Szilágyi Pál*

Reflexióka CISAC-ügy kritikáira

1. Bevezetés

2013. április 12-én a Törvényszék meghozta íté-

letét a CISAC kontra Európai Bizottság ügyben . 1

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság ha-tározatában* 1 2 marasztalt el 24 közös jogkezelőt.

A közös jogkezelők Európai Bizottság által m egál-

lapított jogsértése az alábbiak szerint foglalható össze Az International Confederation of Societies

o f Authors and Composers (CISAC) kidolgozott

egy modellszerződést a közös képviseletek közöt-ti megállapodásra, amelyet a közös jogkezelők lé -

nyegében kivétel nélkül átvettek. Ez a mintaszer-

ződés ugyanakkor olyan kikötéseket tartalmazott, amelyek az Európai Bizottság szerint versenykor-

látozáshoz vezettekMagyarországon többen is átfogóan feldolgoz-

ták a közös jogkezelés kérdéskörét, kifejezetten

versenyjogi szempontból is készült egy alapos ta-nulmány. 3 Jelen tanulmány szerzője aktívan részt

vett a hivatkozott mű elkészítésében, így az ott fe l-

dolgozott szakirodalmat és a levont következteté-seket itt lényegében nem ismétlem meg, hanem

pusztán utalok a tanulmányra A szerzők akkor a

tanulmányukban röviden az alábbi megállapítá-

sokra jutottak. A szerzői jog i jogvédelm i intézmé-

nyek és eszközök a jelenlegi szabályozási rendszer

kialakulásakor a szerzők érdekében bevezettek b i-

zonyos korlátozásokat, amelyek összességében a

szerzők és az általuk alkotott művek védelmét, pontosabban érdekét szolgálták. Nyilvánvalóan

ennek haszonélvezői voltak többek között a közös jogkezelők, amelyek tevékenysége nélkül elképzel-hetetlen lett volna a hatékony jogvédelem, külö-

nösen a jogos felhasználások ellenőrzése. Jelenleg ugyanakkor úgy tűnik, nincs kialakult konszen-

zus, hogy mi a megfelelő egyensúly a tulajdonjo-

gi szellemitulajdon-védelem és a közérdek védelme

között A közgazdászok túlnyomórészt egyetérte-nek abban, hogy a szellemi alkotások piaca önma-

gában nem hatékony, továbbá a szerzői jog csak részben képes megteremteni a jogosultak és a fe l-

használók érdekellentétei közötti egyensúlyt, és

végezetül, hogy a jogosulatlan másolás akár növel-

heti is a társadalmi hasznot Továbbá a technoló-giai fejlődés időről időre felborítja az egyensúlyt

* A Versenyjogi Kutatóközpont (PPKE JÁK) igazgatója . Jelen tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP-4.2.1 .B-11/2/KMR-2011-0002. sz . projektje (A tudományos kutatások kibontakoztatása a PPKE-n) keretében jelent meg.

1 T-442/08. sz . International Confederation o f Societies o f Authors and Composers (CISAC) v European Commission ügyben 12 April 2013-án hozott ítélet [ECR 2013. 00000. o .].

2 A Bizottság határozatának összefoglalója (2008. július 16 .) az EK-Szerződés 81 . cikke és az EGT-megállapodás 53 . cikke szerinti eljárásról (ügyszám COMP/C-2/38.698 - CISAC) [az értesítés a C(2008) 3435 végleges számú dokumentummal történt] HL C 323., 2 0 08 . 12 . 18 . , 12-13.

3 Bo y t h a Gyö r g y et al . : A szerzői jogok közös kezelésének versenyjogi vonatkozásai - Különös tekintettel a technikai fejlődés által támasztott kihívásokra .Url: http://www.versenyjog.com/images/files/WP/CLRC_WP_2008_1 .pdf. Lásd azonban még pl .LÁn c h id i Péter: C o l le c t iv e M a n a g e m e n t

o f M u s i c R i g h t s a n d C o m p e t i t i o n P o l ic y in t h e E u r o p e a n U n io n . (doktori értekezés) University o f Pécs Faculty o f Law, 2010 .

