évek elején különváló Református Kollégiumban több középiskolai osztály is indult, illetve jelentősen megnőtt a Bolyai Farkas Lí-ceum létszáma is, másrészt (új) magyar szakközépiskolai és vokacionális (művészeti és sport) osztályok indultak több iskolában is. Hogyha csak az elemi és általános iskolai oktatást tekintjük, már korántsem ennyire pozitív a kép: miközben több helyütt újonnan indultak magyar elemi tagozatok, a hagyományos lakónegyedi iskolák szinte mindegyikében a magyar tagozat létszáma alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt.56 A két tannyelvű iskolák több-ségében57 a magyar tagozat létszáma általában jóval alacsonyabb a román tagozat létszámánál, ezekben az iskolákban a magyar oktatás egyértelműen presztízshátrányban is van a többségi oktatással szemben, emellett jellemző-en az iskolák vezetőtanácsa is román többségű, ahol a magyar tagozatot álta-lában egy magyar nemzetiségű igazgatóhelyettes, jobb esetben még egy-két pedagógus, önkormányzati képviselő vagy szülő képviseli.

52 Az általunk vizsgált iskolák közül a Daciának és a Serafim Duicunak.53 A több iskolaépülettel rendelkező iskolák általában úgy oldották meg az épületek hasz-

nosítását, hogy az egyik épületben az elemi tagozatot, a másik épületben a felső tagoza-tot helyezték el.

54 Az inkluzív iskolákat nem számoltuk ide.55 A Friedrich Schiller Általános Iskolában német nyelvű tagozat is működik.56 Kivételt csak a két legnagyobb magyar tagozattal rendelkező általános iskola – a Bernády

György és a Liviu Rebreanu – jelent, ahol növekedett a magyar diákok száma.57 A már említett Bernádyt és Rebreanut, valamint a Schillert leszámítva.

174


A tizennégy két vagy több tannyelvű intézményből hét iskolában a ma-gyar elemi és általános iskolai tagozat létszáma nem éri el a 245 főt, ezekben az iskolákban tehát általában az évfolyamonkénti egy-egy magyar tannyel-vű osztály elindítására van lehetőség. A hét iskolából hatot választottunk ki, ahová a projekt keretében ellátogattunk.58 A hat lakónegyedi iskola tulajdon-képpen a város két részét fedi le: a Serafim Duicu az alsóvárosi részen, a má-sik öt iskola pedig a város legnagyobb lakónegyedében, a Tudor Vladimires-cuban vagy ahhoz nagyon közel található:59

• A Serafim Duicu Általános Iskola egy viszonylag nagy kiterjedésű város-rész egyetlen magyar tagozatos iskolája. Az iskolában – főként annak ma-gyar tagozatán – magas a szociálisan hátrányos helyzetű családokból szár-mazó gyerekek aránya (ezek többsége roma származású),60 emiatt pedig az iskola az utóbbi években nagyon sok diákot veszített: a körzetében lakó kö-zéposztálybeli magyar családok gyerekeiket más közeli iskolákba (elsősor-ban a Rebreanuba és a Bernádyba) járatják. Ennek következtében a Duicu-ban nemcsak jelentősen lecsökkent a magyar tagozat létszáma, hanem a gyengébb képességű és problémás gyerekek megnövekedett aránya miatt az oktatás színvonala is romlott, és a vizsgaeredmények is rosszabbak.

• A Tudor negyedben működő öt iskola nemcsak egymás számára jelent konkurenciát, hanem egyformán kihívásként éli meg a városközponti is-kolák által elszívott gyerekek okozta veszteséget. Az iskolák vonzáskörze-tében – és alárendeltségében – több magyar óvodai csoport is működik,61 a tanfelügyelőség által kijelölt körzetek átjárása azonban nem okoz gondot a szülőknek, így gyakorlatilag lakónegyeden belül elég nagy a mobilitás, és gyakran előfordul, hogy a szülők a lakóhelyükhöz legközelebb eső isko-

58 A hetedik iskola a város központi részén működő Unirea Főgimnázium. Az iskolát nem tekintettük a projekt fogalomhasználata szerint veszélyeztetettnek, elsősorban azért, mert a 2014-ben újraalapított Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum néhány éven belül átveszi az Unirea Líceum magyar alsó és felső tagozatait, és várhatóan bővülésre lehet majd számítani. A katolikus líceum létrehozásáról 2014 júliusában született önkormányzati döntés, a 2014/2015-ös tanévben azonban a katolikus osztályok még a Bolyai keretében működtek. A 2015/2016-os tanévre egy előkészítő, egy ötödik és egy kilencedik osztály elindítását tervezik, emellett való-színűleg sor kerül a Bolyaiban működő katolikus osztályok költözésére is, az Unirea Főgimnáziumban pedig 2015 őszére nem hirdettek magyar előkészítő osztályt. Itt te-hát kifutó rendszerbe kerülnek a jelenlegi elemi és általános iskolai magyar osztályok: négy év múlva ezek közül az utolsó is végez, akkorra pedig a katolikus líceumban vél-hetően minden évfolyamon lesz legalább egy osztály. Amennyiben sikerül létrehozni a katolikus gimnáziumot, az Unirea elveszítené ugyan a magyar osztályait, ezek azon-ban nem szűnnének meg, hanem az új intézménybe kerülnének át.

59 A Tudor negyedben működik a George Coșbuc, a Mihai Viteazul, a Tudor Vladimirescu és a Romulus Guga, a vele szomszédos városrészben, a Budai Nagy Antal negyedben pe-dig a Dacia. Utóbbi B épülete – itt a felső tagozat működik – nagyon közel van a Coșbuc és a Guga épületéhez.

60 Ők a meggyesfalvi városrészen található romatelepen élnek.61 E tekintetben azonban az iskolák között nagyok az egyenlőtlenségek: pl. a Tudor Vla-

dimirescu alárendeltségében mindössze egy magyar óvodai csoport van, míg a Mihai Viteazul alárendeltségébe hat csoport tartozik.

175


lába íratják gyerekeiket – ami nem feltétlenül egyezik a körzeti iskolával –, esetleg tanítónőt választva hajlandóak a negyeden belül egy távolabbi iskolába is elvinni őket. Általában véve azt lehet elmondani, hogy egy-egy magyar tagozaton a beiratkozott gyerekek kb. kétharmada a vonzáskör-zetben működő óvodákból érkezik, kb. 10–15 százaléka a környező falvak-ról ingázó gyerek, a többiek pedig más iskolák vonzáskörzetéből jönnek.62 A Tudor negyedi iskolák esetében ugyanakkor sajátos helyzetet teremt az is, hogy a lakónegyedtől nem messze, az ún. Hidegvölgyben működik egy szegregált roma elemi iskola,63 ahonnan a gyerekek ötödik osztálytól a la-kónegyedi iskolák között oszlanak meg.64 A roma gyerekek növekvő száma egy-egy iskolában azt eredményezheti, hogy a magyar szülők egy része más iskolába íratja gyerekét, így az érintett iskolák némiképp hátrányban vannak azokkal szemben, ahová nem iratkoznak roma gyerekek. Egyelő-re viszont egyik iskolában sem mondható túlzottan magasnak a magyar tannyelvű osztályokban tanuló roma diákok száma, a felső tagozaton pe-dig még csökkenő tendenciát is mutat az iskolaelhagyók viszonylag magas száma miatt.

A marosvásárhelyi magyar oktatást és ezen belül kiemelten az általunk vizs-gált lakónegyedi iskolákat az elkövetkező években nem fenyegeti a leépülés veszélye. Városszinten a 2015/2016-os tanévben 25,5 magyar előkészítő osz-tályt hirdettek meg65 – ez majdnem megegyezik az előző évben meghirdetett osztályok számával –, ezek közül az első két beiratkozási kör adatai alapján ősszel 22,5 indulhat el biztosan, a fennmaradó három osztály sorsa még kér-déses. Összesen 550 gyereket írattak be, ami szintén az elmúlt évekhez ha-sonló.66 Úgy tűnik, hogy a marosvásárhelyi magyar elemi oktatás utánpótlása többéves távlatban is biztosítható: jelenleg 1747 gyerek tanul magyar óvodai csoportban a városban, ez pedig 437–583 főt képes biztosítani évente a magyar oktatás számára. A román oktatásba történő lemorzsolódással és a

62 Ezek az arányok nyilván iskolától – és az alárendeltségükben működő óvodai csopor-tok számától – függően változhatnak. Erre vonatkozóan lásd az iskolák adatlapjait a www.iskolakveszelyben.ro honlapon.

63 A Szivárvány Alapítvány által működtetett iskolát egyfajta rotációs rendszerben jogi-lag a közeli vegyes tannyelvű lakónegyedi iskolákhoz csatolja a tanfelügyelőség: 2010-ig a Dacia alárendeltségében működött, 2010–2014 között a Coșbuc alárendeltségben, a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően pedig a Guga alárendeltségében működik.

64 Mindemellett a Hidegvölgyhöz legközelebb eső Romulus Guga Általános Iskolában már elemiben is járnak roma gyerekek, akik elsősorban a hidegvölgyi iskola korlátozott befogadóképessége miatt választják ezt az iskolát. A magyar gyerekek megtartása ér-dekében a Gugában kétnyelvű roma–magyar osztályokat hoztak létre a roma diákok számára, akik anyanyelvi (roma) oktatásban is részesülnek. Az eddig csak elemiben működő osztályokat a felső tagozatra is kiterjesztették a 2014/2015-ös tanévtől. Ötödik osztálytól a hidegvölgyi roma gyerekek elsősorban a Guga, Coșbuc és Dacia iskolákba járnak, kisebb számban viszont a Rebreanuba is iratkoznak.

65 Nem számítva az inkluzív oktatást és a két alapítványi roma iskolát.66 2014-ben pl. az első és második körben összesen 536 diák iratkozott magyar előkészítő

osztályba. Emellett a két roma iskolába is beírattak 40 gyereket.

176


faluról bejáró gyerekekkel67 is számolva, az elmúlt években regisztrált 500–550 közötti létszám a következő években reálisan elérhetőnek tűnik.

Ami az általunk vizsgált lakónegyedi iskolákat illeti: a Tudor negyedben és környékén működő öt iskola mindegyike esetében egy-egy előkészítő osz-tály elindítása tűnik reálisnak, ésa Daciát kivéve, ahová 15-en jelentkeztek, mindegyik iskolába legalább 20 gyerek iratkozott az első két körben.68 Az alsóvárosi részen működő Serafim Duicuban szintén megvan az egy előké-szítő osztály indításához elegendő számú gyerek – ide 26-an iratkoztak be eddig.69 Hosszabb távon akkor lehet gond a Tudor negyedi magyar tagozato-kon, amikor a beiskolázható gyerekek száma annyira lecsökken, hogy nem lesz elindítható mind az öt iskolában az évi egy-egy előkészítő osztály. Ez a veszély egyelőre nem fenyeget – habár a Dacia 20 fő alatti előkészítős létszá-ma mindenképpen aggodalomra adhat okot. Ezzel szemben a Romulus Guga esetében, valamint a Duicu esetében is a roma gyerekek magas száma jelent-het problémát a magyar oktatás beiskolázási esélyeire nézve. A lakónegyedi iskolák jelenlegi helyzetének megtartásához ugyanakkor az is feltétel, hogy az elkövetkező években a város központi részein működő magyar vagy a la-kónegyedi nagy magyar tagozatos iskolák ne kapjanak az eddigieknél ma-gasabb beiskolázási keretet, ezek feltöltése ugyanis döntően a lakónegyedi iskolák rovására történhet.

Marosvásárhelyen a legnagyobb veszélyt a magyar oktatás jövőjére egye-lőre nem a demográfiai alapok csökkenése, hanem a magyar oktatási rend-szer szervezési problémái jelentik. A már román többségű városban az az extrém helyzet alakult ki, hogy miközben a románság 17 elemi tagozattal rendelkező iskola között választhat, addig a magyar gyermekek 19 oktatási helyszín között oszlanak meg. Ezt azt eredményezi, hogy a magyar többségű lakónegyedek körzeti iskoláinak többségében is megmarad a román tagozat dominanciája. Vásárhelyen tehát furcsa helyzet állt tehát elő: amennyiben a magyar elit nem menekítené gyermekeit ezekből a román többségűként elkönyvelt körzeti iskolákból a Bolyaiba és az egyéb jó nevű városközpon-ti iskolákba, valójában ezek az iskolák nem is lennének román többségűek. Ez esetben pedig hatékonyabban fel lehetne lépni a két vagy több tannyelvű iskolákban valóban mindennapos, a magyar diákokat érő nyelvi diszkrimi-náció és a magyar nyelv másodlagos szerepe ellen, nagyobb sikerrel lehetne

67 Tekintettel arra, hogy Marosvásárhely iskolái nagy vonzerővel bírnak a környező fal-vakon élő magyar családok számára, minden évben nagyszámú ingázó gyerek jár be a városba, már elemi vagy általános iskolai szinten is. Ez a jelenség azonban a vidéki magyar oktatás szempontjából komoly hátrányt jelent, hiszen több faluban is osztály-összevonásokra került sor az elmúlt évtizedben a helyi gyerekek Marosvásárhelyen történő iskoláztatása miatt.

68 A Romulus Guga két magyar előkészítő osztályt hirdetett meg, első két körben azonban csak 34 diák iratkozott be, ami valószínűleg csak egy osztály elindítására biztosít lehetőséget. Ha iskolakezdésig még valamennyivel növekszik a létszám, lehet esély a két osztály elindítására is.

69 Itt is két magyar előkészítő osztályt hirdettek meg, viszont kevés az esélye, hogy az őszi tanévkezdésig sikerül a másodikat is betölteni.

177


magyar többségű iskolaszékeket létrehozni, magyar igazgatók kinevezését elérni stb. Akkor pedig a magyar osztályok jobb eséllyel tudnák megszólítani azon – jellemzően vegyes családból származó – magyar anyanyelvű gyerme-kek szüleit, akik jelenleg a román vagy német oktatás mellett döntenek. A je-lenlegi oktatásszervezési zsákutcából kilépve a magyarság demográfiai ereje több megoldást is lehetővé tenne: oktatásszervezési változásokkal egyfelől el lehetne érni a valóban kétnyelvű iskolából álló körzeti iskolahálózat kiala-kítását, vagy másfelől akár fel lehetne lépni egy kizárólag magyar tannyelvű körzeti iskolákból álló városi iskolahálózat létrehozása érdekében is.

6. Nagybánya

Nagybánya lakossága közigazgatási szempontból a hozzá tartozó három fa-luval (Borpatak, Feketepatak és Felsőfernezely) együtt a 2011-es népszámlá-láson 123 738 fő volt, ami 17 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. A magya-rok csökkenése ennél sokkal jelentősebb, 1992 és 2011 között a nagybányai magyarság gyakorlatilag megfeleződött: 25 944 főről 12 750 főre csökkent. Utóbbiak 2011-ben a város lakosságának 11,4 százalékát összesítették.

A magyar újszülöttek számának alakulását tekintve még ennél is aggasz-tóbb a helyzet: az 1990-es évek közepén 180 körül volt a magyar újszülöttek száma, a 2000-es évek elején ennek már csak a fele, az utóbbi néhány évben pedig csak az ötöde. A mélypont 2007-ben és 2009-ben volt(29 újszülött), de 2010-ben is csak 33 magyar újszülöttet regisztráltak a városban. (Lásd a 2. sz. táblázatot.)

A magyar gyerekek számának csökkenése Nagybányán az elmúlt évtized-ben a magyar oktatásban is éreztette hatását, jóllehet nem akkora mérték-ben, mint ahogy várható lett volna. Tíz év alatt a magyar oktatásban tanuló diákok száma közel 20 százalékkal csökkent: 2004-ben 674-en tanultak ma-gyar osztályban elemitől középiskoláig, a 2014/2015-ös tanévben pedig 544-en. A diákok számának csökkenése a magyar oktatási hálózat szerkezetében nem okozott számottevő változásokat.70 A legjelentősebb szerkezeti átala-kításra már a 90-es évek végén sor került: 1998-ban létrehozták az önálló magyar tannyelvű Németh László Líceumot – a középiskolai osztályok és a pedagógusi közösség a Gheorghe Șincai Líceumból váltak ki –, amely a Pet-re Dulfu Általános Iskolából megkapta a felső tagozatos (V–VIII. osztályos) magyar tannyelvű osztályokat is. A Petre Dulfuban maradt a magyar elemi tagozat, amelyet helyhiány miatt nem vett át a Németh László, egészen a 2014 őszéig, amikor a Dulfu magyar elemi tagozata is átkerült a magyar iskolába. Emellett még egy általános iskolában, a Nicolae Iorgában van magyar tago-zat. (A nagybányai magyar tagozatok létszámát lásd a 8. táblázatban.)

70 Szerkezeti változások inkább az óvodai szinten voltak, és ezek is a gyereklétszám csök-kenésével ellentétes, tehát pozitív előjelűek: 2005 után 6 óvodában hoztak létre ma-gyar tannyelvű óvodai csoportokat. Ennek köszönhetően ma már 10 óvodai csoportban mintegy 166 gyerek tanul magyarul Nagybányán.

178


8. táblázat. A nagybányai magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Németh László Elméleti Líceum 4i 58 4 60 10 229 347 118 14,8 341

Nicolae Iorga Általános Iskola 5 118 4 79 – – 197 197 21,9 253

megszűnt magyar tagozatok – – – – – – – – – 80ii

ÖSSZESEN 9 176 8 139 10 229 544 315 18,5 674

Forrás: Oktatási MinisztériumiNincs második osztály.ii A Petre Dulfu Általános Iskola magyar tagozatának adatait tartalmazza. A magyar tagoza-tot 2014 őszétől áthelyezték a Németh László Elméleti Líceumba.

A Nagybányán működő két magyar elemi és két általános iskolai tagozat csak részben képes lefedni a város lakónegyedeit, emellett az is gondot jelentett, hogy a Petre Dulfu megítélése jelentősen romlott az utóbbi években,71 így a magyar szülők egy része vagy a Nicolae Iorgába, vagy román oktatásba írat-ta gyerekét. A jelenség olyan méreteket öltött, hogy a 2013/2014-es tanévben már két évfolyamon is a törvény által előírt 12 fős létszám alatt működtek a magyar osztályok a Dulfuban. A megoldást egy újabb szerkezeti átalakí-tásban látták, amely a 2014/2015-ös tanévtől lépett érvénybe: a Petre Dulfu magyar elemi tagozatát a Németh László Líceumhoz csatolták, amely így ele-mitől középiskoláig biztosít magyar nyelvű oktatást. Emellett a város négy óvodájából szintén a Németh László igazgatása alá rendelték a magyar cso-portokat. A döntés nem csak adminisztratív változásokat jelent, hiszen a négy óvodai csoport és a négy elemi osztály helyileg is költözni fog a valamikori református iskola Híd utcai épületébe, amelynek felújítása jelenleg is zajlik

71 Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az iskola román tagozatán megnőtt a roma szár-mazású, gyakran magatartásproblémás diákok aránya, és ettől valószínűleg nem tel-jesen függetlenül növekedett az iskolakonfliktusok gyakorisága is. A magyar szülők iskolával szembeni elégedetlenségét ezen túlmenően az is fokozta, hogy a csökkenő létszámú magyar osztályok számára oktatásra kevésbé alkalmas, szűk osztálytermek-ben biztosított helyet az iskola román vezetősége.

179


önkormányzati és civil szervezeti támogatással.72 A 2014/2015-ös tanévre si-került 20 gyereket beiskolázni az induló magyar előkészítő osztályba,73 ami-re a Dulfuban már évek óta nem volt példa a magyar tagozaton. A 2015/2016-os tanév viszonylatában egyelőre nem ennyire biztató a helyzet a Németh Lászlóban: az első két beiratkozási körben a meghirdetett 15 helyre csak 5 gyerek iratkozott be, míg a Nicolae Iorga magyar előkészítő osztályába 24-en jelentkeztek a meghirdetett 25 helyre. Ez azt jelenti, hogy a Németh László-ban az önálló előkészítő osztály elindítása veszélybe került.74

A nagybányai magyar oktatásban tehát középtávon egy kétpólusú felállás körvonalazódik, amelynek az egyik pillérét a Nicolae Iorga Általános Iskola, másik pillérét pedig a Németh László Líceum jelenti. Elemi és általános isko-lai szinten a Nicolae Iorga magyar tagozata a nagyobb létszámú, de ameny-nyiben a Németh Lászlóban is sikerül stabilizálni a helyzetet az alsóbb ta-gozatokon, vélhetően egyfajta kiegyenlítődésre lehet számítani a létszámot tekintve is két magyar tagozat között. Ezek pedig a Németh Lászlóban műkö-dő középiskolai osztályok számára biztosíthatnak utánpótlást.

Egy ilyen egyensúlyhelyzet több éven keresztül tarthatónak tűnik, és fon-tos, hogy mindaddig fenn is maradjon, amíg Nagybányán lesz annyi magyar gyerek, hogy a két párhuzamos magyar tagozat működtethető. A 2014/2015-ös tanévben a magyar óvodai csoportokban tanuló 159 gyerek mintegy 40–53 gyereket képes biztosítani évente a magyar iskolai oktatás számára, emellett a környező településekről (elsősorban Koltóról és Koltókatalinról is számíta-ni lehet néhány gyerekre minden évben), így elvileg a két magyar előkészítő osztály elindítására néhány évig még van lehetőség.75 Fontos volna ugyan-akkor megnyerni a magyar oktatás számára azokat a magyar gyerekeketis, akik román tannyelvű óvodákba járnak, valamint azokról a településekről a magyar gyerekeket, ahol már nincs elemi szintű magyar oktatás.76

72 Amíg az épületet sikerül átadni, az elemi osztályok számára ideiglenesen alakítottak ki tantermeket a líceum épületében, az óvodai csoportok pedig egyelőre a régi helyükön – a korábbi óvodákban – maradtak.

73 Közülük öten román tannyelvű óvodai csoportban jártak.74 Az iskola teljes évi ösztöndíjat kínált fel három előkészítős gyerek számára, emellett

a délutáni programban részt vevő gyerekek számára ingyenes étkeztetést, továbbá a vidékről ingázó gyerekek számára az utazási költségek megtérítését ígérik, ezektől remélve, hogy az őszi iskolakezdésig lesz még jelentkező. (Forrás: http://www.nagy-banya.ro/itthoni-hirek/a-nemeth-laszlo-elmeleti-liceum-nagy-szeretettel-varja-az-elo-keszito-osztalyba-iratkozo-gyermekeket.)

75 Habár erre éppen a 2015/2016. tanévre szóló beiratkozás látszik rácáfolni.76 Ez elsősorban a Nagybányához tartozó Felsőfernezelyt és Borpatakot, valamint Misz-

mogyoróst és a hozzá tartozó Láposbányát, Miszbányát és Misztótfalut jelenti, ame-lyek közül néhány helyen fakultatív magyarnyelv-oktatás működik a román tannyelvű oktatásban tanuló magyar gyerekek számára. Utóbbi helyszíneken akár a fakultatív oktatás felszámolása is megfontolandó, hiszen amellett, hogy színvonala és hatékony-sága igencsak megkérdőjelezhető, az elérhető közelségben működő magyar tannyelvű oktatástól von(hat) el gyerekeket.

180


7. Nagyvárad

Nagyvárad a magyar közösség létszámát tekintve a harmadik helyen áll a romániai városok között. A magyarok száma a rendszerváltás óta számotte-vően csökkent, 1992 és 2011 között mintegy 39 százalékkal, miközben a város összlakossága esetében csak mintegy 12 százalékos a visszaesés. A 2011-ben regisztrált 45 305 váradi magyar a város lakosságának mintegy negyedét te-szi ki, ezzel szemben 1992-ben még egyharmadát jelentette.

A csökkenő tendencia a magyar nemzetiségűként regisztrált újszülöttek számát is érintette: 1994-ben 494 magyar újszülöttet, 2002-ben 333-at, míg 2010-ben 330-at regisztráltak Nagyváradon. Utóbbi az 1994–2010 közötti idő-szak legalacsonyabb születési értéke, még a 2002-es alacsony értéket – ame-lyet egyébként néhány éves növekedés követett – is alulmúlja.

A gyerekszületések számának alakulásától nem teljesen függetlenül a nagyváradi magyar oktatásban az elmúlt egy-másfél évtizedben számotte-vően csökkent a diákok száma is: 2004-ben több mint 6500 diák járt magyar oktatásba elemitől középiskoláig,77 a 2014/2015-ös tanévben viszont már csak 4573 diák, vagyis közel 30 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor a magyar ok-tatási hálózat is jelentős átalakuláson ment keresztül: a kétezres évek első éveitől kezdődően nyolc iskolában szűnt meg a magyar tannyelvű elemi és/vagy általános szintű oktatás.78 Nem maradt magyar tagozatos iskola az On-csa negyedben, az Őssi negyedben, a Körös Rakpart (Spaiul Crişanei) negyed-ben és a valamikori Váradszőllős egy részén felépült Nufărul negyedben, megszűnt továbbá egy-egy magyar tagozat a Rogeriusz, a Váralja és az Olaszi lakónegyedekben is.79

A megszűnéseket megelőzően, illetve részben ezekkel párhuzamosan ke-rült sor a város központi részein működő magyar középiskolák lefele törté-nő bővítésére: a katolikus és a református líceum, valamint az Ady Endre Líceum a meglévő középiskolai osztályaik mellett elemi és/vagy felső tago-zatos osztályokat indítottak. Ugyanebben az időszakban jött létre a korábbi két tannyelvű George Coșbuc Általános Iskola magyar tagozatából az önálló magyar Szacsvay Imre Általános Iskola, amely ma Nagyvárad legnagyobb magyar tannyelvű 0–VIII. osztályos tagozatát fogadja be.

A fenti oktatásszerkezeti átalakulások következtében Nagyváradon jelen-leg 13 iskolában működik magyar tannyelvű elemi és/vagy általános iskolai

77 Néhány iskola esetében nem rendelkezünk a magyar tagozatra vonatkozó 2004/2005. tanévi adatokkal, így a diákok összesített számára vonatkozóan nincsenek pontos adataink. A fenti szám egy hozzávetőleges adat.

78 A magyar tagozatok egy része ténylegesen megszűnt, másik része magyar tannyelvű is-kolákba költözött. Utóbbi esetekben is mindenképpen problémásnak tekinthető, hogy az átköltöztetés helyszínváltoztatással járt, így városrészek maradtak magyar oktatás nélkül, ami minden bizonnyal lemorzsolódással is járt a román oktatás irányába is.

79 A nagyváradi lakónegyedeket a nagyváradi önkormányzat 2011-ben újraosztotta, a ko-rábbi 11 városrész helyett 30 városrészt alakítva ki. A nagyváradi adatlapokban és a tanulmány Nagyváradra vonatkozó részében az új városszerkezet szerinti megnevezé-seket használjuk.

181


oktatás. A legtöbb osztállyal és a legtöbb diákkal a már említett középiskolák és a Szacsvay rendelkeznek, míg a lakónegyedi, többségében a városközpont-tól távolabb fekvő iskolák magyar tagozatain legfeljebb egy-egy magyar tany-nyelvű osztály működik évfolyamonként, a létszámukat tekintve többnyire kétszer vagy háromszor nagyobb román tagozatok mellett.80 Ezek a magyar tagozatok nemcsak a román tagozattal szemben veszítenek gyerekeket,81 hanem a központi magyar iskolák terjeszkedő beiskolázási politikája is ne-gatívan hat rájuk. Az elveszített gyerekek miatt a nagyváradi lakónegyedi iskolákban a magyar tagozatok kivétel nélkül 245 fő alatti létszámmal mű-ködnek. Az alábbi, 9. sz. táblázatban a nagyváradi magyar iskolai oktatás fontosabb számadatait láthatjuk:

9. táblázat. A nagyváradi magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben82

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Ady Endre Líceum – – 8 200 21 545 745 200 25 884

Szt. László Római Katolikus Líceum 9 183 7 134 10 195 512 317 19,8 196

Lórántffy Zsuzsanna Ref. Gimnázium

5 109 4 112 8 159 380 221 24,6 221

Művészeti Líceum 4i 62 4 62 4 96 220 124 15,5 90ii

Szacsvay Imre Általános Iskola 20 473 11 246 – – 725 719 23,2 625iii

80 Ezekben az iskolákban a magyar tagozatok általában presztízshátrányban vannak a román tagozattal szemben, és az esetek többségében csak egy-egy magyar igazgató-helyettes képviseli a magyar oktatás érdekeit az iskola vezetőtanácsában. Kivételt ké-pez ez alól a Roman Ciorogariu Püspök Ortodox Líceum, ahol évek óta nincs magyar aligazgató, valamint a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskola, amely 2014-ig ön-álló magyar nyelvű iskolaként működött és magyar nemzetiségű igazgatója volt.

81 A vegyes, román–magyar családokból származó nagyváradi gyerekek jelentős többsé-ge román oktatásba jelentkezik, emellett homogén magyar családból származó gyere-keket is íratnak román tannyelvű osztályokba.


182


Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Roman Ciorogariu Ortodox Líceum 1iv 13 – – – – 13 13 13 351v

Lucreția Suciu Általános Iskola 6vi 90 3vii 36 – – 126 126 14 173

Juhász Gyula Általános Iskola 5 98 4 53 – – 151 151 16,8 193

Ioan Slavici Általános Iskola 5 89 4 68 – – 157 157 17,4 143

Dimitrie Cantemir Általános Iskola

5 101 4 61 – – 162 162 18 211


Nicolae Bălcescu Általános Iskola 5 109 4 80 – – 189 189 21 180

16-os számú Általános Iskola 5 123 4 82 – – 205 205 22,8 284

Mihai Eminescu Líceum – – – – 14 391 391 – – 335

Iosif Vulcan Főgimnázium – – – – 4 77 77 – – 253

Mihai Viteazul Szakközépiskola – – – – 4 108 108 – – 120viii

Andrei Șaguna Szakközépiskola – – – – 7 143 143 – – 20ix

Traian Vuia Szakközépiskola – – – – 4 84 84 – – n.a.

megszűnt magyar tagozatok – – – – – – – – – 1739x

ÖSSZESEN 75 1557 62 1212 76 1798 4573 2769 20,2 6510xi

Forrás: Oktatási Minisztériumi A második osztály hiányzik.ii 2001/2002-as tanévi adat. A 2004-es adat nem áll rendelkezésünkre.iii Akkor még a George Coșbuc Általános Iskola magyar tagozataként. iv Csak harmadik osztály.v Akkor még az Andrei Mureșanu Általános Iskola magyar tagozataként.

183


vi Ebből az egyik a Második esély program keretében működő összevont osztály.vii A hatodik osztály hiányzik.viii 2001/2002-as tanévi adat. A 2004-es adat nem áll rendelkezésünkre.ix 2001/2002-as tanévi adat. A 2004-es adat nem áll rendelkezésünkre.x Nem pontos adat: az Alexandru Roman és az Oltea Doamna általános iskolák esetében nem áll rendelkezésünkre a 2004-es adat, ott a 2001/2002-as tanévi adatokat használtuk. xi Hozzávetőleges adat. Néhány iskola esetében nem állnak rendelkezésünkre a 2004-es ada-tok, ott ezeket 1-2 évvel korábbi vagy későbbi adatokkal pótoltuk.

A nyolc lakónegyedi iskola közül három sajátos helyzetben van: • A Roman Ciorogariuban már több éve nincs magyar felső tagozat, és az

elemiben is több évfolyam kimaradt, így itt gyakorlatilag kifutóban van a magyar oktatás. Amióta az ortodox líceum keretében működnek,83 a ma-gyar szülők iskolába vetett bizalma megrendült.

• A Ioan Slaviciban az 1980-as évek vége óta a magyar tagozaton csak roma származású gyerekek járnak.

• A Lucreția Suciuban mind a román, mind a magyar tagozaton a diákok többsége roma származású, és őket leszámítva is sok a hátrányos helyze-tű, magatartásproblémás, speciális igényű gyerek. Az iskolában működ-nek látogatás nélküli és ún. „második esély” típusú osztályok is, ahová a normál oktatásból kimaradók járnak. Az iskola megítélése nem mondható jónak, emiatt a körzetben lakó, jobb családi hátterű gyerekeket szüleik már tíz-tizenöt éve jellemzően más iskolákba íratják. A magyar tagozaton külön gondot jelentenek az alacsony létszámú osztályok.

A városközponti iskolákat leszámítva tehát gyakorlatilag öt olyan lakónegye-di iskola van a városban, ahol viszonylag normális körülmények között mű-ködik a magyar tagozat, és ahol a lakónegyedekben élő magyar családok gye-rekei lakóhelyükhöz közel tanulhatnak. Ezek közül a 16-os és a 11-es iskolák egy nagy lakónegyedet, a Rogeriuszt fedik le, a Dimitrie Cantemir és a Nicolae Bălcescu – részben egymás konkurenciájaként – szintén egy lakónegyedben működik, a Juhász Gyula pedig a város legnyugatibb részén, Biharpüspökin. Utóbbi szintén nincs túl jó helyzetben, hiszen 2013 decemberében a nagyvá-radi román többségű önkormányzat az alacsony diáklétszámra hivatkozva megszüntette az iskola önálló jogi személyiségét, és igazgatási szempontból a tőle közel 6 km-re, az Olaszi negyedben található Szacsvay Imre iskolának rendelte alá. A döntés hátterében inkább politikai, mint szakmai okok áll-nak, és az érintettek attól tartanak, hogy ez a biharpüspöki magyar oktatás leépüléséhez vezethet.84

A nagyváradi magyar oktatás legfontosabb kihívását az elkövetkező években a jelenlegi iskolahálózat megtartása jelenti. Ezt az önkormányzat-nak, a tanfelügyelőségnek és a román többségű iskolavezetéseknek a magyar oktatáshoz való nem támogató – sőt helyenként kimondottan negatív – hozzá-

83 Korábban a magyar tagozat az Andrei Mureșanu Általános Iskola keretében működött, amelyet azonban 2010-től az ortodox líceumhoz csatolták.

84 Lásd erről bővebben a Juhász Gyula iskola adatlapját a www.iskolaveszelyben.ro hon-lapon.

184


állása, valamint a csökkenő gyerekutánpótlás mellett több egyéb tényező is nehezíti. Rövidtávon, a 2015/2016-ös tanévben úgy tűnik, hogy a lakónegyedi iskolák többségében megfelelő létszámmal sikerül elindítani az előkészítő osztályokat,85 hosszabb távra tervezni viszont csak kevés iskolában lehet. A 2014/2015-ös tanévben Nagyváradon összesen 28 magyar tannyelvű óvodai csoport működött, 604 gyerekkel,86 ez pedig évi mintegy 151–202 gyereket87 je-lent az elkövetkező pár éves időszakban a magyar előkészítő osztályokban.88 Hogyha az előbbi intervallum maximális értékét vesszük is figyelembe, már akkor is megállapítható, hogy ez legalább két-három osztálynyi gyerekkel kevesebbet jelent, mint az elmúlt négy tanévben a legrosszabb esetben.89 A következő években tehát reálisan fennáll annak a veszélye, hogy a jelenlegi 14 magyar előkészítő osztálynál kevesebbet lehet elindítani Nagyváradon. Amennyiben a központi iskolák számára biztosítják az eddigiekhez hasonló beiskolázási kereteket, valószínű, hogy lakónegyedi iskolákban kell feladni magyar osztályokat. Ugyanakkor látni kell, hogy itt nem szükségszerűség-ről van szó, a demográfiai alapok ugyanis lehetővé tennék, hogy – nyilván amennyiben ez a cél – a megfelelő számú osztály meghirdetésével és a beis-kolázási körzetek szigorúbb meghatározásával legalább 11 helyszínen fenn-tartható legyen a magyar elemi és általános iskolai oktatás a városban.

8. Négyfalu

A Brassóval szinte egybenőtt kisváros négy barcasági csángó településből (Bá-csfaluból, Csernátfaluból, Hosszúfaluból és Türkösből) jött létre. A legutóbbi népszámláláson, 2011-ben 30 798 fő volt a lakossága, ami az általunk vizsgált ti-zenkét város többségétől eltérő módon, magasabb, mint 1992-ben (akkor 30 226 fő élt a városban). A magyarok vonatkozásában ez sajnos már nem mondható el: 1992-ben 8231, 2011-ben pedig 6210 fő (vagyis 24,55 százalékkal kevesebb) volt a magyar közösség lélekszáma. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyarok a város megkérdezett lakosságának 23,1 százalékát teszik ki.

85 Kivételt képez a 11-es iskola, a Slavici és a Suciu, ahová a beiratkozás első körében kevesebb mint 12 diák jelentkezett a meghirdetett magyar előkészítő osztályokba. Ez azonban a második beiratkozási körben, illetve akár az iskolakezdésig is még változ-hat. Forrás: a Bihar Megyei Tanfelügyelőség honlapja (http://www.isjbihor.ro/isjbihor/inscriere_primar/ doc/locuri%20libere%20etapa%202.pdf). Letöltés időpontja: 2015. június 17.

86 Az Oktatási Minisztérium adatbázisa szerint. Egy másik forrás szerint 653 magyar óvo-dás gyerek volt a 2014/2015-ös tanévben Nagyváradon.

87 Ez a másik forrásból származó 653 gyerekkel számolva is 163–212 gyereket jelent évente.88 Ehhez természetesen hozzájönnek a román óvodákból magyar oktatásba iratkozó,

valamint a falvakról bejáró gyerekek is, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a magyar óvodai oktatásban tanuló gyerekek egy részét szüleik román tannyelvű osztá-lyokba íratják.

89 Az elmúlt négy tanévben a magyar tannyelvű iskolakezdő osztályokba beíratott gye-rekek száma: 2014-ben 326 (előkészítő osztály), 2013-ban 288 (előkészítő osztály), 2012-ben 219 (előkészítő osztály) és 371 (első osztály), 2011-ben 274 gyerek (első osztály).

185


Ami a gyerekszületések számát illeti: 1994-ben 32, 2002-ben 31, 2010-ben pedig 25 magyar újszülöttet regisztráltak a városban. Ennek ellenére tizenöt éves távlatban nagy csökkenésről nem beszélhetünk – jóllehet a 2010-es év a legrosszabb volt ebből a szempontból és volt olyan év is, amikor 47 magyar gyerek született –, hiszen az elmúlt 5–6 év adatai nagyjából az 1990-es évek közepének adataihoz hasonlítanak.

Négyfaluban az elmúlt évtizedben közel 30 százalékkal csökkent a ma-gyar oktatásban tanuló iskolás gyerekek száma: 2004-ben összesen 520 gye-rek tanult magyar tannyelvű osztályban elemitől középiskoláig, a 2014/2015-ös tanévben viszont már csak 371. (Lásd a 10. táblázatban a legutóbbi tanév adatait.) Ez csak részben magyarázható a magyar újszülöttek számának csökkenésével, az okok között fontos szerepe van Brassó közelségének és a brassói iskolák által gyakorolt elszívó hatás felerősödésének (főként közép-iskolai szinten, de már elemiben és általános iskolában, sőt óvodában is).90

10. táblázat. A négyfalusi magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben

Iskola neve

A 2014/2015-ös tanév oktatási adataiÖ

SSZ

ESE

N (

2014

/201

5)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Zajzoni Rab István Líceum 5 91 4 71 4 52 214 162 18 323

George Moroianu Elméleti Líceum 5 83 4 74 – – 157 157 17,4 108


ÖSSZESEN 10 174 8 145 4 52 371 319 17,7 520

Forrás: Oktatási Minisztérium

90 A középiskolában a jelenség olyan mértékű, hogy a négyfalusi magyar középiskolai ok-tatás helyzete az ellehetetlenülés határán van: mivel a jobb képességű gyerekek brassói középiskolákba jelentkeznek és Négyfaluban általában a gyengébb eredményeket elérő diákok maradnak, a Zajzoni Rab István Líceumban évek óta rosszak az érettségi vizsgán elért eredmények. Ez negatívan hat az iskola megítélésére, és közvetett módon az ide je-lentkező diákok számát is befolyásolja. A nagyobb gond az, hogy a középiskolai tagozatról kialakult negatív kép az alsóbb szinteken is érezteti hatását. A négyfalusi középiskolai – és részben általános iskolai – oktatás létszámproblémáit részben képes lenne orvosolni egy működő szórványkollégium, amely Brassó megye szórványtelepüléseiről gyűjtené össze azokat a magyar gyerekeket, akik számára lakóhelyükön nincs lehetőség anyanyelven tanulni. Négyfaluban létezik ugyan egy kollégium (a Barcasági Csángó Egyesület működteti), ez azonban jelenleg nem képes betölteni a szórványkollégiumi szerepet és nem biztosít gyerekeket a magyar oktatás számára.

186


A magyar oktatás leépülése nemcsak a diáklétszám csökkenésében, hanem az intézményi struktúra átalakulásában is tetten érhető: 2010-ben megszűnt a Bácsfaluban működő 1-es számú Általános Iskola, ahol 2004-ben közel 90 gyerek tanult. Az itteni gyerekek egy részét a hozzá viszonylag közel található – kizárólag magyar tanítási nyelvű – Zajzoni Rab István Líceum kapta meg, több gyereket viszont elvittek Brassóba a szülők. Jelenleg a négyfalusi ma-gyar elemi és általános iskolai oktatás két intézményben zajlik: a Zajzoniban és a román többségű, magyar 0–VIII. osztályos tagozattal rendelkező George Moroianu Elméleti Líceumban. A két iskola között többé-kevésbé egyensúly-helyzet áll fenn az osztályok számát és a diáklétszámot tekintve,91 ezen túl-menően azonban erősödő rivalizálás jellemzi a köztük levő viszonyt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nem túl távoli jövőben városszinten az iskolakö-teles magyar gyerekek számának csökkenése várható, ami akár azt is ered-ményezheti, hogy pár éven belül csak egy magyar előkészítő osztály indítha-tó a városban.

A kihívásra válaszként felmerült a két iskola magyar tagozatának admi-nisztratív egyesítése a Zajzoni Rab István Líceum keretében, ezt azonban a Moroianu szülői és pedagógusi közössége elutasította.92 A 2015/2016-os tanév-ben még biztosan a jelenlegi felállás szerint fog működni a magyar oktatás a városban – a Zajzoniba13, a Moroianuba 19 előkészítős gyereket írattak be az első körben93 – a 2016/2017-es tanévtől kezdődően azonban már fennáll a ve-szélye – a 2017/2018-as tanévtől pedig szinte biztosra vehető –, hogy nem lesz meg a két előkészítő osztály elindításához szükséges számú gyerek. Ez pedig még jobban kiélezheti a két iskola közötti versenyt, aminek a négyfalusi ma-gyar közösség – illetve az onnan beiskolázott gyerekek miatt a háromfalusi magyar közösség és magyar oktatás – lehet a vesztese.

9. Segesvár

A valamikori szász szék központja, Segesvár több kisebb faluval együtt alkot közigazgatási egységet: Hétúr, Soromiklea, Róra, Venk, Vlaicutelep, a város-sal gyakorlatilag egybenőtt, ma már a város lakónegyedeként számon tartott Szőlőskert (vagy Szőlőhegy), valamint a mára már szinte teljesen elnéptele-nedett Angofa. Ezekkel együtt a város lakossága 2011-ben 28 102 fő volt, ami 1992-höz képest 22,3 százalékos visszaesést jelent. A magyarok számában ta-

91 A Moroianu azonban már évek óta csak a szomszédos Tatrang községben (másik nevén Háromfalu) élő gyerekek beiskolázásával képes fenntartani az osztályait, ami viszont az ottani magyar oktatás létét veszélyezteti.

92 Az egyesítési tervekről lásd bővebben a két iskola adatlapját a www.iskolakveszely-ben.ro honlapon.

93 Forrás: a Brassó Megyei Tanfelügyelőség honlapja (http://www.isjbrasov.ro/index.php/departamente/inspectori/ invatamant-primar/189-inscrierea-in-invatamantul-pri-mar-2015/anunturi-noutati/2018-locuri-libere-pentru-clasa-pregatitoare-etapa-a-ii-a) Letöltés időpontja: 2015. június 17.

187


pasztalható csökkenés ennél jelentősebb, mintegy 35 százalékos. A legutóbbi népszámláláson 4643 magyart regisztráltak (a nyilatkozók 17,7 százaléka).

A magyar újszülöttek számát tekintve Segesvárt szintén csökkenő trend jel-lemzi: az évente magyarként regisztrált gyerekek száma az 1994–2010-es pe-riódusban a legelső évben volt a legmagasabb (74 gyerek), azt követően szinte folyamatosan csökkent, az utolsó három évben már tartósan 35 fő alá került. A mélypont 2008-ban volt (31 újszülött), azonban a 2010-es adat (33 újszülött) sem sokkal magasabb ennél. (Lásd erre vonatkozóan a 2. sz. táblázatot.)

Segesváron az elmúlt évtizedben egyetlen iskolában sem szűnt meg ma-gyar tagozat, viszont a gyereklétszám csökkenése jól jelzi a magyar oktatás leépülési folyamatát: 2004-ben 587-en tanultak magyar oktatásban elemitől középiskoláig, a 2014/2015-ös tanévben 486-an, tehát száz fővel – mintegy 17 százalékkal – kevesebben. (Lásd a 11. sz. táblázatot.)

11. táblázat. A segesvári magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben

Iskola neve

A 2014/2015-ös tanév oktatási adataiÖ

SSZ

ESE

N (

2014

/201

5)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Aurel Mosora Általános Iskola 7 135 8 146 – – 281 281 18,7 297

Zaharia Boiu Általános Iskola 1i 11 – – – – 11 11 11 87

Szőlőhegyi Elemi Iskola 1ii 13 – – – – 13 13 13 13

Mircea Eliade Főgimnázium – – – – 8 181 181 – – 190

ÖSSZESEN 9 159 8 146 8 181 486 305 17,9 587

Forrás: Oktatási Minisztériumi Összevont osztály egyetlen tanítóval. Nincs előkészítő osztályos gyerek.ii Összevont osztály egyetlen tanítóval. Nincs második osztályos gyerek.

A diákok számának csökkenése elsősorban az egyik lakónegyedi iskolát, a Zaharia Boiut érintette, ahol leépült a felső tagozat, az elemit pedig egyet-len osztályba kellett összevonni. Ennek részben a város legnagyobb magyar tagozatával rendelkező Aurel Mosora Általános Iskola94 azon törekvése volt

94 A Mosorában a román tagozat meglehetősen alacsony létszámú, így a két tagozat jelen-leg többé-kevésbe egyensúlyban van.

188


az oka, hogy megőrizze az évfolyamonkénti párhuzamos osztályait:95 a Boiu körzetéből sok gyereket a városközponti iskolába írattak be, ez pedig nagy veszteséget jelentett a lakónegyedi iskola magyar tagozata számára.96 A kör-nyező települések (elsősorban Fehéregyháza és Héjjasfalva, kisebb mérték-ben Bún és Szederjes) magyar oktatását is hasonlóképpen érintették a Mosora beiskolázási törekvései, hiszen innen is elég sok gyerek jár be Segesvárra:97 elemiben kb. 15, felső tagozaton 20-25 százalékra tehető az ingázó gyerekek száma, emellett vannak a megye távolabbi településeiről származó, szórvány-kollégiumban lakó gyerekek is az elemi és általános iskolai oktatásban.98 Úgy tűnik azonban, hogy a Mosora számára is egyre nehezebb lesz fenntartani a párhuzamos osztályokat az elemi oktatásban, hiszen sem 2014-ben, sem 2015-ben nem hirdettek két előkészítő osztályt, ráadásul a 2015/2016-os tanévre meghirdetett 25 helyre az első két beiratkozási körben csak 14 jelentkező volt. A szőlőhegyi iskolában 4 helyet hirdettek a magyar előkészítő osztályba, oda viszont senki nem jelentkezett az első két körben.99 A magyar óvodai oktatás-ba járó gyerekek száma alapján szinte biztosra vehető, hogy a párhuzamos osztályok elindítása a következő években is gondot fog jelenteni: a 2014/2015-ös tanévben 90 gyerek tanult magyar tannyelvű csoportban a városban, ez pedig évi 23–30 gyereket jelenthet a magyar oktatás számára.

Mivel a Zaharia Boiuban a jelenlegi egytanítós elemi működése még egy-két évig tűnik biztosítottnak, és a jelek szerint 2016-ban fel kell számolni az ottani magyar tagozatot, a szőlőhegyi elemiben pedig már évek óta csak roma származású gyerekek járnak a magyar tagozatra100 – többségüknek a nyelvállapota sem túl jó –, pár éven belül a segesvári magyar elemi és általá-nos iskolai oktatás gyakorlatilag az Aurel Mosora Általános Iskolába szorul vissza. Segesváron a magyar oktatás helyzetének rendezése érdekében tör-téntek kísérletek egy önálló magyar iskola létrehozására is, miután ennek jogi alapjait a 2011-ben életbe lépő oktatási törvény megteremtette. Az iskola-alapítási próbálkozások a román többségű önkormányzat elutasítása miatt mindeddig nem jártak sikerrel.

95 Jelenleg az elemiben és a felső tagozaton egyaránt két-két évfolyamon, működik párhu-zamos (két-két) osztály.

96 Egy másik ok a román és német tannyelvű oktatás vonzereje, ami városszinten évente legalább egy fél osztálynyi gyereket vonz el a magyar tannyelvű oktatás elől.

97 A Segesvár környéki falvakban a magyar oktatás egyrészt leépülőben van – Búnon, Fehéregyházán, Szásznádason, Szederjesen már csak összevont elemi működik, Héjjas-falván összevont elemi és összevont felső tagozat –, másrészt pedig növekedőben van a roma gyerekek száma a magyar tannyelvű osztályokban.

98 Számuk 10–15 fő között lehet. 99 Forrás: a Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapja (http://www.edums.ro/clp2015/Locu-

ri%20libere%20dupa%20 etapa%20II.pdf). Letöltés időpontja: 2015. május 17.100 Ennek a létét egyelőre a megszűnés veszélye nem fenyegeti.

189


10. Szatmárnémeti

Szatmárnémeti a legkisebb a romániai százezres nagyságú városok közül: 2011-ben a közigazgatásilag hozzá tartozó Szatmárzsadány faluval együtt 102 411 fő volt a város lakossága, ami 22,4 százalékos csökkenés 1992 óta. A magyarok számában tapasztalt csökkenés ennek a másfélszerese, 34,4 szá-zalék: 1992-ben 54 013 fő volt a magyarok száma, 2011-ben 35 441 fő. A leg-utóbbi népszámlálás adatai szerint tehát a magyarok a nyilatkozók 37,9 szá-zalékát összesítik a városban.

A magyarok számának csökkenésénél jóval kisebb mértékű a magyarként regisztrált újszülöttek számának a csökkenése, legalábbis az 1994–2010 kö-zötti időszakban: 1994-ben 378 magyar gyerek született Szatmárnémetiben, 2010-ben pedig 353. A magyar újszülöttek száma egyetlen évben haladta meg a 400 főt (2005-ben 426 gyerek született), és csak három évben csökkent 350 fő alá (1995-ben 341, 2008-ban 334, 2009-ben pedig 342 magyar gyerek született).

Szatmárnémetiben a magyar oktatásban részt vevő diákok száma sem változott jelentős mértékben az elmúlt tíz évben. Jóllehet a 2004/2005-ös tanévben magyar oktatásban tanuló diákok számáról nincsenek pontos adataink,101 a (részben) becsült adatok alapján mintegy 4500 főre tehető a számuk. A 2014/2015-ös tanévben ugyanakkor 4441 diák tanult magyar nyelvű oktatásban, elemitől középiskoláig, így a csökkenés alig haladja meg az 1 százalékot.

A diáklétszám stabilitása ellenére jelentős szerkezeti átalakulások men-tek végbe az oktatási hálózatban: az elmúlt tíz évben nem kevesebb, mint nyolc iskolában szűnt meg a magyar tagozat. Ezek egy része száz főnél ki-sebb létszámmal működött, de voltak magasabb diáklétszámmal működő tagozatok is. Egyes esetekben nemcsak a magyar tagozat, hanem a román ta-gozat – vagyis a teljes iskola – felszámolására sor került (pl. 5-ös iskola, 13-as iskola), más esetekben viszont csak a magyar tagozat szűnt meg. A magyar tagozatok leépülése részben a lakónegyedi gyerekek számának csökkenésé-vel magyarázható, fontos tényező azonban a városközponti magyar közép-iskolák kibővítése elemi és általános iskolai tagozatokkal, amelyek jelentős mértékben a lakónegyedi gyerekekre támaszkodtak. Ezzel párhuzamosan számottevően emelkedett a városi magyar oktatásban az olyan környékbeli településekről ingázó gyerekek száma, ahol a magyar tagozatokon időköz-ben szinte kizárólag roma diákok maradtak (Szatmárudvari, Batiz, Amac, Ombód, Hirp, Géres stb.).

Hogyha a szatmárnémeti magyar iskolák városon belüli elhelyezkedését vizsgáljuk, megfigyelhető, hogy elsősorban a város szélső részein levő ma-gyar tagozatos iskolák szűntek meg, és a városközpont irányába történő egy-fajta koncentrálódás érhető tetten. A központtól északra eső városrészeken

101 Néhány iskola esetében nem rendelkezünk a magyar tagozatra vonatkozó 2004. évi adatokkal, így ezeket korábbi évek adataival próbáltuk pótolni az összehasonlítható-ság érdekében. Emiatt a magyar oktatásban tíz évvel ezelőtt tanuló diákok összesített számára vonatkozó számadatok is csak hozzávetőlegesek.

190


három, a délkeleti részen kettő, a nyugati részen pedig egy magyar tagozat szűnt meg, emellett két központi magyar tagozatot is felszámoltak. Míg utób-biak hiányát megfelelőképpen képesek pótolni a központi magyar iskolák, a lakónegyedi iskolák esetében a megszűnés már problémát jelent: jóllehet a diákok egy részét átvették más, közeli iskolák,102 egy részét pedig a városköz-ponti magyar iskolák, voltak román oktatásba iratkozó diákok is.

A szerkezeti átalakítások eredményeképpen Szatmárnémetiben jelenleg hat lakónegyedi és négy városközponti iskolában van magyar oktatás. Előbbi-ek közül a magyar többségű Tisztviselő telepen, a városközponttól szintén nem messze működő 10-es iskola magyar többségű és a város legnagyobb magyar elemi és általános iskolai tagozatával rendelkezik, a fennmaradó öt iskola pe-dig román többségű. Utóbbiak a szatmári magyar elemi és általános iskolai oktatásban tanuló gyerekek 44,2 százalékát összesítik. (Lásd a 12. táblázatot.)

12. táblázat. A szatmárnémeti magyar oktatás fontosabb számadatai a 2014/2015-ös tanévben103

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Ion Creangă Általános Iskola 7 164 5 111 – – 275 275 22,9 160

Mircea Eliade Általános Iskola 6 136 6 124 – – 260 260 21,7 301

Dr. Vasile Lucaciu Általános Iskola 6 116 5 97 – – 213 213 19,4 145


Bălcescu–Petőfi Általános Iskola 5 99 4 84 – – 183 183 20,3 146

Avram Iancu Általános Iskola 5 109 4 80 – – 189 189 21 153

Református Líceum 4i 100 4 125 12 283 508 225 28,1 497

102 Pl. a Grigore Moisil Általános Iskola diákjait a Művészeti Líceum, az 5-ös iskola diák-jait a Dr. Vasile Lucaciu iskola, a 20-as iskola diákjait az Avram Iancu és a Bălcescu–Petőfi iskolák, az Octavian Goga és a Lucian Blaga diákjait a Ion Creangă.

103 A táblázatban nem szerepelnek a speciális/inkluzív oktatási intézmények létszáma-datai.

191


Kölcsey Ferenc Főgimnázium 4i 109 4 124 24 660 893 233 29,1 718ii

Hám János Római Katolikus Líceum 5 137 5 142 8 192 471 279 27,9 323iii

Aurel Popp Művészeti Líceum 5 92 4 88 4 84 264 180 20 n.a.

George Emil Palade Szakközépiskola

– – – – 9 243 243 – – n.a.

Gheorghe Dragoș Gazdasági Líceum – – – – 5 115 115 – – 70ii

Constantin Brâncuși Szakközépiskola

– – – – 5 92 92 – – 73ii

Elisa Zamfirescu Szakközépiskola – – – – 4 88 88 – – n.a.

Unio-Traian Vuia Szakközépiskola – – – – 7 152 152 – – 247ii


ÖSSZESEN 57 1306 50 1226 78 1909 4441 2532 22 4231iv

Forrás: Oktatási Minisztériumi A negyedik osztály hiányzik.ii 2001/2002-as tanévi adat. A 2004-es adat nem áll rendelkezésünkre.iii 2003/2004-es tanévi adat. A 2004-es adat nem áll rendelkezésünkre.iv Hozzávetőleges adat. Néhány iskola esetében nem állnak rendelkezésünkre a 2004-es ada-tok, ahol tudtuk, ezeket 1-2 évvel korábbi vagy későbbi adatokkal pótoltuk.

Az öt lakónegyedi iskola helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy ezek közül háromban elfogadható létszámmal működik a magyar tagozat, néhány év-folyamon párhuzamos osztályok is működnek. Két iskolában – a Dr. Vasile Lucaciuban és a Mircea Eliadeban – viszont a magasabb diáklétszám a roma diákok magas és folyamatosan növekvő számával jár együtt, aminek követ-keztében a magyar gyerekek közül egyre többet íratnak más iskolába. A Lu-caciuban ma már szinte kizárólag roma származású diákok tanulnak – az iskola körzetéből a magyar gyerekek egyéb alternatíva hiányában a központi iskolákba járhatnak be –, az Eliadeban pedig növekvőben van a romák ará-nya, emiatt gyerekeket veszítenek a környéken működő iskolák – elsősorban a Bălcescu–Petőfi és az Avram Iancu – javára.

Utóbbi két iskolában a magyar tagozatok létszáma nem éri el a 200 főt, eze-ket tehát a városi kisiskolákra vonatkozó elemzés keretében külön is vizsgál-tuk. A két iskola egymáshoz viszonylag közel helyezkedik el, két szomszédos, román többségű lakónegyedben, és helyzetük több szempontból is hasonló. Mindkét iskolában egy-egy osztály működik évfolyamonként, ezek között né-hányban a létszám kevéssel haladja meg a minimálisan előírt 12 főt. Mind-

192


két iskola nagy számban veszít körzetében lakó gyerekeket a román oktatás, illetve a városközponti magyar iskolák javára, és ezeket igyekszik falvakról ingázó gyerekekkel pótolni: ebből a szempontból a Bălcescu–Petőfi van elő-nyösebb helyzetben, hiszen mint a város nyugati széléhez legközelebb eső iskola, többet felfog az abból az irányból beingázó vidéki gyerekekből.

A viszonylag alacsony létszám és a magas gyerekveszteség ellenére a szat-márnémeti lakónegyedi magyar tagozatok működése elvileg nem veszélyez-tetett, legalábbis a közeljövőben. A 2015/2016-os tanévre11 magyar előkészítő osztályt hirdettek meg a városban – minden iskola egy-egy osztályt indít, ki-véve a 10-es iskolát, amelyben két előkészítő indul104 –, és az első iratkozási körben csak a Művészeti Líceumban és a Vasile Lucaciuban nem gyűlt össze az önálló osztály elindításához szükséges 12 diák.105 A magyar óvodai cso-portokba járó gyerekek száma ugyanakkor már jelzi, hogy az elkövetkező időszakban nehezen lesz elindítható az ideihez hasonló számú magyar előké-szítő osztály a városban: a 2014/2015-ös tanévben 683 gyerek járt a városban működő 30 magyar tannyelvű csoportba, ami az elkövetkező időszakban évi 171–228 gyereket képes biztosítani a magyar oktatás számára, ez pedig szű-kösen elég évi 11 előkészítő osztályhoz.106 Jóllehet a városi diákok mellett a környező településekről ingázó diákokkal valószínűleg a következő években is számolni lehet, a román oktatás elszívó ereje, valamint a városközponti magyar iskolák beiskolázási politikája jelentős mértékben befolyásolhatja a lakónegyedi magyar tagozatok jövőjét. Az utánpótláskérdésen túlmenően az Eliade helyzete nagymértékben függ majd attól, hogy a magyar szülők köré-ben milyen lesz az iskola megítélése, ugyanis ha nagyon leromlik és emiatt máshová íratják a gyerekek egy részét, akkor a magyar tagozaton vagy lét-számgondok lesznek, vagy a roma diákok kerülnek többségbe, ezzel pedig az iskola hasonló helyzetbe kerülhet, mint a Vasile Lucaciu. Az Avram Iancu és Bălcescu–Petőfi helyzetére a két iskola adminisztratív egyesítésére vonatko-zó elképzelések körüli fejlemények lehetnek befolyással.107

Ugyanakkor az is tény, hogy a szatmárnémeti magyar közösség demográfi-ai alapjai, és az, hogy a város egyre inkább a városkörnyék településeinek is magyar oktatási központjává vált, elvileg lehetővé tenné, hogy a következő években a négy városközponti magyar intézmény elemi tagozatainak a fenn-maradása mellett, 3+1 önálló jogi személyiséggel bíró, évfolyamonként 2-2

104 Egyel kevesebbet, mint 2014-ben és 2013-ban, amikor a Ion Creangă is két osztályt indított.

105 A Művészetibe 11, a Lucaciuba 5 gyereket írattak be.106 Az idei első beiratkozási körben összesen 220 gyerek jelentkezett magyar előkészítő

osztályba. Forrás: a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség honlapja. (http://www.satmar.ro/web/uploads/files/Locuri%20ramase%20libere.pdf) Letöltés időpontja: 2015. június 17.

107 Az elmúlt években kezdeményezés történt a két iskola magyar tagozatának admi-nisztratív egyesítésére, amelyet azonban nem támogat egyik intézmény vezetősége és szülői közössége sem. A dolog egyelőre lekerült napirendről, azonban elképzelhető, hogy a következő években – főként, ha a két iskolában csökkenni fog a magyar tagozat létszáma –, újból terítékre kerül.

193


osztályt indító, lakónegyedi magyar tanítási nyelvű általános iskola is kiala-kuljon a városban, ezzel stabilan lefedve a főbb városnegyedeket.

11. Szászrégen

Szászrégen két, 1956-ban hozzá csatolt faluval, Abafájával és Randótfájával alkot közigazgatási egységet. Ezekkel együtt népessége 2011-ben 33281 fő volt, 5959 fővel (15,18 százalékkal) kevesebb, mint 1992-ben (39 240 fő). Ezzel a lét-számmal Maros megye második legnépesebb települése Marosvásárhely után.

A régeni magyar lakosság létszáma 2011-ben 8252 fő volt (a nyilatkozók 24,8 százaléka), ami mintegy harmadával kevesebb, mint 1992-ben. A ma-gyar lakosság többsége magában a városban lakik, ugyanakkor a hozzá tar-tozó két faluban is jelentős magyar közösség él: Abafáján 495 személy,108 Rad-nótfáján 1215 személy. Szászrégenben a magyar újszülöttek számát tekintve is szinte folyamatosan csökkenő trenddel kell számolnunk: 1994-ben 99 ma-gyar újszülöttet regisztráltak – ami a legmagasabb létszám volt az elmúlt 15–20 évben –, míg 2010-ben csak 57-et, ami viszont a legalacsonyabb érték.

A városban az elmúlt évtizedben két iskolában szűnt meg a magyar okta-tás: a radnótfáji úton levő 7-es iskolában egyetlen összevont, alacsony létszá-mú elemi osztályt, a város nyugati részén található Virgil Onițiu Általános Iskolában pedig egy részben összevont osztályokkal működő elemi és felső tagozatot számoltak fel.109 Az elmúlt néhány évben tehát már csak négy isko-lában volt magyar elemi és általános iskolai oktatás a városban: az Alexand-ru Ceuşianu, Augustin Maior és Florea Bogdan általános iskolákban, vala-mint a Petru Maior Líceumban.110 Előbbi kettő a városközpontban található, utóbbi kettő pedig egy-egy lakónegyedben.111

108 Jelentős részük magyar anyanyelvű roma.109 A Virgil Oniţiu iskola 2007 őszétől az alacsony létszáma miatt a Florea Bogdan Általá-

nos Iskola alárendeltségébe került. 110 Egy ötödik magyar tagozatos általános iskola is működik a város közigazgatási hatá-

rain belül: a Szászrégenhez tartozó Abafáján van egy magyar elemi tagozat 3 osztály-lyal, ahol kizárólag roma gyerekek tanulnak. Amikor a szászrégeni magyar oktatás-ról esik szó, ezt az iskolát általában nem tekintik a városi oktatás szerves részének.

111 Lásd erre vonatkozóan a melléklet 8. térképét.

194


13. táblázat. A szászrégeni magyar oktatás fontosabb számadatai a 2013/2014-es tanévben

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Florea Bogdan Általános Iskola 3i 51 4 49 – – 100 100 14,3 146

Augustin Maior Általános Iskola 4ii 74 4 60 – – 134 134 16,8 103

Alexandru Ceuşianu Általános Iskola

5 106 4 103 – – 209 209 23,2 193

Petru Maior Líceum 4iii 79 4 74 4 108 261 153 19,1 128iv

Lucian Blaga Líceum – – – – 8 192 192 – – 204

4-es számú iskola (Abafája) 3v 42 – – – – 42 42 – 27


ÖSSZESEN 19 352 16 286 12 300 938 638 18,2 894vi

Forrás: Oktatási Minisztériumi Az előkészítő és a második osztály hiányzik.iiAz előkészítő osztály hiányzik.iii A második osztály hiányzik.ivCsak 1–8. osztályos adatok: a 2004-es adatbázisból hiányoznak a középiskolai osztályokra vonatkozó adatok.vA negyedik osztály önálló, a többi összevont.vi Hozzávetőleges adat. Egy iskola esetében hiányosak a 2004-es adatok.

A négy megmaradó és jelenleg is működő szászrégeni elemi és általános iskolai magyar tagozat létszáma nem csökkent az elmúlt évtizedben, hanem növeke-dett: 2004-ben 570 diák tanult I–VIII. osztályban magyar tannyelven a szóban forgó négy iskolában, a 2014/2015-ös tanévben pedig 596 diák tanult a 0–VIII. osztályokban. A növekedés oka részben az, hogy jelentősen megnőtt a környe-ző falvakból beingázó diákok száma.112 Ettől eltekintve a szászrégeni magyar

112 A régeni magyar oktatásban tanuló gyerekek nem elhanyagolható része a környező falvakról ingázik: elemiben kb. 15, felső tagozaton kb. 20–25 százalék körüli ez az arány. Ez a Szászrégen környéki települések magyar tagozatai számára jelentős ér-

195


oktatás sokkal nehezebb helyzetben van, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Ennek okait elsősorban a megváltozott oktatási szabályozásban és finanszíro-zásban kell keresnünk: az utóbbi években minisztériumi rendelkezések egyre nehezebbé tették az alacsony létszámú osztályok működtetését, annak ellené-re, hogy az oktatási törvény ezt lehetővé teszi. A korábbi években fennálló – részben az iskolák közötti együttműködésnek köszönhető – egyensúlyhelyzet a 2012/2013-as tanévben borult fel, amikor a román oktatási rendszerbe be-vezették az előkészítő évfolyamot. Ebben az évben elvileg minden iskolában egyszerre két évfolyamot kellett indítani – egy előkészítő és egy első osztályt –, amihez viszont Szászrégenben nem volt elég utánpótlás az óvodákban: ez nagymértékben kiélezte az iskolák közötti versenyhelyzetet, a háttérben zajló – nem egyszer politikai töltetű – érdekellentétek pedig személyi konfliktusok-hoz vezettek. Az alacsony gyereklétszám miatt végül csak a két városközponti iskolában indult magyar előkészítő osztály, a két lakónegyediben nem.

A helyzeten az sem változtatott, hogy a következő tanévben mind a négy iskolában ismét sikerült előkészítő osztályt indítani, ugyanis a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó beiskolázási terv már nem tette lehetővé a négy előkészítő osztály elindítását, a 2015/2016-os tanévre vonatkozó beiskolázási terv pedig a tavalyi helyzetet szentesíti. Egy évvel ezelőtt, 2014 elején a város magyar óvo-dai csoportjaiba járó, 2014-ben iskolakötelessé váló gyerekek számának elő-zetes felmérése alapján az iskolák és az önkormányzat mind a négy magyar tagozat számára igényelt előkészítő osztályt a 2014/2015-ös tanévre, a beisko-lázási tervben viszont már csak három osztály került jóváhagyásra, amit az első beiratkozási kör után kettőre csökkentettek.113 A 2015 őszén induló tan-évre már csak két iskola kapott jóváhagyást magyar előkészítő osztály elindí-

vágás, a veszteség miatt a legtöbb helyen már csak összevont elemi osztályok működ-nek. Különösen veszélyeztetett ezen a téren: Bátos, Alsóbölkény, Beresztelke és Ma-rosfelfalu, míg Magyarfülpösön már csak szórványkollégium segítségével tartható fenn a magyar elemi. (Lásd erről bővebben a Szászrégen oktatási kistérség települési adatlapjait a projekt honlapján.)

113 A 2014-ben beiratkozás során Szászrégenben kialakult helyzet igencsak zavaros: a ma-gyar óvodai csoportokba járó gyerekek előzetes felmérése után a négy előkészítő osz-tály indítása reálisnak tűnt, azonban egy minisztériumi újrafelmérés következtében kiderült, hogy papíron jóval több gyerek szerepel beírva ezekbe a csoportokba, mint ahányan ténylegesen vannak. Ezt követően vonták vissza az Augustin Maior iskolától a magyar előkészítő osztály indítási jogát. A beiratkozások első körében csak az Ale-xandru Ceuşianuban volt megfelelő számú jelentkező (25 diák a meghirdetett 30 helyre), a két lakónegyedi iskolában nem: miután a Florea Bogdanba csak hárman jelentkeztek a meghirdetett 27 helyre, ettől az iskolától is visszavonták az előkészí-tő osztály elindítására vonatkozó jóváhagyást. A második iratkozási körben a másik lakónegyedi iskolában, a Petru Maiorban is összegyűlt az osztály elindításához szük-séges számú gyerek (a két fordulóban összesen 12-en iratkoztak be), így két iskolában indulhatott magyar előkészítő osztály. Ugyanakkor viszont egy osztálynyi gyereket a szülők egyik iskolába sem írattak be, mivel elégedetlenek voltak a beiskolázási terv utólagos módosításával. (Ezeknek a szülőknek a többsége az Augustin Maiorba sze-rette volna íratni gyerekét.) A szóban forgó gyerekek többségét végül iskolakezdésig beíratták a másik két iskolába, így a Ceuşianuban 28, a Petru Maiorban 26 fővel indult el a magyar előkészítő osztály.

196


tására (az Alexandru Ceuşianu és a Petru Maior), a második beiratkozási kört követően viszont csak az egyikben van megfelelő számú jelentkező: a Ceuşianu a számára jóváhagyott 28 helyet már első körben betöltötte, a Petru Maiorba viszont csupán 11 diák jelentkezett, további 14 hely pedig üresen maradt.114

A tavalyi és idei történésektől függetlenül Szászrégenben a négy magyar tagozat hosszabb távon szinte biztosan nem tartható fenn, még akkor sem, ha számolunk azzal, hogy a helyiek mellett továbbra is lesznek a környékbeli fal-vakból bejáró gyerekek, illetve hogy a jelenleginél nagyobb létszámmal fog működni a 2013 őszén elindult szászrégeni szórványkollégium.115 Az, hogy me-lyik iskolában kell lemondani a magyar tagozatról, egyelőre még nem teljesen egyértelmű, és a döntést jelentősen nehezíti egy helyi oktatási stratégia hiánya is. Az elmúlt évek és az idei év történései alapján a Florea Bogdan van a legne-hezebb helyzetben, hiszen ott jövőtől minden bizonnyal már három elemi év-folyamon is kimarad a magyar tannyelvű oktatás – ez pedig valószínűleg jelen-tősen rontani fogja majd az iskola megítélését a szülők körében –, másrészt itt a legalacsonyabbak az osztálylétszámok is. A tanfelügyelőség tavalyi (és idei) döntése továbbá arra enged következtetni, hogy az említett lakónegyedi iskola mellett az egyik városközponti iskola (az Augustin Maior) magyar tagozatáról is lemondanának.116 Ha figyelembe vesszük azt, hogy a 2014/2015-ös tanévben a Szászrégenben működő 10 magyar tannyelvű óvodai csoportba 172 gyerek járt,117 az elkövetkező időszakban évi 43–57 gyerekkel lehetne számolni a ma-gyar előkészítő osztályokban. Ez – kiegészülve vidéki és szórványkollégiumi gyerekekkel –, ésszerű beiskolázási keretszámok megállapításával118 akár há-rom osztály elindítását is lehetővé tenné.119 Mindezen túl utóbbinak egyelőre kevés a reális esélye.

114 Forrás: a Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapja (http://www.edums.ro/clp2015/Lo-curi%20libere%20dupa%20 etapa%20II.pdf). Letöltés időpontja: 2015. május 17.

115 A szórványkollégiumot a magyarfülpösi Szivárvány Alapítvány indította el a kato-likus egyháztól bérelt, részben felújított épületben, amelyben a 90-es években már működött kollégium. A kollégiumban a 2014/2015-ös tanévben kb. 11 gyerek lakott, akik többsége a mezőségi szórványtelepülésekről és -tanyákról származott. A kollégi-um – személyes kapcsolatok és a távolság miatt is – elsősorban a Florea Bogdan iskola számára biztosított volna utánpótlást, ez az elmúlt két tanév beiskolázási tervei alap-ján viszont már korántsem tűnik ennyire egyértelműnek.

116 Jóllehet erre vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal, az, hogy az iskolában két egymás utáni évben sem indult magyar előkészítő osztály, ezt a feltételezést erősíti. A következtetéseken túlmenően pedig a tények magukért beszélnek: pár éven belül a két kimaradt évfolyam eléri a felső tagozatot, ami a pedagógusi állások vonatkozásában fog gondokat okozni.

117 Nem számoltuk ide az Abafáján működő 13 fős összevont magyar óvodai csoportot.118 Ez alatt azt értjük, hogy egyik iskola sem kap 20 főnél magasabb beiskolázási keretet

az előkészítő osztályra, sőt indokolt esetben akár ennél kevesebb fővel is meghirde-tésre kerülhetnek előkészítő osztályok.

119 Annak eldöntése, hogy melyik iskolákban maradjon meg a magyar tagozat, nyilván több tényező függvénye, viszont azon érv alapján, hogy a város területét minél jobban le lehessen fedni magyar oktatást kínáló intézményekkel, talán a két lakónegyedi is-kola és az egyik városközponti iskola megtartása lenne indokolt. Ellenkező esetben ugyanis elképzelhető, hogy a lakónegyedekben élő szülők nem vinnék be gyerekeiket a városközpontba, hanem valamely közeli lakónegyedi román iskolába íratnák őket.

197


A szászrégeni magyar oktatás sajátossága, hogy ez az egyetlen olyan ro-mán többségű város jelenleg Erdélyben, ahol bár 5 oktatási intézményben és csaknem ezer magyar nyelven tanuló diákkal zajlik oktatás (a középisko-lai szintet is beleértve), egyetlen kizárólag magyar tannyelvű iskola sincs a városban. Egy ilyen központi, koordináló és kistérségi feladatokat is ellátó intézmény hiánya hozzájárulhatott a jelenlegi igen szerencsétlen helyzet ki-alakulásához.120

12. Zilah

Szilágy megye székhelyének, a hozzá tartozó Felsőnyárló faluval együtt 2011-ben 56 202 fő volt a lakossága. Ez 17,3 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. A magyarok száma az említett időszakban ennél számottevőbb mértékben (36,5 százalékkal) csökkent: 13 637 főről 8662 főre. 2011-ben a zilahi magya-rok a népszámláláson nyilatkozók 16,5 százalékát tették ki.

A magyar újszülöttek számát vizsgálva a városban megállapíthatjuk, hogy a 2000-es évek első évtizedének végén regisztrált adatok valamivel rosszabbak ugyan, mint az 1990-es évek második felében regisztráltak, de nagymértékű csökkenésről nem beszélhetünk. A kilencvenes években egy ideig növekedés volt a magyar gyerekszületések számát illetően – ez 1998-ban csúcsosodott ki 113 újszülöttel –, majd csökkent a magyar újszülöttek szá-ma, 2004-ben érve el a mélypontot (68 gyerek). A 2000-es évek elejétől hul-lámzó, de viszonylag stabil a gyerekszületések száma: 100 fő fölé sohasem emelkedett, viszont egy-két kiugróan negatív értéktől eltekintve többnyire 90 fő körül van. 2010-ben pl. 89 magyar gyereket regisztráltak a városban. (Lásd a 2. sz. táblázatot.)

A magyar újszülöttek számának az alakulásához hasonló trendet mutat a magyar oktatásban tanuló diákok számának az alakulása is: 2004-ben Zila-hon 1705 diák tanult magyarul elemitől középiskoláig, a 2014/2015-ös tanév-ben pedig 1543, mintegy tíz százalékkal kevesebb. (A zilahi magyar oktatás fontosabb számadatait lásd a 14. táblázatban).

120 Az önálló magyar iskola megalapításának elmaradása azért is lehet különösen fájó pontja a Maros megyei magyar oktatásnak, mivel Szászrégenben – a többi hozzá hasonló várostól eltérően – a politikai konjunktúra is kedvező lett volna egy ilyen stratégiai fontosságú döntés kivitelezéséhez: 2004–2012 között a városnak RMDSZ-es polgármestere volt.

198


14. táblázat. A zilahi magyar oktatás fontosabb számadatai a 2013/2014-es tanévben

Iskola neve


ÖSS

ZE

SEN

(20

14/2

015)

Ebb

ől e

lem

i és

álta

láno

s is

kola

i osz

tály

ok

Átl

agos

osz

tály

léts

zám

0–

VII

I. o

sztá

lyba

n

Öss

zesí

tett

diá

klé

tszá

m

a 20

04/2

005-

ös t

anév

ben


Közép-iskola


Mihai Eminescu Általános Iskola 5 78 4 92 – – 170 170 18,9 167

Iuliu Maniu Általános Iskola 1i 12 4 98 – – 110 110 22 253

Simion Bărnuțiu Általános Iskola 5 138 5 122 – – 260 260 26 234

Avram Iancu Sportlíceum – – 1ii 9 – – 9 9 9 141

Wesselényi Református Kollégium

5 115 2iii 41 13iv 330 486 156 22,3 327

Silvania Főgimnázium – – – – 8 232 232 – – 223

Gelu Vajda Szakképző Líceum

– – – – 2,5 74 74 – – 66

Gheorghe Șincai Főgimnázium – – – – 7 202 202 – – 216


ÖSSZESEN 16 343 16 362 30,5 838 1543 705 22,0 1705

Forrás: Oktatási Minisztériumi Csak előkészítő osztály.ii Csak hetedik osztály.iii Csak ötödik és hetedik osztály.iv Ebből öt csökkentett látogatású osztály.

Zilahon a magyar oktatás teljesen megszűnt a 7-es számú Általános Iskolá-ban, továbbá a magyar diákok számának csökkenése két másik iskola ma-gyar tagozatát is hátrányosan érintette: az Avram Iancu Sportlíceumét, va-lamint a Iuliu Maniu Általános Iskoláét. A Fenyves (Brădeț) lakónegyedben található Sportlíceum magyar tagozatának leépülése egyértelmű: itt elemi-ben már nincs magyar osztály, a felső tagozaton pedig egy alacsony létszámú hetedik osztály van, kifutó rendszerben. A Maniu ezzel szemben valamivel

199


jobb helyzetben van, ott ugyanis még megvan a felső tagozat: a tíz éve még 253 fővel működő magyar tagozat létszáma viszont mára már felére csök-kent. Elemiben a tavaly kifutó egyetlen negyedik osztály helyett sikerült 2014 őszén előkészítő osztályt indítani, a felső tagozaton pedig minden évfo-lyamon van egy-egy osztály – itt még a 2010 előtt indult osztályok működnek, amelyekben egyébként a környező falvakról (elsősorban Szilágyfőkeresztúr-ról és Dobáról) bejáró diákok aránya 50 százalék körül van.

A két lakónegyedi elemi leépülése részben azzal függ össze, hogy nagyon lecsökkent a magyar gyerekek száma az iskolák – egyébként nem túl nagy kiterjedésű, többnyire tömbházakból álló és a városi átlag alatti részarányú magyar lakossággal rendelkező – körzetében, és stabil óvodai utánpótlással sem rendelkeztek, részben pedig azzal, hogy 2010-ben a Wesselényi Reformá-tus Kollégium a meglévő középiskolai osztályai mellé alulról történő építke-zésbe kezdett, és elemi osztályokat, majd felső tagozatos osztályokat is indí-tott. Ez főként a Maniut érintette hátrányosan, mivel a két iskola között alig pár száz méter a távolság.

Zilahon az elkövetkező években az elemi és általános iskolai magyar ok-tatás valószínűleg három iskolába szorul vissza: a város történelmi központ-jában működő Simion Bărnuţiuba, és a tőle északra egy kilométeren belül található, szintén központi fekvésű Mihai Eminescuba és a Wesselényibe. A két lakónegyedi iskolában minden bizonnyal néhány éven belül megszűnik a magyar tagozat. A Maniuban ugyan sikerült 2014 őszén elindítani egy elő-készítő osztályt, de a 2015/2016-os tanévre már nem kapott beiskolázási kere-tet az iskola, így kevés a valószínűsége, hogy sikerül tartósan talpra állítani az elemit. Ugyanakkor a felső tagozatnak 2015-től már nem lesz alulról jövő utánpótlása (legfeljebb csak a faluról ingázó gyerekek), így annak leépülése is elkerülhetetlennek tűnik.

A zilahi magyar tannyelvű óvodai csoportokba a 2014/2015-ös tanévben 225 gyerek járt, ami évi 57–75 gyereket képes biztosítani a magyar előkészítő osztályok számára, ez pedig azt jelenti, hogy nehezen indítható három elő-készítő osztálynál több évente. A négy előkészítő osztály elindításához arra lenne szükség, hogy az iskolák alacsonyabb létszámkeretet kapjanak az indu-ló előkészítő osztályaikra, erre viszont kevés az esély.121 A Maniu körzetéből felszabaduló, valamint a falvakról bejáró gyerekeket elsősorban a Wesselényi és a Mihai Eminescu kaphatja meg, az Avram Iancu körzetében élő gyerekek számára pedig a Bărnuţiu van a legközelebb. Számolni kell azzal is, hogy kör-zeti magyar oktatás hiányában a lakónegyedekben élő magyar gyerekek egy része román tannyelvű oktatásba jelentkezik, mivel a szülők közül nem min-denki tudja vagy szeretné vállalni a gyereke napi ingáztatásával járó terheket.

121 A 2015/2016-os tanévre mindhárom iskola (Wesselényi, Bărnuțiu és Eminescu) 25 fővel hirdette meg a magyar előkészítő osztályt. A beiratkozás első körében a Wes-selényibe 13, a Bărnuțiuba 25, az Eminescuba 16 gyereket írattak be. Forrás: a Szil-ágy megyei tanfelügyelőség honlapja. (http://www.isjsalaj.ro/invatamant_primar/documente/2015/Nr-locuri-libere-ramase-dupa-etapa-I.pdf) Letöltés időpontja: 2015. június 17.

200


4. Összegzés, következtetések

A döntően falusi és kisvárosi szórványiskolákra összpontosító Iskolák ve-szélyben programot 2014 tavaszán egy részprojekttel bővítettük ki, amelynek keretében román többségű városi kisiskolák helyzetét vizsgáltuk. Tanulmá-nyunk során városokra lebontva ismertettük ezeknek a városi kisiskoláknak a helyzetét, zárásul pedig a legfontosabb adatokat foglaljuk össze, néhány számszerűsíthető eredmény tükrében. 1. A városi kisiskolák részprojekt célhelyszínei olyan román többségű erdé-

lyi városok voltak, ahol több iskolában is van magyar oktatás. Összesen 12 város került be a részprojektbe: ötben a magyarság lélekszáma 10 ezer fő alatti (Marosludas, Négyfalu, Segesvár, Szászrégen és Zilah), háromban 10 ezer és 20 ezer fő közötti (Arad, Brassó és Nagybánya), négyben pedig 20 ezer, sőt 30 ezer fő feletti (Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár és Ma-rosvásárhely). Mindegyik városban 50 százalék alatt van a magyarok ará-nya, az elmúlt 25 évben pedig csökkenő trend jellemzi: kivétel nélkül min-den városban a romániai magyarságra jellemző százalékos csökkenést meghaladó mértékű a magyarok arányának a csökkenése. Összességében az elmúlt két évtized erdélyi magyar népességveszteségének csaknem ké-tötöde ebben a 12 városban realizálódott, ez önmagában is erős érv ezen települések kiemelt vizsgálata mellett. Ugyanakkor kivétel nélkül minde-gyik vizsgált városban a magyarok számának csökkenése a város összla-kosságában tapasztalható csökkenésnél lényegesen magasabb.

2. A 12 városban a 2013/2014-es tanévben (és a 2014/2015-ös tanévben is) összesen 90 iskolában volt magyar tannyelvű elemi és/vagy általános iskolai oktatás. Ezek közül 6 speciális (inkluzív) oktatást biztosító intézmény, 3 részben vagy teljes egészében magániskola, 2 a városokhoz csatolt falvakon működő elemi iskola, 5 művészeti vagy sport profilú iskola (közülük négyben magyar nyelvű középiskolai oktatás is zajlik), 21 középiskolai tagozattal is rendelkező iskola (többnyire a városon belül nagy presztízzsel és múlttal rendelkező, magyar tannyelvű középiskolák), 53 pedig elemi vagy általános iskola. Utóbbiak közül mindössze 2 magyar tannyelvű, a többi román és magyar (esetleg német) tannyelvű osztályokkal működő két- vagy többnyelvű iskola.

3. A 90 iskola közül a projekt célcsoportjába összesen 42 iskolát választot-tunk be, kivétel nélkül olyan intézményeket, ahol a magyar elemi és álta-lános iskolai osztályokban tanuló diákok együttes létszáma a 2013/2014-es tanévben nem érte el a 245 főt, tehát a projekt szóhasználatában városi kisiskolának minősültek. Ezek közül 8 iskolában csak elemi szintű magyar oktatás van, 30 iskolában egyaránt működnek elemi és felső tagozatos osz-tályok, 4 iskolában pedig az elemi és/vagy általános iskolai oktatás mellett középiskolai oktatás is zajlik magyar nyelven. A 42 iskolából 39 esetében

201


sikerült helyszíni információkat szerezni és a tervezett interjúkat elkészí-teni a magyar intézményvezetőkkel, pedagógusokkal.122

4. Néhány számadat a listára felkerült 42 iskola magyar oktatására vonat-kozóan:• 6 magyar tagozaton működik legalább egy összevont osztály, ezek közül

4 tulajdonképpen egy- vagy kéttanítós összevont elemi;• 14 iskolában hiányzik legalább egy évfolyamon a magyar osztály;• 10 iskolában működik legalább egy létszám alatti (azaz 12 főnél alacso-

nyabb létszámú) önálló osztály;• 7 iskolában van legalább egy párhuzamos osztály elemi vagy felső tago-

zaton, ezek közül mindössze egy iskolában vannak mindkét tagozaton párhuzamos osztályok;

• 13 iskolában éri el a magyar elemi tagozat átlagos osztálylétszáma a tör-vény által meghatározott 20 főt, 4 iskolában pedig a felső tagozaton a 25 főt. Ezek között egyetlen olyan iskola van, ahol mindkét tagozaton megvan az említett átlagos osztálylétszám.

5. A számadatok, a helyszíni interjúk és egyéb forrásokból származó infor-mációk alapján, a 42 iskolát a következőképpen csoportosíthatjuk a ma-gyar oktatás veszélyeztetettségi szintjét tekintve:• 11 iskolát sorolunk a veszélyeztetett kategóriába. Ezek közül egy isko-

lában a helyszíni látogatásunkat követően szűnt meg a magyar okta-tás,123 5 iskolában (5 különböző városban) pedig várhatóan pár éven belül szinte biztosan meg fog szűnni a magyar oktatás. Négyben csak elemi szinten vannak magyar osztályok, egyben még működnek felső tagozatos osztályok is. A fennmaradó 5 iskolában a megszűnés veszélye egyelőre nem fenyeget, viszont a diáklétszámban tapasztalt problémák, az újabb összevonások veszélye, a roma diákok magas aránya vagy egy-szerűen a fenntartói szándékokban tapasztalt bizonytalanság miatt áll fenn a veszélyeztetettség.

• 10 iskola helyzetét problémásnak ítéltük meg, ami azt jelenti, hogy jólle-het nem közvetlenül veszélyeztetettek, egy esetleges kedvezőtlen politi-kai és oktatásszabályozási változás könnyen ebbe a kategóriába tolhatja el őket. Az iskolák többségében az alacsony létszámú – akár már a tör-vény által minimálisan előírt 12 fő alatti – osztályok jelentenek gondot. Ebben az esetben egy-két gyerek elveszítése akár már létszám alatti osztályokat és osztályösszevonást eredményezhet, amely viszont – az el-múlt évtizedben megszűnt városi iskolák tapasztalatai alapján – a tago-zat igen gyors leépüléséhez és megszűnéséhez vezethet. Két szászrégeni

122 A projekt ezen részében valójában 40 iskolát látogattunk meg: Kolozsváron az egyik magániskolában is készült interjú.

123 Valójában nem tényleges felszámolásról van szó, mivel a szóban forgó magyar elemi tagozat egy városon belüli intézményi átszervezés következtében más iskola aláren-deltségébe kerül.

202


és egy négyfalusi iskola esetében a városon belüli sajátos helyzet, vala-mint a rövid távú utánpótlási esélyek – a régeni iskoláknál pedig a 2014-es és a 2015-ös évi beiskolázás körülményei is – indokolják a besorolást, egy marosvásárhelyi iskola esetében pedig a roma diákok viszonylag magas száma, akik viszont elsősorban nem a magyar tagozaton, hanem roma–magyar kétnyelvű osztályokban járnak.

• A fennmaradó 21iskola – közülük az egyikben a magyar tagozaton kizá-rólag roma származású gyerekek tanulnak – helyzetét stabilnak ítéltük meg. Ez azt jelenti, hogy az aktuális diáklétszám, az utánpótlási esé-lyek, valamint a jelenlegi politikai, oktatásszervezési és finanszírozási konjunktúra mellett elvileg ezeket a tagozatokat nem fenyegeti a leépü-lés veszélye, és jelenleg nincs olyan súlyos tényező sem, ami ilyen irá-nyú feltételezésekre adna okot. Nyilván, amennyiben a feltételek nega-tív irányban változnak, a szóban forgó iskolák némelyike elvileg akár problémás helyzetbe is kerülhet vagy veszélyeztetetté válhat. Ugyanak-kor ezen iskolák esetében akár pozitív változások is bekövetkezhetnek, mind a diáklétszámot, mind az intézmény általános helyzetét, presztí-zsét tekintve.

A projekt során néhány olyan következtetés is megfogalmazódott, ami érvé-nyes több vagy akár az összes városi kisiskolára. Ezek közül a legfontosabbak:1. A lakónegyedi iskolák egyik legnagyobb problémáját a városközponti

magyar iskolák beiskolázási gyakorlata jelenti. A nagy presztízzsel bíró magyar középiskolák többsége (köztük több egyházi iskola is) alulról tör-ténő bővítésbe kezdett, elemi és/vagy általános iskolai osztályokat indít-va, ahová nagy számban jelentkeztek és jelentkeznek a városközponttól távolabbi lakónegyedekben élő gyerekek. Ez több helyen is a lakónegyedi iskolák leépülését eredményezte, aminek közvetlen következménye az, hogy a volt negyedi iskolák körzetében élő magyar gyerekek egy része a román oktatásba került, nem vállalva a napi akár több kilométeres váro-son belüli utazást. A helyzetet tovább nehezíti, hogy ahol megmaradt a negyedi iskolákban a magyar tagozat, ott is jellemző, hogy városközponti iskolák által elvonzott diákok jellemzően a jobb módú, középosztályi csa-ládok gyermekei, akiknek a hiánya nem csak mennyiségi hiányt jelent a negyedi iskolák számára, hanem az osztályközösségek színvonalára is ne-gatívan hat, illetve ezáltal éppen a magyar oktatást legaktívabban támo-gató szülőket is elveszti a negyedi iskola. Noha a városközponti iskolákat elemi osztályaiknak indításakor sok esetben saját gyermekutánpótlásuk biztosítása motiválta, a negyedi iskolák lépülése paradox módon közép-távon a magyar középiskolákat is érinti. Ugyanis azok a gyerekek, akik a lakóhelyhez közeli magyar oktatás megszűnése vagy színvonalromlása román elemi és/vagy általános iskolai oktatásba iratkoztak, kevés való-színűséggel választanak a későbbiekben magyar nyelvű középiskolát. En-nek a gyermekhiánynak egy jelentős része általában nem az elemi tagoza-

203


tot indító elméleti középiskolában, hanem a többi intézményben (többek között a szakközépiskolai magyar osztályokban) csapódik le.

2. A beiskolázási keretek jelenlegi rendszere nagymértékben megnehezítheti egyes városokban a magyar oktatás helyzetét. Mivel a legtöbb iskolában a törvény által megengedett maximális vagy átlagos létszámú osztályok el-indítására biztosítanak keretet, a lakónegyedi iskolák jelentős hátrányban vannak a központi iskolákhoz viszonyítva. Míg utóbbiak általában az első beiratkozási körben képesek feltölteni a számukra jóváhagyott létszámú gyerekkel az előkészítő osztályaikat, a lakónegyedi iskolák esetében nem egyszer a hivatalos beiratkozás lezárulta után sincs meg a szükséges szá-mú gyerek, így az őszi iskolakezdésig bizonytalan az osztályok sorsa, és tulajdonképpen folyamatos toborzás zajlik. Amennyiben egy megalapo-zottabb előzetes óvodai felmérés alapján történne a beiskolázási keretek elfogadása, és egy „gyengébb” év esetén a központi iskolák korlátoznák a beiskolázható gyerekek számát (pl. osztályonkénti 20 körüli létszámban), a lakónegyedi iskolák helyzete könnyebb lehetne a beiskolázás során. Ez-zel elkerülhető lenne az a jelenség is, ami jellemzően a leépülés első konk-rét oka, egy-egy évfolyam kimaradása. (ld. 8. pont.)

3. A körzetesítés jelenlegi rendszere – legalábbis ezekben a városokban és a magyar oktatás esetén – gyakorlatilag nem működik. Jóllehet az iskolák többsége rendelkezik saját körzettel, a jogszabályok a beiskolázás tekinte-tében megengedőek, így nincs akadálya annak, hogy a szülők az általuk választott, nem feltétlenül körzeti iskolába írassák gyerekeiket, és az isko-láknak sincsenek hatékony eszközeik a gyerekek elutasításában. A legtöbb esetben az iskolaválasztás során a szülő számára az elsődleges szempont a tanító személye, így általában a szülők oda íratják gyerekeiket, ahol az általuk legjobbnak és legmegbízhatóbbnak ítélt tanítónő kezd előkészítő osztályt. A központi iskolák természetesen törekednek arra, hogy a legjobb tanítónőket alkalmazzák – illetve fordítva, a legjobb pontszámot elérő ta-nítónők általában a központi, jobb nevű iskolákat részesítik előnyben –, így a lakónegyedi kisiskolák ezen a téren – ha nem is teljesen egyértelműen – hátrányban vannak.

4. A román oktatás elszívó hatása a városközponti magyar iskolák beisko-lázási stratégiájától függetlenül is komoly veszteséget jelent a lakónegye-di magyar oktatás számára, hiszen majdnem minden két vagy több tan-nyelvű iskola román tagozatán nagy számban járnak magyar gyerekek. (Egy-egy iskolában ezek száma akár a magyar tagozaton járó gyerekek számának 25–30 százalékát is meghaladhatja.) Különösen magas arányú a veszteség a vegyes családból származó gyerekek esetében: egy iskolán belül akár 90 százalék fölött is lehet körükben a román oktatásba iratko-zók aránya, a magyar oktatásba általában csak néhányan jelentkeznek.

204


5. A román oktatásba történő iratkozás szoros összefüggésben van a két vagy több tannyelvű iskolákban működő magyar tagozatok presztízs-hátrányával. A legtöbb vegyes iskolára jellemző, hogy a magyar tagozat létszáma jóval a román tagozat létszáma alatt van, az iskola vezetőtanácsa román többségű, az iskolában nem érvényesül a kétnyelvűség, nem hogy a valóságban, de még szimbolikus gesztusok szintjén sem, sőt azokon a pontokon sem, amelyet törvény ír elő.124 Némely esetekben a magyar tagozat számára biztosított oktatási körülmények is rosszabbak, mint a román tagozaton. (Pl. az alacsony létszámú magyar osztályok nem egyszer oktatásra alkalmatlan, kisméretű és sötét tantermekben tanulnak). A magyar tagozatok tehát nemcsak szimbolikusan, hanem nagyon sokszor a gyakorlatban is másodrendűnek számítanak a román tagozatokkal szemben.

6. Azokban a városokban, ahol német tannyelvű oktatás is működik, ebbe az irányba is jelentős a magyar oktatás gyerekvesztesége. A német tagozatok szintén jelentős presztízselőnyben vannak a magyar oktatáshoz képest, és általában a román oktatáshoz képest is, a magyar szülők számára sokszor pedig egyfajta „egérutat” jelentenek.125

7. A két vagy több tannyelvű iskolákban működő kis magyar tagozatok ál-talános jellemzője a pedagógusi fluktuáció, illetve az, hogy a pedagógusok jelentős része nem főállásúként tanít az iskolában. Mivel évfolyamonként egy osztály esetén egy teljes álláshoz szükséges óraszám általában csak a tanítók és a főbb tárgyakat (román, magyar, matematika) oktató pedagó-gusok, esetleg a kettős képesítéssel rendelkező pedagógusok számára biz-tosított egy iskolában. Ebben a helyzetben egyfelől sok pedagógus betanít a román tagozatra is,126 másfelől több iskolában is oktat a városon belül vagy a környező településeken. Előbbi hosszú távon a magyar pedagógusok magyar oktatáshoz való ragaszkodását gyengítheti, utóbbi pedig azt eredményezi, hogy a szóban forgó magyar pedagógusok általában csak heti 1-2 napon tartózkodnak az egyes iskolában. Emiatt egyrészt sokkal nehezebb összeforrott pedagógusi közösségeket kovácsolni, a pedagógusok közötti feladatleosztás sok esetben problémás, nem egy esetben pedig akár az osztályfőnöki tisztségek lefedése is gondot okozhat.

8. A pedagógusokkal kapcsolatos problémákat súlyosbítja, amikor egy-egy évfolyamon kimarad a magyar osztály (akár előkészítőben, akár ötödik-

124 A magyar feliratok hiányoznak, a hivatalos rendezvények, honlapok egynyelvűek, a szülők magyar nyelvű írásbeli tájékoztatása nem létezik, az iskola statútuma nem érhető el magyarul stb.

125 „A legjobbat biztosítom a gyermekemnek, de azt sem lehet a szememre vetni, hogy román oktatásba írattam volna.”

126 Ennek a fordítottjára is van példa, amikor román tagozatos, nem egy esetben magya-rul gyengén beszélő pedagógusok tanítanak át a magyar tagozatra. Utóbbiak jellemző-en a kis óraszámú tárgyakat (zene, rajz, testnevelés, műszaki foglalkozások) oktatják.

205


ben nem sikerül elindítani). Az elemi osztályok kimaradása pedagógusi állások megszűnését eredményezi, a felső tagozatos osztályok kimaradá-sa pedig kevesebb óraszámot jelent, ami súlyosbítja az órakiegészítések rendszere okozta problémákat. A kimaradó évfolyamok ugyanakkor a pedagóguskérdéseken túlmenően más téren is egy komoly bizonytalan-sági tényezőt jelentenek, hiszen a szülők számára kérdésessé válik, hogy gyerekeik be tudják-e fejezni megkezdett elemi és/vagy általános iskolai tanulmányaikat ugyanazon iskola keretében, vagy iskolaváltásra kény-szerülnek. Amennyiben egy magyar tagozat valamelyik évfolyamán ki-marad egy osztály, az általában bizalomvesztéssel jár a magyar szülők részéről, hogyha pedig több évfolyamon maradnak ki osztályok, vagy tar-tósan nem sikerül magyar előkészítő osztályt indítani, az szinte biztosan a magyar tagozat leépülését fogja eredményezi.

9. Több városi kisiskola esetében is gondot okoz a közvetlen óvodai utánpótlás hiánya, szervezetlensége. A közelben működő magyar óvodai csoportok, főként, ha azok jogilag az illető iskolához tartoznak, általában stabil után-pótlást biztosítanak a magyar oktatás számára, és ha nem is teljesen, de nagymértékben képesek biztosítani egy-egy előkészítő osztály elindításá-hoz szükséges gyereklétszámot. Több városban is az tapasztalható, hogy a magyar óvodai csoportok elhelyezkedése nem illeszkedik megfelelő-képpen az iskolák körzetéhez, esetleg az iskolák jogi alárendeltségében működő óvodai csoportok elosztása aránytalan. (Például mert az óvodák iskolák közötti „szétosztásakor” elsősorban a román tagozatok érdekeit követték.) Így előfordulnak ugyanazon városban, akár egy lakónegyeden belül is olyan helyzetek, hogy az egyik iskola alárendeltségében akár 4–5 magyar óvodai csoport is működik, míg más iskolák alárendeltségében csak egy, ami nyilván nem képes számukra biztosítani az utánpótlást. (Van, ahol az is előfordul, hogy magyar tagozattal nem rendelkező isko-lákhoz kerülnek, vagy ilyen iskoláknál „maradtak” magyar óvodai cso-portok.) Természetesen az iskolai körzetek átjárhatósága miatt ezek a gon-dok áthidalhatók, de amikor nagyon kiéleződik két közeli iskola között a versenyhelyzet, akkor mindenképpen gondot jelenthet az iskolák toborzó munkájában egy másik iskola alárendeltségében működő óvodával való kapcsolatfelvétel. A „gazdátlan” magyar óvodai csoportok esetén pedig sok esetben vezet az út a „saját iskola” román tagozata felé.

10. A lakónegyedi iskolák nagyon sok esetben a városközponti iskolák és a ro-mán/német tannyelvű oktatás irányába elveszített gyerekeket a környező falvakról bejáró, általában naponta ingázó gyerekekkel próbálják pótolni. (Utóbbiak azonban nemcsak a lakónegyedi iskolákba járnak, hanem a vá-rosközponti iskolákban is szép számban vannak.) Ez viszont az érintett falvak magyar oktatása számára jelent nagy veszteséget. Gyakorlatilag Erdély-szerte jellemző, hogy a városok vonzáskörzetében működő falu-si magyar tagozatok többsége a leépülés vagy akár a megszűnés határán

206


van. Ez főként a román többségű településeken jelent gondot, ugyanis a magyar oktatás térvesztése miatt jelentősen megnőhet a román oktatásba iratkozó magyar gyerekek száma, hiszen a szülők jelentős része nem tudja megengedni magának a gyermek napi ingáztatását, de a helyben maradó, egyre inkább lefelé nivellálódó magyar oktatásból csak a helyi román ta-gozat felé vezet kiút. Érdekes módon viszont a városi magyar tagozat is csak egy bizonyos szintig profitál a bejáró falusi gyermekekből, a bejáró gyermekek nagy aránya ugyanis az adott magyar tagozat presztízsét nem feltétlenül növeli a városi szülők körében.

11. Általánosnak tekinthető a városi iskolák esetében a délutáni napközis foglalkozások (afterschool) működtetése az elemista gyerekek számára. Az iskolák tisztában vannak azzal, hogy enélkül jelentős hátrányba kerül-nének a konkurens iskolákhoz képest, így ma már nagyon kevés városi iskola van, ahol nem működtetnek afterschoolt. Ezeknek a programoknak általános jellemzője, hogy szülői lehetőségeknek és igénynek megfelelően a szülők – sok esetben igen komoly mértékű – anyagi hozzájárulásával működnek. A jellemző az, amikor évfolyamonként egy-egy csoportban, a saját tanítónő felügyelete mellett zajlik a foglalkozás, amelynek keretében a gyerekek ebédet is kapnak.127 Azzal viszont, hogy a városközponti isko-lák elszívják a fizetőképes szülők egy részét, a negyedi iskolák magyar tagozataiban csak alacsonyabb bizonyossággal lehet arra számítani, hogy valóban beindul, és ha működik, valóban jó színvonalon. (Például az af-terscool egyetlen összevont csoportot jelent az egész magyar tagozaton, vagy elég szülő rendel-e meleg ebédet ahhoz, hogy kiszállítsák.) Ugyan-akkor az afterschool programok egyik megoldatlan kérdése, hogy nagyon sok esetben a szülők fizetésképtelensége miatt éppen azok a diákok ma-radnak ki, akik szociálisan hátrányos helyzetű családból származnak, és akik számára nemcsak a napi meleg ebéd, hanem a délutáni, pedagógusi felügyelet mellett zajló tanulás is fontos volna.

12. Ugyancsak általános problémának tekinthető a két vagy több tannyelvű iskolákban működő magyar tagozatok esetében a támogató civil szerve-zeti háttér hiánya. Csak nagyon kevés magyar tagozat esetében jellemző a szülők és pedagógusok által működtetett, külső támogatásokat szerez-ni és befogadni képes civil szervezet, amely a magyar oktatás számára biztosít háttértámogatást (pl. afterschool részfinanszírozása, táborok és különböző programok szervezése, eszközvásárlás a magyar osztályok számára stb.). Az iskolák többségében működnek ilyen szervezetek, ezek viszont román többségűek, így a magyar oktatás érdekei a keretükben nem vagy csak nagyon nehezen érvényesíthetők. Ezen a téren tehát a két vagy több tannyelvű iskolák jelentős hátrányban vannak az önálló ma-

127 Ha van lehetőség, akkor az iskola saját étkezdéjében, hogyha nincs, akkor valamelyik közeli vendéglőben vagy cateringrendszerben.

207


gyar tannyelvű iskolákhoz képest, ahol szinte kivétel nélkül megtalálha-tók az ilyen jellegű civil szerveződések.

13. Azokban a kisebb városokban, ahol nem működnek önálló magyar tannyelvű iskolák, a 2011-es tanügyi törvény által teremtett kedvező jog-szabályi változás ellenére sem sikerült megvalósítani az iskolaalapítási terveket, ezek ugyanis a román többségű helyi önkormányzat és a tanfe-lügyelőségek akadályozó hozzáállása miatt mindeddig elbuktak. Az ön-kormányzati támogatás nem mondható sokkal jobbnak azokban a nagy-városokban sem, ahol önálló magyar tannyelvű iskolák működnek, itt a lakónegyedi két vagy több tannyelvű iskolák esetében megfogalmazódó önállósodási tervek fulladhatnak a kisvárosi törekvésekhez hasonlóan kudarcba. Úgy tapasztaljuk, hogy az önálló magyar iskolák létrehozására vonatkozó helyi kezdeményezések megvalósításra felsőbb szintű politikai támogatás nélkül kevés az esély.

14. A román többségű önkormányzatok és iskolavezetés, valamint a tanfelügye-lőségek hozzáállása nem csupán iskolaalapítási kérdésekben lehet döntő, hanem iskolamegtartási kérdésekben is. A létszám alatti osztályokkal működő magyar tagozatok helyzete nagymértékben függ az említett té-nyezők hozzáállásától, hiszen egy negatív viszonyulás akár magyar osztá-lyok felszámolását – és közvetett módon akár magyar tagozatok leépülését is eredményezheti –, anélkül, hogy az intézkedések törvényt sértenének. Pl. a törvény által előírt létszám alatt működő osztályok felszámolhatók, anélkül, hogy törvénytelenség történne. A törvény lehetővé teszi a ki-sebbségi oktatásban a létszám alatti osztályok esetében a minisztériumi engedély kérvényezését, ez viszont az iskola vezetőségének a hatásköre, és amennyiben az ő hozzáállásuk, esetleg a tanfelügyelőség hozzáállása nem támogató, könnyen ellehetetlenülhetnek a magyar osztályok. Nagyon fontos tehát ebben a kérdésben a magyar tagozatot képviselő igazgatóhe-lyettesek és tagozatvezetők, valamint a tanfelügyelőségeken a magyar ok-tatásért felelős személyek hozzáállása. Azokban az iskolákban, ahol nincs képviselője a magyar tagozatnak, a magyar oktatás sokkal jobban ki van téve a román iskolavezetés megszorító intézkedéseinek.

15. Látszólag nem kapcsolódik közvetlenül a magyar elemi és általános iskolai oktatás problémáihoz, azonban közvetve mégis a szórványban gondot je-lent a magyar szakoktatás hiánya vagy a szűk kínálat. A magyar tannyelvű oktatásban végzett diákok nem elhanyagolható része emiatt kilencedik osz-tályt követően román nyelvű szakoktatást választ. Ritkább esetekben ez az alapfokú oktatásban történő tannyelvváltást is serkentheti: vannak példák arra, hogy amikor a diákok olyan szakon szeretnék középiskolai tanulmá-nyaikat végezni, amely csak román nyelven elérhető, már alsóbb szinteken – jellemzően ötödik, vagy legkésőbb hetedik osztálytól – átiratkoznak ro-mán oktatásba, megkönnyítve így a középfokú oktatásra való felkészülést.

208


16. Általános megállapítás majdnem mindegyik város esetében – de egyébként a projekt korábbi fázisait tekintve a falusi veszélyeztetett kisiskolák esetében is –, hogy Erdélyben hiányoznak a helyi, térségi vagy megyei szintű oktatási stratégiák, amelyek nélkül a magyar oktatás működtetése nem egy esetben teljesen esetlegesnek és kiszámíthatatlannak tűnik. Gyakorlatilag a hosszabb távra történő tervezés helyett a legtöbb oktatási helyszínen ad hoc problémamegoldás, mintegy tűzoltás zajlik. Ez nagymértékben befo-lyásolja a magyar iskolák fennmaradásának helyzetét. A romániai magyar oktatás leépülésének meggátolásában elkerülhetetlennek tűnik a helyi ok-tatási stratégiák, „jövőképek” elkészítése.

Jelen elemzés – és ennek alapjául szolgáló részprogram – természetesen csak egy felszíni vizsgálata a szóban forgó tizenkét város magyar oktatásának, ahhoz, hogy a magyar oktatás helyzetére befolyással levő folyamatokat job-ban megismerhessük és megérthessük, jövőjére vonatkozóan pedig megala-pozottabb következtetéseket fogalmazhassunk meg, a jelenleginél átfogóbb és mélyebb vizsgálatra lenne szükség, amelyre jelen program keretében nem volt lehetőség. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy elemzésünk ebben a formá-ban is elérte célját, és sikerült rámutatni azokra a kritikus pontokra, ténye-zőkre, amelyek a nagyobb szórványvárosok magyar oktatásának helyzetét befolyásolják. Azt gondoljuk, hogy tapasztalt kihívások, problémák – mind az az egyes városokhoz, iskolákhoz kapcsolódók, mind az általános jellegűek – jelentős része nem valamiféle elkerülhetetlen végzet vagy sorscsapás. Egy részük megoldásához kétségkívül rendszerszintű megoldások szükségesek, de az nem állja meg a helyét, hogy minden problémára általában a megoldást csak „fentről”, törvény- vagy jogszabályi módosítástól lehet várni. Ha csak a fenti 16 pontot vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy legalább felük megoldható, kezelhető lenne a helyi szereplők együttműködése, stratégiai gondolkodás, városi magyar oktatási paktumok, helyi politikai alkuk, tanfelügyelőségi háttérmunka és általában a magyar oktatási rendszerre való nagyobb odafi-gyelés által.

209

Ingáztatás, iskolabuszrendszer és a romániai magyar szórványoktatás1

Toró Tibor

Az ingáztatás megoldásának problémája egyike a legfontosabb oktatásszer-vezési kérdéseknek, hiszen az elmúlt tíz évben jelentős számú falusi iskolát zártak be vagy vontak össze. Magyar szempontból a kérdés különösen a szór-ványoktatás szempontjából érdekes, hiszen több olyan eset van, amikor egy-egy iskola működése vagy megszűnése egy-két diákon múlik. Ilyenkor ki-emelten fontos kérdés, hogy ezeket a hiányzó diákokat „honnan szerzik be”, valamint milyen stratégiák állnak a veszélyeztetett iskolák rendelkezésére a diákok odacsalogatására. A helyzet fontos aspektusa, hogy az anyanyelven való oktatás törvény által biztosított jog, még olyan esetekben is, amikor a településen nincs magyar nyelvű oktatás. Ilyenkor az anyanyelven tanulni óhajtó diákoknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eljussanak a legközeleb-bi településre, ahol magyar oktatás folyik.

Az iskolabuszok működése és az ingázás megszervezése tehát a szórvá-nyoktatás fenntartásának egyik központi kérdése, de könnyen annak ellehe-tetlenítésének az eszköze is lehet. Példák sora mutatja, hogy egy jól kiválasztott iskolabusz-útvonalbeindítása több évig diákokat menthet meg a magyar okta-tás számára, míg egy rossz beruházás magyar iskolák sorát teheti tönkre, sok esetben, akaratlanul, román iskolák felé irányítva magyar kisiskolások szüleit.

Jelen tanulmány célja az iskolabuszok és az ingáztatás kérdéskörének kö-rüljárása, a különböző megoldások bemutatása, valamint azok oktatásra gya-korolt hatásának feltárása. A tanulmány első részében a törvényi keret kerül elemzésre, különös tekintettel a 2011/1-es oktatási törvény által hozott módo-sításokra. A második részben a különböző megoldástípusok kerülnek bemu-tatásra. A létezőszállítási megoldásokat több szempontból lehet kategorizálni, az ingázáshoz (utazáshoz) használt jármű, annak finanszírozása, a járatok sű-rűsége, a céltelepülés és a kibocsájtó település oktatási hatására gyakorolt ha-tása alapján. A tanulmány utolsó részében pedig öt tipikus iskolabusz-megol-dás kerül bemutatásra, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják egy-egy kisrégió oktatási helyzetét. Ezek nem egyedi esetek, hanem modellek, ame-

1 A tanulmány a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet posztdoktori ösztöndíja ke-retén belül készült.

210


lyek a második részben bemutatott tipológia alapján kerültek kidolgozásra. Az elemzést pár következtetés, valamint közpolitikai javaslat zárja.

A tanulmány második és harmadik részében leírtak 11 erdélyi megye – Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hunyad, Kolozs, Maros, Mára-maros, Szeben, Temes – iskolai adatlapjai alapján készültek. Az adatlapok az Iskolák veszélyben program keretén belül készültek és elérhetőek a www.iskolakveszelyben.ro honlapon. 179 működő, veszélyeztetett vagy megszűnt iskolai helyszín esetében találtunk valamiféle ingázási megoldást. Ezek kö-zül több esetben több megoldást is alkalmaznak párhuzamosan.

A vizsgált esetek nagy része falusi oktatási helyszín (134 (83,75%)). Legtöbb helyszínen 0–IV. osztályos (43,6%), valamint 0(V)–VIII. osztályos oktatási intéz-mény (35,8%) működik, a maradék esetben az iskola megszűnt (14%) vagy pedig 0(V)–XII. osztállyal működik (6,7%). A két legnépesebb kategória iskoláinak je-lentős része veszélyeztetett vagy a megszűnés határán áll (0–IV. osztályos intéz-mények esetében 75,6%, 0(V)–VIII. osztályos helyszínek esetében pedig 54,7%).

falu város municípium

Településtípus 134 8 18

megszűnt 04 0(5)-8 0(5)-12

Vizsgált iskolák 25 78 64 12

ebből veszélyeztetett – 59 35 2

1. Az ingáztatás és iskolabusz-hálózat szabályozása

Az ingáztatás és az iskolabusz-hálózat működésének szabályozását az okta-tási törvényi keret, valamint a hozzá kapcsolódó rendeletek, általános isko-lai szabályzatok és azok módosításai adják. Ezt a szerepet 2011-ig a 84/1995 tanügyi törvény és a közoktatási intézmények 2005-ös működési szabályzata – Regulamentul de organizare si funcționare a unităților preuniversitar (OMEC 4925/2005), a Működési szabályzat 161. cikkének 2009-es módosítása és bőví-tése – Modificarea și completarea art. 161 din Regulamentul de organizate și funcționare a unităților de învățământ preuniversitar (OMECI. 4645/2009), 2011 után az 1/2011-es tanügyi törvény a közoktatási intézmények 2014-es műkö-dési szabályzata – Regulamentului de organizare și funcționare a unităților de învățământ preuniversitar (Ordinul ministrului educației naționale nr. 5.115/2014) látta el.2

2 Az ingáztatásra és iskolabusz-hálózatra vonatkozó passzusok szövegét lásd a mellék-letben.

211

Ingáztatás, iskolabuszrendszer és a romániai magyar szórványoktatás

A 2011-es tanügyi törvény diákok szállítására és ingázására vonatkozó része több szempontból előrelépést, azonban költségvetési szempontból fé-lig-meddig visszalépést jelent az előző, 1995-ben elfogadott és számtalanszor módosított törvényi kerethez képest. 1. Mindkét tanügyi törvény rendelkezik arról, miként kell megoldani azok-

nak a gyerekeknek az ingáztatását, akik nem tudnak saját lakóhelyükön tovább tanulni. Azonban míg az 1995-ös törvény szerint az állami oktatás-ban résztvevő diákok számára csupán „indokolt esetben” kell a szállítási, bentlakási és étkezési költségeket biztosítani (17. cikk, 2. paragrafus), ad-dig a 2011-es törvény világosan kimondja, hogy minden olyan gyerek leg-közelebbi iskolába való szállítását támogatni kell, akinek nincs lehetősége saját lakóhelyén továbbtanulni. Továbbá az új törvény egy külön cikkben (45. cikk, 7. paragrafus) emeli ki a kisebbségi diákok helyzetét, aláhúzva, hogy ha valakinek anyanyelvén nincs lehetősége saját lakóhelyén tanulni, akkor joga van utazási vagy szállástámogatásra a legközelebbi olyan tele-pülésre, ahol kisebbségi oktatás folyik. Az új törvényben megjelenő szöveg lényegesen tisztábban fogalmaz tehát a kérdésben, hiszen egyrészt kike-rült az 1995-ös törvény által használt „indokolt esetben” passzus, ami sa-játos esetekben akár a támogatás megvonásához is vezethetett, másrészt azzal, hogy külön kategóriaként tesz említést a kisebbségi diákok anya-nyelven való tanulási jogairól, erősíti ennek lehetőségét és aláhúzza az állam ilyen irányú elkötelezettségét.

2. A fentiek mellett különbözik a két törvény szállítástámogatás értelmezé-se is. Habár egyik törvény sem tesz konkrét említést az iskolabuszokról, elmondható, hogy míg az 1995-ös tanügyi törvény szelleméből az olvasha-tó ki, hogy szállítástámogatás alatt kizárólag utazási költség megtérítését értik,3hiszen az iskolabuszok működtetésének kérdése a közoktatási in-tézmények 2005-ös működési szabályzatában jelent meg. Ezzel szemben a 2011-es tanügyi törvény külön kezeli az ingázási költségek térítését a más megoldásoktól azzal, hogy külön paragrafusban tárgyalja a két ese-tet, megadva az iskolabusz működtetésének elvi lehetőségét (85. cikk, 2. paragrafus). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez az elvi lehetőség nem más, mint a 84/1995-ös oktatási törvény 17. cikk, 2. paragrafusának átvé-tele azzal a különbséggel, hogy a potenciális támogatók köréből kikerül az Oktatási Minisztérium (a szállást és utazást a gazdasági szereplők, helyi közösségek és tanácsok, a jótékonysági szervezetek, valamint más jogi és magánszemélyek támogathatják). Azonban mivel a paragrafus az ingázá-si költségtérítés alternatívájaként jelenik meg, világosan más típusú támo-gatásokra vonatkozik.

3. A két törvény közötti harmadik különbség a szállítástámogatás költség-vetési vonzatait érinti. Míg az 1995-ös törvény a szállítási költségek támo-

3 Erről mindkét törvény külön paragrafusban rendelkezik (az 1995-ös törvényben a 176. cikk 1. paragrafus, a 2011-es törvényben a 84-es cikk, 3. paragrafus)

212


gatását a központi (minisztériumi) alapköltségvetésből rendeli el, addig a 2011-es törvény alapján a költségtérítést – a többi iskolákhoz köthető támogatáshoz hasonlóan –az iskolát működtető helyi költségvetésbe he-lyezi. Az új rendelkezés egyértelműen visszalépés, hiszen míg a központi költségi keret aránylag biztonságot nyújtott a szállástámogatásra, addig a helyi költségvetések terhelése – főleg szegényebb helyi tanácsok esetében – akár a költségtérítés elmaradását, késleltetését, vagy részlegessé válá-sát eredményezheti, és sok esetben sajnos eredményezi is. Ugyanakkor, lehetőséget ad a helyi közösségeknek, hogy saját ingázáson és szállításon alapuló oktatási stratégiát dolgozzon ki.

4. A szállítással kapcsolatban az egyetlen szabályozás, ami nem változott a törvénymódosítás után, az az ingázástámogatás kérdése. A 2011-es ta-nügyi törvény megtartotta az előző törvény rendelkezéseit, és kimondja, hogy az ingázás 50 km-en belüli távokra vonatkozik, efölött minden diák számára, szemeszterenként 8 oda-vissza út támogatható. Fontos adaléka a kérdésnek, hogy egy, a költségvetés módosítására vonatkozó 2013-as kor-mányhatározat (29/2013) alapján felső határt állapítanak meg az ingázás-támogatásban, ami havi 26 lejes alapköltséget, valamint kilométerenként 2 lejes többletköltséget jelent, úgy, hogy a teljes összeg nem haladhatja meg az 52 lejt. Ennek az alapját vélhetően egy, a Nép ügyvédje által közzétett jelentés adja, amely kimutatja, hogy jelentős, sokszor megmagyarázhatat-lan különbségek vannak a szállítási vállalatok által megszabott utazási bérletekben: vannak megyék, ahol ugyanarra a távra akár a 100 lejt is eléri egy-egy bérlet ára közötti különbség.4

5. Az iskolabuszokra, mikrobuszok működésének szabályozására a közok-tatási intézmények működési szabályzatában, valamint annak módosí-tásaiban is találunk utalást. A 2005-ben elfogadott szabályzat kimond-ja, hogy az Oktatási Minisztérium és a helyi tanácsok által működtetett, úgynevezett „sárga buszokon” a szállítás ingyenes, mind a diákok, mind pedig a tanárok számára (161. cikk). A szabályzat 161. cikkét 2009-ben módosítják, ami alapján megnyitják az iskolabusz-értelmezést, minden olyan járműre, amit iskolai szállításra használnak (ezek nem feltétlenül kell az iskola tulajdonában legyenek). A 2014-es iskolai szabályzat már nem tartalmaz konkrét hivatkozást az iskolabuszok működtetésére, csak megismétli a törvény 85. cikkének 1. paragrafusát. Azonban, mivel mind az iskolák, mind pedig a diákok szállításának kérdését a helyi tanácsok hatáskörébe helyezik át (a fent már említett paragrafusok mellett lásd a törvény 20. cikkét), az iskolabuszok működése is ebbe a kategóriába kerül. Ennek értelmében a költségvetési összegekből beszerzett vagy az iskola által e célra bérelt járművek működési szabályzatokat vélhetően a tanfe-

4 Erről lásd a jelentés mellékleteit (Avocatul Poporului: RAPORT SPECIAL privind trans-portul elevilor din mediul rural. București, 2013 (http://www.avp.ro/rapoarte-speci-ale/raport_special_transport_elevi.pdf, letöltve: 2015. október 28.).

213


lügyelőségek javaslata alapján a helyi tanácsok fogadják el. Az egyik első ilyen szabályzatot a Krassó-Szörény megyei tanfelügyelőség készítette el 2010-ben,5 annak módosított változatát használja a tanfelügyelőségek és polgármesteri hivatalok jelentős része. A szabályzat pontosítja egyebek mellett a járművek működését, a sofőrök és kísérőszemélyek alkalmazá-sának módját és ezek kötelezettségeit, valamint a működési költségek le-bontását. Ezeken belül a szöveg több, az elemzésünk szempontjából fontos elemet is tartalmaz. Ezek a következők:• a működési útvonalat az iskolák javaslatára a helyi tanácsok fogadják el• az utak számát a helyi tanácsok engedélyezik• a sofőri állásra jelentkezőket egy három személyből álló bizottság érté-

keli ki, akiket az iskola vezetősége, a tanfelügyelőség és a helyi tanács nevez meg

• a kísérőszemélyt az iskola nevezi ki• a jármű működéséhez szükséges költségeket a jóváhagyott útvonalak, a

jármű állapota és a kötelező költségek alapján állapítják meg

A nem önkormányzati pénzből működtetett járművek működését a Szállítási Minisztérium által kiadott 27/2011-es rendelet szabályozza, amely pontosítja a járművek bejegyzésének, valamint a különböző személyszállítás módozatait.

A törvényi keret vizsgálata alapján több, az iskolabusz-hálózat működé-sének javítására és bővítésére alkalmas következtetések és javaslatok fogal-mazhatóak meg.1. Az új tanügyi törvény sokkal erősebb védelmet nyújt a kisebbségi diákok

számára, hiszen kijelenti, hogy minden olyan diáknak, aki nem tud az általa lakott településen anyanyelvén tanulni, joga van szállítástámoga-tásra, továbbá, az addig használatos „igény szerinti” megfogalmazás kike-rülésével kötelező érvényűvé válik a rendelkezésre.

2. Az iskolabuszok működési költségeinek a polgármesteri hivatalok hatáskö-rébe való áthelyezése felemás eredményt hozhat, hiszen a központi költség-vetési keret biztosabb forrást jelentett a működés fenntartására, azonban lényegesen limitálta a helyi stratégiai szervezés lehetőségét, hiszen egy-egy busz működtetése sokszor a központi kormány akaratától függhetett. Ugyanakkor, az új szabályozás bizonyos kontextusban lényegesen megne-hezítheti a buszok működését, hiszen amennyiben a polgármesteri hivata-lok és a helyi tanácsok magyarokkal szembeni ellenséges attitűdöt tanúsíta-nak, az útvonal módosításával, valamint az utak számának korlátozásával megnehezíthetik a diákok magyar iskolákba való jutását. Továbbá, a buszok működtetésében több olyan váratlan helyzet is felmerülhet, amelyre a pol-gármesteri hivatalok nincsenek anyagilag vagy humán erőforrásilag felké-

5 Regulament privind modul de utilizare al microbuzelor de transport școlar. Adoptat: 06.12.2010, valabil începând cu 01.01.2011. (http://cs.isj.edu.ro/Noutati/Regulament%20transport%20microbuze%20scolare.pdf, letöltve: 2015. október 29.)

214


szülve: nagyobb szervizelési költségek, sofőr alkalmazásának hiánya stb. Ezek akár az iskolabusz hosszabb ideig való kiesését is eredményezhetik.

3. Az új tanügyi törvény lehetőséget ad az iskoláknak vagy az iskolák mellett működő alapítványoknak, szervezeteknek, de akár magánszemélyeknek is, hogy saját iskolabuszt indítsanak. Ez, amennyiben nem az iskola a működte-tője, nem kell eleget tegyen a tanügyi törvény által lefektetett szabályoknak (a diákok szállítása csak abban az esetben oldható meg, amennyiben az ille-tő településen nincs anyanyelvi oktatás), és útvonalának megtervezésében nem is kell élvezze a polgármesteri hivatalok támogatását, azonban rendel-keznie kell a Szállítási Minisztérium által kiadott engedélyekkel. Megfonto-landó annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogy a helyi politika hátráltatási kísérleteit más finanszírozású és tulajdonú és támogatású (alapítványi, ma-gyar állami, céges, költségtérítéses stb.) iskolabuszokkal oldják meg.

4. A törvény alapján nem tisztázott kérdés, hogy a befogadó vagy a kibocsáj-tó településnek kell állnia az ingáztatás költségeit. Empirikus elemzésünk azt mutatja, hogy mindkét esetre van példa: amikor faluról városra való ingázásról van szó, az esetek nagy részében a városi tanácsok biztosítják az ingázási költségek megtérítését, míg amikor egy iskolabusz működteté-séről beszélünk, akkor sok esetben a kibocsájtó település a finanszírozó.

2. Iskolabusz- és ingázástípusok és azok következményei

A szállítási megoldásokat négy tényező alapján lehet kategorizálni. Ezek a következők: A) az ingázáshoz (utazáshoz) használt jármű, B) a szállítás finan-szírozásának módja, C) a járatok sűrűsége, valamint D) a céltelepülés és a „kibocsájtó” település oktatási hatására gyakorolt hatása.