126 ESETEK 2014/1 . V E R S E N Y T Ü K Ö R

az ösztönző erő és a hozzáférés, a szerzői jogok ke-zelésének költségei és az önsegélyezés között. Sok

természetes monopólium lebontásához hasonlóan

jelen esetben is szükség lehet arra, hogy a jogalko-tó vagy a jogalkalmazó hatóság a beavatkozásával

elősegítse olyan új üzleti modellek felbukkanását, amelyek működőképesek lehetnek a piaci környe-

zetbenJelen tanulmányban A CISAC-ügy nyomán

vizsgáljuk meg a szerzői jogok közös kezelésének egyes versenyjogi aspektusait

2. A Bizottság határozata

2004-ig a CISAC-mintaszerződés egyik záradé-ka úgy rendelkezett, hogy a másik fél beleegyezé-

se nélkül a szerződésre lépő közös jogkezelő szer-

vezetek egyike sem fogadhat tagjává olyan szerzőt, aki a másik szervezet tagja, vagy aki olyan ország

állampolgára, ahol a másik jogkezelő szervezet mű-ködik.4 Ezzel lényegében a szerzők felé fennálló ver-senyt korlátozták a közös jogkezelők az Európai

Bizottság szerintA CISAC-mintaszerződésben szereplő kizáróla-

gossági záradék lényege, hogy egy közös jogkezelő

szervezet felhatalmaz egy másik közös jogkezelő

szervezetet arra, hogy kizárólagos alapon engedé-lyezze és igazgassa repertoárját az utóbbi szervezet

területén . A CISAC-mintaszerződés 1996-ig tartal-

mazta ezt a záradékot, és 17 közös jogkezelő szerve-zet kölcsönös képviseleti megállapodásában is ben-

ne volt a záradék . A záradék megakadályozza, hogy

egy közös jogkezelő szervezet saját repertoárját más területeken engedélyezze, illetve hogy egy má-

sik közös jogkezelő szervezet ugyanezt a repertoárt

a hazai közös jogkezelő szervezet területén képvi-selhesse Következésképpen a közös jogkezelő szer-

vezetek kölcsönösen biztosítják egymásnak a ha-zai piacukon a kereskedelmi felhasználóknak - így

műsorszolgáltatóknak és online tartalomszolgálta-

tóknak - nyújtott engedélyek monopóliumát. E k i-

zárólagossági záradék korlátozza a közös jogkeze-

lő szervezetek közötti piaci versenyt a kereskedelmi

felhasználók számára biztosított nyilvános előadá-si jogok területén 5

Végezetül a határozat a közös jogkezelő szer-

vezetek közötti, szigorú területi elhatároláshoz

kapcsolódó összehangolt magatartást is kifogásol-

ta . Kölcsönös képviseleti megállapodásaikon ke-

resztül valamennyi közös jogkezelő szervezet az adott másik közös jogkezelő szervezet hazai terü-

letére korlátozza repertoárja engedélyezési jogát

A hazai terület szisztematikus elhatárolása ösz- szehangolt magatartásnak számít, mivel nem ma-

gyarázható egyéni piaci magatartással vagy az en-

gedélyező és a kereskedelmi felhasználó közötti földrajzi közelség feltételezett igényével. A hatá-

rozat m egjegyzi, hogy az internetes, műholdas

vagy kábeles műsorszolgáltatási engedély hasz-nálatának ellenőrzésére a helyszínen való jelen-

lét nem szükséges Következésképpen a közös jo g -kezelő szervezetek technikailag képesek lennének

több országra érvényes engedélyeket kibocsátani,

az egységes és szisztematikus területi elhatárolás

azonban megakadályozza, hogy a közös jogkeze-lő szervezetek több országra érvényes multireper-

toár-engedélyeket nyújtsanak a kereskedelmi fe l-

használóknak A határozat továbbá megállapítja,

hogy az összehangolt magatartás objektíve nem

szükséges annak biztosítására, hogy a közös jo g -

kezelő szervezetek egymásnak kölcsönös felhatal-

mazást nyújtsanak 6

3. Az Európai Bizottság határozatának kritikája

Az Európai Bizottság határozatát elsősorban

a közös jogkezelők, másodsorban a szerzői joggal

foglalkozók részéről érte erőteljes kritika.7 Érve-lésük szerint a közös jogkezelés nem egy egysze-

4 A Bizottság határozatának összefoglalója (2008.július 16 . ) az EK-Szerződés 81 . cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (ügy-szám COMP/C-2/38.698 - CISAC) [az értesítés a C(2008) 3435 végleges számú dokumentummal történt] HL C 323 . , 2008 . 12. 18 . , 12-13., 6. be-kezdés