A.

Az utazáshoz vagy ingázáshoz használt jármű alapján négytípusú megoldást különíthetünk el:1) iskolabuszos megoldások, 2) menetrendszerű járattal való ingázás, 3) szülők (vagy más személyek) általi, magánautóval végzett nem szervezett szállítás, 4) szállítási lehetőségek teljes hiánya.

1. Iskolabuszos megoldások. Az esetek egy jelentős részében az iskolák vagy az őket fenntartó közsé-gek rendelkeznek valamilyen típusú járművel, amely más településekről szállítja a diákokat az iskolába. Minden ilyen típusú megoldást, iskola-busznak nyilvánítottam.

215


2. Menetrendszerű járattal való ingázás. Jelentős számú esetben a diákok a létező menetrendszerű megyei vagy helyi járatokkal járnak iskolába. Minden olyan esetben, amikor az isko-lához való eljutást a diákok egy szállítási cég járműveinek egyéni (nem szervezett) igénybevételével végzik, menetrendszerű járattal való ingá-zásnak neveztem.

3. Szülők (vagy más személyek) általi, magánautóval végzett, nem intézménye-sített szállítás. Egyes esetekben a szülők viszik be – jellemzően a szomszédos városokba – gyerekeiket. Ez nem feltétlenül a más típusú ingázási lehetőségek hiá-nyából alakul, hanem inkább a családok személyes opcióját tükrözi. Ilyen típusú ingázásra tömegesen a Nagyvárad vagy Kolozsvár környéki fal-vakban kerül sor, de Nagyszalonta környékén vagy akár Apácán (Brassó megye) is tapasztalható. Egyes elszigetelt esetekben az ilyen típusú megol-dásokat a más típusú szállítási lehetőségek hiánya adja. Jó példa erre Ma-gyarkirályfalva (Maros megye) esete, ahol a diákokat más ingázási lehető-ségek hiányában évekig a pedagógusok szállították át a Küküllődombón működő felső tagozatos iskolába.

4. Szállítási lehetőségek teljes hiánya. Ebbe a kategóriába azok az esetek tartoznak, amikor két település között semmiféle összeköttetés nincs, és a szülők nem engedhetik meg maguk-nak, hogy személyi autóikkal szállítsák át a gyerekeket az iskolában. Ezekben az esetekben a diákok továbbtanulása szempontjából két opció körvonalazódik: a szülők vagy nem viszik át a legközelebbi magyar is-kolába gyerekeiket és a helyi román iskolát választják (ilyen helyzet ala-kult ki például Magyarremetén (Bihar megye), ahol a köröstárkányi iskola csak átszállással lenne közelíthető meg), vagy a gyerekek gyalog járnak át a szomszédos településre (jó példa erre a Maros megyei Urszatelep esete, ahol a mezőbodoni iskola 3 km-re található).

B.

Finanszírozási szempontból el kell különítenünk az iskolabuszokhoz köthető finanszírozási megoldásokat, valamint az ingázáshoz köthető megoldásokat. Az előbbi kategórián belül meg kell vizsgálni a jármű beszerzési módját, va-lamint az iskolabuszok működtetésének módozatait.

A járművek beszerzési módozatainak szempontjából beszélhetünk a megyei tanácsok által vásárolt, az Oktatási Minisztérium vagy a Fejlesztési Minisz-térium által vásárolt és a tanfelügyelőségek által kiosztott mikrobuszokról, valamint más támogatásból vásárolt járművekről. A legtöbb mikrobusz álla-mi finanszírozásból került megvásárlásra, általában központi közbeszerzési kiírások keretén belül. A 2006–2013-as periódusban az Oktatási Minisztéri-

216


um több száz iskolabuszt vásárolt elszigetelt települések számára. 2013-tól a mikrobusz-vásárlási projekt átkerül a Fejlesztési Minisztériumhoz, amely a 2013–2014-es periódusban kb. 1000 járművet osztott vagy tervez kiosztani. A beszerzési költségeket a zöldbizonyítványokból befolyó költségvetési ösz-szegekből fedezték. A mikrobuszok kiosztásában tanácsadóként az Oktatási Minisztérium képviselői is részt vettek. Fontos iskolabusz-beszerzési típust képeznek a magyarországi támogatásból vásárolt kis- vagy nagybuszok. Ha-bár a Bethlen Gábor Alap inkább az iskolabuszok üzemeltetését támogatja, magyarországi finanszírozásból esetenként iskolabusz-vásárlás támogatásá-ra is sor került.

Az iskolabuszok működésének finanszírozása szempontjából elkülöníthe-tünk 1) az önkormányzat által működtetett iskolabuszt, 2) alapítvány által működtetett iskolabuszt, 3) egy szállítási cégtől bérelt, de az önkormányzat által fenntartott iskolabuszt, vagy 4) a fentiek keverékét.1. Önkormányzat által működtetett iskolabusz.

A törvény értelmében a hivatalos, „sárga buszként” működtetett, a Megyei Tanács, az Oktatási Minisztérium vagy a Fejlesztési Minisztérium által vá-sárolt iskolabuszt a helyi önkormányzat működteti. A legtöbb községi, va-lamint városi iskolabusz ebbe a kategóriába tartozik.

2. Alapítvány által működtetett iskolabusz. A második legtöbb esettel rendelkező típusba, az iskolák háttéralapítvá-nyai által fenntartott iskolabuszok tartoznak. Ezek általában nagyobb szórványközpontokban (Temesvár, Medgyes, Kőhalom, Kalotaszentkirály, Kőrösfő stb.) vannak jelen, és sok esetben az iskola a „sárga buszként” működő iskolabusz mellett működteti őket, olyan helyszínekre, ahová az államilag támogatott busz nem jut el, vagy nincs törvény adta lehetősége arra, hogy eljusson (ilyen eset például a Temesváron működő két iskola-busz, amely a városon belül közlekedik). Az alapítványi iskolabuszok fő finanszírozói a Bethlen Gábor Alap nyílt és meghívásos pályázatai és a Communitas Alapítvány,6 azonban vannak példák, hogy az iskolabuszokat a Katolikus Egyház működteti (pl. évekig a halmágyi (Brassó megye) gye-rekek az egyház által működtetett kisbusszal jártak be a fogarasi iskolába).

3. Az önkormányzat által egy szállítási cégtől bérelt iskolabusz. Egyes esetekben a községnek nem áll rendelkezésére „sárga busz”, de tá-mogatni szeretné az iskolát egy iskolabusz működtetésével. Egyik ilyen

6 Habár a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány által működtetett finanszí-rozási rendszer nem része jelen elemzésnek, elmondható, hogy a támogatott iskolák és települések jelentős része stratégiai fontosságú szórványintézménynek számít és mindkét forrásból kap támogatást. A teljesség igénye nélkül ilyenek a temesvári Bar-tók Béla Alapítvány, a kalotaszentkirályi Ady Endre Szórványkollégium, a Besztercei Szórványkollégium, a Petrozsényi Szórványkollégium, a vicei Possibilitas Egyesület, a zilahi Wesselényi Szórványkollégium, a segesvári Gaudeamus Szórványkollégium, a bethlenszentmiklósi Bethlen Miklós Egyesület, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a Szamosardói Szórványkollégium, vagy a magyarfülpösi Szivárvány Alapítvány.

217


megoldás, amikor egy helyi szállítási vállalattól bérelnek járművet. Ilyen iskolabuszra példa Ádámos (Maros megye) községben van, ahol az önkor-mányzat így tudta megoldani csak a magyarkirályfalvi gyerekek Kükül-lődombóra való ingázását, miután évekig a pedagógusok saját autóikkal oldották ezt meg.

4. A fentiek keveréke. Sok esetben, főleg nagyobb települések, regionális központok esetében a „sárga” önkormányzati finanszírozásból működő iskolabusz nem tudja lefedni az összes lehetséges útvonalat, és az iskolának más típusú finan-szírozási lehetőségek után is kell néznie. Több típusú iskolabusz működik például Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceum mellett, Medgyesen, a Báthori István Általános Iskola mellett, valamint Kőhalom városban, a helyi magyar tagozat mellett.

Az ingázási költségtérítésére négy megoldást lehet elkülöníteni: 1) teljes költség-térítéses menetrendszeri járattal történő ingázás, 2) részleges költségtérítéses menetrendszeri járattal történő ingázás, 3) költségtérítés nélküli menetrend-szeri vagy városi járattal történő ingázás, 4) személyautóval történő ingázás.

A törvényi keret tárgyalásánál említett 2013/29-es kormányhatározat alapján a visszafizetett havi ingázási költségek nem haladhatják meg az 52 lejt. Abban az esetben, ha a menetrendszeri járatokkal ingázók havi bérleti költsége meghaladja ezt az összeget, a polgármesteri hivatalok két stratégia közül választhatnak: kipótolják saját költségvetésből a hiányt teljes költség-térítést biztosítva az ingázó diákoknak (így jár el például a kolozsvári vagy szászrégeni polgármesteri hivatal), vagy csak részleges költségtérítést bizto-sítanak (így jár el például a marosludasi polgármesteri hivatal). Úgy tűnik, a választott stratégia nem csak a települések gazdasági helyzetével függ össze, hanem annak oktatási filozófiájával is. Szászrégen esetében például az ingá-zási költségek teljes körű térítése egy tudatos gyerektoborzási stratégia része.

Az ingázási költségek térítésének másik két stratégiája a szülőket terheli, és olyan esetben jelennek meg, amikor ezek alternatív, magasabb presztízsű vagy városi iskoláztatási lehetőségek után néznek gyerekeiknek. Azokban az esetekben, amikor a településen vagy a községközpontban lenne magyar alsó vagy felső tagozatos oktatás, azonban a szülők elutasítják gyerekeik oda való beiskolázását, a menetrendszerű vagy városi járattal ingáztatják gye-rekeiket, vagy személyesen viszik át a szomszédos településre. Ez a típusú ingázás-finanszírozás főleg a nagyvárosok vonzáskörzetében jellemző (pl. Nagyvárad, Kolozsvár, Beszterce stb.), és az esetek egy jelentős részében a szülők is a városban dolgoznak.

218


C.

A járatok sűrűsége szerint beszélhetünk: 1) naponta indított járatról, 2) heten-te működtetett buszjáratról és 3) havonta szervezett iskolabuszról.1. Naponta indított iskolabusz.

Az iskolabuszok többsége naponta egyszer vagy többször jár, és célja, hogy reggel összeszedje az iskolába jövő diákokat, majd órák után hazavigye őket.

2–3. Hetente vagy havonta működtetett buszjárat. A második és harmadik típus főleg bentlakással is rendelkező szórvány-kollégiumok esetében jelentkezik, és a gyerekek hét- vagy hónap végi hazaszállítására használják. Egyes szórványkollégiumok vonzáskörzete nagyobb, mint hogy a diákok naponta tudjanak ingázni, ezért ezek az in-tézmények az oda iratkozók számára kollégiumi szállást is biztosítanak. Ugyanakkor, az iskola vonzóbbá tételének érdekében. a kollégiumok biz-tosítják a diákok oda- és hazautaztatását is. Ilyen típusú járatokat működ-tet a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány vagy a kőhalmi Reformá-tus Egyházközség.

D.

A céltelepülés és kibocsájtó település oktatási helyzetével kapcsolatban beszél-hetünk olyan esetekről, amikor 1) javul mindkét település oktatási helyzete, 2) a céltelepülés oktatási helyzete javul, azonban romlik a kibocsájtó település oktatási helyzete, és 3) lényegesen egyik település oktatási helyzete sem javul.

1. Javul mindkét település oktatási helyzete. Ideális esetben egy-egy ingázási útvonal dominánssá válása vagy iskola-busz elindítása mindkét település oktatási helyzetében javulást okoz. Ez azt jelenti, hogy a céltelepülésen működő oktatási intézmény helyzete középtá-von stabilizálódik, illetve, hogy a kibocsájtó településen a magyarok okta-tástól eltávolodó, vagy más településekre ingázó diákok száma minimálissá válik. Jó példa erre Sövényfalva (Maros megye) esete, ahol habár megszűnt a magyar oktatás, az ádámosi önkormányzat által működtetett kisbusz se-gítségével a 0–IV. osztályos diákok hol Küküllődombóra, hol pedig Magyar-királyfalvára járnak, attól függően, hogy létszám szempontjából hol van nagyobb szükség rájuk. Továbbá, a kisbusz beindítása minimalizálta azon gyerekek számát, akik a közeli városba, Dicsőszentmártonba ingáznak.

2. A céltelepülés oktatási helyzete javul, de romlik a kibocsájtó település okta-tási helyzete. Az esetek egy jelentős részében a különböző ingázási útvonalak megje-lenése, valamint rosszabb esetben az iskolabusz beindítása habár javít-ja vagy stabilizálja a céltelepülés oktatási intézményeinek helyzetét, el-

219


lehetetleníti a kibocsájtó település oktatási intézményeinek működését. Az ilyen típusú helyzetek sok esetben a nagyvárosok körül jelennek meg, amikor a vonzáskörzetükbe tartozó falvakból akkora a városba való in-gázás, hogy a falu már nem tudja fenntartani az iskolát. Jó példa erre Kis-bács (Kolozs megye), ahol habár jelentős számú iskoláskorú magyar diák él, a kolozsvári belvárosi iskolák közelsége és a szülők munkaválasztása miatt nincs igény helyi szinten iskola működtetésére. Súlyosabb esetek-ben azonban ez a típus tudatos oktatáspolitikai döntés eredményeként jön létre. Jó példa erre Szászrégen esete, ahol a városi önkormányzat minden diák számára biztosítja az ingázási költségtérítést. Ennek hatására sokan a környező falvakból úgy döntenek, hogy a városi magyar iskolákba írat-ják gyerekeiket, amelyek fennmaradása így biztosított, azonban a helyi oktatásból való kimaradásuk veszélyezteti a községi iskolák működését. Hasonló esetet tapasztalhatunk még Négyfaluban (Brassó megye), ahol a George Moroianu Elméleti Líceum kisbusza Zajzonból hozza el a gyereke-ket, annak ellenére, hogy helyileg is lenne 0–VIII. osztályos oktatás.

3. Lényegesen egyik település helyzete sem javul. Több olyan esettel találkozhatunk, ahol habár sikerült vagy lenne lehe-tőség iskolabuszt indítani, vagy van menetrendszerű járat olyan telepü-lésre, ahol működik veszélyeztetett magyar iskola, a szülők mégis a helyi román iskolába íratják gyerekeiket. Ez tapasztalható például Marosújvá-ron (Fehér megye), ahol a 4. osztály elvégzése után a gyerekeket annak ellenére román iskolába íratják, hogy a székelykocsárdi veszélyeztetett iskolában nagy szükség lenne a marosújvári gyerekekre és a céliskolába iskolabusz szállítaná az érdeklődőket.

A fenti tipológiák alapján 5 olyan iskolabusz- vagy ingázási modell körvona-lazható, amely egyrészt jól szemlélteti a kisbuszok és ingáztatás oktatásra gyakorolt hatását, másrészt megmagyarázza, hogy mi befolyásolhatja az in-gázásnak vagy a diákok szállításának az oktatásra gyakorolt hatását. Ezek a következők: 1) a „jó” kisbusz, 2) az „agresszív” kisbusz, 3) az „opportunista” kisbusz, 4) a „fölösleges” kisbusz, 5) a hiányzó kisbusz. Az alább bemutatásra kerülő esetek ebben a „tiszta” formájukban ritkán jelennek meg a valóság-ban, hiszen a települések nagy részében több típus párhuzamos jelenlétét ta-pasztalhatjuk. Például lehet, hogy egy kisbusz dominánsan „jó” kisbuszként működik, azonban nem tud minden diákot a magyar oktatás számára meg-fogni, vagy olyan diákokat is elvisz a településről, akik akár ott is tanulhat-nának. Ebben az esetben a „jó” kisbusz kisebb százalékban „fölösleges” vagy „agresszív” kisbuszként is tevékenykedik. Más esetekben két ugyanolyan pa-raméterekkel rendelkező ingázási megoldás a kontextustól függően lehet „jó” vagy „agresszív” kisbusz is.

220


1. A „jó” kisbusz

A „jó” kisbusz fő jellemzője, hogy mind a befogadó, mind a kibocsájtó tele-pülés oktatási helyzetére pozitív hatással van, hiszen biztosítja az utóbbiról származó magyar diákok számára az anyanyelven való továbbtanulás lehe-tőségét, egyben segítve a céltelepülés oktatási intézményének a megmaradá-sát. Amennyiben a kibocsájtó településen működik elemi oktatás, akkor csak a felső tagozatos diákokat viszi el, ezzel biztosítva az oktatási intézmények fennmaradását mindkét településen.

Bevezetésével megszűnnek az alternatív ingázási módszerek (személya-utóval való szállítás, menetrendszerű járattal való ingázás stb.), azért mert:

1. helyettesíti azokat – tehát a szülők által megteremtett valós igényt elégíti ki

2. kizárja azokat – vonzóbb alternatívát teremt a szülő számára egy másik település iskolájába (ide tartoznának például azok az esetek, amikor az iskolabusz beindítása felértékeli a községi felső tagoza-tot és helyettesíti az addig nem szervezett formában történő városi ingázást).

Finanszírozási szempontból az ideális eset, amikor önkormányzati finanszí-rozásból (sárga buszként) működik, de sok esetben szükség van egyéb, alapít-ványi források bevonására is.

Működési területének szempontjából általában községen belül, városon belül vagy falvak és városok között működik. Sok esetben útvonala úgy van kialakítva, hogy több falut is érintsen, hogy minél több diákot tudjon az isko-la számára összeszedni. Naponta, hetente vagy havonta is járhat.

2. Az „agresszív” kisbusz

Az „agresszív” kisbusz fő jellemzője, hogy működtetésével veszélyezteti a kibocsájtó településen működő iskola létét, és általában összekapcsolódik valamilyen toborzási kampánnyal is a céliskola részéről. Jellemzően városi iskolák működtetik azzal a céllal, hogy a környező falvak diákjaival töltsék fel hiányos osztályaikat. A kisbusz működésének eredményeként rövidtávon megszűnik a „kibocsájtó” településen az iskola, és általában az ott tanuló diá-kok kisebb része kezd ingázni, nagyobb része a helyi román iskolában marad.

Vannak esetek, amikor egy-egy település diákjaira több környező tele-pülés iskolája szemet vet és a kisbusz beindítása része ennek a versenynek. Ezekben az esetekben az „agresszív” kisbusz működésének eredményeként akár a kisrégiós egyensúly is felborulhat, hiszen pár elemi osztályos diák el-térítésével középtávon veszélybe kerülhet a másik település iskolájának felső tagozata is azzal, hogy átalakítja a diákok továbbtanulási pályáját (kevés a valószínűsége, hogy valaki azután, hogy az egyik településen kezdi meg a 0–4. osztályt, 5–8. osztályba egy másik településre iratkozzon, amennyiben mindkét településen rendelkezésére áll az anyanyelvi oktatás).

221


Fontos jellemzője az „agresszív” kisbusznak, hogy törvényellenesen mű-ködik, hiszen a tanügyi törvény alapján nem lehetne a diákok szállítását tá-mogatni olyan esetben, ahol a diákoknak a kibocsájtó településen is lehetősé-gük lenne anyanyelvükön tanulni.

Az eset egy enyhébb változata a toborzási kampánnyal egybekötött me-netrendszerű járattal való ingázástámogatás. Ez főleg olyan városokra jel-lemző, amelyben több magyar iskola működik, de nehézségekkel küzdenek a diáklétszámot illetően, és a polgármesteri hivatal megtéríti az ingázás teljes költségét.

Az „agresszív” kisbusz megléte az átfogó kistérségi oktatási stratégia hiá-nyát tükrözi, és egy olyan helyzetet teremt, ahol a több forrással rendelkező, központibb oktatási intézmények saját rövidtávú céljaik elérése érdekében veszélybe sodorják a kisrégió anyanyelvi oktatásának jövőjét.

3. Az „opportunista” kisbusz

Az „agresszív” kisbuszhoz hasonlóan, működésével veszélyezteti a kibo-csájtó településen működő iskola létét, azonban nem szándékosan gyűjti be a gyerekeket, hanem a helyi szülők kihasználva a járatot, olyan gyerekeket is felültetnek rá, akiknek normálisan nem járna szállítástámogatás, hiszen helyben is tudnának anyanyelvükön tanulni.

Az „opportunista” kisbusznak két típusa van: olyan iskolabusz, amelyik rendeltetését tekintve román diákokat szállít egy másik településre, vala-mint olyan iskolabusz, amelyik a felső tagozatos diákok szállítására jött lét-re. Az első eset azokon a településeken áll fent, ahol a céltelepülés a román iskola mellett rendelkezik működő magyar iskolával is, míg a második eset-ben főleg elemi osztályos diákok érintettek, akik felülnek a felső tagozatosok számára létrehozott buszra.

Az „opportunista” kisbusz olyan esetekben jelenik meg, amikor egy ma-gasabb presztízsű iskolához biztosít kapcsolatot (pl. városi iskolák, vagy nem összevont osztályokkal működő iskolák) és megléte hiányában a szülők jó eséllyel más típusú ingázási lehetőséget találnának (személyautóval való szállítás, menetrendszerű járat stb.). A járatot kihasználó szülők számára általában fontos a magyar oktatás, azonban nincsenek megelégedve a helyi oktatás minőségével.

Míg az „agresszív” kisbusz esetében a tiltás, valamint a hatalmi fellépés célravezető lehet, az „opportunista” kisbusz esetében más típusú stratégiákat kell alkalmazni az ingázás megszüntetésére: szülők jobb informálása, meg-győzése, jobb kommunikáció a kibocsájtó település iskolái és a céliskolák kö-zött, az oktatás minőségének növelése a kibocsájtó település iskoláiban stb.

222


4. A „fölösleges” kisbusz

A „fölösleges” kisbusz fő jellemzője, hogy lényegében nem befolyásolja sem a céltelepülés, sem a kibocsájtó település oktatási helyzetét, bevezetése mond-hatni fölösleges. Általában községekben jelenik meg, olyan esetben, amikor a község működtet(ne) iskolabuszt településeink az összeköttetésére, amely az iskolaközpontba szállítaná a diákokat továbbtanulás céljából, azonban az iskola alacsony presztízse vagy a szomszédos város elszívó hatása miatt a szülők inkább a saját maguk által biztosított vagy finanszírozott (esetenként távolabbi) ingázást vagy a helyi román iskolába való iratkozást választják.

A „fölösleges” kisbusz „jó” kisbusszá változtatása egyike a legnehezebb feladatoknak, hiszen az iskolák veszélyeztetettsége nem működésétől függ, hanem a szülők által választott alternatív ingázási megoldásoktól. Továbbá, mivel ezek önköltséges áron működnek, nem anyagi okai vannak az opciók-nak, hanem más, sokszor a helyi oktatástól független tényezők.

5. A „hiányzó” kisbusz

A „hiányzó” kisbusz, mint ahogy neve is mutatja, nem létezik, azonban amennyiben létrejönne, nagy eséllyel „jó” kisbuszként működne, hiszen be-vezetése megoldaná a kibocsájtó település diákjainak tannyelvváltását, vagy megszüntetné az iskola számára káros ingázási opciókat.

Általában olyan településeken jelenik meg lehetőségként, ahol nincs meg-felelő vagy túl drága az ingázási lehetőség a legközelebbi magyar iskolába, mert a két település között nincs (direkt) menetrendszerű járat, vagy az ön-kormányzat nem tudja téríteni az ingázás teljes költségét, a szülők pedig nem tudják megengedni maguknak a szállítás támogatását.

Az ehhez hasonló esetek stratégiailag fontosak és az iskolák veszélyezte-tettsége aránylag kisebb politikai vagy gazdasági beavatkozással megoldha-tó, sőt mi több, a „hiányzó” kisbuszútvonalak létrehozása javítaná a teljes kistérség oktatási helyzetét is.

3. Következtetések, javaslatok

A jogi keret elemzéséből kitűnik, hogy a 2011-es tanügyi törvénnyel több fon-tos előrelépés megvalósult a diákok – és ezen belül az anyanyelven tanulni akaró kisiskolások – ingáztatásával kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabb, hogy az iskolabuszok működtetése (útvonal-tervezés, járatok száma, finan-szírozás stb.) átkerült a polgármesteri hivatalokhoz, amely lehetőséget ad olyan kisrégiós tervezésére, amelyben a polgármesteri hivatalok, a tanfel-ügyelőségek, az iskolák és a helyi magyar közösségek közösen vehetnek részt.

223


Továbbá, az iskolabuszrendszer központosított szabályozásának hiánya el-lenére, a jelenleg érvényben levő törvény több szempontból szemléletváltást is hoz, hiszen nemcsak elválasztja az ingázási költségek megtérítését a más utaztatási megoldásoktól, hanem megnyitja a lehetőséget nem-állami (alapít-ványi, egyházi, más jogi- és magánszemélyek által működtetett) iskolabuszok beindítására is.

Az Iskolák veszélyben program által összegyűjtött iskolai adatlapok alap-ján elmondható, hogy a magyar szórványvidéken az ingázási megoldások változatos képet mutatnak, az általános menetrendszerű járattal való ingá-zás, valamint az önkormányzatilag finanszírozott, minisztériumi pénzből vásárolt „sárga buszos” megoldások mellett magyarországi, egyházi és ala-pítványi pénzből az iskolák által működtetett buszokra és a szervezett ingá-zás hiányára is van példa. Ugyanakkor elmondható, hogy a különböző – szer-vezett vagy spontán, ingázási vagy iskolabuszos –megoldások nem minden esetben vannak jó hatással a helyi oktatási intézmények fennmaradására, az esetek egy jelentős részében ezek gyengítik vagy ellehetetlenítik azt.

Az elemzés alapján elmondható, hogy az iskolabusz bevezetése kisrégiós szinten szükséges, de nem elégséges feltétele egy-egy veszélyeztetett oktatá-si intézmény megmentésére, az oktatás helyzetének stabilizálására, hiszen amennyiben alulról – a szülők spontán kezdeményezésére – más típusú ingá-zási megoldások terjednek el, az esetek nagy részében ezeket az iskolabusz bevezetése nehezen vagy egyáltalán nem szünteti meg.

A tanulmány harmadik részében öt iskolabuszmodell leírására tettem kí-sérletet, amelyik akár végzetesen befolyásolhatja egy-egy kisrégió oktatási helyzetét. A modellek közül mindössze egynek van az oktatás helyzetére po-zitív hatással. Ez a „jó” iskolabusz, amely képes helyettesíteni a más ingázási lehetőségeket, és mind a befogadó, mind pedig a kibocsájtó település oktatási helyzetére pozitív hatással van. Habár az iskolabuszok jelentős része „jó” is-kolabuszként működik, tiszta kategóriaként a vizsgált helyszíneken nem je-lenik meg, hiszen mindig van eset, amikor olyan diákokat is szállít, akiknek elviekben nem lenne joguk azzal az iskolabusszal utazni (pl. V–VIII. osztályos diákokat szállító busz elemistákat is felvesz), vagy nem minden diákot tud a román oktatástól vagy az alternatív ingázási opcióktól elfordítani. A jól mű-ködő iskolabuszok kulcsa azonban az, hogy minél nagyobb mértékben meg-feleljen az elvárásoknak.

Két modell (az „agresszív”, valamint az „opportunista” iskolabusz) kifeje-zetten káros a kibocsájtó oktatási helyszín anyanyelvű oktatására, hiszen a gyerekek elszívásával tudatosan vagy szándék nélkül ellehetetleníti annak működését. A negyedik modell, a „fölösleges” iskolabusz, igazán egyik hely-szín oktatási helyzetére sincs hatással, hiszen az iskolabusz nem képes az alternatív, szülők által kezdeményezett önköltséges ingázási megoldásokat helyettesíteni. Az utolsó modell, a „hiányzó” iskolabusz, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy esetenként az iskolabusz bevezetése, akár létező ingázási stratégiák helyettesítésével, akár két település járattal való összekötésével je-lentősen javítaná a kisrégió oktatási jövőképét.

224


A fent bemutatott modellek lényege, hogy lehetőséget adnak a döntésho-zók számára a működő iskolabuszok felülvizsgálatára. Például az „agresszív” kisbuszok visszaszorítására a törvényi korlátozás, valamint az iskolák közöt-ti kommunikáció szorgalmazása is megoldást adhat, hiszen ezek általában törvénytelenül működnek, és olyan helyszíneken, ahol az iskolák vezetői és a települések magyar politikai szereplői nem ülnek le egymással tárgyalni, valamint ahol nem létezik hosszú távú oktatási stratégia. Ezzel szemben az „opportunista”, valamint „fölösleges” kisbuszok helyzetének megoldására a szülőkkel és a helyi közösséggel folytatott kommunikáció növelése jelenthet kiutat. Mindhárom esetben a magyar oktatásért felelős tanfelügyelőségek és a központi politikai elitek felelőssége mellett fontos szerep kell jusson a városi vagy kisrégiós központban működő iskoláknak, akik az előremutató tervezés kezdeményezésével, valamint saját problémáikkal való szembené-zéssel élére állhatnánk egy, az oktatás hosszú távú stabilizálását megcélzó kísérletnek.

225


Melléklet

Az ingázásra vonatkozó cikkek és paragrafusok a tanügyi törvényben és a hozzá kapcsolódó szabályzatokban

(román és magyar nyelven)7

Legea educației 84/1995 republicată

84/1995. számú tanügyi törvény

Art. 17 (2) În situații justificate, copiilor din grupa mare, pregătitoare pentru școală, și elevilor din învățământul obligatoriu, școlarizați într-o altă localita-te, li se asigură, după caz, servicii de transport, masă și internat, cu sprijinul Ministerului Educației și Cercetării, al autorităților administrației publice lo-cale, al agenților economici, al comunităților locale, al societăților de binefacere și al altor persoane juridice sau fizice.

17. szakasz (2) A más helységben beiskolázott elemi iskolai és gimná-ziumi tanulók számára indokolt esetekben és az esetnek megfelelően szállítási, étkezési és internátusi szolgáltatások biztosítandók a Nemzet-nevelésügyi Minisztérium, a helyi közigazgatási hatóságok, a gazdasá-gi tényezők, a helyi közösségek, a jótékonysági egyesületek és más jogi vagy természetes személyek támágatásával.

Art. 176 (1^1) Elevilor care nu pot fi școlarizați în localitatea de domiciliu li se decontează cheltuielile de transport din bugetul Ministerului Educației și Cer-cetării, prin unitățile de învățământ la care sunt școlarizați, pe bază de abona-ment, în limita a 50 km.Art. 176 (1^2) Pentru distanțe mai mari de 50 km se asigură decontarea sumei reprezentând contravaloarea a 8 călătorii dus-întors pe semestru.

176. szakasz (1^1) Azon diákok számára, akiket nem lehet beiskolázni lakóhelyükön, az utazási költségeit a Nemzetnevelésügyi Minisztérium bérlet alapján és a látogatott oktatási közintézmény 50 km-es távolsá-gán belül megtéríti, azon oktatási intézményeken keresztül, ahol beis-kolázásra kerültek.176. szakasz (1^2) 50 km-nél nagyobb távolságok esetén szemeszteren-ként 8 menettérti utazásnak megfelelő összeget térít meg.

7 A magyar fordítás alapját a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet MinLex adatbázisában megtalálható törvény-fordítások (http://www.ispmn.gov.ro/page/minlex – letöltve: 2016. március 30), valamint a 84/1995-ös törvény esetén saját fordítások képezik.

226


Art. 167 (5) Finanțarea de bază cuprinde următoarele categorii de cheltuieli:a) cheltuieli de personal;b) cheltuieli materiale și servicii;c) cheltuieli cu perfecționarea profesională, cu excepția cheltuielilor care se

suportă de la bugetul de stat;d) cheltuieli pentru transportul elevilor;e) cheltuieli pentru navetă, respectiv cele 6 călătorii pe calea ferată prevăzute

de lege, pentru cadrele didactice de predare și didactice auxiliare.

167. szakasz (5) Az alaptámogatás a következő költségkategóriákat fog-lalja magába:

a) személyi költségekb) anyagi és szolgáltatási költségekc) szakmai továbbfejlesztési költségek, kivételt képeznek az állami

támogatásból finanszírozott költségekd) diákok utazási költségee) ingázási költségek, az oktatási és az oktatást kisegítő személyzet 6

vasúti utazásának támogatását is beleértve.

Legea educației 1/2011 republicată

Az 1/2011. számú tanügyi törvény

Art. 12 (8) Elevii care în localitatea de domiciliu nu au posibilitatea de a în-văța într-o unitate de învățământ vor fi sprijiniți prin decontarea cheltuielilor de transport la cea mai apropiată unitate de învățământ sau vor primi cazare și masă gratuite în internatele școlare, cu excepția celor înscriși în învățământul postliceal.

12. cikk (8) Azok a tanulók, akiknek nincs lehetőségük a lakhelyük szerinti településen közoktatási intézményben tanulni, a legközelebbi oktatási intézményhez való utazási költségeik megtérítésében, illetve ingyenes kollégiumi elszállásolásban és étkeztetésben részesülnek, a felsőfokú technikumú oktatásban részt vevők kivételével.

Art. 45. (7) Elevii care, în localitatea de domiciliu, nu au posibilitatea de a în-văța în limba lor maternă sunt sprijiniți prin decontul transportului la cea mai apropiată școală cu predare în limba maternă sau primesc cazare și masă gra-tuite în internatul unității de învățământ cu predare în limba maternă.

45. cikk (7) Azok a tanulók, akiknek lakhelyük szerinti településen nem adott a lehetőség az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelven működő legközelebbi iskolához való utazási költségeik megtérítésében,

227


illetve az anyanyelvű oktatási intézmény kollégiumában ingyenes el-helyezésben és étkeztetésben részesülnek.

Art. 84 (3) Elevilor care nu pot fi școlarizați în localitatea de domiciliu li se de-contează cheltuielile de transport din bugetul Ministerului Educației, Cercetării, Tineretului și Sportului, prin unitățile de învățământ la care sunt școlarizați, pe bază de abonament, în limita a 50 km, sau li se asigură decontarea sumei ce reprezintă contravaloarea a 8 călătorii dus-întors pe semestru, dacă locuiesc la internat sau în gazdă.

84. cikk (3) Az iskolával nem rendelkező települések tanulói számára az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetéséből a lá-togatott oktatási közintézmény 50 km-es távolságán belül, bérlet alapján megtéríti a szállítási költségeket, illetve elszámol félévente 8 menettérti jegyet, ha azok kollégiumban vagy magánszemélynél vannak elszállá-solva.

Art. 85 (1) În situații justificate, elevilor din învățământul obligatoriu, școla-rizați într-o altă localitate decât aceea de domiciliu, li se asigură, după caz, servicii de transport, de masă și de internat, de către autoritățile administrației publice locale din localitatea de domiciliu, cu sprijinul operatorilor economici, al colectivităților locale, al societăților de binefacere, precum și al altor perso-ane juridice sau fizice.

85. cikk (1) Indokolt esetekben, a kötelező oktatásban részt vevő, lak-helyüktől eltérő településen beiskolázott tanulók számára a lakhelyük szerinti település helyi közigazgatási hatóságai a gazdasági szereplők-kel, a helyi közösséggel, a jótékony szervezetekkel, valamint más jogi vagy természetes személyekkel összefogva esetenként szállítást, étkez-tetést és kollégiumi elhelyezést biztosítanak.

Art. 85 (2) Statul subvenționează toate costurile aferente frecventării liceului pentru elevii provenind din grupuri socioeconomice dezavantajate, precum și pentru cei care frecventează învățământul profesional, inclusiv pentru perio-ada stagiilor de pregătire practică. Modalitatea de subvenționare și criteriile de acordare a subvenției se stabilesc prin hotărâre a Guvernului, inițiată de Ministerul Educației Naționale

85. cikk (2) Az állam a középiskola-látogatás minden költségét fedezi a vidéki vagy hátrányos szociális-gazdasági környezetből származó, valamint azon tanulók számára, akik szakiskolát végeznek. A költség-fedezés módját az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium elő-terjesztésére, kormányhatározattal kell megszabni.

228


Art. 105 (2) Finanțarea complementară se asigură din bugetele locale ale unităților administrativ-teritoriale de care aparțin unitățile de învățământ preuniversitar și din sume defalcate din taxa pe valoarea adăugată, aprobate anual prin legea bugetului de stat cu această destinație, pentru următoarele categorii de cheltuieli:

a) investiții, reparații capitale, consolidări;b) subvenții pentru internate și cantine;c) cheltuieli pentru evaluarea periodică națională a elevilor;d) cheltuieli cu bursele elevilor;e) cheltuieli pentru transportul elevilor, conform prevederilor art. 84 alin. (1);f) cheltuieli pentru naveta cadrelor didactice, conform legii;

105. cikk (2) A kiegészítő finanszírozást a közoktatási intézmények hovatartozás szerinti területi-közigazgatási egységek helyi költségve-tésükből, a hozzáadott értékadóból leosztott összegekből biztosítják a következő költségkategóriák fedezésére:

a) beruházások, főjavítások, szerkezeti megerősítésb) iskolai kollégiumok és étkezdék támogatásac) a tanulók országos vizsgáinak szervezési költségeid) a tanulók ösztöndíjával kapcsolatos költségeke) a tanulók utazási költségei, a 84. cikk (1) bekezdésével összhangbanf) a pedagógusok ingázási költségei, a törvénynek megfelelően.

Regulamentul de organizare si funcționare a unităților preuniversitar (OMEC 4925/2005)

A 4925/2005. számú rendelet a közoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló szabályzat jóváhagyásáról

Modificarea și completarea art. 161 din Regulamentul de organizate și funcțio-nare a unităților de învățământ preuniversitar (OMECI. 4645/2009)A közoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló szabályzat 161. cikkének módosítása és kiegészítése (4645/2009. számú rendelet)8

Art. 161. Transportul elevilor cu microbuzele oferite de Ministerul Educației și Cercetării și de administrația locală este gratuit. Cu aceste mijloace de trans-port pot călători, fără plată, și cadrele didactice către școală și către localitatea de domiciliu.

161. cikk – A tanulóknak az Oktatási és Kutatási Minisztérium és a he-lyi közigazgatás által nyújtott mikrobuszokkal való szállítása ingye-

8 A 161. cikk módosításának szövege dőlt betűvel olvasható.

229


nes. E közlekedési eszközökkel a tanügyi káderek is bérmentve utaz-hatnak az iskolába és a lakhelyükre.

Unitățile de învățământ preuniversitar pot efectua transport de persoane cu au-tovehicule în proprietate și cu microbuze destinate transportului școlar pentru deplasarea elevilor care nu pot fi școlarizați în localitatea de domiciliu și pentru deplasarea elevilor/cadrelor didactice la activități în interesul învățământului. Transportul elevilor cu microbuze oferite de MECI și administrația locală este gratuit. Cu aceste mijloace de transport, pot călători, fără plată, și cadrele di-dactice și didactice auxiliare care nu dispun de locuință și cărora nu li se poate asigura o locuință corespunzătoare în localitatea unde au postul.

Az alap- és középszintű oktatási intézmények végezhetnek személy-szállítást a tulajdonukban lévő személygépkocsikkal és azon diákok szállítására szánt kisbuszokkal, akik lakhelyük szerinti beiskolázása nem lehetséges, illetve a diákok és pedagógusok oktatási célú utaztatá-sára. A diákok szállítása a MECI és a helyi önkormányzatok által biz-tosított kisbuszokkal ingyenes. Ezekkel a közlekedési eszközökkel té-rítésmentesen utazhatnak azon pedagógusok és kisegítő személyzetük is, akik nem rendelkeznek lakással, illetve nem biztosítanak számukra megfelelő lakhatást szolgálati településükön.

Art. 162. (1) Directorul școlii de centru desemnează un cadru didactic pentru însoțirea elevilor în fiecare mijloc de transport. Acesta are obligația să supra-vegheze elevii în timpul transportului.

162. cikk (1) A központi iskola igazgatója kijelöl egy tanügyi kádert minden közlekedési eszközre. Ennek kötelessége a tanulók felügyelete a szállítás ideje alatt.

Art. 162.(2) Directorul școlii de centru creează condiții pentru instruirea perio-dică a elevilor în legătură cu securitatea transportului.

162. cikk (2) A központi iskola igazgatója megteremti a tanulóknak a közlekedés biztonságára vonatkozó felkészítésének feltételeit.

Art. 163. (1) Elevii sunt obligați să ocupe locurile stabilite în timpul deplasării și să nu distrugă bunurile din mijlocul de transport. În caz contrar, răspund disciplinar și material pentru prejudiciile create.

163. cikk (1) A szállítás ideje alatt a tanulók kötelesek elfoglalni a megsza-bott helyüket és a közlekedési eszköz javainak megrongálását elkerülni. Ellenkező esetben, az okozott károkért anyagilag és fegyelmileg felelnek.

230


Art. 163. (2) Elevilor care distrug sistematic componente ale mijlocului de transport, li se poate interzice deplasarea cu acest mijloc pe o perioadă deter-minată de timp.

163. cikk (2) A közlekedési eszköz alkotórészeit szisztematikusan rom-boló tanulóknak, meghatározott időre megtilthatják a szállítóeszköz használatát.

Regulamentului de organizare și funcționare a unităților de învățământ preuniversitar (Ordinul

ministrului educației naționale nr. 5.115/2014)

Az 5115/2014. számú rendelet a közoktatási egységek szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról

Art. 128 (3) Ministerului Educației Naționale, prin unitățile de învățământ, de-contează elevilor care nu pot fi școlarizați în localitatea de domiciliu, cheltui-elile de transport, pe bază de abonament, în limita a 50 km, în conformitate cu prevederile legale.

128. cikk (3) A Nemzeti Oktatási Minisztérium, a törvényi előírások-nak megfelelően, az oktatási intézményeken keresztül azon diákok számára, akiket nem lehet beiskolázni saját lakhelyükön 50 km-es tá-volságon belül megtéríti az utazási költségeit.

Art.129 (1) Autoritățile administrației publice locale din localitatea de domi-ciliu a elevilor din învățământul obligatoriu, școlarizați într-o altă localitate, cu sprijinul agenților economici sau al colectivităților locale, al societăților de binefacere, precum și al altor persoane juridice sau fizice pot asigura acestor elevi, în situații bine justificate, servicii de transport, de masă și de internat.

129. cikk (1) A kötelező oktatási rendszerben tanuló, de más telepü-lésen beiskolázott diákok számára, a lakhelyüknek megfelelő a helyi közigazgatási hatóságok, a gazdasági tényezők, a helyi közösségek, a jótékonysági egyesületek és más jogi vagy természetes személyek tá-mágatásával, indokolt esetekben szállítási, étkezési és internátusi szol-gáltatások biztosítandók.

Art.129 (2) În condițiile stabilite prin hotărâre a Guvernului, statul subvențio-nează costurile aferente frecventării liceului de către elevii provenind din gru-purile socioeconomice dezavantajate, precum și costurile pentru cei care frec-ventează învățământul profesional.

231


129. cikk (2) Egy kormányhatározattal meghatározott feltételek szerint az állam támogatja azon középiskolás és szakiskolás diákok oktatását, akik hátrányos társadalmi-gazdasági helyzettel rendelkező csoportok-ból származnak.

Art. 142 Elevii și tinerii din sistemul de învățământ de stat, particular și con-fesional autorizat/acreditat, care utilizează microbuzele școlare, sunt obligați să ocupe locurile stabilite în timpul deplasării, să aibă un comportament și un limbaj civilizat și să nu distrugă bunurile din mijloacele de transport.

142. cikk – Azon állami és engedélyezett/akkreditált magán és feleke-zeti oktatásban tanuló diákok és fiatalok, akik használják az iskolai mik-robuszokat kötelesek az utazás alatt elfoglalni a megszabott helyüket, civilizált nyelvezetet használni és viselkedni, és a közlekedési eszköz javainak megrongálását elkerülni.

233

Oktatásszervezési kihívások és lehetséges beavatkozási pontok

veszélyeztetett romániai magyar oktatási helyszínek esetében

Márton János

Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lehetséges beavatkozási irányvonalakat is megjelölve megfogalmazzunk néhány olyan kihívást, ame-lyekkel a romániai magyar elemi és általános iskolai oktatásnak a mindenna-pi működése során szembe kell néznie. Ezek a kihívások befolyással vannak nemcsak a magyar tannyelvű oktatás szervezésére és fenntarthatóságára, hanem például az iskolaválasztásra, lemorzsolódásra, az oktatás színvonalá-ra is. Természetesen a romániai magyar oktatás kapcsán nem lehet elvonat-koztatni a romániai oktatás egészét érintő oktatásszervezési és működési ki-hívásoktól sem, jelen szövegben azonban két szempontot tartunk szem előtt: 1. Ha nem is kimondottan „magyarspecifikus” kérdésekre összpontosítunk, mindenképpen kiemelten foglalkozunk azokkal a kihívásokkal, amelyek a magyar oktatást hatványozottabban érintik, és amelyekre elsősorban a ma-gyar oktatás fenntartásában, működtetésében részt vevő politikai és szak-mai szereplők részéről vagy legalábbis az ő kezdeményezésükre érkezhetnek válaszok; 2. A kihívások és a rájuk adható válaszok, a lehetséges beavatkozási pontok az Iskolák veszélyben program keretében napirendre kerülő témák kapcsán fogalmazódtak meg, a program fő célkitűzései és logikája alapján tehát elsősorban a veszélyeztetettnek tekinthető oktatási helyszínek vonat-kozásában van aktualitásuk.1

Amint a kötet bevezetőjében is utalás történt rá, jelen és a Kapitány Balázs által jegyzett Oktatásszervezési döntések és kihívások című tanulmányt vala-milyen szinten a kényszer szülte, legalábbis jelenlegi formájukban. Az Isko-lák veszélyben program egyik célkitűzése ugyanis az összegyűjtött adatok

1 Természetesen az általunk felsoroltak között vannak olyan kihívások, amelyek a ro-mániai magyar oktatás egészére kihatással vannak vagy érvényesek, így adott esetben a lehetséges beavatkozási irányvonalak is szélesebb körűek lehetnek, mint amit mi a veszélyeztetett helyszínek kapcsán megfogalmaztunk.

234


és elkészített anyagok gyakorlati hasznosítása lett volna, amely nyilván túl-mutat a kutatói dimenzión. A továbblépés ilyen irányú elmaradásának oka-ira nem kitérve, úgy gondoltuk viszont, hogy akár a későbbiekben megva-lósítandó oktatásszervezési programok szempontjából, akár csak az Iskolák veszélyben program eredményeinek minél átfogóbb dokumentálása miatt hasznos lehet olyan típusú szövegek elkészítése, amelyek egyfajta strukturált összefoglalását adják a program során felhalmozott tapasztalatoknak és az oktatási szereplők, kutatók által megfogalmazott javaslatoknak.

Szükséges leszögezni, hogy a tanulmány felépítési és tartalmi logikáját alapul véve sem tekinthető tudományos igényű szövegnek. Megpróbáltuk a terepmunka során megfogalmazódó kérdéseket, kihívásokat rendszerbe szedni, kísérletet téve arra is, hogy ezekre vonatkozóan válaszokat is felkí-náljunk, megnevezve a lehetséges beavatkozási pontokat, illetve a szereplő-ket, akik ezek megoldásában leginkább szerepet vállalhatnának. A szöveg szerkezeti felépítéséről való gondolkozás során több lehetséges szervezési elv is megfogalmazódott, többek között olyanok, amelyek az oktatási rend-szer szintjeihez igazodva vagy jelen kötetben szereplő tanulmányokat alapul véve (pl. veszélyeztetett helyszínek tipológiája, lemorzsolódási pontok stb.) próbálták volna strukturálni a megfogalmazott kihívásokat. Végül azonban a szöveg policy-szerű logikájából fakadóan egy olyan struktúra mellett dön-töttünk, amely elsősorban abból a szempontból közelít az egyes kérdésekhez, hogy az ezekre adható válaszok, megoldások milyen szintű beavatkozást igé-nyelnek az oktatási, oktatáspolitikai szereplők részéről. Így az alábbiakban makro-, mezo- és mikroszintre összpontosítva rendszerezzük ezeket, tuda-tában lévén annak is, hogy egyes témákat illetően a szintek között nagyon szoros kapcsolat, sőt átfedés van. Ugyanakkor az egyéb szervezési logikáktól sem szeretnénk teljes mértékben elvonatkoztatni, így a szövegben utalásokat teszünk a veszélyeztetett helyszínek tipológiájával vagy a romániai magyar oktatásban azonosítható lemorzsolódási pontokkal összefüggésben felmerü-lő javaslatokra is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a romániai magyar oktatás „problémalistája” ennél lényegesen bővebb, így szövegünk csupán néhány – számunkra fontosnak tűnő – pontot mutat be.

I. Makroszintű beavatkozást igénylő kihívások

Ebbe a kategóriába azokat a típusú kihívásokat soroltuk, amelyek megoldá-sára országos szinten szükséges válaszokat adni. Ide tartoznak a jogszabály- módosítást, hatékonyabb politikai képviseletet, érdekérvényesítést vagy szé-lesebb körű szakmai összefogást feltételező kihívások, amelyekre elsősorban az országos politikai vagy szakmai képviselet szintjén (parlament, minisz-tériumok, országos oktatási szaktestületek) adhatók válaszok, esetleg a ma-gyarországi finanszírozások hatáskörébe tartoznak.

235


1. Az oktatási struktúrák minimális létszámkeretei

Kihívás:

A romániai magyar (és nemcsak) oktatás egyik állandó kihívása a törvényes előírásokhoz igazodó létszámkereteknek való megfelelés kényszere. A ma-gyar oktatás vonatkozásában a gyakorlat azt mutatja, hogy nem kevés eset-ben a jogszabályokban rögzített minimális csoport-/osztálylétszámok elérése komoly erőfeszítést igényel, ennek sikertelensége nagyon gyakran összevo-násokat eredményez, ami nemcsak a pedagógusi állások szempontjából hát-rányos, hanem az egyik leggyakoribb lemorzsolódási ok is.

Az oktatási törvény oktatásszintenként előírja azokat a minimális osztály-létszámokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy adott évfolyamon különálló, nem összevont formában működjenek osztályok. Az óvodai oktatás esetében a minimális csoportlétszám 10 fő, az elemi és általános iskolai oktatás ese-tében 12 fő, a középiskolai oktatás esetében pedig 15 fő. (A törvény átlagos létszámokat is meghatároz: ez óvodában 15, elemiben 20, felső tagozaton 25 diák.)Városi iskolák esetében több helyen is egyfajta elvárásként jelenik meg, hogy egy-egy osztály létszáma a törvényben meghatározott minimális lét-számnál magasabb legyen, érje el a 15 főt. Ezzel szemben viszont, a törvény által előírt maximális osztálylétszámhoz való ragaszkodás már kevésbé szi-gorú, így fordulhat elő, hogy óvodai csoportok működnek 20, elemi osztályok 25 és általános iskolai osztályok 30 feletti létszámmal, miközben a minimális létszámhatárt alapul véve ezek akár két csoportba/osztályba is szétválaszt-hatók lennének. (Természetesen arra is van bőven példa, hogy 10 fő alatti létszámmal önálló óvodai csoportok és 12 fő alatti létszámmal önálló elemi/általános iskolai osztályok működnek.) A minimális létszámhatárokhoz való ragaszkodásnak a fejkvóta alapú finanszírozás szempontjából van jelentősé-ge, ugyanis egy 12 fős önálló osztály és a 30 fős önálló osztály oktatása ugyan-annyi pedagógust tesz szükségessé, miközben a finanszírozás utóbbi esetben több mint kétszerese az előbbinek.

A magyar oktatás szempontjából a törvényes előírások szigorú alkalmazá-sa, illetve a létszám alatti osztályokra vonatkozó, nem egyértelmű szabályo-zás nagyon sok esetben hátrányos. Annál is inkább, mivel az engedélyeztetés kapcsán nem teljesen világosak a hatáskörök sem. (Tanfelügyelőségi vagy minisztériumi szinten történik?, Kinek kell kezdeményeznie stb.?) A gyakor-lat is azt mutatja, hogy míg egyes helyszíneken/megyékben akár 7–8 fős lét-számú osztályok is működhetnek önállóan, más helyszíneken már 11 fővel is összevonnak, sőt a 2014/15-ös tanévben arra is van példa, hogy 12 fős létszám feletti osztályt érintett az összevonás.

A létszámhatárok okozta kihívások egyik sajátos, egyre gyakoribbnak mondható esete, amikor egytanítós, összevont elemi osztályok esetében szük-séges eldönteni, hogy mi az a minimális gyereklétszám, amivel ezek még működhetnek. A gyakorlat, tapasztalat alapján általában az 5 fő tekinthető

236


a minimális osztálylétszámnak, viszont Erdély-szerte van rá példa, hogy 4, sőt 3 fővel is működnek egytanítós magyar elemik, miközben ötnél nagyobb létszámú elemik kerülnek felszámolásra. Nyilván az ilyen kis létszámú ele-mi osztályok esetében a fenntarthatóságot minden esetben külön szükséges vizsgálni, de amennyiben volna egy jogszabályi szinten rögzített minimális határérték, valószínűleg ezek a helyszínek kevésbé lennének kitéve a román oktatásirányítás érdekeinek, és megtartásuk könnyebb volna. Egy ilyen jog-szabályi kiegészítés pl. a veszélyeztetett helyszínek tipológiájának első két típusába sorolt helyszínek (elszigetelt magyar mikroközösségek, valamint csökkenő demográfiai alapú szigettelepülések összevont elemi iskolái) vo-natkozásában jelenthetne nagy segítséget az évenkénti engedélyeztetési fo-lyamatokban.

Lehetséges beavatkozási pontok:

• A magyar oktatásra nézve a legszerencsésebb mindenképpen az lenne, hogyha az önálló osztályok működtetéséhez szükséges alsó létszámhatá-rokat csökkenteni lehetne (óvodai szinten pl. 8, elemi és általános iskolai szinten pedig 10 főre), az egytanítós elemik minimális létszámát pedig jog-szabályban rögzíteni. Hivatkozási alap lehetne a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációja vagy a földrajzi és nyelvi szempontból elzárt települések differenciáltan történő kezelése, amelyet egyébként az oktatási törvény is előír (45 cikkely, 17. bekezdés.) Előbbi nyilván jogszabály-módosítást fel-tételez, utóbbi pedig a törvényes előírások következetesebb alkalmazását.

• Alternatív megoldásként a jogszabályi előírások olyan irányú módosí-tása is szóba jöhetne, amely lehetővé tenné az előírt minimális létszám alatti önálló osztályok működtetését abban az esetben, hogyha az összes évfolyamra vonatkoztatott átlagos osztálylétszám meghaladja a 12 főt. A fejkvóta alapú finanszírozási logikában ugyanis pl. egy évfolyamonként átlagosan 12 fős osztályokkal működő, azaz összesen 108 fős magyar tago-zat után járó összeg ugyanakkora lenne, attól függetlenül, hogy minden évfolyamon 12 fős osztályok működnek, vagy esetleg egy-két évfolyamon vannak létszám alatti osztályok, más évfolyamokon pedig a minimális ha-tárértéket meghaladó létszámú osztályok. Miközben a jelenleg érvényben levő törvényes előírások szigorú értelmezésével előbbi esetben nem, utób-bi esetben viszont indokolt az összevonás.

Lehetséges felelősök:

• Országos szintű magyar képviselet (RMDSZ országos vezetés, parlamenti frakciók) – jogszabály-módosítás;

• Az Oktatási Minisztérium magyar szakapparátusa – szakmai megalapo-zás, jogszabály-alkalmazás.

237


2. A kisebbségi oktatás többletfinanszírozása

Kihívás:

A finanszírozás önmagában véve is a romániai oktatás egyik legérzékenyebb pontja, míg az oktatási intézmények és önkormányzatok az állandó alulfinan-szírozottság kapcsán fogalmaznak meg kritikákat, a kormányzati és minisz-tériumi szintről megfogalmazódó elvárások általában a költséghatékonyság növelése, a finanszírozás mértékének csökkentése irányba mutatnak, egyfaj-ta feloldhatatlannak tűnő egymásnak feszülést eredményezve. A kisebbségek nyelvén zajló oktatás vonatkozásában a törvény megemelt szorzójú finanszí-rozást ír elő, amelyet a romániai oktatásról szóló (elsősorban román nyelvű) diskurzus pozitív diszkriminációként értelmez. Valójában szó sincs pozitív diszkriminációról, sem magasabb finanszírozásról, hiszen a törvény szerinti többletfinanszírozás az anyanyelv és irodalom és kisebbségtörténet tárgyak oktatásából adódó plusz óraszám2 bérköltségeinek fedezésére elégséges csu-pán. Miközben a kisebbségi oktatás főként román többségű környezetben szá-mos területen komoly hátrányban van a többségi oktatással szemben.


• A kisebbségi (és ezen belül a magyar) oktatás szempontjából egy ténylege-sen pozitív diszkrimináción alapuló finanszírozás lenne a kívánatos. Ez egy olyan kisebbségpolitikai cél, amelyet országos szintű politikai meg-állapodások, és az ezt szentesítő jogszabály-módosítás(ok) révén lehetne elérni. Ezek keretében konkrét kisebbségi szorzó megállapítására lenne szükség oly módon, amely a plusz órákból adódó többletfinanszírozáson túlmenően, ténylegesen is képes plusz forrásokat biztosítania kisebbségi oktatás számára, ezzel ellensúlyozva a kisebbségi helyzetből fakadó nega-tív következményeket. Ez egyébként nem csupán a szórvány magyar kö-zösségeinek oktatási intézményeit érintheti, hanem a magyar többségű vi-dékek román vagy egyéb nyelven oktató intézményeire is kiterjeszthető.

• Ennek kevésbé etnicizált változata lehetne, amikor a többletfinanszírozás nem a kisebbségi jellemző mentén történne, hanem az érintett települések demográfiai, földrajzi, közlekedési stb. viszonyainak figyelembe vételé-vel, jól meghatározott kritériumok alapján, az oktatás nyelvétől függetle-nül. Ez elsősorban az elszigeteltebb szórványtelepülések magyar oktatása szempontjából lehetne hasznos.

2 Más nézőpontok szerint a román nyelv és irodalom tantárgy kisebbségi diákok számá-ra is kötelező oktatásából adódó plusz óraszám.

238



• Országos szintű magyar képviselet (RMDSZ országos vezetés, parlamenti frakciók) – jogszabály-módosítás.

3. Közigazgatási korlátok

Kihívás:

A romániai közigazgatás szervezési logikája még mindig a centralizáció jegyé-ben működik, és nagyon sok területen nemcsak hogy nem bátorítja a különbö-ző közigazgatási egységek közötti együttműködést, hanem egyenesen törvényi akadályt gördít az ilyen irányú kezdeményezések elé. A romániai magyar okta-tás vonatkozásában több olyan helyzetet is említhetnénk, amikor a felmerülő problémákat önkormányzati együttműködéssel vagy a közigazgatási hatások rugalmasabb értelmezésével jó eséllyel meg lehetne oldani. Ezek közül kettőt emelnénk ki: 1. Elsősorban szűkebb magyar oktatási hálózattal rendelkező, szórvány kistérségek esetében jelentkező probléma, amikor nem biztosítha-tó a diákok számára lakóhelyükön a teljes anyanyelvű oktatási életpálya, így a diákok a helyi román nyelvű oktatást választják vagy ingázni kénytelenek. Eltekintve azoktól az esetektől, amikor az ingázás egyéni vagy civil szervezeti keretek között zajlik,3 az ingáztatás leginkább állami, önkormányzati fenntar-tású iskolabuszokkal történik, amely elvileg a diákok, szülők számára ingye-nes, az iskolákra, önkormányzatokra viszont jelentős terheket ró. Nem ritka eset az sem, amikor a továbbtanulási útvonalak vonatkozásában egymástól függő iskolák, önkormányzatok külön-külön komoly gondokkal küzdenek az iskolabusz-üzemeltetés terén, érdekeik egy szorosabb együttműködés szük-ségességét kívánnák meg, viszont olyan jogszabályi megkötésekbe ütköznek, amelyek ezt nem teszik lehetővé. (Pl. egy-egy iskolabusz két önkormányzat általi közös finanszírozása nem lehetséges a jelenlegi szabályozás keretei kö-zött.) Ezért fordulhatnak elő azok az esetek, amikor helyi továbbtanulási út-vonalak hiányában magyar diákok egy szomszédos község iskolájába kény-telenek ingázni, viszont szállításukról sem a kibocsátó iskola/önkormányzat, sem a befogadó iskola/önkormányzat nem gondoskodik, anyagi okokra hivat-kozva, miközben a költségek megosztásának lehetősége mindkét önkormány-zat számára elfogadható megoldás volna. 2. Egy másik dimenziója ennek a jelenségnek túlmutat a szállítási kérdéseken, és inkább az oktatási hálózat szervezési sajátosságaihoz kapcsolódik. Gyakran előfordul az is, hogy leépült, presztízsvesztett magyar oktatási intézmények, tagozatok úgymond gazdátla-nul maradnak a magyar oktatási hálózaton belül, és ezzel beszűkülnek az ott

3 Azokra az esetekre gondolunk, amikor a gyerekek szállítását a szülők saját gépkocsival vagy valamely (általában egy-egy magyar tannyelvű iskola/tagozat keretében, mellett működő) civil szervezet támogatásával fenntartott kisbusszal oldják meg.

239


tanuló diákok lehetséges anyanyelvi továbbtanulási útvonalai is. Ezeknek az elsősorban városok közelében található településeken működő kisiskoláknak, óvodáknak a revitalizálásában városi, stabil helyzetben levő magyar iskolák vállalhatnának nagyobb szerepet, azáltal, hogy intézményi szintű kapcsolat, felelősségvállalás révén próbálják bekapcsolni őket a magyar oktatási háló-zatba. Mindez azonban a megfelelő jogszabályi háttér nélkül csak informális jellegű lehet, miközben igazi megoldást a formális kapcsolatok kialakítása je-lenthetne. (Pl. más közigazgatási egységben működő oktatási struktúrák jogi, adminisztratív integrálásának lehetősége, kihelyezett tagozatok működtetésé-nek lehetősége közigazgatási határokon túl.)


• Megoldást jelenthetne a törvényes előírások olyan formában történő mó-dosítása, amely lehetővé tenné az önkormányzatok közötti szorosabb együttműködést, akár pénzügyi vonatkozásban is, illetve a közigazgatá-si határok rugalmasabb értelmezését. A magyar oktatás szempontjából olyan módosításokra lenne szükség, amelyek konkrétan lehetővé tennék az iskolabuszok több önkormányzat általi finanszírozását, valamint az iskolák számára kihelyezett tagozatok alapítását, működtetését más köz-igazgatási egységben. Az ilyen típusú kapcsolatok, együttműködések, jogi struktúrák hivatalossá tételével ugyanis elkerülhető volna, hogy a kis létszámú, állandó létszámproblémákkal küzdő magyar tagozatok a helyi román oktatásirányítás érdekeinek alárendelve működjenek, a diákok és szülők számára felkínálható lenne egy intézményesített, biztos továbbta-nulási útvonal jogilag ugyanazon intézmény keretében, ami valószínűleg csökkentené a lemorzsolódási kockázatot is.



• Az Oktatási Minisztérium magyar szakapparátusa – szakmai megalapozás.

4. Pedagógusképzés – szimultán oktatás

Kihívás:

Nemcsak a szórványterületeken működő magyar oktatás, hanem a tömbma-gyar vidékek magyar oktatása szempontjából is az egyik legnagyobb kihívás az összevont osztályokban történő szimultán oktatás. A 2014/15-ös iskolai év-

240


ben a magyar nyelvű elemi és/vagy általános iskolai oktatást biztosító 885 intézmény közül 575-ben vagy elemi szinten vagy felső tagozaton működött szimultán oktatás legalább egy osztályban. A magyar oktatásban részt vevő elemista diákok egyötöde, a felső tagozatos diákok 7,2 százaléka szimultán oktatásban vett részt, az elemisták 13,8 százaléka ráadásul olyan iskolában tanult, ahol a magyar tannyelvű oktatás már kizárólag csak összevont osztá-lyokban zajlott. Még aggasztóbb adat, hogy a 872 elemi oktatást biztosító isko-la közül 412-ben (47,2 százalék) kizárólag csak szimultán magyar tannyelvű oktatás van, az 505 felső tagozatos oktatást biztosító iskola közül pedig 88-ra (17,4 százalék) érvényes ugyanez.

Azon túlmenően, hogy az érintett oktatási szereplők (elsősorban a pedagó-gusok) megítélése szerint a szimultán oktatásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, illetve az iskolák (elsősorban szülők általi) megítélését és az is-kolaválasztást jelentős mértékben befolyásolhatja az, hogy van-e vagy nincs szimultán oktatás, a dolognak van egy másik dimenziója: a pedagógusképzés-ben tapasztalható hiányosságok. Abban pedagógusok, oktatási szakemberek szintjén elég nagy az egyetértés, hogy a romániai pedagógusképzés nem ké-szíti fel megfelelőképpen a leendő pedagógusokat a szimultán oktatás sajátos-ságaiból fakadó kihívásokra, és nagyon sok pedagógus gyakorlatilag csak az oktatói pályán szembesül ezzel a problémával először. Az előző bekezdésben szereplő számadatok, valamint a korábbi pontokban az osztálylétszámok és a finanszírozás vonatkozásában megfogalmazódó kihívások is azt mutatják, hogy a szimultán oktatás „részesedése” a romániai magyar oktatáson belül semmiképpen sem elhanyagolható mértékű, ráadásul minden valószínűség szerint további térnyeréssel kell számolni.


• Ahhoz, hogy a szimultán oktatásban tanuló diákok ne legyenek hátrány-ban a nem összevont osztályokban tanuló társaikhoz képest, a szóban forgó oktatási forma megítélése ne befolyásolja jelentős mértékben az is-kolaválasztás mozzanatát, továbbá a pedagógusok terheit is csökkenteni lehessen, mindenképpen szükségesnek tűnik a helyzet orvoslása. Hosz-szabb távon nyilán a pedagógusképzés ilyen irányba történő kiegészítése jelenthet megoldást, ez azonban elsősorban a leendő pedagógusokat érin-ti. A rendszerben már bent levő, gyakorló pedagógusok számára tovább-képzések formájában kellene a jelenleginél is több lehetőséget biztosítani a szimultán oktatás módszertanának elsajátítására.



241


• Az Oktatási Minisztérium magyar szakapparátusa és romániai magyar ok-tatási szakemberek – a jogszabály-módosítás és a pedagógusképzés mód-szertanában történő módosítások szakmai megalapozása;

• Romániai magyar pedagógusi érdekképviselet (RMPSZ) – a szimultán ok-tatásra vonatkozó módszertani továbbképzések szervezése.

II. Mezoszintű beavatkozást igénylő kihívások

Erre a szintre azokat a kihívásokat soroltuk be, amelyekre az országos és a helyi szint közötti intézményi szférában lehet a legmegfelelőbb válaszokat adni. A magyar oktatás vonatkozásában ez a szint egyrészt a megyei tanfe-lügyelőségeket (és különösképpen az ott dolgozó kisebbségi/magyar oktatá-sért felelős szakembereket) jelenti, ide sorolhatók ugyanakkor a politikum megyei, kistérségi vagy akár helyi szintű szervezetei és az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak.

5. A magyar nyelvű oktatás másodlagos szerepe

Kihívás:

Szinte alig van olyan két vagy több tannyelvű (román és magyar nyelven is oktató) intézmény Erdélyben, ahol a magyar tannyelvű oktatás a létszámbeli hátrány mellett ne lenne szimbolikus vagy gyakorlati vonatkozásban is hát-rányban a román oktatással szemben. Szimbolikus téren a valódi kétnyelvű-ség hiánya (kisebbségi feliratok hiánya, a magyar nyelv presztízshátránya az intézményen belüli interakciók során), gyakorlati téren a magyar oktatás alulreprezentáltsága (a magyar oktatás létszámához viszonyítva arányosan kisebb képviselet az intézmények vezetői struktúráiban, valós döntési hatás-körök hiánya), sőt „szervezési hatékonysággal” magyarázott diszkriminatív intézkedések (kisebb méretű, oktatásra kevésbé alkalmas, az iskolaépüle-ten belül ) a leggyakoribb tényezők, amelyekkel találkozunk a két vagy több tannyelvű intézményekben. Ez a másodlagos szerep nemcsak a magyar ta-gozatok érdekérvényesítő képességeit korlátozza nagymértékben, hanem a magyar oktatás megítélését is rontja a szülők körében, ez pedig befolyással van az intézményválasztásra, közvetett módon pedig a magyar tagozatok fenntarthatóságára is.

242



• A probléma megoldása az egyedi helyzetektől függően többféle lehet. • A kívánatos az volna, hogyha – kiváltképp ott, ahol a törvényi feltéte-

lek megléte mellett a diáklétszám és a megfelelő pedagógusállomány is rendelkezésre áll – létrejönnének az önálló magyar iskolák, elsősorban a szórvány nagy- és középvárosaiban, de amennyiben fenntarthatónak tűnnek, a szórványközségekben is.

• Amennyiben ezeknek az önálló struktúráknak a létrehozására nincs le-hetőség, a magyar oktatás szimbolikus és hatalmi pozíciójának az erősí-tése lehet a cél, a törvény által biztosított lehetőségek maximális kihasz-nálásával. Itt a tényleges kétnyelvűségre való törekvés, a magyar oktatás helyzetének az iskolavezetésben való megerősítése, a magyar oktatás tá-mogatását felvállaló civil szervezet létrehozása egyaránt szóba jöhet.

• Természetesen ezek nagymértékben függenek a helyi magyar közösségek érdekérvényesítő képességétől, de a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok esetben szükség lehet „felsőbb” szintű támogatásra an-nak érdekében, hogy a helyi szinten megfogalmazódó kezdeményezések ne akadjanak el már az első fázisban.


• A helyi önkormányzatokban tevékenykedő magyar politikusok, valamint a magyar politikai képviselet helyi szervezetei – az önálló magyar iskolák létrehozásának kezdeményezése;

• Megyei és országos szintű magyar képviselet (RMDSZ országos vezetés, parlamenti frakciók) – a helyi kezdeményezések politikai támogatásának felvállalása, politikai egyezségek megkötése;

• Egyházak – elsősorban ingatlankérdésekben; • Tanfelügyelőségek magyar szakapparátusa – az engedélyeztetési eljárá-

sokban nyújtott segítség, jogszabályi előírások alkalmazása.

6. Csak „papíron” magyar tannyelvű osztályok/csoportok fenntartása

Kihívás:

Nem túl gyakori, azonban szinte minden megyében előforduló példa, amikor a magyar tannyelvű(ként számon tartott) oktatás csak hivatalosan tekinthe-tő annak, az ott tanuló gyerekek nyelvállapotát, illetve az oktatási folyamat-ban való nyelvhasználatot tekintve valójában román tannyelvű. Az esetek többségében ezekbe a csoportokba/osztályokba járó gyerekek roma szárma-

243


zásúak és/vagy szociálisan hátrányos helyzetű környezetből származnak. Jellemzően azokon a helyszíneken fordulnak elő ilyen helyzetek, ahol a ro-mán tannyelvű oktatás nem küzd létszámproblémákkal, így szívesen lemond az említett gyerekek beiskolázásáról a magyar oktatás javára. A magyar tannyelvhez való ragaszkodás ezekben az esetekben majdhogynem illúzió-nak tűnik, hiszen mind a pedagógiai munka szempontjából, mind a gyere-kek további fejlődése szempontjából zsákutcának tűnik olyan keretek között erőltetni a magyar nyelvhasználatot, ahol erre nincs reális fogadókészség/képesség/igény. Ezeknek a csoportoknak/osztályoknak a fenntartása legtöbb esetben csak a pedagógusi státusz megtartása miatt történik, sokszor azzal az indoklással, hogyha esetleg a helyi magyar közösség demográfiai viszo-nyai javulnának és lenne reális igény egy magyar nyelvű csoport/osztály mű-ködtetésére, akkor nem szükséges egy már megszüntetett helyszín esetleges újralapításának buktatóival szembenézni.


• Minden megyében szükséges lenne felmérni azokat az oktatási helyszí-neket, amelyek az említett helyzetben vannak, megvizsgálva a magyar nemzetiségű gyerekekkel való utánpótlás lehetőségeit és a magyarnyelv- használathoz való következetes ragaszkodás lehetőségeit.

• Amennyiben arra nincs lehetőség, hogy ezek a csoportok/osztályok a ké-sőbbiekben magyar anyanyelvű gyerekekkel, a gyakorlatban is magyar nyelven működjenek, fenntartásuk nem indokolt. Főként, amikor a jelen-legi oktatásszervezési és finanszírozási logika alapján évről évre tanügyi állásokat kell felszámolni minden megyében, a magyar oktatás szem-pontjából teljesen ésszerűtlennek tűnik az ilyen helyszínek fenntartása, miközben ennél lényegesen jobb helyzetben levő és nagyobb létjogosult-sággal rendelkező helyszíneken kell pedagógusi állásokat leépíteni és ösz-szevonásokat alkalmazni.


• Tanfelügyelőségek magyar szakapparátusa, együttműködve a helyi és megyei magyar oktatáspolitikai szereplőkkel – monitorizálás és a helyszí-nek esetleges feladására vonatkozó döntés meghozatala.

244


7. Kontraproduktív fakultatív oktatás

Kihívás:

Bár a fakultatív magyarnyelv-oktatás jogszabályi szinten történő szabályo-zása pozitív kezdeményezésnek mondható a romániai magyar oktatás szem-pontjából, az erre vonatkozó rendelkezések megszületése óta eltelt másfél évtized azt igazolja, hogy ennek az oktatási formának nem mindenütt van létjogosultsága, továbbá a magyar tannyelvű oktatásra nézve akár káros folyamatokat is beindíthat. A fakultatív magyarnyelv-oktatás elterjedtsége Erdély-szerte nagyon változó, van néhány olyan megye, ahol egész kiterjedt, több oktatási helyszínt is érintő hálózat működik. Ezekkel kapcsolatosan alapvetően három gond fogalmazódik meg: 1. Több esetben is olyan helyszí-neken működik magyar nyelvű fakultatív oktatás, ahol vagy amelyekhez el-érhető közelségben van adott szinten magyar tannyelvű oktatás, így az ottani beiskolázást a fakultatív oktatás miatt elveszített gyerekek száma negatívan befolyásolhatja. Szintén nem elhanyagolható egy-egy helyszínen a fakultatív magyarnyelv-oktatásban részt vevő jó nyelvállapotú diákok száma sem, akik-kel akár „normál” magyar tannyelvű összevont osztályok is működhetnének. 2. A fakultatív nyelvoktatás színvonala nagyon sok esetben megkérdőjelezhe-tő, a diákok rossz nyelvállapota miatt nem is beszélhetünk ténylegesen ma-gyar nyelvű oktatásról. Ezekben az esetekben a fakultatív nyelvoktatásnak van egyfajta „etnobiznisz” vetülete, hiszen ezt a nem magyar anyanyelvű gyerekek elsősorban a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támo-gatás reményében választják. Nem ritka az sem, hogy a helyi vagy valamely közeli magyar tagozaton hivatalosan is oktató pedagógus úgymond másodál-lásban, plusz bérezésért tanítja a fakultatív nyelvoktatásba jelentkezőket is, és anyagi szempontból esetleg nem érdeke a jobb nyelvállapotú gyerekek be-vonzása a saját magyar tannyelvű, megszűnés veszélye által nem fenyegetett osztályába. 3. A fakultatív nyelvoktatásnak szinte sehol sincs a felsőbb szintű magyar oktatás utánpótlását erősítő hatása, és ahol van, ott is nagyon magas az utólagos lemorzsolódási arány.


• A fakultatív oktatási helyszínek alapos felülvizsgálata, elsősorban a nyelvhasználat és a lehetséges anyanyelvű oktatási alternatívák megléte szempontjából. Ott, ahol a magyar nyelvhasználat nem érvényesíthető a fakultatív nyelvoktatásban, célszerű ennek felszámolása, hasonlóképpen ott is, ahol a helyi vagy közelben működő magyar tannyelvű oktatás után-pótlása szempontjából károsnak bizonyul.

• A fakultatív magyarnyelv-oktatásnak elsősorban ott van létjogosultsága, ahol a magyar származású gyerekek anyanyelvű oktatása helyben vagy el-

245


érhető közelségben, megfelelő ingázási vagy kollégiumi feltételeket felkínál-va nem biztosítható, és ahol a tényleges magyar nyelvhasználat lehetséges. Ezeknek a helyszíneknek a feltérképezése, és a meglévő hálózat bővítése vi-szont fontos szerepet tölthet be a szórványban élő magyar gyerekek identitá-sának megőrzésében. A cél egyértelműen nem a fakultatív magyarnyelv-ok-tatás felszámolása, hanem működésének ésszerűbbé, átláthatóbbá tétele és a magyar tannyelvű oktatásra nézve káros hatásainak kiküszöbölése.


• Tanfelügyelőségek magyar szakapparátusa, együttműködve a helyi és megyei magyar oktatáspolitikai szereplőkkel – monitorizálás és a helyszí-nek esetleges feladására vonatkozó döntés meghozatala.

8. Megyei és kistérségi szintű oktatási hálózatok szervezetlensége

Kihívás:

Gyakorlatilag az összes erdélyi megyében találunk példát olyan esetekre, amikor egymás közelében működő, jellemzően nem túl jó helyzetben levő ok-tatási helyszínek közötti viszonyt az egymással való együttműködés helyett olyan szintű versengés jellemzi, amely mindkét (vagy több) helyszín magyar oktatására nézve károsan hat. Van példa párhuzamosan leépülő helyszínek-re, utánpótlási útvonalak kihasználatlanságára, életképtelen helyszínek mes-terséges fenntartására olyan helyszínek rovására, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbnak tűnnek. Szinte általános érvényű megállapítás, hogy hi-ányzik a helyi, kistérségi, megyei szintű stratégiai gondolkodás, a magyar ok-tatási hálózatok működtetése nagyon sok esetben esetleges, nem előremutató, hanem általában csak az éppen felmerülő, aktuális problémák megoldására összpontosít (a legtöbb esetben tűzoltás zajlik), éppen ezért az oktatási háló-zatba történő bármiféle beavatkozás nehezen tervezhető. Ezek együttesen pe-dig nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy sokszor teljesen irányítatlan és ésszerűtlen módon kerül felszámolásra egy-egy helyszínen a magyar okta-tás, növelve a tannyelvváltással járó lemorzsolódás veszélyét.


• A magyar oktatási hálózat fenntarthatósága szempontjából kulcskérdés-nek tűnik a megyei, azon belül pedig a kistérségi és helyi szintű oktatási stratégiák elkészítése, amely a jelenlegi oktatási helyzetből és adottságok-ból kiindulva (diáklétszámok, oktatás struktúrája, pedagógusok, infra-

246


strukturális feltételek, közlekedési lehetőségek stb.), a múlt tapasztalatait felhasználva (megszűnt helyszínek tanulságai) a jövő vonatkozásában elővetíthető adatokra (utánpótlás, demográfiai viszonyok várható alaku-lása, pedagógusi struktúrák kihívásai) alapozva alakítanák ki a magyar oktatási hálózat működtetésének legfőbb irányelveit.


• Helyi és megyei oktatáspolitikai szereplők, szoros együttműködésben a pedagógusokkal, az oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal, politi-kummal, egyházakkal, civil szervezetekkel – stratégiák kidolgozása;

• Tanfelügyelőségek magyar szakapparátusa – az oktatási hálózatban ter-vezett átalakítások jóváhagyása.

III. Mikroszintű beavatkozást igénylő kihívások

Ebben a részben olyan kihívásokat ismertetünk, amelyekre a lehetséges megoldások elsősorban helyi, azaz intézményi (iskolai) és személyi szinten (pedagógusi) meghozható döntések alapján születhetnek meg.

9. Potenciális utánpótlás kihasználatlanul maradása

Kihívás:

A romániai magyar szórványoktatás egyik legnagyobb problémája a csök-kenő utánpótlás, ami a kis létszámú magyar elemi osztályokat, tagozatokat különösképpen hátrányosan érintik. Nagyon sok esetben akár egy-két diák-nyi veszteség is összevonásokat, megszűnést eredményezhet. Ezért nagyon fontos, hogy a helyi oktatási szereplőknek lehetőleg minden potenciálisan magyar oktatásba íratható gyerekről tudomása legyen, nemcsak az adott településen, hanem a szomszédos, magyar oktatás nélküli településeken is. Számos helyszínen van arra példa, hogy a magyar oktatásban dolgozó óvó-nők, tanítónők naprakész kimutatással rendelkeznek a megszületett (vagy közeljövőben születendő) magyar vagy részben magyar családból származó gyerekekről, a szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás alapján pedig akár az óvoda és iskola utánpótlása is jó eséllyel megbecsülhető. Nyilván, minél kisebb a település, annál nagyobb lehetőség van a személyes kapcsolattar-tásra, de nagyobb városokban is előfordulnak hasonló kezdeményezések. Ugyanakkor viszont a terepmunka során számos olyan helyzetet is láttunk,

247


amikor az elemi oktatásban tanító pedagógusok legfeljebb csak a következő tanév utánpótlásával voltak tisztában, és sokszor az óvodai oktatásban már bent levő magyar gyerekek iskolaválasztási preferenciáiról sem rendelkez-tek információkkal. Különösen gondot jelentett ez ott, ahol a tanítónő nem helyi, hanem valamely más településről naponta ingázik, mivel így sokkal nehézkesebb volt számára a szülőkkel való kapcsolattartás. Ezek többek kö-zött azok az esetek, amelyeket a lemorzsolódási pontok között az iskola ala-csony láthatósága, felsőbb szinteken pedig a továbbtanulási út hiánya meg-nevezéssel ismertettünk.


• Fontos lenne tudatosítani a pedagógusokban, hogy a szülőkkel, a helyi egyházi szereplőkkel (akik általában szintén rendelkeznek többé-ke-vésbé naprakész információkkal a településen élő magyar gyerekek számáról) való folyamatos kapcsolattartásnak nagy szerepe lehet a ma-gyar oktatás utánpótlásának biztosításában, feltérképezésében. Lehető-ség szerint fel kell mérni nemcsak a helyi utánpótlási bázist(az ezekről készítendő, lehetőleg naprakész adatbázis szinte alapkövetelmények tűnik), hanem a környező településeken fellelhető gyerekeket is, külö-nösképpen, ha azok még valamilyen formában részt is vesznek alsóbb szintű magyar oktatásban.

• Utóbbi különösen célszerű lehet a lemorzsolódási pontok között megfo-galmazott gazdátlan óvodai csoportok esetében, akár úgy is, hogy a sze-mélyi kapcsolattartáson túl informális vagy formális kapcsolat jön létre a helyi iskola és a közeli településen működő óvodai csoport között. A felsőbb oktatási szinteken ez a továbbtanulási útvonalak nélküli magyar elemi tagozatok esetében jelenthet megoldást, akár egy közeli, a tovább-tanulási lehetőséget biztosítani képes „gesztorintézmény” kijelölésével is. Az informális és formális kapcsolatok részeként rendszeres közös prog-ramok, szülői értekezletek, nyílt napok, iskolalátogatás stb. szervezhe-tők, de akár konkrét diáktoborzó tevékenységekre is sor kerülhet.


• A magyar óvodai és elemi oktatásban részt vevő pedagógusok, helyzet-től függően felső tagozatos pedagógusok – a szülőkkel, egyházakkal való szorosabb kapcsolattartás, napirenden levő utánpótlási nyilvántartások vezetése;

• Oktatási intézmények (magyar tannyelvű iskolák, nagyobb magyar tago-zatok) – intézményi szintű informális vagy formális kapcsolatok kialakí-tása, a „gesztorintézmény” szerepének felvállalása.

248


10. Nem magyar anyanyelvű diákok toborzása a magyar oktatásba – nyelvhasználat

Kihívás:

A nem magyar anyanyelvű diákok tudatos toborzása a magyar oktatási rend-szerbe a szórványmagyar oktatásban nem kevés helyen tapasztalt jelenség, amely mind az összevonás, mind a megszűnés elkerülése céljából előfordul. A kezdetben csak évfolyamonkénti egy-két diákra korlátozódó jelenség na-gyon könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól, és viszonylag rövid idő alatt a magyar tannyelvű osztályok etnikai arányainak olyan szintű megváltozásá-hoz vezethet, ami aztán az eredetileg elkerülni kívánt helyzet bekövetkeztét gyorsítja fel. A nem magyar anyanyelvű diákok kapcsán szinte általánosság-ban elmondható, hogy többségük szociálisan hátrányos helyzetű családból származik (nemcsak azok, akik roma származásúak, hanem a román nem-zetiségűek is), akiket az esetek döntő többségében a magyar állam által biz-tosított oktatási-nevelési támogatás segítésével lehet meggyőzni arról, hogy a magyar tannyelvű oktatást válasszák. A gond az, hogy a jelenség nemcsak az oktatás nyelvére, hanem annak színvonalára, az oktatás eredményeire, és közvetett módon a megítélésére is befolyással van.

A leromlott színvonalú, esetleg kétnyelvűvé váló magyar oktatásból az esetek többségében megindul a magyar gyerekek menekítése. Arra is van példa, hogy a magyar tannyelvű csoportban, osztályban túlsúlyban vannak a magyarul nem beszélő diákok, ezek tehát már csak „papíron” mondhatók magyar nyelvűnek (lásd korábban). Állandóan visszatérő dilemmát jelent ezekben az esetekben annak eldöntése, hogy az összevonás vagy a nem ma-gyar anyanyelvű és/vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákok számának növekedése jelent-e nagyobb gondot, melyik járul hozzá inkább a magyar gyerekek lemorzsolódásához.


• A fenti dilemma megválaszolása korántsem egyszerű, azt mondhatjuk, hogy minden egyes helyzet külön mérlegelést igényel.

• Fontos alapelv, hogy a dolog ne maradjon kontrollálatlanul, még azokban az esetekben sem, amikor a színvonalbeli és nyelvi kérdéseken túl személyi té-nyezők is szerepet játszanak a döntés meghozatalában: egy-egy összevonás, megszűnés ugyanis pedagógusi állások felszámolását is jelentheti. Lehető-leg meg kell tartani azt az egyensúlyt, ami mellett még a magyar szülők szá-mára vonzó lehet a helyi csoport/osztály, és adott esetben inkább az irányí-tott leépülést választani, mintsem az ésszerűtlen, nehezen kézben tartható toborzás miatti esetleges lemorzsolódás, tannyelvváltás kockázatát vállalni.

249


• Ha mégis elkerülhetetlennek tűnik a nem magyar anyanyelvű gyerekek magyar tannyelvű oktatásba történő beiskolázása, alapkövetelményként megfogalmazható a következetes magyar nyelvhasználat az oktatási tevé-kenységek során, minimálisra csökkentve a csoport/osztály kétnyelvűvé válásának kockázatát.


• Pedagógusok – következetes magyar nyelvhasználat az oktatási tevékeny-ségek során, gyerektoborzás vonatkozásában;

• Oktatási intézmények (magyar tannyelvű iskolák, nagyobb magyar tago-zatok) és azok vezetői – intézményi szintű felelősségvállalás a beiskolázási dilemmák feloldásában;

• Tanfelügyelőségek magyar szakapparátusa – a jelenség monitorizálása, és szükség esetén beavatkozás pedagógusok, intézmények szintjén.

11. Hosszított programú oktatás és afterschool

Kihívás:

Egyértelműen befolyással van az óvodai és elemi szintű iskolaválasztásra, hogyha biztosított a hosszított programú óvodai oktatás vagy a napközis jel-legű elemi oktatás. A városi intézmények vonatkozásában ez szinte már olyan alapkövetelménynek számít, ami jelentős mértékben befolyásolja egy iskola versenyképességét, de egyre több falusi jellegű település is van, ahol reális igény mutatkozik a délutáni foglalkozások iránt. A hosszított programú óvo-dai csoportoknak nagyobb hagyománya van a romániai oktatási rendszer-ben, a napközis iskolák elterjedése viszont még nagyon gyerekcipőben jár, sok esetben nem is jelent többet, mint délutáni „gyerekmegőrzőt”. Ennek el-lenére a magyar oktatás vonatkozásában is megfogalmazódó hasonló jellegű igényeknek lehetőség szerint eleget kell tenni, ugyanis a hosszított programú oktatás hiánya lényeges lemorzsolódási pontot jelenthet (lásd a lemorzsolódá-si pontok között a napközi vonzerejére vonatkozót), különösképpen ott, ahol a helyi román oktatás ezt képes biztosítani. De hogyha nem, akkor is érdemes mérlegelni, hiszen egyes oktatási helyszínek (pl. a veszélyeztetett helyszínek tipológiájának harmadik típusába sorolt etnikailag vegyes települések, ver-sengő iskolákkal/tagozatokkal, csökkenő demográfiai alapokkal) esetében akár komoly előnyt is jelenthet a magyar oktatás számára, ha a helyi román oktatással szemben képes napközis óvodai csoportot vagy afterschoolt felkí-nálni a szülők számára.

250



• Mivel az óvodai szintű hosszított programú oktatás plusz pedagógusi ál-lást és szigorúbb követelményeket jelent, ennek biztosítása általában csak abban az esetben lehetséges, hogyha a megfelelő gyereklétszám, illetve a szülői igény is megvan rá, tovább az infrastrukturális feltételek is adottak.

• A délutáni iskolai foglalkozások, afterschool biztosítása terén nagyobb mozgástere van az intézményi támogatás nélküli oktatási helyszíneknek is, viszont ettől függetlenül ez is jelentős mértékben a szülői igények függ-vénye. Az ilyen típusú foglalkozásoknak az ideális esete nyilván az lenne, amikor minden elemista (esetleg felső tagozatos) diák, saját évfolyamával külön csoportban, külön erre alkalmazott pedagógus irányításával vesz részt a délutáni programban, és ennek keretében meleg étkeztetésben is részesül. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez még a nagyobb városok eseté-ben is csak nagyon ritkán fordul elő. A foglalkozások általában a délelőtt is oktató tanítók irányításával zajlanak (akik adott esetben naponta, he-tente váltják egymást), nem ritkán évfolyamok szerint összevont csopor-tokban, a meleg étkeztetés pedig nem mindenütt biztosított, és ahol igen, ott sem mindig megfelelő körülmények között (pl. több helyen megfelelő étkező helyiség hiányában a gyerekek az osztálytermekben, egyszer hasz-nálatos, műanyag evőeszközökkel fogyasztják el a cateringrendszerben szállított ebédet.) Ugyanakkor viszont az ezt igénylő szülők számára nem egy esetben az utóbbi verzió is maximálisan megfelel, így ezen a téren le-het mozgástere a helyi szereplőknek, annak függvényében, hogy a szülők milyen anyagi erőforrásokat képesek erre mozgósítani, továbbá létezik-e olyan civil szervezet, amely a finanszírozás legalább egy részére pályázni tud, esetleg vállalkozás, amely beszáll a költségekbe. Az is elképzelhető megoldás – főként, amikor a román oktatással szemben versenyképessé-gét elveszítő magyar elemi megszűnésének veszélye miatt a saját állásuk is veszélybe kerül –, hogy a magyar tagozatos pedagógusok minimális ho-noráriumért vagy teljesen ingyen vállalják a délutáni foglalkozások meg-szervezését, a szülőknek pedig csak a gyerekek étkeztetésnek költségeiről kell gondoskodni.

• A mikroszintű beavatkozási lehetőségeken túlmenően makroszintű be-avatkozásra is szükség lehet. Ennek célja egy olyan délutáni oktatási há-lózat kialakítása, amely egy nonformális képzési kínálatot biztosítana a sajátos helyi iskolai igényekre építve (pl. tanulási technikák tanítása, hi-giéniai nevelés, sportfoglalkozások stb.). A szórványiskolák mellett ez a tömbmagyar települések iskolái számára is hasznos lenne, hiszen egyre több a szociálisan hátrányos helyzetű családból származó gyerek. Ezzel párhuzamosan a megfelelő szakemberek képzésére is szükség lenne (af-terschool-pedagógus vagy szabadidő-szervező pedagógus), amely az erre vonatkozó képzés bővítését feltételezné: jelenleg a romániai magyar pe-dagógusképzés keretében csak egyetlen középfokú intézményben zajlik ilyen jellegű képzés.

251



• Oktatási intézmények (magyar tannyelvű iskolák, nagyobb magyar ta-gozatok), együttműködésben a helyi önkormányzatokkal – a hosszított programú óvodai csoportok alapítása és iskolai afterschool programok működtetése;

• Elemi oktatásban dolgozó pedagógusok és oktatási szereplők – az iskolai afterschool programok létrehozásának kezdeményezése;

• Egyházak, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok – az after-school programok működési költségeinek támogatása;

• Szülők – a hosszított programú óvodai csoportok és afterschool programok működésére vonatkozó igény megfogalmazása, működési költségek egy részének biztosítása.

• Országos szintű magyar képviselet (RMDSZ országos vezetés, parlamenti frakciók) – a makroszinten történő tervezésben való szerepvállalás (after-school-hálózat kialakítása, pedagógusképzés bővítése);

• Az Oktatási Minisztérium magyar szakapparátusa és a romániai magyar oktatási szakemberek – a makroszinten történő tervezésben való szerep-vállalás (afterschool-hálózat kialakítása, pedagógusképzés bővítése);

• Romániai magyar pedagógusi érdekképviselet (RMPSZ) – a makroszinten történő tervezésben való szerepvállalás (afterschool-hálózat kialakítása, pedagógusképzés bővítése).

12. A saját körzethatárokon túli toborzás

Kihívás:

A romániai magyar oktatási szabályozás hiányosságait jelzi, hogy bár a beis-kolázás vonatkozásában léteznek az egyes iskolákhoz rendelt körzetek (első-sorban városokon), ezek átjárhatósága semmiféle gondot nem okoz a szülők-nek, akik így szinte mindenféle korlát nélkül érvényesíthetik iskolaválasztási preferenciáikat. Ami viszont a szülők számára előny, az az oktatási intézmé-nyek (egy része) számára kimondottan hátrány, és ez a jelenség a romániai magyar oktatást sem kerüli el. Legyen szó akár tudatos toborzásról, akár csak a másik körzethez tartozó gyerekek „befogadásáról”, a jelenségnek – főként, hogyha ellenőrizetlenül zajlik – rendkívül káros hatásai is lehetnek. A táp-láléklánchoz hasonlóan a jelenség csúcsán (mintegy „csúcsragadozóként”) a városi, nagy presztízsű magyar (vagy magyar tagozatos) iskolák állnak, akik jelentős számú gyereket vonzanak el a város lakónegyedi iskolái és a környe-ző települések iskolái elől egyaránt. A következő szintet a városi lakónegyedi iskolák jelentik, amelyek a központi magyar iskolákkal és a román oktatással szemben elveszített gyerekeket elsősorban a környező településekről próbál-ják pótolni. A piramis alsó szintjén az amúgy is létszámgondokkal küzdő fa-

252


lusi, összevont szórvány elemik vannak, amelyek számára sokszor végzetes lehet, megszűnéshez vezethet az egy-két gyereknyi veszteség is.

A vegyes etnikai környezetben leépülő, megszűnő magyar tagozatok után mindig maradnak olyan magyar gyerekek, akik a községközponti vagy vá-rosi iskolába való ingázást nem vállalva, a helyi román oktatásba jelentkez-nek. Értük nagyon sok esetben a városi iskolák sem tesznek erőfeszítéseket, a szállításukkal járó felelősséget többnyire nem vállalják fel. Ezek között a gyerekek között nem kevés az olyan, akik a tannyelvváltást kényszermegol-dásként lépik meg, és ha a korábban elérhető anyanyelvű oktatási útvonalak nem épültek volna le, valószínűleg középfokon is magyar oktatásba jelent-keztek volna. Így viszont, elemi vagy általános iskolai szinten bekövetkező tannyelvváltás esetén szinte biztosan a középiskolát is román oktatásban végzik. Ez pedig paradox módon a jelenség legnagyobb haszonélvezőinek számító, többnyire középiskolai tagozattal is rendelkező magyar iskolák szá-mára is veszteséget jelent, ami ráadásul valószínűleg összességében tekintve magasabb, mint a már elemi és/vagy általános iskolai szinten elvonzott diá-kok számából adódó nyereség.

Ez egyébként egy igen komoly kihívása a romániai magyar oktatásnak (nemcsak a szórványban, hanem tömbmagyar vidéken is), és a kötet erre vonatkozó tanulmányában felsorolt lemorzsolódási pontok közül több is közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik ide (pl. ellátatlan városnegyedek, településen belüli verseny káros hatásai, kistérségi együttműködés hiánya, városi iskolák elszívó ereje, szervezetlenség, hatáskör hiánya), így megoldása kiemelt figyelmet érdemel.


• Bármennyire is ésszerűtlen döntésnek tűnne (lévén, hogy a fejkvóta ala-pú finanszírozási rendszerben a magasabb diáklétszámért magasabb tá-mogatás jár), a jelenséget elsősorban a toborzó vagy a befogadó iskolák részéről tanúsított önkontroll fékezheti meg vagy tompíthatja. Ezeknek a nagy presztízsű magyar nyelvű iskoláknak tudatosítaniuk kell magukban egyrészt azt, hogy felelősséggel tartoznak egy-egy városon, kistérségen belül a magyar közösség identitásának megőrzésében, és ebbéli szerepü-ket sokkal inkább a környező magyar oktatást biztosító intézményekkel való együttműködésrévén, mintsem egyfajta elitista szemléletet erősítve, rövidtávú öncélokban gondolkodva tölthetik be, másrészt azt is, hogy a rövidtávú nyereségek nem feltétlenül jelentenek közép- vagy hosszú távú nyereséget is. Nyilván nehezíti a dolgot, hogy a beiskolázási rendszer hiányosságaiból adódóan igazából az iskolák is korlátozott eszközökkel rendelkeznek a gyerekeiket hozzájuk íratni szándékozó szülők visszauta-sításában, viszont legalább a saját kezdeményezésből történő toborzás visszaszorításáért tehetnek.

253


• A toborzómunka helyett lehetséges alternatív megoldásként felmerülhet a leépülőben levő lakónegyedi iskolák magyar tagozatainak adminiszt-ratív integrálása a központi iskolák kereteibe, a lefedetlen lakónegyedek esetében pedig kihelyezett elemi tagozatok indítása. Így elvileg a szülők számára mind színvonal, mind presztízs, mind elérhetőség szempontjá-ból egy elfogadható alternatíva kínálható fel. Ennek elvileg jogszabályi korlátai sem lennének (hiszen ugyanazon közigazgatási egységen belül történő átszervezésekről volna szó), viszont lehetnek más (elsősorban a beiskolázási keretszámokat érintő) hátrányai.


• A nagyobb, elsősorban városi magyar tannyelvű iskolák és azok vezetői – az intézmények beiskolázási politikájának alakításában;

• Pedagógusok – a toborzómunka vonatkozásában;• Ennek a kihívásnak akár makroszintű, akár mezoszintű vetületei is le-

hetnek: előbbi szinten a beiskolázásra vonatkozó jogszabályok módosítá-sával, szigorításával lehetne előbbre lépni (országos szintű magyar kép-viselet), utóbbi szinten a beiskolázási keretek ésszerűbb megállapítása tompíthatná némiképp a negatív hatásokat (elsősorban tanfelügyelőségek magyar szakapparátusa.)

13. Megszűnő óvodai csoportok

Kihívás:

Bár a magyar nyelvű óvodai csoportok nem minden esetben jelentenek ga-ranciát a magyar elemik utánpótlására, a gyakorlat azt mutatja, hogy ott, ahol az összevont elemi tagozatok mellett óvodai csoport is működik, az utánpót-lás biztosítása könnyebb és átláthatóbb. Másrészt a román óvodai oktatásba kényszerülő gyerekek körében nagyobb a hajlandóság elemi szinten is román oktatást választani, de hogyha erre mégsem kerül sor, az mindenképpen gon-dot jelent, hogy a román óvodából magyar elemibe kerülő gyerekek érezhető hátránnyal indulnak az iskolában. Éppen ezért a szórvány kistelepüléseken működő, kis létszámú, nehezen fenntartható magyar elemik számára mindig problémát jelent, hogyha megszűnik helyben az óvodai csoport. Erre általá-ban csak a legvégső esetekben kerül sor, a legtöbb megyében a gyakorlatban van lehetőség a 10 fő alatti óvodai csoportok működtetésére is, még hogyha ez a helyi szereplők és a tanfelügyelőség részéről adott esetben némi plusz „kre-ativitást” is igényel. Vannak viszont helyzetek, amikor annyira lecsökken az óvoda létszáma, hogy minden erőfeszítés ellenére fel kell számolni.

254



• Ennek a kihívásnak az orvoslására két megoldás körvonalazódik, mindket-tőre vannak vagy voltak működő példák a romániai magyar oktatásban.

• Egyik lehetséges megoldás a félállású óvodai csoportok megtartása. En-nek hátránya, hogy a pedagógus csak fél fizetésben részesül, másrészt a gyerekekre fordított idő is heti 2–3 napra vagy minden második hétre kor-látozódik.

• Másik lehetséges megoldás a felekezeti fenntartású óvodák indítása, amelyben a helyi egyházközségeknek lehet fontos szerepe. Amennyiben akár egyik, akár másik változathoz sikerül megnyerni a szülők anyagi tá-mogatását, esetleg külső pályázati forrást is sikerül szerezni, ezek a meg-oldások akár életképesek is lehetnek. Sőt a két megoldás együttes alkalma-zása is egy lehetséges opció: a félállású óvodai csoportot a szülők és a helyi egyházközösség támogatásával a pedagógus bérezését és a foglalkozások-ra fordított időt illetően is ténylegesen is egész állásúvá lehetne tenni.


• Pedagógusok –a félállású oktatással járó esetleges hátrányok felvállalása;• Egyházközségek, lelkészek – egyházi óvodák alapítása;• Mezoszinten a tanfelügyelőségek – félállású csoportok engedélyeztetése.

Zárszó

Jelen tanulmányban felsorolt kihívások és kérdések, illetve a rájuk adott le-hetséges válaszok többsége az Iskolák veszélyben program keretében lezaj-lott terepmunka során fogalmazódott meg, az egyes oktatási helyszíneken ké-szített interjúkban, interjúalanyainkban vagy a terepmunkában részt vevő kutatókban. Jelen szövegünkben a teljesség igénye nélkül, néhány általunk is fontosnak tartott kérdésre összpontosítottunk. Valószínűleg több olyan témát is érintettünk, amelyek a romániai magyar oktatásról szóló szakmai diskur-zusokban és közbeszédben már többször is napirendre kerültek, tehát nem feltétlenül hatnak újdonságként. Természetesen tudjuk, hogy a romániai ma-gyar oktatás „problémalistája” ennél lényegesen bővebb. Célunk részben az volt, hogy rámutassunk arra, az oktatáspolitika és -szervezés minden szint-jén, sőt azon túlmenően is lehetnek és vannak olyan tennivalók, amelyek a magyar oktatás helyzetének javításához hozzájárulhatnak.

Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a beavatkozás szintjétől, mértékétől vagy az érintett szereplők típusától, számától függően az általunk felvillantott javaslatok megvalósítási esélye nagyon eltérő. Amikor országos

255


szintű beavatkozásra van szükség, amely adott esetben politikai alkukat és ehhez szükséges kedvező politikai konjunktúrát feltételez, sokkal kisebb az esélye egy-egy kihívás megválaszolásának, mint azokban a helyzetekben, ahol már egyetlen személyi szinten meghozható döntés is előrelépést eredmé-nyezhet. Akkor is kisebb az esélye a jó megoldások elérésének, amikor szám-belileg több, működési logikájukban eltérő szereplők együttes erőfeszítésére van szükség, mint amikor a beavatkozás egyetlen szereplő feladata lenne. Éppen ezért a megfogalmazott kihívások és lehetséges beavatkozási pontok vonatkozásában nem kívántunk fontossági sorrendet felállítani. Hisszük azt, hogy akár már a legkevésbé fontosnak tűnő kihívásokra adott válaszok is ko-moly előrelépést jelenthetnek a romániai magyar oktatásra, azon belül pedig különösen az általunk veszélyeztetettnek ítélt oktatási helyszínekre nézve.

257

Oktatásszervezői döntések és tanulságok

Kapitány Balázs

1. Bevezetés és módszertani kérdések

Rövid tanulmányunkban néhány olyan gyakorlati oktatásszervezési dilem-mát szeretnénk bemutatni, amelyek fontosnak tűntek az Iskolák veszélyben program tapasztalatai kapcsán. Mint Márton János a jelen kötetben található másik policy jellegű tanulmányában (Oktatásszervezési kihívások…) rámutat, a programból levonható gyakorlati következtetések csoportosíthatóak a dön-téshozói szintek szerint (makro-, mezo- és mikroszint).

Jelen tanulmány kizárólag olyan döntésekkel és következményeikkel fog-lalkozik, amelyek vagy „mezo”-szintűek vagy érintik a mezoszintet. Mezo döntési szinthez – elfogadva a másik tanulmány meghatározását – azokat a döntési pontokat soroltuk be, amelyek a törvényi, szabályozói keretek meg-változtatása nélkül, oktatásszervezők által befolyásolhatóak, ugyanakkor nem helyi vagy partikulárisan személyi jellegűek. Megítélésünk szerint az ilyen mezoszintű oktatásszervezési döntések lehetőségének vizsgálata ki-emelt jelentőségű kell legyen az erdélyi magyar oktatási rendszer kapcsán. Ennek oka, hogy a kisebbségi létből következően a makroszintű döntések kikényszerítésének az esélye minimális, és szinte teljes egészében az adott pillanatban érvényes aktuálpolitikai helyzet függvénye. Ezért a mezoszint lehet vagy lehetne a romániai magyar közösség oktatási önrendelkezésének tényleges terepe.

Oktatásszervezőknek azokat a személyeket nevezzük, akiknek formális kompetenciájuk van arra, hogy meghozzanak vagy erőteljesen befolyásolja-nak olyan mezoszintű döntéseket, amelyek megyei, kistérségi szinten hatnak a magyar közoktatásra. A jelenlegi erdélyi magyar szórványoktatásban okta-tásszervezőknek elsősorban a magyar főtanfelügyelő-helyettesek, szaktanfe-lügyelők, illetve a kisrégiós központi szerepet betöltő intézmények igazgatói tekinthetőek (esetleg kiegészítve néhány szakpolitikussal, illetve a nagyvá-rosok magyar alpolgármestereivel).

258


Szükséges még röviden bemutatni az elemzés módszertanát, mivel négy különféle adatforrást használtunk fel és az ezekből származó adatokat kom-bináltuk.

• Az RMDSZ által 2014/15-ben elkészítetett megyei oktatásfejlesztési kon-cepciókat. (9 db.) Ezeket a szövegeket jellemzően „közösen gondolkozva” a helyi tanfelügyelők, intézményigazgatók, pedagógus-szövetségi vezetők írták, meglehetősen szervezetlen körülmények között. Emiatt aztán ezek a koncepciók jól illusztrálják, hogyan látják ezek a személyek az adott te-rület magyar oktatásának helyzetét, milyen kihívásokat, döntési pontokat tudnak azonosítani.

• Az Iskolák veszélyben program keretében oktatásszervezőkkel készült személyes interjúkat (2013–2014, 12 db.). Ezen interjúk jellemzően a terep-munkát megelőzően és követően készültek, elsődleges céljuk a terepmun-kára való felkészülés (mi várható az adott településen), illetve a következ-tetések gyors levonása, átbeszélése volt. Az oktatási rendszer áttekintése közben azonban értelemszerűen sok döntési pont és dilemma is felmerül (mit tehettem volna? mit kellene tenni egy ilyen helyzetben?).

• Iskolai adatlapok másodelemzése. Az első két adatforrás alapján össze-sen mintegy húsz mezoszintű vagy jelentős részben a mezoszintet érin-tő döntési pontot, oktatás-szervezési dilemmát sikerült azonosítanunk. Ezen döntési pontok következményeinek megismerésére szisztematiku-san átnéztük az iskolai adatlapokat. Célunk ezzel az volt, hogy kvantitatív, számszerű módon is megállapítsuk, az adott kérdés felmerülése tekint-hető-e jellemzőnek, általánosnak, vagy csupán egy megyére, kistérségre jellemző helyi problémáról van szó. Azt is megvizsgáltuk az egyes adatla-pok alapján, hogy az adott kihívással már korábban szembesülő oktatási helyszínek esetében milyen döntések születtek az egyes településeken és ennek milyen következményei voltak.

• Kvalitatív csoportos vizsgálat (2015 október, Kolozsvár). A vizsgálat kere-tében 12 oktatás-szervező (államtitkár, minisztériumi tanácsos, főtanfe-lügyelő-helyettes, kiemelt intézményvezető vegyesen) szervezett körül-mények között, szigorú szabályok betartásával (pl. maximum egyperces hozzászólások) mellett érvelhetett, illetve szavazhatott tizenegy konkrét oktatásszervezési dilemmáról. Ez a beszélgetés módszertanában alapve-tően egy hálózatos felépítésű cégek (pl. gépkocsi-forgalmazók, franchise hálózatok stb.) menedzsmentjének vizsgálatakor, frissen bevezetett ter-mékek/szolgáltatások tesztelésére kialakított kvalitatív módszert másolt. A beszélgetés keretében elsősorban (pro és kontra) érveket gyűjtöttünk, másfelől szavazások ’kikényszerítésével’ az oktatásszervezők elképzelé-seinek megosztottságát vizsgáltuk.

259


2. Olyan kérdések, amelyek körül konszenzus tűnik kialakíthatónak

A következő fejezetben olyan kérdéseket mutatunk be, amelyek paradox mó-don úgy működnek a hétköznapokban oktatásszervezési dilemmaként, hogy a kutatási eredményeink szerint az érintettek, döntéshozók túlnyomó több-sége valójában egy véleményen van. Annak, hogy ezekben a kérdésekben az ’uralkodó’ vélemény nem vált hivatalos, kimondott, általánosan alkalmazott policyvá, valójában több oka lehet. Egyfelől ilyen az információáramlás hiá-nya. Több esetben tapasztaltuk, hogy egyes szereplők azt hiszik, hogy bár ők ezen a nézeten vannak, de mások – az ő elképzelésük szerint – nem így véle-kednek. Ebben megerősítheti őket egy-egy hangos, pl. a médiában megnyilvá-nuló, de valójában feltehetően elszigetelt véleményt hangoztató szereplő. Ha valódi információáramlás lenne a szereplők között, az ezen a helyzeten sokat javíthatna. Több esetben a gondot a székelyföldi és a szórványperspektíva és lehetőségek eltérései okozzák. Ami Székelyföldön bevett és logikus következ-tetés, az könnyen dominálja az erdélyi magyar közbeszédet, így a tömbvidé-ken kívül élő és dolgozó oktatásszervezők úgy érezhetik, hogy véleményük periférikus, noha valójában a tömbvidéken kívül általánosnak tekinthető.

2.1. Alacsony létszámú összevont magyar elemik sorsa

A szórványoktatás egyik, a magyar nyelvű médiában is sokszor tematizált di-lemmája, hogy meddig és milyen körülmények között érdemes a szórványban fenntartani az igen alacsony létszámú összevont elemiket. Lehet-e egyáltalán minőségi oktatási kínálatot nyújtani ezekben az iskolákban, vagy érdemes lenne a diákokat nagyobb, központi iskolákba bevinni, ahol évfolyamonként önálló osztályok működnek?

Érdekes módon a szereplők véleményének feltérképezése egyértelműen azt mutatta, hogy itt lényegében egy tömbvidéki döntési pont kivetüléséről van szó. Székelyföldön – ide értve Marosszéket is – ugyanis tényleg fontos kér-dés az oktatásszervezők elképzeléseiben a centralizálás, amelyre vonatkozó terveiket sok esetben csak a helyi ellenállás miatt nem tudják megvalósítani. A szórványoktatás szereplőinek túlnyomó többsége azonban – egy megyei ok-tatásszervezői csoport markáns kivételével – tisztában van azzal a ténnyel, hogy olyan helyen magyar oktatást feladni, ahol helyben létezik román okta-tás, nem jó ötlet. Ebben az esetben ugyanis akár rögtön, de néhány éven be-lül feltétlenül lemorzsolódás alakult ki a román oktatás irányába, ha maradt helyben román elemi. Tehát jellemző következmény, hogy a vegyes családból származó gyermekek kivétel nélkül, de ’színmagyar’ gyermekek is a helyi ro-mán oktatásba kerültek. Emiatt aztán osztják azt a vélekedést, miszerint min-den olyan településen, ahol van helyben román oktatás, a legvégsőkig – és még azon is túl – fontos a magyar oktatási nyelvű elemi fenntartása.

260


Bizonytalanság csak azon a téren figyelhető meg, hogy mi a teendő olyan szórvány szigetfalvakban, ahol nincs helyben román oktatás, de egyre in-kább nincs magyar gyermek sem. Ebben az esetben ha van a közelben egy magyar erősebb iskola, a kisiskola feladható-e, vagy ekkor is ragaszkodni kell az elemi fenntartásához (például annak helyi társadalomépítő szerepe miatt).

2.2. A városok környékéről, a külvárosokból (bel)városi magyar iskolákba történő beáramlás

Szintén – legalábbis mezoszinten – konszenzus tűnik kialakulni a városi/köz-ponti iskolák körzeten túli toborzásának/gyermekelszívásának kérdésben. Az erdélyi magyar oktatásban megfigyelhető leépülési folyamatok egyik leg-fontosabb oka ez. A gyermekelvándorlás hatására a város környéki/külvárosi magyar falusi elemi presztízs ugyanis csökken, a leépülési folyamat hatására a kevésbé tehetősebb szülők körében beindult a román tannyelv választása. A folyamat hosszabb távon a befogadó városi iskoláknak is káros, ezek az iskolák a könnyebb utat választva ugyanis lemondanak a városi toborzásról, ehelyett a bejárókra támaszkodnak. Viszont a ’túl sok’ bejáró falusi gyermek csökkenti a magyar osztály presztízsét, és a városi jómódú magyar családok körében felerősödik a román/német iskola választása. (Lásd részletesebben a kötetben található többi tanulmányban). Hogy ez így kialakulhatott, abban egyértelműen szerepet játszik a makroszint, az országos szabályozás erőt-lensége is: noha Romániában elvileg körzetes beiratkozási rendszer van, ezt ténylegesen nem tudják betartatni, a más, nem körzeti iskolát választó diák pedig viszi magával a ’fejpénzt’. Emiatt például egy befogadó vegyes iskola anyagilag érdekelt abban, hogy más beiskolázási körzetbe tartozó magyar diákot vegyen fel, míg abban nem, hogy a saját körzetében élő magyar diákok a magyar és ne a román tagozatra iratkozzanak. A szabályozás és a valóság közötti szürke zónában kulcsszerepe lehet a mezoszintnek, a megyei, kistér-ségi oktatásszervezőknek.

Ezt a kihívást az oktatásszervezők egyértelműen érzékelik. A válaszok te-rületén is konszenzus alakult ki: Szinte mindenki egyetértett abban, hogy ha egy településen/városrészben létezik helyben magyar oktatás, akkor az óvodát és az elemi osztályokat minden helyi magyar gyermek ott, a saját te-lepülésén végezze. Ez az elvárás alól egyedüli elfogadható kivételként az az eset merült fel, amikor a helyi magyar iskolában valójában már a gyermekek túlnyomó többsége roma származású. Amiben már nagyobb volt a bizonyta-lanság, az a felső tagozat kérdése: vajon felső tagozatos diákok esetében is ragaszkodni kell ennyire a települési/körzeti iskolához?

A felső tagozat kérdésénél azonban fontosabbnak tűnt egy másik kér-désnek a megvizsgálása: ha érzékelik az oktatásszervezők a problémát, és a megoldást is hasonlóan látják, ráadásul tényleges eszközök is vannak a kezükben, hogy a célt elérjék, akkor miért nincs mégsem előrelépés ezen a téren? Válaszként a tervezés, az együttműködés és a szereplők közötti biza-

261


lom hiánya, a szülők hibáztatása merült fel. Ez ezért tűnik meglepőnek, mert jellemzően olyan szereplők szájából hangzott el, akiknek éppen lehetősége, sőt felelőssége lenne megyei, kistérségi tervezési, együttműködési fórumok kialakítására, a szülőkkel való párbeszéd.

2.3. Magyar tagozatok önállósítása

Több esetben, amikor politikai alkukon keresztül előkerült egy önálló ma-gyar oktatási intézmény létrehozásának gondolata, nyilvánvaló és jogos szak-mai ellenérvek tömege merül fel. (Kiegészítő finanszírozás nélkül életképte-len lesz, katedrák megosztásának kérdése, infrastrukturális hiányok stb.)

A székelyföldi tömbön kívül működő magyar oktatásszervezők túlnyomó többsége – lényegében Maros megye nagyon fontos és látványos kivételével szinte mindenki – úgy látja, hogy a demográfiai és egyéb ellenvetéseiket félre téve mérlegelés nélkül támogatni kell minden olyan intézményi önállósodást, amelyet politikai alkuk lehetővé tesznek. Érvként felmerül a finanszírozás előre jelezhetetlensége, az önálló iskola járulékos előnyei (pályázatok, nyelv-használat stb.). Komoly érvnek tűnik – amelyet a múltbeli példák rendszeres áttekintése is támogat –, hogy összességében minden kudarc ellenére, ezek az előzetesen életképtelennek érzett, de végül mégis létrejött intézmények vonzerejüket, innovációs képességeiket stb. tekintve jellemzőbben lényege-sen hatékonyabbnak bizonyultak, mint az előre jelezhető volt. Ha bukásuk, önállóságuk elvesztése idővel be is következett, fennmaradásuk ideje alatt kifejtették ezt a pozitív hatást.

Az alternatív megoldás – amelyet, úgy tűnik, valójában szinte csak Ma-ros megye támogat – a vegyes intézmények valós kétnyelvűsítése lehetne, amelyet ezen iskolában a politikai alkukkal kineveztetett magyar igazgatók, magyar többségű iskolavezetés garantálna. Ennek kapcsán gyakorlati ellen-érvérként több esetben is felmerült, hogy a vegyes intézmények élén álló magyar igazgatók esetében jellemzően olyan megfelelési kényszer alakul ki, amelynek hatására éppen a román tagozatot kezdik preferálni a magyar tagozattal szemben. Tehát a vegyes intézmények magyar igazgatókkal való ellátása nem feltétlenül előre mutató oktatásszervezési cél.

2.4. Magyar, de szakképesítéssel nem rendelkező vagy román anyanyelvű pedagógus

Az erdélyi magyar oktatásban komoly problémát jelent a szaktanárhiány, amely egyes területeken már szélsőséges mértéket ért el. A hosszabb távú megoldások (pedagógusképzés, szakma-elhagyás csökkentése, stb.) mellett ez a kihívás az oktatásszervezők számára mindennapi dilemmát is okoz. Ha már nyugdíjas szaktanár se biztosítható (jellemzően ez az elsődlegesen preferált megoldás) eljön a pillanat, amikor választani kell a szakképzetlen,

262


de anyanyelvi, illetve a szakképzett, de magyarul nem beszélő pedagógus között. Utóbbi megoldás, noha az oktatási törvény elvileg szinte soha nem teszi lehetővé (magyar nyelvű szakvizsgához köti a magyar tagozaton való oktatást), a gyakorlatban azonban mégis tömegesnek tekinthető. A legkü-lönfélébb érvekkel védhető ez a helyzet: „nem magyar, de ért magyarul”, „a zenében úgysem a nyelv fontos”, „megígérte, hogy megtanul magyarul, a di-ákok tanítgatják is”, „ennek nálunk hagyománya van”, „legalább a diákok rá-kényszerülnek románul beszélni” stb. A háttérben nagyon sokszor a magyar tagozatos tanárok román tagozatra való áttanításának kompenzálása áll (ld. majd A tagozatok között vagy az iskolák közötti áttanítás a szerencsésebb? – című részt a tanulmányban).

Az Iskolák veszélyben program tapasztalatai azt mutatták, hogy a román anyanyelvű pedagógusok megjelenése több esetben a veszélyeztetett magyar tagozatok leépüléséhez vezetett. A magyar tagozatra delegált román szakta-nárok jellemzően a gyengébb román pedagógusok közül valók, a magyar di-ákok pedig egyre inkább – a tanárok révén – elkezdtek kötődni a román tago-zatokhoz, megjelennek a tagozatok között összevont órák (pl. közös tornaóra), értelemszerűen román nyelven stb. Ezek a jelenségek pedig a tannyelvváltás előszobájaként működtek.

Úgy tűnik, az oktatásszervezők többsége ezen a téren pontosan tisztában van a felelősségével és a lehetőségeivel, foglalkoztatja a kérdés. A beszélgeté-sekben sokan hangsúlyozták az árnyalt, helyszínről helyszínre, tantárgyról tantárgyra változó megközelítés fontosságát, ugyanakkor a túlnyomó több-ség személyes véleményként egyetértett azzal, hogy általában a magyar, de szakképesítéssel nem rendelkező pedagógus választása az előnyben részesí-tendő megoldás. Amennyiben a magyar közösség képviselői (akár a tanfel-ügyelők kapcsán lényegében delegálási joggal rendelkező RMDSZ) felől egy ilyen irányú elmozdulás egyértelmű igénye megjelenne, az oktatásszervezők segítségével és egyetértésével ezen a téren valóban változást lehetne elérni.

2.5. Szórványkollégiumok, bentlakások szerepe

Erdélyben a magyar oktatási rendszer kapcsán tömegesen találkozhatunk lé-tező, bezárt vagy éppen tervezett vagy épülő szórványkollégiumokkal, bent-lakásokkal, diákotthonokkal. Több tucatnyi intézményről van szó. Ezek ter-mészetesen nagyon különböző méretű, típusú, funkciójú, sőt finanszírozású intézmények lehetnek (a „Böjte atya féle” központoktól a „hagyományos” is-kolai kollégiumokig), de közös jellemzőjük, hogy az adott település magyar oktatásának fenntartásában fontos szerepet játszanak, ugyanis a bentlakók a magyar oktatás diáklétszámát növelik, növelnék. Ezen szórványkollégiumok kialakításához, fenntartásához jellemzően kis mértékben járulnak hozzá ro-mán állami források, így valóban a romániai magyar közoktatás egyik olyan szimbolikus alrendszerét jelentik, amely többé-kevésbé függetlennek tekint-hető a román államtól. (Ilyen alrendszer még a csángó oktatási program is-

263


kolán kívüli része és a Sapientia.) Ezen szórványkollégiumok, bentlakások szerepének magyar nyilvánosságban történő értékelése általában egyértel-műen nagyon pozitív.

A tényleges terepmunka alapján azonban a kép már jóval összetettebb. A nyilvánosság előtt megjelenő, valóban sikeres és nagyon hasznos szór-ványbentlakások mellett igen sok esetben találkozunk költséges és inkább kudarcnak értékelhető történetekkel is. Sok intézmény már megszűnt, üres vagy nyilvánvalóan alulhasznosított. Néhány esetben ezen intézmények olyan településekről is hoznak el gyermekeket, ahol létezik helyben magyar oktatás. Sok esetben rontják a befogadó intézmény, magyar iskola presztíz-sét, így a helyi gyermekek lemorzsolódásához vezetnek. Volt példa arra is, hogy ilyen intézmények alapítására olyan helyen került sor, ahol a magyar oktatás gyermekhiányának valós oka az volt, hogy a helybeli magyar, magya-rul beszélő gyermekek román/német tagozatra kerülnek. Ebben az esetben a szórványbentlakás mintegy a ’könnyebb utat’ jelenti. Vannak olyan tele-pülések, ahonnan – hála például egy út megépítésének – már a diákok napi ingázása is megszervezhető lenne, ha a befogadó iskola nem szórványkollé-giumok igénybevételét erőltetné, miközben egyre több szülő egyre nehezebb szívvel adja fiatal gyermekét bentlakásba.

Látván, hogy a kép egyértelműen összetettebb annál, mint az a tágabb nyilvánosságban megjelenik, fontosnak tartottuk az oktatásszervezők véle-ményének a megismerését, ugyanis a helyi szerepelőkön túl az ő szerepük is létfontosságú ezen intézmények létrehozásában, működtetésében. A tapasz-talatok egyértelműek voltak: az erdélyi magyar oktatási rendszer mezoszintű döntéshozói, az oktatásszervezők egyértelműen pozitívan látják ezen intéz-mények szerepét. Az esetlegesen felmerülő problémákat, a nagy forrásigényt elismerik, de nem rendszerszintű, hanem egyedi gondnak érzékelik.

3. Megosztó kérdések

Fontosnak tartottuk, hogy bemutassunk olyan oktatásszervezési kérdéseket is, amelyek megosztják a szereplőket. A következőkben hat ilyen döntési pon-tot emelünk ki. Természetesen lényegesen több ilyen kérdés van, a rendel-kezésünkre álló keretek szűkössége miatt azonban ezek közül csak néhány átfogó vizsgálata volt lehetséges.

3.1. Román anyanyelvű gyermekek magyar óvodai csoportokban

A tömbvidékeken kívüli magyar oktatási rendszer egyik legkomolyabb dilem-mája a nem magyar anyanyelvű gyermekek tömeges óvodai megjelenéséhez kötődik. Mivel az óvoda esetében legkönnyebb átlépni a nemzetiségi választó-

264


vonalakat, nagy számban iratkoztak és iratnak be magyar óvodai csoportokba magyarul nem beszélő gyermekeket. Ez a jelenség megjelenik a magas presz-tízsű belvárosi óvodákban, ahol az intézmény színvonala jelent vonzerőt. Kö-zepes helyzetű óvodákban sokszor a magyar csoport románétól kisebb létszá-ma a román gyerekeke beíratásának az oka, míg a gyermekhiánnyal küszködő magyar csoportok tudatosan, a saját megmentésük érdekében akár toboroz-nak is a román gyermekek között. Több településen megfigyelhető volt, hogy a román gyermekek a roma gyermekek elől ’menekülnek’ át a magyar óvo-dai csoportokba. Vannak etnikai változásokon átmenő szigettelepülések, ahol helyben nem működik román csoport, de egyre több a román gyermek stb.

A jelenséget sok helyütt pozitívan értékelték. Van, ahol presztízsnövelést („az azért jelent valamit, hogy még a román polgármester is magyar csoport-ba adja a gyermekét”), másutt a magyar óvónői állások megmentését várták ettől. Nagyon sok helyütt reménykednek abban, hogy ezek a nem magyar anyanyelvű gyermekek a magyar óvoda után, a nyelvet elsajátítva a magyar elemi számára is utánpótlást jelenthetnek. Van, aki kifejezetten jónak tartja, hogy a román gyermekek miatt a magyar, sokszor románul egyáltalán nem is értő magyar gyermekek is elkezdenek románul érteni, beszélni.

Azonban a kétnyelvű óvodai csoportok továbbtanulási mintáinak vizsgá-lata azt mutatta meg, hogy jellemzően a magyar oktatás utánpótlását veszé-lyeztető jelenségről van szó. Ennek két oka van. Egyfelől a magyar csoportba járó román gyermekekből ez előzetes reményekkel szemben igen-igen ala-csony számban lett magyar tannyelven tanuló elemista. Másfelől a vegyes nyelvhasználat éppen növelte annak az esélyét, hogy a magyar anyanyelvű óvodások is román nyelvű előkészítő osztályba iratkozzanak, hiszen a két-nyelvű óvodai csoportban nőtt románnyelv-tudásuk, illetve megjelent a cso-porton belül is a román tannyelv felé vezető továbbtanulási minta.

Napjainkban már úgy tűnik, hogy az korábbi évek pozitív reményei rész-ben eltűnőben vannak, és azok az oktatásszervezők, akiknek a ’területén’ a jelenség már régebb óta megjelent, a kockázatokkal tisztában vannak. A megoldást azonban egyértelműen nem abban látják, hogy a magyar nyelvű óvodai oktatástól távol kellene tartani a nem magyar diákokat, hanem ab-ban, hogy be kell óvodáztatni őket, de a csoportokban a dominánsan magyar nyelvhasználathoz ragaszkodni kell.

A kolozsvári kvalitatív vizsgálat esetében próbáltuk ezt tesztelni. Itt is egyértelműen az derült ki, hogy egyfelől az oktatásszervezők többsége el-viekben támogatta a ragaszkodást a magyar nyelvhasználathoz – bár néhá-nyan a román nyelv megjelenésének pozitív hatása mellett érveltek. Másfelől ugyanakkor egyértelműen kisebbségbe kerültek azok is, akik azt is támogat-nák, hogy a magyar nyelv tényleges használata érdekében valamilyen konk-rét számszerűsíthető, akár számon kérhető határhoz (pl. csoportonként ma-ximum 2 gyermek) kellene kötni, hogy hány magyarul nem beszélő gyermek is lehet egy magyar óvodai csoportban.