5 A Bizottság határozatának összefoglalója (2008.július 16. ) az EK-Szerződés 81 . cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (ügy-szám COMP/C-2/38.698 - CISAC) [az értesítés a C(2008) 3435 végleges számú dokumentummal történt] HL C 323. , 2008 . 12.18 . , 12-13 . , 7. be-kezdés

6 A Bizottság határozatának összefoglalója (2008.július 16. ) az EK-Szerződés 81 . cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (ügy-szám COMP/C-2/38.698 - CISAC) [az értesítés a C(2008) 3435 végleges számú dokumentummal történt] HL C 323. , 2008 . 12. 18 . , 12-13. , 8 . be-kezdés

7 Lásd pl . Gy e r t y á n f y Péter: Tévúton az európai közös jogkezelés . I p a r j o g v é d e l m i é s S z e r z ő i J o g i S z e m le , 2009/6.

ESETEK 1272014/1 . V E R S E N Y T Ü K Ö R

rű szolgáltatás, hanem egy olyan tevékenység, amely során a közös jogkezelők ellátják a szer-

zők érdekeinek képviseletét, továbbá gondoskod-

nak kulturális feladatokról8 is. A közös jogkezelési

rendszer m elletti érvek közül az egyik legjelentő-

sebb, hogy a szerzői jogok hatékony ellenőrzését a helyben működő közös jogkezelők tudják csak el-

látni. A rendszer megbontása veszélyezteti mind

azt, hogy világszintű repertoárra kapjon valaki

felhasználási jogot, mind azt, hogy a szerzők m eg-

felelő ellenértéket kapjanak az alkotásukért cse-

rébe

4. A kritika kritikája

Az Európai Bizottság határozata igen jelentős

lépés a fogyasztói jólét növelése érdekében9, míg a

Törvényszék ítélete üdvözlendő lépés a bizonyítási teher és az összehangolt magatartás megállapításá-

ra vonatkozó joggyakorlat tisztázásához . Utóbbi kér-

dés vizsgálata nem tárgya ennek a tanulmánynakAz elején érdemes leszögezni azt, hogy az Euró-

pai Bizottság határozata nem érinti az ún . off-line,

azaz a művek hagyományos terjesztését, kezelését. A határozat kizárólag az online esetekre vonatko-

zott. Hovatovább az Európai Bizottság még csak

nem is kritizálta a hagyományos kölcsönös érté-

kesítési záradékokat, valamint annak szükséges-

ségét, hogy a közös jogkezelőknek együtt kell mű-ködniük. A közös jogkezelők érvelése az off-line

közös jogkezelés vonatkozásában társadalmi oldal-

ról megalapozott, nem véletlen, hogy a joggyakor-

lat e tekintetben alapjában véve kedvezően alakultszámukra 10 11

A versenypolitika legújabban a fogyasztói jó -

lét növelését tűzi zászlajára szinte a világ m in-

den táján . A fogyasztók pedig nem mások, mint a végső fogyasztók, akik a terméket megvásárolják

vagy a szolgáltatást végül igénybe veszik. Pusztán

erről az oldalról szemlélve a közös jogkezelés jelen-legi rendszere - mind off-line, mind online eset-ben - egy olyan rendszert eredményez, ahol is a közös jogkezelők közötti megállapodásnak köszön-hetően a fogyasztók többet fizetnek a termékért,

mint amelyet versenyfeltételek esetén, a megálla-

podások hiányában fizetniük kellene A Bizottság által is vizsgált helyzet a kartellekhez hasonlato-san jövedelemtranszfert eredményez a fogyasztók-

tól a közös jogkezelőkhöz, majd ideális esetben a szerzőkhöz, előadókhoz. Ha a cementgyárak mű-

ködtetnének egy hasonló rendszert, azért a ver-senyhatóságok igen súlyos szankciókat szabnának

ki A szolgáltatás nem rendelkezik olyan sajátos-

sággal, amely olyan mértékben megkülönbözte-

ti, hogy egyedi versenyjogi szabályok alkalma-

zása lenne esetleg indokolt. Az uniós versenyjogi

joggyakorlatot figyelembe véve azonban e kérdés

megítélése mindenképpen kétséges. Egy-egy ver-senykorlátozó magatartás esetén a kimentési lehe-tőségek igen korlátozottak. 11 A szerzői jogok közös

kezelése kapcsán egy járható út lenne a Wou- ters12 és a Meca-Medina13 ügyek alapján az EUMSZ

101. cikke alól alapjában kivenni14 a közös jogke-

zelési tevékenységet, azonban az online tartalmak esetén ez nem lenne indokolt. Míg az off-line tar-

talom esetén valóban számos kihívás előtt áll egy- egy szerző, az online platformok esetén azonban

egy-egy szerző digitálisan védett tartalmat m egfe-lelően tud értékesíteni, illetve annak értékesítése

gyakorlatilag „darabszámra” pontosan követhető. Az az érv pedig, hogy vélelmezzük egy-egy társa-

dalomról az alapvető kriminális magatartást és

ennek díjait a jogszerű felhasználókkal fizettetjük

8 Lásd még pl . Gr a b e r Christoph B, Collective rights management, competition, policy and cultural diversity: EU lawmaking at a crossroads . Lucerne: University o f Lucerne 2012 . és H il t y Reto M -N é r is s o n Sylvie: 20 . Collective copyright management . H a n d b o o k o n th e D i g i t a l C r e a t iv e E c o n o m y , 2013 .

9 A fogyasztói jólét és a versenyjog közötti összefüggésre lásd pl . H e r t f e l d e r Johannes: D ie c o n s u m e r w e l fa r e im e u r o p d i s c h e n W e t t b e w e r b s r e c h t -

E i n e A n a l y s e d e r R e c h t s p r a x i s d e r K o m m i s s i o n u n d d i r e u r o p d i s c h e n G e r ic h te . Baden-Baden, Nomos, 2010 ., K a l b f l e is c h Pieter: Aiming for Alliance: Competition Law and Consumer Welfare . J o u r n a l o f E u r o p e a n C o m p e t i t i o n L a w & P r a c t i c e , 2011/2 . vagy Fa u l l Jonathan-NiKPAY A li (szerk .): F a u l l &

N i k p a y , t h e E U L a w o f C o m p e t i t i o n . Oxford University Press, 3-37.10 Lásd részletesen Bo y t h a et al .: Url: http://goo .gl/hkmgYZ.11 Lásd pl . Eu r ó pa i Biz o t t s á g : Guidelines on the application of Article 81(3) of the Treaty. HL 97-118 .12 C-309/99 sz J C J Wouters, J W Savelbergh és Price Waterhouse Belastingadviseurs BV kontra A lgem ene Raad van de Nederlandse

Orde van Advocaten, Raad van de Balies van de Europese Gemeenschap részvételével ügyben 2002. február 19-én hozott ítélet [EBHT 2002. I-01577.].

13 C-519/04 P. sz. David Meca-Medina és Igor Majcen kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2006. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2006. I-06991.].

14 Az említett ügyekben az Európai Bíróság kimondta, hogy létezhet olyan sajátossága egy-egy szabályozási területnek, amely miatt az adott terület-re a versenyjogi szabályokat nem kell alkalmazni, azaz az EUMSZ 101 . cikk (1) bekezdése lényegében nem alkalmazható, így mentesülnie sem kell a versenyjogi tilalom alól, hiszen eleve nem tartozik a versenyjogi szabályozás hatálya alá .

128 ESETEK 2014/1 . V E R S E N Y T Ü K Ö R

m eg15, megbukni látszik az Európai Bíróság előtt. 16 A nevezett ügyben az Európai Bíróság elég határo-

zottan fogalmazott a kérdésben: különbséget kell

tenni a jogszerű és a jogellenes magatartások kö-

zött és a méltányos díjazásra vonatkozó igény nem

terhelhető a legálisan működő jogalanyokra Az

Európai Bíróság megfogalmazásában:„[...] az érintett tagállam által bevezetett díjazá-

si rendszernek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a

méltányos díjazásban részesülő szerzők, valamint a vé-delem alatt álló művek felhasználóinak jogai és érde-

kei között.Márpedig a magáncélú másolat utáni díjjal kap-

csolatos [...] rendszer, mely a jogosultaknak járó méltá-

nyos díjazás kiszámításakor nem tesz különbséget asze-rint, hogy a magáncélú többszörözés alapjául szolgáló forrás jogszerű vagy jogellenes, nem tartja tiszteletben

az előző pontban említett megfelelő egyensúlyt.”17

Az Európai Bizottság, amikor egyes szektoro-kat, iparágakat vizsgálat tárgyává tesz, akkor az

adott szektor képviselői általában ezt súlyos sé-relemként élik meg, amely természetes, hiszen a modern demokráciák alapját képező rendszerben