Ezzel az állásponttal egyben az oktatásszervezők részéről egyértelműen felmerült az a törekvés, hogy a problémát a mikroszintre, vagyis a helyi sze-

265


replőkre delegálják le, mondván, nem lehet általános szabályként konkrét számot megállapítani. Ebben az esetben viszont nyilván nem is kérhető szá-mon semmi a helyi szereplőktől.

3.2. Oktatási zsákutcák

A továbbtanulási „zsákutcák” problémájával minden oktatásszervező tisz-tában van. A helyi érdekeket követve tömegesen alakultak ki olyan óvodai és iskolai magyar tagozatok, ahonnan a ’hagyományos’ továbbtanulási út a helyi román intézmény/tagozat felé vezet. (Amely sok esetben rá is szorul a magyar gyermekekre.) Erdély-szinten összességében az látható, hogy a fel-sőbb szintű magyar oktatás számára leginkább ezek a „zsákutcába került” gyermekek jelenthetnének tartalékot, ha ezeken a településeken a hagyomá-nyos, tannyelvváltással járó továbbtanulási csatornákon módosítani lehetne.

Az Iskolák veszélyben program adatlapjainak szisztematikus átnézése alapján úgy véltük, hogy ezt a csapdahelyzetet a helyi pedagógusok a leg-ritkábban tudják feltörni. Ennek hátterében azt láttuk, hogy ezekben a tele-pülésekben a helyi magyar pedagógusok jellemzően a román oktatási rend-szerbe annyira be vannak ágyazva, hogy tőlük változás nem nagyon várható. Változás így akkor lehetséges, ha potenciális befogadó intézmény szólítja meg a szülőket, alakít ki és működtet nem hivatalos továbbtanulási utakat. A ta-pasztalat azonban az, hogy a környéken lévő, szóba jöhető magyar befogadó intézmények csak akkor kezdenek ezen magyar gyermekek után nyúlni (to-borzással, szállítás megszervezésével stb.), amikor már saját maguk – gye-rekhiány miatt – erre rászorulnak. Ezen viszont egy tanfelügyelői, oktatás-szervezői fellépéssel lehet változtatni.

Az oktatásszervezőket viszont igencsak megosztotta ez az elképzelés. Mintegy felük elfogadhatónak tartotta, másik felük nem, utóbbiak közül többen reménytelennek érezték a dolgot, de megjelent a megoldás makro- és mikroszintre delegálásának ötlete is. Előbbire a példa a törvénymódosítás szükségességének említése – oktatási intézmény több közigazgatási egység-ben is működhessen –, utóbbira a helyi szülők és pedagógusok hibáztatása.

3.3. Gyenge létszámú évfolyam kezelése

A városi iskolák magyar tagozatainak megszűnése jellemzően komoly gyer-mekveszteséget eredményez. Ennek oka, hogy ha – egy elvileg átjárható tér-ségben is – egy körzeti magyar tagozat megszűnik, az egykori intézmény von-záskörzete magyar diákjainak jelentős része hosszabb távon nem kerül át az erősebb (központi) magyar iskolába.

Az oktatásszervezők körében ismert, hogy a városi kis tagozatok leépülé-si folyamata szinte minden esetben egy-egy évfolyam kiesésével kezdődik. (Az évfolyam-kiesés óraszám-csökkenéssel jár, pedagógus állások kerülnek

266


veszélybe, a szülők elbizonytalanodnak stb.) Emiatt annak is tudatában van-nak, hogy nagyon fontos (lenne) a demográfiailag gyenge tagozaton az ala-csony gyermekszámú években az évfolyamok kiesését megakadályozni, mert az eztán a leépülési dominót beindítaná.

Erre a problémára a helyi szereplőktől több esetben is javaslataként fel-merült, hogy nagyvárosok vagy egyéb egységes oktatási körzetként működő településcsoportok esetében a gyengébb években rugalmasan, a gyermek-számhoz igazodva kell maximalizálni a legvonzóbb iskolákban induló osztá-lyok számát és létszámait. A központi iskolákban bevezetett rugalmas beis-kolázási politika (pl. egy gyenge évben nem három csak két osztályt indít, vagy 30 helyett 25 főben maximalizálja az osztálylétszámot), ahol működni kezdett – pl. Nagyvárad –, ott bár érdeksérelemmel járt, de a magyar oktatás egésze számára gyermekveszteséget nem jelent.

Összességében úgy tűnik, hogy a vonzó iskolákra vonatkozó rugalmas beiskolázási politika bevezetése az oktatásszervezők többsége számára elfo-gadható, de teljes egyetértésről semmiképpen nem lehet beszélni. Egyfelől vannak egyértelműen ellenérdekelt felek. Többek számára az jelent gondot, hogy az ilyen jellegű beiskolázási politika kialakítása a törvényes alap hi-ányában nagyon sok munkával és nehezen oldható meg, előre tervezést és kommunikációt igényel (pl. az óvodai csoportok felmérését, vagy azt, hogy a jelentkezési igények ismeretében le kell ülniük a szereplőknek megnézni, kik azok, akik több helyre is beiskolázhatók stb.)

3.4. A fakultatív nyelvoktatás szerepe

Erdély több megyéjében meglehetősen összetett – az iskolarendszeren belüli – fakultatív nyelvoktatási hálózat működik, részben a magyarországi oktatá-si-nevelési támogatásnak köszönhetően. Az oktatásszervezők meglepően meg-osztottak abban a tekintetben, hogy egyáltalán mi is a fakultatív nyelvoktatási rendszer célcsoportja és funkciója. Csak néhány elképzelést említünk meg:

Nyelvi revitalizációs program olyan magyar származású gyermekek szá-mára, akik a nyelvet már nem beszélik olyan szinten, hogy magyar tannyel-vű oktatásba kerülhessenek.

A magyar nyelvet ténylegesen alapszinten megismerni kívánó román gyermekek számára lehetőség a nyelv alapjainak elsajátítására.

Oktatási lehetőség olyan kis létszámú magyar közösségek számára, akik kevesen vannak a magyar tannyelvű oktatáshoz, és olyan nagy földrajzi el-szigeteltségben élnek, hogy nincs a közelükben magyar tannyelvű iskola.

Az anyanyelv megőrzésének a lehetősége olyan magyar családokban/kö-zösségekben, akik ragaszkodnak a román nyelvű oktatáshoz.

Az elemi osztályokban megszerzett nyelvi alapkészségek (írás, olvasás) megtartásának eszköze azon magyar diákok számára, akik magyar nyelven kezdik tanulmányaikat, de kényszerből (pl. földrajzi kényszerből) tannyelvet váltanak.

267


Csapda, amely a magyar szülőket oly módon csalogatja a román oktatás-ba, hogy közben megnyugtatja őket, hogy gyermekeik magyarnyelv-tudása azért megmarad.

A tényleges magyar tannyelvű oktatás bevezetésének első lépése. Magunk a program keretében készült adatlapok alapján inkább negatív

fényben látjuk a fakultatív nyelvoktatás erdélyi rendszerét – most nem fog-lalkozva Csángófölddel. Minden végletes negatív következtetés levonásától óvakodva azt láttuk, hogy a hivatalos oktatási rendszeren belüli fakultatív magyar oktatás Erdélyben szinte sehol nem képes betölteni azt a szerepet, hogy a felsőbb szintű magyar tannyelvű oktatás felé irányítsa a gyermeke-ket, viszont több helyütt alternatívát nyújt a magyar tannyelvű oktatásnak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a rendszer mindenütt negatív szere-pet játszik, vagy hogy más fontos funkciói nem lehetnek.

Mindenesetre a vizsgálat eredménye arra rámutat, hogy hasznos lenne szervezett formában átgondolni és kitalálni ennek az oktatási formának a jö-vendőbeli funkcióit a magyar közösség szempontjából. A mezoszintű magyar oktatásszervezők kezében lennének eszközök arra, hogy az adott megyében, kis-térségben a fakultatív magyar oktatási rendszer működését, funkcióit, ameny-nyiben az kikristályosodna, a célokhoz igazodva megfelelőképpen formálják.

3.5. Tagozatok között vagy iskolák közötti áttanítás

Erdélyben a magyar oktatás komoly, tömegesen jelentkező dilemmája a ’nincs ki a katedra’ problémakör. Ez azt jelenti, hogy ez évfolyamonként egyetlen osztállyal, esetleg szimultán oktatással működő magyar tagozatok esetén a szaktanárok jelentős részének olyan alacsony óraszám jut, amely nem tölti ki a teljes álláskeretet. Ebben az esetben az órakeret szaktantárgyakkal történő kitöltésének két módja adódik.

Első lehetőség, hogy az adott tanár iskolák (magyar tagozatok) között tanít át: vagyis ingázik két kisebbségi magyar tagozat között.

A másik lehetőség a tagozatok közötti áttanítás. Ebben az esetben a ma-gyar nemzetiségű tanár hiányzó szakóráit az adott iskola román tagozatán tanítja le, jellemzően – mivel a román tagozatok sokszor párhuzamos osztá-lyokkal működnek – mintegy második vagy harmadik szaktanárként.

A terepmunka során azt tapasztaltuk, hogy ez a kérdés valóban megosztja az oktatásszervezőket, az egyik megyében/kistérségben iskolák közötti, míg másutt tagozatok közötti áttanítást preferáló rendszer alakult ki. Ez ráadásul egy olyan döntési pont, ahol az oktatásszervezőknek tényleges lehetőségük van arra, hogy hivatalos és nem hivatalos csatornákon át is vigyék az általuk előnyben részesített megoldás alkalmazását.

Az Iskolák veszélyben program tapasztalatai számunkra azt sugallták, hogy több hátránya van a tagozatok közötti áttanításnak, mint az iskolák kö-zöttinek. Egyrészt több helyütt tapasztalatuk, hogy a magyar nemzetiségű tanárok kezdenek áttanítani a román osztályokba, magyar tanárhiány ese-

268


tén szinte természetessé válik, hogy román pedagógus is áttaníthat a magyar osztályokba. Függetlenül a hivatalos szabályozástól, ebben az esetben jó eséllyel elkezdenek feltűnni a magyar tagozaton a magyarul nem beszélő ta-nárok: torna, technológia, ének, idegen nyelvek stb. Ezek a tantárgyak persze külön-külön kis jelentőségűnek tűnnek, de a jelenség összességében a ma-gyar nyelvű oktatás csorbulását jelenti, a tagozat presztízsvesztéséhez vezet.

Legalább ilyen lényeges hátránya a tagozatok közötti áttanításnak, hogy az nyelvek között áttanító pedagógusok lojalitása, figyelme elkezd megosz-lani a két tagozat között. Számukra egyre kevésbé probléma a magyar ta-gozat esetleges elgyengülése, ha közben ’áthúzódhatnak’ a román tagozatra. Az ilyen tagozatok között áttanító pedagógusok tették lehetővé több esetben, hogy gyermekhiány esetén, toborzás helyett a magyar tagozatról tömegesen átmenekültek a magyar tanárok – magyar diákokkal együtt– a román tago-zatra, ezzel akár felszámolva a magyar tagozatot.

Természetesen nagyon komoly hátulütői vannak a magyar tagozatok közötti áttanításnak is: a tanároknak utazniuk kell, torzzá, ’lyukassá’ váló órarendek, az érintett tanárok sokkal kevesebbet vannak jelen az iskolák-ban, nem veszik ki részüket a tanórán kívüli foglalkozásokból stb. A helyzet egészen szerencsétlen következményekkel járhat. Vannak például olyan ma-gyar tagozatok, ahol az iskolák között áttanító tanárok (extrém esetben még osztályfőnök is) beosztása miatt több tanár soha nem találkozik egymással, így például nem tudnak a diákokról egyeztetni stb. Ugyanakkor előny lehet a magyar tagozatok közötti formális és informális kapcsolaterősítés, amely akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy az egyik magyar tagozat szükségszerű fel-adása esetén sikeresebb legyen az átirányítás a másik magyar tagozatra.

Az interjúk és a kolozsvári csoportos beszélgetés adatai arra utalnak, hogy az oktatásszervezők szűk többsége támogatja az iskolák közötti áttanítás pre-ferálását, de semmiképpen nem beszélhetünk akár konszenzus közeli vagy ahhoz közelítő álláspontról sem.

3.6. Minőségi elkülönülés már elemi szinten

Román többségi környezetben a magyar oktatásban megfigyelhető gyermek-veszteség egyik legfontosabb oka, hogy a román nyelvű oktatási kínálat diffe-renciáltabb, mint a magyar. Ez a szülők szemében komoly előnyt jelent. Úgy tűnik, ez ellen a magyar oktatás azokban az esetekben tudott hatékonyan fellépni, amikor a magyar oktatásban a minőségi differenciálást, a választá-si lehetőséget minél lentebbi oktatási szinten valósította meg, elsősorban úgy, hogy már az elemi osztályok között (vagy akár osztályon belül is) differenci-ált, valamiféle ’minőségi’ alapon. Ennek a minőségi differenciálásnak külön-féle formái voltak megfigyelhetőek: mint hivatalosak (pl. step by step-ként engedélyezett, de valójában ’elit’ osztályok indítása), mind nem hivatalosak (pl. tehetséggondozás és felzárkóztatás elkülönítése).

269


Ugyanakkor az ilyen jellegű differenciálás hivatalosan elemi szinten alap-vetően nem megengedett, amennyiben roma származású diákok is vannak a magyar diákok között, az etnikai megkülönböztetés gyanúja is felmerül. (A problémakörről lásd Kiss Tamás tanulmányát a kötetben.)

Ebben a nagyon összetett kérdéskörben a kontroll legfontosabb eszközei éppen a oktatásszervezők, tehát jelentős részben az ő kompetenciájuk az a döntés, hogy ezt a minőségi differenciálódást eltűrik, keményen fellépnek ellene, vagy éppen – rejtett eszközökkel – támogatják.

Azt tapasztaltuk, hogy ez egy olyan kérdés, amely valóban és a legmélyebb szinten osztja meg az oktatásszervezőket, akik ezt a témát alapvetően ideoló-giai alapon közelítik meg, amely megközelítésüket azonban részben hatalmi és egyéb félelmeik is keresztbe metszenek (Például félelem a címkézéstől, a feljelentéstől stb.) Furcsa módon a gyermekek érdeke, vagy az a kérdés, hogy összességében empirikus alapon melyik megoldás kedvezőbb pedagógiai szempontból alig merült fel az érvek között.

Összességében úgy tűnik, az oktatásszervezők mintegy szűk fele passzív vagy aktív eszközökkel támogatja a minőségi differenciálódást elemi szin-ten. Talán kicsit többen vannak, akik ezt nem tartják semmiképpen sem elfo-gadhatónak. Ezen ellenzők egy része, úgy tűnik, nincs tisztában azzal, hogy ennek milyen hatásai vannak a román tannyelv felé vezető lemorzsolódás irányába, míg mások érzékelik ezt; de olyan fontosnak érzik a heterogén cso-portok fenntartását, hogy ezért még a gyermekveszteséget is elfogadják.

4. Következtetések, tanulságok

Tanulmányunkban 11 olyan mezo-, vagyis középszintű döntési helyzetet mu-tattunk be, amelyek megítélésünk szerint fontosak az erdélyi magyar közok-tatás jövője szempontjából. Felmerülhet a kérdés, hogy miért a mezoszinten felmerülő kérdésekkel foglalkoztunk részletesebben egy külön tanulmány-ban, amikor a makro- és mikroszinten is legalább ilyen komoly kérdések me-rülnek fel (ld. Márton János vonatkozó tanulmányát).

Választásunk oka – mint arra már a bevezetőben is céloztunk – kizárólag gyakorlati szempontú volt. Az elmúlt két és fél évtized tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy Erdélyben a kisebbségi létből következően a magyarság érdekeit szolgáló makroszintű döntések kikényszerítésének az esélyei mini-málisak. Még olyan esetekben is, amelyekben az adott pillanatban érvényes szerencsés aktuálpolitikai helyzet következében látszólagosan bekövetkezett a siker – ilyen volt például az új oktatási törvény elfogadása –, arra már nem volt ereje a magyar közösségnek, hogy a makroszintű szabályozási sikereket a valóságban is életbe léptesse. A makroszintű jogi keretek megváltoztatásá-ra tett hiábavaló vagy nem hatékony kísérletek közben pedig fájdalmasan kevés figyelem hárult a mezoszintre.

270


Pedig az oktatás területén mezoszinten a már most rendelkezésre álló tényleges jogosítványok elvileg hatalmi tényezőkké teszik a magyar közös-séget, függetlenül attól, hogy éppen kormányon vagy ellenzékben van. Ezért gondoljuk úgy, hogy jelenleg a mezo oktatásszervezői szint lehetne a románi-ai magyar közösség oktatási önrendelkezésének tényleges terepe.

Ezen a téren az előrelépésnek több kisebb, legyűrhető akadálya van. Egy-felől a jelenleg adott hatalmi eszközöknek a mostaninál szervezettebb, tuda-tosabb használata. Másfelől a döntési pontok és alternatívák megfogalmazá-sa. Harmadrészt a döntési formák és eljárások kialakítása. Ez a három kis lépés lehetővé tenné, hogy az erdélyi magyar oktatásszabályozás mezozint-jére alapozva olyan önigazgató rendszer alakuljon ki, amelyek segítségével rugalmasan alkalmazkodni lehetne a magyar oktatást érő demográfiai vagy egyéb kihívásokhoz. Erre a szakpolitikai területre egyértelműen igaz lehet, hogy „ha megfogalmazzuk konkrét célokat, és ha tudjuk, hova akarunk elér-ni, minden nap tehetünk valamit álmunk valóra váltása érdekében.” Jelen tanulmány ehhez a munkához kívánt hozzájárulni.

271

Az erdélyi magyar közoktatás 2014/2015. tanévi összesítő adatbázisa az Iskolák

veszélyben program szemszögéből

Márton János

Általános megjegyzések:

1. Az összesítő adatbázis azokat az oktatási helyszíneket, intézményeket tar-talmazza, ahol a 2014/2015-ös iskolai évben működött magyar tannyelvű iskolai oktatás, vagy az utóbbi egy évtizedben (2005 óta) legalább egy tan-évben volt magyar tannyelvű iskolai oktatás. Szerepelnek továbbá azok a helyszínek is, ahol bár az elmúlt tíz évben már nem volt magyar tan-nyelvű iskolai oktatás, de a 2014/2015-ös tanévben van magyar tannyelvű óvodai oktatás.

2. A táblázat IV. Település neve /iskola neve/ fejlécű oszlopában dőlt betűvel szedett oktatási helyszínekről (intézményekről) az Iskolák veszélyben program keretében adatlap készült, amely megtekinthető a program hon-lapján (www.iskolakveszelyben.ro).

3. Az üresen maradt cellák nem adathiányt jelölnek, hanem azt, hogy az érintett oktatási helyszín esetében a szóban forgó adattípus nem releváns. Az adathiányt külön jelöltük az n.a. rövidítéssel.

4. A táblázatban szereplő jelölések, rövidítések jelentését a táblázat alatt sze-replő Rövidítésjegyzék, jelmagyarázatban ismertetjük.

272


Oktatási helyszín Magyar ... ... tannyelvű oktatás a 2014/2015-ös tanévben Oktatási helyszín besorolása az Iskolák veszélyben program szerint

I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1 AR

arad

i

Arad /Csiky Gergely FG/ Arad

van

1_MÖ 0–12. 6 ÖÁ 126 6 ÖÁ 118 van 575

2 AR Arad /Aurel Vlaicu ÁI/ Arad 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 52 4 ÖÁ 60 112 1_V 2017/18 Ö - F 7 VAN

3 AR Arad /Neuman Fivérek ÁI/ Arad 4_VT 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V foly. M - E 7 VAN

4 AR Arad /Aron Cotruș ÁI/ Arad 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 22 22 1_V 2017/18 Ö - E 7 VAN

5 AR Arad /Regina Maria ÁI/ Arad 5_MN

6 AR Angyalkút Angyalkút 5_MN

7 AR Fazekasvarsánd Fazekasvarsánd van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 16 16

8 AR Kisiratos Kisiratos van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 57 118

9 AR Nagyiratos Nagyiratos van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖV 23 46 1_V foly. Ö - F 3 VAN

10 AR Kisvarjaspuszta Nagyiratos 5_MN

11 AR Nagyvarjas Nagyiratos van 4_M VAN

12 AR Szentpál Sofronya van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 2 VAN

13 AR Zimándújfalu Zimándújfalu van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 41 4 ÖÁ 38 79 1_V foly. Ö - F 2 VAN

14 AR Zimándköz Zimándújfalu van 4_M VAN

15 AR Majláthfalva Vinga van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 75

16 AR

hegy

-al

jai Gyorok Gyorok van 4_VT 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V foly. M - E 4 VAN

17 AR Pankota Pankota van 4_M VAN

18 AR

kisj

enői

Kisjenő Kisjenő van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ 67 143 3_K VAN

19 AR Ágya Nagyszintye van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 59 130

20 AR Szapáryliget Nagyszintye van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 47

21 AR Nagyzerind Nagyzerind van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 4 ÖÁ 51 109

22 AR Feketegyarmat Nagyzerind van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

23 AR Simonyifalva Tőzmiske van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 47 4 ÖÁ 39 86 2_NV VAN

24 AR Bélzerénd Tőzmiske 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 1 VAN

25 AR Vadász Tőzmiske van 4_VT 0–4. 1 ÖV 14 14 1_V n. e. M - E 4 VAN

273

Az erdélyi magyar közoktatás 2014/2015. tanévi összesítő adatbázisa


I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1 AR

arad

i

Arad /Csiky Gergely FG/ Arad

van

1_MÖ 0–12. 6 ÖÁ 126 6 ÖÁ 118 van 575

2 AR Arad /Aurel Vlaicu ÁI/ Arad 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 52 4 ÖÁ 60 112 1_V 2017/18 Ö - F 7 VAN

3 AR Arad /Neuman Fivérek ÁI/ Arad 4_VT 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V foly. M - E 7 VAN

4 AR Arad /Aron Cotruș ÁI/ Arad 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 22 22 1_V 2017/18 Ö - E 7 VAN

5 AR Arad /Regina Maria ÁI/ Arad 5_MN

6 AR Angyalkút Angyalkút 5_MN

7 AR Fazekasvarsánd Fazekasvarsánd van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 16 16

8 AR Kisiratos Kisiratos van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 57 118

9 AR Nagyiratos Nagyiratos van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖV 23 46 1_V foly. Ö - F 3 VAN

10 AR Kisvarjaspuszta Nagyiratos 5_MN

11 AR Nagyvarjas Nagyiratos van 4_M VAN

12 AR Szentpál Sofronya van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 2 VAN

13 AR Zimándújfalu Zimándújfalu van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 41 4 ÖÁ 38 79 1_V foly. Ö - F 2 VAN

14 AR Zimándköz Zimándújfalu van 4_M VAN

15 AR Majláthfalva Vinga van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 75

16 AR

hegy

-al

jai Gyorok Gyorok van 4_VT 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V foly. M - E 4 VAN

17 AR Pankota Pankota van 4_M VAN

18 AR

kisj

enői

Kisjenő Kisjenő van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ 67 143 3_K VAN

19 AR Ágya Nagyszintye van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 59 130

20 AR Szapáryliget Nagyszintye van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 47

21 AR Nagyzerind Nagyzerind van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 4 ÖÁ 51 109

22 AR Feketegyarmat Nagyzerind van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

23 AR Simonyifalva Tőzmiske van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 47 4 ÖÁ 39 86 2_NV VAN

24 AR Bélzerénd Tőzmiske 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 1 VAN

25 AR Vadász Tőzmiske van 4_VT 0–4. 1 ÖV 14 14 1_V n. e. M - E 4 VAN

274



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

26 AR

pécs

kai

Pécska /2-es sz. ÁI/ Pécskavan

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 68 4 ÖÁ 40 108

27 AR Pécska /2-es sz. EI/ Pécska 5_MN

28 AR Tornya Pécska 5_MN

29 AR Nagylak Nagylak van 4_M VAN

30 AR Kispereg Németpereg van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 18 1 ÖV 9 27 1_V foly. M - F 2 VAN

31 BN

besz

terc

ei

Beszterce Beszterce van 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 74 van 308

32 BN Sófalva Beszterce van 4_VT 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V 2018/19 M - E 3 VAN

33 BN Tacs Galacfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

34 BN Mezőköbölkút Mezőkecsed van 4_VT 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V foly. M - E 3 VAN

35 BN Nagysajó Nagysajó 5_MN

36 BN Cegőtelke Szászlekence van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V 2018/19 M - E 2 VAN

37 BN Szentmáté Szentmáté van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 4 ÖÁ 54 78 2_NV VAN

38 BN Újős Szentmáté van 4_VT 0–4. 1 ÖV 20 20 2_NV VAN

39 BN Teke Teke van 4_M VAN

40 BN

beth

len

i

Bethlen /Henri Coandă SZL/ Bethlenvan

2_VÖ 9–12. van 45

41 BN Bethlen /Grigore Silași ÁI/ Bethlen 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 50 4 ÖÁ 47 97 3_K VAN

42 BN Várkudu Bethlen van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2019/20 M - E 3 VAN

43 BN Apanagyfalu Apanagyfalu 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2018/19 M - E 1 VAN

44 BN Almásmálom Apanagyfalu 4_M VAN

45 BN Vice Apanagyfalu van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 24 4 ÖÁ 48 72 2_NV VAN

46 BN Árpástó Árpástó van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 27 1 ÖV 13 40 1_V foly. Ö - F 3 VAN

47 BN Magyardécse Árpástó van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 70 4 ÖÁ 59 129 2_NV VAN

48 BN Felőr Felőr van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V foly. M - E 3 VAN

49 BN Kékes Kékes 4_M VAN

50 BN Magyarborzás Kékes van 4_VT 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V 2015/16 M - E 4 VAN

51 BN Mezőveresegyháza Kékes 4_M VAN

52 BN Magyarnemegye Magyarnemegye van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 13 1 ÖV 11 24 1_V foly. M - F 3 VAN

53 BN Óradna Óradna van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2017/18 M - E 6 VAN

54 BN Retteg Retteg van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 3 VAN

275



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

26 AR

pécs

kai

Pécska /2-es sz. ÁI/ Pécskavan

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 68 4 ÖÁ 40 108

27 AR Pécska /2-es sz. EI/ Pécska 5_MN

28 AR Tornya Pécska 5_MN

29 AR Nagylak Nagylak van 4_M VAN

30 AR Kispereg Németpereg van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 18 1 ÖV 9 27 1_V foly. M - F 2 VAN

31 BN

besz

terc

ei

Beszterce Beszterce van 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 74 van 308

32 BN Sófalva Beszterce van 4_VT 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V 2018/19 M - E 3 VAN

33 BN Tacs Galacfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

34 BN Mezőköbölkút Mezőkecsed van 4_VT 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V foly. M - E 3 VAN

35 BN Nagysajó Nagysajó 5_MN

36 BN Cegőtelke Szászlekence van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V 2018/19 M - E 2 VAN

37 BN Szentmáté Szentmáté van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 4 ÖÁ 54 78 2_NV VAN

38 BN Újős Szentmáté van 4_VT 0–4. 1 ÖV 20 20 2_NV VAN

39 BN Teke Teke van 4_M VAN

40 BN

beth

len

i

Bethlen /Henri Coandă SZL/ Bethlenvan

2_VÖ 9–12. van 45

41 BN Bethlen /Grigore Silași ÁI/ Bethlen 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 50 4 ÖÁ 47 97 3_K VAN

42 BN Várkudu Bethlen van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2019/20 M - E 3 VAN

43 BN Apanagyfalu Apanagyfalu 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2018/19 M - E 1 VAN

44 BN Almásmálom Apanagyfalu 4_M VAN

45 BN Vice Apanagyfalu van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 24 4 ÖÁ 48 72 2_NV VAN

46 BN Árpástó Árpástó van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 27 1 ÖV 13 40 1_V foly. Ö - F 3 VAN

47 BN Magyardécse Árpástó van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 70 4 ÖÁ 59 129 2_NV VAN

48 BN Felőr Felőr van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V foly. M - E 3 VAN

49 BN Kékes Kékes 4_M VAN

50 BN Magyarborzás Kékes van 4_VT 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V 2015/16 M - E 4 VAN

51 BN Mezőveresegyháza Kékes 4_M VAN

52 BN Magyarnemegye Magyarnemegye van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 13 1 ÖV 11 24 1_V foly. M - F 3 VAN

53 BN Óradna Óradna van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2017/18 M - E 6 VAN

54 BN Retteg Retteg van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 3 VAN

276



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

55 BN

beth

len

i Baca Retteg 4_M VAN

56 BN Magyarberéte Sajóudvarhely 4_M VAN

57 BN Somkerék Somkerék van 5_MN

58 BH

belé

nye

si

Belényes Belényes van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 23 23 1_V 2015/16 Ö - E 6 VAN

59 BH Belényesújlak Belényesújlak 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2016/17 M - E 4 VAN

60 BH Kisnyégerfalva Dragánfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

61 BH Gyanta Feketekápolna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 3 3 1_V foly. M - E 2 VAN

62 BH Köröstárkány Köröstárkány van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 59 4 ÖÁ 58 117 2_NV VAN

63 BH Magyarremete Magyarremete van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 16 16 2_NV VAN

64 BH Várasfenes Várasfenes van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 1 ÖÁ + 1 ÖV 22 46 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

65 BH Körösjánosfalva Várasfenes 4_M VAN

66 BH Belényessonkolyos Várasfenes 5_MN

67 BH

éles

di

Élesd Élesd van 2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 35 4 ÖÁ 55 90 1_V 2015/16 Ö - F 5 VAN

68 BH Feketeerdő Élesd 5_MN

69 BH Örvénd Alsólugos van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 40 2 ÖV 22 62 2_NV VAN

70 BH Mezőtelki Cécke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 15 15 2_NV VAN

71 BH Rév Rév van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 1 ÖÁ + 1 ÖV 16 41 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

72 BH

észa

k-bi

har

i töm

bvid

ék

Érmihályfalva /Zelk Zoltán ÁI/ Érmihályfalvavan

2_VÖ 0–8. 20 ÖÁ + 1 ÖV 450 16 ÖÁ 384 834

73 BH Érmihályfalva /Mezőgazdasági SZK/ Érmihályfalva 2_VÖ 9–12. van 450

74 BH Székelyhíd Székelyhíd van 2_VÖ 0–12. 15 ÖÁ 367 14 ÖÁ 334 van 937

75 BH Csokaly Székelyhíd van 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 58 58

76 BH Nagykágya Székelyhíd van 2_VÖ 0–12. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 4 ÖÁ 64 van 372

77 BH Érköbölkút Székelyhíd van 3_MT 0–8. 4 ÖÁ 62 4 ÖÁ 63 125

78 BH Érolaszi Székelyhíd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

79 BH Hegyközszentmiklós Székelyhíd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 68 4 ÖÁ 63 131

80 BH Szentjobb Berettyócsohaj van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 85 4 ÖÁ 79 164

81 BH Bihardiószeg Bihardiószeg van 2_VÖ 0–8. 15 ÖÁ 324 9 ÖÁ 176 500

277



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

55 BN

beth

len

i Baca Retteg 4_M VAN

56 BN Magyarberéte Sajóudvarhely 4_M VAN

57 BN Somkerék Somkerék van 5_MN

58 BH

belé

nye

si

Belényes Belényes van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 23 23 1_V 2015/16 Ö - E 6 VAN

59 BH Belényesújlak Belényesújlak 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2016/17 M - E 4 VAN

60 BH Kisnyégerfalva Dragánfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

61 BH Gyanta Feketekápolna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 3 3 1_V foly. M - E 2 VAN

62 BH Köröstárkány Köröstárkány van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 59 4 ÖÁ 58 117 2_NV VAN

63 BH Magyarremete Magyarremete van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 16 16 2_NV VAN

64 BH Várasfenes Várasfenes van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 1 ÖÁ + 1 ÖV 22 46 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

65 BH Körösjánosfalva Várasfenes 4_M VAN

66 BH Belényessonkolyos Várasfenes 5_MN

67 BH

éles

di

Élesd Élesd van 2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 35 4 ÖÁ 55 90 1_V 2015/16 Ö - F 5 VAN

68 BH Feketeerdő Élesd 5_MN

69 BH Örvénd Alsólugos van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 40 2 ÖV 22 62 2_NV VAN

70 BH Mezőtelki Cécke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 15 15 2_NV VAN

71 BH Rév Rév van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 1 ÖÁ + 1 ÖV 16 41 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

72 BH

észa

k-bi

har

i töm

bvid

ék

Érmihályfalva /Zelk Zoltán ÁI/ Érmihályfalvavan

2_VÖ 0–8. 20 ÖÁ + 1 ÖV 450 16 ÖÁ 384 834

73 BH Érmihályfalva /Mezőgazdasági SZK/ Érmihályfalva 2_VÖ 9–12. van 450

74 BH Székelyhíd Székelyhíd van 2_VÖ 0–12. 15 ÖÁ 367 14 ÖÁ 334 van 937

75 BH Csokaly Székelyhíd van 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 58 58

76 BH Nagykágya Székelyhíd van 2_VÖ 0–12. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 4 ÖÁ 64 van 372

77 BH Érköbölkút Székelyhíd van 3_MT 0–8. 4 ÖÁ 62 4 ÖÁ 63 125

78 BH Érolaszi Székelyhíd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

79 BH Hegyközszentmiklós Székelyhíd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 68 4 ÖÁ 63 131

80 BH Szentjobb Berettyócsohaj van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 85 4 ÖÁ 79 164

81 BH Bihardiószeg Bihardiószeg van 2_VÖ 0–8. 15 ÖÁ 324 9 ÖÁ 176 500

278



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

82 BH

észa

k-bi

har

i töm

bvid

ék

Jankafalva /Nagyjankai EI/ Bihardiószeg 5_MN

83 BH Jankafalva /Kisjankai EI/ Bihardiószeg 5_MN

84 BH Bihar Bihar van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 104 6 ÖÁ + 1 ÖV 100 204

85 BH Hegyközkovácsi Bihar van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

86 BH Biharfélegyháza Biharfélegyháza van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 67 158

87 BH Biharvajda Biharfélegyháza van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

88 BH Bors Bors van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 67 3 ÖÁ 56 van 322

89 BH Biharszentjános Bors van 3_MT 0–8. 4 ÖÁ 53 3 ÖÁ 49 102

90 BH Kisszántó Bors van 5_MN

91 BH Nagyszántó Bors van 5_MN

92 BH Érbogyoszló Érbogyoszló van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 59 4 ÖÁ 65 124

93 BH Albis Érbogyoszló van 3_MT 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 49 109

94 BH Érkörtvélyes Érkörtvélyes van 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 190 7 ÖÁ 134 324

95 BH Érsemjén Érsemjén van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 124 5 ÖÁ 103 227

96 BH Érselénd Érsemjén 4_VT 0–4. 2 ÖV 53 53

97 BH Értarcsa Értarcsa van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 53 2 ÖV 28 81

98 BH Éradony Értarcsa van 4_VT 0–8. 2 ÖV 46 2 ÖV 27 73

99 BH Gálospetri Értarcsa van 4_VT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 73 2 ÖV 34 107

100 BH Hegyközcsatár Hegyközcsatár van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 39 4 ÖÁ 52 91

101 BH Siter Hegyközcsatár van 4_VT 0–4. 1 ÖV 11 11

102 BH Hegyköztóttelek Hegyközcsatár 5_MN

103 BH Hegyközpályi Hegyközpályi van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 18 18

104 BH Hegyközújlak Hegyközpályi van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

105 BH Hegyközszáldobágy Hegyközpályi van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

106 BH Kiskereki Kiskereki van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 37 4 ÖÁ 80 117

107 BH Asszonyvására Kiskereki van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 58

108 BH Érkeserű Kiskereki van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 68 4 ÖÁ 51 119

279



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

82 BH

észa

k-bi

har

i töm

bvid

ék

Jankafalva /Nagyjankai EI/ Bihardiószeg 5_MN

83 BH Jankafalva /Kisjankai EI/ Bihardiószeg 5_MN

84 BH Bihar Bihar van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 104 6 ÖÁ + 1 ÖV 100 204

85 BH Hegyközkovácsi Bihar van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

86 BH Biharfélegyháza Biharfélegyháza van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 67 158

87 BH Biharvajda Biharfélegyháza van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

88 BH Bors Bors van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 67 3 ÖÁ 56 van 322

89 BH Biharszentjános Bors van 3_MT 0–8. 4 ÖÁ 53 3 ÖÁ 49 102

90 BH Kisszántó Bors van 5_MN

91 BH Nagyszántó Bors van 5_MN

92 BH Érbogyoszló Érbogyoszló van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 59 4 ÖÁ 65 124

93 BH Albis Érbogyoszló van 3_MT 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 49 109

94 BH Érkörtvélyes Érkörtvélyes van 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 190 7 ÖÁ 134 324

95 BH Érsemjén Érsemjén van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 124 5 ÖÁ 103 227

96 BH Érselénd Érsemjén 4_VT 0–4. 2 ÖV 53 53

97 BH Értarcsa Értarcsa van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 53 2 ÖV 28 81

98 BH Éradony Értarcsa van 4_VT 0–8. 2 ÖV 46 2 ÖV 27 73

99 BH Gálospetri Értarcsa van 4_VT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 73 2 ÖV 34 107

100 BH Hegyközcsatár Hegyközcsatár van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 39 4 ÖÁ 52 91

101 BH Siter Hegyközcsatár van 4_VT 0–4. 1 ÖV 11 11

102 BH Hegyköztóttelek Hegyközcsatár 5_MN

103 BH Hegyközpályi Hegyközpályi van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 18 18

104 BH Hegyközújlak Hegyközpályi van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

105 BH Hegyközszáldobágy Hegyközpályi van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

106 BH Kiskereki Kiskereki van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 37 4 ÖÁ 80 117

107 BH Asszonyvására Kiskereki van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 58

108 BH Érkeserű Kiskereki van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 68 4 ÖÁ 51 119

280



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

109 BH

észa

k-bi

har

i töm

bvid

ék

Paptamási Paptamási van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 74 4 ÖÁ 58 132

110 BH Kügypuszta Paptamási 5_MN

111 BH Pelbárthida Paptamási van 5_MN

112 BH Szalacs Szalacs van 1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 132 6 ÖÁ 118 250

113 BH Ottomány Szalacs van 3_MT 0–8. 2 ÖV 30 2 ÖV 33 63

114 BH Szalárd Szalárd van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 118 6 ÖÁ 118 236

115 BH Hegyközszentimre Szalárd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

116 BH Jákóhodos Szalárd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 29 29

117 BH

mar

gitt

ai

Margitta /Octavian Goga FG/ Margittavan

5_MN

118 BH Margitta /Horváth János EL/ Margitta 1_MÖ 0–12. 15 ÖÁ 292 11 ÖÁ 274 van 922

119 BH Magyarkéc Margitta van 4_VT 0–8. 5 ÖÁ 83 3 ÖÁ 57 140

120 BH Bályok Bályok van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 4 ÖÁ 55 103

121 BH Berettyószéplak /1-es sz. SZL/ Berettyószéplak van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 63 5 ÖÁ 88 151

122 BH Berettyószéplak /1-es sz. EI/ Berettyószéplak 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

123 BH Dólyapuszta Berettyószéplak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

124 BH Érszőllős Érszőllős van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 70 4 ÖÁ 69 139

125 BH Szolnokháza Érszőlős 5_MN

126 BH Tóti Tóti van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 41 83

127 BH Micske Vámosláz van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 63 4 ÖÁ 68 131

128 BH Poklostelek Vámosláz van 4_VT 0–4. 1 ÖV 9 9

129 BH Monospetri Vedresábrány van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 54 4 ÖÁ 63 117

130 BH Apátkeresztúr Vedresábrány van 4_VT 0–4. 2 ÖV 27 27

131 BH

nag

ysza

lon

tai Nagyszalonta /Arany János EL/ Nagyszalonta

van

1_MÖ 0–12. 21 ÖÁ + 2 ÖV 492 15 ÖÁ 362 van 1156

132 BH Nagyszalonta /Arany János ÁI/ Nagyszalonta 5_MN

133 BH Nagyszalonta /Nagyszalontai ÁI/ Nagyszalonta 5_MN

134 BH Nagyszalonta /Füveskert EI/ Nagyszalonta 5_MN

281



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

109 BH

észa

k-bi

har

i töm

bvid

ék

Paptamási Paptamási van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 74 4 ÖÁ 58 132

110 BH Kügypuszta Paptamási 5_MN

111 BH Pelbárthida Paptamási van 5_MN

112 BH Szalacs Szalacs van 1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 132 6 ÖÁ 118 250

113 BH Ottomány Szalacs van 3_MT 0–8. 2 ÖV 30 2 ÖV 33 63

114 BH Szalárd Szalárd van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 118 6 ÖÁ 118 236

115 BH Hegyközszentimre Szalárd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

116 BH Jákóhodos Szalárd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 29 29

117 BH

mar

gitt

ai

Margitta /Octavian Goga FG/ Margittavan

5_MN

118 BH Margitta /Horváth János EL/ Margitta 1_MÖ 0–12. 15 ÖÁ 292 11 ÖÁ 274 van 922

119 BH Magyarkéc Margitta van 4_VT 0–8. 5 ÖÁ 83 3 ÖÁ 57 140

120 BH Bályok Bályok van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 4 ÖÁ 55 103

121 BH Berettyószéplak /1-es sz. SZL/ Berettyószéplak van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 63 5 ÖÁ 88 151

122 BH Berettyószéplak /1-es sz. EI/ Berettyószéplak 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

123 BH Dólyapuszta Berettyószéplak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

124 BH Érszőllős Érszőllős van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 70 4 ÖÁ 69 139

125 BH Szolnokháza Érszőlős 5_MN

126 BH Tóti Tóti van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 41 83

127 BH Micske Vámosláz van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 63 4 ÖÁ 68 131

128 BH Poklostelek Vámosláz van 4_VT 0–4. 1 ÖV 9 9

129 BH Monospetri Vedresábrány van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 54 4 ÖÁ 63 117

130 BH Apátkeresztúr Vedresábrány van 4_VT 0–4. 2 ÖV 27 27

131 BH

nag

ysza

lon

tai Nagyszalonta /Arany János EL/ Nagyszalonta

van

1_MÖ 0–12. 21 ÖÁ + 2 ÖV 492 15 ÖÁ 362 van 1156

132 BH Nagyszalonta /Arany János ÁI/ Nagyszalonta 5_MN

133 BH Nagyszalonta /Nagyszalontai ÁI/ Nagyszalonta 5_MN

134 BH Nagyszalonta /Füveskert EI/ Nagyszalonta 5_MN

282



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

135 BH

nag

ysza

lon

tai Árpád Feketebátor van 4_VT 0–8. 2 ÖV 34 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 34 68 2_NV VAN

136 BH Erdőgyarak Illye 4_M VAN

137 BH Mezőbaj Illye van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 4 VAN

138 BH Tenke Tenke van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 32 56 1_V foly. Ö - E 3 VAN

139 BH Bélfenyér Tenke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 18 18 2_NV VAN

140 BH

nag

yvár

adi

Nagyvárad /Szent László RKL/ Nagyvárad

van

1_MÖ 0–12. 9 ÖÁ 183 7 ÖÁ 134 van 512

141 BH Nagyvárad /Lórántffy Zsu-zsanna RG/ Nagyvárad 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 109 4 ÖÁ 112 van 380

142 BH Nagyvárad /Művészeti L/ Nagyvárad 2_VÖ 0–12. 4 ÖÁ 62 4 ÖÁ 62 van 220

143 BH Nagyvárad /Onisifor Ghibu EL/ Nagyvárad 5_MN

144 BH Nagyvárad /Lucian Blaga EL/ Nagyvárad 5_MN

145 BH Nagyvárad /Szacsvay Imre ÁI/ Nagyvárad 1_MÖ 0–8. 20 ÖÁ 473 11 ÖÁ 246 719

146 BH Nagyvárad /Roman Ciorogariu OL/ Nagyvárad 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ 13 13 1_V 2016/17 K - E 7 VAN

147 BH Nagyvárad /Andrei Mureșanu ÁI/ Nagyvárad 5_MN

148 BH Nagyvárad /Lucreția Suciu ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ + 1 ÖV 90 3 ÖÁ 36 126 1_V 2015/16 Ö - E 7 VAN

149 BH Nagyvárad /Juhász Gyula ÁI/ Nagyvárad 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 98 4 ÖÁ 53 151 2_NV VAN

150 BH Nagyvárad /Ioan Slavici ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 89 4 ÖÁ 68 157 2_NV VAN

151 BH Nagyvárad /Dimitrie Cantemir ÁI/ Nagyvárad

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 101 4 ÖÁ 61 162 2_NV VAN

152 BH Nagyvárad /11-s sz. ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 107 4 ÖÁ 78 185

153 BH Nagyvárad /Nicolae Bălcescu ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 109 4 ÖÁ 80 189

154 BH Nagyvárad /16-os sz. ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 126 4 ÖÁ 82 208

155 BH Nagyvárad /Alexandru Roman ÁI/ Nagyvárad 5_MN

156 BH Nagyvárad /Oltea Doamna ÁI/ Nagyvárad 5_MN

157 BH Nagyvárad /Decebal ÁI/ Nagyvárad 5_MN

158 BH Nagyvárad /Avram Iancu ÁI/ Nagyvárad 5_MN

159 BH Nagyvárad /Ioan Bogdan ÁI/ Nagyvárad 5_MN

283



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

135 BH

nag

ysza

lon

tai Árpád Feketebátor van 4_VT 0–8. 2 ÖV 34 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 34 68 2_NV VAN

136 BH Erdőgyarak Illye 4_M VAN

137 BH Mezőbaj Illye van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 4 VAN

138 BH Tenke Tenke van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 32 56 1_V foly. Ö - E 3 VAN

139 BH Bélfenyér Tenke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 18 18 2_NV VAN

140 BH

nag

yvár

adi

Nagyvárad /Szent László RKL/ Nagyvárad

van

1_MÖ 0–12. 9 ÖÁ 183 7 ÖÁ 134 van 512

141 BH Nagyvárad /Lórántffy Zsu-zsanna RG/ Nagyvárad 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 109 4 ÖÁ 112 van 380

142 BH Nagyvárad /Művészeti L/ Nagyvárad 2_VÖ 0–12. 4 ÖÁ 62 4 ÖÁ 62 van 220

143 BH Nagyvárad /Onisifor Ghibu EL/ Nagyvárad 5_MN

144 BH Nagyvárad /Lucian Blaga EL/ Nagyvárad 5_MN

145 BH Nagyvárad /Szacsvay Imre ÁI/ Nagyvárad 1_MÖ 0–8. 20 ÖÁ 473 11 ÖÁ 246 719

146 BH Nagyvárad /Roman Ciorogariu OL/ Nagyvárad 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ 13 13 1_V 2016/17 K - E 7 VAN

147 BH Nagyvárad /Andrei Mureșanu ÁI/ Nagyvárad 5_MN

148 BH Nagyvárad /Lucreția Suciu ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ + 1 ÖV 90 3 ÖÁ 36 126 1_V 2015/16 Ö - E 7 VAN

149 BH Nagyvárad /Juhász Gyula ÁI/ Nagyvárad 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 98 4 ÖÁ 53 151 2_NV VAN

150 BH Nagyvárad /Ioan Slavici ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 89 4 ÖÁ 68 157 2_NV VAN

151 BH Nagyvárad /Dimitrie Cantemir ÁI/ Nagyvárad

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 101 4 ÖÁ 61 162 2_NV VAN

152 BH Nagyvárad /11-s sz. ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 107 4 ÖÁ 78 185

153 BH Nagyvárad /Nicolae Bălcescu ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 109 4 ÖÁ 80 189

154 BH Nagyvárad /16-os sz. ÁI/ Nagyvárad 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 126 4 ÖÁ 82 208

155 BH Nagyvárad /Alexandru Roman ÁI/ Nagyvárad 5_MN

156 BH Nagyvárad /Oltea Doamna ÁI/ Nagyvárad 5_MN

157 BH Nagyvárad /Decebal ÁI/ Nagyvárad 5_MN

158 BH Nagyvárad /Avram Iancu ÁI/ Nagyvárad 5_MN

159 BH Nagyvárad /Ioan Bogdan ÁI/ Nagyvárad 5_MN

284



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

160 BH

nag

yvár

adi

Nagyvárad /Octavian Goga ÁI/ Nagyvárad

van

5_MN

161 BH Nagyvárad /Podgoria Negyedi ÁI/ Nagyvárad 5_MN

162 BH Nagyvárad /Ady Endre L/ Nagyvárad 1_MÖ 5–12. 8 ÖÁ 200 van 745

163 BH Nagyvárad /Mihai Eminescu FG/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 391

164 BH Nagyvárad /Traian Vuia SZK/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 84

165 BH Nagyvárad /Iosif Vulcan FG/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 77

166 BH Nagyvárad /Constantin Brân-cuși SZK/ Nagyvárad 5_MN

167 BH Nagyvárad /Mihai Viteazul SZK/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 108

168 BH Nagyvárad /Andrei Șaguna SZK/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 143

169 BH Fugyivásárhely Fugyivásárhely 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 4 VAN

170 BH Fugyi Fugyivásárhely 4_M VAN

171 BH Köröstarján Körösgyéres 4_VT 0–4. 2 ÖV 22 22 1_V foly. Ö - E 4 VAN

172 BH Mezőtelegd Mezőtelegd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ + 1 ÖV 29 57 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

173 BH Pósalaka Mezőtelegd 4_M VAN

174 BH Pusztaújlak Mezőtelegd 4_M VAN

175 BV

bras

sói

Brassó /Áprily Lajos FG/ Brassó

van

1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 145 8 ÖÁ 165 van 721

176 BV Brassó /Remus Răduleț SZK/ Brassó 2_VÖ 9–12. van 51

177 BV Brassó /Diaconu Coresi ÁI/ Brassó 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 84 4 ÖÁ 67 151 2_NV VAN

178 BV Brassó /8-as sz. ÁI/ Brassó 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ 15 1 ÖÁ 11 26 1_V 2017/18 K - E 7 VAN

179 BV Brassó /15-ös sz. ÁI/ Brassó 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 55 126 2_NV VAN

180 BV Brassó /10-es sz. ÁI/ Brassó 5_MN


182 BV Brassó /Verne Gyula/ Brassó 2_VÖ 0–4. 2 ÖÁ n.a. n.a.

183 BV Bodola Bodola 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V foly. M - E 6 VAN

184 BV Barcaújfalu Höltövény van 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 34 4 ÖÁ 45 79 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

185 BV Keresztvár Keresztvár van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 40 4 ÖÁ 38 78 1_V 2016/17 Ö - F 3 VAN

186 BV Krizba Krizba van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

285



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

160 BH

nag

yvár

adi

Nagyvárad /Octavian Goga ÁI/ Nagyvárad

van

5_MN

161 BH Nagyvárad /Podgoria Negyedi ÁI/ Nagyvárad 5_MN

162 BH Nagyvárad /Ady Endre L/ Nagyvárad 1_MÖ 5–12. 8 ÖÁ 200 van 745

163 BH Nagyvárad /Mihai Eminescu FG/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 391

164 BH Nagyvárad /Traian Vuia SZK/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 84

165 BH Nagyvárad /Iosif Vulcan FG/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 77

166 BH Nagyvárad /Constantin Brân-cuși SZK/ Nagyvárad 5_MN

167 BH Nagyvárad /Mihai Viteazul SZK/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 108

168 BH Nagyvárad /Andrei Șaguna SZK/ Nagyvárad 2_VÖ 9–12. van 143

169 BH Fugyivásárhely Fugyivásárhely 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 4 VAN

170 BH Fugyi Fugyivásárhely 4_M VAN

171 BH Köröstarján Körösgyéres 4_VT 0–4. 2 ÖV 22 22 1_V foly. Ö - E 4 VAN

172 BH Mezőtelegd Mezőtelegd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ + 1 ÖV 29 57 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

173 BH Pósalaka Mezőtelegd 4_M VAN

174 BH Pusztaújlak Mezőtelegd 4_M VAN

175 BV

bras

sói

Brassó /Áprily Lajos FG/ Brassó

van

1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 145 8 ÖÁ 165 van 721

176 BV Brassó /Remus Răduleț SZK/ Brassó 2_VÖ 9–12. van 51

177 BV Brassó /Diaconu Coresi ÁI/ Brassó 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 84 4 ÖÁ 67 151 2_NV VAN

178 BV Brassó /8-as sz. ÁI/ Brassó 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ 15 1 ÖÁ 11 26 1_V 2017/18 K - E 7 VAN

179 BV Brassó /15-ös sz. ÁI/ Brassó 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 55 126 2_NV VAN



182 BV Brassó /Verne Gyula/ Brassó 2_VÖ 0–4. 2 ÖÁ n.a. n.a.

183 BV Bodola Bodola 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V foly. M - E 6 VAN

184 BV Barcaújfalu Höltövény van 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 34 4 ÖÁ 45 79 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

185 BV Keresztvár Keresztvár van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 40 4 ÖÁ 38 78 1_V 2016/17 Ö - F 3 VAN

186 BV Krizba Krizba van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

286



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

187 BV

bras

sói

Négyfalu /Zajzoni Rab István EL/ Négyfalu

van

1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 71 van 214 2_NV VAN

188 BV Négyfalu /George Moroianu EL/ Négyfalu 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 83 4 ÖÁ 74 157 2_NV VAN

189 BV Négyfalu /1-es sz. ÁI/ Négyfalu 5_MN

190 BV Tatrang Tatrang van 5_MN

191 BV Zajzon Tatrang van 4_VT 0–8. 4 ÖÁ 30 4 ÖÁ 56 86 1_V foly. Ö - E 3 VAN

192 BV Pürkerec Tatrang van 5_MN

193 BV Zernyest Zernyest 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 6 VAN

194 BV

erdő

vidé

-ki

(BV

) Apáca Apáca van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 28 4 ÖÁ 26 54 1_V 2015/16 Ö - E 3 VAN

195 BV Ürmös Ürmös van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 19 2 ÖÁ + 1 ÖV 22 41 1_V 2016/17 Ö - F 3 VAN

196 BV

foga

ras-

h

alm

ágyi

Fogaras Fogaras van 4_M VAN

197 BV

kőh

alm

i

Kőhalom /ÁI/ Kőhalomvan

4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 4 ÖÁ 52 98 3_K VAN

198 BV Kőhalom /Ștefan Octavian Iosif EL/ Kőhalom 2_VÖ 9–12. van 71

199 BV Alsórákos Alsórákos van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 96 4 ÖÁ 68 164

200 BV Homoród Homoród 5_MN

201 BV Székelyzsombor Homoród van 3_MT 0–4. 2 ÖV 36 36

202 BV Kaca Kaca van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 6 VAN

203 BV Homoróddaróc Kaca van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 37 4 ÖÁ 40 77 2_NV VAN

204 BV Olthévíz Olthévíz van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 28 4 ÖÁ 40 68 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

205 BV Datk Olthévíz van 4_VT 0–4. 2 ÖV 18 18 2_NV VAN

206 BV Kóbor Szásztyukos 4_M VAN

207 BV Nagymoha Zsiberk van 4_VT 0–4. 2 ÖV 25 25 2_NV VAN

287



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

187 BV

bras

sói

Négyfalu /Zajzoni Rab István EL/ Négyfalu

van

1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 71 van 214 2_NV VAN

188 BV Négyfalu /George Moroianu EL/ Négyfalu 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 83 4 ÖÁ 74 157 2_NV VAN

189 BV Négyfalu /1-es sz. ÁI/ Négyfalu 5_MN

190 BV Tatrang Tatrang van 5_MN

191 BV Zajzon Tatrang van 4_VT 0–8. 4 ÖÁ 30 4 ÖÁ 56 86 1_V foly. Ö - E 3 VAN

192 BV Pürkerec Tatrang van 5_MN

193 BV Zernyest Zernyest 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 6 VAN

194 BV

erdő

vidé

-ki

(BV

) Apáca Apáca van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 28 4 ÖÁ 26 54 1_V 2015/16 Ö - E 3 VAN

195 BV Ürmös Ürmös van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 19 2 ÖÁ + 1 ÖV 22 41 1_V 2016/17 Ö - F 3 VAN

196 BV

foga

ras-

h

alm

ágyi

Fogaras Fogaras van 4_M VAN

197 BV

kőh

alm

i

Kőhalom /ÁI/ Kőhalomvan

4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 4 ÖÁ 52 98 3_K VAN

198 BV Kőhalom /Ștefan Octavian Iosif EL/ Kőhalom 2_VÖ 9–12. van 71

199 BV Alsórákos Alsórákos van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 96 4 ÖÁ 68 164

200 BV Homoród Homoród 5_MN

201 BV Székelyzsombor Homoród van 3_MT 0–4. 2 ÖV 36 36

202 BV Kaca Kaca van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 6 VAN

203 BV Homoróddaróc Kaca van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 37 4 ÖÁ 40 77 2_NV VAN

204 BV Olthévíz Olthévíz van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 28 4 ÖÁ 40 68 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

205 BV Datk Olthévíz van 4_VT 0–4. 2 ÖV 18 18 2_NV VAN

206 BV Kóbor Szásztyukos 4_M VAN

207 BV Nagymoha Zsiberk van 4_VT 0–4. 2 ÖV 25 25 2_NV VAN

288



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

208 AB

balá

zsfa

lvi Balázsfalva Balázsfalva van 2_VÖ 5–8. 2 ÖV 22 22 1_V 2018/19 Ö - F 6 VAN

209 AB Magyarpéterfalva Balázsfalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 17 17 2_NV VAN

210 AB Búzásbocsárd Búzásbocsárd van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

211 AB Küküllővár Küküllővár van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2019/20 M - E 6 VAN

212 AB Bethlenszentmiklós Szépmező van 4_VT 0–8. 2 ÖV 16 2 ÖV 33 49 2_NV VAN

213 AB

gyu

lafe

hérv

ári Gyulafehérvár /Gr. Majláth

Gusztáv Károly RKL/ Gyulafehérvárvan

1_MÖ 0–12. 1 ÖÁ + 2 ÖV 43 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 34 van 147

214 AB Gyulafehérvár /Vasile Goldiș ÁI/ Gyulafehérvár 5_MN

215 AB Vajasd Alsógáld van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2016/17 M - E 3 VAN

216 AB Tövis Tövis 5_MN

217 AB

nag

yen

yed

i

Nagyenyed Nagyenyed van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 89 8 ÖÁ 159 van 559 3_K VAN

218 AB Felenyed Nagyenyed van 5_MN

219 AB Marosgombás Nagyenyed 4_M VAN

220 AB Csombord Nagyenyed van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V 2018/19 M - E 6 VAN

221 AB Felvinc Felvinc van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 2_NV VAN

222 AB Nagymedvés Magyarforró van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V 2017/18 M - E 1 VAN

223 AB Magyarlapád Magyarlapád van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 45 4 ÖÁ 50 95

224 AB Magyarbece Magyarlapád van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

225 AB Maroscsúcs Marosnagylak 4_VT 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

226 AB Marosújvár Marosújvár van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 16 16 2_NV VAN

227 AB Felsőmarosújvár Marosújvár 5_MN

228 AB Miriszló Miriszló van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2016/17 M - E 4 VAN

229 AB Marosdécse Miriszló 4_M VAN

230 AB Székelykocsárd Székelykocsárd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 21 46 2_NV VAN

231 AB Lőrincréve Tompaháza 3_MT 0–4. 1 ÖV 3 3 1_V foly. M - E 1 VAN

232 AB Torockó Torockó van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 34 2 ÖÁ + 1 ÖV 42 76

233 AB Torockószentgyörgy Torockó van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

234 HR

alcs

íki-

ká

szon

i Csíkszentmárton Csíkszentmárton van 1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 159 4 ÖÁ 105 van 474

235 HR Csíkcsekefalva Csíkszentmárton van

236 HR Csíkkozmás Csíkkozmás van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 108 4 ÖÁ 78 186

289



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

208 AB

balá

zsfa

lvi Balázsfalva Balázsfalva van 2_VÖ 5–8. 2 ÖV 22 22 1_V 2018/19 Ö - F 6 VAN

209 AB Magyarpéterfalva Balázsfalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 17 17 2_NV VAN

210 AB Búzásbocsárd Búzásbocsárd van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

211 AB Küküllővár Küküllővár van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2019/20 M - E 6 VAN

212 AB Bethlenszentmiklós Szépmező van 4_VT 0–8. 2 ÖV 16 2 ÖV 33 49 2_NV VAN

213 AB

gyu

lafe

hérv

ári Gyulafehérvár /Gr. Majláth

Gusztáv Károly RKL/ Gyulafehérvárvan

1_MÖ 0–12. 1 ÖÁ + 2 ÖV 43 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 34 van 147

214 AB Gyulafehérvár /Vasile Goldiș ÁI/ Gyulafehérvár 5_MN

215 AB Vajasd Alsógáld van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2016/17 M - E 3 VAN

216 AB Tövis Tövis 5_MN

217 AB

nag

yen

yed

i

Nagyenyed Nagyenyed van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 89 8 ÖÁ 159 van 559 3_K VAN

218 AB Felenyed Nagyenyed van 5_MN

219 AB Marosgombás Nagyenyed 4_M VAN

220 AB Csombord Nagyenyed van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V 2018/19 M - E 6 VAN

221 AB Felvinc Felvinc van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 2_NV VAN

222 AB Nagymedvés Magyarforró van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V 2017/18 M - E 1 VAN

223 AB Magyarlapád Magyarlapád van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 45 4 ÖÁ 50 95

224 AB Magyarbece Magyarlapád van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

225 AB Maroscsúcs Marosnagylak 4_VT 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

226 AB Marosújvár Marosújvár van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 16 16 2_NV VAN

227 AB Felsőmarosújvár Marosújvár 5_MN

228 AB Miriszló Miriszló van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2016/17 M - E 4 VAN

229 AB Marosdécse Miriszló 4_M VAN

230 AB Székelykocsárd Székelykocsárd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 21 46 2_NV VAN

231 AB Lőrincréve Tompaháza 3_MT 0–4. 1 ÖV 3 3 1_V foly. M - E 1 VAN

232 AB Torockó Torockó van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 34 2 ÖÁ + 1 ÖV 42 76

233 AB Torockószentgyörgy Torockó van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

234 HR

alcs

íki-

ká

szon

i Csíkszentmárton Csíkszentmárton van 1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 159 4 ÖÁ 105 van 474

235 HR Csíkcsekefalva Csíkszentmárton van

236 HR Csíkkozmás Csíkkozmás van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 108 4 ÖÁ 78 186

290



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

237 HR

alcs

íki-

kász

oni

Csíklázárfalva Csíkkozmás van 3_MT 0–4. 2 ÖV 35 35

238 HR Csíkszentgyörgy Csíkszentgyörgy van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 119 4 ÖÁ 69 188

239 HR Csíkbánkfalva /Márton Ferenc ÁI/ Csíkszentgyörgy

van1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 116 5 ÖÁ

+ 1 ÖV 114 230

240 HR Csíkbánkfalva /Csinódi EI/ Csíkszentgyörgy 3_MT 0–8. 1 ÖV 16 2 ÖV 19 35

241 HR Csíkménaság Csíkszentgyörgy van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 69 3 ÖÁ 44 113

242 HR Egerszék Csíkszentgyörgy van 3_MT 0–4. 0,5 ÖV 2 2

243 HR Kotormány Csíkszentgyörgy 5_MN

244 HR Csíkszentsimon Csíkszentsimon van 1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 165 8 ÖÁ 181 346

245 HR Csatószeg Csíkszentsimon van 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 82 82

246 HR Kászonaltíz Kászonaltíz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 90 4 ÖÁ 88 178

247 HR Kászonfeltíz Kászonaltíz van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 61 2 ÖV 27 88

248 HR Kászonjakabfalva Kászonaltíz van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

249 HR Kászonújfalu Kászonaltíz van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 41 2 ÖV 28 69

250 HR Tusnád Tusnád van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 53 4 ÖÁ 69 122

251 HR Újtusnád Tusnád van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 71 3 ÖÁ 54 125

252 HR Csíkverebes Tusnád 5_MN

253 HR Tusnádfürdő Tusnádfürdő van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 4 ÖÁ 86 185

254 HR

csík

szer

edai

Csíkszereda /József Attila ÁI/ Csíkszereda

van

1_MÖ 0–8. 20 ÖÁ 451 13 ÖÁ 276 727

255 HR Csíkszereda /Xántus János ÁI/ Csíkszereda 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 70 4 ÖÁ 80 150

256 HR Csíkszereda /Petőfi Sándor ÁI/ Csíkszereda 1_MÖ 0–8. 15 ÖÁ + 1 ÖV 410 12 ÖÁ

+ 1 ÖV 292 702

257 HR Csíkszereda /Nagy Imre ÁI/ Csíkszereda 1_MÖ 0–8. 20 ÖÁ 487 17 ÖÁ 420 907

258 HR Csíkszereda /Nagy István ML/ Csíkszereda 1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 249 8 ÖÁ 185 van 658

259 HR Csíkszereda /Csíksomyói EI/ Csíkszereda 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 56 56

260 HR Csíkszereda /Erdőaljai EI/ Csíkszereda 3_MT 0–4. 2 ÖV 28 28

261 HR Csíkszereda /Csobotfalvi EI/ Csíkszereda 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 1 ÖV 36 36

262 HR Csíkszereda /Segítő Mária RKL/ Csíkszereda 1_MÖ 5–12. 4 ÖÁ 110 van 459

291



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

237 HR

alcs

íki-

kász

oni

Csíklázárfalva Csíkkozmás van 3_MT 0–4. 2 ÖV 35 35

238 HR Csíkszentgyörgy Csíkszentgyörgy van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 119 4 ÖÁ 69 188

239 HR Csíkbánkfalva /Márton Ferenc ÁI/ Csíkszentgyörgy

van1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 116 5 ÖÁ

+ 1 ÖV 114 230

240 HR Csíkbánkfalva /Csinódi EI/ Csíkszentgyörgy 3_MT 0–8. 1 ÖV 16 2 ÖV 19 35

241 HR Csíkménaság Csíkszentgyörgy van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 69 3 ÖÁ 44 113

242 HR Egerszék Csíkszentgyörgy van 3_MT 0–4. 0,5 ÖV 2 2

243 HR Kotormány Csíkszentgyörgy 5_MN

244 HR Csíkszentsimon Csíkszentsimon van 1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 165 8 ÖÁ 181 346

245 HR Csatószeg Csíkszentsimon van 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 82 82

246 HR Kászonaltíz Kászonaltíz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 90 4 ÖÁ 88 178

247 HR Kászonfeltíz Kászonaltíz van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 61 2 ÖV 27 88

248 HR Kászonjakabfalva Kászonaltíz van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

249 HR Kászonújfalu Kászonaltíz van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 41 2 ÖV 28 69

250 HR Tusnád Tusnád van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 53 4 ÖÁ 69 122

251 HR Újtusnád Tusnád van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 71 3 ÖÁ 54 125

252 HR Csíkverebes Tusnád 5_MN

253 HR Tusnádfürdő Tusnádfürdő van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 4 ÖÁ 86 185

254 HR

csík

szer

edai

Csíkszereda /József Attila ÁI/ Csíkszereda

van

1_MÖ 0–8. 20 ÖÁ 451 13 ÖÁ 276 727

255 HR Csíkszereda /Xántus János ÁI/ Csíkszereda 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 70 4 ÖÁ 80 150

256 HR Csíkszereda /Petőfi Sándor ÁI/ Csíkszereda 1_MÖ 0–8. 15 ÖÁ + 1 ÖV 410 12 ÖÁ

+ 1 ÖV 292 702

257 HR Csíkszereda /Nagy Imre ÁI/ Csíkszereda 1_MÖ 0–8. 20 ÖÁ 487 17 ÖÁ 420 907

258 HR Csíkszereda /Nagy István ML/ Csíkszereda 1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 249 8 ÖÁ 185 van 658

259 HR Csíkszereda /Csíksomyói EI/ Csíkszereda 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 56 56

260 HR Csíkszereda /Erdőaljai EI/ Csíkszereda 3_MT 0–4. 2 ÖV 28 28

261 HR Csíkszereda /Csobotfalvi EI/ Csíkszereda 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 1 ÖV 36 36

262 HR Csíkszereda /Segítő Mária RKL/ Csíkszereda 1_MÖ 5–12. 4 ÖÁ 110 van 459

292



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

263 HR

csík

szer

edai

Csíkszereda /Márton Áron G/ Csíkszereda

van

1_MÖ 9–12. van 702

264 HR Csíkszereda /Kós Károly SZ/ Csíkszereda 1_MÖ 9–12. van 563

265 HR Csíkszereda /Joannes Kájoni SZL/ Csíkszereda 2_VÖ 9–12. van 622

266 HR Csíkszereda /Székely Károly SZL/ Csíkszereda 2_VÖ 9–12. van 449

267 HR Csíkszereda /Venczel József SZL/ Csíkszereda 1_MÖ 9–12. van 551

268 HR Csiba Csíkszereda 5_MN

269 HR Hargitafürdő Csíkszereda van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

270 HR Csíkpálfalva Csíkpálfalva van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ 16 4 ÖÁ 52 68

271 HR Csíkcsomortán Csíkpálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 19 19

272 HR Csíkdelne Csíkpálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 1 ÖV 32 32

273 HR Csíkcsicsó Csíkcsicsó van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 137 5 ÖÁ 106 243

274 HR Csíkrákos Csíkrákos van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 58 118

275 HR Göröcsfalva Csíkrákos van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 17 17

276 HR Csíkszentimre /Arany János ÁI/ Csíkszentimre

van1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 115 4 ÖÁ 82 197

277 HR Csíkszentimre /6-os sz. EI/ Csíkszentimre 5_MN

278 HR Csíkszentirály Csíkszentirály van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 108 4 ÖÁ 71 179

279 HR Csíkszentlélek Csíkszentlélek 5_MN

280 HR Csíkmindszent Csíkszentlélek van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 87 4 ÖÁ 54 141

281 HR Fitód Csíkszentlélek 5_MN

282 HR Csíkszépvíz Csíkszépvíz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 102 4 ÖÁ 73 175

283 HR Csíkborzsova Csíkszépvíz van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

284 HR Csíkszentmiklós Csíkszépvíz van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 63 3 ÖÁ 38 101

285 HR Madéfalva /Zöld Péter ÁI/ Madéfalvavan

1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 120 4 ÖÁ 70 190

286 HR Madéfalva /4-es sz. EI/ Madéfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

287 HR Csíkszentmihály Csíkszentmihály van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 73 4 ÖÁ 77 150

288 HR Ajnád Csíkszentmihály van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

289 HR Vacsárcsi Csíkszentmihály van 3_MT 0–4. 2 ÖV 34 34

293



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

263 HR

csík

szer

edai

Csíkszereda /Márton Áron G/ Csíkszereda

van

1_MÖ 9–12. van 702

264 HR Csíkszereda /Kós Károly SZ/ Csíkszereda 1_MÖ 9–12. van 563

265 HR Csíkszereda /Joannes Kájoni SZL/ Csíkszereda 2_VÖ 9–12. van 622

266 HR Csíkszereda /Székely Károly SZL/ Csíkszereda 2_VÖ 9–12. van 449

267 HR Csíkszereda /Venczel József SZL/ Csíkszereda 1_MÖ 9–12. van 551

268 HR Csiba Csíkszereda 5_MN

269 HR Hargitafürdő Csíkszereda van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

270 HR Csíkpálfalva Csíkpálfalva van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ 16 4 ÖÁ 52 68

271 HR Csíkcsomortán Csíkpálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 19 19

272 HR Csíkdelne Csíkpálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 1 ÖV 32 32

273 HR Csíkcsicsó Csíkcsicsó van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 137 5 ÖÁ 106 243

274 HR Csíkrákos Csíkrákos van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 58 118

275 HR Göröcsfalva Csíkrákos van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 17 17

276 HR Csíkszentimre /Arany János ÁI/ Csíkszentimre

van1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 115 4 ÖÁ 82 197

277 HR Csíkszentimre /6-os sz. EI/ Csíkszentimre 5_MN

278 HR Csíkszentirály Csíkszentirály van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 108 4 ÖÁ 71 179

279 HR Csíkszentlélek Csíkszentlélek 5_MN

280 HR Csíkmindszent Csíkszentlélek van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 87 4 ÖÁ 54 141

281 HR Fitód Csíkszentlélek 5_MN

282 HR Csíkszépvíz Csíkszépvíz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 102 4 ÖÁ 73 175

283 HR Csíkborzsova Csíkszépvíz van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

284 HR Csíkszentmiklós Csíkszépvíz van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 63 3 ÖÁ 38 101

285 HR Madéfalva /Zöld Péter ÁI/ Madéfalvavan

1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 120 4 ÖÁ 70 190

286 HR Madéfalva /4-es sz. EI/ Madéfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

287 HR Csíkszentmihály Csíkszentmihály van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 73 4 ÖÁ 77 150

288 HR Ajnád Csíkszentmihály van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

289 HR Vacsárcsi Csíkszentmihály van 3_MT 0–4. 2 ÖV 34 34

294



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

290 HR

felc

síki

Balánbánya /Geo Bogza ÁI/ Balánbánya

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 51 4 ÖÁ 52 103

291 HR Balánbánya /Liviu Rebreanu SZL/ Balánbánya 2_VÖ 9–12. van 66

292 HR Balánbánya /1-es sz. ÁI/ Balánbánya 5_MN

293 HR Csíkdánfalva Csíkdánfalva van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 97 4 ÖÁ 82 van 381

294 HR Csíkkarcfalva Csíkkarcfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ + 1 ÖV 75 6 ÖÁ

+ 1 ÖV 146 221

295 HR Csíkjenőfalva Csíkkarcfalva van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 46 46

296 HR Csíkmadaras Csíkmadaras van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 122 5 ÖÁ 87 209

297 HR Csíkszentdomokos /Márton Áron ÁI/ Csíkszentdomokos

van

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 213 11 ÖÁ 258 471

298 HR Csíkszentdomokos /Sárosút EI/ Csíkszentdomokos 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

299 HR Csíkszentdomokos /Cseralja EI/ Csíkszentdomokos 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 69 69

300 HR Csíkszenttamás Csíkszenttamás van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 106 4 ÖÁ 100 206

301 HR

gyer

gyói

Gyergyószentmiklós /Kós Károly ÁI/ Gyergyószentmiklós

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 111 4 ÖÁ 87 198

302 HR Gyergyószentmiklós /Vasker-tes ÁI/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 0–8. 14 ÖÁ 276 13 ÖÁ 248 524

303 HR Gyergyószentmiklós /Foga-rasy Mihály ÁI/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 0–8. 15 ÖÁ 382 12 ÖÁ 308 690

304 HR Gyergyószentmiklós /Salamon Ernő EL/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 9–12. van 583

305 HR Gyergyószentmiklós /Batt-hány Ignác SZK/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 9–12. van 579

306 HR Gyergyószentmiklós /Foga-rasy Mihály SZL/ Gyergyószentmiklós 2_VÖ 9–12. van 460

307 HR Gyergyóalfalu /Sövér Elek SZL/ Gyergyóalfalu

van

1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 172 8 ÖÁ 193 van 475

308 HR Gyergyóalfalu /2-es sz. EI/ Gyergyóalfalu 5_MN

309 HR Gyergyóalfalu /3-as sz. EI/ Gyergyóalfalu 5_MN

310 HR Borzont Gyergyóalfalu van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

311 HR Gyergyócsomafalva /Köllő Miklós ÁI/ Gyergyócsomafalva

van

1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 122 8 ÖÁ 155 277

312 HR Gyergyócsomafalva /Szilágyi EI/ Gyergyócsomafalva 3_MT 0–4. 2 ÖÁ 39 39

313 HR Gyergyócsomafalva /Fa EI/ Gyergyócsomafalva 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 17 17

295



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

290 HR

felc

síki

Balánbánya /Geo Bogza ÁI/ Balánbánya

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 51 4 ÖÁ 52 103

291 HR Balánbánya /Liviu Rebreanu SZL/ Balánbánya 2_VÖ 9–12. van 66

292 HR Balánbánya /1-es sz. ÁI/ Balánbánya 5_MN

293 HR Csíkdánfalva Csíkdánfalva van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 97 4 ÖÁ 82 van 381

294 HR Csíkkarcfalva Csíkkarcfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ + 1 ÖV 75 6 ÖÁ

+ 1 ÖV 146 221

295 HR Csíkjenőfalva Csíkkarcfalva van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 46 46

296 HR Csíkmadaras Csíkmadaras van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 122 5 ÖÁ 87 209

297 HR Csíkszentdomokos /Márton Áron ÁI/ Csíkszentdomokos

van

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 213 11 ÖÁ 258 471

298 HR Csíkszentdomokos /Sárosút EI/ Csíkszentdomokos 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

299 HR Csíkszentdomokos /Cseralja EI/ Csíkszentdomokos 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 69 69

300 HR Csíkszenttamás Csíkszenttamás van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 106 4 ÖÁ 100 206

301 HR

gyer

gyói

Gyergyószentmiklós /Kós Károly ÁI/ Gyergyószentmiklós

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 111 4 ÖÁ 87 198

302 HR Gyergyószentmiklós /Vasker-tes ÁI/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 0–8. 14 ÖÁ 276 13 ÖÁ 248 524

303 HR Gyergyószentmiklós /Foga-rasy Mihály ÁI/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 0–8. 15 ÖÁ 382 12 ÖÁ 308 690

304 HR Gyergyószentmiklós /Salamon Ernő EL/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 9–12. van 583

305 HR Gyergyószentmiklós /Batt-hány Ignác SZK/ Gyergyószentmiklós 1_MÖ 9–12. van 579

306 HR Gyergyószentmiklós /Foga-rasy Mihály SZL/ Gyergyószentmiklós 2_VÖ 9–12. van 460

307 HR Gyergyóalfalu /Sövér Elek SZL/ Gyergyóalfalu

van

1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 172 8 ÖÁ 193 van 475

308 HR Gyergyóalfalu /2-es sz. EI/ Gyergyóalfalu 5_MN

309 HR Gyergyóalfalu /3-as sz. EI/ Gyergyóalfalu 5_MN

310 HR Borzont Gyergyóalfalu van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

311 HR Gyergyócsomafalva /Köllő Miklós ÁI/ Gyergyócsomafalva

van

1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 122 8 ÖÁ 155 277

312 HR Gyergyócsomafalva /Szilágyi EI/ Gyergyócsomafalva 3_MT 0–4. 2 ÖÁ 39 39

313 HR Gyergyócsomafalva /Fa EI/ Gyergyócsomafalva 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 17 17

296



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

314 HR

gyer

gyói

Gyergyóditró /Siklódi Lőrinc ÁI/ Gyergyóditró

van

1_MÖ 0–8. 9 ÖÁ 160 7 ÖÁ 139 299

315 HR Gyergyóditró /Dr. Csiby Andor ÁI/ Gyergyóditró 3_MT 0–8. 3 ÖÁ 38 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 82

316 HR Gyergyóditró /3-as sz. EI/ Gyergyóditró 5_MN

317 HR Gyergyóditró /Puskás Tivadar SZL/ Gyergyóditró 1_MÖ 9–12. van 92

318 HR Orotva /Tilalmas EI/ Gyergyóditróvan

5_MN

319 HR Orotva /Orotvai ÁI/ Gyergyóditró 3_MT 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖV 31 59

320 HR Gyergyóremete /Fráter György ÁI) Gyergyóremete

van

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 215 8 ÖÁ 182 397

321 HR Gyergyóremete /Balás Jenő ÁI/ Gyergyóremete 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 70 4 ÖÁ 50 120

322 HR Gyergyóremete /Alszegi 6-os sz. EI/ Gyergyóremete 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

323 HR Gyergyószárhegy /Bethlen Gábor ÁI/ Gyergyószárhegy

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 101 7 ÖÁ 136 237

324 HR Gyergyószárhegy /Alsó Népis-kola EI/ Gyergyószárhegy 3_MT 0–4. 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 52 52

325 HR Gyergyószárhegy /Felső Nép-iskola EI/ Gyergyószárhegy 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 43 43

326 HR Güdüc Gyergyószárhegy 5_MN

327 HR Gyergyóújfalu /Elekes Vencel ÁI/ Gyergyóújfalu

van1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 99 6 ÖÁ 108 207

328 HR Gyergyóújfalu /Marosfalvi EI/ Gyergyóújfalu 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45

329 HR Gyergyókilyénfalva Gyergyóújfalu van 3_MT 0–4. 2 ÖV 32 32

330 HR Gyergyólibán Gyergyóújfalu 5_MN

331 HR Gyergyótekerőpatak Gyergyóújfalu van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 74 4 ÖÁ 55 129

332 HR Vasláb /Theodor Chindea ÁI/ Vasláb 2_VÖ 5–8. 1 ÖV 7 7 1_V 2015/16 M - F 3 VAN

333 HR Vasláb /Hevederi EI/ Vasláb 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2015/16 M - E 3 VAN

334 HR Marosfő Vasláb van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

297



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

314 HR

gyer

gyói

Gyergyóditró /Siklódi Lőrinc ÁI/ Gyergyóditró

van

1_MÖ 0–8. 9 ÖÁ 160 7 ÖÁ 139 299

315 HR Gyergyóditró /Dr. Csiby Andor ÁI/ Gyergyóditró 3_MT 0–8. 3 ÖÁ 38 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 82

316 HR Gyergyóditró /3-as sz. EI/ Gyergyóditró 5_MN

317 HR Gyergyóditró /Puskás Tivadar SZL/ Gyergyóditró 1_MÖ 9–12. van 92

318 HR Orotva /Tilalmas EI/ Gyergyóditróvan

5_MN

319 HR Orotva /Orotvai ÁI/ Gyergyóditró 3_MT 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖV 31 59

320 HR Gyergyóremete /Fráter György ÁI) Gyergyóremete

van

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 215 8 ÖÁ 182 397

321 HR Gyergyóremete /Balás Jenő ÁI/ Gyergyóremete 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 70 4 ÖÁ 50 120

322 HR Gyergyóremete /Alszegi 6-os sz. EI/ Gyergyóremete 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

323 HR Gyergyószárhegy /Bethlen Gábor ÁI/ Gyergyószárhegy

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 101 7 ÖÁ 136 237

324 HR Gyergyószárhegy /Alsó Népis-kola EI/ Gyergyószárhegy 3_MT 0–4. 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 52 52

325 HR Gyergyószárhegy /Felső Nép-iskola EI/ Gyergyószárhegy 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 43 43

326 HR Güdüc Gyergyószárhegy 5_MN

327 HR Gyergyóújfalu /Elekes Vencel ÁI/ Gyergyóújfalu

van1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 99 6 ÖÁ 108 207

328 HR Gyergyóújfalu /Marosfalvi EI/ Gyergyóújfalu 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45

329 HR Gyergyókilyénfalva Gyergyóújfalu van 3_MT 0–4. 2 ÖV 32 32

330 HR Gyergyólibán Gyergyóújfalu 5_MN

331 HR Gyergyótekerőpatak Gyergyóújfalu van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 74 4 ÖÁ 55 129

332 HR Vasláb /Theodor Chindea ÁI/ Vasláb 2_VÖ 5–8. 1 ÖV 7 7 1_V 2015/16 M - F 3 VAN

333 HR Vasláb /Hevederi EI/ Vasláb 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2015/16 M - E 3 VAN

334 HR Marosfő Vasláb van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

298



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

335 HR

gyim

esi

Gyimesfelsőlok /Domokos Pál Péter ÁI/ Gyimesfelsőlok

van1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ

+ 1 ÖV 61 4 ÖÁ 77 138

336 HR Gyimesfelsőlok /Árpádházi Szt. Erzsébet RKL/ Gyimesfelsőlok 1_MÖ 5–12. 4 ÖÁ 68 van 301

337 HR Görbepataka Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

338 HR Komjátpataka Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 19 19

339 HR Nyíresalja Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

340 HR Sántatelek Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 2 ÖV 32 77

341 HR Ugrapataka Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

342 HR Gyimesközéplok /Majláth Gusztáv Károly ÁI/ Gyimesközéplok van 1_MÖ 5–8. 7 ÖÁ 145 145

343 HR Gyimesközéplok /Állomási EI/ Gyimesközéplok 1_MÖ 0–4. 2 ÖÁ + 1 ÖV 55 55

344 HR Antalokpataka Gyimesközéplok van 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 89 89

345 HR Barackos Gyimesközéplok 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 18 18

346 HR Borospataka Gyimesközéplok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

347 HR Bükkhavaspataka Gyimesközéplok van 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 61 61

348 HR Hidegségpataka /Hidegségpa-taki ÁI/ Gyimesközéplok van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 91 151

349 HR Hidegségpataka /Hidegségszá-dai EI/ Gyimesközéplok 3_MT 0–4. 2 ÖÁ 37 37

350 HR Kápolnáspataka Gyimesközéplok van 5_MN

351 HR Sötétpatak Gyimesközéplok 5_MN

352 HR

mar

oshé

víz-

bors

zéki

Maroshévíz Maroshévíz van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 77 4 ÖÁ 85 van 235

353 HR Székpatak Maroshévíz 5_MN

354 HR Borszék Borszék van 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 73 4 ÖÁ 66 van 183

355 HR Galócás Galócás van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 14 14 1_V 2017/18 M - E 4 VAN

356 HR Gyergyótölgyes Gyergyótölgyes van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 16 43 2_NV VAN

357 HR Hágótő Gyergyótölgyes 4_M VAN

358 HR Salamás Salamás van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 13 2 ÖV 19 32 2_NV VAN

359 HR Gyergyóhodos /5-ös sz. ÁI/ Salamás 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

360 HR Gyergyóhodos /2-es sz. EI/ Salamás 5_MN

299



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

335 HR

gyim

esi

Gyimesfelsőlok /Domokos Pál Péter ÁI/ Gyimesfelsőlok


+ 1 ÖV 61 4 ÖÁ 77 138

336 HR Gyimesfelsőlok /Árpádházi Szt. Erzsébet RKL/ Gyimesfelsőlok 1_MÖ 5–12. 4 ÖÁ 68 van 301

337 HR Görbepataka Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

338 HR Komjátpataka Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 19 19

339 HR Nyíresalja Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

340 HR Sántatelek Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 2 ÖV 32 77

341 HR Ugrapataka Gyimesfelsőlok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

342 HR Gyimesközéplok /Majláth Gusztáv Károly ÁI/ Gyimesközéplok van 1_MÖ 5–8. 7 ÖÁ 145 145

343 HR Gyimesközéplok /Állomási EI/ Gyimesközéplok 1_MÖ 0–4. 2 ÖÁ + 1 ÖV 55 55

344 HR Antalokpataka Gyimesközéplok van 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 89 89

345 HR Barackos Gyimesközéplok 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 18 18

346 HR Borospataka Gyimesközéplok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

347 HR Bükkhavaspataka Gyimesközéplok van 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 61 61

348 HR Hidegségpataka /Hidegségpa-taki ÁI/ Gyimesközéplok van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 91 151

349 HR Hidegségpataka /Hidegségszá-dai EI/ Gyimesközéplok 3_MT 0–4. 2 ÖÁ 37 37

350 HR Kápolnáspataka Gyimesközéplok van 5_MN

351 HR Sötétpatak Gyimesközéplok 5_MN

352 HR

mar

oshé

víz-

bors

zéki

Maroshévíz Maroshévíz van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 77 4 ÖÁ 85 van 235

353 HR Székpatak Maroshévíz 5_MN

354 HR Borszék Borszék van 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 73 4 ÖÁ 66 van 183

355 HR Galócás Galócás van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 14 14 1_V 2017/18 M - E 4 VAN

356 HR Gyergyótölgyes Gyergyótölgyes van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 16 43 2_NV VAN

357 HR Hágótő Gyergyótölgyes 4_M VAN

358 HR Salamás Salamás van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 13 2 ÖV 19 32 2_NV VAN

359 HR Gyergyóhodos /5-ös sz. ÁI/ Salamás 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

360 HR Gyergyóhodos /2-es sz. EI/ Salamás 5_MN

300



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

361 HR

szen

tegy

ház

ai

Székelykeresztúr /Petőfi Sán-dor ÁI/ Székelykeresztúr

van

2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 100 8 ÖÁ 193 293

362 HR Székelykeresztúr /Berde Mózes UL/ Székelykeresztúr 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 113 4 ÖÁ 102 van 408

363 HR Székelykeresztúr /Orbán Balázs EL/ Székelykeresztúr 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 101 4 ÖÁ 112 van 418

364 HR Székelykeresztúr /Zeyk Domo-kos SZL/ Székelykeresztúr 1_MÖ 9–12. van 353

365 HR Székelykeresztúr /Timafalvi EI/ Székelykeresztúr 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 114 114

366 HR Betfalva Székelykeresztúr van 3_MT 0–4. 2 ÖV 31 31

367 HR Fiatfalva Székelykeresztúr van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 47

368 HR

szék

elyk

eres

ztú

ri

Etéd Etéd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 114 4 ÖÁ 86 200

369 HR Körispatak Etéd van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 2 ÖV 37 79

370 HR Küsmöd Etéd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

371 HR Énlaka Etéd 5_MN

372 HR Siklód Etéd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 5 5

373 HR Nagygalambfalva Nagygalambfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 76 162

374 HR Kisgalambfalva Nagygalambfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 46

375 HR Siménfalva Siménfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ 70 146

376 HR Bencéd Siménfalva 5_MN

377 HR Csehétfalva Siménfalva 5_MN

378 HR Kobátfalva Siménfalva van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 4 ÖÁ 51 100

379 HR Medesér Siménfalva 5_MN

380 HR Rugonfalva Siménfalva van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 56 4 ÖÁ 58 114

381 HR Székelyszentmihály Siménfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

382 HR Tarcsafalva Siménfalva 5_MN

383 HR Tordátfalva Siménfalva 5_MN

384 HR Szentábrahám Szentábrahám van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 54 4 ÖÁ 71 125

301



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

361 HR

szen

tegy

ház

ai

Székelykeresztúr /Petőfi Sán-dor ÁI/ Székelykeresztúr

van

2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 100 8 ÖÁ 193 293

362 HR Székelykeresztúr /Berde Mózes UL/ Székelykeresztúr 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 113 4 ÖÁ 102 van 408

363 HR Székelykeresztúr /Orbán Balázs EL/ Székelykeresztúr 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 101 4 ÖÁ 112 van 418

364 HR Székelykeresztúr /Zeyk Domo-kos SZL/ Székelykeresztúr 1_MÖ 9–12. van 353

365 HR Székelykeresztúr /Timafalvi EI/ Székelykeresztúr 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 114 114

366 HR Betfalva Székelykeresztúr van 3_MT 0–4. 2 ÖV 31 31

367 HR Fiatfalva Székelykeresztúr van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 47

368 HR

szék

elyk

eres

ztú

ri

Etéd Etéd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 114 4 ÖÁ 86 200

369 HR Körispatak Etéd van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 2 ÖV 37 79

370 HR Küsmöd Etéd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

371 HR Énlaka Etéd 5_MN

372 HR Siklód Etéd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 5 5

373 HR Nagygalambfalva Nagygalambfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 76 162

374 HR Kisgalambfalva Nagygalambfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 46

375 HR Siménfalva Siménfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ 70 146

376 HR Bencéd Siménfalva 5_MN

377 HR Csehétfalva Siménfalva 5_MN

378 HR Kobátfalva Siménfalva van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 4 ÖÁ 51 100

379 HR Medesér Siménfalva 5_MN

380 HR Rugonfalva Siménfalva van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 56 4 ÖÁ 58 114

381 HR Székelyszentmihály Siménfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

382 HR Tarcsafalva Siménfalva 5_MN

383 HR Tordátfalva Siménfalva 5_MN

384 HR Szentábrahám Szentábrahám van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 54 4 ÖÁ 71 125

302



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

385 HR

szék

elyk

eres

ztú

ri

Magyarandrásfalva Szentábrahám 5_MN

386 HR Csekefalva Szentábrahám van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

387 HR Gagy Szentábrahám van 3_MT 0–8. 2 ÖV 25 3 ÖÁ 39 64

388 HR Firtosmartonos Szentábrahám van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

389 HR Kismedesér Szentábrahám 5_MN

390 HR Újszékely Újszékely van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 67 4 ÖÁ 55 122

391 HR Alsóboldogfalva Újszékely van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

392 HR Székelyszenterzsébet Újszékely van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 4 ÖÁ 57 119

393 HR Nagysolymos Székelyandrásfalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

394 HR Kissolymos Székelyandrásfalva van 3_MT 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖÁ + 1 ÖV 41 64

395 HR Székelyhidegkút Székelyandrásfalva 5_MN

396 HR Székelyudvarhely /Orbán Balázs ÁI/ Székelyudvarhely

van

1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 301 8 ÖÁ 201 502

397 HR Székelyudvarhely /Tompa László ÁI/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–8. 13 ÖÁ 250 8 ÖÁ 160 410

398 HR Székelyudvarhely /Bethlen Gábor ÁI/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–8. 12 ÖÁ 314 8 ÖÁ 207 521

399 HR Székelyudvarhely /Móra Ferenc ÁI/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–8. 13 ÖÁ 331 8 ÖÁ 193 524

400 HR Székelyudvarhely /Backama-darasi Kiss Gergely RL/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 264 5 ÖÁ 154 van 654

401 HR Székelyudvarhely /Tamási Áron EL/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 126 4 ÖÁ 120 van 808

402 HR Székelyudvarhely /Benedek Elek TL/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 130 4 ÖÁ 115 van 479

403 HR

szék

ely-

udva

rhel

yi

Székelyudvarhely /Dr. Palló Imre ML/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 250 8 ÖÁ 174 van 630

404 HR Székelyudvarhely /Bányai János SZK/ Székelyudvarhely 1_MÖ 9–12. van 571

405 HR Székelyudvarhely /Eötvös József SZK/ Székelyudvarhely 1_MÖ 9–12. van 595

303



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

385 HR

szék

elyk

eres

ztú

ri

Magyarandrásfalva Szentábrahám 5_MN

386 HR Csekefalva Szentábrahám van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

387 HR Gagy Szentábrahám van 3_MT 0–8. 2 ÖV 25 3 ÖÁ 39 64

388 HR Firtosmartonos Szentábrahám van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

389 HR Kismedesér Szentábrahám 5_MN

390 HR Újszékely Újszékely van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 67 4 ÖÁ 55 122

391 HR Alsóboldogfalva Újszékely van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

392 HR Székelyszenterzsébet Újszékely van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 4 ÖÁ 57 119

393 HR Nagysolymos Székelyandrásfalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

394 HR Kissolymos Székelyandrásfalva van 3_MT 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖÁ + 1 ÖV 41 64

395 HR Székelyhidegkút Székelyandrásfalva 5_MN

396 HR Székelyudvarhely /Orbán Balázs ÁI/ Székelyudvarhely

van

1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 301 8 ÖÁ 201 502

397 HR Székelyudvarhely /Tompa László ÁI/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–8. 13 ÖÁ 250 8 ÖÁ 160 410

398 HR Székelyudvarhely /Bethlen Gábor ÁI/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–8. 12 ÖÁ 314 8 ÖÁ 207 521

399 HR Székelyudvarhely /Móra Ferenc ÁI/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–8. 13 ÖÁ 331 8 ÖÁ 193 524

400 HR Székelyudvarhely /Backama-darasi Kiss Gergely RL/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 264 5 ÖÁ 154 van 654

401 HR Székelyudvarhely /Tamási Áron EL/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 126 4 ÖÁ 120 van 808

402 HR Székelyudvarhely /Benedek Elek TL/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 130 4 ÖÁ 115 van 479

403 HR

szék

ely-

udva

rhel

yi

Székelyudvarhely /Dr. Palló Imre ML/ Székelyudvarhely 1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 250 8 ÖÁ 174 van 630

404 HR Székelyudvarhely /Bányai János SZK/ Székelyudvarhely 1_MÖ 9–12. van 571

405 HR Székelyudvarhely /Eötvös József SZK/ Székelyudvarhely 1_MÖ 9–12. van 595

304



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

406 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Székelyudvarhely /Kós Károly SZL/ Székelyudvarhely

van1_MÖ 9–12. van 517

407 HR Székelyudvarhely /Spiru Haret SZL/ Székelyudvarhely 5_MN

408 HR Bögöz Bögöz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 69 4 ÖÁ 73 142

409 HR Székelymagyaros Bögöz 5_MN

410 HR Béta Bögöz van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

411 HR Décsfalva Bögöz 5_MN

412 HR Székelydobó Bögöz 5_MN

413 HR Agyagfalva Bögöz van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 64 2 ÖÁ + 1 ÖV 46 110

414 HR Mátisfalva Bögöz 5_MN

415 HR Vágás Bögöz van 3_MT 0–8. 2 ÖV 33 3 ÖÁ 40 73

416 HR Farkaslaka Farkaslaka van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 104 4 ÖÁ 92 196

417 HR Székelyszentlélek Farkaslaka van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 41 4 ÖÁ 99 140

418 HR Bogárfalva Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

419 HR Firtosváralja Farkaslaka van 3_MT 0–4. 2 ÖV 14 14

420 HR Nyikómalomfalva Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖV 27 27

421 HR Kecset Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45

422 HR Székelypálfalva Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

423 HR Felsőboldogfalva Felsőboldogfalva van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 70 5 ÖÁ 116 186

424 HR Sándortelke Felsőboldogfalva 5_MN

425 HR Farcád Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

426 HR Hodgya Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 1 ÖV 21 21

427 HR Ocfalva Felsőboldogfalva 5_MN

428 HR Székelylengyelfalva Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

429 HR Bikafalva Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

430 HR Telekfalva Felsőboldogfalva 5_MN

431 HR Patakfalva Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

305



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

406 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Székelyudvarhely /Kós Károly SZL/ Székelyudvarhely

van1_MÖ 9–12. van 517

407 HR Székelyudvarhely /Spiru Haret SZL/ Székelyudvarhely 5_MN

408 HR Bögöz Bögöz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 69 4 ÖÁ 73 142

409 HR Székelymagyaros Bögöz 5_MN

410 HR Béta Bögöz van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

411 HR Décsfalva Bögöz 5_MN

412 HR Székelydobó Bögöz 5_MN

413 HR Agyagfalva Bögöz van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 64 2 ÖÁ + 1 ÖV 46 110

414 HR Mátisfalva Bögöz 5_MN

415 HR Vágás Bögöz van 3_MT 0–8. 2 ÖV 33 3 ÖÁ 40 73

416 HR Farkaslaka Farkaslaka van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 104 4 ÖÁ 92 196

417 HR Székelyszentlélek Farkaslaka van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 41 4 ÖÁ 99 140

418 HR Bogárfalva Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

419 HR Firtosváralja Farkaslaka van 3_MT 0–4. 2 ÖV 14 14

420 HR Nyikómalomfalva Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖV 27 27

421 HR Kecset Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45

422 HR Székelypálfalva Farkaslaka van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

423 HR Felsőboldogfalva Felsőboldogfalva van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 70 5 ÖÁ 116 186

424 HR Sándortelke Felsőboldogfalva 5_MN

425 HR Farcád Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

426 HR Hodgya Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 1 ÖV 21 21

427 HR Ocfalva Felsőboldogfalva 5_MN

428 HR Székelylengyelfalva Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

429 HR Bikafalva Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

430 HR Telekfalva Felsőboldogfalva 5_MN

431 HR Patakfalva Felsőboldogfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

306



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

432 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Fenyéd Fenyéd van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 59 2 ÖV 24 83

433 HR Küküllőkeményfalva Fenyéd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

434 HR Homoródszentmárton Homoródszent-márton van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 47 75

435 HR Abásfalva Homoródszent-márton van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

436 HR Bágy Homoródszent-márton 5_MN

437 HR Kénos Homoródszent-márton 5_MN

438 HR Homoródkeményfalva Homoródszent-márton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

439 HR Gyepes Homoródszent-márton 5_MN

440 HR Lókod Homoródszent-márton 5_MN

441 HR Városfalva Homoródszent-márton 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

442 HR Homoródszentpéter Homoródszent-márton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

443 HR Recsenyéd Homoródszent-márton 5_MN

444 HR Homoródszentpál Homoródszent-márton van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ

+ 1 ÖV 31 2 ÖÁ + 1 ÖV 48 79

445 HR Kányád Kányád van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 52 96

446 HR Székelydálya Kányád van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

447 HR Miklósfalva Kányád 5_MN

448 HR Petek Kányád 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

449 HR Korond Korond van 1_MÖ 0–8. 9 ÖÁ 222 8 ÖÁ 150 van 552

450 HR Atyha Korond van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

451 HR Fenyőkút Korond van 3_MT 0–8. 2 ÖV 20 2 ÖV 23 43

452 HR Pálpataka Korond van 3_MT 0–8. 2 ÖV 15 2 ÖV 27 42

453 HR Máréfalva Máréfalva van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 110 5 ÖÁ 99 209

307



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

432 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Fenyéd Fenyéd van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 59 2 ÖV 24 83

433 HR Küküllőkeményfalva Fenyéd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

434 HR Homoródszentmárton Homoródszent-márton van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 47 75

435 HR Abásfalva Homoródszent-márton van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

436 HR Bágy Homoródszent-márton 5_MN

437 HR Kénos Homoródszent-márton 5_MN

438 HR Homoródkeményfalva Homoródszent-márton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

439 HR Gyepes Homoródszent-márton 5_MN

440 HR Lókod Homoródszent-márton 5_MN

441 HR Városfalva Homoródszent-márton 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

442 HR Homoródszentpéter Homoródszent-márton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

443 HR Recsenyéd Homoródszent-márton 5_MN

444 HR Homoródszentpál Homoródszent-márton van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ

+ 1 ÖV 31 2 ÖÁ + 1 ÖV 48 79

445 HR Kányád Kányád van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 52 96

446 HR Székelydálya Kányád van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

447 HR Miklósfalva Kányád 5_MN

448 HR Petek Kányád 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

449 HR Korond Korond van 1_MÖ 0–8. 9 ÖÁ 222 8 ÖÁ 150 van 552

450 HR Atyha Korond van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

451 HR Fenyőkút Korond van 3_MT 0–8. 2 ÖV 20 2 ÖV 23 43

452 HR Pálpataka Korond van 3_MT 0–8. 2 ÖV 15 2 ÖV 27 42

453 HR Máréfalva Máréfalva van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 110 5 ÖÁ 99 209

308



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

454 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Oklánd Oklánd van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 25 4 ÖÁ 54 79

455 HR Homoródkarácsonyfalva Oklánd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 38 38

456 HR Homoródújfalu Oklánd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 19 19

457 HR Oroszhegy /Petőfi Sándor ÁI/ Oroszhegyvan

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 4 ÖÁ 81 180

458 HR Oroszhegy /Dr. Bálint József EI/ Oroszhegy 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

459 HR Székelyfancsal Oroszhegy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

460 HR Székelyszentkirály Oroszhegy van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 72 4 ÖÁ 92 164

461 HR Tibód Oroszhegy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

462 HR Ülke Oroszhegy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

463 HR Parajd /Áprily Lajos ÁI/ Parajdvan

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 190 7 ÖÁ 136 326

464 HR Parajd /4-es sz. EI/ Parajd 5_MN

465 HR Békástelep Parajd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

466 HR Alsósófalva Parajd van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 64 135

467 HR Felsősófalva Parajd van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 57 148

468 HR Székelyderzs Székelyderzs van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖV 33 61

469 HR Székelymuzsna Székelyderzs van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

470 HR Székelyvarság /Kőrösi Csoma Sándor ÁI/ Székelyvarság

van

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 46 4 ÖÁ 47 93

471 HR Székelyvarság /József Attila ÁI/ Székelyvarság 3_MT 0–8. 2 ÖV 35 2 ÖV 22 57

472 HR Székelyvarság /Tisztás EI/ Székelyvarság 3_MT 0–4. 2 ÖÁ 31 31

473 HR Székelyvarság /Sólyomkői EI/ Székelyvarság 5_MN

474 HR Zetelaka /Dr. P. Boros Fortunát EL/ Zetelaka

van

1_MÖ 5–12. 8 ÖÁ 190 van 285

475 HR Zetelaka /Tófalvi EI/ Zetelaka 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 115 115

476 HR Zetelaka /Belső utcai EI/ Zetelaka 3_MT 0–4. 6 ÖÁ 135 135

477 HR Ivó Zetelaka van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

478 HR Sikaszó Zetelaka 5_MN

479 HR Zeteváralja Zetelaka van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 4 ÖÁ 52 88

309



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

454 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Oklánd Oklánd van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 25 4 ÖÁ 54 79

455 HR Homoródkarácsonyfalva Oklánd van 3_MT 0–4. 2 ÖV 38 38

456 HR Homoródújfalu Oklánd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 19 19

457 HR Oroszhegy /Petőfi Sándor ÁI/ Oroszhegyvan

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 4 ÖÁ 81 180

458 HR Oroszhegy /Dr. Bálint József EI/ Oroszhegy 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

459 HR Székelyfancsal Oroszhegy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

460 HR Székelyszentkirály Oroszhegy van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 72 4 ÖÁ 92 164

461 HR Tibód Oroszhegy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

462 HR Ülke Oroszhegy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

463 HR Parajd /Áprily Lajos ÁI/ Parajdvan

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 190 7 ÖÁ 136 326

464 HR Parajd /4-es sz. EI/ Parajd 5_MN

465 HR Békástelep Parajd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

466 HR Alsósófalva Parajd van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 64 135

467 HR Felsősófalva Parajd van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 57 148

468 HR Székelyderzs Székelyderzs van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖV 33 61

469 HR Székelymuzsna Székelyderzs van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

470 HR Székelyvarság /Kőrösi Csoma Sándor ÁI/ Székelyvarság

van

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 46 4 ÖÁ 47 93

471 HR Székelyvarság /József Attila ÁI/ Székelyvarság 3_MT 0–8. 2 ÖV 35 2 ÖV 22 57

472 HR Székelyvarság /Tisztás EI/ Székelyvarság 3_MT 0–4. 2 ÖÁ 31 31

473 HR Székelyvarság /Sólyomkői EI/ Székelyvarság 5_MN

474 HR Zetelaka /Dr. P. Boros Fortunát EL/ Zetelaka

van

1_MÖ 5–12. 8 ÖÁ 190 van 285

475 HR Zetelaka /Tófalvi EI/ Zetelaka 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 115 115

476 HR Zetelaka /Belső utcai EI/ Zetelaka 3_MT 0–4. 6 ÖÁ 135 135

477 HR Ivó Zetelaka van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

478 HR Sikaszó Zetelaka 5_MN

479 HR Zeteváralja Zetelaka van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 4 ÖÁ 52 88

310



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

480 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Szentegyháza /Mártonffi János ÁI/ Szentegyháza

van

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 188 8 ÖÁ 179 367

481 HR Szentegyháza /Gábor Áron SZL/ Szentegyháza 1_MÖ 9–12. van 321

482 HR Szentegyháza /Tamási Áron ÁI/ Szentegyháza 3_MT 0–8. 10 ÖÁ 203 7 ÖÁ 124 327

483 HR Lövétebánya Szentegyháza 5_MN

484 HR Kápolnásfalu Kápolnásfalu van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 121 5 ÖÁ 102 223

485 HR Lövéte Lövéte van 1_MÖ 0–8. 8 ÖÁ 153 7 ÖÁ 136 289

486 HR Homoródalmás Homoródalmás van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 99 4 ÖÁ 46 145

487 HD

déva

i

Déva /Téglás Gábor EL/ Déva

van

1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 130 7 ÖÁ 140 van 432 3_K VAN

488 HD Déva /Traian EL/ Déva 5_MN

489 HD Déva /Transilvania SZL/ Déva 5_MN

490 HD Déva /Horea SZL/ Déva 5_MN

491 HD Déva /Eminescu-Petőfi ÁI/ Déva 5_MN

492 HD Déva /Magyarok Nagyasszonya/ Déva 5_MN

493 HD Csernakeresztúr Déva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25 2_NV VAN

494 HD Pusztakalán Pusztakalán van 5_MN

495 HD Szászváros Szászváros van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45 2_NV VAN

496 HD Vajdahunyad Vajdahunyad van 4_VT 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 35 2 ÖV 25 60 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

497 HD Rákosd Vajdahunyad van

498 HD

zsíl

-völ

gyi Petrozsény Petrozsény van 4_VT 0–8. 5 ÖÁ 81 4 ÖÁ 41 122 2_NV VAN

499 HD Lupény Lupény van 4_VT 0–8. 1 ÖV 7 2 ÖV 16 23 1_V foly. M - E 5 VAN

500 HD Petrilla Petrilla 4_M VAN

501 HD Vulkán Vulkán van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2017/18 M - E 6 VAN

502 CJ

aran

yosv

idék

i

Torda /Jósika Miklós EL/ Torda

van

1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 86 5 ÖÁ 108 van 302

503 CJ Torda /Ioan Opriș ÁI/ Torda 5_MN

504 CJ Torda /Teodor Mureșanu ÁI/ Torda 5_MN

505 CJ Torda /Mihai Viteazul EL/ Torda 5_MN

506 CJ Torda /Tordai SZK/ Torda 5_MN

507 CJ Aranyosgyéres Aranyosgyéres van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 22 1 ÖV 11 33 1_V foly. M - F 5 VAN

508 CJ Detrehemtelep Alsódetrehem van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V n. e. M - E 3 VAN

311



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

480 HR

szék

ely u

dvar

hely

i

Szentegyháza /Mártonffi János ÁI/ Szentegyháza

van

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 188 8 ÖÁ 179 367

481 HR Szentegyháza /Gábor Áron SZL/ Szentegyháza 1_MÖ 9–12. van 321

482 HR Szentegyháza /Tamási Áron ÁI/ Szentegyháza 3_MT 0–8. 10 ÖÁ 203 7 ÖÁ 124 327

483 HR Lövétebánya Szentegyháza 5_MN

484 HR Kápolnásfalu Kápolnásfalu van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 121 5 ÖÁ 102 223

485 HR Lövéte Lövéte van 1_MÖ 0–8. 8 ÖÁ 153 7 ÖÁ 136 289

486 HR Homoródalmás Homoródalmás van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 99 4 ÖÁ 46 145

487 HD

déva

i

Déva /Téglás Gábor EL/ Déva

van

1_MÖ 0–12. 8 ÖÁ 130 7 ÖÁ 140 van 432 3_K VAN

488 HD Déva /Traian EL/ Déva 5_MN

489 HD Déva /Transilvania SZL/ Déva 5_MN

490 HD Déva /Horea SZL/ Déva 5_MN

491 HD Déva /Eminescu-Petőfi ÁI/ Déva 5_MN

492 HD Déva /Magyarok Nagyasszonya/ Déva 5_MN

493 HD Csernakeresztúr Déva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25 2_NV VAN

494 HD Pusztakalán Pusztakalán van 5_MN

495 HD Szászváros Szászváros van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45 2_NV VAN

496 HD Vajdahunyad Vajdahunyad van 4_VT 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 35 2 ÖV 25 60 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

497 HD Rákosd Vajdahunyad van

498 HD

zsíl

-völ

gyi Petrozsény Petrozsény van 4_VT 0–8. 5 ÖÁ 81 4 ÖÁ 41 122 2_NV VAN

499 HD Lupény Lupény van 4_VT 0–8. 1 ÖV 7 2 ÖV 16 23 1_V foly. M - E 5 VAN

500 HD Petrilla Petrilla 4_M VAN

501 HD Vulkán Vulkán van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2017/18 M - E 6 VAN

502 CJ

aran

yosv

idék

i

Torda /Jósika Miklós EL/ Torda

van

1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 86 5 ÖÁ 108 van 302

503 CJ Torda /Ioan Opriș ÁI/ Torda 5_MN

504 CJ Torda /Teodor Mureșanu ÁI/ Torda 5_MN

505 CJ Torda /Mihai Viteazul EL/ Torda 5_MN

506 CJ Torda /Tordai SZK/ Torda 5_MN

507 CJ Aranyosgyéres Aranyosgyéres van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 22 1 ÖV 11 33 1_V foly. M - F 5 VAN

508 CJ Detrehemtelep Alsódetrehem van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V n. e. M - E 3 VAN

312



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

509 CJ

aran

yosv

idék

i

Aranyosegerbegy Aranyosegerbegy van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 30 3 ÖÁ 57 87 2_NV VAN

510 CJ Aranyosgerend Aranyoslóna van 5_MN

511 CJ Harasztos Harasztos van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 20 20 2_NV VAN

512 CJ Szentmihály Szentmihály van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24 1_V 2015/16 Ö - E 6 VAN

513 CJ Sinfalva Szentmihály

514 CJ Mészkő Szentmihály 5_MN

515 CJ Tordatúr Tordatúr van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V foly. M - E 4 VAN

516 CJ Várfalva Várfalva van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 4 ÖÁ 68 113

517 CJ Bágyon Várfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 18 18

518 CJ Kövend Várfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13

519 CJ

bán

ffyh

un

yad

i

Bánffyhunyad /Octavian Goga EL/ Bánffyhunyad

van

2_VÖ 9–12. van 101

520 CJ Bánffyhunyad /Vlădeasa SZL/ Bánffyhunyad 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 87 van 202

521 CJ Bánffyhunyad /Bánffyhunyadi ÁI/ Bánffyhunyad 5_MN

522 CJ Magyarbikal Bánffyhunyad 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

523 CJ Egeres-gyártelep Egeres van 2_VÖ 5–8. 1 ÖV 13 13 1_V foly. M - F 6 VAN

524 CJ Bogártelke Egeres van 3_MT 0–4. 2 ÖV 28 28

525 CJ Inaktelke Egeres van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

526 CJ Jegenye Egeres 4_M VAN

527 CJ Mákófalva Egeres van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

528 CJ Kalotaszentkirály Kalotaszentkirály van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 4 ÖÁ 84 146

529 CJ Magyarvalkó Kiskalota van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 2_NV VAN

530 CJ Körösfő Körösfő van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 43 4 ÖÁ 69 112

531 CJ Nyárszó Körösfő van

532 CJ Sárvásár Körösfő 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14 2_NV VAN

533 CJ Magyargyerőmonostor Magyargyerőmo-nostor 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 1 VAN

534 CJ dési

Dés /1-es sz. ÁI/ Dés van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 4 ÖÁ 50 108 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

313



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

509 CJ

aran

yosv

idék

i

Aranyosegerbegy Aranyosegerbegy van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 30 3 ÖÁ 57 87 2_NV VAN

510 CJ Aranyosgerend Aranyoslóna van 5_MN

511 CJ Harasztos Harasztos van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 20 20 2_NV VAN

512 CJ Szentmihály Szentmihály van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24 1_V 2015/16 Ö - E 6 VAN

513 CJ Sinfalva Szentmihály

514 CJ Mészkő Szentmihály 5_MN

515 CJ Tordatúr Tordatúr van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V foly. M - E 4 VAN

516 CJ Várfalva Várfalva van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 4 ÖÁ 68 113

517 CJ Bágyon Várfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 18 18

518 CJ Kövend Várfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13

519 CJ

bán

ffyh

un

yad

i

Bánffyhunyad /Octavian Goga EL/ Bánffyhunyad

van

2_VÖ 9–12. van 101

520 CJ Bánffyhunyad /Vlădeasa SZL/ Bánffyhunyad 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 87 van 202

521 CJ Bánffyhunyad /Bánffyhunyadi ÁI/ Bánffyhunyad 5_MN

522 CJ Magyarbikal Bánffyhunyad 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

523 CJ Egeres-gyártelep Egeres van 2_VÖ 5–8. 1 ÖV 13 13 1_V foly. M - F 6 VAN

524 CJ Bogártelke Egeres van 3_MT 0–4. 2 ÖV 28 28

525 CJ Inaktelke Egeres van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

526 CJ Jegenye Egeres 4_M VAN

527 CJ Mákófalva Egeres van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

528 CJ Kalotaszentkirály Kalotaszentkirály van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 4 ÖÁ 84 146

529 CJ Magyarvalkó Kiskalota van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 2_NV VAN

530 CJ Körösfő Körösfő van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 43 4 ÖÁ 69 112

531 CJ Nyárszó Körösfő van

532 CJ Sárvásár Körösfő 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14 2_NV VAN

533 CJ Magyargyerőmonostor Magyargyerőmo-nostor 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 1 VAN

534 CJ dési

Dés /1-es sz. ÁI/ Dés van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 4 ÖÁ 50 108 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

314



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

535 CJ

dési

Dés /Andrei Mureșanu FG/ Dés

van

2_VÖ 9–12. van 73

536 CJ Dés /3-as sz. ÁI/ Dés 5_MN

537 CJ Dés /6-os sz. ÁI/ Dés 5_MN

538 CJ Dés /Déscichegyi ÁI/ Dés 5_MN

539 CJ Bálványosváralja Bálványosváralja van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 61 122

540 CJ Szásznyíres Mikeháza van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 15 15

541 CJ Szentmargita Mikeháza van

542 CJ

kolo

zsvá

ri

Kolozsvár /Emil Isac ÁI/ Kolozsvár

van

2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ 14 14 1_V 2017/18 K - E 7 VAN

543 CJ Kolozsvár /29-es sz. EI/ Kolozsvár 5_MN

544 CJ Kolozsvár /Octavian Goga ÁI/ Kolozsvár 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 118 4 ÖÁ 93 211 2_NV VAN

545 CJ Kolozsvár /Tálentum/ Kolozsvár 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 66 3 ÖÁ 13 79 2_NV VAN

546 CJ Kolozsvár /Nicolae Titulescu ÁI/ Kolozsvár 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 110 4 ÖÁ 84 194 2_NV VAN

547 CJ Kolozsvár /David Prodan ÁI/ Kolozsvár 5_MN

548 CJ Kolozsvár /Simion Bărnuțiu ÁI/ Kolozsvár 5_MN

549 CJ Kolozsvár /Ion Agârbiceanu ÁI/ Kolozsvár 5_MN

550 CJ Kolozsvár /Ion Creangă ÁI/ Kolozsvár 5_MN

551 CJ Kolozsvár /Horea ÁI/ Kolozsvár 5_MN

552 CJ Kolozsvár /Constantin Brâncuşi ÁI/ Kolozsvár

van

5_MN

553 CJ Kolozsvár /Waldorf L/ Kolozsvár 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 67 1 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 106 2_NV VAN

554 CJ Kolozsvár /Sigismund Toduță ZL/ Kolozsvár 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 120 4 ÖÁ 78 van 263

555 CJ Kolozsvár /Báthory István EL/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 15 ÖÁ 375 12 ÖÁ 278 van 976

556 CJ Kolozsvár /Pázmány Péter RKG/ Kolozsvár 5_MN

557 CJ Kolozsvár /Apáczai Csere János L/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 126 8 ÖÁ 145 van 590

558 CJ Kolozsvár /János Zsigmond UK/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 12 ÖÁ 304 8 ÖÁ 180 van 704

559 CJ Kolozsvár /Református Kollé-gium/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 130 4 ÖÁ 107 van 507

560 CJ Kolozsvár /Brassai Sámuel EL/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 82 4 ÖÁ 91 van 377

561 CJ Kolozsvár /Onisifor Ghibu EL/ Kolozsvár 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 77 4 ÖÁ 54 van 224 2_NV VAN

315



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

535 CJ

dési

Dés /Andrei Mureșanu FG/ Dés

van

2_VÖ 9–12. van 73

536 CJ Dés /3-as sz. ÁI/ Dés 5_MN

537 CJ Dés /6-os sz. ÁI/ Dés 5_MN

538 CJ Dés /Déscichegyi ÁI/ Dés 5_MN

539 CJ Bálványosváralja Bálványosváralja van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 61 122

540 CJ Szásznyíres Mikeháza van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 15 15

541 CJ Szentmargita Mikeháza van

542 CJ

kolo

zsvá

ri

Kolozsvár /Emil Isac ÁI/ Kolozsvár

van

2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ 14 14 1_V 2017/18 K - E 7 VAN

543 CJ Kolozsvár /29-es sz. EI/ Kolozsvár 5_MN

544 CJ Kolozsvár /Octavian Goga ÁI/ Kolozsvár 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 118 4 ÖÁ 93 211 2_NV VAN

545 CJ Kolozsvár /Tálentum/ Kolozsvár 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 66 3 ÖÁ 13 79 2_NV VAN

546 CJ Kolozsvár /Nicolae Titulescu ÁI/ Kolozsvár 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 110 4 ÖÁ 84 194 2_NV VAN

547 CJ Kolozsvár /David Prodan ÁI/ Kolozsvár 5_MN

548 CJ Kolozsvár /Simion Bărnuțiu ÁI/ Kolozsvár 5_MN

549 CJ Kolozsvár /Ion Agârbiceanu ÁI/ Kolozsvár 5_MN

550 CJ Kolozsvár /Ion Creangă ÁI/ Kolozsvár 5_MN

551 CJ Kolozsvár /Horea ÁI/ Kolozsvár 5_MN

552 CJ Kolozsvár /Constantin Brâncuşi ÁI/ Kolozsvár

van

5_MN

553 CJ Kolozsvár /Waldorf L/ Kolozsvár 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 67 1 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 106 2_NV VAN

554 CJ Kolozsvár /Sigismund Toduță ZL/ Kolozsvár 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 120 4 ÖÁ 78 van 263

555 CJ Kolozsvár /Báthory István EL/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 15 ÖÁ 375 12 ÖÁ 278 van 976

556 CJ Kolozsvár /Pázmány Péter RKG/ Kolozsvár 5_MN

557 CJ Kolozsvár /Apáczai Csere János L/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 126 8 ÖÁ 145 van 590

558 CJ Kolozsvár /János Zsigmond UK/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 12 ÖÁ 304 8 ÖÁ 180 van 704

559 CJ Kolozsvár /Református Kollé-gium/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 130 4 ÖÁ 107 van 507

560 CJ Kolozsvár /Brassai Sámuel EL/ Kolozsvár 1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 82 4 ÖÁ 91 van 377

561 CJ Kolozsvár /Onisifor Ghibu EL/ Kolozsvár 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 77 4 ÖÁ 54 van 224 2_NV VAN

316



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

562 CJ

kolo

zsvá

ri

Kolozsvár /Ana Aslan EL/ Kolozsvár

van

5_MN

563 CJ Kolozsvár /Transilvania Szál-lítási SZK/ Kolozsvár 2_VÖ 9–12. van 114

564 CJ Kolozsvár /1-es sz. (Tehnofrig) SZL/ Kolozsvár 2_VÖ 9–12. van 69

565 CJ Kolozsvár /Edmond Nicolau SZK/ Kolozsvár 5_MN

566 CJ Györgyfalva Erdőfelek van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 23 50

567 CJ Gyalu Gyalu van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 14 14 1_V n. e. M - E 6 VAN

568 CJ Kajántó Kajántó 5_MN

569 CJ Kisbács Kisbács van 5_MN

570 CJ Szucság Kisbács 5_MN

571 CJ Méra Kisbács van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 65 4 ÖÁ 54 119

572 CJ Kolozs Kolozs van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 4 VAN

573 CJ Magyarvista Magyargorbó van 3_MT 0–4. 2 ÖV 18 18 2_NV VAN

574 CJ Türe Magyargorbó van 4_M VAN

575 CJ Vajdakamarás Magyarkályán van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖV 28 51 1_V foly. Ö - E 2 VAN

576 CJ Magyarkapus Magyarkapus van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 29 3 ÖÁ 36 65 2_NV VAN

577 CJ Magyarkiskapus Magyarkapus van 4_VT 0–4. 1 ÖÁ 12 12

578 CJ Gyerővásárhely Magyarkapus 5_MN

579 CJ Magyarpalatka Magyarpalatka 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V 2017/18 M - E 4 VAN

580 CJ Magyarszovát Magyarszovát van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 29 53 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

581 CJ Szászfenes Szászfenes van

582 CJ Magyarlóna Szászfenes van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 73 2 ÖV 28 101

583 CJ Tordaszentlászló Tordaszentlászló van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖÁ + 1 ÖV 40 63

584 CJ Magyarfenes Tordaszentlászló van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

585 CJ Magyarléta Tordaszentlászló van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

586 CJ

szam

os-

újvá

ri

Szamosújvár /2-es sz. ÁI/ Szamosújvár

van

4_VT 0–8. 5 ÖÁ 112 7 ÖÁ 153 265

587 CJ Szamosújvár /Petru Maior EL/ Szamosújvár 2_VÖ 9–12. van 111

588 CJ Szamosújvár /Ana Ipătescu EL/ Szamosújvár 2_VÖ 9–12. van 73

589 CJ Bonchida Bonchida van 5_MN

317



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

562 CJ

kolo

zsvá

ri

Kolozsvár /Ana Aslan EL/ Kolozsvár

van

5_MN

563 CJ Kolozsvár /Transilvania Szál-lítási SZK/ Kolozsvár 2_VÖ 9–12. van 114

564 CJ Kolozsvár /1-es sz. (Tehnofrig) SZL/ Kolozsvár 2_VÖ 9–12. van 69

565 CJ Kolozsvár /Edmond Nicolau SZK/ Kolozsvár 5_MN

566 CJ Györgyfalva Erdőfelek van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 23 50

567 CJ Gyalu Gyalu van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 14 14 1_V n. e. M - E 6 VAN

568 CJ Kajántó Kajántó 5_MN

569 CJ Kisbács Kisbács van 5_MN

570 CJ Szucság Kisbács 5_MN

571 CJ Méra Kisbács van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 65 4 ÖÁ 54 119

572 CJ Kolozs Kolozs van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 4 VAN

573 CJ Magyarvista Magyargorbó van 3_MT 0–4. 2 ÖV 18 18 2_NV VAN

574 CJ Türe Magyargorbó van 4_M VAN

575 CJ Vajdakamarás Magyarkályán van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖV 28 51 1_V foly. Ö - E 2 VAN

576 CJ Magyarkapus Magyarkapus van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 29 3 ÖÁ 36 65 2_NV VAN

577 CJ Magyarkiskapus Magyarkapus van 4_VT 0–4. 1 ÖÁ 12 12

578 CJ Gyerővásárhely Magyarkapus 5_MN

579 CJ Magyarpalatka Magyarpalatka 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V 2017/18 M - E 4 VAN

580 CJ Magyarszovát Magyarszovát van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 29 53 1_V 2015/16 Ö - F 3 VAN

581 CJ Szászfenes Szászfenes van

582 CJ Magyarlóna Szászfenes van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 73 2 ÖV 28 101

583 CJ Tordaszentlászló Tordaszentlászló van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖÁ + 1 ÖV 40 63

584 CJ Magyarfenes Tordaszentlászló van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

585 CJ Magyarléta Tordaszentlászló van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

586 CJ

szam

os-

újvá

ri

Szamosújvár /2-es sz. ÁI/ Szamosújvár

van

4_VT 0–8. 5 ÖÁ 112 7 ÖÁ 153 265

587 CJ Szamosújvár /Petru Maior EL/ Szamosújvár 2_VÖ 9–12. van 111

588 CJ Szamosújvár /Ana Ipătescu EL/ Szamosújvár 2_VÖ 9–12. van 73

589 CJ Bonchida Bonchida van 5_MN

318



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

590 CJ

szam

os új

vári

Válaszút Bonchida van 2_VÖ 0–4. + 9–12.

3 ÖÁ + 1 ÖV 65 van 81

591 CJ Búza Búza van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 29 2 ÖV 24 53 2_NV VAN

592 CJ Melegföldvár Katona 4_M VAN

593 CJ Mezőkeszü Mócs van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V foly. M - E 2 VAN

594 CJ Ördöngösfüzes Ördöngösfüzes van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V 2019/20 M - E 3 VAN

595 CJ Szék Szék van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 80 4 ÖÁ 78 158

596 CJ Szépkenyerűszentmárton Szépkenyerűszent-márton 5_MN

597 CJ Visa Zsuk van 4_VT 0–4. 1 ÖV 14 14

598 CV

erdő

vidé

ki (C

V)

Barót /Gaál Mózes ÁI/ Barótvan

2_VÖ 0–8. 12 ÖÁ + 2 ÖV 263 15 ÖÁ 316 579

599 CV Barót /Baróti Szabó Dávid SZL/ Barót 2_VÖ 9–12. van 534

600 CV Bibarcfalva Barót van 3_MT 0–4. 2 ÖV 21 21

601 CV Bodos Barót van 3_MT 0–4. 2 ÖV 18 18

602 CV Felsőrákos Barót van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 2 ÖV 36 84

603 CV Köpec /Köpeci ÁI/ Barótvan

3_MT 0–8. 2 ÖV 36 2 ÖV 18 54

604 CV Köpec /Köpeci EI/ Barót 5_MN

605 CV Miklósvár Barót van 3_MT 0–4. 2 ÖV 15 15

606 CV Bardóc Bardóc van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 3 ÖÁ 40 87

607 CV Erdőfüle Bardóc van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 56 4 ÖÁ 54 110

608 CV Olasztelek Bardóc van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

609 CV Székelyszáldobos Bardóc van 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 4 ÖÁ 49 85

610 CV Bölön Bölön van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 63 2 ÖÁ + 1 ÖV 33 96

611 CV Nagyajta Nagyajta van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 67 4 ÖÁ 90 157

612 CV Középajta Nagyajta van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 80

613 CV Nagybacon Nagybacon van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 125 5 ÖÁ 113 238

614 CV Kisbacon Nagybacon van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

319



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

590 CJ

szam

os új

vári

Válaszút Bonchida van 2_VÖ 0–4. + 9–12.