- piaci versenyen alapuló gazdaság - megszűnik

a lehetőségük, hogy a fogyasztóktól olyan felárat kérjenek, amelyet egyébként nem érhetnének el

Igen egyszerűen fogalmazva, míg a fogyasztók job -

ban járnak, addig ők rosszabbul . Így történt ez az ügyvédek esetén, történik a közjegyzők vonatkozá-

sában vagy bármely liberalizált iparágban . Bár az

európai közös jogkezelési rendszer védelmezői sze-retik hangsúlyozni, hogy a közös jogkezelési rend-

szer egy olyan rendszer, amely jelenleg optimális és

csak ez képes biztosítani a megfelelő védelmet, az Egyesült Államokban igencsak jó l működik a ver-

senyen alapuló közös jogkezelés, valamint a szerzői

jogok védelme, és így létező és működő cáfolata az Európai Unióban működő közös jogkezelési rend-szer kizárólagosságának. Természetesen eltérő kul-

turális hagyományok indokolták és indokolják a

különbségtételt, de éppen az online médiafogyasz-tás okán az online tartalmak esetén a jelenle -

gi rendszer bizonyosan indokolatlan Bár számos előnye van a közös jogkezelés európai rendszeré-

nek, mi versenypolitikai oldalról vizsgáljuk, amely szempontból egyértelműen az amerikai rendszer a

versenykonformabb . Éppen ezért társadalmilag k i-

sebb költségekkel és a fogyasztók számára egyér-

telmű előnyökkel járna akár egy NAV által ellen-őrzött jogkövetés is, mint ahogy pl . a szoftverek esetén ez nem példa nélküli 18

Az Európai Bizottság határozatára vetítve az előző bekezdések gondolatmenetét, kijelenthe-

tő, hogy az online disztribúció esetén lényegében

egyik olyan érv sem állja meg a helyét, amelyet a közös jogkezelők a közös jogkezelői rendszer védel-

me érdekében felhoznak az Európai Bizottság hatá-

rozatának kritikájaként a Törvényszék előttA modern technológiák mellett lényegében

elhanyagolható költséggel oldható meg a mű-

vek terjesztése, sőt a felhasználás nyomon köve-tése is A közös jogkezelési rendszer melletti egyik

érv, hogy a közös jogkezelők beszedik hatékonyan

a szerzői jogdíjakat, majd eljuttatják a szerzőnek

Köztudomású, hogy ez a rendszer egy fikción ala-

pul, hiszen egyrészt a közös jogkezelők működé-

si költségeit levonják a szerzők jogdíjából, továbbá

ezerszám játszanak olyan szerzőktől is zeneszámo-

kat, amelyek a hagyományos rendszerben nem ne-

vesítettek, így sosem jutnak hozzá a szerzők, elő-adók az őket egyébként megillető jogdíjhoz Ehhez

képest egy közvetlen rendszer, ahol az adott szer-

zőtől megvásárolható akár közvetlenül, akár egy iTunes-szerű rendszerben a felhasználási jog, lé -

nyegesen hatékonyabb lenne és a jogdíj is ahhoz kerülne, akit megillet. A fogyasztók körében igen-

csak népszerűek az átalánydíjas szolgáltatások (pl. Google Zene Áruház, Deezer), amelyek esetén

mind a letöltések, mind a lejátszások is jól nyomon követhetők Sem technikai akadálya, sem elvi aka-

dálya nem lehetne, hogy egy hasonló rendszer lé -

tesüljön a felhasználási jogok megvásárlására és nyomon követésére. Összefoglalva, igen jelentős

társadalmi költségeket lehetne megtakarítani az-

15 Itt arra utalunk, miszerint a szerzői jogok védelme érdekében pl . az üreskazetta-díj azon megfontolás alapján került bevezetésre számos államban, hogy az üres CD-ket nagymértékben úgyis jogsértő tartalmak tárolására kívánják használni, így e díj útján is a szerzőket ért kárt kívánják enyhí-teni . Lényegében tehát a jogkövető felhasználóknak is meg kell fizetniük a díjat, amelynek lényege, hogy vélelmezzük azt, hogy aki CD-t vásárol, jogsértő tartalmat fog tárolni rajta

16 C-435/12. sz. ACI Adam BV és társai kontra Stichting de Thuiskopie és Stichting Onderhandelingen Thuiskopie vergoeding ügyben 2014. április 10-én hozott ítélet [EBHT 2014. 00000.].