3 ÖÁ + 1 ÖV 65 van 81

591 CJ Búza Búza van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 29 2 ÖV 24 53 2_NV VAN

592 CJ Melegföldvár Katona 4_M VAN

593 CJ Mezőkeszü Mócs van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V foly. M - E 2 VAN

594 CJ Ördöngösfüzes Ördöngösfüzes van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V 2019/20 M - E 3 VAN

595 CJ Szék Szék van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 80 4 ÖÁ 78 158

596 CJ Szépkenyerűszentmárton Szépkenyerűszent-márton 5_MN

597 CJ Visa Zsuk van 4_VT 0–4. 1 ÖV 14 14

598 CV

erdő

vidé

ki (C

V)

Barót /Gaál Mózes ÁI/ Barótvan

2_VÖ 0–8. 12 ÖÁ + 2 ÖV 263 15 ÖÁ 316 579

599 CV Barót /Baróti Szabó Dávid SZL/ Barót 2_VÖ 9–12. van 534

600 CV Bibarcfalva Barót van 3_MT 0–4. 2 ÖV 21 21

601 CV Bodos Barót van 3_MT 0–4. 2 ÖV 18 18

602 CV Felsőrákos Barót van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 2 ÖV 36 84

603 CV Köpec /Köpeci ÁI/ Barótvan

3_MT 0–8. 2 ÖV 36 2 ÖV 18 54

604 CV Köpec /Köpeci EI/ Barót 5_MN

605 CV Miklósvár Barót van 3_MT 0–4. 2 ÖV 15 15

606 CV Bardóc Bardóc van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 3 ÖÁ 40 87

607 CV Erdőfüle Bardóc van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 56 4 ÖÁ 54 110

608 CV Olasztelek Bardóc van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

609 CV Székelyszáldobos Bardóc van 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 4 ÖÁ 49 85

610 CV Bölön Bölön van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 63 2 ÖÁ + 1 ÖV 33 96

611 CV Nagyajta Nagyajta van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 67 4 ÖÁ 90 157

612 CV Középajta Nagyajta van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 80

613 CV Nagybacon Nagybacon van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 125 5 ÖÁ 113 238

614 CV Kisbacon Nagybacon van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

320



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

615 CV

erdő

vidé

ki

(CV

) Magyarhermány Nagybacon van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 65 2 ÖV 49 114

616 CV Szárazajta Nagybacon van 3_MT 0–8. 2 ÖV 30 2 ÖV 31 61

617 CV Vargyas Vargyas van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 85 4 ÖÁ 78 163

618 CV

kézd

ivás

árhe

lyi

Kézdivásárhely /Nagy Mózes EL/ Kézdivásárhely

van

1_MÖ 0–12. 6 ÖÁ 135 8 ÖÁ 212 van 818

619 CV Kézdivásárhely /Petőfi Sándor ÁI/ Kézdivásárhely 1_MÖ 0–8. 12 ÖÁ 286 9 ÖÁ 247 533

620 CV Kézdivásárhely /Molnár Józsiás ÁI/ Kézdivásárhely 1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 239 10 ÖÁ 216 455

621 CV Kézdivásárhely /Turóczi Mózes ÁI/ Kézdivásárhely 2_VÖ 0–8. 10 ÖÁ 208 7 ÖÉ 154 362

622 CV Kézdivásárhely /Apor Péter SZL/ Kézdivásárhely 2_VÖ 9–12. van 584

623 CV Kézdivásárhely /Gábor Áron SZL/ Kézdivásárhely 2_VÖ 9–12. van 342

624 CV Kézdivásárhely /Bod Péter TL/ Kézdivásárhely 1_MÖ 9–12. van 275

625 CV Kézdivásárhely /Református Kollégium/ Kézdivásárhely 1_MÖ 9–12. van 230

626 CV Kézdivásárhely /Kézdisárfalvi EI/ Kézdivásárhely 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

627 CV Nyújtód /Jakabos Ödön ÁI/ Kézdivásárhelyvan

3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

628 CV Nyújtód /Nyújtódi EI/ Kézdivásárhely 5_MN

629 CV Alsócsernáton /Végh Antal ÁI/ Alsócsernáton

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 92 4 ÖÁ 67 159

630 CV Alsócsernáton /Bod Péter ÁI/ Alsócsernáton 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 84 4 ÖÁ 78 162

631 CV Alsócsernáton /3-as számú EI/ Alsócsernáton 5_MN

632 CV Ikafalva Alsócsernáton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

633 CV Kézdialbis Alsócsernáton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

634 CV Bereck Bereck van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 112 4 ÖÁ 90 202

635 CV Kézdimartonos Bereck van 4_VT 0–4. 2 ÖV 21 21

636 CV Ojtoztelep Bereck 4_VT 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2017/18 M - E 1 VAN

637 CV Dálnok Dálnok van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 2 ÖV 37 95

638 CV Esztelnek Esztelnek van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 90 4 ÖÁ 57 147

321



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

615 CV

erdő

vidé

ki

(CV

) Magyarhermány Nagybacon van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 65 2 ÖV 49 114

616 CV Szárazajta Nagybacon van 3_MT 0–8. 2 ÖV 30 2 ÖV 31 61

617 CV Vargyas Vargyas van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 85 4 ÖÁ 78 163

618 CV

kézd

ivás

árhe

lyi

Kézdivásárhely /Nagy Mózes EL/ Kézdivásárhely

van

1_MÖ 0–12. 6 ÖÁ 135 8 ÖÁ 212 van 818

619 CV Kézdivásárhely /Petőfi Sándor ÁI/ Kézdivásárhely 1_MÖ 0–8. 12 ÖÁ 286 9 ÖÁ 247 533

620 CV Kézdivásárhely /Molnár Józsiás ÁI/ Kézdivásárhely 1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 239 10 ÖÁ 216 455

621 CV Kézdivásárhely /Turóczi Mózes ÁI/ Kézdivásárhely 2_VÖ 0–8. 10 ÖÁ 208 7 ÖÉ 154 362

622 CV Kézdivásárhely /Apor Péter SZL/ Kézdivásárhely 2_VÖ 9–12. van 584

623 CV Kézdivásárhely /Gábor Áron SZL/ Kézdivásárhely 2_VÖ 9–12. van 342

624 CV Kézdivásárhely /Bod Péter TL/ Kézdivásárhely 1_MÖ 9–12. van 275

625 CV Kézdivásárhely /Református Kollégium/ Kézdivásárhely 1_MÖ 9–12. van 230

626 CV Kézdivásárhely /Kézdisárfalvi EI/ Kézdivásárhely 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

627 CV Nyújtód /Jakabos Ödön ÁI/ Kézdivásárhelyvan

3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

628 CV Nyújtód /Nyújtódi EI/ Kézdivásárhely 5_MN

629 CV Alsócsernáton /Végh Antal ÁI/ Alsócsernáton

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 92 4 ÖÁ 67 159

630 CV Alsócsernáton /Bod Péter ÁI/ Alsócsernáton 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 84 4 ÖÁ 78 162

631 CV Alsócsernáton /3-as számú EI/ Alsócsernáton 5_MN

632 CV Ikafalva Alsócsernáton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

633 CV Kézdialbis Alsócsernáton van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

634 CV Bereck Bereck van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 112 4 ÖÁ 90 202

635 CV Kézdimartonos Bereck van 4_VT 0–4. 2 ÖV 21 21

636 CV Ojtoztelep Bereck 4_VT 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2017/18 M - E 1 VAN

637 CV Dálnok Dálnok van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 2 ÖV 37 95

638 CV Esztelnek Esztelnek van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 90 4 ÖÁ 57 147

322



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

639 CV

kézd

ivás

árhe

lyi

Kurtapatak Esztelnek 5_MN

640 CV Gelence /Jancsó Benedek ÁI/ Gelencevan

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 167 8 ÖÁ 182 349

641 CV Gelence /2-es sz. EI/ Gelence 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 114 114

642 CV Haraly Gelence van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

643 CV Kézdialmás Kézdialmás van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 50 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 94

644 CV Kézdicsomortán Kézdialmás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

645 CV Kézdiszentkereszt Kézdiszentkereszt van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 75 4 ÖÁ 76 151

646 CV Bélafalva Kézdiszentkereszt van 3_MT 0–4. 1 ÖV 19 19

647 CV Kézdiszentlélek Kézdiszentlélek van 1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 143 6 ÖÁ 121 264

648 CV Kézdikővár Kézdiszentlélek van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 2 ÖV 49 107

649 CV Kézdiszárazpatak Kézdiszentlélek van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 35 2 ÖV 22 57

650 CV Kiskászon Kézdiszentlélek van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

651 CV Lemhény /Bem József ÁI/ Lemhényvan

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 45 2 ÖÁ + 1 ÖV 53 98

652 CV Lemhény /2-es sz. EI/ Lemhény 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 30 30

653 CV Ozsdola Ozsdola van 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 175 5 ÖÁ 103 278

654 CV Hilib Ozsdola van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

655 CV Szantkatolna Szantkatolna van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 4 ÖÁ 63 110

656 CV Hatolyka Szantkatolna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

657 CV Imecsfalva Szantkatolna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

658 CV Kézdimartonfalva Szantkatolna van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖÁ + 1 ÖV 43 70

659 CV Kézdimárkosfalva Szantkatolna van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

660 CV Torja /Kicsi Antal ÁI/ Torja

van

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 48 3 ÖÁ 59 107

661 CV Torja /3-as sz. EI/ Torja 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 62 62

662 CV Torja /Karatna ÁI/ Torja 3_MT 0–8. 2 ÖÁ 30 3 ÖÁ 45 75

663 CV Torja /Jókai Mór EI/ Torja 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 12 12

664 CV Futásfalva Torja van 3_MT 0–4. 1 ÖV 19 19

323



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

639 CV

kézd

ivás

árhe

lyi

Kurtapatak Esztelnek 5_MN

640 CV Gelence /Jancsó Benedek ÁI/ Gelencevan

1_MÖ 0–8. 10 ÖÁ 167 8 ÖÁ 182 349

641 CV Gelence /2-es sz. EI/ Gelence 3_MT 0–4. 5 ÖÁ 114 114

642 CV Haraly Gelence van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

643 CV Kézdialmás Kézdialmás van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 50 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 94

644 CV Kézdicsomortán Kézdialmás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

645 CV Kézdiszentkereszt Kézdiszentkereszt van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 75 4 ÖÁ 76 151

646 CV Bélafalva Kézdiszentkereszt van 3_MT 0–4. 1 ÖV 19 19

647 CV Kézdiszentlélek Kézdiszentlélek van 1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 143 6 ÖÁ 121 264

648 CV Kézdikővár Kézdiszentlélek van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 58 2 ÖV 49 107

649 CV Kézdiszárazpatak Kézdiszentlélek van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 35 2 ÖV 22 57

650 CV Kiskászon Kézdiszentlélek van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

651 CV Lemhény /Bem József ÁI/ Lemhényvan

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 45 2 ÖÁ + 1 ÖV 53 98

652 CV Lemhény /2-es sz. EI/ Lemhény 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 30 30

653 CV Ozsdola Ozsdola van 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 175 5 ÖÁ 103 278

654 CV Hilib Ozsdola van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

655 CV Szantkatolna Szantkatolna van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 4 ÖÁ 63 110

656 CV Hatolyka Szantkatolna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

657 CV Imecsfalva Szantkatolna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 13 13

658 CV Kézdimartonfalva Szantkatolna van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖÁ + 1 ÖV 43 70

659 CV Kézdimárkosfalva Szantkatolna van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

660 CV Torja /Kicsi Antal ÁI/ Torja

van

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 48 3 ÖÁ 59 107

661 CV Torja /3-as sz. EI/ Torja 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 62 62

662 CV Torja /Karatna ÁI/ Torja 3_MT 0–8. 2 ÖÁ 30 3 ÖÁ 45 75

663 CV Torja /Jókai Mór EI/ Torja 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 12 12

664 CV Futásfalva Torja van 3_MT 0–4. 1 ÖV 19 19

324



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

665 CV

ková

szn

ai

Kovászna /Avram Iancu ÁI/ Kovászna

van

2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 1 ÖV 14 39

666 CV Kovászna /Orbán Balázs EI/ Kovászna 3_MT 0–4. 13 ÖÁ 295 295

667 CV Kovászna /Körösi Csoma Sándor L/ Kovászna 2_VÖ 5–12. 11 ÖÁ 259 van 626

668 CV Kovászna /3-as sz. EI/ Kovászna 5_MN

669 CV Csomakőrös Kovászna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

670 CV Barátos Barátos van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 4 ÖÁ 93 137

671 CV Orbaitelek Barátos van 3_MT 0–4. 2 ÖV 22 22

672 CV Páké Barátos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

673 CV Kommandó Kommandó van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 4 ÖÁ 36 81

674 CV Nagyborosnyó /Bartha Károly ÁI/ Nagyborosnyó


+ 1 ÖV 95 5 ÖÁ 83 178

675 CV Nagyborosnyó /Nagyborosnyói EI/ Nagyborosnyó 5_MN

676 CV Cófalva Nagyborosnyó 5_MN

677 CV Kisborosnyó Nagyborosnyó van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

678 CV Lécfalva /1-es sz. EI/ Nagyborosnyóvan

3_MT 0–4. 2 ÖV 21 21

679 CV Lécfalva /2-es sz. EI/ Nagyborosnyó 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

680 CV Feldoboly Nagyborosnyó van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

681 CV Zabola /1-es sz. ÁI/ Zabolavan

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ 90 166

682 CV Zabola /Deák Béla EI/ Zabola 3_MT 0–4. 3 ÖV 49 49

683 CV Székelypetőfalva Zabola van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

684 CV Székelytamásfalva Zabola van 3_MT 0–8. 2 ÖV 24 4 ÖÁ 51 75

685 CV Szörcse Zabola van 3_MT 0–4. 2 ÖV 29 29

686 CV Zágon Zágon van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 129 4 ÖÁ 84 213

687 CV Papolc Zágon van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 9 34

688 CV

seps

isze

nt-

gyög

yi

Sepsiszentgyörgy /Székely Mikó K/ Sepsiszentgyörgy

van

1_MÖ 0–12. 17 ÖÁ 481 15 ÖÁ 388 van 1276

689 CV Sepsiszentgyörgy /Református Kollégium/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 0–12. 3 ÖÁ 72 4 ÖÁ 81 van 366

690 CV Sepsiszentgyörgy /Mikes Kelemen EL/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 0–12. 18 ÖÁ 429 14 ÖÁ 380 van 1242

325



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

665 CV

ková

szn

ai

Kovászna /Avram Iancu ÁI/ Kovászna

van

2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 1 ÖV 14 39

666 CV Kovászna /Orbán Balázs EI/ Kovászna 3_MT 0–4. 13 ÖÁ 295 295

667 CV Kovászna /Körösi Csoma Sándor L/ Kovászna 2_VÖ 5–12. 11 ÖÁ 259 van 626

668 CV Kovászna /3-as sz. EI/ Kovászna 5_MN

669 CV Csomakőrös Kovászna van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

670 CV Barátos Barátos van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 4 ÖÁ 93 137

671 CV Orbaitelek Barátos van 3_MT 0–4. 2 ÖV 22 22

672 CV Páké Barátos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

673 CV Kommandó Kommandó van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 4 ÖÁ 36 81

674 CV Nagyborosnyó /Bartha Károly ÁI/ Nagyborosnyó


+ 1 ÖV 95 5 ÖÁ 83 178

675 CV Nagyborosnyó /Nagyborosnyói EI/ Nagyborosnyó 5_MN

676 CV Cófalva Nagyborosnyó 5_MN

677 CV Kisborosnyó Nagyborosnyó van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

678 CV Lécfalva /1-es sz. EI/ Nagyborosnyóvan

3_MT 0–4. 2 ÖV 21 21

679 CV Lécfalva /2-es sz. EI/ Nagyborosnyó 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

680 CV Feldoboly Nagyborosnyó van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

681 CV Zabola /1-es sz. ÁI/ Zabolavan

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ 90 166

682 CV Zabola /Deák Béla EI/ Zabola 3_MT 0–4. 3 ÖV 49 49

683 CV Székelypetőfalva Zabola van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

684 CV Székelytamásfalva Zabola van 3_MT 0–8. 2 ÖV 24 4 ÖÁ 51 75

685 CV Szörcse Zabola van 3_MT 0–4. 2 ÖV 29 29

686 CV Zágon Zágon van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 129 4 ÖÁ 84 213

687 CV Papolc Zágon van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 9 34

688 CV

seps

isze

nt-

gyög

yi

Sepsiszentgyörgy /Székely Mikó K/ Sepsiszentgyörgy

van

1_MÖ 0–12. 17 ÖÁ 481 15 ÖÁ 388 van 1276

689 CV Sepsiszentgyörgy /Református Kollégium/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 0–12. 3 ÖÁ 72 4 ÖÁ 81 van 366

690 CV Sepsiszentgyörgy /Mikes Kelemen EL/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 0–12. 18 ÖÁ 429 14 ÖÁ 380 van 1242

326



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

691 CV

seps

isze

ntg

yögy

i

Sepsiszentgyörgy /Plugor Sándor ML/ Sepsiszentgyörgy

van

2_VÖ 0–12. 7 ÖÁ 150 4 ÖÁ 109 van 431

692 CV Sepsiszentgyörgy /Gödri Ferenc ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 185 6 ÖÁ 131 316

693 CV Sepsiszentgyörgy /Váradó József ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 20 ÖÁ 495 13 ÖÁ 312 807

694 CV Sepsiszentgyörgy /Nicolae Colan ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 146 6 ÖÁ 87 233

695 CV Sepsiszentgyörgy /Ady Endre ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 121 6 ÖÁ 135 256

696 CV Sepsiszentgyörgy /Néri Szent Fülöp ÁI/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 248 5 ÖÁ 102 350

697 CV Sepsiszentgyörgy /Berde Áron SZL/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 9–12. van 368

698 CV Sepsiszentgyörgy /Kós Károly SZL/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 9–12. van 322

699 CV Sepsiszentgyörgy /Puskás Tivadar SZL/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 9–12. van 350

700 CV Sepsiszentgyörgy /Kiss Árpád ÁI/ Sepsiszentgyörgy 5_MN

701 CV Sepsiszentgyörgy /Gámán János SZK/ Sepsiszentgyörgy

van

5_MN

702 CV Sepsiszentgyörgy /6-os sz. ÁI/ Sepsiszentgyörgy 5_MN

703 CV Sepsiszentgyörgy /7-es sz. ÁI/ Sepsiszentgyörgy 5_MN

704 CV Sepsikilyén Sepsiszentgyörgy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

705 CV Szotyor Sepsiszentgyörgy van 5_MN

706 CV Árapatak Árapatak van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 20 1 ÖV 11 31 2_NV VAN

707 CV Árkos Árkos van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 2 ÖV 28 77

708 CV Gidófalva Gidófalva van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 47 4 ÖÁ 53 100

709 CV Angyalos Gidófalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

710 CV Étfalvazoltán Gidófalva 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 10 10

711 CV Fotosmartonos Gidófalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 12 12

712 CV Hídvég Hídvég van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 7 1 ÖV 15 22 1_V foly. M - F 3 VAN

327



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

691 CV

seps

isze

ntg

yögy

i

Sepsiszentgyörgy /Plugor Sándor ML/ Sepsiszentgyörgy

van

2_VÖ 0–12. 7 ÖÁ 150 4 ÖÁ 109 van 431

692 CV Sepsiszentgyörgy /Gödri Ferenc ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 185 6 ÖÁ 131 316

693 CV Sepsiszentgyörgy /Váradó József ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 20 ÖÁ 495 13 ÖÁ 312 807

694 CV Sepsiszentgyörgy /Nicolae Colan ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 146 6 ÖÁ 87 233

695 CV Sepsiszentgyörgy /Ady Endre ÁI/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 121 6 ÖÁ 135 256

696 CV Sepsiszentgyörgy /Néri Szent Fülöp ÁI/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 248 5 ÖÁ 102 350

697 CV Sepsiszentgyörgy /Berde Áron SZL/ Sepsiszentgyörgy 1_MÖ 9–12. van 368

698 CV Sepsiszentgyörgy /Kós Károly SZL/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 9–12. van 322

699 CV Sepsiszentgyörgy /Puskás Tivadar SZL/ Sepsiszentgyörgy 2_VÖ 9–12. van 350

700 CV Sepsiszentgyörgy /Kiss Árpád ÁI/ Sepsiszentgyörgy 5_MN

701 CV Sepsiszentgyörgy /Gámán János SZK/ Sepsiszentgyörgy

van

5_MN

702 CV Sepsiszentgyörgy /6-os sz. ÁI/ Sepsiszentgyörgy 5_MN

703 CV Sepsiszentgyörgy /7-es sz. ÁI/ Sepsiszentgyörgy 5_MN

704 CV Sepsikilyén Sepsiszentgyörgy van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

705 CV Szotyor Sepsiszentgyörgy van 5_MN

706 CV Árapatak Árapatak van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 20 1 ÖV 11 31 2_NV VAN

707 CV Árkos Árkos van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 2 ÖV 28 77

708 CV Gidófalva Gidófalva van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ 47 4 ÖÁ 53 100

709 CV Angyalos Gidófalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

710 CV Étfalvazoltán Gidófalva 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 10 10

711 CV Fotosmartonos Gidófalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ 12 12

712 CV Hídvég Hídvég van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 7 1 ÖV 15 22 1_V foly. M - F 3 VAN

328



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

713 CV

seps

isze

ntg

yögy

i

Illyefalva Illyefalva van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 2 ÖV 32 94

714 CV Aldoboly Illyefalva van

715 CV Sepsiszentkirály Illyefalva van 5_MN

716 CV Kökös Kökös van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖV 26 54

717 CV Maksa /Orbán Balázs ÁI/ Maksavan

1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 2 ÖV 32 81

718 CV Maksa /Maksai EI/ Maksa 5_MN

719 CV Sepsibesenyő Maksa van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

720 CV Málnás Málnás van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 33 4 ÖÁ 56 89

721 CV Málnásfürdő Málnás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

722 CV Zalánpatak Málnás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

723 CV Mikóújfalu Mikóújfalu van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 77 4 ÖÁ 67 144

724 CV Réty /Antos János ÁI/ Rétyvan

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 70 4 ÖÁ 97 167

725 CV Réty /Erdősi Sylvester János EI/ Réty 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

726 CV Bita Réty van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

727 CV Egerpatak Réty van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

728 CV Szacsva Réty van 3_MT 0–4. 1 ÖV 5 5

729 CV Sepsibodok Sepsibodok van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 64 4 ÖÁ 76 140

730 CV Oltszem Sepsibodok van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45

731 CV Zalán Sepsibodok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 37 37

732 CV Sepsiköröspatak Sepsiköröspatak van 1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 157 5 ÖÁ 94 251

733 CV Kálnok Sepsiköröspatak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

734 CV Sepsibükszád Sepsibükszád van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 102 5 ÖÁ 80 182

735 CV Uzon Uzon van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 109 7 ÖÁ 141 250

736 CV Bikfalva Uzon van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

737 CV Lisznyó Uzon van 3_MT 0–4. 2 ÖV 20 20

738 CV Lisznyópatak Uzon 5_MN

739 CV Szentivánlaborfalva Uzon van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

740 CV Sepsimagyarós Uzon van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

329



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

713 CV

seps

isze

ntg

yögy

i

Illyefalva Illyefalva van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 2 ÖV 32 94

714 CV Aldoboly Illyefalva van

715 CV Sepsiszentkirály Illyefalva van 5_MN

716 CV Kökös Kökös van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖV 26 54

717 CV Maksa /Orbán Balázs ÁI/ Maksavan

1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 2 ÖV 32 81

718 CV Maksa /Maksai EI/ Maksa 5_MN

719 CV Sepsibesenyő Maksa van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

720 CV Málnás Málnás van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 33 4 ÖÁ 56 89

721 CV Málnásfürdő Málnás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

722 CV Zalánpatak Málnás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

723 CV Mikóújfalu Mikóújfalu van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 77 4 ÖÁ 67 144

724 CV Réty /Antos János ÁI/ Rétyvan

1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 70 4 ÖÁ 97 167

725 CV Réty /Erdősi Sylvester János EI/ Réty 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

726 CV Bita Réty van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

727 CV Egerpatak Réty van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

728 CV Szacsva Réty van 3_MT 0–4. 1 ÖV 5 5

729 CV Sepsibodok Sepsibodok van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 64 4 ÖÁ 76 140

730 CV Oltszem Sepsibodok van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 45 45

731 CV Zalán Sepsibodok van 3_MT 0–4. 2 ÖV 37 37

732 CV Sepsiköröspatak Sepsiköröspatak van 1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 157 5 ÖÁ 94 251

733 CV Kálnok Sepsiköröspatak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

734 CV Sepsibükszád Sepsibükszád van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 102 5 ÖÁ 80 182

735 CV Uzon Uzon van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 109 7 ÖÁ 141 250

736 CV Bikfalva Uzon van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

737 CV Lisznyó Uzon van 3_MT 0–4. 2 ÖV 20 20

738 CV Lisznyópatak Uzon 5_MN

739 CV Szentivánlaborfalva Uzon van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

740 CV Sepsimagyarós Uzon van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

330



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

741 CS

resi

ca-

bán

yai

Resicabánya Resicabánya van 5_MN

742 MS

dic

sősz

ent m

árto

ni

Dicsőszentmárton /Traian ÁI/ Dicsőszentmárton

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 111 4 ÖÁ 83 194 3_K VAN

743 MS Dicsőszentmárton /Constantin Brâncuși SZL/ Dicsőszentmárton 2_VÖ 9–12. van 27

744 MS Dicsőszentmárton /Andrei Bârseanu EL/ Dicsőszentmárton 2_VÖ 9–12. van 212

745 MS Ádámos Ádámos van 4_M VAN

746 MS Küküllődombó Ádámos van 4_VT 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 49 73 2_NV VAN

747 MS Magyarkirályfalva Ádámos van 4_VT 0–4. 2 ÖV 23 23 1_V 2015/16 Ö - E 3 VAN

748 MS Sövényfalva Ádámos van 4_M VAN

749 MS Bonyha Bonyha van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 36 61 1_V 2018/19 Ö - E 3 VAN

750 MS Dányán Bonyha van

751 MS Gógán Bonyha van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2016/17 M - E 4 VAN

752 MS Kóródszentmárton Kóródszentmárton 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

753 MS Vámosudvarhely Kóródszentmárton 4_M VAN

754 MS Küküllőszéplak Küküllőszéplak van 4_VT 0–4. 1 ÖV 21 21 2_NV VAN

755 MS Héderfája Küküllőszéplak van 3_MT 0–8. 2 ÖV 23 4 ÖÁ 61 84 2_NV VAN

756 MS Mikefalva Mikefalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17 2_NV VAN

757 MS Abosfalva Mikefalva van 4_M VAN

758 MS Szászcsávás Mikefalva van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 77 4 ÖÁ 75 152

759 MS Désfalva Mikefalva van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 31 1 ÖÁ + 1 ÖV 27 58 2_NV VAN

760 MS Harangláb Mikefalva van 4_VT 0–8. 2 ÖV 34 2 ÖV 29 63 2_NV VAN

761 MS Magyarsáros Szászbogács van 4_VT 0–8. 2 ÖV 21 2 ÖV 25 46 2_NV VAN

762 MS Vámosgálfalva Vámosgálfalva van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 64 4 ÖÁ 49 113

763 MS Küküllőpócsfalva Vámosgálfalva van 5_MN

764 MS Szőkefalva Vámosgálfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V foly. M - E 3 VAN

331



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

741 CS

resi

ca-

bán

yai

Resicabánya Resicabánya van 5_MN

742 MS

dic

sősz

ent m

árto

ni

Dicsőszentmárton /Traian ÁI/ Dicsőszentmárton

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 111 4 ÖÁ 83 194 3_K VAN

743 MS Dicsőszentmárton /Constantin Brâncuși SZL/ Dicsőszentmárton 2_VÖ 9–12. van 27

744 MS Dicsőszentmárton /Andrei Bârseanu EL/ Dicsőszentmárton 2_VÖ 9–12. van 212

745 MS Ádámos Ádámos van 4_M VAN

746 MS Küküllődombó Ádámos van 4_VT 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 49 73 2_NV VAN

747 MS Magyarkirályfalva Ádámos van 4_VT 0–4. 2 ÖV 23 23 1_V 2015/16 Ö - E 3 VAN

748 MS Sövényfalva Ádámos van 4_M VAN

749 MS Bonyha Bonyha van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 36 61 1_V 2018/19 Ö - E 3 VAN

750 MS Dányán Bonyha van

751 MS Gógán Bonyha van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2016/17 M - E 4 VAN

752 MS Kóródszentmárton Kóródszentmárton 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

753 MS Vámosudvarhely Kóródszentmárton 4_M VAN

754 MS Küküllőszéplak Küküllőszéplak van 4_VT 0–4. 1 ÖV 21 21 2_NV VAN

755 MS Héderfája Küküllőszéplak van 3_MT 0–8. 2 ÖV 23 4 ÖÁ 61 84 2_NV VAN

756 MS Mikefalva Mikefalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17 2_NV VAN

757 MS Abosfalva Mikefalva van 4_M VAN

758 MS Szászcsávás Mikefalva van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 77 4 ÖÁ 75 152

759 MS Désfalva Mikefalva van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 31 1 ÖÁ + 1 ÖV 27 58 2_NV VAN

760 MS Harangláb Mikefalva van 4_VT 0–8. 2 ÖV 34 2 ÖV 29 63 2_NV VAN

761 MS Magyarsáros Szászbogács van 4_VT 0–8. 2 ÖV 21 2 ÖV 25 46 2_NV VAN

762 MS Vámosgálfalva Vámosgálfalva van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 64 4 ÖÁ 49 113

763 MS Küküllőpócsfalva Vámosgálfalva van 5_MN

764 MS Szőkefalva Vámosgálfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V foly. M - E 3 VAN

332



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

765 MS

erdő

szen

tgyö

rgyi

Erdőszentgyörgy Erdőszentgyörgy van 2_VÖ 0–12. 9 ÖÁ 191 6 ÖÁ 124 van 561

766 MS Bözöd Erdőszentgyörgy van 3_MT 0–8. 2 ÖV 37 2 ÖV 23 60

767 MS Balavásár Balavásár van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 77 4 ÖÁ 66 143

768 MS Egrestő Balavásár van 4_VT 0–4. 1 ÖV 12 12

769 MS Kend Balavásár van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 90 4 ÖÁ 57 147

770 MS Szentdemeter Balavásár van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

771 MS Gyulakuta Gyulakuta van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 96 7 ÖÁ 151 247

772 MS Bordos Gyulakuta van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

773 MS Csöb Gyulakuta van 5_MN

774 MS Havadtő Gyulakuta van 3_MT 0–4. 2 ÖV 50 50

775 MS Kelementelke Gyulakuta van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 63 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 53 116

776 MS Rava Gyulakuta van 3_MT 0–4. 1 ÖV 21 21

777 MS Havad Havad van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 17 2 ÖV 46 63

778 MS Geges Havad van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

779 MS Rigmány Havad van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

780 MS Vadasd Havad van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

781 MS Székelyvécke Székelyvécke van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 12 2 ÖV 34 46

782 MS Magyarzsákod Székelyvécke van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

783 MS Székelyszállás Székelyvécke van 3_MT 0–4. 1 ÖV 5 5

784 MS

mar

oslu

dasi

Marosludas /1-es sz. ÁI/ Marosludas

van

2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 128 6 ÖÁ 123 251 2_NV VAN

785 MS Marosludas /1-es számú SZL/ Marosludas 2_VÖ 9–12. van 114

786 MS Marosludas /Ion Vlăduțiu ÁI/ Marosludas 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ 12 12 1_V 2015/16 K - E 7 VAN

787 MS Andrássytelep Marosludas van 4_M VAN

788 MS Csekelaka Cintos van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 2_NV VAN

789 MS Istvánháza Cintos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12 2_NV VAN

790 MS Kutyfalva Kutyfalva 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2015/16 M - E 4 VAN

791 MS Magyarbükkös Magyarbükkös 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 5 1 ÖV 6 11 1_V foly. M - E 1 VAN

792 MS Magyarózd Magyarbükkös van 3_MT 0–8. 1 ÖV 10 1 ÖV 12 22 2_NV VAN

793 MS Marosbogát Marosbogát van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 14 1 ÖV 7 21 1_V foly. M - F 3 VAN

333



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

765 MS

erdő

szen

tgyö

rgyi

Erdőszentgyörgy Erdőszentgyörgy van 2_VÖ 0–12. 9 ÖÁ 191 6 ÖÁ 124 van 561

766 MS Bözöd Erdőszentgyörgy van 3_MT 0–8. 2 ÖV 37 2 ÖV 23 60

767 MS Balavásár Balavásár van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 77 4 ÖÁ 66 143

768 MS Egrestő Balavásár van 4_VT 0–4. 1 ÖV 12 12

769 MS Kend Balavásár van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 90 4 ÖÁ 57 147

770 MS Szentdemeter Balavásár van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

771 MS Gyulakuta Gyulakuta van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 96 7 ÖÁ 151 247

772 MS Bordos Gyulakuta van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

773 MS Csöb Gyulakuta van 5_MN

774 MS Havadtő Gyulakuta van 3_MT 0–4. 2 ÖV 50 50

775 MS Kelementelke Gyulakuta van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 63 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 53 116

776 MS Rava Gyulakuta van 3_MT 0–4. 1 ÖV 21 21

777 MS Havad Havad van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 17 2 ÖV 46 63

778 MS Geges Havad van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

779 MS Rigmány Havad van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

780 MS Vadasd Havad van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

781 MS Székelyvécke Székelyvécke van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 12 2 ÖV 34 46

782 MS Magyarzsákod Székelyvécke van 3_MT 0–4. 2 ÖV 26 26

783 MS Székelyszállás Székelyvécke van 3_MT 0–4. 1 ÖV 5 5

784 MS

mar

oslu

dasi

Marosludas /1-es sz. ÁI/ Marosludas

van

2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 128 6 ÖÁ 123 251 2_NV VAN

785 MS Marosludas /1-es számú SZL/ Marosludas 2_VÖ 9–12. van 114

786 MS Marosludas /Ion Vlăduțiu ÁI/ Marosludas 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ 12 12 1_V 2015/16 K - E 7 VAN

787 MS Andrássytelep Marosludas van 4_M VAN

788 MS Csekelaka Cintos van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 2_NV VAN

789 MS Istvánháza Cintos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12 2_NV VAN

790 MS Kutyfalva Kutyfalva 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2015/16 M - E 4 VAN

791 MS Magyarbükkös Magyarbükkös 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 5 1 ÖV 6 11 1_V foly. M - E 1 VAN

792 MS Magyarózd Magyarbükkös van 3_MT 0–8. 1 ÖV 10 1 ÖV 12 22 2_NV VAN

793 MS Marosbogát Marosbogát van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 14 1 ÖV 7 21 1_V foly. M - F 3 VAN

334



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

794 MS

mar

oslu

dasi

Gerendkeresztúr Maroskece 4_M VAN

795 MS Hadrév Maroskece 4_M VAN

796 MS Mezőbodon Mezőbodon van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 30 2 ÖV 24 54 1_V 2016/17 Ö - E 3 VAN

797 MS Urszajatelep Mezőbodon van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6 2_NV VAN

798 MS Nagysármás Nagysármás van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 59 4 ÖÁ 55 114 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

799 MS Radnót Radnót van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 23 1 ÖV 8 31 1_V foly. M - F 5 VAN

800 MS Maroscsapó Radnót 5_MN

801 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Marosvásárhely /Serafim Duicu ÁI/ Marosvásárhely

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 95 4 ÖÁ 70 165 2_NV VAN

802 MS Marosvásárhely /Dacia ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 111 5 ÖÁ 105 216 2_NV VAN

803 MS Marosvásárhely /Romulus Guga ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 120 4 ÖÁ 74 194 2_NV VAN

804 MS Marosvásárhely /Szivárvány Alapítvány/ Marosvásárhely 4_VT 0–4. 5 ÖÁ 79 79

805 MS Marosvásárhely /Rozmaring Központ/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–4. 2 ÖÁ 38 38

806 MS Marosvásárhely /Tudor Vladi-mirescu ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 108 4 ÖÁ 78 186 2_NV VAN

807 MS Marosvásárhely /Mihai Viteazul ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 126 3 ÖÁ 76 202 2_NV VAN

808 MS Marosvásárhely /George Coșbuc ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 114 4 ÖÁ 87 201 2_NV VAN

809 MS Marosvásárhely /Friedrich Schiller ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 95 8 ÖÁ 220 315

810 MS Marosvásárhely /Bernády György ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 10 ÖÁ 264 7 ÖÁ 195 459

811 MS Marosvásárhely /Europa ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 8 ÖÁ 163 7 ÖÁ 129 292

812 MS Marosvásárhely /7-es sz. ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 8 ÖÁ 159 5 ÖÁ 117 276

813 MS Marosvásárhely /Alexandru Ioan Cuza ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 129 6 ÖÁ 130 259

814 MS Marosvásárhely /Nicolae Bălcescu ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 8 ÖÁ 170 6 ÖÁ 114 284

815 MS Marosvásárhely /Liviu Re-breanu ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 16 ÖÁ 387 10 ÖÁ 240 627

335



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

794 MS

mar

oslu

dasi

Gerendkeresztúr Maroskece 4_M VAN

795 MS Hadrév Maroskece 4_M VAN

796 MS Mezőbodon Mezőbodon van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 30 2 ÖV 24 54 1_V 2016/17 Ö - E 3 VAN

797 MS Urszajatelep Mezőbodon van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6 2_NV VAN

798 MS Nagysármás Nagysármás van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 59 4 ÖÁ 55 114 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

799 MS Radnót Radnót van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 23 1 ÖV 8 31 1_V foly. M - F 5 VAN

800 MS Maroscsapó Radnót 5_MN

801 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Marosvásárhely /Serafim Duicu ÁI/ Marosvásárhely

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 95 4 ÖÁ 70 165 2_NV VAN

802 MS Marosvásárhely /Dacia ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 111 5 ÖÁ 105 216 2_NV VAN

803 MS Marosvásárhely /Romulus Guga ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 120 4 ÖÁ 74 194 2_NV VAN

804 MS Marosvásárhely /Szivárvány Alapítvány/ Marosvásárhely 4_VT 0–4. 5 ÖÁ 79 79

805 MS Marosvásárhely /Rozmaring Központ/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–4. 2 ÖÁ 38 38

806 MS Marosvásárhely /Tudor Vladi-mirescu ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 108 4 ÖÁ 78 186 2_NV VAN

807 MS Marosvásárhely /Mihai Viteazul ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 126 3 ÖÁ 76 202 2_NV VAN

808 MS Marosvásárhely /George Coșbuc ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 114 4 ÖÁ 87 201 2_NV VAN

809 MS Marosvásárhely /Friedrich Schiller ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 95 8 ÖÁ 220 315

810 MS Marosvásárhely /Bernády György ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 10 ÖÁ 264 7 ÖÁ 195 459

811 MS Marosvásárhely /Europa ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 8 ÖÁ 163 7 ÖÁ 129 292

812 MS Marosvásárhely /7-es sz. ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 8 ÖÁ 159 5 ÖÁ 117 276

813 MS Marosvásárhely /Alexandru Ioan Cuza ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 129 6 ÖÁ 130 259

814 MS Marosvásárhely /Nicolae Bălcescu ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 8 ÖÁ 170 6 ÖÁ 114 284

815 MS Marosvásárhely /Liviu Re-breanu ÁI/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–8. 16 ÖÁ 387 10 ÖÁ 240 627

336



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

816 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Marosvásárhely /Bolyai Farkas L/ Marosvásárhely

van

1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 144 4 ÖÁ 124 van 1185

817 MS Marosvásárhely /Református Kollégium/ Marosvásárhely 1_MÖ 0–4. +

9–12. 2 ÖÁ 49 van 323

818 MS Marosvásárhely /Unirea FG/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–12. 3 ÖÁ 71 4 ÖÁ 123 van 415

819 MS Marosvásárhely /Mihai Emi-nescu PL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 309

820 MS Marosvásárhely /Elektromaros SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 450

821 MS Marosvásárhely /Gheorghe Şincai SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 297

822 MS Marosvásárhely /Aurel Persu SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 9

823 MS Marosvásárhely /Traian Vuia SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 277

824 MS Marosvásárhely /Ion Vlasiu SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 223

825 MS Marosvásárhely /Constantin Brâncuși SZL/ Marosvásárhely

van

2_VÖ 9–12. van 93

826 MS Marosvásárhely /Avram Iancu SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 190

827 MS Marosvásárhely /Művészeti Líceum/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 122 8 ÖÁ 195 van 500

828 MS Marosvásárhely /Szász Adal-bert SL/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 106 4 ÖÁ 111 van 381

829 MS Marosvásárhely /19-es sz. EI - Bese/ Marosvásárhely 4_VT 0–4. 2 ÖV 35 35

830 MS Ákosfalva Ákosfalva van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 61 6 ÖÁ 123 184

831 MS Székelycsóka Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

832 MS Göcs Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

833 MS Kisgörgény Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

834 MS Nyárádszentbenedek Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

835 MS Harasztkerék Ákosfalva van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 28 55

836 MS Cserefalva Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

837 MS Szövérd Ákosfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

337



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

816 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Marosvásárhely /Bolyai Farkas L/ Marosvásárhely

van

1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 144 4 ÖÁ 124 van 1185

817 MS Marosvásárhely /Református Kollégium/ Marosvásárhely 1_MÖ 0–4. +

9–12. 2 ÖÁ 49 van 323

818 MS Marosvásárhely /Unirea FG/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–12. 3 ÖÁ 71 4 ÖÁ 123 van 415

819 MS Marosvásárhely /Mihai Emi-nescu PL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 309

820 MS Marosvásárhely /Elektromaros SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 450

821 MS Marosvásárhely /Gheorghe Şincai SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 297

822 MS Marosvásárhely /Aurel Persu SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 9

823 MS Marosvásárhely /Traian Vuia SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 277

824 MS Marosvásárhely /Ion Vlasiu SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 223

825 MS Marosvásárhely /Constantin Brâncuși SZL/ Marosvásárhely

van

2_VÖ 9–12. van 93

826 MS Marosvásárhely /Avram Iancu SZL/ Marosvásárhely 2_VÖ 9–12. van 190

827 MS Marosvásárhely /Művészeti Líceum/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 122 8 ÖÁ 195 van 500

828 MS Marosvásárhely /Szász Adal-bert SL/ Marosvásárhely 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 106 4 ÖÁ 111 van 381

829 MS Marosvásárhely /19-es sz. EI - Bese/ Marosvásárhely 4_VT 0–4. 2 ÖV 35 35

830 MS Ákosfalva Ákosfalva van 1_MÖ 0–8. 4 ÖÁ 61 6 ÖÁ 123 184

831 MS Székelycsóka Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

832 MS Göcs Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

833 MS Kisgörgény Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

834 MS Nyárádszentbenedek Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

835 MS Harasztkerék Ákosfalva van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 28 55

836 MS Cserefalva Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

837 MS Szövérd Ákosfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

338



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

838 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Székelyvaja Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 49

839 MS Gernyeszeg Gernyeszeg van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 82 4 ÖÁ 61 143

840 MS Marosjára Gernyeszeg 3_MT 0–4. 1 ÖV 23 23

841 MS Erdőcsinád Gernyeszeg van 3_MT 0–8. 1 ÖV 23 2 ÖV 45 68

842 MS Körtvélyfája Gernyeszeg van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 98 4 ÖÁ 79 177

843 MS Magyarpéterlaka Gernyeszeg van 3_MT 0–4. 2 ÖV 34 34

844 MS Kisillye Gernyeszeg 5_MN

845 MS Jedd Jedd van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 120 4 ÖÁ 74 194

846 MS Kebele Jedd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

847 MS Kerelőszentpál Kerelőszentpál van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24

848 MS Magyardellő Kerelőszentpál 5_MN

849 MS Búzásbesenyő Kerelőszentpál van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 4 ÖÁ 70 116

850 MS Koronka Koronka van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 62 4 ÖÁ 62 124

851 MS Lukafalva Lukafalva van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ 35 5 ÖÁ 97 132

852 MS Lőrincfalva Lukafalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

853 MS Teremiújfalu Lukafalva van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 50 50

854 MS Maroskeresztúr Maroskeresztúr van 2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 55 115

855 MS Székelykakasd Maroskeresztúr van 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 71 71

856 MS Marossárpatak Marossárpatak van 2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 149 5 ÖÁ 117 266

857 MS Pókakeresztúr Marossárpatak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

858 MS Póka Marossárpatak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

859 MS Marosugra Marosugra van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V foly. M - E 4 VAN

860 MS Oláhdellő Marosugra van

861 MS Marosszentanna Marosszentanna van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 49 97

862 MS Udvarfalva Marosszentanna van 3_MT 0–4. 2 ÖV 28 28

863 MS Várhegy Marosszentanna van 5_MN

864 MS Marosszentgyörgy Marosszentgyörgy van 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 194 6 ÖÁ 119 313

865 MS Csejd Marosszentgyörgy van 3_MT 0–4. 2 ÖV 38 38

339



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

838 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Székelyvaja Ákosfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 49

839 MS Gernyeszeg Gernyeszeg van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 82 4 ÖÁ 61 143

840 MS Marosjára Gernyeszeg 3_MT 0–4. 1 ÖV 23 23

841 MS Erdőcsinád Gernyeszeg van 3_MT 0–8. 1 ÖV 23 2 ÖV 45 68

842 MS Körtvélyfája Gernyeszeg van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 98 4 ÖÁ 79 177

843 MS Magyarpéterlaka Gernyeszeg van 3_MT 0–4. 2 ÖV 34 34

844 MS Kisillye Gernyeszeg 5_MN

845 MS Jedd Jedd van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 120 4 ÖÁ 74 194

846 MS Kebele Jedd van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

847 MS Kerelőszentpál Kerelőszentpál van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24

848 MS Magyardellő Kerelőszentpál 5_MN

849 MS Búzásbesenyő Kerelőszentpál van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 4 ÖÁ 70 116

850 MS Koronka Koronka van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 62 4 ÖÁ 62 124

851 MS Lukafalva Lukafalva van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ 35 5 ÖÁ 97 132

852 MS Lőrincfalva Lukafalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

853 MS Teremiújfalu Lukafalva van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ 50 50

854 MS Maroskeresztúr Maroskeresztúr van 2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 60 4 ÖÁ 55 115

855 MS Székelykakasd Maroskeresztúr van 3_MT 0–4. 4 ÖÁ 71 71

856 MS Marossárpatak Marossárpatak van 2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 149 5 ÖÁ 117 266

857 MS Pókakeresztúr Marossárpatak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

858 MS Póka Marossárpatak van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

859 MS Marosugra Marosugra van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V foly. M - E 4 VAN

860 MS Oláhdellő Marosugra van

861 MS Marosszentanna Marosszentanna van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 49 97

862 MS Udvarfalva Marosszentanna van 3_MT 0–4. 2 ÖV 28 28

863 MS Várhegy Marosszentanna van 5_MN

864 MS Marosszentgyörgy Marosszentgyörgy van 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 194 6 ÖÁ 119 313

865 MS Csejd Marosszentgyörgy van 3_MT 0–4. 2 ÖV 38 38

340



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

866 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Marosszentkirály Marosszentkirály van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 75 2 ÖÁ + 1 ÖV 43 118

867 MS Mezőbánd Mezőbánd van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 106 6 ÖÁ 109 215

868 MS Feketelak Mezőbánd 5_MN

869 MS Mezőcsávás Mezőcsávás van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 5 ÖÁ 81 129

870 MS Galambod Mezőcsávás van 4_VT 0–4. 1 ÖV 16 16

871 MS Mezőfele /Mezőfelei EI/ Mezőcsávásvan

3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

872 MS Mezőfele /Dr. Lindt Adventista EL/ Mezőcsávás 2_VÖ 0–4. n.a. n.a. n.a.

873 MS Mezőkölpény Mezőcsávás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

874 MS Szabéd Mezőcsávás van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 90

875 MS Mezőmadaras Mezőmadaras van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 41 4 ÖÁ 73 114

876 MS Szénáságy Mezőmadaras van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

877 MS Mezőpanit Mezőpanit van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 5 ÖÁ 109 208

878 MS Mezőbergenye Mezőpanit van 4_VT 0–4. 2 ÖV 27 27

879 MS Székelykövesd Mezőpanit van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8

880 MS Csittszentiván Mezőpanit van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 56 2 ÖV 27 83

881 MS Harcó Mezőpanit van 5_MN

882 MS Mezősámsond Mezősámsond van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 38 2 ÖV 29 67 2_NV VAN

883 MS Nagyernye Nagyernye van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 123 4 ÖÁ 96 219

884 MS Székelykál Nagyernye van 3_MT 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 35 59

885 MS Ikland Nagyernye van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

886 MS Székes Nagyernye van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

887 MS Erdőszengyel Nagyernye 5_MN

888 MS Sáromberke /Sáromberki SZL/ Nagyernyevan

2_VÖ 9–12. van 79

889 MS Sáromberke /Sáromberki ÁI/ Nagyernye 4_VT 0–8. 5 ÖÁ 81 4 ÖÁ 82 163

890 MS Nyárádkarácson /1-es sz. ÁI/ Nyárádkarácsonvan

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 69 155

891 MS Nyárádkarácson /2-es sz. EI/ Nyárádkarácson 4_VT 0–4. 2 ÖV 41 41

341



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

866 MS

mar

osvá

sárh

elyi

Marosszentkirály Marosszentkirály van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 75 2 ÖÁ + 1 ÖV 43 118

867 MS Mezőbánd Mezőbánd van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 106 6 ÖÁ 109 215

868 MS Feketelak Mezőbánd 5_MN

869 MS Mezőcsávás Mezőcsávás van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 5 ÖÁ 81 129

870 MS Galambod Mezőcsávás van 4_VT 0–4. 1 ÖV 16 16

871 MS Mezőfele /Mezőfelei EI/ Mezőcsávásvan

3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

872 MS Mezőfele /Dr. Lindt Adventista EL/ Mezőcsávás 2_VÖ 0–4. n.a. n.a. n.a.

873 MS Mezőkölpény Mezőcsávás van 3_MT 0–4. 1 ÖV 16 16

874 MS Szabéd Mezőcsávás van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 44 90

875 MS Mezőmadaras Mezőmadaras van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 41 4 ÖÁ 73 114

876 MS Szénáságy Mezőmadaras van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

877 MS Mezőpanit Mezőpanit van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 5 ÖÁ 109 208

878 MS Mezőbergenye Mezőpanit van 4_VT 0–4. 2 ÖV 27 27

879 MS Székelykövesd Mezőpanit van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8

880 MS Csittszentiván Mezőpanit van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 56 2 ÖV 27 83

881 MS Harcó Mezőpanit van 5_MN

882 MS Mezősámsond Mezősámsond van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 38 2 ÖV 29 67 2_NV VAN

883 MS Nagyernye Nagyernye van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 123 4 ÖÁ 96 219

884 MS Székelykál Nagyernye van 3_MT 0–8. 2 ÖV 24 2 ÖV 35 59

885 MS Ikland Nagyernye van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

886 MS Székes Nagyernye van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

887 MS Erdőszengyel Nagyernye 5_MN

888 MS Sáromberke /Sáromberki SZL/ Nagyernyevan

2_VÖ 9–12. van 79

889 MS Sáromberke /Sáromberki ÁI/ Nagyernye 4_VT 0–8. 5 ÖÁ 81 4 ÖÁ 82 163

890 MS Nyárádkarácson /1-es sz. ÁI/ Nyárádkarácsonvan

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 69 155

891 MS Nyárádkarácson /2-es sz. EI/ Nyárádkarácson 4_VT 0–4. 2 ÖV 41 41

342



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

892 MS

mar

osvá

sár-

hely

i

Fintaháza Nyárádkarácson van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

893 MS Hagymásbodon Nyárádkarácson van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

894 MS Somosd Nyárádkarácson van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 54 125

895 MS Nyárádtő Nyárádtő van

896 MS

nyá

rád

szer

edai

Nyárádszereda /Bocskai István EL/ Nyárádszereda

van

1_MÖ 9–12. van 368

897 MS Nyárádszereda /Deák Farkas ÁI/ Nyárádszereda 2_VÖ 0–8. 11 ÖÁ 215 11 ÖÁ 259 474

898 MS Nyárádszereda /Nyárádand-rásfalvi EI/ Nyárádszereda

899 MS Nyárádszereda /Nyárádszen-tannai EI/ Nyárádszereda 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

900 MS Demeterfalva Nyárádszereda van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

901 MS Sárd Nyárádszereda van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10

902 MS Székelytompa Nyárádszereda van 3_MT 0–4. 2 ÖV 40 40

903 MS Backamadaras Backamadaras van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 31 4 ÖÁ 75 106

904 MS Szentgerice Backamadaras van 3_MT 0–4. 2 ÖV 33 33

905 MS Csíkfalva Csíkfalva van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 4 ÖÁ 75 103

906 MS Búzaháza Csíkfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

907 MS Jobbágyfalva Csíkfalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

908 MS Nyárádszentmárton Csíkfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

909 MS Vadad Csíkfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

910 MS Nyárádgálfalva Nyárádgálfalva van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 51 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 50 101

911 MS Nagyadorján Nyárádgálfalva 5_MN

912 MS Nyárádszentlászló Nyárádgálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

913 MS Nyomát Nyárádgálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 24 24

914 MS Szentháromság Nyárádgálfalva van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 30 57

915 MS Nyárádmagyarós Nyárádmagyarós van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 67 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 40 107

916 MS Nyárádselye Nyárádmagyarós van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

917 MS Torboszló Nyárádmagyarós van

918 MS Székelybere Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

343



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

892 MS

mar

osvá

sár-

hely

i

Fintaháza Nyárádkarácson van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

893 MS Hagymásbodon Nyárádkarácson van 3_MT 0–4. 2 ÖV 27 27

894 MS Somosd Nyárádkarácson van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 54 125

895 MS Nyárádtő Nyárádtő van

896 MS

nyá

rád

szer

edai

Nyárádszereda /Bocskai István EL/ Nyárádszereda

van

1_MÖ 9–12. van 368

897 MS Nyárádszereda /Deák Farkas ÁI/ Nyárádszereda 2_VÖ 0–8. 11 ÖÁ 215 11 ÖÁ 259 474

898 MS Nyárádszereda /Nyárádand-rásfalvi EI/ Nyárádszereda

899 MS Nyárádszereda /Nyárádszen-tannai EI/ Nyárádszereda 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

900 MS Demeterfalva Nyárádszereda van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

901 MS Sárd Nyárádszereda van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10

902 MS Székelytompa Nyárádszereda van 3_MT 0–4. 2 ÖV 40 40

903 MS Backamadaras Backamadaras van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 31 4 ÖÁ 75 106

904 MS Szentgerice Backamadaras van 3_MT 0–4. 2 ÖV 33 33

905 MS Csíkfalva Csíkfalva van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 4 ÖÁ 75 103

906 MS Búzaháza Csíkfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

907 MS Jobbágyfalva Csíkfalva van 3_MT 0–4. 2 ÖV 30 30

908 MS Nyárádszentmárton Csíkfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 12 12

909 MS Vadad Csíkfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 18 18

910 MS Nyárádgálfalva Nyárádgálfalva van 1_MÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 51 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 50 101

911 MS Nagyadorján Nyárádgálfalva 5_MN

912 MS Nyárádszentlászló Nyárádgálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 10 10

913 MS Nyomát Nyárádgálfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 24 24

914 MS Szentháromság Nyárádgálfalva van 3_MT 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖV 30 57

915 MS Nyárádmagyarós Nyárádmagyarós van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 67 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 40 107

916 MS Nyárádselye Nyárádmagyarós van 3_MT 0–4. 1 ÖV 15 15

917 MS Torboszló Nyárádmagyarós van

918 MS Székelybere Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

344



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

919 MS

nyá

rád

szer

edai

Berekeresztúr Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

920 MS Mája Székelybere 5_MN

921 MS Márkod Székelybere van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 17 2 ÖÁ + 1 ÖV 35 52

922 MS Nyárádszentimre Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

923 MS Seprőd Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

924 MS Székelyhodos Székelyhodos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

925 MS Ehed Székelyhodos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

926 MS Iszló Székelyhodos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

927 MS Jobbágytelke Székelyhodos van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 16 4 ÖÁ 56 72

928 MS

sege

svár

i

Segesvár /Aurel Mosora ÁI/ Segesvár

van

2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 135 8 ÖÁ 146 281

929 MS Segesvár /Zaharia Boiu ÁI/ Segesvár 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V 2016/17 K - E 7 VAN

930 MS Segesvár /Mircea Eliade FG/ Segesvár 2_VÖ 9–12. van 181

931 MS Szőlőskert Segesvár van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 2_NV VAN

932 MS Fehéregyháza Fehéregyháza van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 2_NV VAN

933 MS Bún Fehéregyháza van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 6 VAN

934 MS Héjjasfalva Héjjasfalva van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 19 1 ÖV 13 32 1_V foly. M - F 3 VAN

935 MS Szederjes Héjjasfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V n. e. M - E 3 VAN

936 MS Szásznádas Szásznádas 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

937 MS

szás

zrég

eni

Szászrégen /Augustin Maior ÁI/ Szászrégen

van

2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 74 4 ÖÁ 60 134 2_NV VAN

938 MS Szászrégen /Alexandru Ceușianu ÁI/ Szászrégen 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 106 4 ÖÁ 103 209 2_NV VAN

939 MS Szászrégen /Florea Bogdan ÁI/ Szászrégen 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ 51 4 ÖÁ 49 100 1_V n. e. K - E 7 VAN

940 MS Szászrégen /Petru Maior SZL/ Szászrégen 2_VÖ 0–12. 4 ÖÁ 79 4 ÖÁ 74 van 261 2_NV VAN

941 MS Szászrégen /Lucian Blaga SZL/ Szászrégen 2_VÖ 9–12. van 192

942 MS Szászrégen /Virgil Onițiu ÁI/ Szászrégen 5_MN

943 MS Szászrégen /7-es sz. ÁI/ Szászrégen 5_MN

944 MS Abafája Szászrégen van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 42

945 MS Alsóbölkény Alsóbölkény 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V 2015/16 M - E 4 VAN

946 MS Bátos Bátos 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 4 VAN

947 MS Dedrádszéplak Bátos 4_M VAN

345



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

919 MS

nyá

rád

szer

edai

Berekeresztúr Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

920 MS Mája Székelybere 5_MN

921 MS Márkod Székelybere van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 17 2 ÖÁ + 1 ÖV 35 52

922 MS Nyárádszentimre Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

923 MS Seprőd Székelybere van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

924 MS Székelyhodos Székelyhodos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 14 14

925 MS Ehed Székelyhodos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

926 MS Iszló Székelyhodos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

927 MS Jobbágytelke Székelyhodos van 1_MÖ 0–8. 1 ÖV 16 4 ÖÁ 56 72

928 MS

sege

svár

i

Segesvár /Aurel Mosora ÁI/ Segesvár

van

2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 135 8 ÖÁ 146 281

929 MS Segesvár /Zaharia Boiu ÁI/ Segesvár 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V 2016/17 K - E 7 VAN

930 MS Segesvár /Mircea Eliade FG/ Segesvár 2_VÖ 9–12. van 181

931 MS Szőlőskert Segesvár van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 2_NV VAN

932 MS Fehéregyháza Fehéregyháza van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 2_NV VAN

933 MS Bún Fehéregyháza van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 6 VAN

934 MS Héjjasfalva Héjjasfalva van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 19 1 ÖV 13 32 1_V foly. M - F 3 VAN

935 MS Szederjes Héjjasfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 1_V n. e. M - E 3 VAN

936 MS Szásznádas Szásznádas 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

937 MS

szás

zrég

eni

Szászrégen /Augustin Maior ÁI/ Szászrégen

van

2_VÖ 0–8. 4 ÖÁ 74 4 ÖÁ 60 134 2_NV VAN

938 MS Szászrégen /Alexandru Ceușianu ÁI/ Szászrégen 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 106 4 ÖÁ 103 209 2_NV VAN

939 MS Szászrégen /Florea Bogdan ÁI/ Szászrégen 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ 51 4 ÖÁ 49 100 1_V n. e. K - E 7 VAN

940 MS Szászrégen /Petru Maior SZL/ Szászrégen 2_VÖ 0–12. 4 ÖÁ 79 4 ÖÁ 74 van 261 2_NV VAN

941 MS Szászrégen /Lucian Blaga SZL/ Szászrégen 2_VÖ 9–12. van 192

942 MS Szászrégen /Virgil Onițiu ÁI/ Szászrégen 5_MN

943 MS Szászrégen /7-es sz. ÁI/ Szászrégen 5_MN

944 MS Abafája Szászrégen van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 42

945 MS Alsóbölkény Alsóbölkény 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V 2015/16 M - E 4 VAN

946 MS Bátos Bátos 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 9 9 1_V foly. M - E 4 VAN

947 MS Dedrádszéplak Bátos 4_M VAN

346



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

948 MS

szás

zrég

eni

Beresztelke Beresztelke van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V foly. M - E 4 VAN

949 MS Kisfülpös Beresztelke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 2 VAN

950 MS Magyarfülpös Beresztelke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 18 18 2_NV VAN

951 MS Tancs Faragó van 4_VT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 81 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 54 135

952 MS Gödemesterháza Gödemesterháza 4_M VAN

953 MS Görgényüvegcsűr Görgényszentimre van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 54 101

954 MS Magyaró Magyaró van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 65 5 ÖÁ 84 149

955 MS Fickópataka Magyaró van 4_VT 0–4. 1 ÖV 9 9

956 MS Holtmaros Magyaró van 4_M VAN

957 MS Marosfelfalu Marosfelfalu van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 26 2 ÖV 26 52 1_V 2017/18 Ö - F 3 VAN

958 MS Marosvécs Marosvécs van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖÁ + 1 ÖV 46 73

959 MS Disznajó Marosvécs van 3_MT 0–4. 2 ÖV 37 37

960 MS Jódtelep Ratosnya 5_MN

961 MS Vajdaszentivány Vajdaszentivány van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 50 4 ÖÁ 49 99

962 MS

szov

átai

Szováta /S. Illyés Lajos ÁI/ Szováta

van

1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 223 8 ÖÁ 204 427

963 MS Szováta /2-es sz. ÁI/ Szováta 4_VT 5–8. 8 ÖÁ 169 169

964 MS Szováta /3-as sz. ÁI/ Szováta 3_MT 0–4. 3 ÖÁ + 1 ÖV 43 43

965 MS Szováta /Domokos Kázmér SZL/ Szováta 2_VÖ 0–4. + 9–12. 6 ÖÁ 125 van 659

966 MS Illyésmező Szováta van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

967 MS Szakadát Szováta van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 46

968 MS Kibéd Kibéd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 97 4 ÖÁ 72 169

969 MS Makfalva Makfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 94 5 ÖÁ 96 190

970 MS Hármasfalu Makfalva van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 72 5 ÖÁ 79 151

971 MS Székelyabod Makfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

972 MS Szolokma Makfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

347



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

948 MS

szás

zrég

eni

Beresztelke Beresztelke van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V foly. M - E 4 VAN

949 MS Kisfülpös Beresztelke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V foly. M - E 2 VAN

950 MS Magyarfülpös Beresztelke van 4_VT 0–4. 1 ÖV 18 18 2_NV VAN

951 MS Tancs Faragó van 4_VT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 81 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 54 135

952 MS Gödemesterháza Gödemesterháza 4_M VAN

953 MS Görgényüvegcsűr Görgényszentimre van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 47 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 54 101

954 MS Magyaró Magyaró van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 65 5 ÖÁ 84 149

955 MS Fickópataka Magyaró van 4_VT 0–4. 1 ÖV 9 9

956 MS Holtmaros Magyaró van 4_M VAN

957 MS Marosfelfalu Marosfelfalu van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 26 2 ÖV 26 52 1_V 2017/18 Ö - F 3 VAN