17 ACI Adam BV és társai kontra Stichting de Thuiskopie és Stichting Onderhandelingen Thuiskopie vergoeding 53-54. pontok .18 A szolgáltatás díjának a szerzők részére történő meg nem fizetése lényegében adóhiányt keletkeztet, hiszen az utána fizetendő közterheket így szin-

tén elmulasztják megfizetni .

ESETEK 1292014/1 . V E R S E N Y T Ü K Ö R

zal, ha a közös jogkezelők közvetítő szerepe m eg-szűnne a rendszerben, elég csak Coase tranzakciós

költségelméletére gondolni19 .A második gyakori érv a közös jogkezelési

rendszer jelenlegi formája mellett, hogy helyi szin-ten a helyi közös jogkezelők képesek hatékonyan

felderíteni a jogsértéseket. Mára lényegében na-gyítóval kell keresni olyan statisztikákat, ame-

lyek cáfolják azt, hogy amennyiben elfogadható

áron kínálják pl a zenei műveket, akkor az adott piacon jelentős lenne a jogsértés mértéke, illet-

ve az ne mutatna jelentősen csökkenő tendenciát

Lényegében a legtöbb komolyabb statisztika20 azt

támasztja alá, hogy ahol bevezették a jogszerű és

ésszerű áron történő zenefelhasználás lehetősé-

gét, ott drámaian visszaesett a jogsértések száma

Norvégiában négy év alatt 80%-kal nőtt a kalózko-

dás mértéke a Spotify szolgáltatás bevezetése kö-

vetkeztében Nehezen cáfolható az a tézis, hogy a

helyi közös jogkezelők helyi szinten hatékonyab-ban tudják felderíteni a jogsértéseket, mint másik

országban honos közös jogkezelők. Ugyanakkor

ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi rendszer fenn-

tartása továbbra is indokolt. Az Európai Bizottság

is azt vetette fel, hogy a közös jogkezelők a kö-zös jogkezelési tevékenység e részét szimpla szol-

gáltatásként is nyújthatnák egymásnak. Megfele-

lő pénzügyi érdekeltségi rendszer esetén egy ilyen

rendszer hatékonyan működtethető Tekintettel

arra, hogy a felhasználási jog megvásárlása álla-

mi bevételeket is érint (adófizetés), a gyakorlatban

lényegesen hatékonyabb rendszerként működtet-

hető lenne a felhasználási jogok ellenőrzése pl az

adóhatóság bevonásával, mint ahogy arra fentebb utaltunk. A szoftverek esetén mindez már műkö-

dőképesnek bizonyult, nincs olyan jellegzetessé-

ge a zenei felhasználásnak, amely miatt e terüle-ten nem lehetne alkalmazni ugyanezt a megoldást

A kérdés nem az, hogy a jelenlegi rendszer jó l mű-

ködik-e, hanem hogy van-e olyan rendszer, amely

versenykorlátozás nélkül vagy kevesebb verseny-

korlátozással lenne képes a fogyasztók érdekében jobb megoldást biztosítani. E kérdésre pedig egy-értelmű igennel tudunk válaszolni

Egy további gyakori érv, hogy a közös jogke-zelők kulturális feladatot is ellátnak. Álláspon-

tom szerint ez az érv nem indokolhatja azt, hogy

a fogyasztói jólétet versenykorlátozás útján csök-kentsék a szerzők, előadók - akár közvetlenül,

akár közös jogkezelők útján A kultúra támogatá-

sa a magánszektorban önkéntes alapon történik, az állam számára azonban - legalábbis az európai

államok többségében - állami, társadalmi kötele-

zettség. Ha a közös jogkezelés esetén elfogadható ez az érv, akkor logikailag semmiben nem külön-

bözne egy olyan cementkartelltől, amelyben a kar-

tellezők vállalják, hogy támogatják a szegény út-építő kisvállalkozásokat és azok minimálbéren

dolgozó munkatársait Az egyik kulturális, a má-

sik pedig szociális jellegű feladat ellátása lenne. Magyarországon példának okáért jó irányba indult el a változás e téren, hiszen az üreskazetta-jogdíjak esetén az állam lényegében átvette a feladatot és

maga osztja szét a forrásokat. Lényegesen tisz-

tább, társadalmilag elfogadottabb és vélhetően

hatékonyabb is lenne egy olyan rendszer, amely-ben az állam gondoskodik a források begyű jtésé-

ről és a felhasználások ellenőrzéséről 21 Az állam ez

esetben a célzott bevételeket célzott támogatások-ra fordítva látná el a kulturális feladatait, és nem

lenne szükséges felhatalmazni piaci magánszerep-

lőket olyan kartellre, amely csökkenti a fogyasztói jólétet

Az Európai Bizottság határozatában az online

felhasználások kapcsán megtiltotta a kizárólagos

tagsági korlátozásokat és a kölcsönös kizárólagos-sági záradékokat. A Törvényszék ezek tekintetében

nem semmisítette meg a határozatot Az összehan-golt magatartás vonatkozásában, elsősorban bizo-

nyítottság hiányában ugyanakkor részben m eg-

semmisítette a határozatot A bíróság ítélete tehát lényegében a közös jogkezelési rendszer jelentős

19 Coase tranzakciós vagy költségelmélete szerint minden egyes piaci tranzakciónak költségei vannak, így pl . költségbe kerül, ha belső jogásszal vé-geztetjük el az adott feladatot, de az is, ha egy független ügyvédet bízunk meg ezzel . Jelen esetben az elmélet jelentősége, hogy a közös jogkezelők működtetése az online tartalmak esetén jelentős többletköltséget jelent alternatív megoldásokhoz képest .

20 E tekintetben hasznos statisztika elérhető az alábbi oldalakon: http://www.ifpi .org/global-statistics .php/index .html; Hasznos összefoglaló üzleti sajtóból: Bobby OwsmsKi, The Lie That Fuels The Music Industry's Paranoia . 11/27/2013 .http://www. forbes . com/sites/bobbyowsinski/2013/11/27/the-lie-that-fuels-the-music-industrys-paranoia/; http://www. digital-digest . com/news-63709-Music-Piracy-Down-by-80-Thanks-to-Spotify-New-Report .html .

21 Felvethető lenne, hogy a szubszidiaritás elve alapján az állam ne avatkozzon be, de itt éppen arról van szó, hogy az állam eleve a közös jogkezelők érdekében jelentősen beavatkozik a magánszférába szabályozás útján . Jelen javaslat szerint éppen azt javasoljuk, hogy az állami beavatkozás tisz-tán állami beavatkozás maradjon

130 ESETEK 2014/1 . V E R S E N Y T Ü K Ö R

pillérei tekintetében egyetértett az Európai Bizott-ság megállapításaival.

5. Összefoglalás

A közös jogkezelők hagyományos tevékeny-

sége kétségtelenül mély gyökerekkel rendelkezik

Európában és számtalan társadalmilag hasznos

előnye van . A modern technológiai fejlődés azon-ban az online tartalmak közös jogkezelése ese-

tén lényegében egy teljesen más rendszert jelent,

amely esetén az off-line tartalmak közös jogkeze-lése kapcsán kialakult tradíciók és érvek, mond-

hatni, meghaladottak A közös jogkezelési rend-szer átalakulóban van és egyes közös jogkezelők már aktívan dolgoznak azon, hogy mint egy piaci

szolgáltatás végezzék a tevékenységüket, hiszen az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a

fogyasztói jólét növelése érdekében nem kíván-

ja tovább engedni fennmaradni a versenykorláto-zó megoldásokkal járó rendszert A technológiai lehetőségek biztosítják, hogy a szerzők és a fe l-

használók közvetlenül részesedjenek a szolgáltatás előnyeiből és egyik félnek se kelljen alapvetően tá-

maszkodnia egy közvetítő rendszerre. Egy ilyen új rendszer teljes mértékben versenykonform megol-

dás útján is megszülethet és jelentős fogyasztói jó -

létnövekedéshez vezethetne - gyakorlatilag vezet

már22 -, és mindezt annak biztosításával, hogy a

kereslet-kínálat törvénye határozhatná meg ezt a

szolgáltatási piacot is A kulturális feladatokat pe-dig a más szektorokban megszokott módon, akár az

állam, akár a magánszektor elláthatja

22 Lásd pl . streaming zeneszolgáltatások .