958 MS Marosvécs Marosvécs van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 27 2 ÖÁ + 1 ÖV 46 73

959 MS Disznajó Marosvécs van 3_MT 0–4. 2 ÖV 37 37

960 MS Jódtelep Ratosnya 5_MN

961 MS Vajdaszentivány Vajdaszentivány van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 50 4 ÖÁ 49 99

962 MS

szov

átai

Szováta /S. Illyés Lajos ÁI/ Szováta

van

1_MÖ 0–8. 11 ÖÁ 223 8 ÖÁ 204 427

963 MS Szováta /2-es sz. ÁI/ Szováta 4_VT 5–8. 8 ÖÁ 169 169

964 MS Szováta /3-as sz. ÁI/ Szováta 3_MT 0–4. 3 ÖÁ + 1 ÖV 43 43

965 MS Szováta /Domokos Kázmér SZL/ Szováta 2_VÖ 0–4. + 9–12. 6 ÖÁ 125 van 659

966 MS Illyésmező Szováta van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11

967 MS Szakadát Szováta van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 46 46

968 MS Kibéd Kibéd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 97 4 ÖÁ 72 169

969 MS Makfalva Makfalva van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 94 5 ÖÁ 96 190

970 MS Hármasfalu Makfalva van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 72 5 ÖÁ 79 151

971 MS Székelyabod Makfalva 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

972 MS Szolokma Makfalva van 3_MT 0–4. 1 ÖV 17 17

348



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

973 MS

szov

átai

Nyárádremete Nyárádremete van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 98 5 ÖÁ 101 199

974 MS Deményháza Nyárádremete van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

975 MS Mikháza Nyárádremete van 3_MT 0–4. 2 ÖV 34 34

976 MS Nyárádköszvényes Nyárádremete van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 72 5 ÖÁ 101 173

977 MS Vármező Nyárádremete van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

978 MS Sóvárad Sóvárad van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 113 4 ÖÁ 75 188

979 MM

már

amar

osi

Máramarossziget /Leöwey Klára EL/ Máramarossziget van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 66 4 ÖÁ 56 van 216 3_K VAN

980 MM Máramarossziget /George Coșbuc ÁI/ Máramarossziget 5_MN

981 MM Máramarossziget /Dragoș Vodă EL/ Máramarossziget 5_MN

982 MM Hosszúmező Hosszúmező van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 29 2 ÖV 41 70 1_V 2015/16 Ö - E 3 VAN

983 MM

nag

ybán

yai

Nagybánya /Németh László EL/ Nagybánya

van

1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 58 4 ÖÁ 60 van 347 2_NV VAN

984 MM Nagybánya /Nicolae Iorga ÁI/ Nagybánya 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 118 4 ÖÁ 79 197 2_NV VAN

985 MM Nagybánya /Petre Dulfu ÁI/ Nagybánya 4_M VAN

986 MM Égerhát Égerhát 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

987 MM Felsőbánya Felsőbánya van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 35 4 ÖÁ 37 72 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

988 MM Kapnikbánya Kapnikbánya van 5_MN

989 MM Koltó Koltó van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 53 4 ÖÁ 51 104

990 MM Magyarberkesz Kővárremete van 3_MT 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V foly. M - E 2 VAN

991 MM Magyarlápos Magyarlápos van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V 2015/16 K - E 6 VAN

992 MM Domokos Magyarlápos van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 20 2 ÖV 26 46 1_V 2017/18 Ö - F 2 VAN

993 MM Szamosardó Sülelmed van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 38 4 ÖÁ 53 91 2_NV VAN

994 MM Monó Sülelmed van 4_VT 0–4. 2 ÖV 27 27 2_NV VAN

995 MM Szinérváralja Szinérváralja van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 61 4 ÖÁ 46 107 1_V 2016/17 Ö - F 5 VAN

996 SM

bogd

ánd

i Bogdánd Bogdánd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ 29 4 ÖÁ 82 111

997 SM Szér Bogdánd van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 40 40

998 SM Dobra Alsószopor van 1_MÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 46 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 85

349



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

973 MS

szov

átai

Nyárádremete Nyárádremete van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 98 5 ÖÁ 101 199

974 MS Deményháza Nyárádremete van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

975 MS Mikháza Nyárádremete van 3_MT 0–4. 2 ÖV 34 34

976 MS Nyárádköszvényes Nyárádremete van 3_MT 0–8. 5 ÖÁ 72 5 ÖÁ 101 173

977 MS Vármező Nyárádremete van 3_MT 0–4. 1 ÖV 9 9

978 MS Sóvárad Sóvárad van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 113 4 ÖÁ 75 188

979 MM

már

amar

osi

Máramarossziget /Leöwey Klára EL/ Máramarossziget van 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 66 4 ÖÁ 56 van 216 3_K VAN

980 MM Máramarossziget /George Coșbuc ÁI/ Máramarossziget 5_MN

981 MM Máramarossziget /Dragoș Vodă EL/ Máramarossziget 5_MN

982 MM Hosszúmező Hosszúmező van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 29 2 ÖV 41 70 1_V 2015/16 Ö - E 3 VAN

983 MM

nag

ybán

yai

Nagybánya /Németh László EL/ Nagybánya

van

1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 58 4 ÖÁ 60 van 347 2_NV VAN

984 MM Nagybánya /Nicolae Iorga ÁI/ Nagybánya 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 118 4 ÖÁ 79 197 2_NV VAN

985 MM Nagybánya /Petre Dulfu ÁI/ Nagybánya 4_M VAN

986 MM Égerhát Égerhát 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V 2016/17 M - E 1 VAN

987 MM Felsőbánya Felsőbánya van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 35 4 ÖÁ 37 72 1_V 2015/16 Ö - E 5 VAN

988 MM Kapnikbánya Kapnikbánya van 5_MN

989 MM Koltó Koltó van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 53 4 ÖÁ 51 104

990 MM Magyarberkesz Kővárremete van 3_MT 0–4. 1 ÖV 4 4 1_V foly. M - E 2 VAN

991 MM Magyarlápos Magyarlápos van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V 2015/16 K - E 6 VAN

992 MM Domokos Magyarlápos van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 20 2 ÖV 26 46 1_V 2017/18 Ö - F 2 VAN

993 MM Szamosardó Sülelmed van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 38 4 ÖÁ 53 91 2_NV VAN

994 MM Monó Sülelmed van 4_VT 0–4. 2 ÖV 27 27 2_NV VAN

995 MM Szinérváralja Szinérváralja van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 61 4 ÖÁ 46 107 1_V 2016/17 Ö - F 5 VAN

996 SM

bogd

ánd

i Bogdánd Bogdánd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ 29 4 ÖÁ 82 111

997 SM Szér Bogdánd van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 40 40

998 SM Dobra Alsószopor van 1_MÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 46 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 85

350



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

999 SM

bogd

ánd

i Hadad Hadad van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 55 4 ÖÁ 64 119

1,000 SM Hadadnádasd Hadad van 4_VT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 56 4 ÖÁ 55 111

1,001 SM Lele Hadad van 4_VT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 51 51

1,002 SM

nag

ykár

olyi

Nagykároly /Vasile Lucaciu ÁI/ Nagykároly

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 113 4 ÖÁ 72 185

1,003 SM Nagykároly /1-es sz. ÁI/ Nagykároly 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 82 4 ÖÁ 63 145

1,004 SM Nagykároly /3-as sz. ÁI/ Nagykároly 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 191 7 ÖÁ 172 363

1,005 SM Nagykároly /4-es sz. ÁI/ Nagykároly 5_MN

1,006 SM Nagykároly /Simion Bărnuțiu SZL/ Nagykároly 2_VÖ 9–12. van 160

1,007 SM Nagykároly /Iuliu Maniu SZK/ Nagykároly 2_VÖ 9–12. van 97

1,008 SM Nagykároly /Nagykárolyi EL/ Nagykároly 2_VÖ 5–12. 1 ÖÁ 21 van 353

1,009 SM Nagykároly /Kalazanci Szt. József RKL/ Nagykároly 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 132 3 ÖÁ 72 van 505

1,010 SM Börvely Börvely van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 98 4 ÖÁ 88 186

1,011 SM Csanálos Csanálos van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 32 3 ÖÁ 33 65

1,012 SM Csomaköz Csomaköz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 69 4 ÖÁ 66 135

1,013 SM Érendréd Érendréd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 43 48 91

1,014 SM Iriny Érendréd van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 2 ÖV 48 92

1,015 SM Érkávás Érkávás 5_MN

1,016 SM Gencs Érkávás van 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 41 83

1,017 SM Kálmánd Kálmánd van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 48 109

1,018 SM Kaplony Kaplony van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 113 6 ÖÁ 108 221

1,019 SM Kismajtény Kismajtény 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24 2_NV VAN

1,020 SM Nagymajtény Kismajtény 4_VT 0–4. 2 ÖV 26 26

1,021 SM Domahida Kismajtény van

1,022 SM Mezőfény Mezőfény van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 73 4 ÖÁ 64 137

1,023 SM Mezőpetri Mezőpetri van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ + 1 ÖV 39 67

351



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

999 SM

bogd

ánd

i Hadad Hadad van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 55 4 ÖÁ 64 119

1,000 SM Hadadnádasd Hadad van 4_VT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 56 4 ÖÁ 55 111

1,001 SM Lele Hadad van 4_VT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 51 51

1,002 SM

nag

ykár

olyi

Nagykároly /Vasile Lucaciu ÁI/ Nagykároly

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 113 4 ÖÁ 72 185

1,003 SM Nagykároly /1-es sz. ÁI/ Nagykároly 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 82 4 ÖÁ 63 145

1,004 SM Nagykároly /3-as sz. ÁI/ Nagykároly 2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 191 7 ÖÁ 172 363

1,005 SM Nagykároly /4-es sz. ÁI/ Nagykároly 5_MN

1,006 SM Nagykároly /Simion Bărnuțiu SZL/ Nagykároly 2_VÖ 9–12. van 160

1,007 SM Nagykároly /Iuliu Maniu SZK/ Nagykároly 2_VÖ 9–12. van 97

1,008 SM Nagykároly /Nagykárolyi EL/ Nagykároly 2_VÖ 5–12. 1 ÖÁ 21 van 353

1,009 SM Nagykároly /Kalazanci Szt. József RKL/ Nagykároly 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 132 3 ÖÁ 72 van 505

1,010 SM Börvely Börvely van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 98 4 ÖÁ 88 186

1,011 SM Csanálos Csanálos van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 32 3 ÖÁ 33 65

1,012 SM Csomaköz Csomaköz van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 69 4 ÖÁ 66 135

1,013 SM Érendréd Érendréd van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 43 48 91

1,014 SM Iriny Érendréd van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 2 ÖV 48 92

1,015 SM Érkávás Érkávás 5_MN

1,016 SM Gencs Érkávás van 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 42 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 41 83

1,017 SM Kálmánd Kálmánd van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 48 109

1,018 SM Kaplony Kaplony van 1_MÖ 0–8. 6 ÖÁ 113 6 ÖÁ 108 221

1,019 SM Kismajtény Kismajtény 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24 2_NV VAN

1,020 SM Nagymajtény Kismajtény 4_VT 0–4. 2 ÖV 26 26

1,021 SM Domahida Kismajtény van

1,022 SM Mezőfény Mezőfény van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 73 4 ÖÁ 64 137

1,023 SM Mezőpetri Mezőpetri van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ + 1 ÖV 39 67

352



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,024 SM

nag

y-ká

roly

i Mezőterem Mezőterem van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 67 4 ÖÁ 58 125

1,025 SM Piskolt Piskolt van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 56 142

1,026 SM Szaniszló Szaniszló van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 94 5 ÖÁ 89 183

1,027 SM

szat

már

ném

eti

Szatmárnémeti /Ion Creangă ÁI/ Szatmárnémeti

van

2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 164 5 ÖÁ 111 275

1,028 SM Szatmárnémeti /Mircea Eliade ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 136 6 ÖÁ 124 260

1,029 SM Szatmárnémeti /Dr. Vasile Lucaciu ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 116 5 ÖÁ 97 213

1,030 SM Szatmárnémeti /10-es sz. ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 10 ÖÁ 244 9 ÖÁ 251 495

1,031 SM Szatmárnémeti /Bălcescu- Petőfi ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 4 ÖÁ 84 183 2_NV VAN

1,032 SM Szatmárnémeti /Avram Iancu ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 109 4 ÖÁ 80 189 2_NV VAN

1,033 SM Szatmárnémeti /Nicolae Stein-hardt OL/ Szatmárnémeti 5_MN

1,034 SM Szatmárnémeti /5-ös sz. ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,035 SM Szatmárnémeti /13-as sz. ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,036 SM Szatmárnémeti /Grigore Moisil ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,037 SM Szatmárnémeti /George Coșbuc ÁI/ Szatmárnémeti

1,038 SM Szatmárnémeti /Constantin Brâncoveanu ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN


1,040 SM Szatmárnémeti /Lucian Blaga ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,041 SM Szatmárnémeti /Octavian Goga ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,042 SM Szatmárnémeti /Református Líceum/ Szatmárnémeti 1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 100 4 ÖÁ 125 van 508

1,043 SM Szatmárnémeti /Kölcsey Ferenc FG/ Szatmárnémeti 1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 109 4 ÖÁ 124 van 893

1,044 SM Szatmárnémeti /Hám János RKL/ Szatmárnémeti 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 137 5 ÖÁ 142 van 471

1,045 SM Szatmárnémeti /Aurel Popp ML/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 92 4 ÖÁ 88 van 264

353



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,024 SM

nag

y-ká

roly

i Mezőterem Mezőterem van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 67 4 ÖÁ 58 125

1,025 SM Piskolt Piskolt van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 56 142

1,026 SM Szaniszló Szaniszló van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 94 5 ÖÁ 89 183

1,027 SM

szat

már

ném

eti

Szatmárnémeti /Ion Creangă ÁI/ Szatmárnémeti

van

2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 164 5 ÖÁ 111 275

1,028 SM Szatmárnémeti /Mircea Eliade ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 136 6 ÖÁ 124 260

1,029 SM Szatmárnémeti /Dr. Vasile Lucaciu ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 116 5 ÖÁ 97 213

1,030 SM Szatmárnémeti /10-es sz. ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 10 ÖÁ 244 9 ÖÁ 251 495

1,031 SM Szatmárnémeti /Bălcescu- Petőfi ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 99 4 ÖÁ 84 183 2_NV VAN

1,032 SM Szatmárnémeti /Avram Iancu ÁI/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 109 4 ÖÁ 80 189 2_NV VAN

1,033 SM Szatmárnémeti /Nicolae Stein-hardt OL/ Szatmárnémeti 5_MN

1,034 SM Szatmárnémeti /5-ös sz. ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN


1,036 SM Szatmárnémeti /Grigore Moisil ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,037 SM Szatmárnémeti /George Coșbuc ÁI/ Szatmárnémeti

1,038 SM Szatmárnémeti /Constantin Brâncoveanu ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN


1,040 SM Szatmárnémeti /Lucian Blaga ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,041 SM Szatmárnémeti /Octavian Goga ÁI/ Szatmárnémeti 5_MN

1,042 SM Szatmárnémeti /Református Líceum/ Szatmárnémeti 1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 100 4 ÖÁ 125 van 508

1,043 SM Szatmárnémeti /Kölcsey Ferenc FG/ Szatmárnémeti 1_MÖ 0–12. 4 ÖÁ 109 4 ÖÁ 124 van 893

1,044 SM Szatmárnémeti /Hám János RKL/ Szatmárnémeti 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 137 5 ÖÁ 142 van 471

1,045 SM Szatmárnémeti /Aurel Popp ML/ Szatmárnémeti 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 92 4 ÖÁ 88 van 264

354



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,046 SM

szat

már

ném

eti

Szatmárnémeti /George Emil Palade SZL/ Szatmárnémeti

van

2_VÖ 9–12. van 243

1,047 SM Szatmárnémeti /Gheorghe Dragoș L/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 115

1,048 SM Szatmárnémeti /Constantin Brâncuși SZK/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 92

1,049 SM Szatmárnémeti /Elisa Zamfi-rescu SZK/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 88

1,050 SM Szatmárnémeti /Unio-Traian Vuia SZK/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 152

1,051 SM Ákos Ákos van 2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 121 5 ÖÁ 84 205

1,052 SM Krasznamihályfalva Ákos van 4_VT 0–4. 2 ÖV 30 30

1,053 SM Apa Apa 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V foly. M - E 6 VAN

1,054 SM Józsefháza Aranyosmeggyes van 4_VT 0–8. 2 ÖV 21 2 ÖV 22 43

1,055 SM Patóháza Aranyosmeggyes van 4_VT 0–4. 2 ÖV 23 23 1_V foly. Ö - E 3 VAN

1,056 SM Avasújváros Avasújváros van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 81 167

1,057 SM Kőszegremete Avasújváros van 5_MN

1,058 SM Tamásváralja Batarcs van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 36

1,059 SM Batiz Batiz 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 11 11 2_NV VAN

1,060 SM Egri Egri van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 4 ÖÁ 51 113

1,061 SM Erdőd Erdőd van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 121 6 ÖÁ 117 238

1,062 SM Halmi Halmi van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 85 5 ÖÁ 98 183

1,063 SM Dabolc Halmi 5_MN

1,064 SM Kisbábony Halmi van 5_MN

1,065 SM Királydaróc Királydaróc van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 26 26 2_NV VAN

1,066 SM Kökényesd Kökényesd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 67 4 ÖÁ 71 138

1,067 SM Csedreg Kökényesd van 4_VT 0–8. 4 ÖÁ 59 4 ÖÁ 70 129

1,068 SM Krasznabéltek Krasznabéltek 2_VÖ 5–8. 2 ÖV 28 28

1,069 SM Géres Krasznabéltek van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 43 43

1,070 SM Lázári Lázári van 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 87 van 212

355



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,046 SM

szat

már

ném

eti

Szatmárnémeti /George Emil Palade SZL/ Szatmárnémeti

van

2_VÖ 9–12. van 243

1,047 SM Szatmárnémeti /Gheorghe Dragoș L/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 115

1,048 SM Szatmárnémeti /Constantin Brâncuși SZK/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 92

1,049 SM Szatmárnémeti /Elisa Zamfi-rescu SZK/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 88

1,050 SM Szatmárnémeti /Unio-Traian Vuia SZK/ Szatmárnémeti 2_VÖ 9–12. van 152

1,051 SM Ákos Ákos van 2_VÖ 0–8. 7 ÖÁ 121 5 ÖÁ 84 205

1,052 SM Krasznamihályfalva Ákos van 4_VT 0–4. 2 ÖV 30 30

1,053 SM Apa Apa 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V foly. M - E 6 VAN

1,054 SM Józsefháza Aranyosmeggyes van 4_VT 0–8. 2 ÖV 21 2 ÖV 22 43

1,055 SM Patóháza Aranyosmeggyes van 4_VT 0–4. 2 ÖV 23 23 1_V foly. Ö - E 3 VAN

1,056 SM Avasújváros Avasújváros van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 86 4 ÖÁ 81 167

1,057 SM Kőszegremete Avasújváros van 5_MN

1,058 SM Tamásváralja Batarcs van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 36 36

1,059 SM Batiz Batiz 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 11 11 2_NV VAN

1,060 SM Egri Egri van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 62 4 ÖÁ 51 113

1,061 SM Erdőd Erdőd van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 121 6 ÖÁ 117 238

1,062 SM Halmi Halmi van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 85 5 ÖÁ 98 183

1,063 SM Dabolc Halmi 5_MN

1,064 SM Kisbábony Halmi van 5_MN

1,065 SM Királydaróc Királydaróc van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 26 26 2_NV VAN

1,066 SM Kökényesd Kökényesd van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 67 4 ÖÁ 71 138

1,067 SM Csedreg Kökényesd van 4_VT 0–8. 4 ÖÁ 59 4 ÖÁ 70 129

1,068 SM Krasznabéltek Krasznabéltek 2_VÖ 5–8. 2 ÖV 28 28

1,069 SM Géres Krasznabéltek van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 43 43

1,070 SM Lázári Lázári van 2_VÖ 0–12. 5 ÖÁ 91 4 ÖÁ 87 van 212

356



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,071 SM

szat

már

ném

eti

Kispeleske Lázári van 5_MN

1,072 SM Nagypeleske Lázári van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 57 1 ÖÁ

+ 2 ÖV 47 104

1,073 SM Sándorhomok Lázári van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 4 ÖÁ 64 113

1,074 SM Szárazberek Lázári van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

1,075 SM Mikola Mikola van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 102 4 ÖÁ 68 170

1,076 SM Nagykolcs Nagykolcs 5_MN

1,077 SM Szamoskóród Nagykolcs 5_MN

1,078 SM Szamoskrassó Nagykolcs van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ + 1 ÖV 82 158

1,079 SM Kiskolcs Nagykolcs van 5_MN

1,080 SM Pusztadaróc Pusztadaróc van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 135 5 ÖÁ 96 231

1,081 SM Atya Pusztadaróc van 5_MN

1,082 SM Pete Pusztadaróc van 5_MN

1,083 SM Szamosdara Pusztadaróc van 3_MT 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 47 2 ÖV 42 89

1,084 SM Sárköz /Petőfi Sándor ÁI/ Sárközvan

2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ + 1 ÖV 166 8 ÖÁ

+ 2 ÖV 187 353

1,085 SM Sárköz /Gheorghe Barițiu SZL/ Sárköz 2_VÖ 9–12. van 19

1,086 SM Adorján Sárköz van 3_MT 0–4. 2 ÖV 46 46

1,087 SM Szatmárhegy Szatmárhegy van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 68 4 ÖÁ 64 132

1,088 SM Amac Szatmárpálfalva 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

1,089 SM Hirip Szatmárpálfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 53 53

1,090 SM Ombod Szatmárpálfalva van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 60 4 ÖÁ 55 115

1,091 SM Pettyén Szatmárpálfalva van

1,092 SM Szatmárudvari Szatmárudvari van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 50 50

1,093 SM Túrterebes Túrterebes van 1_MÖ 0–8. 8 ÖÁ + 1 ÖV 176 5 ÖÁ

+ 1 ÖV 117 293

1,094 SM Túrterebesi szőlőhegy Túrterebes van 5_MN

357



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,071 SM

szat

már

ném

eti

Kispeleske Lázári van 5_MN

1,072 SM Nagypeleske Lázári van 3_MT 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 57 1 ÖÁ

+ 2 ÖV 47 104

1,073 SM Sándorhomok Lázári van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 49 4 ÖÁ 64 113

1,074 SM Szárazberek Lázári van 3_MT 0–4. 2 ÖV 25 25

1,075 SM Mikola Mikola van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 102 4 ÖÁ 68 170

1,076 SM Nagykolcs Nagykolcs 5_MN

1,077 SM Szamoskóród Nagykolcs 5_MN

1,078 SM Szamoskrassó Nagykolcs van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 76 4 ÖÁ + 1 ÖV 82 158

1,079 SM Kiskolcs Nagykolcs van 5_MN

1,080 SM Pusztadaróc Pusztadaróc van 2_VÖ 0–8. 6 ÖÁ 135 5 ÖÁ 96 231

1,081 SM Atya Pusztadaróc van 5_MN

1,082 SM Pete Pusztadaróc van 5_MN

1,083 SM Szamosdara Pusztadaróc van 3_MT 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 47 2 ÖV 42 89

1,084 SM Sárköz /Petőfi Sándor ÁI/ Sárközvan

2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ + 1 ÖV 166 8 ÖÁ

+ 2 ÖV 187 353

1,085 SM Sárköz /Gheorghe Barițiu SZL/ Sárköz 2_VÖ 9–12. van 19

1,086 SM Adorján Sárköz van 3_MT 0–4. 2 ÖV 46 46

1,087 SM Szatmárhegy Szatmárhegy van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 68 4 ÖÁ 64 132

1,088 SM Amac Szatmárpálfalva 4_VT 0–4. 1 ÖV 10 10 2_NV VAN

1,089 SM Hirip Szatmárpálfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 53 53

1,090 SM Ombod Szatmárpálfalva van 1_MÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 60 4 ÖÁ 55 115

1,091 SM Pettyén Szatmárpálfalva van

1,092 SM Szatmárudvari Szatmárudvari van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 50 50

1,093 SM Túrterebes Túrterebes van 1_MÖ 0–8. 8 ÖÁ + 1 ÖV 176 5 ÖÁ

+ 1 ÖV 117 293

1,094 SM Túrterebesi szőlőhegy Túrterebes van 5_MN

358



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,095 SM

szat

már

ném

eti

Vámfalu Vámfalu van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 2 ÖV 31 75

1,096 SM Vetés Vetés van 2_VÖ 0–4. 2 ÖÁ + 1 ÖV 48 48

1,097 SM Óvári Vetés van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 51 5 ÖÁ 92 143

1,098 SM

tasn

ádi

Tasnád /Tasnádi ÁI/ Tasnád

van

2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 185 7 ÖÁ 146 331

1,099 SM Tasnád /Tasnádi SZL/ Tasnád 2_VÖ 9–12. van 117

1,100 SM Tasnád /Tasnád-lakótelepi EI/ Tasnád 5_MN

1,101 SM Érszakácsi Érszakácsi van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24 2_NV VAN

1,102 SM Magyarcsaholy Magyarcsaholy van 3_MT 0–8. 2 ÖV 16 2 ÖV 23 39 2_NV VAN

1,103 SM Pele Sződemeter 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 53 1 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 92

1,104 SM Szilágypér Szilágypér van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 63 134

1,105 SM Tasnádszántó Tasnádszántó van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 40 40

1,106 SB

med

gyes

i

Medgyes /Báthory István ÁI/ Medgyesvan

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 51 112 3_K VAN

1,107 SB Medgyes /Nemzeti Gázipari SZK/ Medgyes 2_VÖ 9–12. van 16

1,108 SB Balázstelke Balázstelke 5_MN

1,109 SB Erzsébetváros Erzsébetváros van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

1,110 SB Kiskapus Kiskapus van 4_M VAN

1,111 SB Küküllőalmás Küküllőalmás 4_M VAN

1,112 SB Somogyom Küküllőalmás 4_M VAN

1,113 SB

nag

ysze

ben

i Nagyszeben /Octavian Goga FG/ Nagyszebenvan

2_VÖ 0–12. 2 ÖV 17 2 ÖV 11 van 39 1_V 2016/17 M - F 5 VAN

1,114 SB Nagyszeben /15-ös sz. ÁI/ Nagyszeben 5_MN

1,115 SB Bürkös Bürkös 4_M

1,116 SB Oltszakadát Felek 4_M VAN

1,117 SB Vízakna Vízakna van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V n. e. M - E 6 VAN

1,118 SJ

alm

ás-v

ölgy

i

Váralmás Váralmás 4_M VAN

1,119 SJ Zsobok Váralmás van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ + 1 ÖV 49 77 2_NV VAN

1,120 SJ Ketesd Alsófüld 3_MT 0–4. 2 ÖV 18 18 2_NV VAN

1,121 SJ Középlak Középlak 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V foly. M - E 1 VAN

1,122 SJ Nagypetri Középlak 4_VT 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 1 VAN

359



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,095 SM

szat

már

ném

eti

Vámfalu Vámfalu van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 2 ÖV 31 75

1,096 SM Vetés Vetés van 2_VÖ 0–4. 2 ÖÁ + 1 ÖV 48 48

1,097 SM Óvári Vetés van 2_VÖ 0–8. 3 ÖÁ + 1 ÖV 51 5 ÖÁ 92 143

1,098 SM

tasn

ádi

Tasnád /Tasnádi ÁI/ Tasnád

van

2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 185 7 ÖÁ 146 331

1,099 SM Tasnád /Tasnádi SZL/ Tasnád 2_VÖ 9–12. van 117

1,100 SM Tasnád /Tasnád-lakótelepi EI/ Tasnád 5_MN

1,101 SM Érszakácsi Érszakácsi van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 24 24 2_NV VAN

1,102 SM Magyarcsaholy Magyarcsaholy van 3_MT 0–8. 2 ÖV 16 2 ÖV 23 39 2_NV VAN

1,103 SM Pele Sződemeter 4_VT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 53 1 ÖÁ

+ 1 ÖV 39 92

1,104 SM Szilágypér Szilágypér van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 63 134

1,105 SM Tasnádszántó Tasnádszántó van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 40 40

1,106 SB

med

gyes

i

Medgyes /Báthory István ÁI/ Medgyesvan

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 61 4 ÖÁ 51 112 3_K VAN

1,107 SB Medgyes /Nemzeti Gázipari SZK/ Medgyes 2_VÖ 9–12. van 16

1,108 SB Balázstelke Balázstelke 5_MN

1,109 SB Erzsébetváros Erzsébetváros van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 8 8 1_V 2016/17 M - E 6 VAN

1,110 SB Kiskapus Kiskapus van 4_M VAN

1,111 SB Küküllőalmás Küküllőalmás 4_M VAN

1,112 SB Somogyom Küküllőalmás 4_M VAN

1,113 SB

nag

ysze

ben

i Nagyszeben /Octavian Goga FG/ Nagyszebenvan

2_VÖ 0–12. 2 ÖV 17 2 ÖV 11 van 39 1_V 2016/17 M - F 5 VAN

1,114 SB Nagyszeben /15-ös sz. ÁI/ Nagyszeben 5_MN

1,115 SB Bürkös Bürkös 4_M

1,116 SB Oltszakadát Felek 4_M VAN

1,117 SB Vízakna Vízakna van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V n. e. M - E 6 VAN

1,118 SJ

alm

ás-v

ölgy

i

Váralmás Váralmás 4_M VAN

1,119 SJ Zsobok Váralmás van 1_MÖ 0–8. 2 ÖV 28 2 ÖÁ + 1 ÖV 49 77 2_NV VAN

1,120 SJ Ketesd Alsófüld 3_MT 0–4. 2 ÖV 18 18 2_NV VAN

1,121 SJ Középlak Középlak 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 5 5 1_V foly. M - E 1 VAN

1,122 SJ Nagypetri Középlak 4_VT 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 1 VAN

360



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,123 SJ

szil

ágyc

seh

i

Szilágycseh /Gyulaffy László ÁI/ Szilágycsehvan

1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 136 7 ÖÁ 148 284

1,124 SJ Szilágycseh /Gheorghe Pop de Băseşti SZL/ Szilágycseh 2_VÖ 9–12. van 271

1,125 SJ Völcsök Szilágycseh van 4_VT 0–4. 1 ÖV 15 15 2_NV VAN

1,126 SJ Benedekfalva Benedekfalva 5_MN

1,127 SJ Bősháza Benedekfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2018/19 M - E 2 VAN

1,128 SJ Szilágyszeg Szilágyszeg 4_M VAN

1,129 SJ Menyő Szilágyszeg 5_MN

1,130 SJ Désháza Szilágyszeg van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 64 4 ÖÁ 55 119

1,131 SJ

szil

ágys

omly

ói

Szilágysomlyó /Báthory István ÁI/ Szilágysomlyó

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 116 6 ÖÁ 108 224 3_K VAN

1,132 SJ Szilágysomlyó /Silvania ÁI/ Szilágysomlyó 5_MN

1,133 SJ Szilágysomlyó /Simion Băr-nuţiu FG/ Szilágysomlyó 2_VÖ 9–12. van 231

1,134 SJ Szilágysomlyó /Ioan Ossian SZL/ Szilágysomlyó 2_VÖ 9–12. van 107

1,135 SJ Ipp Ipp van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 40 4 ÖÁ 48 88

1,136 SJ Szilágyzovány Ipp van 4_VT 0–8. 2 ÖV 36 4 ÖÁ 54 90

1,137 SJ Kárásztelek Kárásztelek van 1_MÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 44 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 42 86

1,138 SJ Kémer Kémer van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 73 5 ÖÁ 76 149

1,139 SJ Kraszna Kraszna van 2_VÖ 0–12. 10 ÖÁ 200 8 ÖÁ 177 van 537 3_K VAN

1,140 SJ Ráton Kraszna van 5_MN

1,141 SJ Somlyóújlak Krasznahídvég van 3_MT 0–4. 2 ÖV 9 9 2_NV VAN

1,142 SJ Krasznahorvát Krasznahorvát van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 2_NV VAN

1,143 SJ Lecsmér Márkaszék van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V foly. M - E 2 VAN

1,144 SJ Szilágybagos Szilágybagos van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 4 ÖÁ 52 96

1,145 SJ Szilágyborzás Szilágybagos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

1,146 SJ Szilágynagyfalu /Petri Mór ÁI/ Szilágynagyfaluvan

2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 144 7 ÖÁ 127 271

1,147 SJ Szilágynagyfalu /1-es számú SZL/ Szilágynagyfalu 2_VÖ 9–12. van 12

361



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,123 SJ

szil

ágyc

seh

i

Szilágycseh /Gyulaffy László ÁI/ Szilágycsehvan

1_MÖ 0–8. 7 ÖÁ 136 7 ÖÁ 148 284

1,124 SJ Szilágycseh /Gheorghe Pop de Băseşti SZL/ Szilágycseh 2_VÖ 9–12. van 271

1,125 SJ Völcsök Szilágycseh van 4_VT 0–4. 1 ÖV 15 15 2_NV VAN

1,126 SJ Benedekfalva Benedekfalva 5_MN

1,127 SJ Bősháza Benedekfalva van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2018/19 M - E 2 VAN

1,128 SJ Szilágyszeg Szilágyszeg 4_M VAN

1,129 SJ Menyő Szilágyszeg 5_MN

1,130 SJ Désháza Szilágyszeg van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 64 4 ÖÁ 55 119

1,131 SJ

szil

ágys

omly

ói

Szilágysomlyó /Báthory István ÁI/ Szilágysomlyó

van

1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 116 6 ÖÁ 108 224 3_K VAN

1,132 SJ Szilágysomlyó /Silvania ÁI/ Szilágysomlyó 5_MN

1,133 SJ Szilágysomlyó /Simion Băr-nuţiu FG/ Szilágysomlyó 2_VÖ 9–12. van 231

1,134 SJ Szilágysomlyó /Ioan Ossian SZL/ Szilágysomlyó 2_VÖ 9–12. van 107

1,135 SJ Ipp Ipp van 2_VÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 40 4 ÖÁ 48 88

1,136 SJ Szilágyzovány Ipp van 4_VT 0–8. 2 ÖV 36 4 ÖÁ 54 90

1,137 SJ Kárásztelek Kárásztelek van 1_MÖ 0–8. 2 ÖÁ + 1 ÖV 44 2 ÖÁ

+ 1 ÖV 42 86

1,138 SJ Kémer Kémer van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 73 5 ÖÁ 76 149

1,139 SJ Kraszna Kraszna van 2_VÖ 0–12. 10 ÖÁ 200 8 ÖÁ 177 van 537 3_K VAN

1,140 SJ Ráton Kraszna van 5_MN

1,141 SJ Somlyóújlak Krasznahídvég van 3_MT 0–4. 2 ÖV 9 9 2_NV VAN

1,142 SJ Krasznahorvát Krasznahorvát van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 12 12 2_NV VAN

1,143 SJ Lecsmér Márkaszék van 3_MT 0–4. 1 ÖV 11 11 1_V foly. M - E 2 VAN

1,144 SJ Szilágybagos Szilágybagos van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 44 4 ÖÁ 52 96

1,145 SJ Szilágyborzás Szilágybagos van 3_MT 0–4. 1 ÖV 8 8

1,146 SJ Szilágynagyfalu /Petri Mór ÁI/ Szilágynagyfaluvan

2_VÖ 0–8. 9 ÖÁ 144 7 ÖÁ 127 271

1,147 SJ Szilágynagyfalu /1-es számú SZL/ Szilágynagyfalu 2_VÖ 9–12. van 12

362



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,148 SJ

szil

ágy-

som

lyói Bürgezd Szilágynagyfalu van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

1,149 SJ Szilágyperecsen Szilágyperecsen van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 105 4 ÖÁ 104 209

1,150 SJ Varsolc Varsolc van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 69 4 ÖÁ 59 128

1,151 SJ

zila

hi

Zilah /Mihai Eminescu ÁI/ Zilah

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 78 4 ÖÁ 92 170 2_NV VAN

1,152 SJ Zilah /Simion Bărnuțiu ÁI/ Zilah 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 138 5 ÖÁ 122 260

1,153 SJ Zilah /Iuliu Maniu ÁI/ Zilah 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ 12 4 ÖÁ 98 110 1_V foly. K - F 7 VAN

1,154 SJ Zilah /7-es sz. ÁI/ Zilah 5_MN

1,155 SJ Zilah /Wesselényi RK/ Zilah 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 115 2 ÖÁ 41 van 486

1,156 SJ Zilah /Avram Iancu SL/ Zilah 2_VÖ 5–8. 1 ÖÁ 9 9

1,157 SJ Zilah /Gheorghe Șincai EL/ Zilah 2_VÖ 9–12. van 202

1,158 SJ Zilah /Silvania FG/ Zilah 2_VÖ 9–12. van 234

1,159 SJ Zilah /Gelu Vajda SZL/ Zilah 2_VÖ 9–12. van 74

1,160 SJ Szilágyfőkeresztúr Cigányi van 3_MT 0–4. 2 ÖV 17 17 2_NV VAN

1,161 SJ Szilágygörcsön Cigányi van 4_VT 0–4. 1 ÖV 11 11 2_NV VAN

1,162 SJ Nagydoba Debren van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

1,163 SJ Szilágyszentkirály Debren van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

1,164 SJ Vérvölgy Debren van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

1,165 SJ Diósad Haraklány van 3_MT 0–4. 2 ÖV 17 17

1,166 SJ Magyargoroszló Haraklány van 3_MT 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 25 50

1,167 SJ Szilágypanit Haraklány van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 39 4 ÖÁ 47 86

1,168 SJ Kusaly Kusaly 4_M VAN

1,169 SJ Szilágyerked Kusaly van 3_MT 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖV 19 42 2_NV VAN

1,170 SJ Magyarkecel Magyarkecel van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2017/18 M - E 3 VAN

1,171 SJ Egrespatak Magyarkecel van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 26 26 2_NV VAN

1,172 SJ Szilágyballa Oláhbaksa van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 55 126

1,173 SJ Sarmaság /1-es sz. SZL/ Sarmaságvan

2_VÖ 0–12. 8 ÖÁ 152 8 ÖÁ 165 van 449

1,174 SJ Sarmaság /2-es sz. ÁI/ Sarmaság 5_MN

1,175 SJ Selymesilosva Sarmaság van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 48

1,176 SJ Szilágylompért Sarmaság van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 39 4 ÖÁ 53 92

363



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,148 SJ

szil

ágy-

som

lyói Bürgezd Szilágynagyfalu van 3_MT 0–4. 1 ÖV 7 7

1,149 SJ Szilágyperecsen Szilágyperecsen van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 105 4 ÖÁ 104 209

1,150 SJ Varsolc Varsolc van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 69 4 ÖÁ 59 128

1,151 SJ

zila

hi

Zilah /Mihai Eminescu ÁI/ Zilah

van

2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 78 4 ÖÁ 92 170 2_NV VAN

1,152 SJ Zilah /Simion Bărnuțiu ÁI/ Zilah 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 138 5 ÖÁ 122 260

1,153 SJ Zilah /Iuliu Maniu ÁI/ Zilah 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ 12 4 ÖÁ 98 110 1_V foly. K - F 7 VAN

1,154 SJ Zilah /7-es sz. ÁI/ Zilah 5_MN

1,155 SJ Zilah /Wesselényi RK/ Zilah 1_MÖ 0–12. 5 ÖÁ 115 2 ÖÁ 41 van 486

1,156 SJ Zilah /Avram Iancu SL/ Zilah 2_VÖ 5–8. 1 ÖÁ 9 9

1,157 SJ Zilah /Gheorghe Șincai EL/ Zilah 2_VÖ 9–12. van 202

1,158 SJ Zilah /Silvania FG/ Zilah 2_VÖ 9–12. van 234

1,159 SJ Zilah /Gelu Vajda SZL/ Zilah 2_VÖ 9–12. van 74

1,160 SJ Szilágyfőkeresztúr Cigányi van 3_MT 0–4. 2 ÖV 17 17 2_NV VAN

1,161 SJ Szilágygörcsön Cigányi van 4_VT 0–4. 1 ÖV 11 11 2_NV VAN

1,162 SJ Nagydoba Debren van 3_MT 0–4. 2 ÖV 23 23

1,163 SJ Szilágyszentkirály Debren van 3_MT 0–4. 1 ÖV 6 6

1,164 SJ Vérvölgy Debren van 3_MT 0–4. 2 ÖV 24 24

1,165 SJ Diósad Haraklány van 3_MT 0–4. 2 ÖV 17 17

1,166 SJ Magyargoroszló Haraklány van 3_MT 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖV 25 50

1,167 SJ Szilágypanit Haraklány van 2_VÖ 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 39 4 ÖÁ 47 86

1,168 SJ Kusaly Kusaly 4_M VAN

1,169 SJ Szilágyerked Kusaly van 3_MT 0–8. 2 ÖV 23 2 ÖV 19 42 2_NV VAN

1,170 SJ Magyarkecel Magyarkecel van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2017/18 M - E 3 VAN

1,171 SJ Egrespatak Magyarkecel van 2_VÖ 0–4. 2 ÖV 26 26 2_NV VAN

1,172 SJ Szilágyballa Oláhbaksa van 2_VÖ 0–8. 5 ÖÁ 71 4 ÖÁ 55 126

1,173 SJ Sarmaság /1-es sz. SZL/ Sarmaságvan

2_VÖ 0–12. 8 ÖÁ 152 8 ÖÁ 165 van 449

1,174 SJ Sarmaság /2-es sz. ÁI/ Sarmaság 5_MN

1,175 SJ Selymesilosva Sarmaság van 3_MT 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 48 48

1,176 SJ Szilágylompért Sarmaság van 3_MT 0–8. 1 ÖÁ + 2 ÖV 39 4 ÖÁ 53 92

364



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,177 SJ

zila

hi

Szilágykövesd Szilágykövesd 5_MN

1,178 SJ Szilágysámson Szilágysámson van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 62 5 ÖÁ 93 155

1,179 SJ Mocsolya Szilágysámson van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ + 1 ÖV 55 55

1,180 SJ Zsibó Zsibó van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 17 2 ÖV 21 38 1_V foly. Ö - E 5 VAN

1,181 TM

lugo

si

Lugos Lugos van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 17 2 ÖV 17 34 1_V foly. Ö – E+F 5 VAN

1,182 TM Nagybodófalva Bálinc van 4_M VAN

1,183 TM Igazfalva Igazfalva van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 11 2 ÖV 11 22 1_V foly. Ö – E+F 2 VAN

1,184 TM Szapáryfalva Kastély van 4_M VAN

1,185 TM

nag

ysze

nt-

mik

lósi Nagyszentmiklós Nagyszentmiklós van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2018/19 M - E 6 VAN

1,186 TM Nagycsanád Nagycsanád van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2017/18 M - E 6 VAN

1,187 TM Pusztakeresztúr Óbéb van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2016/17 M - E 2 VAN

1,188 TM

tem

esvá

ri

Temesvár /Bartók Béla EL/ Temesvár

van

1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 198 8 ÖÁ 154 van 538

1,189 TM Temesvár /Gerhardinum RKL/ Temesvár 2_VÖ 9–12. van 52

1,190 TM Temesvár /1-es sz. ÁI/ Temesvár 5_MN

1,191 TM Temesvár /25-ös sz. ÁI/ Temesvár 5_MN

1,192 TM Temesvár /26-os sz. ÁI/ Temesvár 5_MN

1,193 TM Temesrékás Temesrékás 5_MN

1,194 TM Újmosnica Újmosnica van

1,195 TM Újszentes Újszentes van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 30 30 1_V foly. Ö - E 6 VAN

1,196 TM

végv

ári

Végvár Végvár van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖÁ + 1 ÖV 32 57

1,197 TM Detta Detta van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 6 VAN

1,198 TM Gátalja Gátalja van

1,199 TM Ötvösd Törökszákos van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V n. e. M - E 2 VAN

1,200 TM Magyarszentmárton Újvár 5_MN

1,201 TM

zsom

-bo

lyai Zsombolya Zsombolya van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 10 2 ÖV 11 21 1_V 2017/18 M - E 5 VAN

1,202 TM Ótelek Ótelek van 3_MT 0–8. 1 ÖV 16 1 ÖV 10 26 1_V foly. Ö – E, M - F 2 VAN

365



I. So

rszá

m

II. M

egye

III.

Okt

atás

i kis

-té

rség

IV. T

elep

ülé

s ne

ve

/isk

ola

neve

/

V. K

özig

azga

tási

eg

ység

köz

pont

ja

VI.

Mag

yar

nyel

-vű

óvo

dai o

ktat

ás

a te

lepü

lése

n

VII

. Isk

ola

jogi

he

lyze

te é

s ta

n-

nyel

ve

VII

I. Is

kola

i okt

a-tá

s sz

erke

zete

IX. E

lem

i osz

tá-

lyok

szá

ma

X. D

iákl

étsz

ám

(0–I

V. o

sztá

ly)

XI.

Fels

ő ta

go-

zato

s os

ztál

yok

szám

a

XII

. Diá

klét

szám

(V

–VII

I. os

ztál

y)

XII

I. K

özép

isko

lai

okta

tás

XIV

. Isk

ola/

ma-

gyar

tago

zat ö

sz-

szes

ítet

t lét

szám

a

XV.

Ves

zély

ezte

-te

ttsé

g

XV

I. K

riti

kus

tané

v

XV

II. V

eszé

lyez

te-

tett

ség

típu

sa é

s ér

inte

tt o

ktat

ási

szin

t

XV

III.

Tipo

lógi

ai

beso

rolá

s

Ada

tlap

léte

1,177 SJ

zila

hi

Szilágykövesd Szilágykövesd 5_MN

1,178 SJ Szilágysámson Szilágysámson van 1_MÖ 0–8. 5 ÖÁ 62 5 ÖÁ 93 155

1,179 SJ Mocsolya Szilágysámson van 3_MT 0–4. 3 ÖÁ + 1 ÖV 55 55

1,180 SJ Zsibó Zsibó van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 17 2 ÖV 21 38 1_V foly. Ö - E 5 VAN

1,181 TM

lugo

si

Lugos Lugos van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 17 2 ÖV 17 34 1_V foly. Ö – E+F 5 VAN

1,182 TM Nagybodófalva Bálinc van 4_M VAN

1,183 TM Igazfalva Igazfalva van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 11 2 ÖV 11 22 1_V foly. Ö – E+F 2 VAN

1,184 TM Szapáryfalva Kastély van 4_M VAN

1,185 TM

nag

ysze

nt-

mik

lósi Nagyszentmiklós Nagyszentmiklós van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V 2018/19 M - E 6 VAN

1,186 TM Nagycsanád Nagycsanád van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2017/18 M - E 6 VAN

1,187 TM Pusztakeresztúr Óbéb van 4_VT 0–4. 1 ÖV 7 7 1_V 2016/17 M - E 2 VAN

1,188 TM

tem

esvá

ri

Temesvár /Bartók Béla EL/ Temesvár

van

1_MÖ 0–12. 10 ÖÁ 198 8 ÖÁ 154 van 538

1,189 TM Temesvár /Gerhardinum RKL/ Temesvár 2_VÖ 9–12. van 52

1,190 TM Temesvár /1-es sz. ÁI/ Temesvár 5_MN

1,191 TM Temesvár /25-ös sz. ÁI/ Temesvár 5_MN

1,192 TM Temesvár /26-os sz. ÁI/ Temesvár 5_MN

1,193 TM Temesrékás Temesrékás 5_MN

1,194 TM Újmosnica Újmosnica van

1,195 TM Újszentes Újszentes van 2_VÖ 0–4. 1 ÖÁ + 2 ÖV 30 30 1_V foly. Ö - E 6 VAN

1,196 TM

végv

ári

Végvár Végvár van 2_VÖ 0–8. 2 ÖV 25 2 ÖÁ + 1 ÖV 32 57

1,197 TM Detta Detta van 2_VÖ 0–4. 1 ÖV 6 6 1_V foly. M - E 6 VAN

1,198 TM Gátalja Gátalja van

1,199 TM Ötvösd Törökszákos van 4_VT 0–4. 1 ÖV 13 13 1_V n. e. M - E 2 VAN

1,200 TM Magyarszentmárton Újvár 5_MN

1,201 TM

zsom

-bo

lyai Zsombolya Zsombolya van 2_VÖ 0–8. 1 ÖV 10 2 ÖV 11 21 1_V 2017/18 M - E 5 VAN

1,202 TM Ótelek Ótelek van 3_MT 0–8. 1 ÖV 16 1 ÖV 10 26 1_V foly. Ö – E, M - F 2 VAN

366


Rövidítésjegyzék, jelmagyarázat a táblázathoz

A táblázatban használt rövidítések, jelölések magyarázatát a táblázat oszlo-pai szerint ismertetjük.

II. oszlop: Megye

A megyék nevét a romániai megyei gépkocsijelzésekkel rövidítettük, a követ-kezőképpen:

AR – Arad BN – Beszterce-Naszód BH – BiharBV – Brassó AB – Fehér HR – HargitaHD – Hunyad CJ – Kolozs CV – KovásznaCS – Krassó-Szörény MS – Maros MM – MáramarosSM – Szatmár SB – Szeben SJ – SzilágyTM – Temes.

A rendezési sorrend a megyék teljes magyar neve alapján, betűrendben történt.

IV. oszlop: Település neve /iskola neve/

Az iskola nevét csak azoknál a településeknél tüntettük fel // jelek között, ahol egynél több intézményben van (vagy volt az elmúlt tíz évben) magyar tan-nyelvű iskolai oktatás. Ahol egyetlen iskolában van magyar tannyelvű okta-tás, ott csak a település neve szerepel.

Az iskolanevekben használt rövidítések:

EI – elemi iskolaÁI – általános iskolaG/FG – gimnázium/főgimnáziumK – kollégiumL – líceumEL – elméleti líceumSZL – szakképző líceumZL – zenelíceumML – művészeti líceum

SL – sportlíceumPL/TL – pedagógiai/tanítóképző líceumSZK – szakközépiskolaRKL/RKG – római katolikus teológiai

líceum/gimnáziumOL – ortodox líceumRL/RK/RG – református líceum/kol-

légium/gimnáziumUK – unitárius kollégium

367


VI. oszlop: Magyar nyelvű óvodai oktatás a településen

A van jelöléssel ellátott településeken működik legalább egy magyar tannyel-vű óvodai csoport. Azon helyszínek esetében, ahol több intézményben is van/volt iskolai oktatás, a magyar óvodai oktatás létére vonatkozó cellák össze-vont formában szerepelnek, tehát településenként egyszer jelöljük az óvodai oktatás létét.

VII. oszlop: Iskola jogi helyzete és tannyelve

Az iskola jogi helyzetét és tannyelvét egy négy elemet tartalmazó tipológiával jelöljük, jelen kötet Márton János – Kapitány Balázs: Veszélyeztetett oktatási helyszínek című tanulmánya alapján:

1_MÖ – jogilag önálló magyar tannyelvű iskola2_VÖ – jogilag önálló két- vagy több (vegyes) tannyelvű iskola3_MT – magyar tannyelvű tagiskola (jogi önállóság nélküli, alárendelt iskola)4_VT – két -vagy több (vegyes) tannyelvű tagiskola (jogi önállóság nélküli,

alárendelt iskola)

IX. és XI. oszlop: Elemi/felső tagozatos osztályok száma

Osztályok típusa:ÖÁ – önálló, nem összevont osztályÖV – összevont, szimultán osztály

XIII. oszlop: Középiskolai oktatás

A van jelöléssel ellátott helyszíneken/intézményekben működik legalább egy magyar tannyelvű középiskolai (elméleti, vokacionális, technológiai vagy szakmunkásképző) osztály.

XIV. oszlop: Iskola/magyar tagozat összesített létszáma

A magyar tannyelvű iskolában vagy a magyar tagozaton tanuló iskolásdiá-kok összesített létszáma. Nem tartalmazza a magyar tannyelvű óvodai cso-portokban tanuló gyerekek számát, abban az esetben sem, amikor az óvoda jogilag az iskola alárendeltségében működik.

368


XV. oszlop: Veszélyeztetettség (vizsgált helyszínek esetében)

A veszélyeztetettséget az Iskolák veszélyben program keretében vizsgált hely-színek esetében tüntetjük fel, a magyar tannyelvű 0–VIII. osztályos oktatás helyzetére vonatkozóan. Egyetlen kivételt azok a 2005 után megszűnt hely-színek jelentik, amelyeket nem vizsgáltunk a program keretében, de külön jelöltük őket. Jelmagyarázat:

1_V – veszélyeztetett helyszín2_NV – nem veszélyeztetett helyszín3_K – köztes (stratégiai fontosságú) helyszín4_M – vizsgált helyszín, ahol 2005 után szűnt meg a magyar tannyelvű iskolai

oktatás5_MN – nem vizsgált helyszín, ahol 2005 után szűnt meg a magyar tannyelvű

iskolai oktatás

XVI. oszlop: Kritikus tanév

Az a tanév, amikor a feltételezett veszély leghamarabb bekövetkezhet. Hasz-nált rövidítések:

foly. – folyamatos, tehát jelenleg is fennálló veszélyeztetettség, amely bármi-kor a feltételezett veszély bekövetkeztét eredményezheti

n. e. – nem azonosítható egyértelműen kritikus tanév, és folyamatos veszé-lyeztetettség sem áll fenn

XVII. oszlop: Veszélyeztetettség típusa és az érintett oktatási szint

Használt rövidítések:Veszélyeztetettség típusa esetében:

M – megszűnés veszélyeÖ – összevonás veszélyeK – kifutóban levő

Érintett oktatási szint esetében:el – elemi tagozatft – felső tagozat

Egyes helyszíneknél előfordulhat, hogy a veszélyeztetettség mindkét oktatási szintet érinti, és szintek szerint akár eltérő is lehet (pl. az elemit az összevo-nás, a felső tagozatot a megszűnés veszélye fenyegeti. Ennek jelölése: Ö_ el + M_ft).

369


XVIII. oszlop: Tipológiai besorolás

A veszélyeztetett helyszínek besorolása jelen kötet Márton János – Kapitány Balázs: Veszélyeztetett oktatási helyszínek című tanulmányában használt ti-pológia szerint:

1 – elszigetelt magyar mikroközösség elemi oktatással2 – szigettelepülés, csökkenő demográfiai alapokkal3 – etnikailag vegyes település, versengő iskolákkal/tagozatokkal, csökkenő

demográfiai alapokkal4 – etnikailag vegyes település leépült magyar elemi oktatással 5 – szórvány kisváros egyetlen magyar tagozata, évfolyamonkénti legtöbb

egy önálló osztállyal6 – szórvány kisváros/nagyközség utolsó összevont elemi tagozata7 – nagy- vagy középváros veszélyben levő kisiskolái

371

Rezumate

Barna Gergő

Învățământul în cifre. Învățământul public maghiar din România în perioada 1990–2014

Studiul analizează datele statistice oficiale din perioada 1990–2014, cu pri-vire la elevii de școală primară care frecventează clase cu predare în limba maghiară. Pe lângă prezentarea numărului elevilor din România care învață în limba maghiară și a ponderii acestora în cadrul întregii populații de elevi, studiul prezintă separat ponderile brute de înscriere la grădiniță și de școla-rizare, în baza rezultatelor recensămintelor din 2001 și 2011.


Aşezăminte educaționale periclitateAcest studiu cu caracter descriptiv prezintă obiectivul și cadrele programu-lui „Școli în pericol”, elucidează conceptele cele mai importante, folosite pe parcursul desfășurării programului, precum și dispozițiile legislative rele-vante ale sistemului educațional din România. Textul sintetizează principa-lele rezultate cuantificabile ale programului și oferă o posibilă tipologie a aşezămintelor educaționale periclitate.

Kapitány Balázs

Puncte de abandon în cadrul sistemului educațional maghiar din RomâniaPrima parte a studiului prezintă succint domeniul de reglementare structura-lă caracteristic pentru sistemul educațional cu predare în limba maghiară din România. După aceasta, textul trece în revistă și prezintă acele situații în care copii de limbă maternă maghiară ajung în instituții de învățământ cu preda-re în limba română (sau germană). Studiul prezintă 36 de situații concrete de abandon.

372

Kiss Tamás

Romii în cadrul sistemului educațional în limba maghiară: ponderi, procese și provocăriStudiul nostru încearcă să ofere o trecere în revistă a celor mai importante provocări legate de participarea romilor din Transilvania în învățământul cu predare în limba maghiară. Cel mai important punct de interes al posibi-lelor politici identitare maghiare legate de romi constă în sistemul educațio-nal. Ca o axiomă se poate formula ideea că romii de limbă maternă maghiară trebuie menținuți, pe cât posibil, în sfera de atracție a culturii maghiare și a educației în limba maghiară. Cu toate acestea, în baza cercetărilor relevante se constată faptul că distanța socială dintre romi și alte etnii din Transilva-nia (care joacă un rol și în viața de zi cu zi) nu s-a redus, ci chiar s-a accentuat în ultimele două decenii. Studiul încearcă să prezinte problemele la care con-duce acest conflict și întrebările care se nasc de pe urma sa.

Márton János

Școli elementare/secții școlare urbane cu predare în limba maghiară în TransilvaniaCercetarea cu privire la școlile elementare și secțiile școlare urbane cu pre-dare în limba maghiară a fost inițiată ca un subprogram în cadrul proiectu-lui de cercetare intitulat „Școli în pericol“ în 2014. Studiul sintetizează cele mai importante date și concluzii ale acesteia. Analiza a cuprins doisprezece orașe din Transilvania cu populație majoritară românească și patruzeci și două de școli și secții școlare cu predare în limba maghiară din aceste orașe (așa-numitele școli elementare urbane), bazându-se pe interviurile realizate pe teren în perioada martie-mai 2014 și pe datele de statistici pe educație re-feritoare la anul școlar 2014/2015.

Toró Tibor

Impunerea navetei, sistemul autobuzelor școlare și educația diasporei maghiare din RomâniaScopul studiului constă în analiza problemei navetei și a sistemului autobuze-lor școlare, cu o atenție deosebită față de educația maghiară din diaspora. Pe lângă prezentarea cadrului legal referitor la impunerea navetei, studiul sin-tetizează cele mai importante tipuri de autobuze școlare, în baza studiilor de caz din cadrul programului „Școli în pericol”. Aceste tipuri sunt următoarele: 1) autobuzul „cel bun”, 2) autobuzul „agresiv”, 3) autobuzul „oportunist”, 4) au-tobuzul „superfluu” și 5) autobuzul care lipsește. Aportul modelelor prezentate constă în faptul că oferă factorilor de decizie posibilitatea de a analiza sistemul existent al autobuzelor școlare și de a optimiza rețeaua autobuzelor școlare.

REZUMATE

373

REZUMATE

Márton János

Provocări și posibile puncte de intervenție în domeniul organizării învățământului în cazul aşezămintelor educaționale maghiare din România aflate în situație periclitată

Studiul reprezintă un fel de încercare de sistematizare a problemelor și pro-vocărilor formulate în cadrul programului „Școli în pericol”, cu privire la învățământul în limba maghiară din România, care încearcă să identifice câteva posibile puncte de intervenție în care actorii și factorii decizionali din domeniul învățământului și al politicii educaționale, activi la diferite nivele, ar putea să își asume un rol. Potrivit logicii structurii și conținutului, textul are mai degrabă un caracter de propunere de politici relevante în acest do-meniu, decât un caracter științific.

Kapitány Balázs

Decizii și concluzii din domeniul organizării educațieiAcest studiu sumar prezintă zece dileme practice legate de organizarea edu-cației minoritare, care au apărut ca importante în baza experiențelor câști-gate de pe urma programului „Școli în pericol”. Este vorba exclusiv despre chestiuni care ar putea fi influențate de către inspectorii și directorii școlari, fără schimbarea cadrelor legale de reglementare actuale. Articolul îşi pro-pune înlesnirea activității organizatorilor maghiari din domeniul învăță-mântului.

Márton János

Baza sintetică de date pentru anul școlar 2014/2015 a învățământului public în limba maghiară din Transilvania, din perspectiva programului „Școli în pericol”

Baza de date conține cele mai importante date cu privire la rețeaua educați-onală maghiară din România, pentru anul școlar 2014/2015. În cadrul bazei de date se regăsesc toate aşezămintele educaționale (localități și instituții) unde, în anul școlar 2014/2015, a existat învățământ în limba maghiară sau unde, în ultimul deceniu (începând cu 2005), a existat educație școlară în limba maghiară cel puțin pentru perioada unui an școlar. Structura bazei de date urmează cadrul conceptual și structural folosit în programul „Școli în pericol”.

375

Abstracts

Barna Gergő

Education in Numbers: Hungarian Education in Romania between 1990 and 2014

The study analyses the official statistical data related to children who have studied in Hungarian-language classes at the primary level between 1990 and 2014. Based on the 2001 and 2011 census data, it presents the number of children who conduct their studies in Hungarian and their ratio within the school population as a whole, along with the gross ratios of kindergarten and primary school enrolment.


Endangered Educational SitesThis essentially descriptive study presents the main objective and the conceptual framework of the “Endangered schools” program, it clarifies the most often used concepts associated with the program and the relevant legal provisions of the Romanian educational system. The study synthesizes the most important quantifiable results of the program and contains a possible typology of the endangered educational sites.

Kapitány Balázs

Drop-Out Points within the Hungarian Educational System in RomaniaThe first part of the study briefly presents the structural regulatory framework of the Hungarian-language educational system in Romania. Then, the study reviews the most important, typical drop-out points within the Hungarian educational system in Romania, i.e. the typical situations in which children with Hungarian mother-tongue follow their studies in Romanian-language (or German-language) educational institutions. The study presents thirty-six specific drop-out points, illustrated in many cases with specific examples.

376

Kiss Tamás

Roma in the Hungarian-language Education System: Rates, Processes, and ChallengesThis study attempts to review the challenges associated with the participation of the Transylvanian Roma in the Hungarian-language education system. The most important focus point of the potential Hungarian identity politics associated with the Roma is the education system. It can be stated as an axiom that the Hungarian-speaking Roma should preferably be kept in the sphere of attraction of Hungarian culture and education. However, according to the relevant researches, the social border between Roma and other ethnics in Transylvania (which also plays a role in everyday life) did not vanish, but strengthened in the last two decades. The study attempts to present the problems to which this conflict can lead to and the issues it raises.

Márton János

Endangered Hungarian-Language Urban Schools and School Departments in TransylvaniaThis analysis, concerned with Hungarian-language urban elementary schools and school departments, was initiated in 2014 as a subprogram of the “Endangered schools” research project. The study synthesizes the most important data and the conclusions of this program. The analysis included twelve Transylvanian cities, mostly inhabited by Romanians, and forty-two Hungarian-language schools and school departments (the so-called “urban elementary schools”), and it was based on on-site interviews conducted between March and May 2014 and the education statistics for the 2014/2015 school year.

Toró Tibor

Commuting, School Bus System, and the Hungarian Diaspora Education in RomaniaThe paper’s main objective is to analyse the commuting and school bus system in Romania from the perspective of the Hungarian diaspora education. After presenting the legal framework, the paper presents a school bus typology, which influences the education system’s functioning. The five types are the following: 1) the “good” school bus, 2) the “aggressive” school bus, 3) the “opportunist” school bus, 4) the “unnecessary” school bus, and 5) the “missing” school bus. The main idea of these models is that they give an opportunity for decision-makers to optimize the school bus system by eliminating the buses with harmful effect.

ABSTRACTS

377

Márton János

Challenges Related to the Organisation of Studies and Possible Points of Intervention in the Case of Endangered Hungarian Educational Sites in Romania

This study attempts to systematize the issues and challenges related to Hungarian-language education in Romania, raised within the framework of the “Endangered schools” program. It also undertakes to indicate certain points of intervention where educational actors and decision makers working on different levels could take a more active role. According to the logic of its structure and content, it is more a policy proposal than a scientific text.

Kapitány Balázs

Choices and Conclusions of Educational OrganizationThis brief study presents ten practical dilemmas of organizing minority education, which seem to be important from the perspective of the experiences gained from the “Endangered schools” program. These are exclusively issues which can be influenced by school inspectors and directors without changing the present legal regulatory framework. The study aimed at facilitating the work of Hungarian-language education organizers.

Márton János

The Aggregated Database of Transylvanian Hungarian Public Education for the 2014/2015 School Year – from the Perspective of the “Endangered Schools” Program

The database contains the most important figures related to the 2014/2015 school year of the Hungarian school network in Romania. It encompasses all the educational sites (localities and institutions) where Hungarian-language education could be found at any level of public education in the 2014/2015 school year, or where Hungarian-language school education was present in the last decade (since 2005). The structure of the database follows the conceptual and organizational structure used within the “Endangered schools” program.

ABSTRACTS

Date post:	09-Dec-2023
Category:	Documents
Upload:	gov-ro
View:	0 times
Download:	0 times

Iskolák veszélyben. Tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről

Documents